Magyar Hirlap, 1932. október (42. évfolyam, 221-246. szám)

1932-10-26 / 242. szám

Szerda ÍÍIRLaB 1932 október 26. 7 Merey Ernő meghalt Még éjfélig elvitatkozott a Hollandia­­kávéházban s keddre halva találták ágyában a nyolcvankétéves hírlapírót azok, akik betörték lakása ajtaját, mert rosszra vélték kései felkelését. Kialudt élete mécsese. Nyu­godtan álomra hajtotta fejét s nem volt ereje a felébredéshez, öreg, magános em­ber szinte kibékítő, megnyugtató halála ez. A maga igénytelenségében, szerény egy­szerűségében csodálatos ember volt az öreg hírlapíró, egy elmúlt világ ottf­elejtett, utolsó bölénye. Nagy műveltség, világosan tiszta s kifejező erejű stílus, megingathatat­lan meggyőződés. Negyvennyolcas-demokrata és liberális-függetlenségi volt már gyerek­korában, ezt a hitet szolgálta egy teljes, hosszú életen át s ugyanannak a Kossuth Lajosnak maradt rajongó hitvallója halá­l percéig, aki diákkora óta betöltötte egész életen át gondolat-­s felfogásvilágát. Zemplénben született s kiskorában vesz­tette el teljesen hallását, de még 82 éves korában — haláláig — is ugyanazon a za­matos, kissé nyújtott zempléni tájszólásos nyelven beszélt, amelyiket megsiketüléséig ■— hatéves koráig — hallott. * Csodálatos idők voltak azok. A kis sá­toraljai süket zsidógyerek már húszéves korában negyvennyolcas vezércikkíró Pes­ten s harmincéves korában olyan népszerű, hogy a miskolci déli kerü­let megválasztja képviselőjévé. Próbálkozott már előbb is Gyomén, de sikertelenül. Amikor a mis­­­­kolci kerület időszaki választásra készült, az odavaló negyvennyolcasok magától Kossuth Lajostól kértek jelöltet és a „kor­mányzó úr" nem kérdezte meg a pártot, ha­nem levelet írt a miskolciaknak, hogy vá­lasszák meg Mezei Ernőt. Levelét így fe­jezte be: Mezei Ernő olyan követ, akit Kossuth Lajos szeret. Kossuth mit sem tudott Mezeiről, csak a vezércikkeit ismerte. S itthon a pártvezető­­ség hiába szívta a fogát, le kellett küldeni Kossuth jelöltjét. Miskolcon az asztalra tették Kossuth levelét, mögötte állott a kis vézna, sü feet Mezei. A polgárok elsétáltak az asztal mellett, elolvasták Kossuth apánk írását, kezet fogtak Mezeivel s minden kor­teskedés, egyetlen fillér elköltése nélkül képviselő lett a törpécske, soványka, süket vezércikkíró. A képviselőházban ő tiltakozott először a tiszaeszlári vérvád ellen, aminek elhara­­pódzását — szerinte — azért tűrte Tisza Kálmán, hogy a zsidók elleni heccek elterel­jék a közfigyelmet a negyvennyolcas tömeg­mozgalmaktól, hiszen Pauler, Tisza igazság­ügyminisztere is kijelentette, hogy maga sem tudja, hogy tényleg nincs-e komoly alapja a vérvádnak. Mezei Ernőnek elég volt egyszer a képvi­selőség. Az ő eleme, ereje a toll volt. Kossuth Lajost egyszer meg is látogatta Turinban, Kossuth szeretettel is fogadta, erre volt Mezei haláláig legbüszkébb. Sok kedves, derűs anekdota járja szóra­kozottságáról. Mindennap elcserélte valaki kalapját; ha három helyen járt, az el­cserélt kalapot is elcserélte még két variá­cióban. öregségében kétszer ütötte el a villamos: elgondolkozva, újságot olvasva vágott át állandóan a legforgalmasabb uccákon s neki, aki semmit sem hallott, hiába kiabáltak a kocsisok s csengettek a villamoska­lauzok. Idősebb ember volt már, amikor olyan gépet vett, amit ha magára szedett, hallott, de azután ijedten csapta földhöz az üchön­gős készüléket.­­ — Kérem — beszéli te utóbb — akkor­ én már több mint ötven éve nem hallot­am semmiféle­ hangot. Mindig arra vágy­am, hogy tudjam, mi az a zene? A hallógé­ppe­l izgatottan mentem az Operába. Ileszkel­etm, a szívem dobogott, mingyárt hallani fc 50111 a fellegek muzsikáját. S kérem, feltette­m a gépet: egyszerre hallottam mindenféle zűr­zavaros hangot, borzasztó, össze-vissza rágó ijesztő hangokat... Ijedten szaladtam k­i — a közönség azt hitte, hogy megbolorlisul­­tam —, hetekig betege voltam ennek a ki­ábrándulásnak. Ez hát a zene... a hangok muzsikája? ... Borzasztó ... Inkább ne halljak soha semmit többé ... * Szenvedélyes olvasó volt s szenvedélyes vitatkozó volt. Éppen csakhogy a vitában őt hallották, de ő r­em hallott semmit. Kis lakásán összezsúfolódtak a könyvek. Kér­ték, adja el a fölöslegeseket. Neki is indult a könyvüzleteknek. Miközben a saját köny­veit kínálgatta, itt is szembeötlött egy érde­kes könyv, ott is. Egyszóval egyetlen köny­vet sem adott el, ellenben minden pénzén új könyveket vásárolt talicskaszámra. Szerette elbeszélni, hogy fatal újságíró korában egyik vezércikke úgy meg­elszett báró Prónay Dezsőnek, hogy ismeretlenül meghívta vacsorára. A hatalmas birtokú, de mindig magyar ruhában járó kuruc főúr az első pohárná­ rászólt: — Szervusz, Ernő, tudod-e, hogy te vagy az első zsidó, akivel tegeződöm. Le is írták neki, hogy mit mondott Pró­­nay, amire ő nevetve így felelt: — Neked könnyű, mert te nem gyűlölöd a zsidókat, nekem azonban nehezebb veled tegeződnöm, mert én többre tartom magam a legtöbb mágnásnál. Bölcs, bátor, következetes volt. Mint egy makacs hívő, mint egy igazáról meggyőző­dött tudós, mint egy­­ gyerek. Késő öreg­ségéig sohasem volt sajtópere. Az élvek embere volt és sohasem személyeskedett Hittel harcolt hit ellen. A háború kitörése előtt azonban elítélték királysértésért s pár évvel ezelőtt bíróság elé kénytelenedett az akkor már agg ember. Nem lett komoly baja, de kurucul kiállott mind a kétszer. Túl a nyolcvanon még szép és okos vezér­cikkeket írt, sőt verseket is, amiket Rákosi Jenőnek adogatott át annak haláláig. Rá­kosi Jenőnek, aki őt öcsémuramnak szólít­­gatta, ő volt annak a maradéktalanul elmúlt korszaknak utol­só­­ öcsémuramja. K. A. A Magyar Ú­jságírók Egyesületének elnö­ki tanácsa kedden délután ülést tartott Márkus Miksa m. kir. udv. tanácsos elnöklete alatt. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nagy publicistának, Mezei Ernőnek, az egyesület tiszteletbeli tagjának elhalálo­­zásáról. Az elnök indítványára Mezei Ernő emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg és haláláról gyászjelentést adnak ki. A nagynevű publicista temetéséről még nem történt intézkedés. ★ Az országgyűlési pártok ezentúl zárt helyen tarthatnak gyűlést A kormány megváltoztatta a gyűléstilalmi rendeletet A Károlyi-kormány annak idején rendele­tet adott ki, amellyel — a képviselői beszámo­lók kivételével — a politikai gyűléseket megtiltotta. Ezt a rendelkezést a Gömbös­­kormány most megváltoztatta olykép, hogy az országgyűlési politikai pártok ezentúl zárt helyen tarthatnak gyűlést. A rendeletet a mi­niszterelnök írta alá és szószerinti szövege a következő: A gyülekezési jogról szóló 11.004/1921. M. E. sz. rendeletet felfüggesztő 4980/1931. M. E. számú rendeletben kimondott tilalom alól az országgyűlésen képviselt politikai pártok részéről zárt helyen tartandó politi­kai jellegű gyűlések kivétetnek. A rendőrhatósági előzetes engedély meg­szerzése és a rendőrhatósági felügyelet te­kintetében azonban azok is az 5481/1914. M. E. számú rendelet 2. §-ának a rendelke­zései alá esnek. Ez a rendelet azonnal hatályba lép és azt a belügyminiszter hajtja végre. A szocialisták a szerdai ü­lés napirendi vitáidban teszik szóvá a „Népszava“ betiltását A szociáldemokrata párt vezetősége és parlamenti csoportja kedden délután Farkas István elnöklésével ülést tartott, amelyen megbízták Wettner Jakabot, hogy a Ház szerdai ülésén tegye szóvá a Népszava nyolcnapos betiltását és követelje a sajtó­­szabadság intézményes biztosítását, valamint a kivételes hatalommal való kormányzás megszüntetését. Megállapította a pártvezető­ség, hogy a Gömbös-kormánynak nincs sür­gősebb parlamenti munkája, mint a Nép­szava ellen indított sajtóperekből származó mentelmi ügyek napirendre tűzése. Elhatá­rozták, hogy­ ezek tárgyalásánál rendszabá­lyokat fognak követelni a kartellek és ban­kok ellen. A pártvezetőség tiltakozik az általános kereseti adó újabb pal­ckolása és a jöve­delmi adó lineáris 20 százalékos felemelése ellen. Elhatározták még, hogy a Ház szerdai ü­lésén indítványt nyújtanak be a heti 40 órás munkaidő bevezetésére vonatkozóan, továbbá megbízták Propper Sándor, Szeder Ferenc, Kéthly Anna, Peyer Károly, Eszter­gályos János és Kertész Miklós képviselőket, hogy sürgős természetű gazdasági és szociá­lis kérdésekben interpellációt jegyezze­­nek be. Kimondottáknpg^lSgy^ a _ legélesebben liitakn^un­^t^ellen, hogy a posta a „Nép­­­nak címzett előfizetési díjakat és egyéb küldeményeket a feladóktól nem fogadja el. Megállapították, hogy a postának ehhez nincs joga és az ilyen eljárással önmagát ál­lítja a napi politika szolgálatába, ami nem is tartozik hatáskörébe, magában a betiltás fényében a sajtószabadság sérelmét látja. Az elnöki tanács megállapította, hogy a belügyminiszter úr ezen intézkedése ellen­kezik a magyar sajtójog szellemével és az érvényben lévő sajtótörvénnyel. Ezek szerint ugyanis a fokozatos felelősség elve alapján magát a lapot, illetve kiadót­ is csak akkor vonják felelősségre, ha a szerzőt, vagy a fe­lelős szerkesztőt nem sikerült bíróság elé állítani. A lapbetiltás elsősorban a lapot bün­teti és vele együtt az esetleges vétségben tel­jesen áldatlan újságírók, tisztviselők és munkások egész seregét. A Magyar Újság­írók Egyesülete tehát ez alkalomból ismét tiltakozik a sajtószabadság korlátait meg­állapító sajtótörvény figyelmen kívül ha­gyása és büntetőintézkedéseinek túllépése ellen.“ Az újság­írók­ egyesületének állásfoglalása a „Népszava“ betiltása ügyében A Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tanácsa kedden délután Márkus Miksa m­. kir. üdv. tanácsos elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen a Népszava betiltásának ügyé­vel foglalkozott és egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: „A Magyar Újságírók Egyesületének el­nöki tanácsa, anélkül, hogy a szóbanforgó politikai cikkek bírálatába bocsátkoznék. A kereszténypárt értekezlete A keresztény gazdasági és szociális párt kedden este ülést tartott Ernszt Sándor el­­nöklesével, aki a kormány ínség-rendeletével foglalkozott, amely súlyos terhet jelent a ■É­­illásosságára. Szükség van arra, hogy a tél előtt üzítsenek azokon, akik önhibáju­kon kívül munkanélküliek maradtak, az adók felhasználásánál azonban elsősorban az legyen h­d­yi adó, hogy a kitűzött célra fordítsák.­­ Petrováczi Gyula szóvátete, hogy a fővá­ros a tavaly kivetett szükségadóból 34 mil­liót fizetett­ az államkasszába és ebből mint­egy 5 milliót kapott az ínség enyhítésére. Most megm­arad a tavalyi szükségadó, ami­­ből ezútal bevallottan nem jut egy fillér sem az inségakció céljára, de jön az új ín­ségadó. Ms­ehát ínség címén kétszeresen adó­zik a főváros. Elhatározták, hogy ebben a kérdésben Huszár Mihály a képviselőházban felvilágosítást kér a kormánytól. Grófi Eszterházy Móric azt hangoztatta, hogy a párt sürgesse a képviselőházban a már­­terjesztett zárszámadások letárgyalá­­sát, mert így kaphatnak legjobban tiszta ké­pet a költségvetés újabb redukciójának lehe­tőségeiről. Ha nincs szene, koksza, fára, gondoljon a PflLfiODIN kályhára --***....L Oscsó petróleummal, napi néhány fillérért ideálisan friti lakását, műhelyét, Irodáját. Teljesen automatikus, zajtalan, számlán, korom- és füst képződés nélkül és Éget köz­­ben veszélytelenül hordozható. Tűzbiztos és robbanásmentes. egy évi gyári szavatosság. ki­nt modellt É 30 Bentsilért díjtalan ismertetést UMDU Kereskedelmi Rt. Üzemben bemutatja a budapesti fölei álcát: KOSTRU.il­ l műszaki Áruház III., Rákóczi-út 32. üzemben a Rókussal E alapos!. VII. Papén győzőit a porosz kormány elleni harcban Berlinből jelentik. A birodalmi kormány és a porosz tartományi kormány hónapok óta húzódó harcában, amely mint ismeretes, azzal kezdődött, hogy a birodalmi kormány erőszakkal eltávorította a porosz kormányt, Papen kancellár győzött. Kedden délben hir­dette ki a lipcsei állami főtörvénysapk az ítéletet a porosz, bajor és bredeni tartomá­nyok részéről a birodalom ellen megindított alkotmányjogi perben. Az állami főtörvényszék a porosz kor­mány eltávolításával és a birodalmi kor­mánybiztos kinevezésével kapcsolatban meg­állapította, hogy a panaszttevők részéről ki­fogásolt július 20-i szükségrendelet, amelyet Hindenburg elnök „a porosz tartomány köz­­biztonságának és közrendjének helyreállítása céljából“ bocsátott ki Papén kancellár ellen­jegyzésével, nem áll ellentétben a birodalmi alkotmány rendelkezéseivel. Papén kancel­lárnak joga volt birodalmi kormánybiztost kinevezni Poroszország élére és joga volt ahhoz is, hogy a kormánybiztost felhatal­mazza a porosz miniszterek hivatali hatás­körének átmeneti felfüggesztésére és a hiva­tali hatáskör átvételére, vagy átruházására. .A kancellárnak csak ahhoz nincs joga, hogy a képviseleti jogot is megvonja a porosz tar­tományi kormánytól és a kormány tagjaitól a birodalmi gyűlésben, a birodalmi tanács­ban, a tartománygyűlésben, stb. A lipcsei állami főtörvényszék döntése — illetékes hely nyilatkozata szerint­­— teljes egészében megerősíti a július 20-i szükség­­rendeletet és mindenben fedi a birodalmi kormány álláspontját. A felfüggesztett po­rosz tartományi kormány képviseleti jogát a birodalmi kormány eddig is nyílt kérdésként kezelte és a Poroszország élére kinevezett kormánybiztos egyetlenegy esetben sem aka­dályozta meg, hogy a porosz kormány tagjai gyakorolják ezt a képviseleti jogot, akár a birodalmi gyűlésben, akár a birodalmi ta­nácsban, akár másutt. Illetékes helyen nyo­matékkal hangsúlyozzák, hogy a lipcsei fő­­törvényszék ítélete után természetesen min­den intézkedés érvényben marad, amelyet a birodalmi kormány a július 20-i szükségren­­delet alapján foganatosított. A miniszterelnök elvállalta egy vasúti tisztviselő huszadik gyermekének Keresztapaságát Gömbös Gyula miniszterelnök az alábbi szövegű levelet intézte gróf Szapáry Lajos­hoz, Baranya vármegye főipánjához: Kedves Barátom! Az országos iparos­szövetség (Budapest, IV­., Múzeum körút 5) hívta fel figyelmemet Nemes Gallovich Ár­pád nyugalmazott vasúti tisztviselőre, aki Baranya vármegyében, Magyarszentivánon lakik. Gallovichnak most született a husza­­dik gyermeke. A nevezett szövetség kérelme az volt, hogy fogadjam el az újszülött ke­­resztapaságát. Tekintettel arra, hogy Gallo­vich éppen olyan vidékről való, ahol egyik nagy magyar betegség, az egyke­ pusztít, úgy határoztam, hogy örömmel vállalom Gallovich huszadik gyermekének keresztapa­ságát. Kérlek, hogy kegyes erről a szülőket nevemben értesíteni és a továbbiakban mél­­tóztass e családot a magad részéről is köz­vetlenebb figyelemben részesíteni és a lehe­tőséghez képest — a ritka népes családra való tekintettel — segítségükre lenni. Elnöki ügyosztályom útján egyidejűleg intézkedtem, hogy Gallovich Árpád számára 200 pengő kezedhez utalványoztassék. Szívélyesen üdvö­zöl igaz híved Gömbös Gyula miniszterelnök.

Next