Magyar Hirlap, 1932. október (42. évfolyam, 221-246. szám)
1932-10-26 / 242. szám
Szerda ÍÍIRLaB 1932 október 26. 7 Merey Ernő meghalt Még éjfélig elvitatkozott a Hollandiakávéházban s keddre halva találták ágyában a nyolcvankétéves hírlapírót azok, akik betörték lakása ajtaját, mert rosszra vélték kései felkelését. Kialudt élete mécsese. Nyugodtan álomra hajtotta fejét s nem volt ereje a felébredéshez, öreg, magános ember szinte kibékítő, megnyugtató halála ez. A maga igénytelenségében, szerény egyszerűségében csodálatos ember volt az öreg hírlapíró, egy elmúlt világ ottfelejtett, utolsó bölénye. Nagy műveltség, világosan tiszta s kifejező erejű stílus, megingathatatlan meggyőződés. Negyvennyolcas-demokrata és liberális-függetlenségi volt már gyerekkorában, ezt a hitet szolgálta egy teljes, hosszú életen át s ugyanannak a Kossuth Lajosnak maradt rajongó hitvallója halál percéig, aki diákkora óta betöltötte egész életen át gondolat-s felfogásvilágát. Zemplénben született s kiskorában vesztette el teljesen hallását, de még 82 éves korában — haláláig — is ugyanazon a zamatos, kissé nyújtott zempléni tájszólásos nyelven beszélt, amelyiket megsiketüléséig ■— hatéves koráig — hallott. * Csodálatos idők voltak azok. A kis sátoraljai süket zsidógyerek már húszéves korában negyvennyolcas vezércikkíró Pesten s harmincéves korában olyan népszerű, hogy a miskolci déli kerület megválasztja képviselőjévé. Próbálkozott már előbb is Gyomén, de sikertelenül. Amikor a miskolci kerület időszaki választásra készült, az odavaló negyvennyolcasok magától Kossuth Lajostól kértek jelöltet és a „kormányzó úr" nem kérdezte meg a pártot, hanem levelet írt a miskolciaknak, hogy válasszák meg Mezei Ernőt. Levelét így fejezte be: Mezei Ernő olyan követ, akit Kossuth Lajos szeret. Kossuth mit sem tudott Mezeiről, csak a vezércikkeit ismerte. S itthon a pártvezetőség hiába szívta a fogát, le kellett küldeni Kossuth jelöltjét. Miskolcon az asztalra tették Kossuth levelét, mögötte állott a kis vézna, sü feet Mezei. A polgárok elsétáltak az asztal mellett, elolvasták Kossuth apánk írását, kezet fogtak Mezeivel s minden korteskedés, egyetlen fillér elköltése nélkül képviselő lett a törpécske, soványka, süket vezércikkíró. A képviselőházban ő tiltakozott először a tiszaeszlári vérvád ellen, aminek elharapódzását — szerinte — azért tűrte Tisza Kálmán, hogy a zsidók elleni heccek eltereljék a közfigyelmet a negyvennyolcas tömegmozgalmaktól, hiszen Pauler, Tisza igazságügyminisztere is kijelentette, hogy maga sem tudja, hogy tényleg nincs-e komoly alapja a vérvádnak. Mezei Ernőnek elég volt egyszer a képviselőség. Az ő eleme, ereje a toll volt. Kossuth Lajost egyszer meg is látogatta Turinban, Kossuth szeretettel is fogadta, erre volt Mezei haláláig legbüszkébb. Sok kedves, derűs anekdota járja szórakozottságáról. Mindennap elcserélte valaki kalapját; ha három helyen járt, az elcserélt kalapot is elcserélte még két variációban. öregségében kétszer ütötte el a villamos: elgondolkozva, újságot olvasva vágott át állandóan a legforgalmasabb uccákon s neki, aki semmit sem hallott, hiába kiabáltak a kocsisok s csengettek a villamoskalauzok. Idősebb ember volt már, amikor olyan gépet vett, amit ha magára szedett, hallott, de azután ijedten csapta földhöz az üchöngős készüléket. — Kérem — beszéli te utóbb — akkor én már több mint ötven éve nem hallotam semmiféle hangot. Mindig arra vágyam, hogy tudjam, mi az a zene? A hallógéppel izgatottan mentem az Operába. Ileszkeletm, a szívem dobogott, mingyárt hallani fc 50111 a fellegek muzsikáját. S kérem, feltettem a gépet: egyszerre hallottam mindenféle zűrzavaros hangot, borzasztó, össze-vissza rágó ijesztő hangokat... Ijedten szaladtam ki — a közönség azt hitte, hogy megbolorlisultam —, hetekig betege voltam ennek a kiábrándulásnak. Ez hát a zene... a hangok muzsikája? ... Borzasztó ... Inkább ne halljak soha semmit többé ... * Szenvedélyes olvasó volt s szenvedélyes vitatkozó volt. Éppen csakhogy a vitában őt hallották, de ő rem hallott semmit. Kis lakásán összezsúfolódtak a könyvek. Kérték, adja el a fölöslegeseket. Neki is indult a könyvüzleteknek. Miközben a saját könyveit kínálgatta, itt is szembeötlött egy érdekes könyv, ott is. Egyszóval egyetlen könyvet sem adott el, ellenben minden pénzén új könyveket vásárolt talicskaszámra. Szerette elbeszélni, hogy fatal újságíró korában egyik vezércikke úgy megelszett báró Prónay Dezsőnek, hogy ismeretlenül meghívta vacsorára. A hatalmas birtokú, de mindig magyar ruhában járó kuruc főúr az első pohárná rászólt: — Szervusz, Ernő, tudod-e, hogy te vagy az első zsidó, akivel tegeződöm. Le is írták neki, hogy mit mondott Prónay, amire ő nevetve így felelt: — Neked könnyű, mert te nem gyűlölöd a zsidókat, nekem azonban nehezebb veled tegeződnöm, mert én többre tartom magam a legtöbb mágnásnál. Bölcs, bátor, következetes volt. Mint egy makacs hívő, mint egy igazáról meggyőződött tudós, mint egy gyerek. Késő öregségéig sohasem volt sajtópere. Az élvek embere volt és sohasem személyeskedett Hittel harcolt hit ellen. A háború kitörése előtt azonban elítélték királysértésért s pár évvel ezelőtt bíróság elé kénytelenedett az akkor már agg ember. Nem lett komoly baja, de kurucul kiállott mind a kétszer. Túl a nyolcvanon még szép és okos vezércikkeket írt, sőt verseket is, amiket Rákosi Jenőnek adogatott át annak haláláig. Rákosi Jenőnek, aki őt öcsémuramnak szólítgatta, ő volt annak a maradéktalanul elmúlt korszaknak utolsó öcsémuramja. K. A. A Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tanácsa kedden délután ülést tartott Márkus Miksa m. kir. udv. tanácsos elnöklete alatt. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nagy publicistának, Mezei Ernőnek, az egyesület tiszteletbeli tagjának elhalálozásáról. Az elnök indítványára Mezei Ernő emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg és haláláról gyászjelentést adnak ki. A nagynevű publicista temetéséről még nem történt intézkedés. ★ Az országgyűlési pártok ezentúl zárt helyen tarthatnak gyűlést A kormány megváltoztatta a gyűléstilalmi rendeletet A Károlyi-kormány annak idején rendeletet adott ki, amellyel — a képviselői beszámolók kivételével — a politikai gyűléseket megtiltotta. Ezt a rendelkezést a Gömböskormány most megváltoztatta olykép, hogy az országgyűlési politikai pártok ezentúl zárt helyen tarthatnak gyűlést. A rendeletet a miniszterelnök írta alá és szószerinti szövege a következő: A gyülekezési jogról szóló 11.004/1921. M. E. sz. rendeletet felfüggesztő 4980/1931. M. E. számú rendeletben kimondott tilalom alól az országgyűlésen képviselt politikai pártok részéről zárt helyen tartandó politikai jellegű gyűlések kivétetnek. A rendőrhatósági előzetes engedély megszerzése és a rendőrhatósági felügyelet tekintetében azonban azok is az 5481/1914. M. E. számú rendelet 2. §-ának a rendelkezései alá esnek. Ez a rendelet azonnal hatályba lép és azt a belügyminiszter hajtja végre. A szocialisták a szerdai ülés napirendi vitáidban teszik szóvá a „Népszava“ betiltását A szociáldemokrata párt vezetősége és parlamenti csoportja kedden délután Farkas István elnöklésével ülést tartott, amelyen megbízták Wettner Jakabot, hogy a Ház szerdai ülésén tegye szóvá a Népszava nyolcnapos betiltását és követelje a sajtószabadság intézményes biztosítását, valamint a kivételes hatalommal való kormányzás megszüntetését. Megállapította a pártvezetőség, hogy a Gömbös-kormánynak nincs sürgősebb parlamenti munkája, mint a Népszava ellen indított sajtóperekből származó mentelmi ügyek napirendre tűzése. Elhatározták, hogy ezek tárgyalásánál rendszabályokat fognak követelni a kartellek és bankok ellen. A pártvezetőség tiltakozik az általános kereseti adó újabb palckolása és a jövedelmi adó lineáris 20 százalékos felemelése ellen. Elhatározták még, hogy a Ház szerdai ülésén indítványt nyújtanak be a heti 40 órás munkaidő bevezetésére vonatkozóan, továbbá megbízták Propper Sándor, Szeder Ferenc, Kéthly Anna, Peyer Károly, Esztergályos János és Kertész Miklós képviselőket, hogy sürgős természetű gazdasági és szociális kérdésekben interpellációt jegyezzenek be. Kimondottáknpg^lSgy^ a _ legélesebben liitakn^un^t^ellen, hogy a posta a „Népnak címzett előfizetési díjakat és egyéb küldeményeket a feladóktól nem fogadja el. Megállapították, hogy a postának ehhez nincs joga és az ilyen eljárással önmagát állítja a napi politika szolgálatába, ami nem is tartozik hatáskörébe, magában a betiltás fényében a sajtószabadság sérelmét látja. Az elnöki tanács megállapította, hogy a belügyminiszter úr ezen intézkedése ellenkezik a magyar sajtójog szellemével és az érvényben lévő sajtótörvénnyel. Ezek szerint ugyanis a fokozatos felelősség elve alapján magát a lapot, illetve kiadót is csak akkor vonják felelősségre, ha a szerzőt, vagy a felelős szerkesztőt nem sikerült bíróság elé állítani. A lapbetiltás elsősorban a lapot bünteti és vele együtt az esetleges vétségben teljesen áldatlan újságírók, tisztviselők és munkások egész seregét. A Magyar Újságírók Egyesülete tehát ez alkalomból ismét tiltakozik a sajtószabadság korlátait megállapító sajtótörvény figyelmen kívül hagyása és büntetőintézkedéseinek túllépése ellen.“ Az újságírók egyesületének állásfoglalása a „Népszava“ betiltása ügyében A Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tanácsa kedden délután Márkus Miksa m. kir. üdv. tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a Népszava betiltásának ügyével foglalkozott és egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: „A Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tanácsa, anélkül, hogy a szóbanforgó politikai cikkek bírálatába bocsátkoznék. A kereszténypárt értekezlete A keresztény gazdasági és szociális párt kedden este ülést tartott Ernszt Sándor elnöklesével, aki a kormány ínség-rendeletével foglalkozott, amely súlyos terhet jelent a ■Éillásosságára. Szükség van arra, hogy a tél előtt üzítsenek azokon, akik önhibájukon kívül munkanélküliek maradtak, az adók felhasználásánál azonban elsősorban az legyen hdyi adó, hogy a kitűzött célra fordítsák. Petrováczi Gyula szóvátete, hogy a főváros a tavaly kivetett szükségadóból 34 milliót fizetett az államkasszába és ebből mintegy 5 milliót kapott az ínség enyhítésére. Most megmarad a tavalyi szükségadó, amiből ezútal bevallottan nem jut egy fillér sem az inségakció céljára, de jön az új ínségadó. Msehát ínség címén kétszeresen adózik a főváros. Elhatározták, hogy ebben a kérdésben Huszár Mihály a képviselőházban felvilágosítást kér a kormánytól. Grófi Eszterházy Móric azt hangoztatta, hogy a párt sürgesse a képviselőházban a márterjesztett zárszámadások letárgyalását, mert így kaphatnak legjobban tiszta képet a költségvetés újabb redukciójának lehetőségeiről. Ha nincs szene, koksza, fára, gondoljon a PflLfiODIN kályhára --***....L Oscsó petróleummal, napi néhány fillérért ideálisan friti lakását, műhelyét, Irodáját. Teljesen automatikus, zajtalan, számlán, korom- és füst képződés nélkül és Éget közben veszélytelenül hordozható. Tűzbiztos és robbanásmentes. egy évi gyári szavatosság. kint modellt É 30 Bentsilért díjtalan ismertetést UMDU Kereskedelmi Rt. Üzemben bemutatja a budapesti fölei álcát: KOSTRU.il l műszaki Áruház III., Rákóczi-út 32. üzemben a Rókussal E alapos!. VII. Papén győzőit a porosz kormány elleni harcban Berlinből jelentik. A birodalmi kormány és a porosz tartományi kormány hónapok óta húzódó harcában, amely mint ismeretes, azzal kezdődött, hogy a birodalmi kormány erőszakkal eltávorította a porosz kormányt, Papen kancellár győzött. Kedden délben hirdette ki a lipcsei állami főtörvénysapk az ítéletet a porosz, bajor és bredeni tartományok részéről a birodalom ellen megindított alkotmányjogi perben. Az állami főtörvényszék a porosz kormány eltávolításával és a birodalmi kormánybiztos kinevezésével kapcsolatban megállapította, hogy a panaszttevők részéről kifogásolt július 20-i szükségrendelet, amelyet Hindenburg elnök „a porosz tartomány közbiztonságának és közrendjének helyreállítása céljából“ bocsátott ki Papén kancellár ellenjegyzésével, nem áll ellentétben a birodalmi alkotmány rendelkezéseivel. Papén kancellárnak joga volt birodalmi kormánybiztost kinevezni Poroszország élére és joga volt ahhoz is, hogy a kormánybiztost felhatalmazza a porosz miniszterek hivatali hatáskörének átmeneti felfüggesztésére és a hivatali hatáskör átvételére, vagy átruházására. .A kancellárnak csak ahhoz nincs joga, hogy a képviseleti jogot is megvonja a porosz tartományi kormánytól és a kormány tagjaitól a birodalmi gyűlésben, a birodalmi tanácsban, a tartománygyűlésben, stb. A lipcsei állami főtörvényszék döntése — illetékes hely nyilatkozata szerint— teljes egészében megerősíti a július 20-i szükségrendeletet és mindenben fedi a birodalmi kormány álláspontját. A felfüggesztett porosz tartományi kormány képviseleti jogát a birodalmi kormány eddig is nyílt kérdésként kezelte és a Poroszország élére kinevezett kormánybiztos egyetlenegy esetben sem akadályozta meg, hogy a porosz kormány tagjai gyakorolják ezt a képviseleti jogot, akár a birodalmi gyűlésben, akár a birodalmi tanácsban, akár másutt. Illetékes helyen nyomatékkal hangsúlyozzák, hogy a lipcsei főtörvényszék ítélete után természetesen minden intézkedés érvényben marad, amelyet a birodalmi kormány a július 20-i szükségrendelet alapján foganatosított. A miniszterelnök elvállalta egy vasúti tisztviselő huszadik gyermekének Keresztapaságát Gömbös Gyula miniszterelnök az alábbi szövegű levelet intézte gróf Szapáry Lajoshoz, Baranya vármegye főipánjához: Kedves Barátom! Az országos iparosszövetség (Budapest, IV., Múzeum körút 5) hívta fel figyelmemet Nemes Gallovich Árpád nyugalmazott vasúti tisztviselőre, aki Baranya vármegyében, Magyarszentivánon lakik. Gallovichnak most született a huszadik gyermeke. A nevezett szövetség kérelme az volt, hogy fogadjam el az újszülött keresztapaságát. Tekintettel arra, hogy Gallovich éppen olyan vidékről való, ahol egyik nagy magyar betegség, az egyke pusztít, úgy határoztam, hogy örömmel vállalom Gallovich huszadik gyermekének keresztapaságát. Kérlek, hogy kegyes erről a szülőket nevemben értesíteni és a továbbiakban méltóztass e családot a magad részéről is közvetlenebb figyelemben részesíteni és a lehetőséghez képest — a ritka népes családra való tekintettel — segítségükre lenni. Elnöki ügyosztályom útján egyidejűleg intézkedtem, hogy Gallovich Árpád számára 200 pengő kezedhez utalványoztassék. Szívélyesen üdvözöl igaz híved Gömbös Gyula miniszterelnök.