Magyar Hirlap, 1933. szeptember (43. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-01 / 198. szám
jLf « világhíres kalandor TeUesh&t! rádióműsor Ja bolygói fiz osziaipsoPnatfiK teljes nperaményHstaia 1.0.1..» ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Szerkesztőség magyarorszagoni és kiadóhivatal bhAr.2.99. titrre*. Hírr,15pea*4, IÍIÍ IIS jPg IpÍ| ÍÉII VI*, Aradi OCCa 10. BBálB. Romániában: JWeL JM USm WM MSEM SM Jf Wik Telefón: 21-8-47,23-6-86 és 10-6-06 t hóra 140 ki. « ton «• M. IfsS BSMS jtr.;'® M JUGOSZLÁVIÁBAN: M illárd_JBW llpj gpi Ji§i I Utazási és fürdöiroda I * ‚w* “° dWr' ill eG H ypj M VI- Aradi acca 10. sisani. un «. JSfc JBéJBl Telefón: £1-8-47, 23-6-S6 és 10-6-06 BUDAPEST 1933. SZEPTEMBER " PÉNTEK*aita«shff. d« friepmann erne fff: XLIII. ÉVFOLYAM. 198. SZÁM ■nrjTir niiinBMuia uhu iwi hm imhmii ■■ Ilin /.ill 7 * 'T...................... A PROSPERITY KÉT HARCOSA Újjáépítési programjának végrehajtása során Roosevelt elnök most szembekerült Henry Forddal, Amerika ipari kapitalizmusának egyik legérdekesebb alakjával. Johnson tábornok, Roosevelt fellendítési hadjáratának vezérkari főnöke bojkottal fenyegette meg Fordot, amiért nem fogadta el az autóipar számára megállapított munkakódexet és most izgalommal lesi Amerika népe, mindenfajta mérkőzés hálás közönsége, hogyan fog végződni a harc a diktátor és az automobilkirály közt. A mérkőzés csakugyan érdekes, sőt mi több, igen tanulságos. Ilyen ellenfélre még nem akadt Roosevelt, mióta a kék sas jegyében megindította újjáépítési akcióját. Pedig már voltak konfliktusai az amerikai nagyipar jónéhány súlyos tényezőjével. A vas- és acélgyárosok, akiket Johnson, látva az írásbeli tárgyalások sikertelenségét, magához rendelt, egyszerűen faképnél hagyták a tábornokot, mikor a tárgyalásra meghívott szakértők közt észrevették Green-t, a Federation of Labour, az amerikai munkás-szakszervezetek elnökét. Csak akkor írták alá a munkakódexet, amikor látták, hogy Roosevelt a szintén renitens olajmágnások ellenállásának megtörésére a belügyi államtitkárt az egész amerikai petróleumipar teljhatalmú diktátorává nevezte ki. Az acélgyárosok, hogy hasonló sorsra ne jussanak, elfogadták az előírt munkakódexet a 40 órás munkahéttel és a megállapított bérminimummal együtt. A szénbányatulajdonosokkal, akik szintén hűvösen távoltartották magukat az önként csatlakozók táborától, még folynak a tárgyalások, bár az ő hozzájárulásuk már valószínűnek látszik. Ford esete azonban egészen más, mint az acélgyárosoké vagy az olajmágnásoké. Ford már vagy 6-8 évvel ezelőtt kezdte hirdetni azokat az elveket, melyeket Roosevelt a new deal, az új rendszer zászlajára írt. Az amerikai automobilkirály, akit akkor, a General Motors előretörése előtt, még több joggal illetett meg ez a jelző, mint ma, már évekkel ezelőtt lándzsát tört a rövid munkaidő és a jó munkabér, a tömegtermelés és az alacsony árak mellett. Gyáraiban meg is valósította a rövid munkaidőt és az olcsó tömegtermelést, könyvében pedig szinte fanatikus lelkesedéssel buzdította Amerika gyárosait, hogy kövessék példáját és tegyék fogyasztóképessé az ipari munkásság sokmilliós tömegét. Nem túlzás tehát, ha a fordizmust a „new deal“, a rooseveltizmus szellemi apjának mondjuk és meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy Henry Ford ellenlábasa, nem pedig fegyvertársa lett az amerikai elnöknek abban a harcban, melyet ő az automobilkirály felfrissített jelszavaival az új prosperitásért megindított. A szerepcsere, amelyet Ford vállalt, bár meglepő és váratlan, talán érthetőbbé válik, ha Fordban nem az agitátort, a szociálpolitikust, hanem az üzletembert nézzük. Amikor ő magas munkabért, rövid munkaidőt és forszírozott A Marienbadban meggyilkolt német tanár gyilkosa Németországba menekült A merényletet többen követték el, összesen négy lövést adtak le, ezekből kettő találta Lessinget Két férfit letartóztattak Marienbadlban Nem, ez nem politikai gyilkosság, ha Lessing professzor százszor is a baloldalhoz tartozott s aki fejbelőtte, rajongó híve volt a horogkeresztnek — ez nem politikai gyilkosság, ez esztelen szadizmus, vérszomjtúság, amely él a kegyetlenség kedvéért, amely gyilkol részegen egy személytelen dühtől, az elvakult indulat ámokfutójaként. Hiszen Lessing tanár már emigrált Németországból, tanulmányainak élt Marienbadban, ártalmatlanná vált s főleg a tehetetlen ellenfél volt szemben azzal a roppant és korlátlan hatalommal, amit a horogkereszt Németországban jelent. A horogkeresztnek nem árthatott és nem használhatott már Lessing professzor. S aki az este titkában létrát támasztott ablaka alá és golyót röpített a tudós agyába, nem politikailag káros ellenséget némított el, hanem egy újfajta, tébolyult és eszeveszett sportnak hódolt: az embervadászatnak. Vadászat volt ez, emberies, idegeknek jóleső izgalmával, aránylag kevés veszéllyel. Mert hiszen az oroszlánvadász épúgy otthagyhatja fogát vakmerő vállalkozásában, mint a célbavett vad. Lessing tanár gyilkosát legfeljebb börtön fenyegette, szemben a halállal, amit ő áldozatának szánt. Az öreg tudóson talán nem is esett roppant tragédia: élete derékban volt törve úgyis, szíve keserű, eszményei romban. De nem hihetjük, hogy akadjon olyan politikai felfogás, irány vagy párt, amely gyilkosát magáénak vállalná A marienbadi rendőrség csütörtök délben körözőlevelet adott ki Eckert Miksa Rudolf ellen, miután most már bizonyosra vehető, hogy ő volt a Lessing professzor ellen elkövetett merénylet főtettese. A csendőrség megállapította, hogy Eckertet már napok óta nem látták Schanzban és hogy a merénylő Marienbadh környékén ólálkodott, hogy terepszemlét tarthasson a villa körül. Schanzból motorkerékpárjával együtt távozott. Igen valószínű, hogy a schanzi tűzoltók létráját nem ő, hanem bűntársai hozták át Schanzból Marienbadba. 1 . Az átszállítás nyilván éjszaka történt és miután Schanz és Marienbad között sűrű erdők terülnek el, könnyű volt a létrát minden feltűnés nélkül az Edelweiss-villa közelébe hozni. Hogy mennyire óvatosak voltak a tettesek, mutatja az a körülmény is, hogy a létra lépcsőfokait kendőkkel csavarták körül, hogy minden zajt elkerüljenek. A merénylők összesen négy lövést adtak le, ezekből kettő találta Lessing professzort, míg kettő megakadt az ablakrámában. A rendőrség bizonyosra veszi, hogy Eckert a merénylet után a német határ felé vette útját, amely alig félóra járásnyira van Marienbadtól. Bár igen valószínű, hogy már sikerült átszöknie a határon, a határőrszolgálatot mégis mindenütt megkettőzték és az összes utakon, amelyek a határ felé vezetnek, motorkerékpáros járőrök cirkálnak. A hegyi ösvényeken is megerősítették a járőrszolgálatot. . Hogyan gyilkolták meg a menekült német tanárt Prágából jelentik: Az államrendőrség közlése szerint Marienbadban ismeretlen tettes meggyilkolta Lessing Tivadar tanárt. A gyilkos az Edelweiss-nyaralónak, a tanár lakóhelyének falához hosszú létrát támasztott, azon felmászott és az ablakon keresztül rálőtt az íróasztalnál ülő Lessing Tivadarra. A golyó fején találta a tanárt, súlyos állapotban a marlenbadi kórházba szállították, ahol éjjel egy óra tájban meghalt. A rendőrség még az éjszaka folyamán megindította a nyomozást, ennek eredménye azonban még ismeretlen. Lessing Tivadar tanár 61 éves volt. Sok éven át a hannoveri műegyetemen a bölcsészet magántanára volt és hosszú éveken át munkatársa volt a Prager Tagblatt-nak. Amikor a nemzeti szocialisták Németországban hatalomra kerültek, kénytelen volt Németországot elhagyni. A tanár Marienbadban telepedett le és az Edelvreissnyaralóban lakott. Lessing Tivadar, aki egyike volt a legkiválóbb szociáldemokrata vezetőknek, az elmúlt hónapokban Csehszlovákiában egész sor előadást tartott a zsidók németországi helyzetéről. A rendőrségtől kapott értesítés szerint már megtalálták Lessing Tivadar tanár gyilkosának nyomát. Ez a nyom a Marienbadtól mintegy egy órányira fekvő Schanz községbe vezet. A létra, amelyet a gyilkos az Edelweiss-nyaraló falához támasztott, a schanzi tűzoltóságé. Alapos a gyanú, hogy a gyilkosságot Eckert Miksa Rudolf 31 éves németországi születésű, schanzi illetőségű ismert vadorzó követte el. A rendőrségnek az a véleménye, hogy Eckert már átszökött a határon. termelést hirdetett, milliószámra gyártott kocsijainak képe lebeghetett szeme előtt. A szériagyártás első sikerei elkábították, azt hitte, hogy gyárának futószalagjain évről évre fokozni tudja a termelést. De az első kövér esztendők után elkövetkeztek a sovány évek, a kocsik százezerszámra halmozódtak gyára raktáraiban és Ford, a többtermelés lelkes híve, kénytelen volt üzemét redukálni, munkásainak egy részét előbb szabadságolni, aztán végleg elbocsátani. Nyilván ezek a tapasztalatok tették szkeptikussá Fordot Roosevelt merész kísérletének sikere iránt, ő a maga bőrén tanulta meg, hogy a gazdasági életben nincsenek tartós csodák és hogy a mesterségesen, injekciókkal elővarázsolt lendület nem lehet hosszú életű. Ford és Coolidge farsangjára is keserves böjt következett és sokan a prosperitás vad tőzsde játékosai közül végül is nem találtak más kiutat, mint a halálugrást New York felhőkarcolóiról. És ha talán még korai végleges, ítéletet mondani Roosevelt experimentumáról, az öreg iFord renitenciáját meg lehet érteni, ő már túl van azon, hogy állandó ered-ményt várjon a lelkesedés első felbuzdulásától és nyilván fél attól a visszahatástól, amelyet a kísérlet kudarca gazdasági és szociális vonatkozásban élőt idézhet. Mert az álkonjunktúrák szociális reakciója a gazdasági visszaeséstnél is veszedelmesebb. Elég szomorú tanulság erre a német példa és senki sem kívánhatja, hogy ebből Amerika népe is ízelítőt kapjon. " Két gyanús férfit tartóztattak le Marienbadban Lessing professzor meggyilkolásával kapcsolatban csütörtök délután letartóztattak Marienbadban két férfit.