Magyar Hirlap, 1933. október (43. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-31 / 248. szám

10 I$S5 október 5­. CSILLÁR ♦ VILLANY ♦ RÁDIÓ W .“ST/!? SWTI RÉSZLET! KÉSZPÉNZ! a c Podmaniczky ucca S9. Fióküzlet: Rákóczi út 80. (Nagydiófa o. Karok) _______ * “ ■ •'■iI»»"4 Képez árjegyzékünket modern kapcsolási vázlatokkal díjtalanul küldjü­k 25 mpa pengővel csökkent a idegenforgalom passzívuma A külföldi utazáscsít­kétete Magyarország fizetési mérlegében az előző években mindig jelentékenyen meghaladta azt az összeget, amelyet a külföldiek Magyarországon elköl­töttek. Így volt ez még 1931-ben is, noha a külföldi utazások ekkor már jelentéke­nyen meg voltak nehezítve. A devizanehéz­ségek ellenére is 1931-ben még 57.53 millió pengőt tett ki a nyaralási, tanulmányi és hasonló célokból külföldre utazók kiadásai­nak tétele, míg a "Magyarországra jött ide­genek itt mindössze 26.34 millió pengőt köl­töttek el. Az idegenforgalmi mérleg tehát 1931-ben még 31,18 millió pengővel volt passzív. Az elm­últ évben ezen a téren már lénye­ges javulás mutatkozott. Magyarország most nyilvánosságra, került 1932-ik évi fizetési mérlegében a magyarok külföldi utazásai az előző évi 57.53 millió pengővel szemben míg a külföldről idejött idegenek 21.62 mű­míg a külföldről idejöt idegenek 21.62 mil­lió pengőt költöttek el Magyarországon, így az idegenforgalom mérlege már csak 10.73 millió pengővel volt passzív. A javulás te­hát több mint 25 millió pengő. Az idei mérleg e tekintetben még kedve­zőbb lesz, mert a magyarországi idegenfor­galom jelentékenyen emelkedett, jóval na­gyobb mértékben, mint a külföldre utazó magyarok ottani kiadásai. A városi lakosság gazdasági helyzetének enyhítését követelték a törvényhatósági f­ő tanács ülésén gom­bles ellenzéki felszólalások a kormány politikája ellen A főváros törvényhatósági tanácsa hétfőn Huszár Aladár fejiolgárm­ester elnöklésével folytatta a jövő évi városi költségvetés álta­lános vitáját Glücksthal Samu, mint a vita első szónoka arra mutatott rá, hogy a városi lakosság terhei évről évre súlyosbodnak. Ja­vasolta, hogy kérje fel a közgyűlés a kor­mányt arra, hogy tegyen javaslatokat a törvényhozásnak a városi lakosság gazdasági helyzetének­­ rásegítése és közterheinek enyhítése végett. Az adóbevételeket a­ kormány vegye sürgős revízió alá, a törvényes rendezésig pedig tizenkétmillió pengőb­ől kártalanítsa a fővá­rost a forgalmi- és afogy­a­s­z­tási­a­d­ó- bevé­tele­k csökkentése miatt. Fetrovácz Giyula szóvá­­tette, hogy a tisztviselői kinevezéseknél a városházán nem érvényesül a ranglista, majd hibáztatta, hogy a Tabán ügyet elodázták. Bródy Ernő szerint a főváros gavallériá­ból, emberbaráti szeretetből és politikai nyo­másra sok olyan kötelezettséget vállalt, amelyre nem volt kötelezve. A főváros több olyan kórházat tart fenn, amelyre nem kö­telezi a törvény. Lehetetlen, hogy az ország betegeit a főváros ápolja. A betegeket ápolni kell, de az egész ország költségén. A főváros nyolcvanöt iskolát tart fenn törvényes köte­lezettség nélkül három és félmillió pengős költséggel. Szociálpolitikai téren lehetetlen­nek tartja, hogy az fővárosnak Bicskén van gyermekotthona. A Mahunka-üdülőtelepen huszonöt óvodás­ gyermek ellátása évente 33.000 pengőbe kerül. Ez irracionális szo­ciálpolitika. Ezzel szemben a kereskedő- és iparos-társadalmat nem segíti a főváros. Idegen célokért millió­kat áldoz, de a saját polgárainak nem tud adni. A lakosság közterheit csökkenteni kell. Har­rer Ferenc sürgette, hogy az állam és a fő­város közötti viszonyt rendezzék a kötele­zettség szempontjából. Ezután Friedrich István élesen támadta a kormányt. Általános feltűnést keltett az a kijelentése, hogy azt a pénzt, amelyet út­építésre vett fel az állam, más célokra köl­tötte el. A költségvetés tanácsi tárgyalása során mindenki ellenzéki húrokat penget, még a konzervatív politikusok is. Sztra­­nyavszky Sándor említette először a rotyogó húsosfazekat, de akkor még ellenzéki volt és az Eszterházy utca felé mutatott, ma pe­dig kormánypárti és ezért a városháza felé mutat. Az a baj, hogy közéletünkből hiány­zik az őszinteség. A nemzeti egység gondo­latát profanizálják, mert a nemzeti egysé­get nem szabad pártcélokra felhasználni. A főpolgármesternek pártokon felül kell állnia és ezért nem vállalhatja a nemzeti egység pártjának városi vezetését. Ha Gömbösnek nem tetszik a városházi helyzet, oszlassa fel a törvényhatósági tanácsot, de az örökös nyugtalanításnak nincsen semmi értelme. A kormány már egy év óta a helyén van és háromszáz millióval több adósságot csinált, mint az előző. Ha mindenki elégedetlen, akkor bizalmatlanságot kell szavazni a kor­mánynak. Peyer Károly megállapította, hogy a ha­talomért folyó tülekedésben nem elvi hon van, hanem azért küzdenek, hogy ki oszto­gassa ezután az állásokat. Keresnek egy en­gedelmes cselédet, aki végrehajtja a fel­­sőbbség utasításait. Kifogásolta, hogy a tör­­vényhatósági tanács és a szakbizottságok üléseiről kizárják a sajtót, pedig a sajtó je­lenléte az ügyek ellenőrzését jelentette. Ki­fogásolta a kormány gazdaságpolitikáját is, mert nem szabad egy társadalmi osztályt a mások rovására segíteni. Demokratikus ala­pokra kell fektetni a közéletet és nem sza­bad egyoldalú osztálypolitikát folytatni. A tanácsülés ezzel véget ért és pénteken dél­előtt folytatják a vitát. Tiif -- in — wíi­­ ~niipri­mim ~ wim — ■ mmmmn REPOLtt-VUSim 60 napos pien­ettérti jegyek a BUDAPEST-UfflEH vonalon Az egyik ut repülőgépen, a másik gyorsvonaton m­. o. 52." P­­ ni. o. P Kívánatra a repülőjeegt­ez utalványt adunk, melyet Wtenben ráfizetés nélkül vaaut, autóbusz, vagy hajó­­egyre cserélhet be. Jegyek -A 4 ff Váci­ utca 1 Ha If §L I §sR$¡ és a Menetjegy­etvilágosita.« *‘fc4AjLL,B¡ * irodákban Az igazságü­gyminiszter látogatása a márianosztrai és váci fegyintézetben Lázár Andor igazságügyminiszter hétfő délután Séthy Antal államtitkár, Gazsy Sán­dor helyettes államtitkár, Stockinger János miniszteri tanácsos és Bozay Ernő miniszteri osztálytanácsos kíséretében meglátogatta a váci fegyintézetet. Végigjárta az intézetben levő munkahelyeket és a fegyintézethez tar­tozó két gazdasági telepet, valamint a mai évben rendeltetésének átadott és a modern higiénia minden követelményével ellátot­t fegyintézeti kórházat. Innen a miniszter és kísérete a mária­nosztrai fegyintézetbe látogatott el, ahol külö­nösen a szigorított dologház intézményét szemlélte meg nagy érdeklődéssel. A minisz­ter mindkét intézetben úgy a szociális köve­telmények, mint a büntetés végrehajtása tekintetében teljes elismerésének adott ki­fe­jezést a látottak felett. Csodálat Mi azon csodálkozunk, hogy Petro­­vácz Gyula csodálkozik, ő viszont azon csodálkozik — és hely­teleníti is egyben —, hogy a fővárosi ki­nevezéseknél nem érvényesül a rang­lista. Bizony, ez komoly méltánytalanság. Mert hiszen vannak, igaz, kivételes ese­tek. Mikor valaki olyan kiváló és tehet­séges, hogy megérdemli az előléptetést soron kívül, másoknak, öregebbeknek a keresztülugrásával. S viszont van eset, mikor valaki olyan hanyag és hasznavehetetlen, hogy nem érdemli az előléptetést, akármilyen ré­gen ül az íróasztala mellett. De ezek nagyon ritka, szórványos ki­vételek. Nagyjában mégis csak az az igazság, hogy bizonyos szolgálati idő eltelte után a lelkiismeretes, rendes tisztviselő, tiszt­viselő­társaival együtt és egy időben egyet lépjen előre. És ez az, ami a városházán nem tör­ténik. Csodálatos, de úgy van, hogy munká­ban eltöltött éveknél, megszerzett szak­ismereteknél többet nyom a latban a protekció, a párt-pártfogás, a hatalma­sok szava. Csak azt engedje meg Petrovácz Gyula, hogy mi az ő csodálatán csodál­kozzunk. Hát ki és mi honosította meg ezt a szokást? Nem a rendszer, amely könyör­telenül vagdalt ki állásukból régi, sok­szor érdemes tisztviselőket, mert nem érezte őket pártszempontból megbízha­tóknak? Nem a rendszer, amely roko­nokat ültetett be, mások mellőzésével vezető állásokba, vagy jutalmazott buzgó titkárokat, kitűnő pozícióval, rejtélyes érdemekért? Nem az a rendszer, amely mindeddig korlátlanul uralkodott s ame­lyet, mint hű zászlótartó, Petrovácz is végigkísért útján? Most kezdenek el egyszerre csodál­kozni? Most veszik észre ezt a visszás­ságot? Jó reggelt! (b) — A Magyar Hírlap legközelebbi száma a keddi és szerdai ünnep miatt péntek reggel jelenik meg.­­ A hercegprímás megáldotta a Szent Teréz egyházközség budapesti kultu­rházát. A Szent Teréz egyházközség megvásárolta a Hegedűs Sándor utca 9. számú palotát és kultúrházzá rendezte be. Vasárnap délelőtt 10 órakor ün­nepi szentmise volt a terézvárosi plébánia­templomban, amelyen megjelent dr Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is. Ezután a kultúrházhoz vonultak, amelyet a hercegprímás megáldott. Csupor József fővárosi tanácsnok, az egyházközség világi elnöke köszönte meg a hercegprímásnak megjelenését. Dr Serédi Jusztinián válaszában kijelentette, hogy öröm­mel vállalja a kultúrház megáldását. — Raffay Sándor püspök és Kemény Lajos esperes jubileuma. Vasárnap ünnepelték dr Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püs­pök és Kemény Lajos esperes fővárosi lelkész­kedésének 25. évfordulóját. A Deák téri iskola dísztermében folyt le az egyházközség ünnepi közgyűlése. Dr Konkoly Elemér másodfelügyelő üdvözölte az ünnepelteket és átnyújtotta Ratkay püspöknek a Deák téri templomról, Kemény esperesnek pedig a fasori templomról készített bronzplakettet. Ezután Mohr Henrik lelkész és Koós Jenő nyugalmazott államtitkár tartottak üdvözlőbeszédet, majd Raffay püspök és Ke­mény esperes megköszönték az ünneplést. — Tinódi Lantos Sebestyén sárvári emlék­művének leleplezése. Sárvárról jelentik. Az ősi Nádasdy-vár melletti parkban örökítette meg Sárvár közönsége a vár falai között pihenő Tinódi Lantos Sebestyén emlékét. Vasárnap volt díszes ünnepség keretében az emlékmű fel­avatása. Az ünnepi beszédet Huszár Mihály apátplébános, országgyűlési képviselő mon­dotta. — Dabasi Halász Lajos nyugalmazott ko­­ronaü­gyész főgondnoki jubileuma. A külső fe­rencvárosi és tisztviselőtelepi reformátusok az Üllői úton épült templom termében ünnepel­ték dr Dabasi Halász Lajos nyugalmazott koronaügyészt, aki tíz év óta főgondnoka az egyházközségnek. Ruszkay István gondnok felszólalása után dr Ravasz László püspök köszöntötte az ünnepeltet. Ezután Szabó Imre esperes és Zakár Albert gondnok szólaltak fel, majd dr Dabasi Halász Lajos köszönte meg az ünneplést. Az állami gépgyár kaszinójában ezután társasebéd volt. — Dr Illyefalvi I Lajos. Ma 25 esztevi­deje, hogy a fővárosi statisztikai hivatal ki­­tűnő igazgatója, dr Illyefalvi I. Lajos, a fő­­város szolgálatába lépett. Barátainak és hi­vatalbeli munkatársainak szeretete ünneppé avatta ezt a nevezetes évfordulót, melegen meggratulálta a jubiláló igazgatót és elhal­­mozta a szimpátia krizantémumaival. Ez az ünneplés azonban nem csupán dr Illyefalvi­­nak, a tudósnak és szeretetreméltó ember­nek szól, hanem jut ebből az ünnepből a statisztikai számoknak, melyeket dr Illye­i­falvi tett népszerűekké Budapesten. Mind­össze hét esztendeje, hogy a fővárosi sta­tisztikai hivatal vezetését átvette és ezalatt a rövid idő alatt a főváros statisztikája szá­mára meghódította a nagyközönség érdeklő­dését és rokonszenvét. Néhány esztendővel ezelőtt még csak annyit tudtak róla, akik ismerték, hogy elsőrangú tisztviselő, akinek a keze alatt izzik a munka; tudtuk róla, hogy nagyszerű szervezőteh­etség, akinek a háború idején, mikor a liszthivatal vezetője volt, bizony gyakran hálásak lehettünk, hogy a mi mindennapi kenyerünk megadatott ne­­künk. De tehetsége igazában csak akkor bontakozott ki, mikor a fővárosi statisztikai hivatal vezetését átvette. Minden kötet, ami keze alól kikerül, a szenzáció erejével hat, mert lelke van a statisztikájának, szám­oszlopaiban az eleven élet lüktet. Ez az 5 művészete és ezzel a művészettel érte el, hogy az ő könyveit úgy olvassák, mint va­lami regényt. Ezzel a tehetséggel érte el, hogy az ő könyveit egyáltalában­­ olvas­­sák. És legyünk őszinték, egy könyv szá­mára mégis csak az a legnagyobb kitüntetés és legnagyobb megbecsülés, ha a publikum olvassa. Ma már itthon is, külföldön is isme­­rik és becsülik. És méltán büszke rá Illye­falvi, hogy a fővárosi statisztikai hivatal hír­nevéért folytatott szívós küzdelmében meg­kapta a két legszebb medáliát, a két legna­gyobb kitüntetést: a publikum részéről a szimpátiát és a népszerűséget, a hazai meg a külföldi tudományos világ részéről pedig az elismerést. — Influenza, torokgyulladás, az orr é a garat elnyálkásodása, a mandulák megbete­gedése, valamint tüdőcsúcshurut esetén gon­­doskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József“ keserűvíz hasz­nálata által többször és alaposan kitisztít­­tassanak. Közkórházak főorvosai megálla­pították, hogy a Ferenc József víz lázzal járó fertőző betegségeknél is a szenvedő­­emberiségnek nagy szolgálatot tesz.­­ A Miskolcon letartóztatott Steiner József visszaélt a Kereskedelmi és Közvetítő Bank ne­vével. A Kereskedelmi és Közvetítő Bank Rt. annak megállapítását kéri, hogy a Magyar Hin­­lap vasárnapi számában megjelent Letartóztat­ták Miskolcon egy budapesti bank ottani fiók­jának főnökét című cikkben szereplő Steiner József semmiféle összeköttetésben nem volt a Kereskedelmi és Közvetítő Bankkal. A banknak egyébként nincs is Miskolcon fiókja. Miután a vállalat értesült arról, hogy tudta és beleegye­zése nélkül használta Steiner címnyomójában a céget, a miskolci ügyészségen följelentést tett.­­ Miskolc város tiltakozása a prágai kor­mány magyarellenes intézkedései ellen. Miskolc­ról jelentik: A város törvényhatósági bizottsága Lichtenstein László főispán elnöklésével hétfő délután tartott közgyűlésén a polgármesteri je­lentés letárgyalása után Vitéz dr Görgey László felsőházi tag indítványt terjesztett elő, amelyben Miskolc város törvényhatósági bizottsága tilta­kozik a prágai kormány magyarellenes intéz­kedései ellen, amely intézkedésekkel eltiltották a magyar nyelv hivatalos használatát Pozsony­ban, Kassán és Ungvárott. Az indítványt, ame­lyet Görgey László nagyhatású beszédben indo­kolt meg, a törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel elfogadta és elhatározta, hogy fel­irat formájában eljuttatja a kormányhoz és az országgyűlés mindkét házához. — Van-e értelme a sterilizációnak? Dr Színes­tár Ernő idegorvos érdekes előadást tartott a Központi Demokrata Körben a sterilizáció társadalmi értékeléséről. Előadása elején ki­fejtette, hogy a nagyközönség általában téve­sen azonosítja a sterilizációt a kasztrációval. A sterilizáció csupán kisebb műtéti beavatko­zás, amely meddőséget okoz, de a szexualitást teljes épségében hagyja. A degeneráltak és bűnösök kötelező sterilizációjának törvénybe­iktatása azt a célt szolgálja, hogy az utódok születését mesterségesen megakadályozza. Kér­dés — folytatta fejtegetését az előadó —, hogy alkalmas társadalmi védekezés-e a sterilizáció? Az elmebetegek, szellemi fogyatékosok, hülyék, szóval a szociális szempontból is degenerált egyének sterilizációjának volna elméleti célja, azonban gyakorlati értelme nincs, mert az ilyen egyének amúgy is rendszerint el vannak zárva a fogamzás elől zárt intézeti kezeléssel. Az előadó végezetül azt a konklúziót vonta le, hogy a sterilizációnak, amely, ha nem is bün­tetés, de nem is gyógyszer, sem eugenikai, sem társadalmi értéke nincs. A magas szín­vonalú előadást nagy érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség. HÍREK Reid

Next