Magyar Hirlap, 1933. október (43. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-31 / 248. szám

10 I$S5 október 5. CSILLÁR ♦ VILLANY ♦ RÁDIÓ W .“ST/!? SWTI RÉSZLET! KÉSZPÉNZ! a c Podmaniczky ucca S9. Fióküzlet: Rákóczi út 80. (Nagydiófa o. Karok) _______ * “ ■ •'■iI»»"4 Képez árjegyzékünket modern kapcsolási vázlatokkal díjtalanul küldjük 25 mpa pengővel csökkent a idegenforgalom passzívuma A külföldi utazáscsítkétete Magyarország fizetési mérlegében az előző években mindig jelentékenyen meghaladta azt az összeget, amelyet a külföldiek Magyarországon elköltöttek. Így volt ez még 1931-ben is, noha a külföldi utazások ekkor már jelentékenyen meg voltak nehezítve. A devizanehézségek ellenére is 1931-ben még 57.53 millió pengőt tett ki a nyaralási, tanulmányi és hasonló célokból külföldre utazók kiadásainak tétele, míg a "Magyarországra jött idegenek itt mindössze 26.34 millió pengőt költöttek el. Az idegenforgalmi mérleg tehát 1931-ben még 31,18 millió pengővel volt passzív. Az elmúlt évben ezen a téren már lényeges javulás mutatkozott. Magyarország most nyilvánosságra, került 1932-ik évi fizetési mérlegében a magyarok külföldi utazásai az előző évi 57.53 millió pengővel szemben míg a külföldről idejött idegenek 21.62 műmíg a külföldről idejöt idegenek 21.62 millió pengőt költöttek el Magyarországon, így az idegenforgalom mérlege már csak 10.73 millió pengővel volt passzív. A javulás tehát több mint 25 millió pengő. Az idei mérleg e tekintetben még kedvezőbb lesz, mert a magyarországi idegenforgalom jelentékenyen emelkedett, jóval nagyobb mértékben, mint a külföldre utazó magyarok ottani kiadásai. A városi lakosság gazdasági helyzetének enyhítését követelték a törvényhatósági fő tanács ülésén gombles ellenzéki felszólalások a kormány politikája ellen A főváros törvényhatósági tanácsa hétfőn Huszár Aladár fejiolgármester elnöklésével folytatta a jövő évi városi költségvetés általános vitáját Glücksthal Samu, mint a vita első szónoka arra mutatott rá, hogy a városi lakosság terhei évről évre súlyosbodnak. Javasolta, hogy kérje fel a közgyűlés a kormányt arra, hogy tegyen javaslatokat a törvényhozásnak a városi lakosság gazdasági helyzetének rásegítése és közterheinek enyhítése végett. Az adóbevételeket a kormány vegye sürgős revízió alá, a törvényes rendezésig pedig tizenkétmillió pengőből kártalanítsa a fővárost a forgalmi- és afogyasztásiadó- bevételek csökkentése miatt. Fetrovácz Giyula szóvátette, hogy a tisztviselői kinevezéseknél a városházán nem érvényesül a ranglista, majd hibáztatta, hogy a Tabán ügyet elodázták. Bródy Ernő szerint a főváros gavallériából, emberbaráti szeretetből és politikai nyomásra sok olyan kötelezettséget vállalt, amelyre nem volt kötelezve. A főváros több olyan kórházat tart fenn, amelyre nem kötelezi a törvény. Lehetetlen, hogy az ország betegeit a főváros ápolja. A betegeket ápolni kell, de az egész ország költségén. A főváros nyolcvanöt iskolát tart fenn törvényes kötelezettség nélkül három és félmillió pengős költséggel. Szociálpolitikai téren lehetetlennek tartja, hogy az fővárosnak Bicskén van gyermekotthona. A Mahunka-üdülőtelepen huszonöt óvodás gyermek ellátása évente 33.000 pengőbe kerül. Ez irracionális szociálpolitika. Ezzel szemben a kereskedő- és iparos-társadalmat nem segíti a főváros. Idegen célokért milliókat áldoz, de a saját polgárainak nem tud adni. A lakosság közterheit csökkenteni kell. Harrer Ferenc sürgette, hogy az állam és a főváros közötti viszonyt rendezzék a kötelezettség szempontjából. Ezután Friedrich István élesen támadta a kormányt. Általános feltűnést keltett az a kijelentése, hogy azt a pénzt, amelyet útépítésre vett fel az állam, más célokra költötte el. A költségvetés tanácsi tárgyalása során mindenki ellenzéki húrokat penget, még a konzervatív politikusok is. Sztranyavszky Sándor említette először a rotyogó húsosfazekat, de akkor még ellenzéki volt és az Eszterházy utca felé mutatott, ma pedig kormánypárti és ezért a városháza felé mutat. Az a baj, hogy közéletünkből hiányzik az őszinteség. A nemzeti egység gondolatát profanizálják, mert a nemzeti egységet nem szabad pártcélokra felhasználni. A főpolgármesternek pártokon felül kell állnia és ezért nem vállalhatja a nemzeti egység pártjának városi vezetését. Ha Gömbösnek nem tetszik a városházi helyzet, oszlassa fel a törvényhatósági tanácsot, de az örökös nyugtalanításnak nincsen semmi értelme. A kormány már egy év óta a helyén van és háromszáz millióval több adósságot csinált, mint az előző. Ha mindenki elégedetlen, akkor bizalmatlanságot kell szavazni a kormánynak. Peyer Károly megállapította, hogy a hatalomért folyó tülekedésben nem elvi hon van, hanem azért küzdenek, hogy ki osztogassa ezután az állásokat. Keresnek egy engedelmes cselédet, aki végrehajtja a felsőbbség utasításait. Kifogásolta, hogy a törvényhatósági tanács és a szakbizottságok üléseiről kizárják a sajtót, pedig a sajtó jelenléte az ügyek ellenőrzését jelentette. Kifogásolta a kormány gazdaságpolitikáját is, mert nem szabad egy társadalmi osztályt a mások rovására segíteni. Demokratikus alapokra kell fektetni a közéletet és nem szabad egyoldalú osztálypolitikát folytatni. A tanácsülés ezzel véget ért és pénteken délelőtt folytatják a vitát. Tiif -- in — wíi ~niiprimim ~ wim — ■ mmmmn REPOLtt-VUSim 60 napos pienettérti jegyek a BUDAPEST-UfflEH vonalon Az egyik ut repülőgépen, a másik gyorsvonaton m. o. 52." P ni. o. P Kívánatra a repülőjeegtez utalványt adunk, melyet Wtenben ráfizetés nélkül vaaut, autóbusz, vagy hajóegyre cserélhet be. Jegyek -A 4 ff Váci utca 1 Ha If §L I §sR$¡ és a Menetjegyetvilágosita.« *‘fc4AjLL,B¡ * irodákban Az igazságügyminiszter látogatása a márianosztrai és váci fegyintézetben Lázár Andor igazságügyminiszter hétfő délután Séthy Antal államtitkár, Gazsy Sándor helyettes államtitkár, Stockinger János miniszteri tanácsos és Bozay Ernő miniszteri osztálytanácsos kíséretében meglátogatta a váci fegyintézetet. Végigjárta az intézetben levő munkahelyeket és a fegyintézethez tartozó két gazdasági telepet, valamint a mai évben rendeltetésének átadott és a modern higiénia minden követelményével ellátott fegyintézeti kórházat. Innen a miniszter és kísérete a márianosztrai fegyintézetbe látogatott el, ahol különösen a szigorított dologház intézményét szemlélte meg nagy érdeklődéssel. A miniszter mindkét intézetben úgy a szociális követelmények, mint a büntetés végrehajtása tekintetében teljes elismerésének adott kifejezést a látottak felett. Csodálat Mi azon csodálkozunk, hogy Petrovácz Gyula csodálkozik, ő viszont azon csodálkozik — és helyteleníti is egyben —, hogy a fővárosi kinevezéseknél nem érvényesül a ranglista. Bizony, ez komoly méltánytalanság. Mert hiszen vannak, igaz, kivételes esetek. Mikor valaki olyan kiváló és tehetséges, hogy megérdemli az előléptetést soron kívül, másoknak, öregebbeknek a keresztülugrásával. S viszont van eset, mikor valaki olyan hanyag és hasznavehetetlen, hogy nem érdemli az előléptetést, akármilyen régen ül az íróasztala mellett. De ezek nagyon ritka, szórványos kivételek. Nagyjában mégis csak az az igazság, hogy bizonyos szolgálati idő eltelte után a lelkiismeretes, rendes tisztviselő, tisztviselőtársaival együtt és egy időben egyet lépjen előre. És ez az, ami a városházán nem történik. Csodálatos, de úgy van, hogy munkában eltöltött éveknél, megszerzett szakismereteknél többet nyom a latban a protekció, a párt-pártfogás, a hatalmasok szava. Csak azt engedje meg Petrovácz Gyula, hogy mi az ő csodálatán csodálkozzunk. Hát ki és mi honosította meg ezt a szokást? Nem a rendszer, amely könyörtelenül vagdalt ki állásukból régi, sokszor érdemes tisztviselőket, mert nem érezte őket pártszempontból megbízhatóknak? Nem a rendszer, amely rokonokat ültetett be, mások mellőzésével vezető állásokba, vagy jutalmazott buzgó titkárokat, kitűnő pozícióval, rejtélyes érdemekért? Nem az a rendszer, amely mindeddig korlátlanul uralkodott s amelyet, mint hű zászlótartó, Petrovácz is végigkísért útján? Most kezdenek el egyszerre csodálkozni? Most veszik észre ezt a visszásságot? Jó reggelt! (b) — A Magyar Hírlap legközelebbi száma a keddi és szerdai ünnep miatt péntek reggel jelenik meg. A hercegprímás megáldotta a Szent Teréz egyházközség budapesti kulturházát. A Szent Teréz egyházközség megvásárolta a Hegedűs Sándor utca 9. számú palotát és kultúrházzá rendezte be. Vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi szentmise volt a terézvárosi plébániatemplomban, amelyen megjelent dr Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is. Ezután a kultúrházhoz vonultak, amelyet a hercegprímás megáldott. Csupor József fővárosi tanácsnok, az egyházközség világi elnöke köszönte meg a hercegprímásnak megjelenését. Dr Serédi Jusztinián válaszában kijelentette, hogy örömmel vállalja a kultúrház megáldását. — Raffay Sándor püspök és Kemény Lajos esperes jubileuma. Vasárnap ünnepelték dr Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök és Kemény Lajos esperes fővárosi lelkészkedésének 25. évfordulóját. A Deák téri iskola dísztermében folyt le az egyházközség ünnepi közgyűlése. Dr Konkoly Elemér másodfelügyelő üdvözölte az ünnepelteket és átnyújtotta Ratkay püspöknek a Deák téri templomról, Kemény esperesnek pedig a fasori templomról készített bronzplakettet. Ezután Mohr Henrik lelkész és Koós Jenő nyugalmazott államtitkár tartottak üdvözlőbeszédet, majd Raffay püspök és Kemény esperes megköszönték az ünneplést. — Tinódi Lantos Sebestyén sárvári emlékművének leleplezése. Sárvárról jelentik. Az ősi Nádasdy-vár melletti parkban örökítette meg Sárvár közönsége a vár falai között pihenő Tinódi Lantos Sebestyén emlékét. Vasárnap volt díszes ünnepség keretében az emlékmű felavatása. Az ünnepi beszédet Huszár Mihály apátplébános, országgyűlési képviselő mondotta. — Dabasi Halász Lajos nyugalmazott koronaügyész főgondnoki jubileuma. A külső ferencvárosi és tisztviselőtelepi reformátusok az Üllői úton épült templom termében ünnepelték dr Dabasi Halász Lajos nyugalmazott koronaügyészt, aki tíz év óta főgondnoka az egyházközségnek. Ruszkay István gondnok felszólalása után dr Ravasz László püspök köszöntötte az ünnepeltet. Ezután Szabó Imre esperes és Zakár Albert gondnok szólaltak fel, majd dr Dabasi Halász Lajos köszönte meg az ünneplést. Az állami gépgyár kaszinójában ezután társasebéd volt. — Dr Illyefalvi I Lajos. Ma 25 esztevideje, hogy a fővárosi statisztikai hivatal kitűnő igazgatója, dr Illyefalvi I. Lajos, a főváros szolgálatába lépett. Barátainak és hivatalbeli munkatársainak szeretete ünneppé avatta ezt a nevezetes évfordulót, melegen meggratulálta a jubiláló igazgatót és elhalmozta a szimpátia krizantémumaival. Ez az ünneplés azonban nem csupán dr Illyefalvinak, a tudósnak és szeretetreméltó embernek szól, hanem jut ebből az ünnepből a statisztikai számoknak, melyeket dr Illyeifalvi tett népszerűekké Budapesten. Mindössze hét esztendeje, hogy a fővárosi statisztikai hivatal vezetését átvette és ezalatt a rövid idő alatt a főváros statisztikája számára meghódította a nagyközönség érdeklődését és rokonszenvét. Néhány esztendővel ezelőtt még csak annyit tudtak róla, akik ismerték, hogy elsőrangú tisztviselő, akinek a keze alatt izzik a munka; tudtuk róla, hogy nagyszerű szervezőtehetség, akinek a háború idején, mikor a liszthivatal vezetője volt, bizony gyakran hálásak lehettünk, hogy a mi mindennapi kenyerünk megadatott nekünk. De tehetsége igazában csak akkor bontakozott ki, mikor a fővárosi statisztikai hivatal vezetését átvette. Minden kötet, ami keze alól kikerül, a szenzáció erejével hat, mert lelke van a statisztikájának, számoszlopaiban az eleven élet lüktet. Ez az 5 művészete és ezzel a művészettel érte el, hogy az ő könyveit úgy olvassák, mint valami regényt. Ezzel a tehetséggel érte el, hogy az ő könyveit egyáltalában olvassák. És legyünk őszinték, egy könyv számára mégis csak az a legnagyobb kitüntetés és legnagyobb megbecsülés, ha a publikum olvassa. Ma már itthon is, külföldön is ismerik és becsülik. És méltán büszke rá Illyefalvi, hogy a fővárosi statisztikai hivatal hírnevéért folytatott szívós küzdelmében megkapta a két legszebb medáliát, a két legnagyobb kitüntetést: a publikum részéről a szimpátiát és a népszerűséget, a hazai meg a külföldi tudományos világ részéről pedig az elismerést. — Influenza, torokgyulladás, az orr é a garat elnyálkásodása, a mandulák megbetegedése, valamint tüdőcsúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata által többször és alaposan kitisztíttassanak. Közkórházak főorvosai megállapították, hogy a Ferenc József víz lázzal járó fertőző betegségeknél is a szenvedőemberiségnek nagy szolgálatot tesz. A Miskolcon letartóztatott Steiner József visszaélt a Kereskedelmi és Közvetítő Bank nevével. A Kereskedelmi és Közvetítő Bank Rt. annak megállapítását kéri, hogy a Magyar Hinlap vasárnapi számában megjelent Letartóztatták Miskolcon egy budapesti bank ottani fiókjának főnökét című cikkben szereplő Steiner József semmiféle összeköttetésben nem volt a Kereskedelmi és Közvetítő Bankkal. A banknak egyébként nincs is Miskolcon fiókja. Miután a vállalat értesült arról, hogy tudta és beleegyezése nélkül használta Steiner címnyomójában a céget, a miskolci ügyészségen följelentést tett. Miskolc város tiltakozása a prágai kormány magyarellenes intézkedései ellen. Miskolcról jelentik: A város törvényhatósági bizottsága Lichtenstein László főispán elnöklésével hétfő délután tartott közgyűlésén a polgármesteri jelentés letárgyalása után Vitéz dr Görgey László felsőházi tag indítványt terjesztett elő, amelyben Miskolc város törvényhatósági bizottsága tiltakozik a prágai kormány magyarellenes intézkedései ellen, amely intézkedésekkel eltiltották a magyar nyelv hivatalos használatát Pozsonyban, Kassán és Ungvárott. Az indítványt, amelyet Görgey László nagyhatású beszédben indokolt meg, a törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel elfogadta és elhatározta, hogy felirat formájában eljuttatja a kormányhoz és az országgyűlés mindkét házához. — Van-e értelme a sterilizációnak? Dr Színestár Ernő idegorvos érdekes előadást tartott a Központi Demokrata Körben a sterilizáció társadalmi értékeléséről. Előadása elején kifejtette, hogy a nagyközönség általában tévesen azonosítja a sterilizációt a kasztrációval. A sterilizáció csupán kisebb műtéti beavatkozás, amely meddőséget okoz, de a szexualitást teljes épségében hagyja. A degeneráltak és bűnösök kötelező sterilizációjának törvénybeiktatása azt a célt szolgálja, hogy az utódok születését mesterségesen megakadályozza. Kérdés — folytatta fejtegetését az előadó —, hogy alkalmas társadalmi védekezés-e a sterilizáció? Az elmebetegek, szellemi fogyatékosok, hülyék, szóval a szociális szempontból is degenerált egyének sterilizációjának volna elméleti célja, azonban gyakorlati értelme nincs, mert az ilyen egyének amúgy is rendszerint el vannak zárva a fogamzás elől zárt intézeti kezeléssel. Az előadó végezetül azt a konklúziót vonta le, hogy a sterilizációnak, amely, ha nem is büntetés, de nem is gyógyszer, sem eugenikai, sem társadalmi értéke nincs. A magas színvonalú előadást nagy érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség. HÍREK Reid