Magyar Hirlap, 1934. május (44. évfolyam, 97-121. szám)
1934-05-01 / 97. szám
10 ÜLLEK ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Jm __ Szerkesztőség Hagwarorszagon: mm* és kiadóhivatali táram % *rr* is pengd. Ojfl 8g&?S VL, Aradi ucca 10. szám. Romániában. WMk ____ .mpf EsaS 11%1 B mm. Hl lük Telefon: 21-8-47, 23-6-86 és 10-6-06 1 bora 150 lel. * *m 10 W. \Mf tfAft jjfSfffi 118118 M Wmk JUGOSZLÁVIÁBAN: Ilii 1 H Ilii B Ilii fWm I Utazási és fürdőiroda I I bara 90 óin®. H. »«• iw dir», §|gl |||i |||| §||| * VI., Aradi ucca 10. azAm. te cR. |reletCD:21-3-^ ^es].v,y.ic .................................. iiiiiiiiiiiiwiiiiiiiíiiibibii ii iMM iii mm mii 'nwnwimrani BUDAPEST 1934. MÁJUS 1. KEDD főshorjesztő: Dr friedmann ernő (3)*^XIIV. ÉVFOLYAM 97. SZÁM I "''' ' ' ■ ' " A BÉCSI TEMETÉS Temetésre szól az ének .. . Temetőbe kit kísérnek? Az osztrák népképviseleti alkotmány temetési ceremóniája ment végbe a hétfői napon. Azé az alkotmányé, amely születése szerint egyidős a magyar alkotmányos rend 1867-ben történt feltámasztásával. Sőt még az általános, titkos választás rendszere sem volt forradalmi vívmány Ausztriában. Mert ez a radikális választási reform „felülről lefelé" győzött, Ferenc József akarata szerint, nyolc esztendővel a háború előtt. Milyen formában történjék az „új rendszer“ életbeléptetése? Ez a fogas kérdés kísértett már jó ideje. Mert a minisztertanács kibocsátott ugyan tizenhárom hónap alatt 451 törvényerejű rendeletet, hivatkozással a háborús jog egyik emlékére, amely 1917-ben a kivételes viszonyok fennállásáig kivételes hatalmat adott a minisztertanácsnak — gazdasági kérdések szabályozására, de ez az amúgy is rendkívül labilis közjogi alap mégsem tűnt alkalmasnak az új „alkotmány“ bevezetésére. A minisztertanács javaslatainak népszavazás alá bocsátása? Az ilyen út sem volt ajánlatos, mert nagyon kétségesnek látszott: várjon többséget kapna-e a kormány? * így merült fel az a szükségmegoldás: szavazza meg az új alkotmányt a szocialistáktól „mentesített“ parlament. A határozatképességhez a képviselők felének jelenléte kell: tehát 165 képviselő közül 83 szükséges a határozat meghozatalához. Mivel pedig ma is van még 92 és nem csupán 83 képviselő, aki „nincsen akadályozva“ a megjelenésben ... Ez a közjogi elmélet mereven formális. Először az alkotmány megváltoztatásához minősített többség kell és ezt a minősített többséget a 92 képviselő egyhangú állásfoglalása sem adja ki. Másodszor a nagynémetek részéről elhangzott tiltakozások szerint még az egyszerű többségtől is igen távol maradt volna az alkotmányreform, ha a képviselők teljes számban részt vehetnek a szavazáson. Végül is a 78 megjelent képviselő közül 76 szavazott a kormány javaslatai mellett. 165 képviselő közül 76 ... Azért ennyi, mert a keresztényszocialista pártot szintén a feloszlatás akut veszélye fenyegette és a keresztényszocialista képviselők a most tanúsított lojalitással próbálták biztosítani a párt fennmaradását, legalább szerény keretek közt. Másként alighanem 40 keresztényszocialista képviselő szavazott volna a javaslatok ellen ... * De legalább simán játszódott le az aktus. Az 1933 március tizennegyedikén „felfüggesztett“ ülést 1934 április harmincadikán „folytatta“ a nemzeti tanács. A kormány álláspontja ugyanis tavaly március óta az volt, hogy az elnök és a három alelnök lemondása miatt nem lehet új ülésre összehívni a nemzeti tanácsot. Így következett be az az ex lex, amelynél fogva a Dollfuss-kormány áttért a törvényerejű rendeletek kibocsátásának rendszerére. Az idáig vallott közjogi felfogást most bajos lett volna revideálni. De felmerült az a mentőötlet: a tavaly március tizennegyedikén tartott ülést csak felfüggesztette Renner volt kancellár, aki akkor az elnöki székben ült és az ülés formális berekesztésére nem került sor többé. Szóval: a tavaly márciusban megkezdett ülés tart még ma is és így csak folytatni kell az akkor kezdett ülést. Ramiek volt kancellár, mint aki a jegyző szerepét töltötte be ki 50 hét előtt megszakadt ülésen, elnök és alelnökök hiányában megnyitotta hétfő délelőtt féltizenegy órakor a folytatólagos ülést és felhatalmazást kért arra, hogy 11 órára új ülést hívhasson össze, ezzel a napirenddel. A 451 szükségrendelet jóváhagyása és az új alkotmány letárgyalása... Elég bő napirend. De 12 óra 40 perckor véget ért a második ülés is. Tehát pontosan 2 óra 10 percig tartott az osztrák parlamentarizmus temetése, a tavaly márciusban életbeléptetett rendszer utólagos legalizálása és az új közjogi struktúra életbeléptetése. A parlament előtt nem nyilatkoztak terveikről és szándékaikról a kormány tagjai. Ellenben az adott körülményekhez képest rokonszenves volt az a mód, ahogyan a kis Vorarlberg tartomány alacsonynövésű, de magashomlokú vezére, Ender volt kancellár előzetesen megmagyarázta az új alkotmány születését. Lelkesedés nélkül... Nem ünnepelte alkotását. És éreztette azt; a kényszerhelyzet nyomása felelős azért, ami történt. ígéretet tett a demokrácia szellemének lehetőleg teljes méltánylására a korporációs rendszer keretein belül. ígéretet tett arra: alulról felfelé és nem felülről lefelé fog kiépülni ez a rendszer Ausztriában. Elnézést kért azért, mert rögtönözve lép életbe valami, ami igazán jól csak egy hosszú, fokozatos fejlődés szerves eredménye gyanánt alakulhatna ki. És az egész elgondolás háttereként a Quadragesimo anno szép, nagy szavait állította. Elég merészen. Mert ha azt hirdette is akkor a Vatikán, hogy a szociális gondolat érvényesülése Isten akarata: ebből még nem következik az, mintha a Vox Populi helyét a Vox Dei válthatná fel. Főleg pedig nem következik az, mintha akármilyen kormány az „isteni szó“ letéteményesének tekinthetné magát és ilyen címen, ezen a jogon kikapcsolhatná a nép szavát. Kivált, akkor az osztrák szocialistákat mégis csak bajos a szociális gondolat ellenségeivé minősíteni. ............ 38 * • Azért mégis szabad azt hinni: a Quadragesimo anno szellemét szeretné követni az új Ausztria. És noha az új alkotmányjavaslat előadója Führer gyanánt jelölte meg Dollfuss kancellárt: nagyon lényegesek az eltérések a harmadadik birodalomhoz képest, Ausztria javára. Nem csupán a zsidókérdés tekintetében. Ausztriában is minden hatalom a kormányé. Mert a sok különféle tanács közül csak az államtanács gyakorol egyelőre reális jogokat. És az államtanács tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, a kancellár előterjesztésére. De a magánlakás szentségén kívül a magánszemély és a magánvélemény szabadságát is aránylag nagy mértékben respektálja az új osztrák rend. És a politika irányítását kiveszi ugyan a „nép“ kezéből, de legalább a magánélet iránt tanúsít méltánylást. És azt, ami történt, nem dicsőséges eredmény gyanánt könyveli el. Hanem úgy, mint szomorú kényszerűséget. II Ausztriában megkezdődött Dollfuss kancellár átmeneti diktatúrája A parlament a nagynémetek tiltakozása ellenére hozzájárult az alkotmányreformhoz — A nemzeti tanácsban elbúcsúzott az elnök a parlamentarizmustól — Nincs szó egyelőre kormányrekonstrukcióról Bécsből jelentik. Az osztrák parlament hétfőn tartotta utolsó ülését, hogy megszavazza a Dollfuss-kormány 451 szükségrendeletét, közöttük az új alkotmányt is. Zsúfolásig megteltek a karzatok, az ülésterem padsoraiban azonban annál nagyobb hézagok tátongtak, miután a szociáldemokrata pártot feloszlatták és így a szociáldemokrata képviselők nem vehettek részt az ülésen. Az utolsó napokban nagy nehézségek merültek fel a kormány és a két megmaradt párt: a nagynémetek és a Landbund között. Dollfuss kancellár megbízta Buresch minisztert, hogy folytasson kompromisszumos tárgyalásokat, hogy azok ne gördítsenek akadályokat a parlament utolsó ülésének sima lefolyása elé. Még hétfőn reggel hét órakor is utolsó kísérletet tett Buresch a két párt megnyerésére, de ezek sem jártak eredménnyel. Ramek, a kormány által megbízott elnök fél 11 órakor nyitotta meg az osztrák parlament utolsó ülését azzal, hogy az 1933 március 14-én felfüggesztett ülés folytatásáról van tulajdonképpen szó. Nyomban a megnyitó után felállt a nagynémet párt megbízásából Hampel képviselő és kijelentette, hogy az ülés összehívása házszabály-, sőt alkotmányellenes. Pártja szerint az egyetlen alkotmányos út a parlament feloszlatása és új választások kiírása, tekintve, hogy csak a parlament valamennyi tagjának, 165 képviselőnek jelenlétében hozhatnak határozatot. Ramek elnök ezzel szemben azt vitatta, hogy a kormányrendelet alapján összehívott ülés jogilag hatályos és kötelező, majd nyomban berekesztette a tárgyalást és 11 órára újabb ülést hívott össze. ünnepélyesen tiltakozott a mostani kormányzat, a mérhetetlen üldözések, a humanizmus elveinek megsértése, az internálótáborok, az árulkodás és a spielirendszer meghonosodása ellen. A nagynémet párt elnöke, aki tudvalevőleg nagyon rokonszenvezik a nemzeti szocialista mozgalommal , deklarációt olvasott fel, amelyben az ülést az alkotmány megszegésének bélyegezte. Követelte, hogy népszavazás döntsön az alkotmányreform felől, oszlassák fel a csonka parlamentet és írjanak ki új választásokat. Az Anschluss mellett foglalt állást, majd kijelentette, hogy a nagynémetek továbbra is kitartanak elveik mellett. Aigner keresztényszocialista képviselő ismertette a kormányzópártok állásfoglalását és beszéde közben percekig éljenezték Dollfuss kancellárt, aki helyéről felállva meghajtotta magát. Aigner azt fejtegette, hogy Ausztriának önállónak kell maradnia és a kormány mindenki ellen el fog járni, aki ez ellen harcol. Ausztria nem enged a katolicizmusból és tradícióiból. Minden a jó Istentől ered és csak azt kéri, hogy Dollfuss Isten segítségével tovább is vezethesse az országot. Linsauer, az alkotmányjogi bizottság előadója beszédében bejelentette, hogy a parlamentarizmus a mai nappal megszűnt Ausztria életében és beláthatatlan teljhatalmat kaptak azok, akik az ország élén állnak. Dollfuss kancellár a hazafias Ausztria vezére és mindenki tőle várja a boldogulást. Az elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést és ekkor izgalmas jelenetek játszódtak le. A régi alkotmány szerint csak akkor mondható ki az alkotmány megvál A nagynémetek ismételt tiltakozása Ramek elnök az újra megnyitott ülésen bejelentette, hogy a kormány 451 rendeletet terjesztett a parlament elé, köztük az új alkotmányról szóló törvényt is. Ismét felfüggesztette az ülést és a szünetben összeült a parlament alkotmányozó bizottsága, hogy az alkotmányreformot megtárgyalja. Negyed tizenkettőkor Ramek már megint megnyitotta az ülést és ekkor dr Hampel ismét szólásra emelkedett és a nagynémetek nevében kijelentette, hogy minden rendelet, amelyet a háborús felhatalmazási törvény alapján bocsátott ki a kormány: alkotmányellenes. Igen éles szavakban foglalt állást az ellen, hogy egy ilyen törvénytelenül összehívott ülésen döntő jelentőségű törvényeket hozzanak. Ramek elnök ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az alkotmányjogi bizottság nem emelt kifogást a rendeletek ellen, így tehát mindjárt tárgyalásra terjeszti azokat. Előterjesztését a nagynémetek két jelenlevő megfigyelőjén kívül mindenki elfogadta. A keresztényszocialista párt egyik tagja ismertette az alkotmányreformot és azt elfogadásra ajánlotta. Foppa, a nagynémet párt elnöke nyomban szólásra emelkedett és