Magyar Hirlap, 1935. február (45. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
Mai számunkban közöljük a teljes heti rádióműsort 1 0 FILLÉR 10 FILLÉR *WK: «eg» ESS I hírt 60 dtair. 14 érre «0 dlnir. Í||g| Jjt VI«, Aradl nCCQ tO.SXám, a -%EBBtii6*$S*R8SSF982hi<8WaHB*EStSfcüBWWS8*88BSS BUDAPEsTHtöríTÉRÍtó Hétszáz pécsi bányász ismét éhségsztrájkot kezdett a bánya mélyében POKOLBA EURÓPÁVAL... Írta: FELEKY GÉZA Egyelőre még nem lehet ellenőrizni, mivel a bizonyítékok csak most fognak a nyilvánosság elé kerülni, de állítólag felmerültek bizonyítékok arra nézve, hogy mégsem keletről nyugatra haladt a civilizáció és a kultúra fejlődésének vonala. Nem a Kelet volt az a bölcső, amely az emberi művelődést ringatta és ahonnan az emberi művelődés terjedni kezdett. Egy súlyos szavú, tekintélyes olasz archeológus, Ugolini professzor most felfedezte az emberi művelődés fejlődéstörténetének egy új támaszpontját. Ezúttal aVafil-szigetén.. Tehát olyan területen, amely még egy kis magyar vármegyénél is kisebb. Ugolini most azt állítja és azt akarja bizonyítani: az alig több, mint 250 négyzetkilométernyi Málta-szigetről indult el felfelé az emberiség fejlődésének vonala, mintegy nyolc évezreddel ezelőtt. Tehát nem a Kelet volt a nagy szülőanya, hanem Málta szigete a Földközi-tengeren. Ebből az következnék, hogy már régesrégi időktől fogva Európának köszönheti a nagy előrelendülést az emberi fejlődés. * Mindenesetre érdekes az a tétel, amelyet Ugolini professzor állít fel és érdekes az a szobor, amelynek reprodukciója most a milói Vénusz után a „máltai Vénusz“ alakját tárja fel. A máltai Vénusz sokkal divatosabb, mint a szélescsípőjű, egész alakjában súlyos milói Vénusz Főleg, ami az arcvonásokat és a hajviseletet illeti: a máltai Vénusz sokkal több elismerésre számíthatna egy mai társaságban, mint a Melosz szigetéről kikerült kolléganője. Ami pedig a művészeti részt illeti: a máltai Vénusz kétségkívül magas rangfokozatot jelent. Éppen csak nyílt kérdés az, vájjon Ugolini helyesen datálta-e ezt a szobrot és nem származik-e a nyúlánk istennő későbbi időkből, mint ahogyan az olasz archeológus gondolja? Majd ha az egész anyag publikálásra kerül, akkor lesz itt az ideje annak, hogy megtörténjék az állásfoglalás az új tétel tekintetében. A tétel nagyon merész és majdnem úgy hangzik, mintha azt állítaná valaki: a Margitszigetről indult el az egész magyar kultúra s a Margitsziget determinálta a magyar kulturális fejlődés egész menetét ... De milyen lehetetlenségek végtére szoktak történni. Athén városa és a mögéje kapcsolt attikai köztársaság csak elveszően kis pont Európa térképén. De azért nevetséges vitatkozni arról a nagy befolyásról, amelyet ez az elveszően kis geográfiai pont gyakorolt egész Európa egész szellemi fejlődésére. ♦ A máltai kérdéstől függetlenül is bizonyos az: az ócska Európának volt valammilyen szerepe a modern világ felépülésében. Amikor idestova másfél évtized előtt összegyűlt a genovei konferencia, hogy rendet próbáljon teremteni a világ gazdaságának rendezetlenné vált ügyeiben, Lloyd George, aki akkor még angol miniszterelnök volt, a megnyitóülésen többek közt ezt mondotta: fia igaz, ebben a városban született Kolumbusz Kristóf, aki fölfedezte Amerikát. Vagy legalább ebben a városban, ebben a kikötőben áll egy szobor, amely szerint itt pillantotta meg a napvilágot Kolumbusz. Ezért a szívességért, Amerika fölfedezéséért most egy kis viszontszolgálatot szeretnék kérni Amerikától. Azt, hogy fedezze föl végül — Európát... Európa fölfedezése .Amerika részéről, a kolumbuszi szívesség viszonzása mind a mai napig nem történt meg. Ezt bizonyítja az első vereség, amely érdekes és kivételes pályáján érte Roosevelt elnököt. A csatlakozás a hágai döntőbírósághoz nem jelentett volna sem nagy kockázatot, sem nagy felelősséget Amerika számára. De az a szenátus, amelyben alig tapasztalt többség áll Roosevelt elnök mögött, ebben az egy kérdésben az elnök ellen fordult. És megtagad!a tőle a jóváhagyást a fölvételi csatlakozáshoz. Mindössze kilencvenhat tagjával az Egyesült Államok politikai és szellemi elitjét képviseli ez a szenátus. De azért a vezérszónok mégis úgy foglalta össze mondanivalóit: A pokolba Európával.. És a szép szónoki fordulatot nem csupán a szenátorok fogadták lelkes tapssal, de a zsúfolásig megtelt karzat is. Sőt a nagy amerikai újságkirály, Hearst szintén arra az álláspontra helyezkedett. Végre egy ember, aki megtalálta a legjobb és a leghelyesebb szót. Pokolba Európával__ Az Egyesült Államok majd kiépíti a maga útját, csak éppen nem szabad törődnie többé az ázsiai kontinensnek azzal a kis félszigetével, amelynek Európa a neve. És ez az Európa-ellenes hangulat ma nem csupán az Egyesült Államokban bontakozott ki. Flandic francia miniszterelnök és Laval külügyminiszter elég rossz előjelek között keltek útra London felé. Anglia tartozik törődni európai belügyekkel: ez a néhány hónap óta erőteljesen propagált jelszó még mindig nem elég népszerű az angol szigeten. Az angol közvélemény nagy része jobban szeretne nem törődni Európával és torsára bízni Európát. Azt az Európát amely semmikép sem akar a szükséges szellemi érettséggel gondolkozni és dönteni sorsa fölött. Történjék, ami történni fog Európával, mi már eleget áldoztunk énire és több áldozatot nem hozhatunk miatta —— mondotta az amerikai szenátus vezér- szónoka teljes tetszés, lármás helyeslés között. Olyan önérzettel, mintha az Egyesült Államok mindig a legnagyobb józanság és a legélesebb előrelátás ösvényét követte volna a politikai,sőt a gazdasági életben. Holott... * Szabad-e a máltai Vénusz karcsú alakjára és modern hajviseletére hivakozni ebben a kérdésben? Szabad-e elfogadni Ugolini professzor elméletét? De akár a Földközi tenger mellékéről indult el ezelőtt nyolc évezreddel az emberkultúra fölfelé fejlődésének vonala,akár „mindössze“ harmadfélezer éve ásnák, hogy előbb a Földközi tenger titéka, majd az európai szárazföld diktálja a kultúra fejlődésének vonalát, még ez a harmadfélezer év is jelent valamit. Jelent annyit, hogy legalább egy részletessen indokolt ítéletben kell végleg, jogerősen elmarasztalni Európát. Nem olyan tömör szövegezéssel, mint amilyet ez a pokolba Európával. Válaszul talán csak Lloyd George előbb idézett mondatára kell emlékeztetni az amerikai közvéleményt. Egy kis viszontszolgálattal mégis csak tartozik nekünk, Európának Amerika azért, amién mi fedeztük fel Amerikát. Gömbös miniszterelnök feltűnést keltő nyilatkozata Eckhardt Tibor leveléről és az ifjúsági reformtörekvésekről Eckhardt Tiborral csak a választás titkosságát és a választási eljárás becsületességét illetőleg egyezett meg A Magyar Távirati Iroda munkatársának alkalma volt csütörtökön Gömbös Gyula miniszterelnökkel beszélgetést folytatni és tőle a belső politikai helyzetre vonatkozólag néhány kérdésről a nyilvánosság számára tájékoztatást kérni. — Van-e Excellenciádnak valami megjegyzése Eckhardt Tibor levelére vonatkozóan — volt az első kérdés, amelyre Gömbös Gyula miniszterelnök a következőkép válaszolt: — Az a körülmény, hogy Eckhardt Tibor levelet intézett hozzám és mindazt megírta, amit mondani kívánt, azt hiszem, a magyar politikai életnek egy erősen célbavett léggömbjét pukkantotta szét. Az egységes pártnak a legutóbbi értekezleten felszólalt bizalmatlankodó tagjai és a mögöttük állók megtudhatták e levélből, hogy velem Eckhardt Tibor annak idején csupán a választás titkosságát és a választási eljárás becsületességét illetőleg egyezett meg. Tehát olyasvalamiben, amit az egész nemzeti egység pártja — véleményem szerint — csak helyeselhet.. — A másik, ami nyilvánvalóvá vált Eckhardt leveléből, az, hogy Eckhardt Tibor népszövetségi megbízotti tisztét visszaadta a kormánynak, megunván az ellene intézett támadásokat. Most rajtunk, a kormányon a sor új megbízottat találni és választani. Munkatársunk közbevetett kérdésére, hogy kit fog a kormány népszövetségi fődelegátusként kiküldeni, a miniszterelnök csak ennyit válaszolt: — Kérem, ne találgassanak. — Elfogadja-e Excellenciád — kérdeztük ezután — az Eckhardt Tiborral kötött megállapodás felmondását. — Elfogadom. Én egy ilyen paktumot a nemzeti egység pártja érdekében állónak és a nyugodt politikai légkör biztosítását elősegítő lépésnek tartítottam. Elfogadom természetesen a külügyminiszter úrral egyetértősig Eckhardt Tibornak a főmegbízotti tisztről való lemondását is, amelynek szerepében Eckhardt Tibor odakünniválóan megfelelt Egészen más lapra fertőzik, hogy Eckhardt Tibort idebent mint belpolitikus kritikákat váltott ki A következőkben az ifjúsági reformtörekvések és a reformnemzedék politikai megmozdulására tereltük a szót. — Mi a véleménye excellenciá-nak —« kérdezte munkatársunk ,— ezekről a jelenségekről?. ■ — Az, hogy az ifjúság foglalkozik reformpolitikával, nem újkeletű dolog. Az utóbbi időben több hírlapi cik jelent meg az ifjúsági vezérek tollából.