Magyar Hirlap, 1935. március (45. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

Péntek mimi T93­5 március T. 3 Az angol külügyminiszter újabb párizsi útja Sir John Simon tanácskozott Laval külügyminiszterrel, majd előadást tartott a parlamentarizmusról Párizsból jelentik: Sir John Simon kül­ügyminiszter csütörtökön délben Londonból jövet repülőgépen Párizsba érkezett. A francia kormány részéről nem volt hivata­los fogadtatás a repülőtéren, tekintettel arra, hogy az angol külügyminiszter ezút­tal magánlátogatásra jött Párizsba, hogy a Temps meghívására előadást tartson az an­gol parlamentarizmusról. Így azután a le­­bourgeti repülőtéren csak a párizsi angol nagykövet várta. Le Bourgetből egyenesen az angol nagy­követség palotájába ment, ahol egy órakor déjeuner volt. Erre a déjeunerre meghívást kapott Flandin miniszterelnök és Laval francia külügyminiszter is. Simonnak és Lavalnak ebéd után bőven volt alkalmuk megvitatni az időszerű politikai kérdéseket. Simon és Laval a nagykövetség egyik szo­bájába vonultak vissza és közel másfél óra hosszat tanácskoztak. Laval, mielőtt az angol nagykövetség dejem­erjére ment volna, Potyemkin párizsi orosz nagykövettel tárgyalt, akivel Sir John Simon keleteurópai útiterveiről is beszélge­tett. Sir John Simon a legújabb diszpo­zíciók szerint egyelőre elhalasztja moszkvai, varsói és prágai útját és a jövő héten csak Berlinbe látogat el. Potyemkin orosz nagy­követ, hír szerint, most arra kérte Laval külügyminisztert, hasson oda angol kolle­gájánál, hogy ne halassza el a moszkvai utat, hanem utazzék Berlinből egyenest az orosz fővárosba. Laval, úgy látszik, az an­gol külügyminiszter keleteurópai útitervét illetően ugyanazon a véleményen van, mint az orosz nagykövet, mert a Quai d'Orsay­­hoz közelálló Temps csütörtök esti szám­á­ban nyíltan azt hangoztatja, hogy Sir John Simonnak Berlin után Moszkvába, Varsóba és Prágába is el kellene látogatnia a keleti paktumtervek végleges tisztázása érdekében. Igen valószínű, hogy a francia külügymi­niszter a párizsi angol nagykövetség de­­jem­erje után hasonló értelemben tárgyalt Sir John Simonnal. Sir John Simon egyébként mindössze pén­tek reggelig marad Párizsban és pénte­ken délelőtt kilenc órakor mér újból re­pülőgépre száll, hogy visszatérjen Londonba. Az angol parlamentarizmusról szóló előadá­sát a Gaveau­ Hallban tartotta meg a francia politikai és társadalmi élet számos kiválóságnak jelenlétében. Az elnöki emel­vényen Flandin miniszterelnök ült. Az elő­adás után Sir John Simon a Cercle Inter­allier klubhelyiségébe ment, ahol fogadó­estélyt rendeztek tiszteletére. Sir John Simon külügyminiszter csütör­tökön — 62 születésnapján — repült Pá­rizsba, hogy megtartsa ott előadását az angol parlamenti rendszerről. Londoni jólértesült körök azt várják, hogy Simon külügyminiszter Hitlerrel foly­tatandó megbeszélése után visszatér Lon­donba, hogy személyesen tegyen jelentést kormányának. Az angol kormány ugyanis ezután fog dönteni arról, hogy Sir John Simon azonnal Moszkvába utazzék-e vagy további diplomáciai előkészületekre lesz szükség és esetleg tanácsosnak tarthatják-e majd Simon és a francia miniszterek kö­zötti további eszmecserét. „Egy angol mi­niszter prágai utazását“ ugyancsak lehetsé­gesnek tartják londoni körökben, álláspont mellett, most is ugyanily bizalom­mal tekint Sir John Simon berlini kényes küldetésének teljesítése elé. A,­Temps" Sir John Simon moszkvai utazásáról A Le Temps vezető helyen elutasítja azo­kat az ellenvetéseket, amelyek angol részről Sir John Simon moszkvai látogatásának terve ellen fölmerültek. A lap célzást tesz arra, hogy a Daily Telegraph-ban fölmerült aggodalmak csak felelőtlen körökből eredő taktikai műveletnek tekinthetők, amelyeknek célja az, hogy bonyolítsák az angol kormány feladatát. A „Le Temps" nem látja be, hogy a moszkvai látogatás miért csökkentené a ber­lini látogatás horderejét, hiszen — írja a lap — elképzelhetetlen volna, hogy a keleti egyezmény ügyét az abban résztvevő Szovjet- Oroszország, Lengyelország és Csehszlovákia megkérdezése nélkül rendezzék. Azok, akik aggódnak az angol külügyminiszter és a szovjet kormány közvetlen kapcsolatbalépése miatt és új angol—szovjet politika kiinduló­pontját sejtik benne, éppen olyan súlyosan tévednek, mint azok, akik annak idején félre­magyarázták a francia—szovjet közeledést. Magától értetődik, hogy amióta a szovjet tagja a népszövetségnek és ismét belépett az európai nagyhatalmak együttesébe, az őt ér­deklő nagy nemzetközi kérdéseket nélküle nem lehet rendezni, ez pedig a Moszkvával való rendes diplomáciai együttműködést té­telezi fel. Az angol kormány egyébként telje­sen szabad ura kezdeményezésének és erő­feszítésének­ sikere érdekében tetszése szerint teheti meg a szükségesnek vélt lépéseket. Az Havas-iroda jelentése Simon és Laval tanácskozásáról Az Havas-iroda jelentése szerint Simon és Laval bizalmas eszmecserét folytatott azok­ról a kérdésekről, amelyek a február 3-i lon­doni nyilatkozat kapcsán fölmerültek és amelyeket Sir John Simon a jövő héten Ber­linben is meg fog vitatni. A francia és az angol kormány február 3-a óta a londoni javaslatok lényegére nézve nem módosította felfogását. Célszerű volt azonban a berlini tárgyalások előtt a londoni nyilatkozat alap­jául szolgáló eszméket még egyszer röviden áttekinteni és egyben közös vizsgálat tár­gyává tenni azt az ellenhatást is, amelyek a különböző államok részéről a londoni nyilat­kozattal szemben megnyilvánultak. Francia és angol részről egyaránt a legtel­jesebb hallgatásba burkolóznak a csütörtöki tárgyalásokra vonatkozóan. Valószínű azon­ban, hogy szőnyegre került a légi védelmi­­egyezményterv, a dunai egyezmény, Német­ország Genfbe való visszatérésének kérdése, valamint a keleti egyezmény kérdése is. Ez utóbbi már Laval külügyminiszter és Potem­kin párizsi szovjet nagykövet ma délelőtti megbeszélésének főtárgya volt. A francia kormány, amely már kezdettől fogva teljes mértékben bízott benne, hogy Anglia kitart a Londonban elfoglalt közös Medgyasszay Vince lett a dunántúli reformátusok új püspöke Csütörtökön bontották fel a dunántúli re­formátusok új püspökére leadott szavazato­kat. A kiküldött bizottság elnökének, dr Balogh Jenő nyugalmazott miniszter, egyház­kerületi főgondnoknak a Tudományos Aka­démián lévő hivatalában számlálták össze a szavazatokat. Ebben a munkában résztvett Hegedűs Lóránt nyugalmazott miniszter, Szász Károly, a képviselőház egykori elnöke, Miklós Géza székesfehérvári lelkész és Nagy István esperes. A beérkezett 427 szavazatból 2 szavazatot érvénytelenítettek, 16 egyházközség hibásan gyakorolta szavazati jogát, így ezek a sza­vazatok is érvénytelenek lettek. A fenn­maradt 409 szavazatból 255 esett Medgyasz­­szay Vince püspökhelyettes egyházkerületi főjegyzőre, 92 Vass Vince kecskeméti teo­lógiai tanárra, 56 Győry Elemér, győri lel­készre, 4 szavazat Löke Károly tatai espe­resre és 2 szavazat Czeglédy Sándor, ceglédi lelkészre, így tehát Antal Géza püspök örö­kébe Medgyasszay Vince lépett, mint a du­nántúli református egyházkerület új püs­pöke. Medgyasszay Vince 1868 január 13-án született Csajágon. Középiskolai tanulmányai és a teológiai akadémia elvégzése után Bala­­tonfőkajáron lett segédlelkész. A mezőföldi egyházmegye 1920-ban választotta espere­sévé és 1925 december 7-én lett a dunán­túli egyházkerület püspökhelyettes-főjegy­­zője. A kormányzó a pápai főiskola 400 éves jubileuma alkalmából kormányfőtaná­csossá nevezte ki. Az egyetemes konventben 1925-től kezdve rendes tag. Medgyasszay Vince széleskörű egyházirodalmi munkás­ságot is folytatott s az egyházi életben jól­ismert költő. Püspökké választásának hite mindenfelé nagy örömöt keltett, mert a re­­formátus lelkészi kar egyik régi, érdemes és népszerű tagja, akit mindenki örömmel kö­szönt püspöki méltóságában. Az olasz csapat­­szállítások Kelet-Afrikába Rómából jelentik. Az Arábia gőzös Messá­­nából csapatokkal és hadianyaggal útnak indult a Szomáli­föld felé. A hajóval 24 tiszt és 750 főnyi legénység utazik. Nápoly kikötőjében négy gőzhajó rakodik hadianyaggal és élelmiszerekkel a keletafri­kai csapatok számára. A firenzei Gavinana-hadosztály a csütör­­töik nap folyamán már megkezdte a gyüle­kezést Nápolyban. A firenzei hadosztály egyébként nem a Szomáli­földrre, hanem Eritreába megy. Perczel Zita értékes gyűrűjét ellopta egy kleptomániás festőművész Portrét akart festeni, de ékszert lopott Érdekes ékszerlopási ügyben tett följe­lentést csütörtökön este a főkapitányságon Perczel Attiláné, Percell Zitának, a Nemzeti Színház művésznőjének az édesanyja. Perczel Attiláné följelentésében előadta, hogy néhány nappal ezelőtt egy fiatal, tehet­séges festőművészt mutatott be Perczelék­­nek a család egyik ismerőse. A fiatal festő, aki rendkívül behízelgő modorával meg­nyerte a család bizalmát, engedélyt kért, hogy lefesthesse Perczel Zita színművésznőt. A festő hozzá is kezdett munkájához s Per­czel Zita többször ült modellt. Egy nap megdöbbenve állapították meg Perczelék, hogy abból a szobából, ahol a festőművész dolgozott, eltűnt egy 2000 pen­gőt érő gyűrű. Miután a szobában csak Perczel Zita és a festőművész tartózkodott abban az időben, amikor a gyűrű eltűnt, gyanújuk a festőművészre esett, de semmi kézzelfogható bizonyítékuk nem volt, úgy­hogy följelentést sem mertek tenni. Elhatározták azonban, hogy mégis meg­győződnek arról: nincs-e a fiatal festőmű­vésznek valamelyes köze az ékszereltartés­­hez. Ezért egy alkalommal, amikor a festő­művész Perczelék lakásán a képen dolgo­zott, mintha véletlen lenne, az előszoba asz­talán hagytak egy ezüst cigarettatárcát s a r­’tip komornál elbújtatták, hogy figyelje, mi fog történni az előszobában, amikor a festő­művész távozik. Perczelék gyanúja alaposnak bizonyult. A komorna leshelyéről megfigyelte, hogy a fiatal festőművész alkalmas pillanatban gyors mozdulattal zsebébe süllyesztette az ezüst cigarettatárcát. Ekkor előlépett, kihívta a házbelieket és a festőművész kénytelen volt elismerni, hogy ő lopta el a tárcát, amelyet elő is húzott a zsebéből. Ekkor kö­­nyörgött, ne tegyenek ellene följelentést, mert ő kleptomániás és ellenállhatatlan kényszer hatása alatt lopott. Perczelék ekkor már a gyűrű eltűnése miatt is kérdőre vonták és a festőművész beismerte, hogy azt is ő lopta el. Meg­ígérte, hogy csütörtökig visszaszolgáltatja a kétezerpengős ellopott gyűrűt is, Perczelék viszont azt mondották, hogy — miután be­teg emberről van szó — nem tesznek el­lene följelentést,, ha visszaadja a gyűrűt. A festőművész azonban csütörtökig nem jelentkezett és a gyűrűt nem adta vissza. Perczelék ezért lopás címén feljelentést tettek ellene a rendőrségen, ahonnan detek­tívek mentek ki, hogy előállítsák és kihall­gassák a fiatal festőművészt. A kisantant gazdasági tanácsa befejezte tanácskozásait Prágából jelentik. A kisantan­t-államo­k gazdasági tanácsa február 27-én befejezte tanácskozásait. Ezúttal elsősorban a kis­antant-államok közötti kereskedelmi kapcso­latok kimélyítéséről és az 1935. évi kölcsö­nös árucsereforgalomról volt szó. Sikerült bizonyos megállapodásokat kötni, amelyek alapján a kisantant-államok további gazda­sági közeledése remélhető. Felmerült az a terv, hogy állandó gazdaságii kiállítást ren­deznek a kisantant-államok és a Balkán­­egyezményt aláírt államok részére. A gazda­sági tanács legközelebbi ülését június 17-én tartja Bukarestben. Megalakult az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács csütörtökön délután öt órakor tartotta ala­kuló ülését a Tudományos Akadémia ülés­termében. Tihamér Lajos miniszteri tanácsos bejelentette, hogy a kormányzó a tanács el­nökévé Ugron Gábort, társelnökké Herczeg Ferencet, Hubay Jenőt és Zala Györgyöt, alelnökükké pediig Balló Edét, Dohnányi Er­nőt és Horváth Jánost nevezte ki és azután ismertette a szervezeti szabályzatot. Ugrón Gábor nagyszabású beszédben kö­zölte a tanács programját, hangoztatva, hogy a tanácsnak az állam tanácsadó és vélemé­nyező szervének kell lennie, de javaslatokat is tesz az államnak, figyelemmel kíséri az irodalom és művészet jelenségeinek időszerű kérdéseit, művészeti kiállításokat rendez és a művészeti oktatás kérdéseiben véleményt mond. Az irodalomra áttérve, a szerzői jog­védelem és az írók szociális biztosításának fontosságát emelte ki. A tanács harcot indít a ponyvairodalom és a selejtes irodalmi mű­vek ellen. A képzőművészeti ágnál az első feladat szintén a szerzői jogvédelem, vala­mint a kontárság és a hamisítás elleni küz­delem. A képzőművészet népszerűsítése terén nagy hivatása van a rádiónak és a film­híradónak is. Az iparművészettel foglalkozva rámutatott a közönség nevelésének fontossá­gára és végül a zeneművészettel foglalkozott. A zenészek jobban vannak megszervezve, mint a többi művészek és a nemzetnek olyan produkciója van zenészekben, amely a vilá­gon bárhol megállja helyét. Ugron Gábor végül kijelentette, hogy a magyar írók, szobrászok és zenészek a ma­gyar kultúra úttörői. A magyar kultúrának e téren csodálatos a gazdagsága és ezt a gaz­dagságot biztosítani kell. Az alakuló ülés Ugron Gábor felszólalásával véget ért. Az angol vezérkar főnökének keleti tanulmányútja Londonból jelentik: Sir Archibald Mont­­gomery-Massingberd, az angol birodalom vezérkari főnöke, műszaki tanácsadója, Lund alezredes kíséretében a hét végén hosszabb keleti szemleútra indul, amelyről csak ápri­lisban tér vissza Angliába. Útiránya: Kairó, Kartúm, Izmailia, Palesztina és Transzjor­­dánia lesz. Utazásának célja Egyiptom, Szudán, Palesztina és a Szuez-csatorna erő­dítményeinek alapos megvizsgálása. Egyidejűleg Barron vezérőrnagy, az „ál­landó erődművek főfelügyelője“, a távol­­keleti angol erődöket szemléli meg. Jelen­leg a singaporei hadikikötőt vizsgálja, ahon­nan Honkongba, majd Colombóba és Adenbe megy. A birodalmi haditanács szakértői nemrég fejezték be Málta és Gibraltár hadikikötői­nek megszemlélését. A szemleutak eredményét a birodalmi vezérkar elé terjesztik tanulmányozás és további ajánlatok tétele végett. Eden az amerikai leszerelési ja­vaslatról Londonból jelentik: Eden lordpecsétőr csütörtökön az alsóházban közölte, hogy az angol kormány örömmel üdvözli és tárgya­lási alapul fogadja el az állandó leszerelési bizottság létesítéséről szóló amerikai javasla­­tokat.

Next