Magyar Hirlap, 1935. március (45. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-23 / 68. szám

Szombat SZÍNHÁZ Meghalt Alexander Moissí, a világhírű drámai színművész Bécsből jelentik: Alexander Moissí meghalt. Alexander Moissí Triesztben született 1880 április 2-án. Olasz szülőktől származott s a német nyelvet csak később tanulta meg. Ol­­thatatlan vágyat érzett a színi pálya iránt. 1901-ben Bécsbe került és statiszta lett a Burgszínháznál. Itt vették észre kivételes tehetségét, itt kapta első szerepeit is. 1903 és 1905 között Prágába szerződtették és in­nen került Berlinbe Reinhardt társulatához, hogy részt kérjen magának abban a harc­ban és színházi forradalomban, amelyet Reinhardt nevével a zászlóján vívott egy színészcsoport. Nemsokára az elsők közé küzdötte itt fel magát és különösen klasszikus alakításaival tette világhírűvé nevét. Rómeó­ja, „Az élő holttest“ Fedjá­p, a „Kísértetek" Osvald­y­it mindmegannyi olyan tökéletes művészi ala­kítás volt, amellyel örökre bevéste nevét a színháztörténetembe. Játékstílusa teljesen egyéni volt: különös lírai hév, bizonyos túl­fűtöttség, ideges nyugtalanság vibrált egész lényében s mindez szinte uralta karcsú, vé­kony figuráját. Artisztikusan, a kornak és színpadi szituációknak mindig megfelelő plaszticitással mozgo­tt a színpadon és amit talán legelőször kellett volna említeni: ritka szép, mélyzengésű beszédművészettel, külö­nös beszédtechnikával volt megáldva ez a nagy drámai színész. Többször járt Buda­pesten is és itt is osztatlan nagy sikerrel ját­szotta el híres alakításait. Két héttel ezelőtt dőlt ágynak: súlyos náthalázzal szállították az egyik bécsi sza­natóriumba. Pénteken a délutáni órákban halt meg 55 éves korában, munkabírásának, alkotóképességének teljében. A világhírű drámai színész halála bizonyára mindenfelé a világon —­ ahol csak láthatták, élvezhették kivételes művészetét — mély részvétet fog kelteni. (*) A Magyar Színház Rt. elmaradt közgyű­lése. A budapesti törvényszék mint cégbíróság dr Molnár Dezső és dr Földi Dezső ellen ke­reskedelmi vétség címén eljárást indított, mert mint a Magyar Színház Rt. igazgatósági tagjai, 1932—1933. évre közgyűlést nem hívtak össze és mérleget sem készítettek. A cégbíróság ezért a panasztott igazgatósági tagokat fejenként 200 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Súlyosbító körülménynek mérlegelte a cégbíróság az igazgatósági tagok rovására azt, hogy igazolni jelentést sem adtak be és 1928. év óta egyálta­l­­án nem tettek eleget a törvény által előírt kötelezettségüknek, noha emiatt már többízben bírságot kaptak. (*) Max Lorenz — Siegfried. Szombaton Max Lorenz kamaraénekes, a berlini Staats­oper művésze lép fel a 147-kor kezdődő Sieg­fried címszerepében. Vasárnap délután 3 óra­kor olcsó helyárakkal a János vitéz, este a Pillangókisasszony kerül előadásra. HANGVERSENYEK Fehér Hollók művészestje holnap 7. Vi® Óriási az érdeklődés a szen­zációs műsorú előadás iránt. jKoncert.j Tri-1 „Égi és földi hatalmak esküdtek össze a vidéki színészet ellen...“ Az Országos Színész Egyesület tanácsának drámai hangú jelentése a vidéki színészet helyzetéről Április elején ismét összeül a vidéki színé­szek parlamentje Budapesten. Alábbiakban az Országos Színész­ Egyesület tanácsának je­­lentéséből közlünk néhány érdekes részletet: ezzel a tanácsi jelentéssel fogják fogadni az ország minden részéből összegyűlő színé­szeket. —­ Jelentésünket a nagytekintetű közgyű­léshez — így kezdődik a tanács jelentése — évről évre fokozódó felfordulással kell kez­deni, amen­y ma már a kétségbeesés jajkiál­tásába tör ki. Mintha csak égi és földi hatal­mak esküdtek volna össze a magyar vidéki színészet ellen és munkálkodnának azon, hogy a százötvenéves vidéki színészet hatal­mas törzsfáját aláássák. Ez pedig bizonyos, hogy megfosztaná a vidéket a magyar szín­padi művészet, a magyar dal varázsától, amellyel pedig a színház megbecsülhetetlen szolgálatot tett azokban az időkben, amikor a színpad szava szólt a nemzet lelkiismere­­téhez. Ezután azt mondja a jelentés, hogy a vi­déki színészet nem fog csüggedni és bizalom­mal fordul legfőbb patrónusához, a kultusz­­kormányhoz, amely bizonyára megértéssel fogja orvosolni bajait. Érdekes még néhány részletet kivenni az Országos Színész Egyesület tanácsának je­lentéséből. Megemlíti a jelentés, hogy a mű­kedvelőkkel szemben annyit már sikerült el­érni, hogy a kultuszminisztérium kijelölte azokat a színdaraboka­t, amelyek a műked­velői színpadokra alkalmasak és csakis ezek­nek a jelzett daraboknak előadását enge­délyezte, amivel némiképpen enyhítette a műkedvelők konkurenciáját a vidéki színé­szénél szemben. A jelentés arról is beszámol, hogy a jövőben a Budapesten bemutatott új darabokat a premier napjától számított öt­venedik napon már a vidéki színházakban is játszhatják. Jelentős eredmény ez, mert hiszen azelőtt a színpadi kiadók csak az ötvenedik, illetve századik előadás után en­gedték át az újdonságokat a vidéki Színpa­doknak. Ezután így folytatja a jelentés: — A Légrády-alapítvány 200 pengős mű­vészi ösztöndíját ez évben is 8 részre osztva: Hont Erzsi, Kabina Koltay Margit, Bah­m Anci, Rásó Ida, Török Emil, Kőműves Sán­dor, Thuróczi Gyula, Danis Jenő kollégáink­nak juttattuk. A Fáy Szeréna emlékére ala­pított 50 pengőt ez évben Halmi Jenőnek adományoztuk. Ezt az alapítványi összeget Simay Gy.­­méltósága feledhetetlen hit­vese emlékére 25 pengővel megtoldotta, egy nyomorgó színésztársunk pillanatnyi felse­gítésére. Beszámolnak továbbá arról is, hogy a kul­tuszkormány mely színigazgatóknak adott ki játszási engedélyt az 1934—35. színiévadra. Ezek az igazgatók: Alapi Nándor (stagione), Vitéz Bánky Róbert (stagione), Darvas Ernő, Deák Lőrinc, Fodor Oszkár, Homonnai István, Kallós József, Kardoss Géza, Ká­rolyi János, Marossi Géza, Miklóssi Imre, Radó László, Sebestyén Mihály, Szalay Ká­roly, Sziklay Jenő, Tolnay Andor. A magyar vidéki színészek parlamentje, amely a közeli napokban ül össze, hogy fel­tárja a vidéki színészet sérelmeit, izgalmas­­nak ígérkezik. (*) Zongoraest. Ditrói Csiky József gyorsan csinált fényes karriert. Alig néhány éve, hogy Thomán István kitűnő iskolájának vizsgáin feltűnt, tavaly nyert Dohnányi Ernő művész­képző tanfolyamán művészi oklevelet és az idén már professzor a Zeneművészeti Főisko­lán, ahol a zongoramelléktanszakon tanít. De a Halai tanár zenepedagógiai működése mel­lett, mint előadóművész is továbbfejleszti ké­pességeit. Ezt mutatja pénteki önálló koncertje, amelyet a Zeneakadémia nagytermében rende­zett. Bach—Busoni Chaconneja, Beethoven Fis­ dlur szonátája, Chopin fe-moll szonátája, Debussy- és Do­mm­ínyi-kompozíciók állottak műsorán és a közönség melegen, sok tapssal fogadta tehetséges, széptónusú játékát. (*) Növendékhangverseny. A Zeneművészeti Főiskola növendékeinek péntek délutáni nyil­vános hangversenyén Stefánias Imre tanít­ványai: Halmos György, Keller Ernő, K. Fü­­zesséry Mária és Baráth Éva szerepeltek igen nívós produkciókkal. A zongoraszámok között Ritter Irén (Molnár Imre növendéke) énekelt szép sikerrel. (*) Gorl-sorozás. A szegedi színtársulat, amely legközelebb Budapesten vendégszerepel, görlöket keres. A görl-sorozás vasárnap dél­­előtt a­ifi- lesz a Kküj Színházban. aB 1935 március 23. 9 Szentpétervár Bemutató a Magyar Színházban Mostanában minden olvasmányok között talán a legkelendőbb műfaj a memoár-iroda­lom. És a színpadon is az érdekes produkciók köze tartozik, bevilágítani a közelmúlt lelki kulisszái mögé. De csak akkor, ha ezt a ref­lektort igazi író tükrözi rá az események mozgatóira és statisztáira. Mert akkor az élet tér vissza a színpadra. Sajnos, a Szentpétervár című dráma ezt a műfajt csak imitálja. Nem az igazi. Inkább csak féltörténelmi grand-guignol, a cári Orosz­ország bizonyos nevezetes esztendeiből, az orosz—japán háború idejéből. A főszereplők pedig: a cár, az Ochrana-főnök, besúgók, nihilisták, bombamerénylők. Hogy távol van tőlünk az egész, az még nem volna különösebb baj. Mert atttól még lehetne érdekes is, ha több volna benne­­ az élet. Legalább is annyi élet, amennyi a korabeli újságriportok fakó sorai mögül ki­villan. Kétségtelen, hogy a szerzők —Vrönken és Rourke, akik állítólag oroszok — felhasz­náltak bizonyos közismert memoárokat, de olyanképpen, hogy a brutális, visszataszító külsőségektől nem látják meg a lényeget. Azev, a hírhedt orosz Ochrana-kém törté­netéből mindössze csak annyit ad ez a dráma, amennyit a ponyvaregények receptje előír. Mert az még nem hozza be a színpadra az események igazi levegőjét, hogy a szerep­lők Miklós cár, Lopuhin rendőrfőnök, Azev, Gapon, Gorkij meg mások neveit és maszk­ját viselik. Viszont a memoár cizelláltsága, apró nüanszokkal az egészet megvilágító jel­legzetessége is hiányzik. A riportázsból is csak annyi maradt meg, amennyit a vastag­betűs, ordító címsorok mondanak: össze­esküvés, titkos bombagyár, Ochrana, merény­let, árulás. És bizony az idő is ráfújt rengeteg port az akkori orosz szenzációkra. Azev, a dráma „hőse“ pedig olyan ellenszenves és jellemte­­len, hogy sorsa nem is érdekelhet. Kettős életű szörnyeteg. És még az a hamis szenti­­mentalizmus sem segít a dolgon, hogy min­dent a felesége iránti szerelemből tesz. Nem. Ezt az enyhítő tapaszt csak az állítólagos orosz szerzők naivitása ragasztja rá Azerre öngyilkossága előtt, az utolsó pillanatban, hogy visszataszító sorsa némi részvétet kelt­sen a karzati lelkekben, mielőtt lehull a füg­göny. A szereplő színészek érdemen felüli szép produkciókkal próbálnak életet lehelni a ko­pott grand-guignol fakó díszletei közé. Elöl jár Törzs Jenő, aki művészetének felsőbb­rendű erejével fest emberi vonásokat a ször­nyetegre és csakis az ő érdeme, ha a rém­regény főalakjából kivillan a szenvedélyek lángja. Beregi Oszkár tiszta, elegáns önmér­séklettel játssza a Odinana-főnököt és Makay Margit bensőséges, meleg hangja magasan a darab fölé emelkedik. A fiatal Székelyhidy Adrienne kellemesem tűnik ki az együttesből és tehetséges játékkal formálja színessé, ér­dekessé a dráma másik nőalakját, pataky cár-maszkja kitűnő,­ Földényi intellektuel­­forradaknárja, Justh pópája hajszálig karak­­terizált orosz típusok, Vértes, Baló, Fáy. RÁDIÓ A külföldi rövidhullámú adóállomások mű­sorát e heti számától kezdődően rendszeresen közli a Rádióélet. Valamennyi Magyarországon jól hallható európai rövidhullámú adóállomás teljes és részletes műsora nagyban megköny­­nyíli az egyre népszerűbbé váló rövidhullámú adások hallgatását. Színes mélynyomású képek­kel, illusztrált riportok, inter­júk, cikkek so­rában isme­rteti a lap a hét minden rádióese­­ményét. A Rádióélet kiadóhivatala (Budapest, VIII., Sándor utca 7) készséggel küld kül­földre is ingyen mutatványszámot. Asidióműsor SZOMBAT Budapest 1. (550.5 m­) 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Lenau Magyarországról." (Felolvasás.) — 1015: „Mit nézzünk meg va­sárnap?“ A Nemzeti Múzeum ásványtárát is­merteti: dr Koch Sándor. (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli ha­rangszó az egyetemi templomból, időjárásjelen­tés. — 12.05: Rácz József és cigányzenekara. — Közben, körülbelül: 12.30: Hírek. — 13.20: Pon­tos időjelzés, időjárás- eg gelt is jelesü­it. —­13.30: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel: Figedy-Fichtner Sándor. —­ 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfo­lyamhírek. — 10.10: A „Rádiótét“ meseórája (Harsányi Gizi előadása). — 16.45: Pontos idő­jelzés, időjárásjelentés, hírek. — 17: Közvetítés a Hutter és Lever Rt. gyártelepéről. Beszélő: Budinszky Sándor. — 17.45: A Magyarországi Munkásdalegyletek képviseletében a Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre és a Pestszenterzsé­­beti Általános Munkásdalkör műsora. — 18.45: Mit üzen a rádió? — 19.20: Kárpáthy Ernő gitározik. — 19.50: „Az idegenforgalo­m rémhír­­terjesztői.'' Dr Csák Zoltán előadása. — 20.30: Operett részletek a régi Népszínház műsorából. Vezényel­ Turay Mihály. Közreműködik: Rrlssy Eszter, Radnai Erzsi, Laurisin Lajos és a Bu­dapesti Hangverseny Zenekar. — 21.50: Hírek, időjárás jelentés.­­— 22.10: Magvari Imre és cigányzenekara muzsikál. 23: Hanglemezek. — 0.05: Hírek. — Csak a bécsi rádióállomás részére. 23.20—24.15: Veres Lajos és cigány­zenekara muzsikál, Kalmár Pál énekel. —­ 24.15—1: Bura Sándor és cigányzenekara mu­zsikál. — Budapest II. (834.5 m.) 18.05: A föld­művelésügyi minisztérium mezőgazdasági fél­órája.­­* 19—20.15: Losor­czi-Schweitzer Osz­kár szalattzenekara. — 20.25: Hírek. — 20.50—­ 21.35: Hajdu István gordonkázik, zongora­kísérettel. — 21.45: „Egy sonka és két üveg bor.“ Kertész József tengerésztörténete. — A Telefon Hírmondó műsora: 6.45—11.15: Azonos Budapest I. műsorával. Gonda, Vándory, Dávid, valamennyien egy'-­ egy jellemző orosz figurái kellenek életre, a jószándékú előadás csiszoltsága pedig a ren­dező Hevesi Sándor érdeme. Balassa Emil (*) Magyar zenetudós előadása Bázelben. Dr Gombosi Ottó, a kiváló magyar zenetudós, a svájci zenekutató társaság meghívására Br­­í­zelben nagy sikerrel tartott előadást a Rene­szánsz tánczenéje címmel. (*) Som­lay Artúr meggyógyult. Somlay Artúr, akin néhány nappal ezelőtt fogműtétet végez­tek, már teljesen jól érzi magát és szombattól kezdve ismét fellép a Vígszínházban. " "!■ — "l~ 71" ■ «■»“ ~"m mm“ "■«» ILU1« -1 “"«1 FILM A Montblanc királya . Bemutatta az Uránia Ezelőtt körülbelül százötven évvel egy Jacques Balmat nevű legény dr Paccard tu­dóssal megmászta a Montb­lancot, Európa legmagasabb hegycsúcsát. Ehhez az érdekes eseményhez izgalmas emberi hátteret íratott Arnold Fenek, a híres filmrendező, akinek minden finnje a hegyek között játszódik és aki valósággal szerelmese az égbenyúló ha­vas hegycsúcsoknak. Az érdekes mese kereté­ben gyönyörű havasi­­újakat, végtelen hó­­mezőket, megfagyott lavinákat és hógörgete­­geket láthat a néző. A főszereplő Sepp Rist, a kitűnő hegymászó és sífutó, aki különösen az utolsó két felvonásban az artisták bra­vúrjait megközelítő, meglepő sportproduk­­­ciókkal is szolgál. Az Uránia-színház közön­sége nagy érdeklődéssel nézte végig a rendkí­vül érdekes filmet. Apró filmhírek CHEVALIER SOHA TÖBBÉ FILMOPERETT­BEN nem akar játszani. Mielőtt legutóbb Holly­woodból elutazott, kijelentette, hogy ezentúl csak­ filmvígjátékokban vállal szerepet, amennyiben­ pedig operettben akarják felléptetni, akkor nem­ is tér vissza Hollywoodba. A BUDAPESTEN IS NÉPSZERŰ PAUL HÖR­BIGER felcsapott filmgyárosnak. Legközelebbi filmjét saját vállalkozásában készíti, még pedig Bécsben. A külső felvételek már meg is kezdőd­tek. A film címe: Végállomás. A KIRCHFELDI PAP című érzelmes drámai kedvelt műsordarabja volt a múlt század végért a színházaknak. Nálunk Budapesten valamikori Feld Zsigmond híres szerepe volt. A régi Anzett­­grruber-d­rámából most film készül Prágában- Főszereplője Paul Ludikar, ismert prágai opera­énekes lesz. AZ AMERIKAI LEGFELSŐBB ZSŰRI előtt most érdekes per folyik. Valaki baleset ellen biztosította magát és a biztosítást érvényesíteni akarta azon a címen, hogy legutóbb a Pacific Railway egyik vasúti kocsijában ült, a kocsi el­szabadult a láncáról és a Sierra lejtős pályáján óriási sebességgel rohant lefelé. A kocsit sikerült minden baj nélkül fékezni, azonban a biztosí­tott annyira megrémült, hogy két hétig feküdt ideglázban. Ezért kéri a biztosítási díjat. A majdnem végzetessé vált baleset történetét már sietve filmre is felhasználták. A film most ké­szült el és címe Gyilkosság a szalonkocsiban. ANNA MAV WONG, a kínai származású filmszínésznő most Londonba szerződött a Chu-Chin-Chow (Rabszolgavásár) főszerepére. A film külön érdekessége, hogy a férfi-főszere­pet angolul Fritz Kortner, a német színpad nagy művésze alakítja. Fritz Kortnernek az Atlantic óta ez a legnagyobb filmszerepe.

Next