Magyar Hirlap, 1935. március (45. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-23 / 68. szám
Szombat SZÍNHÁZ Meghalt Alexander Moissí, a világhírű drámai színművész Bécsből jelentik: Alexander Moissí meghalt. Alexander Moissí Triesztben született 1880 április 2-án. Olasz szülőktől származott s a német nyelvet csak később tanulta meg. Olthatatlan vágyat érzett a színi pálya iránt. 1901-ben Bécsbe került és statiszta lett a Burgszínháznál. Itt vették észre kivételes tehetségét, itt kapta első szerepeit is. 1903 és 1905 között Prágába szerződtették és innen került Berlinbe Reinhardt társulatához, hogy részt kérjen magának abban a harcban és színházi forradalomban, amelyet Reinhardt nevével a zászlóján vívott egy színészcsoport. Nemsokára az elsők közé küzdötte itt fel magát és különösen klasszikus alakításaival tette világhírűvé nevét. Rómeója, „Az élő holttest“ Fedjáp, a „Kísértetek" Osvaldyit mindmegannyi olyan tökéletes művészi alakítás volt, amellyel örökre bevéste nevét a színháztörténetembe. Játékstílusa teljesen egyéni volt: különös lírai hév, bizonyos túlfűtöttség, ideges nyugtalanság vibrált egész lényében s mindez szinte uralta karcsú, vékony figuráját. Artisztikusan, a kornak és színpadi szituációknak mindig megfelelő plaszticitással mozgott a színpadon és amit talán legelőször kellett volna említeni: ritka szép, mélyzengésű beszédművészettel, különös beszédtechnikával volt megáldva ez a nagy drámai színész. Többször járt Budapesten is és itt is osztatlan nagy sikerrel játszotta el híres alakításait. Két héttel ezelőtt dőlt ágynak: súlyos náthalázzal szállították az egyik bécsi szanatóriumba. Pénteken a délutáni órákban halt meg 55 éves korában, munkabírásának, alkotóképességének teljében. A világhírű drámai színész halála bizonyára mindenfelé a világon — ahol csak láthatták, élvezhették kivételes művészetét — mély részvétet fog kelteni. (*) A Magyar Színház Rt. elmaradt közgyűlése. A budapesti törvényszék mint cégbíróság dr Molnár Dezső és dr Földi Dezső ellen kereskedelmi vétség címén eljárást indított, mert mint a Magyar Színház Rt. igazgatósági tagjai, 1932—1933. évre közgyűlést nem hívtak össze és mérleget sem készítettek. A cégbíróság ezért a panasztott igazgatósági tagokat fejenként 200 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Súlyosbító körülménynek mérlegelte a cégbíróság az igazgatósági tagok rovására azt, hogy igazolni jelentést sem adtak be és 1928. év óta egyáltalán nem tettek eleget a törvény által előírt kötelezettségüknek, noha emiatt már többízben bírságot kaptak. (*) Max Lorenz — Siegfried. Szombaton Max Lorenz kamaraénekes, a berlini Staatsoper művésze lép fel a 147-kor kezdődő Siegfried címszerepében. Vasárnap délután 3 órakor olcsó helyárakkal a János vitéz, este a Pillangókisasszony kerül előadásra. HANGVERSENYEK Fehér Hollók művészestje holnap 7. Vi® Óriási az érdeklődés a szenzációs műsorú előadás iránt. jKoncert.j Tri-1 „Égi és földi hatalmak esküdtek össze a vidéki színészet ellen...“ Az Országos Színész Egyesület tanácsának drámai hangú jelentése a vidéki színészet helyzetéről Április elején ismét összeül a vidéki színészek parlamentje Budapesten. Alábbiakban az Országos Színész Egyesület tanácsának jelentéséből közlünk néhány érdekes részletet: ezzel a tanácsi jelentéssel fogják fogadni az ország minden részéből összegyűlő színészeket. — Jelentésünket a nagytekintetű közgyűléshez — így kezdődik a tanács jelentése — évről évre fokozódó felfordulással kell kezdeni, ameny ma már a kétségbeesés jajkiáltásába tör ki. Mintha csak égi és földi hatalmak esküdtek volna össze a magyar vidéki színészet ellen és munkálkodnának azon, hogy a százötvenéves vidéki színészet hatalmas törzsfáját aláássák. Ez pedig bizonyos, hogy megfosztaná a vidéket a magyar színpadi művészet, a magyar dal varázsától, amellyel pedig a színház megbecsülhetetlen szolgálatot tett azokban az időkben, amikor a színpad szava szólt a nemzet lelkiismeretéhez. Ezután azt mondja a jelentés, hogy a vidéki színészet nem fog csüggedni és bizalommal fordul legfőbb patrónusához, a kultuszkormányhoz, amely bizonyára megértéssel fogja orvosolni bajait. Érdekes még néhány részletet kivenni az Országos Színész Egyesület tanácsának jelentéséből. Megemlíti a jelentés, hogy a műkedvelőkkel szemben annyit már sikerült elérni, hogy a kultuszminisztérium kijelölte azokat a színdarabokat, amelyek a műkedvelői színpadokra alkalmasak és csakis ezeknek a jelzett daraboknak előadását engedélyezte, amivel némiképpen enyhítette a műkedvelők konkurenciáját a vidéki színészénél szemben. A jelentés arról is beszámol, hogy a jövőben a Budapesten bemutatott új darabokat a premier napjától számított ötvenedik napon már a vidéki színházakban is játszhatják. Jelentős eredmény ez, mert hiszen azelőtt a színpadi kiadók csak az ötvenedik, illetve századik előadás után engedték át az újdonságokat a vidéki Színpadoknak. Ezután így folytatja a jelentés: — A Légrády-alapítvány 200 pengős művészi ösztöndíját ez évben is 8 részre osztva: Hont Erzsi, Kabina Koltay Margit, Bahm Anci, Rásó Ida, Török Emil, Kőműves Sándor, Thuróczi Gyula, Danis Jenő kollégáinknak juttattuk. A Fáy Szeréna emlékére alapított 50 pengőt ez évben Halmi Jenőnek adományoztuk. Ezt az alapítványi összeget Simay Gy.méltósága feledhetetlen hitvese emlékére 25 pengővel megtoldotta, egy nyomorgó színésztársunk pillanatnyi felsegítésére. Beszámolnak továbbá arról is, hogy a kultuszkormány mely színigazgatóknak adott ki játszási engedélyt az 1934—35. színiévadra. Ezek az igazgatók: Alapi Nándor (stagione), Vitéz Bánky Róbert (stagione), Darvas Ernő, Deák Lőrinc, Fodor Oszkár, Homonnai István, Kallós József, Kardoss Géza, Károlyi János, Marossi Géza, Miklóssi Imre, Radó László, Sebestyén Mihály, Szalay Károly, Sziklay Jenő, Tolnay Andor. A magyar vidéki színészek parlamentje, amely a közeli napokban ül össze, hogy feltárja a vidéki színészet sérelmeit, izgalmasnak ígérkezik. (*) Zongoraest. Ditrói Csiky József gyorsan csinált fényes karriert. Alig néhány éve, hogy Thomán István kitűnő iskolájának vizsgáin feltűnt, tavaly nyert Dohnányi Ernő művészképző tanfolyamán művészi oklevelet és az idén már professzor a Zeneművészeti Főiskolán, ahol a zongoramelléktanszakon tanít. De a Halai tanár zenepedagógiai működése mellett, mint előadóművész is továbbfejleszti képességeit. Ezt mutatja pénteki önálló koncertje, amelyet a Zeneakadémia nagytermében rendezett. Bach—Busoni Chaconneja, Beethoven Fis dlur szonátája, Chopin fe-moll szonátája, Debussy- és Dommínyi-kompozíciók állottak műsorán és a közönség melegen, sok tapssal fogadta tehetséges, széptónusú játékát. (*) Növendékhangverseny. A Zeneművészeti Főiskola növendékeinek péntek délutáni nyilvános hangversenyén Stefánias Imre tanítványai: Halmos György, Keller Ernő, K. Füzesséry Mária és Baráth Éva szerepeltek igen nívós produkciókkal. A zongoraszámok között Ritter Irén (Molnár Imre növendéke) énekelt szép sikerrel. (*) Gorl-sorozás. A szegedi színtársulat, amely legközelebb Budapesten vendégszerepel, görlöket keres. A görl-sorozás vasárnap délelőtt aifi- lesz a Kküj Színházban. aB 1935 március 23. 9 Szentpétervár Bemutató a Magyar Színházban Mostanában minden olvasmányok között talán a legkelendőbb műfaj a memoár-irodalom. És a színpadon is az érdekes produkciók köze tartozik, bevilágítani a közelmúlt lelki kulisszái mögé. De csak akkor, ha ezt a reflektort igazi író tükrözi rá az események mozgatóira és statisztáira. Mert akkor az élet tér vissza a színpadra. Sajnos, a Szentpétervár című dráma ezt a műfajt csak imitálja. Nem az igazi. Inkább csak féltörténelmi grand-guignol, a cári Oroszország bizonyos nevezetes esztendeiből, az orosz—japán háború idejéből. A főszereplők pedig: a cár, az Ochrana-főnök, besúgók, nihilisták, bombamerénylők. Hogy távol van tőlünk az egész, az még nem volna különösebb baj. Mert atttól még lehetne érdekes is, ha több volna benne az élet. Legalább is annyi élet, amennyi a korabeli újságriportok fakó sorai mögül kivillan. Kétségtelen, hogy a szerzők —Vrönken és Rourke, akik állítólag oroszok — felhasználtak bizonyos közismert memoárokat, de olyanképpen, hogy a brutális, visszataszító külsőségektől nem látják meg a lényeget. Azev, a hírhedt orosz Ochrana-kém történetéből mindössze csak annyit ad ez a dráma, amennyit a ponyvaregények receptje előír. Mert az még nem hozza be a színpadra az események igazi levegőjét, hogy a szereplők Miklós cár, Lopuhin rendőrfőnök, Azev, Gapon, Gorkij meg mások neveit és maszkját viselik. Viszont a memoár cizelláltsága, apró nüanszokkal az egészet megvilágító jellegzetessége is hiányzik. A riportázsból is csak annyi maradt meg, amennyit a vastagbetűs, ordító címsorok mondanak: összeesküvés, titkos bombagyár, Ochrana, merénylet, árulás. És bizony az idő is ráfújt rengeteg port az akkori orosz szenzációkra. Azev, a dráma „hőse“ pedig olyan ellenszenves és jellemtelen, hogy sorsa nem is érdekelhet. Kettős életű szörnyeteg. És még az a hamis szentimentalizmus sem segít a dolgon, hogy mindent a felesége iránti szerelemből tesz. Nem. Ezt az enyhítő tapaszt csak az állítólagos orosz szerzők naivitása ragasztja rá Azerre öngyilkossága előtt, az utolsó pillanatban, hogy visszataszító sorsa némi részvétet keltsen a karzati lelkekben, mielőtt lehull a függöny. A szereplő színészek érdemen felüli szép produkciókkal próbálnak életet lehelni a kopott grand-guignol fakó díszletei közé. Elöl jár Törzs Jenő, aki művészetének felsőbbrendű erejével fest emberi vonásokat a szörnyetegre és csakis az ő érdeme, ha a rémregény főalakjából kivillan a szenvedélyek lángja. Beregi Oszkár tiszta, elegáns önmérséklettel játssza a Odinana-főnököt és Makay Margit bensőséges, meleg hangja magasan a darab fölé emelkedik. A fiatal Székelyhidy Adrienne kellemesem tűnik ki az együttesből és tehetséges játékkal formálja színessé, érdekessé a dráma másik nőalakját, pataky cár-maszkja kitűnő, Földényi intellektuelforradaknárja, Justh pópája hajszálig karakterizált orosz típusok, Vértes, Baló, Fáy. RÁDIÓ A külföldi rövidhullámú adóállomások műsorát e heti számától kezdődően rendszeresen közli a Rádióélet. Valamennyi Magyarországon jól hallható európai rövidhullámú adóállomás teljes és részletes műsora nagyban megkönynyíli az egyre népszerűbbé váló rövidhullámú adások hallgatását. Színes mélynyomású képekkel, illusztrált riportok, interjúk, cikkek sorában ismerteti a lap a hét minden rádióeseményét. A Rádióélet kiadóhivatala (Budapest, VIII., Sándor utca 7) készséggel küld külföldre is ingyen mutatványszámot. Asidióműsor SZOMBAT Budapest 1. (550.5 m) 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Lenau Magyarországról." (Felolvasás.) — 1015: „Mit nézzünk meg vasárnap?“ A Nemzeti Múzeum ásványtárát ismerteti: dr Koch Sándor. (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Rácz József és cigányzenekara. — Közben, körülbelül: 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- eg gelt is jelesüit. —13.30: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel: Figedy-Fichtner Sándor. — 14.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 10.10: A „Rádiótét“ meseórája (Harsányi Gizi előadása). — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 17: Közvetítés a Hutter és Lever Rt. gyártelepéről. Beszélő: Budinszky Sándor. — 17.45: A Magyarországi Munkásdalegyletek képviseletében a Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre és a Pestszenterzsébeti Általános Munkásdalkör műsora. — 18.45: Mit üzen a rádió? — 19.20: Kárpáthy Ernő gitározik. — 19.50: „Az idegenforgalom rémhírterjesztői.'' Dr Csák Zoltán előadása. — 20.30: Operett részletek a régi Népszínház műsorából. Vezényel Turay Mihály. Közreműködik: Rrlssy Eszter, Radnai Erzsi, Laurisin Lajos és a Budapesti Hangverseny Zenekar. — 21.50: Hírek, időjárás jelentés.— 22.10: Magvari Imre és cigányzenekara muzsikál. 23: Hanglemezek. — 0.05: Hírek. — Csak a bécsi rádióállomás részére. 23.20—24.15: Veres Lajos és cigányzenekara muzsikál, Kalmár Pál énekel. — 24.15—1: Bura Sándor és cigányzenekara muzsikál. — Budapest II. (834.5 m.) 18.05: A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája.* 19—20.15: Losorczi-Schweitzer Oszkár szalattzenekara. — 20.25: Hírek. — 20.50— 21.35: Hajdu István gordonkázik, zongorakísérettel. — 21.45: „Egy sonka és két üveg bor.“ Kertész József tengerésztörténete. — A Telefon Hírmondó műsora: 6.45—11.15: Azonos Budapest I. műsorával. Gonda, Vándory, Dávid, valamennyien egy'- egy jellemző orosz figurái kellenek életre, a jószándékú előadás csiszoltsága pedig a rendező Hevesi Sándor érdeme. Balassa Emil (*) Magyar zenetudós előadása Bázelben. Dr Gombosi Ottó, a kiváló magyar zenetudós, a svájci zenekutató társaság meghívására Brízelben nagy sikerrel tartott előadást a Reneszánsz tánczenéje címmel. (*) Somlay Artúr meggyógyult. Somlay Artúr, akin néhány nappal ezelőtt fogműtétet végeztek, már teljesen jól érzi magát és szombattól kezdve ismét fellép a Vígszínházban. " "!■ — "l~ 71" ■ «■»“ ~"m mm“ "■«» ILU1« -1 “"«1 FILM A Montblanc királya . Bemutatta az Uránia Ezelőtt körülbelül százötven évvel egy Jacques Balmat nevű legény dr Paccard tudóssal megmászta a Montblancot, Európa legmagasabb hegycsúcsát. Ehhez az érdekes eseményhez izgalmas emberi hátteret íratott Arnold Fenek, a híres filmrendező, akinek minden finnje a hegyek között játszódik és aki valósággal szerelmese az égbenyúló havas hegycsúcsoknak. Az érdekes mese keretében gyönyörű havasiújakat, végtelen hómezőket, megfagyott lavinákat és hógörgetegeket láthat a néző. A főszereplő Sepp Rist, a kitűnő hegymászó és sífutó, aki különösen az utolsó két felvonásban az artisták bravúrjait megközelítő, meglepő sportprodukciókkal is szolgál. Az Uránia-színház közönsége nagy érdeklődéssel nézte végig a rendkívül érdekes filmet. Apró filmhírek CHEVALIER SOHA TÖBBÉ FILMOPERETTBEN nem akar játszani. Mielőtt legutóbb Hollywoodból elutazott, kijelentette, hogy ezentúl csak filmvígjátékokban vállal szerepet, amennyiben pedig operettben akarják felléptetni, akkor nem is tér vissza Hollywoodba. A BUDAPESTEN IS NÉPSZERŰ PAUL HÖRBIGER felcsapott filmgyárosnak. Legközelebbi filmjét saját vállalkozásában készíti, még pedig Bécsben. A külső felvételek már meg is kezdődtek. A film címe: Végállomás. A KIRCHFELDI PAP című érzelmes drámai kedvelt műsordarabja volt a múlt század végért a színházaknak. Nálunk Budapesten valamikori Feld Zsigmond híres szerepe volt. A régi Anzettgrruber-drámából most film készül Prágában- Főszereplője Paul Ludikar, ismert prágai operaénekes lesz. AZ AMERIKAI LEGFELSŐBB ZSŰRI előtt most érdekes per folyik. Valaki baleset ellen biztosította magát és a biztosítást érvényesíteni akarta azon a címen, hogy legutóbb a Pacific Railway egyik vasúti kocsijában ült, a kocsi elszabadult a láncáról és a Sierra lejtős pályáján óriási sebességgel rohant lefelé. A kocsit sikerült minden baj nélkül fékezni, azonban a biztosított annyira megrémült, hogy két hétig feküdt ideglázban. Ezért kéri a biztosítási díjat. A majdnem végzetessé vált baleset történetét már sietve filmre is felhasználták. A film most készült el és címe Gyilkosság a szalonkocsiban. ANNA MAV WONG, a kínai származású filmszínésznő most Londonba szerződött a Chu-Chin-Chow (Rabszolgavásár) főszerepére. A film külön érdekessége, hogy a férfi-főszerepet angolul Fritz Kortner, a német színpad nagy művésze alakítja. Fritz Kortnernek az Atlantic óta ez a legnagyobb filmszerepe.