Magyar Hirlap, 1935. május (45. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

2 1935 május 1. m emilowyte. Tengernagy! Utvegyenulújában díszamdvétig, fel«, Bácciházi Bárczy István, azután kettesével a kormány tagjai, majd a korelnökök és végül a kormányzó, balján Gömbös Gyula miniszterelnökkel. " Abbeli a piraltatban, amikor a kormányzó a kupolacsatlnokba lép, harsány éljenzés hangzik, amely egyre, növekszik és szűnni nem akar. A kupolacsarnok falai visszhangozzák az aációt, miközben a kormányzó föllép a diszvón és kissé piroslé arcba áll az emelvényen. Tekintete végigsuhan az ünneplő közönség festői helypölygésén, majd Gömbös Gyula miniszterelnök átnyújtja a megnyitóbeszéd szövegét és a kormányzó nyugodt, érces hangon, itt-olt pillanatnyi szünetet tartva, majd néhol hangját fölemelve, belekezd beszédének felolvasásába. & kormányzó 13@szocs@ »— A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az Orszéggyűlés tagjait — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget, az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. •— Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszertett békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. — A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek kiűzött a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közteinátt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ima komolyan háborúra és ki akarna újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni? Ám a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szereidben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A bizalmatlanság, nyugtalanság és visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és —sajnos — még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. — A társadalom, a nemzet s a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szirteket kikerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk — hála a nemzet sorsa fölött őrködő Gondviselésnek és népünk ősi erényeinek — mindezideig sikerrel járt s bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselni, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig zsorbíthatatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsalt, hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenntartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az el jövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit.— A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közötti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indul s azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. nemzeti megújhodásra van szükség A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt — folytatta a kormányzó —, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbaverésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. — A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodni a gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. — Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való nyitás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó epítőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. Gazdasági és pénzügyi feladataink — A gazdasági és pénzügyi természet teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell — mondotta Horthy Miklós —, hogy amíg megfelelő nemzetköözi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem 4r1, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazdasági megerősödéséről s a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlőelvei a nemzeti jövedelem növelése és annak a széles mérésesek kereset viszonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, amimzzgában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét il. Stt letettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfölöslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármas egyezmény erre nézve megsántált» « helyet utat. Addig is, «aíg » » nemzetközi légkör megtisztulásával is nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokról fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásának megindult munkáját. De a lttdsztáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére megfelelő beruházások s közmunkák útján. Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lennünk a tőkeképződés szempontjaira, különösen annak a bizalomnak a fokozására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gyarapításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglevő tőkék minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodók szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani. További rendelésre vér a gazdaadósságok ügye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel kísérését mindazon lehetőségeknek, amelyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez vezethetnek. Szerda Reformok a gazdasági és szociális politikában A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van Intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, bölcsességgel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a talzbizományok korszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint is munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának a kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. Sajtóreform a gondolatszabadság elvével • Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtó- érvényesüljenek, biztosítanunk kell valóközigazgatás és a sajtórendészet reformját s mennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolánkívül népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. — A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akciók — bár szerényebb keretekben való — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési Intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellemi és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően Közjogi reformok az alkotmány szellemében Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes fs felelősségtől áthatott vezetését. E közjogi jellegű reformmalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideálja id.