Magyar Hirlap, 1935. május (45. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
4 "1935 május T. HTPIAI) PÉNZBŐSÉG AUSZTRIÁBAN Akármennyire különösen hangzik a két szó egymás mellett, ez fejezi ki a helyzetet. Az osztrák takarékpénztárak és bankok betétállománya ma már 100 millióval nagyobb, mint volt a Creditanstalt összeomlásakor, amikor megindult a betétek meredek apadása. Az aránylag jó konjunktúra mellett a betétállomány gyors emelkedésének másik oka, hogy nagyrészt hazaáramlik a külföldre menekült osztrák tőke. Nem jól jártak azok, akik dollárban vagy fontban tartották vagyonuk egy részét, azért mert bizalmatlanok voltak az osztrák schilling iránt. Azelmúlt hónapokban tehát azok, akik svájci vagy párizsi bankoknál „biztosították“ vagyonuk kisebb-nagyobb részét, időszerűnek látták, hogy ezt a vagyonrészt visszaváltoztassák schillingekre, mielőtt még bat történnék a frank valutákkal. Sőt nemsokára megtörténhetik majd, hogy francia vagy holland tőke fog Bécsbe menekülni, mert ott nagyobb biztonságot lát, mint odahaza. A népszövetség pénzügyi bizottsága megállapította, hogy az 1935. év elejének eléggé súlyos külkereskedelmi „lelankadása“ az európai országok közül aránylag legkevésbé érintette Ausztriát. Pedig 1934-ben az osztrák kivitel mennyiségileg már elérte, sőt túlhaladta a nagy konjunktúra-évek exportmennyiségét. (De a kivitel értékénél természetesen kifejezésre jut az árakban azóta bekövetkezett nagy csökkenés.) Nettó 150 millió belföldi kölcsönt akar felvenni az osztrák kormány a nagy beruházási program megindítására. Míg további 60 milliót más forrásokból teremt elő invesztíciókra. (Bécs, a tartományok és az osztrák városok szintén közel 200 milliót fognak beruházásokra fordítani 1935 végéig.) Most már bizonyos, hogy a pénzbőségnél fogva semmi nehézségbe nem fog ütközni e tervezett kölcsön felvétele, sőt még jelentékeny túljegyzésre is számíthat az osztrák kormány. A pénzbőséghez hozzájárul az árfolyamok jelentékeny emelkedése a bécsi tőzsdén, amely a múlt év elejétől március végéig negyvenöt százalékos átlagot ért el az ipari részvényeknél, és most, a nagy beruházások kezdeténél még erősebb árfolyamemelkedéseket várnak. Pedig az 1934-es esztendőre két polgárháború esett. Előbb az osztrák szocialistákkal vívott harc Bécsben és a tartományok sorában, majd a nemzeti szocialisták fegyverrekelése Dollfuss kancellár halála után. Az egyik és a másik alkalommal megkongatták a vészharangot az osztrák gazdaságpolitikai eredmények fölött és felállították a jóslatot: jönnie kell a teljes gazdasági összeomlásnak, ha ugyan Ausztria nem kap újabb nagy külföldi kölcsönt. Ez az újabb nagy külföldi kölcsön nem érkezett meg, mivel Ausztria nem is kívánt ilyen kölcsönt. De azért a két polgárháború évében az ipar tartós jó foglalkoztatása révén negyvenöt százalékkal emelkedtek átlagban az ipari részvények, ami annyit jelent, hogy a részvények egész sorának az emelkedése lényegesen meghaladja a negyvenöt százalékot. Azután Ausztria saját erejéből előteremt most egy olyan beruházási kölcsönt, amely összeg szerint másfélszerese az ■annakidején felveti magyar népszövetségi kölcsönnek. * Amit egy jó gazdaságpolitika épít föl józanul és organikusan, mindig kerülve a látszatsikereket, mindig csak a reális eredményeket keresve, az nem dől össze egykönnyen. Az osztrák idegenforgalmat kiépítették és megszervezték úgy, hogy az Ausztria ellen német hivatalos részről kimondott bojkottnak semmiféle hatása nem volt. Bár odáig természetesen a németek tették a legnagyobb kontingenst az idegenforgalomban. Ugyanígy kiegyensúlyozta Ausztria azt a veszteséget, amely iparát érte azáltal, hogy a német piacot javarészt elvesztette. A schilling magánforgalmi árfolyama szerint is a Schuschnigg kancellár által bejelentett beruházások végösszege HA millió font sterling és ez ma igen szép öszszeg. Például Angliában is és még inkább egy kis országban. Nem a közmunkák, a munkanélküli segély helyettesítésére, hanem csak produktív befektetések, olyanok, amelyek egyenes vagy közvetett formában rentábilisak és biztosítják az előállításukra fordított kölcsöntosítják az előállásukra fordított kölcsön. (.y.) pénz kamatját: ebből az elvből kiindulva állította össze az osztrák kormány a beruházási programot. És hinni lehet abban, hogy a beruházások valóban rentábilisak lesznek. Mert idáig rendszerint reálisnak bizonyult az osztrák gazdaságpolitika számítása. Bombarobbanás Bécsben: egy súlyos, három könnyebb sebesült A merényletet egy rendőri őrszoba ellen tervezték Bécsből jelentik. Kedd este Brigittenau kerületben a Salzach utcai őrszoba előtt felrobbant egy bomba, amelyet nyilvánvalóan azzal a céllal helyeztek ott el, hogy a rendőri őrszoba ellen kövessenek el merényletet. Utóbb megállapították ugyan, hogy a robbanótest meglehetősen kezdetleges volt, de a robbanás mégis súlyos következményekkel járt. Thanhofer, a szövetségi kancellári hivatalba beosztott miniszteri titkár, aki a közelben lakik és éppen a robbanás pillanatában ment arra, jobb alsó combján és térdén oly súlyosan megsebesült, hogy lábát amputálni kellett. Rajta kívül két arra menő leány és egy rendőr súlyos dobhártyarepedést kapott és ezenkívül is könnyebb sérüléseket szenvedtek. A tettesek kinyomozására teljes erővel megindult a vizsgálat. Azt hiszik, hogy a merényletet kommunisták követték el. ** * -—■ - —■ - —- — — - — ~"~mihálilább tárgyalások és újabb halasztás a franciaorosz szerződés ügyében Laval és Potyemkin keddi tanácskozása Párizsból jelentik. Az orosz—francia paktum kedd estére tervezett parafálása megint elmaradt. A kedden délben megtartott minisztertanács nem járult hozzá a külügyminiszter részéről beterjesztett szöveghez és újabb tárgyalásokra utasította Lávait. Laval külügyminiszter a minisztertanács után magához kérette Potyemkin szovjet nagykövetet és közölte vele a minisztertanácson megállapított alapelveket, amelyeket Potyemkin haladéktalanul továbbított Moszkvába. A szovjet kormány válaszát szerdára várják és a sok nehézség ellenére még mindig reménykednek abban, hogy most már hamarosan sor kerül az egyezmény parafálására. A minisztertanács üléséről kiadott kommüniké csak annyit mond, hogy Laval külügyminiszter jelentést tett az orosz—francia paktum-tárgyalásokról. Közelebbi részleteket a külügyminiszter beszámolójáról a kommüniké nem közöl, amikor azonban a minisztertanács végeztével közismertté vált, hogy Laval délután két órára meghívta a Quai d'Orsayra Potyemkin nagykövetet, már mindenki tudta, hogy, az orosz—francia tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre. Laval részletesen tájékoztatta a szovjetnagykövetet a minisztertanácsban lefolyt tárgyalásokról és közölte vele azokat a különböző kívánságokat, amelyeket a francia kormány a paktum szövegét illetően szükségesnek tart hangoztatni. A lapok értesülése szerint a minisztertanács ülésén meglehetősen heves vita fejlődött ki az orosz—francia paktumterv körül és több miniszter igen súlyos aggodalmakat hangoztatott a paktum megkötésével kapcsolatban. Az orosz—francia szövetségi politika kezdeményezője, Herriot államminiszter nagy beszédben próbálta eloszlatni ezeket az aggodalmakat és minden eszközzel azon volt, hogy meggyőzze minisztertársait a paktum mielőbbi megköté Ivar Kreuger legalább egy ponton utólagos igazoláshoz jutott. Mikor bekövetkezett a nagy összeomlás és nem jogosulatlanul gyanúsnak tűnt fel minden, amihez Kreuger nyúlt, akkor Boliden érdekeltségét is úgy fogtalt fel, hogy csak mérlegszépítés kedvéért szerzett be értéktelen részvényeket, de maga sem bízott abban, hogy Svédország területén komoly mennyiségben aranyat lehet termelni. Csakugyan: 1920-tól kezdve hat évnek kellett eltelnie, amíg a svéd Bolidenjárásban megkezdődött az aranytermelés és azután új technikai eljárásokat kellett alkalmaznia azért, hogy rentábilissá váljék a termelt arany. Most azonban az átlagos napi termelés már eléri a 30—32 kiló színaranyat, ami mégis csak 180 ezer pengő. És így Svédország fizetési mérlegét évi 50— 60 millió pengővel javítja meg a Boliden területén nyert arany. A jelenlegi rossz időkben egy kis ország számára ez már magában is elég szép összegű volna ... Amellett azonban a melléktermékek tekintetében is rendkívül gazdag a bolideni bányászat. Ilyen melléktermék a kén, továbbá az arzén, ahol vigyázni kell, mert az egész világszükséglet négyharmadát (négy-, nem pedig kétharmadát) tudná évenként előállítani Boliden. Éppen azért felállítottak egy kísérleti laboratóriumot, amely azt kutatja, milyen új felhasználási és értékesítési lehetőségeket sikerülne találni az arzén számára. A laboratórium elért már bizonyos eredményeket, így például fa és beton imprcgnálásával továbbá egyes, növénybetegségek leküzdésére hasznosítja az arzént. A melléktermékek közé tartozik még az ezüst is, amelyből tavaly 15 ezer kilót szállított piacra Boliden: a svéd szükséglet felét, míg idáig az egész szükségletet importálni kellett. De még egy sor más érc is jelentkezett melléktermék gyanánt és valószínű: Boliden csak fejlődésének kezdetén van. Márpedig Kreuger merész optimizmusa nélkül valószínűleg soha nem történt volna komoly kísérlet Boliden kiaknázására. Itt is forszírozni akarta a dolgot és egy-két év alatt igyekezett elérni olyan eredményeket, amelyeknek kibontakozásához tíz év kellett. De ha a bolideni eredményeket nézi valaki és nézi a többi elkésve érkezett sikert, akkor inogni kezd hite aziránt, várjon csakugyan rosszhiszeműség vezette-e a svéd gyufakirályt, vagy pedig minden áron védeni akarta az általa felépített nagy konstrukciókat és hitt abban, hogy végül majd kielégíti összes hitelezőit. Azokat is, akiknél hamisított kincstári utalványokat lombardirozott, sokszor tízmillió erejéig. Azokat is, akiknél másodpéldányban, vagy harmadik kiadásban helyezte el az egyszer már plaszírozott kötvényeket. Akit a konjunktúra úgy szárnyára kapott, mint ahogyan ezt Kreugerrel tette, az nem hihetett a dekonjunktúra hosszúra nyúlásában. És akinek sikerült huszonöt, vagy még több vakmerően hazárd kombináció, az nem hihetett abban, hogy két-három újabb kombinációjának meghiúsulása összedöntheti az egész építményt. Mindenkép úgy látszik, Bolden most visszafizeti Svédország veszteségéta nagy bukáson. Amit pedig a bukás előtt nyert Svédország Kreuger által, az megmarad, mint tiszta haszon. És nem lehet tagadni, Svédország nagy gazdasági előretörése Európa gazdasági piacán és a világpiacon összeesik Ivar Kreuger pályájának fénykorával. Az új utak feltárásában pedig senkinek nem volt olyan szerepe, mint ennek az építészből lett merész üzletembernek, így talán már megbocsátották volna neki a hitelezési csalásokat, a hamis mérlegeket, a könyvhamisításokat, a sikkasztásokat, a részvények és kötvények másodpéldányainak és harmadi példányainak forgalombahozatalát, a kincstári váltók hamisítását és a csődtömeg leltározásánál kiderült sok egyéb deliktumot. Talán már elismerték volna, hogy Kreuger a „háborúban és szerelemben mindent szabad‘” elve szerrint helyezkedett arra az alapra: az általa kiépített koncepciók megmentésére minden eszközhöz joga volt nyúlni.. De van egy mély pszichológiai oka annak, amiért sem az öngyilkosság, sem a halál után elkésve elért sikerek sora nem rehabilitálják Kreuger emlékét. A Kreuger-név szimbólum volt az évek során át. A feltétlen üzleti szoliditás szimbóluma. Aki nyugodtan akart aludni, semmit nem akart kockáztatni, az vásárolt Kreuger-papírokat. És egyet nem bocsátanak meg az randerek soha. Azt, hogy mennyire engedték becsapni magukat. Sokaknak az anyagi veszteségnél is jobban fájt az a hiúsági sérelem, hogy másfél évtizeden át hajtogatták, magyarázták, milyen okosság és óvatosság volt részükről Kreuger-papírokat venni. Mire kidér Szerda sének szükségességéről. Érdekes, hogy Herriot közvetlenül a minisztertanács előtt hosszabb bizalmas megbeszélést folytatott Potyemkin nagykövettel. Több lap kissé, furcsának találja, hogy Slerriot a külügyminiszter megkerülésével érintkezésbe lépett az orosz nagykövettel és hívatlan prókátorkodásnak nevezi Herriotnak a minisztertanácsban játszott szerepét. Laval és Potyemkin délutáni tanácskozása közel másfél óra hosszast tartott. Amikor Potyemkin fél négykor távozott a Quai d'Orsay ról, az újságírók valósággal megrohanták és azt kérdezték tőle, mikor parafálják a paktumot. Az orosz nagykövet csak annyit mondott, hogy a francia külügyminiszter új javaslatokat adott át neki, amelyeket most kormánya elé terjeszt. A Liberté értesülése szerint a francia kormány tagjainak túlnyomó többsége nem hajlandó semmiféle engedményre az orosz részről követelt automatikus segélynyújtás kérdésében. Laval külügyminiszter ugyan szintén ezen az állásponton van, miután azonban a hétfői tanácskozások során egy árnyalatnyit engedett a francia álláspontból, a keddi minisztertanács dezavuálta őt és újabb tárgyalásokra utasította, amelyeknek során teljes egészében fenn kell tartania azt a követelést, hogy Franciaország semmi körülmények között sem járulhat hozzá olyan automatikus segélynyújtáshoz, amely a népszövetség megkerülését jelentené. Beavatott francia politikai körökben a helyzetet ilyen körülmények között meglehetősen zavarosnak látják, hangsúlyozzák azonban, hogy az új francia javaslatok továbbra is nyitva tartják a megegyezés útját és nem kell tartani a francia—orosz paktumtárgyalások végleges meghiúsulásától. A rendőrség készenléte Budapesten máus elsején Hétfőn éjszaka a rendőrség több gyanús embert állított elő a budapesti főkapitányságra, mert hír szerint május elsejére zavargásokat akartak szervezni. A rendőrség egyébként kedd reggeltől egészen csütörtök reggelig permanenciában marad, hogy minden esetleges rendbontási kísérletet csírájában elfojtson. ____ A „Reichspost“ híre Benes bécsi utazásáról Bécsből jelentik. A Reichspost értesülése szerint az osztrák—csehszlovák kereskedelmi szerződésről folytatott tárgyalások során legközelebb a két állam kereskedelmi minisztere személyesen lép egymással érintkezésbe. A lap szerint az is lehetséges, hogy Benes külügyminiszter is rászánja magát a bécsi látogatásra a kereskedelmi szerződésről folyó tárgyalások esetleges nehézségeinek kiküszöbölése érdekében.