Magyar Hirlap, 1935. július (45. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-25 / 167. szám

10 TO Július 53. közgazdaság OTM hitelek a szállodák modernizálására Kamarai értekezlet az új tatarozási hitelek felhasználása ügyében A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már hosszabb idő óta sürgeti a fővárosi és vidéki szállodák tatarozásának és modernizá­lásának megkönnyítését és e célra méltányos kölcsönök folyósítását. A kamarának ezt az akcióját most jelentős lépéssel előbbre vitte az OTI és a MABI ügyvitelére vonatkozólag megjelent új rendelet, mely megteremtette az előfeltételét annak, hogy az intézetek öregségi alapjaiból tatarozási szállodahitele­ket folyósíthassanak. Az idegenforgalmi szempontból nagyjelen­tőségű akció megbeszélésére a kamarában ér­tekezlet volt Éber Antal elnökletével. Éber megnyitójában azt az előterjesztést tette, hogy ez OTI tartalékalapok révén rendelkezésre álló öszegeket elsősorban a már meglévő szállodák és idegenforgalmi célokra alkalmas penziók korszerű átalakítására kell felhasz­nálni, különösen olyan vidéki városokban, melyeknek figyelemreméltó természeti, törté­neti, vagy néprajzi érdekességeik vannak, így Nyíregyháza mellett a Sóstó, Kecskemét a bugaci pusztával, vagy Sopron környéke lép­nének elsősorban tekintetbe. Új szállodák építésére e hitelek inkább csak olyan vidé­keken használhatók fel, ahol bár idegenfor­galmi célból szükséges volna, szálloda egy­általán nincs, így például Dobogókőn egy modern polgári szálló nagy előnyt jelentene idegenforgalmi szempontból is. Az elnöki előterjesztéshez többen szólottak hozzá. Németh Aladár az idegenforgalmi iparok képviseletében azt kívánta, hogy a hitelfeltételek a tényleges viszonyokhoz si­muljanak. A fősúlyt szerinte is a meglévő szállodák és penziók tatarozására kell fek­tetni. Bársony Oszkár felszólalása után Érti Jenő a balatoni érdekeltségek szempontjából új szállodák építését is fontosnak mondotta Latinák Ernő, báró Bottlik István és Oláh Gyárfás Mihály szólaltak még fel, majd Éber Antal elnök közölte, hogy a kamara a fel­szólalások értelmében sürgős előterjesztést intéz a kormányhoz és azon lesz, hogy ezek a hitelek most már a leggyorsabban rendel­kezésére álljanak az érdekeltségeknek. " Magánkompenzációs alapra terelik a magyar-francia áruforgalmat Hétfőn lépett életbe az új magyar—fran­cia klíringegyezmény, mely több fontos vo­natkozásban lényegesen eltér a két ország közt eddig fennállott klíringmegállapodástól. •A legfontosabb eltérések egyike az, hogy mindazoknak a magyar áruszállításoknak ellenértéke, melyeknek behozatala Francia­­országban kontingentálva van, a Magyar Nemzeti Bankot megillető klíringhányad le­vonása után teljes egészében a hátralékos francia áruköveteléseknek, az úgynevezett árriéréknek törlesztésére fog szolgálni. A magyar exportőr tehát július 20-a után a francia kontingensekre szállított áru ellen­értékét klíringben, a törvényes árfolyam­paritásban (100 frank—22.401 pengő) felár nélkül kapja meg. A Franciaországban nem kontingentált cikkek exportja többé nem a kl­ír­ing keretébe, hanem attól függetlenül, francia áruval szemben való magánkompen­zációs lebonyolítás útján kerül elszámolásra. Ilyen módon a magyar—francia áruforga­lomban a jövőbeni igen nagy szerepe lesz a magánkompenzációnak. A francia piacon elhelyezhető magyar nemkontingentált cik­kek, így libamáj, bab, vetőmagvak, ipari fa­anyagok, nyers dohány, maláta, ágy­toll, ci­rokszalma, gyógynövények és bizonyos ola­josmagvak, ezentúl csak francia árus, im­portja ellenében szállíthatók Franciaor­szágba. A Külkereskedelmi Hivatal — mint értesülünk — most dolgozza ki a magyar— francia magánkompenzációs forgalom felté­teleit és valószínűleg még ezen a héten kö­zölni fogja azokat az érdekeltségekkel. Kü­lön elbírálásban részesülnek azok a magyar exportszállítmányok, amelyek közvetlenül az új rendszer életbelépte előtt kötött szerződé­seken alapulnak. Ezek ellenértékének csak egy részét fordítják a francia árukövetelések törlesztésére, a másik részét klíringben szá­molják el. A magyar exportőröknek azon­ban ezeket a kötéseket a legrövidebb időn belül­­­e kell jelenteniük a Külkereskedelmi Hivatal kompenzációs irodájánál. A Magyar Nemzeti Bank felhívása a Fran­ciaországba exportáló cégekhez. A Magyar Nemzeti Bank felhívja a Franciaországba exportáló cégeket, hogy az exportjukra vo­natkozó következő adatokat a kereskedelmi kompenzációs iroda útján 1935 július 31-éig sürgősen nyújtsák be. 1. Azokat a követe­léseiket, amelyek Franciaországba eladott és az 1935 július 20-a előtt oda ténylege­sen bevitt áruk ellenértékét alkotják, ameny­­nyiben 1935 július 20-án még nem voltak a francia kompenzációs hivatalnál befi­zetve. 2. Kontingentált árukra vonatkozó, az 1935 július 9-e előtt létesített kötéseket, amennyiben az áru 1935 július 20-a után vizetett be Franciaországba. A makói hagymatermelők vizsgálóbiztos ki­küldését kérik a földművelésügyi minisztertől. A makói hagymatermelők nagygyűlést tartot­tak, amelyen véglegesen letárgyalták az idei hagymaértékesítés kérdését. Nem szívesen ugyan — mondták —, de tudomásul veszik, hogy a földművelésügyi miniszter új szindiká­tus létesítését követeli. Ebbe belenyugoszunk azért, mert ezzel a kérdés gyors megoldását teszik lehetővé, míg a huzavona csak az érté­kesítést nehezítené meg és sok károsodást okozna a termelőknek. Elhatározták azonban, hogy a földművelésügyi minisztertől vizsgáló­­biztos kiküldését fogják kérni, hogy vizsgálja meg azokat a kifogásokat és aggályokat, ame­lyeket a hagymatermelők a szindikátus műkö­désével szemben felpanaszolnak. Fizetésképtelenségek, kényszeregyességek, ma­­gánegyességek. Budapesten: Magánegy­esség. Gersten Mihály, I. Győri út 4. (50%, 8 hónap alatt.) — Vidéken: Kényszeregyességek: Meg­indult a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás a következők kérésére: Stern Sándor nyíregy­házi női- és férfidivatárukereskedő. (Vagyon­felügyelő dr Helmeczy István ügyvéd.) Ku­­binka és Halmagyi cég, illetve Halmagyi Sán­dor szolnoki üvegkereskedő. (Vagyonfelügyelő dr Hollós Dávid ügyvéd.) — Magánegyesség: T­ittinger Géza és neje Horváth Mária csepregi vendéglősök. (50%, 8 hónap alatt.) — Jóvá­hagyott egyességek: Schiffer Henrik kunszent­mártoni rőfös- és divatárukereskedő. Balogh István kisújszállási vaskereskedő, a Balogh Testvérek cég tulajdonosa. — Befejezett eljá­rás: Bem­ és Bárány orosházi cég és tagja, Bá­rány Lajos rövid- és szövöttáru kereskedő. Az új téglaárak nem hoztak megnyugvást az építőiparban Vidéken sokkal alacsonyabbak a téglaárak Az új téglaárak — mint a Magyar Hírlap már jelezte — az építőérdekeltségek egy je­lentékeny részénél, különösen a kisebb épí­tővállalkozóknál nem hozták meg a várt megnyugvást. A 27—30 pengős ár, amit az árelemzőbizottság előtt létrejött megállapo­dás a kisméretű közönséges falitéglára .nőtt, jóval magasabb az 1933-ban és 1934-ben ál­talában érvényben volt áraknál és csak a kartell által mesterségesen feltornászott ár­maximumokkal szemben jelent némi mér­séklést. Különösen csalódtak azok a kisebb építővállalatok, amelyek a téglakartell fel­bomlása után az új áraknál alacsonyabb téglaárakkal kalkulálva vállaltak munkát.­­ Az új árakat éppen ezért nem tartják al­­kalmasnak arra, hogy az építkezések nyu­­godt menetét biztosítsák. Rámutattak arra is, hogy a vidéken a budapesti gyáraknál sokkal kisebb tőkeerővel rendelkező tégla* gyárak ma is lényegesen alacsonyabb árak* kal elégszenek meg és mégsem panaszkod* n­ak amiatt, hogy a gyártásra ráfizetnek. Szakmai körökben mozgalom indult meg, hogy a kormánytól az új árak revízióját kérjék és olyan országos rendezést sürgesse­nek, amely a fővárosi építtetőket nem hozza hátrányos helyzetbe a vidékiekkel szemben. Két megválasztott tőzsdetanácsos miniszteri megerősítése. A kereskedelemügyi miniszter a budapesti áru- és értéktőzsde évi rendes köz­gyűlésén a tőzsdetanács tagjává megválasztott Büchler Izsó és Káldor Sándor tőzsdetagokat tőzsdetanácsosi minőségükben megerősítette. Kishaszonbérletek ügye az Országos Mező­gazdasági Kamarában. Az Országos Mezőgazda­­sági Kamara most részletes adatgyűjtéssel meg­állapítja a kisbérlők viszonyait és a mostani tarthatatlan helyzet orvoslására megfelelő ja­vaslatokat terjeszt a kormányzat elé. Ezek eredménye annál biztatóbb, mert a kérdés ren­dezése iránt Darányi földművelésügyi minisz­ter is nagy érdeklődést mutat. Átrendezik a lágymányosi piacot. A vásár­igazgatóság elhatározása folytán rövidesen át­rendezik a hétfői lágymányosi hetipiacot. Az élelmiszerárusok elhelyezése már meg is tör­tént és a közeljövőben kerül sor az iparcikk­­árusokra is. A helyet már kijelölték a ré­szükre, de azt az árusok olyan kicsinynek tartják, hogy azon lehetetlenség a piacon lévő körülbelül 160 árust elhelyezni. Ezért a KÉRDSZ Piaci és Vásári Iparcikkereskedők Országos Szakosztálya taggyűlést tartott, ame­lyen az érdekelt árusok elhatározták, hogy át­iratban fordulnak a vásárigazgatósághoz és ké­rik, hagyják meg őket a mostani helyükön változatlanul. Amennyiben ez nem volna lehet­séges, úgy lehetőleg egy utcában helyezzék el az összes árusokat. TŐZSDÉK Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai. DevizákAmszterdam 227.80 —229.60, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.80— 136.80, Brüsszel 57.02—57.46, Bukarest 3.41— 3.44, Kopenhága 74.95—75.55, London 16.77% —16.9252, Milánó 29.98—30.2052, New York 338.40—341.00, Oslo 84.30—85.00, Párizs 22.32 —22.48, Prága 14.07%—14.18%, Stockholm 86.55—87.25, Varsó 64—64.50, Zürich 110.80— 111.65. — Valuták: Angol font 16.70—17.00, belga 56.90—57.50, kanadai dollár 331—341, cK 14.15—14.35, dán korona 74.75—75.55, dinár 7.80—8.30, dollár 337—341, francia frank 22.30 —22.50, hollandi forint 227.60—229.60, lengyel zloty 63.90—64.50, lei 2.90—3.10, leva 4—4.15, líra 29.90—30.25, német márka 136—137.60, norvég korona 84.10—85.00, osztrák schilling 80—80.70, svájci frank 110.70—111.65, svéd ko­rona 86.35—87.25. — Klíring-árfolyamok: Bécs 80.454, Szófia 4.13. Zürichi devizazárlat: Párizs 20.28%, London 15.22%, New York 306.87%, Brüsszel 51.72­2, Milánó 24.50, Madrid 42.02%, Amszterdam 206.85, Berlin 123, Stockholm 78.50, Oslo 76.50, Kopenhága 67.95, Prága 12.70, Varsó 57.80, Belgrád 7, Athén 2.92%, Isztanbull 2.46%, Bu­karest 2.50, Helsinki 6.72, Buenos Aires 81.25, Yokohama 89.50, osztrák schilling 58.35. Párizsi devizazárlat: London 75.00, New York 1514, Brüsszel 256, Madrid 207.25, Milánó 124, Zürich 493.12, Amszterdam 1018.50, Oslo 377.50, Stockholm 386.75. A budapesti értéktőzsde árfolyamjegyzései Július 24-én Í|Előző I Előfordul! I | Előzöl Előfordult | y~rint II Előző Előfordult Ua-i-ii |! zárlat! kötések 1 ___ zárlat­­ kötések | 1; zárlat kötések | I! | Nemzeti Bank • • • • • . 175.5 175.75 176 176.— Hima ■ •»••399« 40.— 40.5—42.2 42.1 Chinoin . • »«.•»» 9.— — 9*— Fonciére . • • • • • 1 §8-75 38.75 ^S»75 Dia . s »»•*»••• 21. 20.4 20.5 Danica • « « . 1 1 • 1 1 — — 1.08 Első Bp Malom < • • • »11 12.5 1-.— Nasici . * » a « . • s \ 55.75 59—57 56.5 Diana . . « « » . « . 60.— 60.5 60.5 Borsodi -••»«.*! 8.— ®.— ^élivasut •••»*•#• 12.— Flóra . • « *. • 3 • » — Ih 16.— Hungária m­alom * • • • 1. ~ Levante , 5 ■ „*»•• — — — Műtrágya ,1 1*5»«. 28.5 — 28.5 Bauxit . 106—109.0 108.5 Nova . . • •«»»■• 18.25 *8.4 18*4 Szikra . * « 1 « « » » . — — — Beocsini . ■ . ? » . 4 22.— 22.— Tröszt . ««•.«• 1 20.75 72—71.5 71.5­­’elten . » 5 9 * * * . * — — — Omentia .»•»»•1 .'T “* Államvasút 1 1 1 s 1 1 25.5 24.75 _ 24..· h­angra . (­­ „ » * » . — — — Szentlőrinci .•««••• 4.0 4.6 f­élcukor • •»».»»« 67.5 67.75—68.25 68.25 Gumi 9 • 9 s • » 51.— •. 55 55.— Kohó . . «'••»!«• 11«"“ Cukor . • » » ? ■ » 4 11*2.25 128—124 123.75 Vasút forgalmi . . » » . » 14*3 14.7 14.7 Magnezit . • • ••»». 226.— — 225-— Georgia . • 9 v v • 1 * 30.— 29.85 29 8 Telefon . , , 5 * . 8.4 8.75 8.75 Aszfalt . . a s . 5 a . . 9.5 — 9.5 Stummer »»««■»• 74.— — 74.— iulis évi 1­öli . . . . — — — Kőszén 288.- 287.5-292 291.5 l776 . , , . * . , * 178.- 178-179 179.- ml cí! pti ,,11 lOO— H0 10u.­Salgó i « v « i i i ( pjj*® 28.9 24.3 24.2 Gschwindt .»•••«» — 631—682 632.— Népszöv kölcsön « « ■ — — — Urikónui .*»4»»»» 67.6 68—69.26 68.76 Részvénysor •«»«., — — — I—V hadikölcs. • t , . — — — Athenaeum. ••­»«(• “ ~ Fősor . :«»•«•» — — . *“• VI— VII hadikölcs * « « — — — Glóbus »?•*.?• — 20.— Kraus­­szesz » # « . « • 106.— — 100.— H—VII hadikölcs. « « • « — — — Piglor . * «•«««»» “ Goldberger . * « » » » « ~ “ IV hadikölcs . * . # . — — — Fegyver­­.««»» . 78.0 ^9—80.5 80.— Győri textil * • « » • ? . 61.— — _ 62.- v hadikölcs. . , , 5 . 0.14 0.15—­17 0.16 Ganz • •»«»»* 22.8 1.3 2.1.6 25.3 Juta .#•»»»»* 24.5 25.5­­5.- Vili hadikölcs .*♦*­. .9.111 — 0.11­­ Győri Vhiton .«»«9» Pamutipar « % • » » • 58 61 60.— 11)14 évi főv. . 5 . » » » 270.5, 268—272 271.5 1­1 Láng gépgyár *»­••• — 1 — Szegedi kender . » » » » “9.9 — 29.8 1927. évi főv. « . . . , 1­59—60.5 60.5 * Javult az irányzat a budapesti értéktőzsdén A javulás jelei, amelyek már a keddi tőzsdén mutatkoztak, szerdán határozottabb formákat öltöttek. A bánya- és vasértékek piacán a hangulat barátságosabb volt és ez átterjedt a többi piácrt­ is, a kereslet meg­­élénkült, a kínálat viszont csökkent. Javult a Gumi 4, a Bauxit és a Kőszén 3.50, a Rima 2.10, a Fegyver és a Magyar Cukor 1.50, az Urikányi 1.10, az Izzó 1 pengővel és kisebb árjavulásra tett szert több más papír is. Olcsóbbodott a Nagybátonyi, 03 Árlamvasút és az Ofa. A fixpiac szintén megélénkült, a fővárosi kötvények javultak. A külföldi értéktőzsdék közöl B­écsben­ nagyfokú volt az üzlet­lens­ég, az árak lemorzsolódtak. A korlát­­piacon a legtöbb papír kisebb árveszteséget szenvedett. — Berlinben kisebb áremelkedések voltak túlsúly­­ban. — Párizsban a keddi tőzsdén elért árnyere­­ség­ek legnagyobb része elveszett, de az árcsökkenés nem t­erjedt ki valamennyi papin­a. A záróár­folyamok a következők volta­k: Bécsben: Államvasút els. I­X. 65, DSZA els. 57.65, Saligó 23.45, Rima 38.25, Magyar Cukor 120, Magyar Vasútf­orgalmi 10.30. Bécsben: Magyar államkölcsön 40 százalékos 1913-a­s 10.2, u. a. 1914-es 9 875, Magyar aranyjáradék 4 száza­lékos 10.125, Magyar államkölcsön 4 százalékos 1910-es 9.875, Magyar korona járadék 0.75, Commerz- und Pri­vatbank 90.375, Deutsche Bank und Disconto 91.50, Dresdner Bank 91.50, I. G. Farben 156.50. Párizsban: Waggons Lits' 49, Rio Tinto 1250, Magyar 1 százalékos arany járadék 58, Orientaux 110, Toli 1 785, Danube-Save 164, Génfben: Magyar Általános Kőszén 160 New Yorkban. A tőzsde egyenetlen irányzattal nyitott).­­Az árfolyamok alakulása általában véve ingadozások­nak volt alávetve, azonban egyes papírok, mint farm­­felszerelési vállalatok részvényei, kisebb árnyereségre tettek szert. A nyugalmasabb európai helyzet jótéko­nyan befolyásolta az alaphangu­latot. Az ipari életből érkező jelentések sem tévesztették hatásukat kimon­dottan barátságosabb irányzat még mindezek dacára sem tudott kibont­akozni, mivel mindig újabb nyereség­­biztosítások történtek. Zárlatkor az irányzat szilárd volt. — Zárlat: Allied Chemical 158.50, Americ. Can. 142.25 ex. Americ. Tel. 127.25, Americ. Tob. 98, New York Central 13.375, U. S. Steel 41 25, Chase Nat. Bank 29.25, Nat. City Bank 27.50, 7 százalékos Dawes-kölcsöra 24.25. 5­2 százalékos Young-kölcsön 24.25.­­ Az össz­forgalom 1.310.000 darab részvény volt. Arai- és terménytőzsdék Budapesti gabonatőzsde. A szerdai gabona­­tőzsde határidőpiacán a búza két fillérrel emelkedett. A rozs októberre 52 fillérrel drá­gult. Igen élénk volt a tengeri piaca, a júliusi tengeri 90, az augusztusi 56, a májusi pedig 44 fillérrel javult.­­ A kötések a következők voltak: Búza: októberre 15.12, 06, 02, 07, 04, 02, 03, 06, zárlat 15.06—15.07, rozs októberre 12.40, 36, 32, 25, 31, 40, 45, 35, 49, 45, 50, 51, 56, zárlat 12.56—12.58, tengeri júliusra 13—­ 13,20, 45, 50, 55, zárlat 13.60, tengeri: augusz­tusra 12.14, 18, 10, 16, 22, 25, 20, 25, 40, 45, zárlat 12.42—12.50, tengeri májusra 12.70, 69, 62, 79, 70, 80, zárlat 12.76—12.80. — A készárupiacra az újból mutatkozó szárazság igen szilárd irányzatot hozott, gyakoriak vol­tak az ugrásszerű emelkedések. Egyedül a búza olcsóbbodott, az olcsóbbodás 5 fillér. INGYEN holdl.k egész július hóban végig politikai napilapot. ha helyben telefon útján, vidékről levelező­ lapon bejelenti, hogy augusztus elsejétől kezdve, belép elő­fizetőink sorába. Telefon: 10­6­06 M­AGY­A­R HÍRLAP kiadóhivatala, Budapest, VL, Aradi ucca 10. Előfizetési ár: 1 hóra...................P 2.90 '/.évre..................P 8.— Va évre..................P 15. —

Next