Magyar Hírlap, 1968. június (1. évfolyam, 17-46. szám)
1968-06-01 / 17. szám
4 1968. JÚNIUS 1. SZOMBAT Magyar Hírlap frAZAI KORKÉP Ezerarcú os Ortobágy Annyi arca van ennek a végtelenbe nyúló pusztaságnak, ahány felől nézzük. A költők nemzedékeken át a puszta líráját énekelték meg; a földrajztudós a Tisza lecsapolt, kiszáradt, elszikesedett árterületét látja benne; a vízépítő mérnök hozzáteszi, hogy a történelmi méretű talajromlást a múlt századi, félbemaradt vízszabályozás okozta, amit nem követett a tervekben szereplő csatornázás; korunk mezőgazdásza a szikes talajok hasznosításának s az öntözésnek hatalmas szabadtéri laboratóriumaként értékeli; a külföldi turista egzotikumot, betyárromantikát szimatol benne, és lobogó gatyás cowboyképet visz haza magáról, Münchenbe vagy Minneapolisba; az ornitológus szerint a Hortobágy a vízimadarak roppant tranzitállomása, a vadász bólint, s mindjárt rá is dupláz a kétcsövűből. Az ország legnagyobb gazdasága Nagy számok következnek, ahogy illik is a téves-széles Hortobágyhoz s az éppen olyan szélesen, tempósan ejtett édes szavú hajdúsági beszédhez. — Magyarország legnagyobb állami gazdasága ez — mondja Szeifert Imre, a rövidesen tízéves Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója. — Egész területünk 7651fer hold, ebből 22 ezer a szántó, 40 ezer aldegelő, nyolcezer hold pedig halastó. Mienk Közép-Európa legnagyobb juhászata; jelenlegi állományunk a tavaszi szaporulattal együtt 76 ezer. Évente 2300 mázsa gyapjút, félmillió liter juhtejet adunk el, és 5400 mázsa húst szállítunk, ezer hold. Mienk Közép-Európa legnagyobb juhászaid! Évente 2300 mázsa gyapjút, félmillió liter juhtejet adunk el, és 5400 mázsa húst szállítunk, jórészt exportra, Francia-, Olasz- és Görögországba. Évenként két-háromezerrel növeljük az állományt. — Évente 210—220 vagon halat adunk el. Azt lehet mondani, Magyarországon nagyon sok halfogyasztó vendég hortobágyi ponttyal lakik jól. A tyúk, kacsa, liba, gyöngytyúk hadait csak százezrekben lehet mérni. Mintha maga a puszta mozogna, úgy tarkálliksereglik a rengeteg aprójószág. Évente 105 vagon baromfihúst adnak el, amiből csaknem fele kacsa. — Néhány szót még a sokat emlegetett, hagyományos hortobágyi állattenyésztésről. Itt van az ország egyedüli nóniusz ménese (nyolcvan törzskanca és megfelelő számú mén), ezzel azonban inkább csak fajtafenntartás céljából foglalkozunk, nemzeti értékmegőrzésül. Ugyanez mondható a fehér és fekete, pödrött szarvú racka juhról (300 anyajuhunk van) és a villás szarvú, ősi szürkemagyar szarvasmarháról is, amelyből 180 tehenet tartunk. A legfiatalabb község Nemcsak az ország legnagyobb gazdaságának, hanem legújabb, legfiatalabb községének is a Hortobágy ad otthont. Miskolczy László vb-titkárral beszélgettünk erről. — 1966. január 1-én lett önálló község Hortobágy, 1680 lakóval. Azelőtt Balmazújvárosba kellett bejárnunk, hol szekérrel, hol autón, hol meg lóháton, ha ügyesbajos dolgainkat el akartuk intézni. — Hatszázegynéhány általános iskolás gyerek van a Hortobágyon, de bizony eléggé szétszórva, a tanterem is kevés egyelőre, így aztán 2—3 osztály jár egyegy pedagógus elé, egy terembe; az oktatás színvonala éppen ezért ingadozó, s a gyerekek nem mindig versenyképesek a rendezettebb körülmények között, falun vagy éppen városon iskolázókkal. Most épül az új, négy tantermes iskola, és 1970- re a 120 férőhelyes kollégium is készen lesz. Hanem azért senki se gondolja, hogy valahol az »isten háta mögött« él az ország legfiatalabb községének lakossága. A gazdaság minden telepén, majorjában villanyvilágítás van, az öt legnagyobb vízvezetéket is kapott már és kultúrházat, ahol hetenként kétszer vetítik az új filmeket. Ellátogat ide a debreceni, az egri színház, és a Déryné Színház együttese, s a hortobágyiak maguk is szerveztek kultúrbrigádokat, műkedvelő együtteseket. És még valamit: talán az egész országban itt sűrűsödik össze legjobban a televíziónézők tábora. A gazdaság nyolcszázegynéhány lakásában csaknem 500 készülék működik. Hortobágy mint látványosság Hegedűs András, a Hajdú-Bihar megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője a Hortobágy vendégforgalmáról, idei programjáról beszél. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Hortobágy százezernyi látogatójának mintegy fele külföldi, főként nyugati turista. Az idény megkezdődött, április eleje óta érkeznek vendégek. A hortobágyi lovasnapokat június 22— 23-án rendezzük meg. A fő produkció a lakodalmas népi lovasjáték, lesz. A hidi vásárra augusztus 18—20-án kerül sor, lesz lovasbemutató, népi együttesek találkozója, pásztortalálkozó, kirakodóvásár és számos más látványosság. Sétakocsizás, kisebb-nagyobb lovasbemutató úgyszólván mindennap kerül. Kedvelt szórakozás a lovaglás, lovasportyázás, csoportosan vagy egyéni barangolás formájában. — A csárdával szemben, a régi »szekérállásban« berendezett Pásztormúzeumnak három év alatt 150 ezer látogatója volt. És persze, a vadászat is sok érdeklődőt vonz ide. Tavasszal, ősszel, a nagy madárvonuláskor népes a puszta a modern kor Nimródjaitól. Nemcsak pusztítjuk azonban, hanem védjük is a gazdag madárvilágot. Tervbe vették a Hortobágy egyes részleteinek természetvédelmi területté való nyilvánítását. A fejlődő, kulturálódó pusztát felveri a traktorok, szivattyúk, kombájnok, teherautók, vontatók zaja. De elfér itt, a végtelen ég alatt, akár a szúnyogzümmögés vagy a vadmadár kiáltása. Elfér itt együtt múlt és jelen, s elfér a jövő is. Papp Antal —FÉL ÉVSZÁZ Ma ötven éve jelentek meg az első hírek Magyarországon a »titokzatos spanyolországi járványról«. A Madridi távirat szerint a spanyol király, továbbá több spanyol államférfi hirtelen megbetegedett egy, az országban az utóbbi napokban járványszerűen fellépett betegségben, amelynek természetével azonban az orvosok mindeddig nincsenek tisztában. Ugyanennek a betegségnek a tünetei a lakosság 30 százalékánál észlelhetők. Bezárták a színházakat, zavar van a közlekedésben és a villamos üzemben. Az orvosok komoly óvintézkedéseket ajánlanak és utalnak arra, hogy 1899-ben ugyanilyen tünetek között kezdődött a pestisjárvány” — jelentik a lapok. A járvány, amely később egész Európára, Magyarországra is átterjedt, az első nagyobb méretű influenzajárvány volt. A legfontosabb tantárgy: a tanácsok munkájának vezetése és szervezése Néhány héttel ezelőtt az egyik községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén vettem részt. A hivatalos napirend után még néhányan együtt maradtunk, s arról beszélgettünk, hogy mennyire más, menynyire felelősségteljesebb a tanácsi vezető munka most, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is. Nagyobb a hatáskör, az önállóság; a községi vb elnökével és titkárával szemben nemcsak a felsőbb tanácsi szervek, hanem a lakosok is magasabb igényeket támasztanak az ügyek intézésében és komolyan veszik a helyi községpolitikát. A tanácsülések vagy a vb-ülések ma már nem különböző és nagyszámú leiratok helyeslő — egyben felelősséget elhárító — tudomásul vevői, hanem a községek vezető-alkotó testületei. Az állampolgárok ezt a vezető-alkotó szellemet számon kérik és nyugtázzák. Elnökök, titkárok Egy-egy községi tanács munkájában a legnagyobb teher a vb-elnökre és a titkárra hárul. Ahhoz, hogy jól elláthassák sokágú feladataikat, nem elegendő az általános jogérzék és a választók bizalmának tudata; tanulni kell, elsajátítani mindazokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a vezetéshez, a tanácsok választott szerveinek és apparátusának működtetéséhez. A községi tanácsok vbelnökeinek és titkárainak továbbképzésével az országban három Tanácsakadémia foglalkozik: a budapesti, a szombathelyi és a veszprémi. A budapesti, Cházár utcai Tanácsakadémián évről évre 120—150 községi vbelnök és titkár tanul. Az intézmény 1952- ben alakult, azóta — beleszámítva a levelező úton képzetteket is — 2200 járási, városi és községi tanácstisztviselő került ki falai közül. Ebben az évben 138 hallgató tesz vizsgát. Az oktatás egyéves, bentlakásos, kollégiumi rendszerű. A tanulmányi óraszám 75 százalékában a szakmai ismereteket sajátítják el, 25 százalékában marxista, leninista és aktuálpolitikai oktatás folyik. A tantárgyak: állam- és jogelmélet, államjog, államigazgatási jog, munkajog, tsz-jog, polgári, családi és büntetőjogi áttekintés. A legfontosabb stúdium: a községi tanács munkájának szervezése és vezetése. Egy-egy nap programja: négy óra előadás, szeminárium, illetve gyakorlati foglalkozás és. ..—6 óra egyéni tanulás. Gyakorlati oktatás — Munkában igyekszünk hasznosítani a felnőttoktatás minden jó tapasztalatát — mondta ottjártunkkor dr. Aibner Pál, az akadémia igazgatója. — Előképzettség szempontjából a hallgatók összetétele az általános iskolai végzettségtől az egyetemi, főiskolai végzettségig terjed (jelenleg két volt pedagógus hallgatónk is van). Nem kis gond tehát a tananyag megválasztása, a hallgatók számára nem túl magas, nem is túl alacsony színvonal megállapítása. Az oktatók munkája is tükröződik a vizsgaeredményekben, az oklevelek osztályzataiban és a végzett hallgatók otthoni munkájában, ahol már a mindennapi élet a vizsgabiztos. Ezért is szentelünk nagy figyelmet a gyakorlati oktatásra, minthogy ez a korszerű vezetőképzésnek az egyik elengedhetetlen követelménye. A sok gyakorlati foglalkozással, konkrét jogesetek megoldásával, különböző típusú és fajtájú tényleges államigazgatási eljárások megindításával, lefolytatásával, határozatok meghozatalával, egyes eljárási cselekmények értékelésével, és így további több eredményt tudunk elérni, mint ha egy-egy témáról több órás előadást tartanánk. A gyakorlati feladat mintegy belehelyezi a hallgatót a napi életbe, így az addig tanult elméleti anyag szinte észrevétlenül gyakorlattá válik. A községi tanácsok munkájának vezetését és szervezését nem lehet pusztán elméleti előadásokból és jegyzetekből megtanulni, csak megalapozni. Új képzési rendszer A következő tanévben új képzési rendszert vezetnek be a Tanácsakadémián. A hallgatók tananyaga ugyanis eddig egységes volt. Ősztől kezdődően azonban az elnökök és a titkárok különböző képzést kapnak, tanulmányaik és gyakorlati foglalkozásaik funkcióiknak megfelelően módosulnak. A vb-elnök: az adott község helyi államhatalmi vezetője, politikai vezető személyiség — tehát ennek megfelelő képzésben kell részesíteni. A vb-titkár: a végrehajtó bizottság, illetve a vbelnök alárendeltségében, elsősorban a tanács szakigazgatási tevékenységének a gazdája — és ez határozza meg a jövőben oktatásának irányát is. Ahogy azonban az elnökök nem dolgozhatnak szakigazgatási alapismeretek nélkül és a vb-titkárok tevékenysége is számos helyen érintkezik az elnöki hatáskör megnyilvánulásaival — a differenciált oktatási terv ezeket az érintkezési pontokat nem hagyhatja figyelmen kívül. Önállóság, felelősség Egy közösség választott vezetőinek lenni nem kis dolog, legyen szó akár nyolcszáz lelkes, vagy 10—15 000 lakosú községről. Tisztesség és rátermettség, szorgalom és tudás — mindezek olyan tulajdonságok, amelyek nélkül egyetlen vlelnök vagy titkár sem tudja ellátni feladatait. A demokratizmus szélesedése és erősödése nem csupán a beszámolók és a határozatok szóvirága, hanem élő valóság — a parlamenttől kezdve a kisközségi tanácsokig, s ugyanígy visszafelé. Ez a községekben is egyre inkább az élet sokféle pezsgésében nyilvánul meg: a tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységében, az állandó bizottságok munkájában, a tanácstagi beszámolók körül kialakuló vitákban, a fogadóórák nagyobb és növekvő látogatottságában, a felvetett egyéni és közösségi problémák sokaságában, a sok száz és ezer ügy intézésében, a tanács és a különböző társadalmi szervek, a termelőszövetkezetek, a népfrontbizottságok kapcsolatainak tartalmasságában ... A pesti Tanácsakadémia — mint ahogy a szombathelyi és a veszprémi is — erre készíti fel hallgatóit. Dér Ferenc Rendőr a poszton Észrevették már, hogy egy ideje nem lehet olyan jókat derülni a rendőrvicceken? Észrevették ezt? A régi jó rendőrviccek kezdenek kicsit anakronisztikussá válni, s ennek a divatjamúlásnak elsőrendűen meghatározó oka: a rendőr fegyelmezettségének és emberi magatartásának immár mindennapos bizonyítékai a forgalmas utcákon, parkokban vagy kereszteződésekben. Valahogyan természetessé lett a rendőri hírek és tudósítások szinte egyedüli témája lapjainkban, hogy valahol betörtek, valakit markecoltak, gázoltak, cserbenhagytak és a rendőrség gyorsan kinyomozta a tettest. Mindez persze így igaz, s ahhoz sem férhet kétség, hogy könnyebb statisztikát készíteni a bűnüldözésről, mint a posztoló rendőr munkájáról. Találkozhatunk már idegen nyelvet beszélő — vagy legalábbis tanuló — közrendőrrel. Ezzel szemben nem találkozunk olyan rendőrrel, aki udvarias köszönés nélkül szólítaná meg azt, akit megszólítani hivatásával járó kötelessége. Egyre ritkábban fordul elő, hogy a rendőr hangja kioktató, magatartása fölényes lenne, s a kisebb-nagyobb szabálysértés büntetését körülményes várakoztatással, személyes hatalmának éreztetésével tetézné. A mindennapos, a magától értetődő, az átlagos intézkedési stílus választékosabb lett, aminek egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele pedig a rendőr disztingválási képessége. Érdemes azt is megfigyelni, hogy ez a megkülönböztető képesség a demokratikus közállapotokat tükrözi. Egy-egy rendőri értékítéletet erősen befolyásolhat például az úttesten kisebb szabálytalanságot elkövető gyalogos, vagy gépkocsivezető emberi magatartása, jó-, illetve rosszhiszeműsége, józansága, esetleges pökhendisége. A rendőr értékítéletét azonban soha nem befolyásolja a szabálysértő iskolai végzettsége, társadalmi rangja, hivatali beosztása. Azt lehetne erre mondani: ez nem a szolgálatát teljesítő rendőr érdeme, ez a politikai légkör hatása. Teljesen igaz, de ne feledjük, hogy ebben az esetben a rendőr közvetíti a politikát, s nem is rosszul. Mindezt látva, mindennek megbecsüléssel adózva, azért szólni kell egy jelenségről, amely — mondjuk meg őszintén — kifogásolható. Arra az utcaképre gondolunk, amikor forgalmi dugó keletkezik, vagy csak egyszerűen lehetetlenné válik hivatásos és nem hivatásos gépkocsivezetők számára a szabályos nagyívű, balra kanyarodás — és az éppen ott álló rendőr mégse mozdul, csak figyel, méghozzá nagy, nagy türelemmel... A megelőzés nemcsak a bűnüldözésben, hanem a kisebb szabálytalanságok megakadályozásában, a balesetek elkerülésében is fontos szerepet játszik. A rendőr az esetek többségében már a jelenlétével is munkát végez. Csakhogy előfordulhat: a puszta jelenlét már nem elegendő s akkor is intézkedni kell, amikor még senki sem vétett a paragrafus ellen. Lehetnek ilyen vagy ehhez hasonló észrevételek a rendőrről, nincsen ebben semmi szentségtörés. Csak, tessék észrevenni azt is, mennyit fárad értünk, s hogy a munkája nem tréfadolog. F. G.