Magyar Hírlap, 1968. június (1. évfolyam, 17-46. szám)

1968-06-01 / 17. szám

4 1968. JÚNIUS 1. SZOMBAT Magyar Hírlap fr­A­ZAI KORKÉP Ezerarcú os Ortobágy Annyi arca van ennek a végtelenbe nyúló pusztaságnak, ahány felől nézzük. A költők nemzedékeken át a puszta lírá­ját énekelték meg; a földrajztudós a Tisza lecsapolt, kiszáradt, elszikesedett árterületét látja benne; a vízépítő mér­nök hozzáteszi, hogy a történelmi méretű talajromlást a múlt századi, félbemaradt vízszabályozás okozta, amit nem követett a tervekben szereplő csatornázás; korunk mezőgazdásza a szikes talajok hasznosí­tásának s az öntözésnek hatalmas sza­badtéri laboratóriumaként értékeli; a külföldi turista egzotikumot, betyárro­mantikát szimatol benne, és lobogó ga­tyás cowboyképet visz haza magáról, Münchenbe vagy Minneapolisba; az or­nitológus szerint a Hortobágy a vízima­darak roppant tranzitállomása, a vadász bólint, s mindjárt rá is dupláz a két­csövűből. Az ország legnagyobb gazdasága Nagy számok következnek, ahogy illik is a téves-széles Hortobágyhoz s az éppen olyan szélesen, tempósan ejtett édes szavú hajdúsági beszédhez. — Magyarország legnagyobb állami gazdasága ez — mondja Szeifert Imre, a rövidesen tízéves Hortobágyi Állami Gaz­daság igazgatója. — Egész területünk 76­­51fer hold, ebből 22 ezer a szántó, 40 ezer aldegelő, nyolcezer hold pedig halastó. Mienk Közép-Európa legnagyobb juhá­­szata; jelenlegi állományunk a tavaszi szaporulattal együtt 76 ezer. Évente 2300 mázsa gyapjút, félmillió liter juhtejet adunk el, és 5400 mázsa húst szállítunk, ezer hold. Mienk Közép-Európa legna­gyobb juhászaid! Évente 2300 mázsa gyapjút, félmillió liter juhtejet adunk el, és 5400 mázsa húst szállítunk, jórészt ex­portra, Francia-, Olasz- és Görögország­ba. Évenként két-háromezerrel növeljük az állományt. — Évente 210—220 vagon halat adunk el. Azt lehet mondani, Magyarországon nagyon sok halfogyasztó vendég horto­bágyi ponttyal lakik jól. A tyúk, kacsa, liba, gyöngytyúk hadait csak százezrekben lehet mérni. Mintha maga a puszta mozogna, úgy tarkállik­­sereglik a rengeteg aprójószág. Évente 105 vagon baromfihúst adnak el, amiből csaknem fele kacsa. — Néhány szót még a sokat emlege­tett, hagyományos hortobágyi állatte­nyésztésről. Itt van az ország egyedüli nóniusz ménese (nyolcvan törzskanca és megfelelő számú­ mén), ezzel azonban in­kább csak fajtafenntartás céljából fog­lalkozunk, nemzeti értékmegőrzésül. Ugyanez mondható a fehér és fekete, pödrött szarvú racka juhról (300 anyaju­hunk van) és a villás szarvú, ősi szürke­magyar szarvasmarháról is, amelyből 180 tehenet tartunk. A legfiatalabb község Nemcsak az ország legnagyobb gazda­ságának, hanem legújabb, legfiatalabb községének is a Hortobágy ad otthont. Miskolczy László vb-titkárral beszélget­tünk erről. — 1966. január 1-én lett önálló község Hortobágy, 1680 lakóval. Azelőtt Balmaz­újvárosba kellett bejárnunk, hol szekér­rel, hol autón, hol meg lóháton, ha ügyes­bajos dolgainkat el akartuk intézni. — Hatszázegynéhány általános iskolás gyerek van a Hortobágyon, de bizony eléggé szétszórva, a tanterem is kevés egyelőre, így aztán 2—3 osztály jár egy­egy pedagógus elé, egy terembe; az okta­tás színvonala éppen ezért ingadozó, s a gyerekek nem mindig versenyképesek a rendezettebb körülmények között, falun vagy éppen városon iskolázókkal. Most épül az új, négy tantermes iskola, és 1970- re a 120 férőhelyes kollégium is készen lesz. Hanem azért senki se gondolja, hogy valahol az »isten háta mögött« él az or­szág legfiatalabb községének lakossága. A gazdaság minden telepén, majorjában villanyvilágítás van, az öt legnagyobb vízvezetéket is kapott már és kultúrhá­­zat, ahol hetenként kétszer vetítik az új filmeket. Ellátogat ide a debreceni, az egri színház, és a Déryné Színház együt­tese, s a hortobágyiak maguk is szervez­tek kultúrbrigádokat, műkedvelő együt­teseket. És még valamit: talán az egész országban itt sűrűsödik össze legjobban a televíziónézők tábora. A gazdaság nyolcszázegynéhány lakásában csaknem 500 készülék működik. Hortobágy mint látványosság Hegedűs András, a Hajdú-Bihar me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője a Hortobágy vendégforgalmáról, idei prog­ramjáról beszél.­­ Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Hortobágy százezernyi látogatójának mintegy fele külföldi, fő­ként nyugati turista. Az idény megkezdő­dött, április eleje óta érkeznek vendégek. A hortobágyi lovasnapokat június 22— 23-án rendezzük meg. A fő produkció a lakodalmas népi lovasjáték, lesz. A hidi vásárra augusztus 18—20-án kerül sor, lesz lovasbemutató, népi együttesek talál­kozója, pásztortalálkozó, kirakodóvásár és számos más látványosság. Sétakocsizás, kisebb-nagyobb lovasbemutató úgyszól­ván mindennap kerül. Kedvelt szórakozás a lovaglás, lovasportyázás, csoportosan vagy egyéni barangolás formájában. — A csárdával szemben, a régi »sze­kérállásban« berendezett Pásztormú­zeumnak három év alatt 150 ezer látoga­tója volt. És persze, a vadászat is sok ér­deklődőt vonz ide. Tavasszal, ősszel, a nagy madárvonuláskor népes a puszta a modern kor Nimródjaitól. Nemcsak pusz­títjuk azonban, hanem védjük is a gaz­dag madárvilágot. Tervbe vették a Hor­tobágy egyes részleteinek természetvé­delmi területté való nyilvánítását. A fejlődő, kulturálódó pusztát felveri a traktorok, szivattyúk, kombájnok, te­herautók, vontatók zaja. De elfér itt, a végtelen ég alatt, akár a szúnyogzüm­mögés vagy a vadmadár kiáltása. Elfér itt együtt múlt és jelen, s elfér a jövő is. Papp Antal ­—FÉL ÉVSZÁZ Ma ötven éve jelentek meg az első hírek Magyarországon a »titokzatos spanyolországi járványról«. A Madridi távirat szerint a spanyol király, to­vábbá több spanyol államférfi hirte­len megbetegedett egy, az országban az utóbbi napokban járványszerűen fellépett betegségben, amelynek ter­mészetével azonban az orvosok mind­eddig nincsenek tisztában. Ugyanen­nek a betegségnek a tünetei a lakos­ság 30 százalékánál észlelhetők. Be­zárták a színházakat, zavar van a közlekedésben és a villamos üzem­ben. Az orvosok komoly óvintézkedé­seket ajánlanak és utalnak arra, hogy 1899-ben ugyanilyen tünetek között kezdődött a pestis­járvány” — jelen­tik a lapok. A járvány, amely ké­sőbb egész Európára, Magyarországra is átterjedt, az első nagyobb méretű influenzajárvány volt. A legfontosabb tantárgy: a tanácsok munkájának vezetése és szervezése Néhány héttel ezelőtt az egyik községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén vettem részt. A hivatalos napirend után még néhányan együtt maradtunk, s arról beszélgettünk, hogy mennyire más, meny­nyire felelősségteljesebb a tanácsi vezető munka most, mint akár csak néhány év­vel ezelőtt is. Nagyobb a hatáskör, az ön­állóság; a községi vb elnökével és titká­rával szemben nemcsak a felsőbb tanácsi szervek, hanem a lakosok is magasabb igényeket támasztanak az ügyek intézé­sében és komolyan veszik a helyi község­politikát. A tanácsülések vagy a vb-ülések ma már nem különböző és nagyszámú leira­tok helyeslő — egyben felelősséget elhá­rító — tudomásul vevői, hanem a közsé­gek vezető-alkotó testületei. Az állam­polgárok ezt a vezető-alkotó szellemet számon kérik és nyugtázzák. Elnökök, titkárok Egy-egy községi tanács munkájában a legnagyobb teher a vb-elnökre és a tit­kárra hárul. Ahhoz, hogy jól elláthassák sokágú feladataikat, nem elegendő az ál­talános jogérzék és a választók bizalmá­nak tudata; tanulni kell, elsajátítani mindazokat az ismereteket, amelyek nél­külözhetetlenek a vezetéshez, a tanácsok választott szerveinek és apparátusának működtetéséhez. A községi tanácsok vb­­elnökeinek és titkárainak továbbképzé­sével az országban három Tanácsakadé­mia foglalkozik: a budapesti, a szombat­helyi és a veszprémi. A budapesti, Cházár utcai Tanácsaka­démián évről évre 120—150 községi vb­­elnök és titkár tanul. Az intézmény 1952- ben alakult, azóta — beleszámítva a le­velező úton képzetteket is — 2200 járási, városi és községi tanácstisztviselő került ki falai közül. Ebben az évben 138 hall­gató tesz vizsgát. Az oktatás egyéves, bentlakásos, kollé­giumi rendszerű. A tanulmányi óraszám 75 százalékában a szakmai ismereteket sajátítják el, 25 százalékában marxista, leninista és aktuálpolitikai oktatás fo­lyik. A tantárgyak: állam- és jogelmélet, államjog, államigazgatási jog, munkajog, tsz-jog, polgári, családi és büntetőjogi át­tekintés. A legfontosabb stúdium: a köz­ségi tanács munkájának szervezése és ve­zetése. Egy-egy nap programja: négy óra előadás, szeminárium, illetve gyakorlati foglalkozás és. ..—6 óra egyéni tanulás. Gyakorlati oktatás — Munkában igyekszünk hasznosítani a felnőttoktatás minden jó tapasztalatát — mondta ottjártunkkor dr. Aibner Pál, az akadémia igazgatója. — Előképzettség szempontjából a hallgatók összetétele az általános iskolai végzettségtől az egye­temi, főiskolai végzettségig terjed (jelen­leg két volt pedagógus hallgatónk is van). Nem kis gond tehát a tananyag megvá­lasztása, a hallgatók számára nem túl magas, nem is túl alacsony színvonal megállapítása. Az oktatók munkája is tükröződik a vizsgaeredményekben, az oklevelek osztályzataiban és a végzett hallgatók otthoni munkájában, ahol már a mindennapi élet a vizsgabiztos. Ezért is szentelünk nagy figyelmet a gyakorlati oktatásra, minthogy ez a korszerű vezető­­képzésnek az egyik elengedhetetlen kö­vetelménye. A sok gyakorlati foglalko­zással, konkrét jogesetek megoldásával, különböző típusú és fajtájú tényleges ál­lamigazgatási eljárások megindításával, lefolytatásával, határozatok meghozata­lával, egyes eljárási cselekmények érté­kelésével, és így tovább­i több ered­ményt tudunk elérni, mint ha egy-egy témáról több órás előadást tartanánk. A gyakorlati feladat mintegy belehelyezi a hallgatót a napi életbe, így az addig ta­nult elméleti anyag szinte észrevétlenül gyakorlattá válik. A községi tanácsok munkájának vezetését és szervezését nem lehet pusztán elméleti előadásokból és jegyzetekből megtanulni, csak megala­pozni. Új képzési rendszer A következő tanévben új képzési rend­szert vezetnek be a Tanácsakadémián. A hallgatók tananyaga ugyanis eddig egységes volt. Ősztől kezdődően azonban az elnökök és a titkárok különböző kép­zést kapnak, tanulmányaik és gyakorlati foglalkozásaik funkcióiknak megfelelően módosulnak. A vb-elnök: az adott község helyi államhatalmi vezetője, politikai ve­zető személyiség — tehát ennek megfe­lelő képzésben kell részesíteni. A vb-tit­­kár: a végrehajtó bizottság, illetve a vb­­elnök alárendeltségében, elsősorban a ta­nács szakigazgatási tevékenységének a gazdája — és ez határozza meg a jövőben oktatásának irányát is. Ahogy azonban az elnökök nem dolgozhatnak szakigaz­gatási alapismeretek nélkül és a vb-tit­­károk tevékenysége is számos helyen érintkezik az elnöki hatáskör megnyilvá­nulásaival — a differenciált oktatási terv ezeket az érintkezési pontokat nem hagy­hatja figyelmen kívül. Önállóság, felelősség Egy közösség választott vezetőinek len­ni nem kis dolog, legyen szó akár nyolc­száz lelkes, vagy 10—15 000 lakosú köz­ségről. Tisztesség és rátermettség, szor­galom és tudás — mindezek olyan tulaj­donságok, amelyek nélkül egyetlen vl­­elnök vagy titkár sem tudja ellátni fel­adatait. A demokratizmus szélesedése és erősödése nem csupán a beszámolók és a határozatok szóvirága, hanem élő való­ság — a parlamenttől kezdve a kisközsé­gi tanácsokig, s ugyanígy visszafelé. Ez a községekben is egyre inkább az élet sok­féle pezsgésében nyilvánul meg: a tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységé­ben, az állandó bizottságok munkájában, a tanácstagi beszámolók körül kialakuló vitákban, a fogadóórák nagyobb és nö­vekvő látogatottságában, a felvetett egyé­ni és közösségi problémák sokaságában, a sok száz és ezer ügy intézésében, a ta­nács és a különböző társadalmi szervek, a termelőszövetkezetek, a népfront­bizottságok kapcsolatainak tartalmassá­gában ... A pesti Tanácsakadémia — mint ahogy a szombathelyi és a veszpré­mi is — erre készíti fel hallgatóit. Dér Ferenc Rendőr a poszton É­szrevették már, hogy egy ideje nem le­het olyan jókat derülni a rendőrvicce­ken? Észrevették ezt? A régi jó rendőrviccek kezdenek kicsit anakronisztikussá válni, s ennek a divat­­jamúlásnak elsőrendűen meghatározó oka: a rendőr fegyelmezettségének és em­beri magatartásának immár mindennapos bizonyítékai a forgalmas utcákon, par­kokban vagy kereszteződésekben. Valahogyan természetessé lett­ a rend­őri hírek és tudósítások szinte egyedüli té­mája lapjainkban, hogy valahol betörtek, valakit markecoltak, gázoltak, cserben­hagytak és a rendőrség gyorsan kinyo­mozta a tettest. Mindez persze így igaz, s ahhoz sem férhet kétség, hogy könnyebb statisztikát készíteni a bűnüldözésről, mint a posztoló rendőr munkájáról. T­alálkozhatunk már idegen nyelvet be­szélő — vagy legalábbis tanuló — közrendőrrel. Ezzel szemben nem talál­kozunk olyan rendőrrel, aki udvarias kö­szönés nélkül szólítaná meg azt, akit megszólítani hivatásával járó kötelessége. Egyre ritkábban fordul elő, hogy a rend­őr hangja kioktató, magatartása fölé­nyes lenne, s a kisebb-nagyobb szabály­­sértés büntetését körülményes várakoz­tatással, személyes hatalmának érezteté­sével tetézné. A mindennapos, a magától értetődő, az átlagos intézkedési stílus vá­lasztékosabb lett, aminek egyik nélkülöz­hetetlen alapfeltétele pedig a rendőr disztingválási képessége. Érdemes azt is megfigyelni, hogy ez a megkülönböztető képesség a demokrati­kus közállapotokat tükrözi. Egy-egy rend­őri értékítéletet erősen befolyásolhat pél­dául az úttesten kisebb szabálytalanságot elkövető gyalogos, vagy gépkocsivezető emberi magatartása, jó-, illetve rosszhi­szeműsége, józansága, esetleges pökhen­­disége. A rendőr értékítéletét azonban soha nem befolyásolja a szabálysértő is­kolai végzettsége, társadalmi rangja, hi­vatali beosztása. Azt lehetne erre mon­dani: ez nem a szolgálatát teljesítő rend­őr érdeme, ez a politikai légkör hatása. Teljesen igaz, de ne feledjük, hogy eb­ben az esetben a rendőr közvetíti a po­litikát, s nem is rosszul. M­indezt látva, mindennek megbecsülés­sel adózva, azért szólni kell egy je­lenségről, amely — mondjuk meg őszin­tén — kifogásolható. Arra az utcaképre gondolunk, amikor forgalmi dugó kelet­kezik, vagy csak egyszerűen lehetetlenné válik hivatásos és nem hivatásos gépko­csivezetők számára a szabályos nagyívű, balra kanyarodás — és az éppen ott álló rendőr mégse mozdul, csak figyel, még­hozzá nagy, nagy türelemmel... A megelőzés nemcsak a bűnüldözésben, hanem a kisebb szabálytalanságok meg­akadályozásában, a balesetek elkerülésé­ben is fontos szerepet játszik. A rendőr az esetek többségében már a jelenlété­vel is munkát végez. Csakhogy előfordul­hat: a puszta jelenlét már nem elegendő s akkor is intézkedni kell, amikor még senki sem vétett a paragrafus ellen. Lehetnek ilyen vagy ehhez hasonló észrevételek a rendőrről, nincsen ebben semmi szentségtörés. Csak, tessék észre­venni azt is, mennyit fárad értünk, s hogy a munkája­­ nem tréfadolog. F. G.

Next