Magyar Hírlap, 1968. június (1. évfolyam, 17-46. szám)
1968-06-13 / 29. szám
61968. JÚNIUS 13. CSÜTÖRTÖK FILMSZEMLE VILAGGAZDASAG MAGYAR HÍRLAP Premier: ma A hamis Izabella A hamis Izabella — bár történetének magja véletlenül megegyezik a Balaton utcai gyilkosságéval — a bűnügyi históriák nem minden szabályát tartja be. Első játékfilmes rendezője Bácskai Lauró István és a forgatókönyvíró Bencsik Imre látszólagos könnyed rutinnal pergeti a cselekmény fonalát. Sikerül is néhány érdekes figurát felvázolniuk, hellyel-közzel érzékletes légkört teremteni, de abbeli igyekezetükben, hogy a néző ne jöjjön rá a gyilkos kilétére, a tett okát teljes mértékben motiválatlanná szürkítik. Magyarán mondva: a tett elkövetője, Bella néni gyilkosa a néző számára érdektelen személy. Nem ér többet, mint egy eldugott kis napihír — valahol az oldal alján — nem pedig szenzáció. Lehet, sőt sajnos, szoktak is oktalanul ölni, de a műfaj megköveteli, hogy az olvasó, a néző, nemcsak elégedett az igazságszolgáltatás bravúrjával, de tudja is, miért történt. A hamis Izabella ezzel adós marad. Nyomozói szürke tisztviselők. Annyiban különböznek egymástól, hogy egyiküket Bujtor István, a másikukat Madaras József, a harmadikat Mádi Szabó Gábor személyesíti meg. Az arcuk tehát a színész arca csak. Ami pedig a nagy értékű bélyeg körül bonyolódik, az is nagyon szokványos, még akkor is, ha életszerű. A fényképész kisiparos, a Budapestre látogató, ma már svájci állampolgárságú hajdani disszidens, a mostohaapa tolakodása elől takarítónőnek menekülő gimnazista lány és huligán udvarlója kevés egyéniségről árulkodnak. Az sincs világosan tisztázva, kinek a szemszögéből nézzük az eseményeket, hiszen a nyomozók munkájába a maga pedagógiai elveivel beleokvetetlenkedő tanárnő (Ruttkai Éva) újabb zökkenőket okoz a cselekmény menetében. A film általában leköti a néző figyelmét, de a megoldással fel is bosszantja. Bencsik Imre ugyanis az iparág szokványos sablonjaiból éppen azt vette át, hogy a legkevésbé gyanús: a tettes. A hamis Izabella megnézhető film. Nem több és nem kevesebb. Emléke egy hét múlva elmosódik nemcsak a kritikus, hanem a néző tudatában is. Szerepei különösebb színészi teljesítményre nem adnak lehetőséget. Egyedül Kállai Ferenc elevenít meg plasztikusan egy munkájába belefeledkezett alvajáró férjet. Mellette Antal Imre, Pecsenka József, Bujtor István, Kovács Kati csak azt a tényt igazolják, hogy néha az elsőfilmes rendezők is a kollégák szereposztására figyelnek. A fiatal Tardy Balázs (Jocó, a huligán) érdekes típus, de a hangja, érzelmi tolmácsolása még nagyon amatőr. Herczenik Miklós képei már megközelítik a műfaj követelményeit, míg Gyulai Gaál János zenéje teljes mértékben alkalmazkodik a stílushoz. A. P. A Karlovy Vary-i filmfesztivál Jó szándék és sematizmus Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: A második hétre jelentősen megnövekedett a hazai és a vendégművészek száma. Megjött Odile Versois színésznő, Marina Vlady nővére. Sokasodott az újságírók tábora is. Lényegében szinte egész nap vetítenek. A délelőtt és az este általában a sajtótájékoztatóké, de már megkezdődtek az ún. szabad fórum vitái is. Délután ismét az amerikaiak következtek: Toni Curtis és Francis Lederer. Nagy taps fogadta Katherine Houghtont — Katherine Hepburn leányát —, aki az■Találd ki, ki jön ma vacsorára« című filmjének vetítése előtt beszélt. A film arról szól, hogy egy fehér leány és egy néger orvos szeretik egymást. Több jót azonban eléggé nehéz lenne róla elmondani. Mintha nem is ugyanaz a Stanley Kramer rendezte volna, aki az Ítélet Nürnbergbent, a Megbilincselteket, az Aki szelet vetet alkotta. Ragyogó szatíraötlet van benne, de hollywoodi recept szerint az érzelgős »nagy« drámai pillanatok uralkodnak el. Afféle Rómeó és Júlia história, ahol az egyik apának az a baja, hogy a leendő veje néger, a másiknak az, hogy a menye fehér. Hiába Spencer Tracy személyes varázsa, a néger orvost játszó Sidney Poitier tehetsége, giccses az egész. A film happy enddel végződik, és akár az indiai filmben, itt is dalra fakadnak. Nem vonom kétségbe a film jó szándékát, sem azt a bátorságát, ami a témaválasztás még ilyen szelíd formában is az Egyesült Államokban jelent. De a rendezői stílus konzervatív tempója lassú, s így az egész terjengőssé válik. Ez nem filmművészet, hanem filmipar. Sajnos, a fesztiváli közönség körében — nyilván nem a szakmai részének tetszett — zajos sikert aratott. Az esti nyugatnémet bemutató: Légy szerelmes, s ne háborúzz! — Werner Klett rendezésében — teljesen modern film. És ha az előbbi konzervatívan sematikus, úgy ez modernül az. Valóságos gyűjteménye a különféle korszerű stílusirányzatoknak, filmeknek. Alapvető mondanivalója — amit a cím is kifejez — átsüt a magára erőszakolt pózokon. A vietnami háború (egyáltalán minden háború), bizonyos tekintetben az újjáéledő neonácizmus ellen is szól a szökött amerikai katona és a nyugatnémet lány szerelmi története. Ezt meg lehet érteni belőle, mert — van, amit nem. Egyes rendezők ugyanis azt hiszik, ha valami homályos, az feltétlenül modern. E tudósítás elkészülte után kaptuk kézhez a csehszlovák lapokat. A Práce és a Lidova Demokracie kritikát közöl a Bohóc a falon című filmünkről. Általában dicsérik a rendező Sándor Pál tehetségét, modern felfogását, az ifjúság ábrázolását, a megkapó képi látásmódot, de bírálják például szerkesztési módját. Az utóbbi lap recenzense nem tartja eléggé motiváltnak a rokonszenves hősök alakjait, hiányolja mögülük az alaposabb társadalomrajzot Ábel Péter Keserű méz A Leonyid Pervomajszkij könyvéből készült szovjet filmben a szálak kétfelé futnak: a főszerepet játszó Alta Larionova a háborúban fotoriporteret alakít, aki az első vonalról, veszélyek közepette készít élettel teli képeket. A másik oldalon vibrál férje alakja, aki a koncepciós perek áldozata lett. Felvonulnak az elfáradt katonák is, akik közül egyesek elembertelenedtek a háború forgatagában. A mozgalmas felvételek felidézik a tűzvonalat, a lelkek mélyéről feltörő gyűlöletet és megbékélést. Az érdekes film, amelyet Vlagyimir Csebotarjov rendezett, a kor ellentmondásait, a rettegés és gyanakvás légkörét idézi fel. A film lassú ritmusú ugyan, de őszinteségéért érdemes megnézni. Casanova utolsó rózsája Vaclav Krska filmje egy idős nőcsábászt mutat be. A hajdani hódító rózsájáról hullanak a szirmok, a levelek elfonnyadtak. S valóban, a szerelem tanítómestere érzi a csókokban az elmúlt éveket. Szelleme elveszítette a hódításhoz szükséges eredetiséget, maradt az elcsépelt életfilozófia, szürke közhelyek. A címben említett rózsa egy bájos, ifjú grófnő keblén pompázik. A nagyapa korban levő Casanova még utoljára megnyeri a fiatalasszony kegyeit, de ez az utolsó rózsa az utolsó próbálkozás. A régen volt diadalok nosztalgikus szerelmi elméletekké szelídültek, a csábítás trükkjei immár a szerelem oktatómesterének sziporkáivá. Az öreg Casanova és az ifjú grófné gáláns kalandja legfeljebb szelíd mosolyt fakaszt. A csehszlovák film nem rosszabb az átlagnál. K. L. AZ V. ORSZÁGOS MŰSZAKI FILMSZEMLE szerdán délelőtt megkezdődött a Technika Házában. Hat napon 107 magyar műszaki filmet vetítenek le az érdeklődő szakmai közönség előtt, s ezek közül választja ki a legjobbakat Kolos Richárd Kossuth-díjas professzor elnökletével a műszaki és filmszakemberekből álló zsűri. ÚJJÁÉPÜL A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA budapesti központja. A modern, új épületben koncert- és moziterem, olvasóklub, házi és kölcsönkönyvtár, filmarchívum, iparművészeti, bizsu- és zenerészleg várja majd az érdeklődőket. A RÓMAI ÉS BIZÁNCI művészet hatását tükröző bronz, ezüst, arany ékszereket, fegyvereket, hatalmi jelvényeket és néhány páratlan művészi értéknek számító ötvösmunkát találtak a Baranya megyében feltárt 30 avarkori temető leletei között. A gazdag anyag leírásán az MTA megbízásából dr. Kiss Attila, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze dolgozik. Az Európai Gazdasági Bizottság történelemkönyvéből I. Kelet és Nyugat a tárgyalóasztalnál A világon vagy kétezer nemzetközi gazdasági szervezet működik, és ebből több száz Európában. De csak egy olyan van, amely az európai szocialista és tőkésországok gazdaságát átfogja: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Ebben a szervezetben minden, a két rendszer országainak gazdaságát közösen érintő kérdés megvitatható, és szükség esetén megfelelő határozatokat is lehet hozni. Éppen az adja létjogosultságát és húzza alá fontosságát, hogy az egyetlen összeurópai gazdasági szervezet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az EGB-t több mint 20 évvel ezelőtt hozták létre és e két évtizedben a legélesebb világpolitikai konfliktusok közepette sem szűnt meg tevékenykedni. Európai szervezet — amerikai taggal A második világháború után Európa országainak gazdasága romokban hevert. Az EGB az első időkben az országok együttműködésével, az erők összefogásával kívánt segíteni a gazdasági bajokon. Részt vállalt az európai gazdaságok helyreállításában. Az akkori helyzet határozta meg szervezeti felépítését és munkamódszerét, ami a lényeget tekintve máig sem változott. Az újjáépítés időszakában elsőrendű kérdés volt az alapanyagok termelésének, kereskedelmének megindítása. Ennek megfelelően létrejött a szén, az acél, a gáz, a fa- és a mezőgazdasági bizottság, továbbá a lakásbizottság. A nemzetközi áruforgalom megszervezésére kereskedelemfejlesztő bizottság alakult, majd megszervezték a statisztikusok konferenciáját. A felsorolásból is kitűnik, hogy éppen a legfontosabb maradt ki a számításból: a gazdaság lelke, az ipar. Mindmáig fehér folt az EGB munkatérképén az ipar problémáinak, az ipari együttműködés szervezésének elemzése. A szakbizottságokban az elmúlt két évtizedben módosult a problémák aránya, de a munka egészében nem változott Ha ez így van, mivel magyarázható, hogy a szervezet mégis életképes maradt? Azzal, hogy csak itt van módjuk a két különböző társadalmi rendszerű államok képviselőinek, gazdasági szakembereinek a közvetlen eszmecserére. Különös hangsúlyt ad ennek az a tény, hogy — bár az EGB európai szervezet, részt vesz benne az Egyesült Államok is. A hidegháború napjaiban ez politikailag sem volt közömbös. Ma már persze anakronizmus az amerikaiak részvétele, különösen ha meggondoljuk, hogy a közvetlen európai együttműködés gondolata mind erőteljesebben tör utat. Az Egyesült Államok ebben csak a fék szerepét tölti be, amire az EGB munkájából is sok példát lehetne említeni. Az amerikai részvételt még irreálisabbá teszi az, hogy éppen amerikai nyomásra a Német Demokratikus Köztársaságot nem veszik fel az EGB tagjai közé, jóllehet az NDK európai ország, sőt gazdasági potenciálját tekintve az elsők között van Európában. Az EGB a hidegháború politikai vitái után, az enyhülés korában kezdett lényegében az európai együttműködés problémáival foglalkozni. Kevesen tudják, hogy az EGB munkájának eredményeivel szinte mindenki naponta találkozik. Elég csak arra utalni, hogy a közlekedés szabályait, a sokat emlegetett KRESZ-t is az EGB keretében dolgozták ki; most dolgoznak a közúti forgalmi jelzőtáblák egységesítésén. Hasonló jelentőségű a TIR egyezmény. Naponta látjuk utcáinkon a hatalmas szállító kamionokat, amelyekben sok országon át szállítanak árucikkeket, s a gépkocsi hátán, nagy kék táblán olvasható az egyezmény rövidítése: »TIR«. Magyarországnak, mint jelentős élelmiszer exportáló országnak különösen fontos a gyorsan romló áruk szállítására kidolgozott szabályzat, amely a szállítás módját írja elő. A bizottságok dossziéiból Vannak természetesen kevésbé látványos és a mindennapi életben közvetlenül nem tükröződő programok is az EGB-ben, amelyek azonban egy-egy iparág szakemberei számára rendkívül fontosak. A szénbizottság keretében például vizsgálják a gyorsított aknavágás módszereit, a bányagépesítést, a gyengébb minőségű szenek gazdaságos felhasználását. A villamosenergia-bizottság rendszeresen tanulmányokban tekinti át az elektromos energia termelésének és fogyasztásának alakulását, elemzi a nemzetközi energiarendszer kiépítését, a vízienergia-források hasznosítását. A gázbizottság a csővezetékek műszaki problémáit vizsgálja, s mivel mind több országot kapcsolnak össze nemzetközi gázvezetékek, tanulmányt, dolgozott ki az ezzel összefüggő jogi kérdésekről. A főbizottság a bútorgyártásban is gyorsan terjedő farostlemezek gyártási módját és felhasználásának lehetőségeit tárta fel A lakásépítési bizottság házépítési öszszehasonlításokat készít, a lakótelepek fűtését tanulmányozza, újabban a várostelepítés és a tervezés komplexumát is napirendre tűzte. A belső szállítási bizottság nagy horderejű munkája: az európai vízi utak nemzetközi összekapcsolása, s ennek keretében a Duna— Majna—Rajna-csatorna építési lehetőségének vizsgálata. Ami az EGB munkamódszereit illeti, legfontosabb: a tanulmányok készítése. Évente sok tanulmányt dolgoznak ki, amelyek európai méretekben tárják fel, vagy hasonlítják össze a gazdasági tényezőket. Ilyen például az európai gazdasági helyzet, az energiagazdálkodás, a mezőgazdaság, a külkereskedelem évenkénti szemléje. Nemzetközi érdeklődést keltő témákban szimpozionokat is rendeznek, s az anyagot publikálják. Fontos helyet foglal el az EGB tevékenységében a kereskedelmi problémák vizsgálata. Nincs a világon még egy nemzetközi szervezet, amely a tőkés és a szocialista országok egymás közötti kereskedelmével foglalkoznék. Beleértendők ebbe a technikai kérdések — például az exportokmányok egyszerűsítése és szabványosítása —, de a lényegi problémák is, mint a kereskedelmet gátló akadályok felszámolása, az új módszerek, eszközök vizsgálata. Gyulai István Új formák a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködésben Magyarország és Csehszlovákia között a hagyományos külkereskedelmi forgalmon kívül, a KGST-ben elfogadott elvek alapján újabban szakosítási és kooperációs megállapodások jöttek létre, s eredményes a műszaki-tudományos tapasztalatcsere is. A gazdaságirányítási rendszer reformja mindkét országban új lehetőségeket nyitott a kapcsolatok további elmélyítéséhez. Kidolgozták az együttműködés új formáit, amelyek lehetővé teszik nagy jelentőségű kutatási, fejlesztési, szerkesztési feladatok közös elvégzését, s ezek költségeinek kölcsönös megtérítését. Moszkvai lap a szovjet gazdasági reformról A moszkvai Ekonomicseszkaja Gazeta rövid áttekintést ad a szovjet gazdasági reform előrehaladásáról és eredményeiről. Az 1965-ös év az előkészítés és a határozatok esztendeje volt. Ekkor — szeptember 29-én — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határozott az ipar vezetésének megjavításáról, a tervezés tökéletesítéséről és az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fokozásáról. A következő esztendőben már megkezdődtek a kísérletek. Az első negyedévben 43 vállalat, a negyedik negyedévben pedig már 204 vállalat dolgozott a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszere szerint. Ezek a vállalatok több mint 2 millió dolgozót foglalkoztattak. Szám szerint a vállalatok másfél százalékát képviselték, viszont a teljes ipari termelés nyolc százalékát állították elő. Nyereségük elérte az összes ipari nyereség 16 százalékát. Eladási forgalmuk az előző évhez képest tíz százalékkal, a munka termelékenysége nyolc százalékkal, a nyereség pedig 25 százalékkal növekedett. A könnyűiparban és az élelmiszeriparban 1967-ben új árakat vezettek be. A nehéziparban, a villamos- és a hőenergiaipar, továbbá a teherszállítás kapott új tarifát. Ezzel lényegében befejeződött az árreform. Az esztendő végén az új rendszer szerint 7069 vállalat dolgozott, az összes vállalatok 14 százaléka. E vállalatok 91 százalékban a termelékenység emelkedésével növelték termelésüket. Jelenleg 1968-ban, az új rendszer alapján körülbelül 11 ezer vállalat dolgozik és termelésük már megközelíti a teljes ipari termelés felét.