Magyar Hírlap, 1968. július (1. évfolyam, 47-77. szám)
1968-07-21 / 67. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1968. JÚLIUS 21. VASÁRNAP. Elkészült az összeírás - Eladja, ne adja? — ez most a kérdés Holt telkek a telekkönyvben Megkezdődött az új földjogi törvény végrehajtása A szabadbattyáni tanácselnök merő buzgalom. — Nálunk már nincs divatban a dobolás, de most háromszor is elővettem a régi szerszámot, nem elégedtem meg a hangszóróval; ezenfelül szóltunk a csőszöknek is, hogy a távoleső házakba külön vigyék el a hírt: elkészült a földöszszeírás, okvetlen nézze meg mindenki, egyetért-e az adatokkal... Most mindenkit érdekel a föld Tizenöt napig van kifüggesztve a tanácsházán ez az irat, ellenvélemény eddig még nem akadt. Néhány faluval odébb, Polgárdiban az összeírás készítője egymaga van éppen a tanácsházán — délidőben elnéptelenedik az épület —, a kis előadóterem asztalán kiterítve hevernek az ívek. — A mai nappal kezdődött a vendégjárás; mondhatom, nemcsak helybeliek, de távoli vidékeken lakók is eljöttek. A föld most ismét érdekel mindenkit, közönyt alig tapasztalni. Legfőbb gondom, hogy 50 helységbe kellett írnom: vajon a megnevezett, akinek földje van Polgárdiban, termelőszövetkezeti tag-e? Még tizenhét helységből nem kaptam választ, addig kívülállónak tüntetem fel a tulajdonost. Kívülállók és tsz-tagok — lényegében ez a két nagy kategória szerepel az új földjogi törvény végrehajtásakor. Az idén városok és falvak százaiban mérik fel, vetik össze újra a telekkönyvi adatokkal a való helyzetet, keresnek igazságot mégoly nagy bonyodalmakban is. Mert cifra esetek bőséggel találhatók. Miért ne, amikor az elmúlt huszonhárom év különféle tagosításai, áramlásai tsz-be és tsz-ből, megannyi kacskaringót jegyeztek a földnyilvántartás lapjaira. Mindennek következménye az a helyzet, hogy a közös művelésű földek túlnyomó része nincs a termelőszövetkezetek birtokában: vagy az állam, vagy a tagok, vagy éppen kívülállók a tulajdonosok. Nyilvánvaló, hogy nem megnyugtató ez; időnként jogi és pénzügyi konfliktusok támadnak, meg kell hát teremteni ama tiszta lapot. Ám a törvény körültekintő, nem hamarkodik el semmit. Míg a kívülállóknak felteszi a kérdést: most már aztán tessék határozni, hajlandó-e a tsz-ben művelni a földjét vagy a föld árát kifizeti a szövetkezet, addig a tsz-tagokat nem sürgeti, hogy ajánlják megvételre tulajdonukat. Bár így lenne helyes, így alakulna ki mielőbb a kívánatos helyzet, a siettetés óhatatlanul is hátrányokkal járna. Szövevényes ügyek különben is, a termelőszövetkezetek aligha tudnák nyomban kifizetni mind a kívülállóknak, mind az államnak, mind pedig a tagoknak a földek birtokbavételéért járó pénzt. Hiszen csupán az előbb említett faluban, Polgárdiban 1 millió 219 ezer forint járna a kívülállóknak, hol van még a két másik kategória? — A sorrend az, hogy a kívülállók után következik az állam, majd a tsz-tagság — mondja Tóth Tibor, a Fejér megyei Földhivatal vezetője. Tapasztaltan mozog a földjogi intézkedések nehéz terepén, ez a szakmája. Kell is a gyakorlat, hiszen, mint említettük, sok a nehéz eset. Elmesélt például egyet-kettőt Szili Gyula, aki a fejérvári járásban irányítja a törvény végrehajtását. Az USA- ból jött a levél: megajándékozom ezzel és ezzel a földdel a rokonomat, csakhogy a föld már a közösben van, azt már nem lehet elajándékozni. Egy uraság még a földreform előtt eladott bizonyos földeket, kijátszva az osztást, akik megvették ma tsz-tagok, de holmi adminisztrációs hiba folytán nem szerepel nevükön a vásárolt föld. Most aztán hogyan csináljanak rendet? Mennyi az adminisztrációs tévedés! Közismert, hogy évszázados intézményünk, a telekkönyv nagyon is rosszul tükrözi földjogi viszonyainkat. (Nagy port vert fel az eset néhány éve, amikor a telekkönyv alapján kérte vissza földjét egy volt úri birtokos!) Fejér megyében nemkülönben akad tennivaló a telekkönyvben, amelynek adatai itt sem mindig egyeznek a földnyilvántartáséival, s legfőképpen a valósággal. Székesfehérvárott például, ahol három termelőszövetkezet tizenötezer holdon gazdálkodik, ötszáz elhalt földtulajdonost mutattak ki, csupa olyat, akinek rendezetlen a hagyatéki ügye. Kétszáznak már megkeresték az örökösét és kiderült, hogy annak idején majd minden alkalommal volt tanácsi eljárás, közjegyző elé is került az ügy, csupán a telekkönyvi átvezetést felejtették el, így még mindig a régi tulajdonost tartják nyilván. Akadnak olyanok, akik nem is tudnak róla, hogy van földjük. A megyeszékhelyről 94 városba és községbe küldtek megkeresést olyanokhoz, akiknek földjük van Fehérvárott. Ugyanakkor vagy háromszáz helységből áramlanak ide hasonló levelek. Legfontosabb a türelem Lesz rend a földdzsungelben? Tóth Tibor optimista: — Máris jól állunk. Igaz, sokszor kell még a húszas évekig is visszamenőleg kibogoznunk egy-egy esetet, de egyszer már úgy látszik, meg kellett tennünk ezt, nem odázható el a végtelenségig. Közben persze találkozunk fura ellentmondásokkal. Valaki például annak idején fölajánlotta földjét az államnak, de most, hogy pénzt lehet kapni érte, letagadja ezt. Türelem és türelem — ez a bizottságok legfőbb dolga, remélem, erénye is mindenütt. Jogászok, földmérők, agrármérnökök, földnyilvántartó szakemberek és technikai személyzet — jelentős apparátus dolgozik esténként is, vasárnap is. A megye 106 helységéből 43-ban már befejeződött az összeírás, mindössze 29 faluban nem kezdődött még el. A jó arányt annak köszönhetjük, hogy már a télen hozzáláttunk az érdekeltek felvilágosításához, az új törvény megmagyarázásához. Azt is tudják a szakemberek, hogy csak jövőre, a határozatok meghozatala után indulhat meg a fellebbezések, mentesítési kérelmek áradata. Érzelmi gyötrődésekről is faggatom a hivatal embereit, de mint mondják, inkább érzelmi megfontolásokkal kerülnek szembe. Az idős osztag például pénzt szeretne mihamarább, hogy még életében elkölthesse; a kívülállók közül sokan szeretnék megtartani a földet, dehát a törvény az törvény, nincs apelláta. Sok millió forint — a megváltásra A tsz-tagnak azonnal, egy összegben, a kívülállónak ötévi részletben adhatják ki a gazdaságok a járandóságot — vajon mekkora összeg is ez, van-e hajlandóság a megfizetésre? A tsz-ek közös használatában 416 ezer 178 hold föld van Fejér megyében, ebből a tsz-tagok tulajdona 12 ezer 687 hold, a hozzátartozóiké (csak a használati jogot élvezőké) 62 ezer 481 hold, állami tulajdonban 150 ezer 514 hold, s a kívülállóké 76 ezer 309 hold. Az érintettek száma: 33 ezer 941 tsz-tag, 24 ezer 234 hozzátartozó és 44 ezer 400 kívülálló — összesen több mint 100 ezer ember. Mennyit kell mindezért kifizetni? Egy hold tíz aranykoronás szántóföldért 800 forint, a szőlőért, erdőért 4 ezer forint jár. Hozzávetőleges becsléssel csupán a kívülállók 80 millió forintot kapnak majd. Az állami földek megvétele sem kis összeg: 15 millió forint. A tsz-ek közül azonban mindössze 24 óhajtja már az idén megvásárolni az állami földeket, de akadt egy olyan szövetkezet is, amely egyáltalán nem kívánja magáénak tudni az állami földet... Ilyen körülmények között alighanem a tsz-tag kapja meg legutoljára fölajánlott földjének értékét, persze addig is megilleti a földjáradék. Hosszas folyamat tehát, amíg csakugyan megteremtődik az egységes szocialista földtulajdon. A szövetkezetek anyagi ereje éppúgy meghatározza ezt, mint némelyek töprengése: eladja-e vagy ne a földet saját szövetkezetének? Hogy azonban nem nyúlhat ez a végtelenségbe, arra biztosíték: az örökös már kötelezhető a föld megváltására, eladására. Keresztényi Nándor Belkereskedelmi sajtótájékoztató • Zavartalan a hűtőszekrény-ellátás — Az idei autóbehozatal — Több fogyasztási cikket importálunk Szombaton a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi és árucsere-forgalmi főosztályának vezetője, dr. Juhár Zoltán sajtótájékoztatót tartott a fogyasztási cikkek importjáról. Elmondotta, hogy a belkereskedelem áruellátásában évről évre nagyobb az import szerepe. Tavaly a demokratikus országokból származó import 5,4 milliárd forint volt, idén 7,2 milliárd; a tőkésországokból származó import a tavalyi 5,2 milliárddal szemben idén 4,7 milliárd lesz, s a választékcsere értéke 1,5 milliárdról 2,2 milliárdra növekszik. A fogyasztási cikkek összimportja 1967-ben a kereskedelmi forgalom 11,5 százaléka volt, idén eléri a 12,5 százalékot. Az import szerepe azonban nem fejezhető ki csak a százalékokkal — mondta dr. Juhár Zoltán —, hanem jobb és korszerűbb termékek előállítására is ösztönzi az ipart. Könnyíti a helyzetet, hogy a szocialista országokkal nincs devizakötöttségünk, így a beszerzési lehetőségek szinte korlátlanok. Az idén elsősorban a műszaki cikkek importját szorgalmazzák. Nagy mennyiségű háztartási cikket, üvegárut, műanyag árut, apró háztartási cikket hoznak be. Jelentősen nő például a hűtőgépek importja. Az év végéig 30 800 cseh és szovjet hűtőgép érkezik, s ezzel idén először sikerül elérni, hogy a hűtőgépellátás zavartalan lesz. Pontosan 21 013 személygépkocsi érkezik az idén, ebből háromezer Renault, Zasztava és Volkswagen. összesen 14,1 milliárd forint értékű fogyasztási cikket importálnak az idén, kétmilliárddal többet, mint tavaly. Dr. Juhár Zoltán elmondta, a minisztérium egyik törekvése, hogy ne csak árut, hanem anyagokat, gépeket is vásároljon. Ilyen gépvásárlással sikerült a golyóstollbetét-gyártást olyan módon megoldani, hogy még exportra is futja. A sokáig zavaros elemellátást is külföldi gép beszerzésével oldották meg. — Sokszor panaszolják a fogyasztók, de az eladók is, hogy olyan importcikkeket kapnak, amelyek nem felelnek meg a hazai ízlésnek, kívánságnak. Mi az oka ennek és tesz-e valamit a minisztérium az okok megszüntetésére? Kérdésünkre dr. Juhár Zoltán ezeket mondta: — A kifogások többnyire indokoltak. Az a hiba, hogy csak néhány ember nézi meg az importálásra kiválasztott árukat és így szubjektív vélemények is érvényesülhetnek. Ezért szeretnénk megvalósítani az import üzletkötések új formáját. Nemcsak mi utazunk külföldre, hanem idehívjuk a küföldi eladókat, hogy mutassák be áruikat. Így lehetőség lesz arra, hogy több hozzértő mondjon véleményt és valóban csak azt vegyük meg, ami tetszik a közönségnek. H. A. Ki állapíthatta meg a hatósági árakat? Mint ismeretes, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a közelmúltban szabályozta az árhatósági hatáskörökre vonatkozó kérdéseket, pontosan körülhatárolva a helyi árhatóságok jogait és kötelességeit. A rendelkezés megteremti a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy a hatósági árakat és díjakat az alkalmazás helyén állapítsák meg. Ez azt jelenti, hogy azonos termék vagy szolgáltatás hatósági ára, illetve díja a helyi adottságoktól függően eltérően alakul. Ez a piac értékítéletének a gazdasági életben való érvényesülése. A helyi árhatóságok — az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke által átengedett hatáskörben — elsősorban a megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi, továbbá a járási, a városi kerületi és a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak az ágazati elv szerint illetékes szakigazgatási egységei. Fő feladatuk a tanácsi vállalat, az általános fogyasztói, értékesítő szövetkezet, a mezőgazdasági nagyüzemek ipari részlegei, a magánkisiparosok és a magánkiskereskedők által forgalomba hozott termékek, szolgáltatások árellenőrzése. A megyei árhatóság köteles ellenőrizni a területén működő tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek hatósági ármegállapítására és árváltoztatására vonatkozó javaslatokat, hogy ezzel is segítse a felsőbb árhatóságok munkáját. Hatáskörébe tartozik az árinformációs rendszer megszervezése és működtetése is. A helyi árhatóságoknak ármegállapítási és árváltoztatási joguk is van, de ez csak az árhivatali rendelkezésben felsorolt esetekben illeti meg a hatóságokat. Értékesítési szerződések a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termékek felvásárlásának fő módszere a gazdaságirányítás új rendjében is a termékértékesítési szerződés marad. Annak érdekében, hogy a forgalomban részt vevők egyenrangú félként, szabadon egyezhessenek meg a szerződés feltételeiben, feloldották a kötelező szerződésmintákkal együtt járó korábbi megkötöttségeket. Ezzel együtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az érdekelt tárcákkal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben és a Központi Gazdasági Döntőbizottság bevonásával a fő mezőgazdasági termékekre, illetve termékcsoportokra új rendszerű, egységes szerződési alapfeltételeket készít. Az alapfeltételektől a szerződők eltérhetnek, kivéve néhány olyan rendelkezést — például hatósági ár, forgalomkorlátozás stb. , amelyet jogszabály tesz kötelezővé. Elsőként a cukorrépa-értékesítési alapfeltételeket dolgozta ki a minisztérium, de előreláthatólag még ebben a hónapban kiadja a gabonafélékre és egyéb szemesterményekre, az élő állatokra, a dohányra, a gyapjúra, a vetőmagokra és a rostnövényekre vonatkozó alapfeltételeket. A jövő évi termés átadására, értékesítésére vonatkozó szerződéseket már az új rendszer szerint, az alapfeltételek segítségével köthetik meg a felvásárló vállalatok. .................................................... , »»....... Horizont :«S ijjiWimiViiUi.^ii v, ■■■■■ •• ' ,, , , , , , ,j .•i,„i„nininnr Hullámzó aranypiac A dél-afrikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy országa egyelőre nem szándékozik aranyat eladni a szabadpiacon. A bejelentés hatására a londoni aranypiacon 1 dollár 10 centtel emelték a jegyzést, s ez a legnagyobb emelés április 1. óta, amikor újra megnyitották a szabad aranypiacot. Hasonlóan emelkedett az arany ára Párizsban és Zürichben is. Az áremelkedés azonban túlzottnak bizonyult, kevés volt a vevő, és ezért a kezdeti magas árakat leszállították mindhárom aranypiacon. A Dél-afrikai Köztársaság kormányának döntése az aranyeladások szüneteltetéséről azt mutatja, hogy hosszú lesz a Washington és Pretoria közötti „idegháború”. Pretoria egyelőre pénzügyileg erős, így egyes becslések szerint talán az év végéig is szüneteltetni tudja az aranyeladásokat. Dél-Afrika pénzügyi erejét egyébként nagymértékben növelte az országba áramló amerikai és angol tőke is. Közös szállítási politika a Közös Piacon A Közös Piac közlekedésügyi miniszterei megegyeztek a közúti, a vasúti és a vízi szállításban tapasztalható verseny szabályozásában. Az előírások tiltják a vállalatok közötti kartell-megállapodásokat és maximálják a fuvardíjak megállapított szintjéhez képest nyújtható engedményeket. Az egyezmény emellett szabályozza azt is, hogy a tagállamok milyen arányban részesedjenek a közösségen belüli teherautó-forgalomban. A közlekedési miniszterek megegyezésének „ára” egyébként az volt, hogy októberre halasztották a szállítóipar állami támogatásának megvitatását. Ez az erősen politikai jellegű kérdés elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságot érinti, mivel az NSZK-ban szubvencionálják a vasutakat, és igyekeznek a teherforgalom minél nagyobb részét a túlzsúfolt autópályákról a vasútra átterelni. A GATT-tanács és Franciaország A GATT tanácsa egyhangúlag elfogadta a francia gazdasági intézkedések tanulmányozására kiküldött bizottság jelentését. A jelentés nem ítéli el a francia intézkedéseket, de figyelmezteti Franciaországot, hogy saját érdekeit ne helyezze a nemzetközi érdekek fölé, és „további intézkedések fontolóra vétele esetén” előzetesen kell kikérni a tagállamok véleményét. Exporttámogatás az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok a búzaexport támogatását tervezi. A földművelésügyi minisztérium tervezete szerint megtérítik az elszállításig felmerülő költségek egy részét. A térítés összege naponként és bushelenként 120 cent. Egy mondatban Norvégia, Svédország, Dánia és Finnország megállapodást kötött, amelynek értelmében közös miniszteri bizottságot hoznak létre a négy északi ország segélypolitikájának, és a fejlődő országok számára nyújtott segély adminisztrálásának összehangolására.