Magyar Hírlap, 1968. augusztus (1. évfolyam, 78-108. szám)

1968-08-04 / 81. szám

Megjelenik a hét minden nap­­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 1 FORINT* Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv- és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. L ÉVFOLYAM, 81. SZÁM POLITIKAI NAPI­LAP 1968. AUGUSZTUS 4. VASÁRNAP A demokrácia sejtjei -X Két hét múlva, augusztus 15-én kez­dődik a lakóbizottságok újraválasztása. Most, a megbízatás lejártának küszöbén ideje a számvetésnek. Milyen eredmény­nyel dolgoztak az elmúlt négy év alatt az 1964-ben választott bizottságok? Hol mutatkoztak hibák, javítanivalók? A fővárosi kerületek egymás után tű­zik napirendjükre a lakóbizottságok munkájának értékelését, s nagy gond­dal készítik elő az új választásokat Ami szűkebben a bizottságok műkö­dését, az őket megválasztó lakókkal va­ló együttműködését illeti, az összhang itt általában megvolt. Viszonylag ritka esetben támadt áthidalhatatlan ellen­tét a lakók és a bizottságok között. S ez nem kis szó, hiszen több mint tizenöt­ezer lakóbizottság hetvenegyezer tagja képviseli a főváros lakosságának érde­keit. A hibák között említhető, hogy egyes bizottsági tagok csak a népszerű, mutatós munkák elvégzésében vettek részt, a kényesebb feladatok elől kitér­tek. Gyakori eset az is, hogy a lakóbi­zottságok elnöke magához ragadta a kezdeményezést, s egymaga intézett mindent Ez a bizottság többi tagját el­kedvetlenítette, passzivitásra késztette. Tapasztalható volt bizonyos egyoldalú­ság is a bizottságok működésében. Leg­főbb feladatuknak a házkezelési ügyek­ben való intézkedést tekintették, mint­egy közvetítő hivatalként ékelődtek a házkezelőségek és a lakók közé. Ez, egy­bekapcsolva az előbb említett „egysze­­mélyű” bizottság gyakorlatával, nyilván­való félreértése a bizottságok hivatásá­nak, hiszen ez semmi esetre sem vala­mi fiókhivatali rendszer kiépítése. A la­kóbizottságok az élesztő szerepét töltik be a közösség életében. Mondhatni: egy-egy ház vagy házcsoport kis társa­dalmának önkormányzatát kell kimun­kálniuk. A közös cél, az okos és szép együttélés érdekében mozgósítani az erőket. A lakóbizottságok munkájában való részvétel valami módon a „felnőt­tek iskolája”. Iskola a társas együttélés magasabb osztályai felé vezető úton. Mutatkoztak bizonyos ellentmondások a lakóbizottságok s a hatóságok, külső szervek viszonyában is. Nagy általános­ságban a bizottságokat a lakosság el­ismert társadalmi szerveiként kezelték, megbecsülték. Szép számmal voltak azonban példák arra is, hogy például a házkezelőségek figyelmen kívül hagy­ták a lakosságnak a bizottságokon át megnyilatkozó jogos igényeit. A hatósá­gi szervek a lakóbizottságok helyett nem egy esetben a házfelügyelőktől szerez­ték be a döntéseikhez szükséges ada­tokat, értesüléseket. Nem mindig kap­ták meg a védelmet a bizottság tagjai az őket ért sérelmek, olykor goromba támadások ellen sem. Az ügyészségek többször visszaküldték a bejelentéseket, nem látták „hivatalos személy megsér­tését” a dologban. A lakóbizottságok megbecsülése a demokrácia egyik próbája. A mindenna­pos közösségi állásfoglalásra érett tár­sadalom egy kicsit ezekből az apró sej­tekből, a lakóközösségek minidemokrá­­ciáiból tevődik össze. Nem mindegy, ho­gyan alakul az élete ezeknek a sejtek­nek, kiket jelöl ki a lakóközösség ezek irányítására. Erről lesz szó, ez a tét a most következő választásokon. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozata 1968. augusztus 3-án Pozsonyban tanácskozást tartottak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz­­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kommunista és munkáspártjainak képviselői. A tanácskozáson a következők vettek részt: A Bolgár Kommunista Párt részéről: Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BKP KB titkára; Pencso Kubadinszki, a BKP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Csehszlovák Kommunista Párt részéről: Alexander Dubcek, a KB első titkára; Oldrich Cerník, a KB Elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnöke; Josef Smr­­kovsky, a KB Elnökségének tagja, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke; V. Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák KP KB első titkára; Jozef Lenárt, a CSKP KB titkára, Elnökségének póttagja; továbbá Ludvík Svoboda köztársasági elnök. A Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára; Józef Cyrankiewicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Zenón Kliszko, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; A. Starewicz, a LEMP KB titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke; Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A Német Szocialista Egységpárt részéről: Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke; Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára; Hermann Matern, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Günter Mittag, a Politikai Bizottság tagja, a KB tit­kára; Hermann Axen, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára; Nyikolaj Podgornij, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnöke; Alekszej Koszigin, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Mihail Szuszlov, a KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Pjotr Se­­leszt, a KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára; Konsztantyin Katusev, a KB titkára; Borisz Ponomarjov, a KB titkára. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői — kiindul­va abból, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet, az imperializmusnak a népek bé­kéje és biztonsága, a szocializmus ügye ellen irányuló akciója a szocialista rend­­szerű országok további összefogását kö­veteli meg, valamint számot vetve azzal, hogy a szocializmus fejlődése új felada­tokat állít eléjük, melyek megoldásához elengedhetetlen a szocialista országok erőfeszítéseinek további egyesítése — szükségesnek tartották a jelenlegi pozso­nyi tanácskozás összehívását. A hagyományok, a teljes nyíltság, el­­viség és barátság légkörében a baráti pártok megvitatták a szocializmusért ví­vott harc, a szocialista együttműködés to­vábbi erősítése, a kommunista világmoz­galom időszerű kérdéseit. Kicserélték vé­leményüket a jelen nemzetközi helyzet problémáiról és az imperializmus elleni harc fokozásáról A kommunista és munkáspártok képvi­selői megtárgyalták a szocialista álla­mok testvéri együttműködése erősítésé­nek és fejlesztésének útjait. Azoknak az éveknek folyamán, melyek a fasizmus szétzúzása és a munkásosztály hatalomra kerülése óta teltek el, a szocializmus út­jára tért európai országok népei a társa­dalmi élet minden területén győzelmeket arattak. Ezekben az években — legyőzve a nehézségeket és állandóan tökéletesít­ve a pártok munkáját — minden szocia­lista­ országban hatalmas ipart hoztak lét­re, átalakították a falu életét, szakadat­lanul fejlődik a nemzeti jólét, virágzik a népek nemzeti kultúrája. A dolgozók mil­liói öntudatos politikai életre serkentek. Különösen nagy sikereket ért el a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében a Szovjetunió. Rendkívül megnőtt a szocia­lista államok nemzetközi befolyása, sze­repe a nagy világpolitikai kérdések meg­oldásában. Valamennyi szocialista ország közös in­ternacionalista kötelessége ezeknek a vívmányoknak támogatása, megszilárdí­tása és védelme, amelyeket valamennyi nép hősi erőfeszítései és önfeláldozó mun­kája árán értek el. Ez az egyöntetű véle­ménye a találkozó valamennyi részvevő­jének, akik mind kifejezték azt a szilárd elhatározásukat, hogy országaikban fej­leszteni és védelmezni fogják a szocialis­ta vívmányokat, újabb sikereket érnek el a szocializmus építésében. A testvérpártok történelmi tapasztala­tok alapján meggyőződtek arról, hogy csak úgy haladhatnak előre a szocializ­mus és a kommunizmus útján, ha szigo­rúan és következetesen szem előtt tartják a szocialista társadalom építésének általá­nos törvényszerűségeit és mindenekelőtt erősítik a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezető szerepét, ugyan­akkor a további szocialista fejlődés kér­déseinek alkotó szellemű megoldásán munkálkodva, mindegyik testvérpárt te­kintetbe veszi a nemzeti sajátosságokat és feltételeket. A szocializmus állásainak szilárdításá­ban és az imperializmus kísérleteinek visszaverésében a sikerek biztosítéka a rendületlen hűség a marxizmus—leniniz­­mushoz, a néptömegeknek a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméi szel­lemében történő nevelése, valamint az en­gesztelhetetlen küzdelem a burzsoá ideo­lógia, az összes antiszocialista erők ellen. A testvérpártok szilárdan és határo­zottan szembeállítják megbonthatatlan szolidaritásukat és magas fokú ébersé­güket az imperializmus, valamint a mun­kásosztály és a kommunista pártok ve­zető szerepét gyengítő minden más anti­­kommunista erő bármiféle kísérletével. Soha senkinek sem engedik meg, hogy éket verjenek a szocialista államok közé, aláássák a szocialista rendszer alapjait. Az ilyen irányú testvéri barátság és ösz­­szeforrottság megfelel népeink létérde­keinek és biztos alapot ad azoknak a tár­sadalmi, gazdasági és politikai feladatok­nak megoldásához, amelyeken országaink kommunista pártjai munkálkodnak. A testvérpártok kötelességüknek tart­ják, hogy állandóan gondoskodjanak a munkásosztály, a parasztság, az értelmi­ség és az összes dolgozók politikai akti­vitásának növeléséről, a szocialista tár­sadalmi rend minden irányú előrehala­dásáról, a szocialista demokrácia tovább­fejlesztéséről, a párt és állami tevékeny­ség stílusának és módszereinek a demok­ratikus centralizmus alapján történő tö­kéletesítéséről. A szocialista társadalom megteremté­sének sokrétű feladatait országaink bár­melyikében lényegesen könnyebben meg­oldhatjuk kölcsönös segítséggel és támo­gatással. A testvéri kapcsolatok bővítik és fokozzák minden szocialista ország lehetőségeit Az értekezlet részvevői kifejezésre jut­tatták azt a szilárd törekvésüket, hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek orszá­gaik sokoldalú együttműködésének elme­ (Folytatás a 2. oldalon) DNFF-KÉPVISELET ROMÁNIÁBAN (Agerpres) A román és a dél-vietnami nép barátságának továbbfejlesztése és elmélyíté­se érdekében, az 1965 novem­berében megkötött szerződés­nek megfelelően a közeljövő­ben megkezdi működését Ro­mániában a DNFF állandó képviselete. MERÉNYLET SPANYOLORSZÁGBAN (AP) Pénteken a spanyolor­szági Irun városában, a fran­cia határtól 30 kilométerre, házának lépcsőjén lelőtték Me­­liton Manzanas detektívfel­­ügyelőt, a politikai rendőrség tartományi főnökét. A gyilkos elmenekült. A rendőrtiszt meg­ölésével kapcsolatban az AP emlékeztet arra, hogy az el­múlt években egyre aktívab­bá vált a Spanyolország három baszk tartományának függet­lenségét követelő szeparatista mozgalom. LEZUHANT A 85. STARFIGHTER (DPA) Pénteken Arizonában lezuhant a nyugatnémet légi­erő 85. Starfighter típusú repü­lőgépe. A szerencsétlenül járt pilóta kiképzésen vett részt az Egyesült Államokban. Ez volt a 43. eset, hogy Starfighter-gép lezuhanásakor a pilóta meg­halt LONDONI LELKÉSZ A PÁPAI ENCIKLIKA ELLEN (Reuter) Paul Weir 31 éves londoni lelkész, aki a mester­séges születésszabályozást el­ítélő enciklika ellen foglalt ál­lást, nem tarthat többé szent­beszédet és nem gyóntathat, mert felettes egyházi hatóságai e jogait felfüggesztették. JESUS FARIA VISSZATÉRT VENEZUELÁBA (TASZSZ) Hosszabb távollét után Moszkvából visszatért ha­zájába Jesus Faria, a Venezu­elai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára. A Szovjetunióban töltött időszak­ról szólva elismeréssel nyilat­kozott a szovjet emberek nem­zetközi szolidaritásának szám­talan megnyilvánulásáróL ÖSSZETŰZÉS HONGKONGBAN (UPI) összetűzésre került sor szombaton rendőrjárőrök és hongkongi baloldali tünte­tők között, akik angolellenes jelszavakat mázoltak az úttest­re. Két személy súlyosan meg­sebesült. JÓL SIKERÜLT TÉRDÁTÜLTETÉS (AFP) A kanadai Quebec városában dr. André Gilbert orthopédsebész szombaton reg­gel bejelentette, hogy éjsza­ka térdátültetést hajtott végre. A donor egy 49 éves férfi volt, aki csütörtökön éjszaka halt meg. Az ő térdkalácsát ültette át a sebész egy 65 éves beteg lábába. A műtét hat óráig tar­tott, jól sikerült. A beteg ké­pes volt behajlítani operált térdét, de azt még nem lehet megmondani, hogy mikor tud majd­ járni is. Dr. Gilbert és hat orvosból álló sebészcso­portja 10 napja várt az átül­tetéshez legjobban megfelelő „ideális térdre”. A nap híreiből

Next