Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)
1968-10-13 / 151. szám
737. Magyar Hírlap népgazdasag-vilaggazdasag 1961.október 13,vasarnap 7 1968. OKTOBER 13. VASARNAP Választ, aláír, hazaviszi. Gyorsított részletvásárlás — Tárgyalás az OTP-vel: ki viselje a kockázatot — A vevőnek is, a boltnak is jó — Vegyünk tv-t... — Miből? — Hűtőszekrény is kellene... — Ha lenne egyszerre ötezer forintunk. Az OTP-hitelakció lehetővé teszi, hogy ezek a jól ismert családi párbeszédek mégis vásárláshoz vezessenek. Könnyítette a helyzetet, hogy tavaly májustól a kereskedelem kezdeményezésére, gyorsított eljárással is lehet hitelre vásárolni. A vevő az üzletben kiállítja a szükséges okmányt (mindössze a fizetéséről visz igazolást), a többit a bolt dolgozói intézik. Humánus bolthálózat? Bántó Istvántól, a KERAVILL gazdasági főosztályának vezetőjétől kérdeztük: miért vezették be ezt a szolgáltatást? — Feladatunk a vevők igényeinek messzemenő kielégítése. Ezért vállaltuk a hitelek megszervezésével járó munkát. — Bocsásson meg, csak ezért? A bolthálózat ilyen humánus feladatokat teljesít? — Ha szigorúan a közvetlen megtérülést vizsgáljuk, számunkra nem gazdaságos a hitelügylet lebonyolítása, mert többletköltséget okoz, a bolti dolgozóknak is nagyobb a munkájuk. — Marad tehát az emberiességi szempont. — Közvetve azért megtérülnek a költségeink. A hitelvásárlás növeli a forgalmat és arra ösztönzi a vevőket, hogy a boltba lépve mást is vásároljanak, készpénzért. Az előzékeny kiszolgálás hatására máskor is bejönnek az üzletbe. — Sokan vásárolnak hitelbe? — Az első félévben 26 000 tartós fogyasztási cikket adtunk el részletre. Negyvenmillióért tv-készüléket, tizenegymillióért mosógépet és ugyancsak tizenegymillióért rádiót, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Általában a tartós fogyasztási cikk forgalom harmadát teszi ki a részletvásárlás. — Úgy tudjuk, szigorították a hitelfeltételeket.— Tulajdonképpen lényegtelen mértékben. A korábbi egy évről most két évre emeltük a helybenlakás igazolásának feltételeit. — Aki indokolta ezt? Kockázattal jár — A biztonság. Mi ugyanis azonnal kiadjuk az árut és a hitelkérő lapot csak másnap küldjük be az OTP-hez. Ott derül ki, hogy a kérelmező hitelképes-e. Ha történetesen nem az — ráfizethetünk. — Gyakori ez? Dr. Ferencfi Béla jogtanácsos: — Szerencsére nem. Másfél év alatt mindössze huszonhét esetben tagadta meg a hitelkérelmet az OTP. — Az üzletben nem bírálhatják el a hitelképességet? — Nem. Nálunk a személyi igazolvány a legfontosabb okmány. A vállalati igazolást hamisítani is lehet, ahogyan több példa volt már rá. Kétségkívül nagy kockázatot vállalunk minden hitelvásárlásnál. öt bizonyított bűncselekmény is történt, más esetekben hosszú pereskedés után térült meg, vagy meg sem térült a kárunk. Forbáth László, üzemeltetési osztályvezető : — Akkor is megéri, hogy hitelre árusítsunk, ha időnként megjárjuk. A ráfizetés az összforgalomhoz képest tulajdonképpen elenyésző. Ennyi kockázatot vállalnia kell egy üzletnek. A kereskedelmi veszteség kalkulálása hozzátartozik az üzlethez, nélkül a vásárlások jelentős százaléka elmaradna, nem lenne ilyen nagy a forgalmunk. A részletvásárlás tehát egyértelműen előnyös a vállalatnak? — A forgalmat kétségkívül növeli, de azért akad vitatnivalónk... Levél az OTP-nek Válasz helyett egy levelet olvashatunk, amelyet az OTP-nek írtak: „Az átutalásos rendszerrel kapcsolatban elkerülhetetlen, hogy kétes vagy behajthatatlan követelések ne keletkezzenek. Konkrét esetben az OTP megtagadta a hitelnyújtást olyan címen is, hogy a vevő a korábbi áruvásárlási kölcsön részleteit rendszertelenül, csak felszólításra fizette, vagy bírói úton kellett azt behajtani. Erre vonatkozó adatokkal azonban a vállalat a hitelkérelem elbírálásakor nem rendelkezik és így teljes jóhiszeműség esetén is ki van téve annak, hogy az OTP az átutalást megtagadja. Más esetben a vevő valótlan adatok feltüntetése, vagy hamisított iratok alapján igényli a kölcsönt és emiatt válik a hitel behajthatatlanná, a vevő pedig egyáltalán nem található meg, mert az árut eladta és így visszahozatalára sincs lehetőség. Ez a hitelezési veszteség az átutalásos rendszer indulása óta vállalatunknál 54 ezer forintot tesz ki, melynek csak egy része látszik behajthatónak. Kérésünk arra irányul, hogy vállalatunk a vevők által az OTP-nek fizetett 4,8 százalékos költségből 0,5 százalékban részesedjék, hogy a lebonyolítással kapcsolatban ténylegesen felmerült többletköltségre fedezetet találjon és érvényesüljön az az általános közgazdasági elv, hogy a bevétel ott jelentkezzék, ahol a költségek felmerülnek.’’ A vállalat a Pénzügyminisztérium állásfoglalását is kérte ebben az ügyben. Részlet a minisztériumból érkezett válaszlevélből : „A forgalom növelése céljából lehetőség van arra, hogy vállalatok a hitelakcióval kapcsolatos utánjárást a vásárlótól átvállalják. Mint ilyen esetben általában, ezúttal is számolni kell azzal, hogy a lazább feltételekkel a vásárlók közül egyesek visszaélnek, de az is nyilvánvaló, hogy e kockázatot — az érdekeltek közvetlen megállapodása alapján — az érintett szerveknek kell viselniük. Jelen esetben tehát a vállalat egyezséget köthet az Országos Takarékpénztárral, vagy az OTP a megnövekedett kockázatot vagy annak egy részét, például költségtérítés formájában magára vállalja.’’ — Mi a levelezés eredménye? — Az OTP-vel folytatott tárgyalásaink még nem fejeződtek be. Természetesen kedvező döntést várunk. — Miért merült fel most ez a probléma? — Jelenleg négy jelentős összegű perünk folyik, ebből három számunkra valószínűleg eredménytelenül végződik. Nagy a kockázatunk. Nálunk a nagy öszszegű tételek a jellemzőek: bútort 20—25 ezer forintért is vásárolnak. Ha csak egy vevő fizetésképtelen, akkor is jelentős a veszteségünk. Sok itt az üzleti kockázat. Az OTP és a vállalat vitája két üzletfél magánügye. Ám anélkül, hogy a döntés elébe vágnánk, megjegyezzük: ha az OTP elismeri a kockázat megosztásának jogosságát — ami szigorúan gazdasági szempontból nézve indokoltnak tűnik —, az fontos precedens lenne. Erre a döntésre alapozva alighanem még több kereskedelmi vállalat kapcsolódna be a gyorsított hitelakcióba, ami pedig már távolról sem üzleti magánügy. Halasi Árpád Előrehozott vásárlás A Fővárosi Bútor és Hangszer Kiskereskedelmi Vállalat teljes bútorforgalmának 31,7 százalékát az OTP-hitelakció keretében bonyolítja le. Tavaly mi is bevezettük a gyorsított vagy pénzügyi nyelven szólva az átutalásos hitelrendszert. Emiatt két adminisztrátorral növeltük a létszámot és bolti dolgozóinkat is jobban megterheltük — mondja Gara Jenő főosztályvezető. — Előnyös a hitelnyújtás a vállalatnak? — Feltétlenül. Hitelre szükség van, ez a kereskedelem éltetője. Tavaly még a minisztérium határozta meg, hogy a bútorok hány százalékát adhatjuk hitelre. Az idén megszűnt a korlát, önállóan dönthetjük el, mennyi bútort árusítunk hitelre. Mi nem vezettünk be semmiféle korlátozást. A hitel előrehozott vásárlás, és ez üzleti szempontból nagy előny. Hitel X Számvetés a harmadik negyedévről • yy így készül az országos mérleg — összegezik a költségvetés bevételeit A negyedik menet — mondogatják mostanában a Pénzügyminisztériumban. Ezzel a sportszótárból kölcsön vett kifejezéssel összegezik a harmadik negyedévi pénzügyi mérlegek elkészítésével kapcsolatos sokrétű teendőket. Korábban is készültek természetesen negyedéves összefoglalók, mérlegelemzések, de az idei háromnegyed éves mérlegbeszámolók jellege és tartalma különbözik az előzőktől. Azon túl, hogy összegezik a harmadik negyedév, egyszersmind az új gazdaságirányítási rendszer első kilenc hónapjának eredményeit, válaszolnak a többi között arra: milyen módon hatottak a gazdasági ösztönzők és miként alakultak az állami költségvetés bevételei. A harmadik negyedévi mérlegbeszámoló kidolgozása számviteli szempontból is újszerű és bonyolult feladat. Az adatok gyors feldolgozhatóságának és elemzésének nyilvánvalóan elemi követelménye a hibátlanság. Ezt egyébként a gazdaságosság is megköveteli, mert a gépi adatfeldolgozás rendkívül költséges, a hibák visszakeresése drágítja, lassítja az elemzést. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán kérdésünkre elmondták, hogy gondosan megvizsgálják az első félévi mérlegbeszámoló hibaforrásait. Megállapították, hogy a beküldött 2780 mérleg közül 518 — tehát 18,6 százalék — hibás volt. Sok a géphiba és az összeadási pontatlanság. Elmulasztották egy-egy rovat kiállítását, de előfordult olyan hiba is, hogy a készletlapon felsorolt adatok öszszege nem egyezett a mérleggel. A Bevételi Főigazgatóság vezetői tanácsa most megvitatta a harmadik negyedévi mérleg elkészítésével kapcsolatos teendőket és úgy határozott: a hibák elkerülésére levelet küld több mint hétezer vállalathoz és szövetkezethez, továbbá szakmai értekezleteken tájékoztatja a megyei pénzügyi vezetőket, s a vállalati és szövetkezeti adóhivatalok vezetőit. Mintegy 7600 vállalat és szövetkezet — köztük 3200 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 846 alacsonyabb fokú szövetkezeti társulás — köteles gazdálkodásáról tájékoztatást adni. Az adatokat mérlegbeszámolóikban rögzítik és október 19-ig küldik be a vállalatok és a szövetkezetek. Sz. L. Nyugat-berlini elemzés Tőkésverseny a szocialista piacokon A nyugat-berlini Német Gazdaságkutató Intézet legutóbbi jelentésében — amint a Tagesspiegel közli — a kelet— nyugati kereskedelem fejlődését és az útjában álló akadályokat vizsgálta. A valamennyi európai tőkésországot magában foglaló OECD-országokkal (az összeállítás nem tartalmazza a két Németország egymás közötti kereskedelmét) folytatott szocialista külkereskedelem összvolumene 1967-ben, 1966-hoz képest 9 százalékkal növekedett, míg az OECD egész külkereskedelmi forgalma csak 5,5 százalékkal emelkedett. Az OECD-országok kivitele a szocialista államokba 1967- ben 6,8 milliárd márka értékre, behozatala ugyanonnan csak 6,3 milliárd márkára rúgott. A jelentés szerint a szocialista országok gazdasági reformjai, továbbá a növekvő nyugati turistaforgalom gyarapította devizabevételüket (1967-ben hétmillió turista kereste fel nyugatról a szocialista országokat). A jelentés megállapítja, hogy a szocialista országokkal kereskedő nyugati országok konkurrenciaharca a jövőben növekedni fog. Ez a körülmény, valamint a szocialista országok még mindig fennálló krónikus devizahiánya nehezíti a nyugatnémet áruk elhelyezését ezeken a piacokon. Horizont ■ —................4 ......... — Román-svéd kereskedelmi megbeszélések A Bukarestben megnyílt első nagy svéd ipari kiállítás alkalmával román és svéd ipari és gazdasági szakemberek megbeszélést tartottak. A megbeszéléseken jelen volt a román és a svéd kereskedelmi kamara vezetője, valamint a bukaresti svéd nagykövet. A tárgyaláson a két ország gazdasági és műszaki együttműködésének fejlesztése volt napirenden. Kereskedelmi hajó atommeghajtással Elindult első útjára Nyugat-Európa egyetlen atomenergiával meghajtott kereskedelmi hajója, a 16 870 tonnás „Otto Hahn”. A 172 méter hosszú hajó 56 millió márka költséggel épült, hajtóműve 11 ezer lóerős. Üzemanyagkészlete 500 napos megszakítás nélküli utat, és a Föld tízszeri megkerülését teszi lehetővé. Gerhard Stoltenberg, az NSZK tudományos kutatásügyi minisztere a hajó felavatásakor bejelentette, hogy négy éven belül második hasonló típusú atomenergiameghajtású hajót építenek. Csehszlovák-kanadai tárgyalás Vaclave Vales csehszlovák külkereskedelmi miniszter Prágában fogadta S. Clarksont, a kanadai Ontario tartomány kereskedelmi és fejlesztésügyi miniszterhelyettesét, és eszmecserét folytatott vele a kölcsönös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. Vihar, jégverés, karambol... Az Állami Biztosítónál elkészült a háromnegyed évi kárstatisztika, amely a múlt év hasonló időszakához képest lényeges forgalomnövekedést mutat. Országszerte 250 ezer új biztosítást kötöttek ebben az évben. Az elmúlt kilenc hónapban 1,1 milliárd forint kártérítést fizettek ki, 500 millióval többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legnagyobb összeget, 576 milliót, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kárainak megtérítésére fordították. Az 1967. évihez képest a kifizetett összeg 83 százalékkal, csaknem 270 millió forinttal emelkedett. Az idén először kötöttek vagyonbiztosítást az állami gazdaságok. A számukra kifizetett kártérítés megközelíti a százmilliót. A lakosságnak az élet- és balesetbiztosítások, valamint a vagyonbiztosításokalapján 250 millió forintot, 86 millió forintttal többet fizettek ki, mint tavaly ilyenkor. A gépjármű-szavatossági károknál az emelkedés 42 százalék, a kárösszeg 28 millió forint volt. Új kukoricagépek Az Agrotröszt a kukoricabetakarítás szezonjára a korábbi éveknél jóval változatosabb gépparkot biztosított. Ezzel tovább javult a kukoricabetakarítás gépesítésének aránya. Több éves fejlesztéssel érik majd el a gépesítésnek azt a fokát, amely ma már például a gabonabetakarításra jellemző. OMNIA míllen KÁVÉ OLIMPIA végig az izgalmas eseményeit!