Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-13 / 151. szám

737.­­ Magyar Hírlap népgazdasag-vilaggazdasag 1961.október 13,vasarnap 7 1968. OKTOBER 13. VASARNAP Választ, aláír, hazaviszi. Gyorsított részletvásárlás — Tárgyalás az OTP-vel: ki viselje a kockázatot — A vevőnek is, a boltnak is jó — Vegyünk tv-t... — Miből? — Hűtőszekrény is kellene... — Ha lenne egyszerre ötezer forintunk. Az OTP-hitelakció lehetővé teszi, hogy ezek a jól ismert családi párbeszédek mégis vásárláshoz vezessenek. Könnyí­tette a helyzetet, hogy tavaly májustól a kereskedelem kezdeményezésére, gyorsí­tott eljárással is lehet hitelre vásárolni. A vevő az üzletben kiállítja a szükséges okmányt (mindössze a fizetéséről visz iga­zolást), a többit a bolt dolgozói intézik. Humánus bolthálózat? Bántó Istvántól, a KERAVILL gazda­sági főosztályának vezetőjétől kérdeztük: miért vezették be ezt a szolgáltatást? — Feladatunk a vevők igényeinek messzemenő kielégítése. Ezért vállaltuk a hitelek megszervezésével járó munkát. — Bocsásson meg, csak ezért? A bolt­hálózat ilyen humánus feladatokat telje­sít? — Ha szigorúan a közvetlen megtérü­lést vizsgáljuk, számunkra nem gazdasá­gos a hitelügylet lebonyolítása, mert többletköltséget okoz, a bolti dolgozóknak is nagyobb a munkájuk. — Marad tehát az emberiességi szem­pont. — Közvetve azért megtérülnek a költ­ségeink. A hitelvásárlás növeli a forgal­mat és arra ösztönzi a vevőket, hogy a boltba lépve mást is vásároljanak, kész­pénzért. Az előzékeny kiszolgálás hatásá­ra máskor is bejönnek az üzletbe. — Sokan vásárolnak hitelbe? — Az első félévben 26 000 tartós fo­gyasztási cikket adtunk el részletre. Negyvenmillióért tv-készüléket, tizenegy­millióért mosógépet és ugyancsak tizen­egymillióért rádiót, hogy csak a legfon­tosabbakat említsem. Általában a tartós fogyasztási cikk forgalom harmadát teszi ki a részletvásárlás. — Úgy tudjuk, szigorították a hitelfel­tételeket.­­— Tulajdonképpen lényegtelen mérték­ben. A korábbi egy évről most két évre emeltük a helybenlakás igazolásának fel­tételeit. — Aki indokolta ezt? Kockázattal jár — A biztonság. Mi ugyanis azonnal ki­adjuk az árut és a hitelkérő lapot csak másnap küldjük be az OTP-hez. Ott de­rül ki, hogy a kérelmező hitelképes-e. Ha történetesen nem az — ráfizethetünk. — Gyakori ez? Dr. Ferencfi Béla jogtanácsos: — Szerencsére nem. Másfél év alatt mindössze huszonhét esetben tagadta meg a hitelkérelmet az OTP. — Az üzletben nem bírálhatják el a hitelképességet? — Nem. Nálunk a személyi igazolvány a legfontosabb okmány. A vállalati iga­zolást hamisítani is lehet, ahogyan több példa volt már rá. Kétségkívül nagy koc­kázatot vállalunk minden hitelvásárlás­nál. öt bizonyított bűncselekmény is tör­tént, más esetekben hosszú pereskedés után térült meg, vagy meg sem térült a kárunk. Forbáth László, üzemeltetési osztály­­vezető : — Akkor is megéri, hogy hitelre áru­sítsunk, ha időnként megjárjuk. A ráfi­zetés az összforgalomhoz képest tulajdon­képpen elenyésző. Ennyi kockázatot vál­lalnia kell egy üzletnek. A kereskedelmi veszteség kalkulálása hozzátartozik az üzlethez, nélkül a vásárlások jelentős százaléka el­maradna, nem lenne ilyen nagy a forgal­munk.­­ A részletvásárlás tehát egyértelműen előnyös a vállalatnak? — A forgalmat kétségkívül növeli, de azért akad vitatnivalónk... Levél az OTP-nek Válasz helyett egy levelet olvashatunk, amelyet az OTP-nek írtak: „Az átutalásos rendszerrel kapcsolat­ban elkerülhetetlen, hogy kétes vagy be­hajthatatlan követelések ne keletkezze­nek. Konkrét esetben az OTP megtagad­ta a hitelnyújtást olyan címen is, hogy a vevő a korábbi áruvásárlási kölcsön részleteit rendszertelenül, csak felszólí­tásra fizette, vagy bírói úton kellett azt behajtani. Erre vonatkozó adatokkal azonban a vállalat a hitelkérelem elbí­rálásakor nem rendelkezik és így teljes jóhiszeműség esetén is ki van téve an­nak, hogy az OTP az átutalást megtagad­ja. Más esetben a vevő valótlan adatok feltüntetése, vagy hamisított iratok alap­ján igényli a kölcsönt és emiatt válik a hitel behajthatatlanná, a vevő pedig egy­általán nem található meg, mert az árut eladta és így visszahozatalára sincs lehe­tőség. Ez a hitelezési veszteség az átutalásos rendszer indulása óta vállalatunknál 54 ezer forintot tesz ki, melynek csak egy része látszik behajthatónak. Kérésünk ar­ra irányul, hogy vállalatunk a vevők ál­tal az OTP-nek fizetett 4,8 százalékos költségből 0,5 százalékban részesedjék, hogy a lebonyolítással kapcsolatban tény­legesen felmerült többletköltségre fede­zetet találjon és érvényesüljön az az ál­talános közgazdasági elv, hogy a bevétel ott jelentkezzék, ahol a költségek felme­rülnek.’’ A vállalat a Pénzügyminisztérium ál­lásfoglalását is kérte ebben az ügyben. Részlet a minisztériumból érkezett vá­laszlevélből : „A forgalom növelése céljából lehető­ség van arra, hogy vállalatok a hitelak­cióval kapcsolatos utánjárást a vásárló­tól átvállalják. Mint ilyen esetben általá­ban, ezúttal is számolni kell azzal, hogy a lazább feltételekkel a vásárlók közül egyesek visszaélnek, de az is nyilvánvaló, hogy e kockázatot — az érdekeltek köz­vetlen megállapodása alapján — az érin­tett szerveknek kell viselniük. Jelen eset­ben tehát a vállalat egyezséget köthet az Országos Takarékpénztárral, vagy az OTP a megnövekedett kockázatot vagy annak egy részét, például költségtérítés formá­jában magára vállalja.’’ — Mi a levelezés eredménye? — Az OTP-vel folytatott tárgyalásaink még nem fejeződtek be. Természetesen kedvező döntést várunk. — Miért merült fel most ez a problé­ma? — Jelenleg négy jelentős összegű pe­rünk folyik, ebből három számunkra va­lószínűleg eredménytelenül végződik. Nagy a kockázatunk. Nálunk a nagy ösz­­szegű tételek a jellemzőek: bútort 20—25 ezer forintért is vásárolnak. Ha csak egy vevő fizetésképtelen, akkor is jelentős a veszteségünk. Sok itt az üzleti kockázat. Az OTP és a vállalat vitája két üzlet­fél magánügye. Ám anélkül, hogy a dön­tés elébe vágnánk, megjegyezzük: ha az OTP elismeri a kockázat megosztásának jogosságát — ami szigorúan gazdasági szempontból nézve indokoltnak tűnik —, az fontos precedens lenne. Erre a dön­tésre alapozva alighanem még több ke­reskedelmi vállalat kapcsolódna be a gyorsított hitelakcióba, ami pedig már távolról sem üzleti magánügy. Halasi Árpád Előrehozott vásárlás A Fővárosi Bútor és Hangszer Kiske­reskedelmi Vállalat teljes bútorforgalmá­nak 31,7 százalékát az OTP-hitelakció ke­retében bonyolítja le.­­ Tavaly mi is bevezettük a gyorsított vagy pénzügyi nyelven szólva­ az átuta­lásos hitelrendszert. Emiatt két admi­nisztrátorral növeltük a létszámot és bolti dolgozóinkat is jobban megterheltük — mondja Gara Jenő főosztályvezető. — Előnyös a hitelnyújtás a vállalat­nak? — Feltétlenül. Hitelre szükség van, ez a kereskedelem éltetője. Tavaly még a minisztérium határozta meg, hogy a búto­rok hány százalékát adhatjuk hitelre. Az idén megszűnt a korlát, önállóan dönt­hetjük el, mennyi bútort árusítunk hitel­re. Mi nem vezettünk be semmiféle korlá­tozást. A hitel­­ előrehozott vásárlás, és ez üzleti szempontból nagy előny. Hitel X Számvetés a harmadik negyedévről • yy így készül az országos mérleg — összegezik a költségvetés bevételeit A negyedik menet — mondogatják mostanában a Pénzügyminisztériumban. Ezzel a sportszótárból kölcsön vett kifeje­zéssel összegezik a harmadik negyedévi pénzügyi mérlegek elkészítésével kapcso­latos sokrétű teendőket. Korábban is készültek természetesen negyedéves összefoglalók, mérlegelemzé­sek, de az idei háromnegyed éves mérleg­­beszámolók jellege és tartalma különbö­zik az előzőktől. Azon túl, hogy összege­zik a harmadik negyedév, egyszersmind az új gazdaságirányítási rendszer első kilenc hónapjának eredményeit, válaszol­nak a többi között arra: milyen módon hatottak a gazdasági ösztönzők és miként alakultak az állami költségvetés bevéte­lei. A harmadik negyedévi mérlegbeszámoló kidolgozása számviteli szempontból is új­szerű és bonyolult feladat. Az adatok gyors feldolgozhatóságának és elemzésé­nek nyilvánvalóan elemi követelménye a hibátlanság. Ezt egyébként a gazdaságos­ság is megköveteli, mert a gépi adatfel­dolgozás rendkívül költséges, a hibák visszakeresése drágítja, lassítja az elem­zést. A Pénzügyminisztérium Bevételi Fő­­igazgatóságán kérdésünkre elmondták, hogy gondosan megvizsgálják az első félévi mérlegbeszámoló hibaforrásait. Megálla­pították, hogy a beküldött 2780 mérleg közül 518 — tehát 18,6 százalék — hibás volt. Sok a géphiba és az összeadási pon­tatlanság. Elmulasztották egy-egy rovat kiállítását, de előfordult olyan hiba is, hogy a készletlapon felsorolt adatok ösz­­szege nem egyezett a mérleggel. A Bevételi Főigazgatóság vezetői ta­nácsa most megvitatta a harmadik ne­gyedévi mérleg elkészítésével kapcsolatos teendőket és úgy határozott: a hibák el­kerülésére levelet küld több mint hétezer vállalathoz és szövetkezethez, továbbá szakmai értekezleteken tájékoztatja a megyei pénzügyi vezetőket, s a vállalati és szövetkezeti adóhivatalok vezetőit. Mintegy 7600 vállalat és szövetkezet — köztük 3200 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet és 846 alacsonyabb fokú szövet­kezeti társulás — köteles gazdálkodásáról tájékoztatást adni. Az adatokat mérleg­­beszámolóikban rögzítik és október 19-ig küldik be a vállalatok és a szövetkezetek. Sz. L. Nyugat-berlini elemzés Tőkésverseny a szocialista piacokon A nyugat-berlini Német Gazdaság­­kutató Intézet legutóbbi jelentésében — amint a Tagesspiegel közli — a kelet— nyugati kereskedelem fejlődését és az út­jában álló akadályokat vizsgálta. A valamennyi európai tőkésországot magában foglaló OECD-országokkal (az összeállítás nem tartalmazza a két Né­metország egymás közötti kereskedelmét) folytatott szocialista külkereskedelem összvolumene 1967-ben, 1966-hoz képest 9 százalékkal növekedett, míg az OECD egész külkereskedelmi forgalma csak 5,5 százalékkal emelkedett. Az OECD-orszá­­gok kivitele a szocialista államokba 1967- ben 6,8 milliárd márka értékre, behoza­tala ugyanonnan csak 6,3 milliárd márká­ra rúgott. A jelentés szerint a szocialista országok gazdasági reformjai, továbbá a növekvő nyugati turistaforgalom gyara­pította devizabevételüket (1967-ben hét­millió turista kereste fel nyugatról a szo­cialista országokat). A jelentés megállapítja, hogy a szocia­lista országokkal kereskedő nyugati or­szágok konkurrenciaharca a jövőben nö­vekedni fog. Ez a körülmény, valamint a szocialista országok még mindig fennálló krónikus devizahiánya nehezíti a nyugat­német áruk elhelyezését ezeken a piaco­kon. Horizont ■­­ —................4 ......... — Román-svéd kereskedelmi megbeszélések A Bukarestben megnyílt első nagy svéd ipari kiállítás alkalmával román és svéd ipari és gazdasági szakemberek megbe­szélést tartottak. A megbeszéléseken jelen volt a román és a svéd kereskedelmi ka­mara vezetője, valamint a bukaresti s­véd nagykövet. A tárgyaláson a két ország gazdasági és műszaki együttműködésének fejlesztése volt napirenden. Kereskedelmi hajó atommeghajtással Elindult első útjára Nyugat-Európa egyetlen atomenergiával meghajtott ke­reskedelmi hajója, a 16 870 tonnás „Otto Hahn”. A 172 méter hosszú hajó 56 mil­lió márka költséggel épült, hajtóműve 11 ezer lóerős. Üzemanyagkészlete 500 na­pos megszakítás nélküli utat, és a Föld tízszeri megkerülését teszi lehetővé. Ger­hard Stoltenberg, az NSZK tudományos kutatásügyi minisztere a hajó felavatása­kor bejelentette, hogy négy éven belül második hasonló típusú atomenergia­meghajtású hajót építenek. Csehszlovák-kanadai tárgyalás Vaclave Vales csehszlovák külkereske­delmi miniszter Prágában fogadta S. Clarksont, a kanadai Ontario tartomány kereskedelmi és fejlesztésügyi miniszter­­helyettesét, és eszmecserét folytatott vele a kölcsönös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. Vihar, jégverés, karambol... Az Állami Biztosítónál elkészült a háromnegyed évi kárstatisztika, amely a múlt év hasonló időszakához képest lé­nyeges forgalomnövekedést mutat. Or­szágszerte 250 ezer új biztosítást kötöttek ebben az évben. Az elmúlt kilenc hónap­ban 1,1 milliárd forint kártérítést fizettek ki, 500 millióval többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legnagyobb összeget, 576 milliót, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ká­rainak megtérítésére fordították. Az 1967. évihez képest a kifizetett összeg 83 szá­zalékkal, csaknem 270 millió forinttal emelkedett. Az idén először kötöttek va­gyonbiztosítást az állami gazdaságok. A számukra kifizetett kártérítés megköze­líti a százmilliót. A lakosságnak az élet- és balesetbizto­sítások, valamint a vagyonbiztosítások­­alapján 250 millió forintot, 86 millió fo­­­rintttal többet fizettek ki, mint tavaly ilyenkor. A gépjármű-szavatossági ká­roknál az emelkedés 42 százalék, a kár­összeg 28 millió forint volt. Új kukoricagépek Az Agrotröszt a kukoricabetakarítás szezonjára a korábbi éveknél jóval válto­zatosabb gépparkot biztosított. Ezzel to­vább javult a kukoricabetakarítás gépe­sítésének aránya. Több éves fejlesztéssel érik majd el a gépesítésnek azt a fokát, amely ma már például a gabonabetaka­rításra jellemző. OMNIA míllen KÁVÉ OLIMPIA végig az izgalmas eseményeit!

Next