Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-07 / 145. szám

Magyar Hírlap h­azai körkép 1968. OKTÓBER 7. HÉTFŐ 5 Ki a jó levegőre, de hogyan ? Telkek Pest környékén — A kereslet és kínálat aránya A tanács a spekulánsok ellen — Az illetékesek jó tanácsai Mint lapunk 1. oldalán közölt riportból kitűnik: a pestieket mind jobban foglal­koztatja, hogy miként juthatnának a fő­város környékén telekhez. Mind nagyobb az igény arra, hogy a hét végén a fővá­ros zajától, rossz levegőjéből elmene­külve, pihenést nyújtó víkendtelephez jusson a pesti polgár. A Magyar Hírlap beszélgetésre hívta meg a Pest megyei Tanács és a Pest környéki tanácsok vezetőit: Czap Mik­lóst, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesét, Pala Ká­­rolynét, Szentendre tanácsának elnökét, országgyűlési képviselőt, Szabó Józsefet, a Ráckevei járás tanácselnökét, Ujfalusi Ferenc és Kasza Béla osztályvezetőket, akik a megyei tanácsnál a telekrendezés­sel foglalkoznak. A beszélgetés napirendjén a Duna­kanyar parcellázási tervei, telekrendezési problémái szerepeltek. A kerekasztal szereplői CZAP MIKLÓS: A Pest megyei Ta­nács a szívén viseli azoknak a pesti em­bereknek kívánságát, akik a főváros kör­nyékén mielőbb telekhez szeretnének jutni, s éppen ezért határozott intézke­désekkel kíván gátat vetni mindenfajta telekspekulációnak, a telekárak felsrófo­­lásának. Községi tanácsaink, amelyek üdülőterületekkel rendelkeznek, eddig a telket keresőknek csak kisebb hányadát tudták kielégíteni. Ennek egyszerű az oka. A községi tanácsoknak nincs annyi pénzük, hogy a telekrendezési, parcellá­zási terveket elkészítsék, a telekrende­zést végrehajtsák. Mindenesetre már eb­ben az évben is jelentősen javult a hely­zet, s a következő években — előrelát­hatóan három éven belül — a Duna­kanyarban csaknem 10—12 ezer család részére biztosíthatunk 100—250 négyszög­­öles telket, s ezeken majd hétvégi háza­kat lehet építeni. A megyei tanács nemrégen fölmérte a kiosztható telkeket. 1970-ig 1700 hol­dat kívánnak­­parcellázni, s a telek­igénylőknek szétosztani. 210 holdon — ez a terület főként a Duna-kanyari községek belterületére esik — már el­végezték a parcellázást és 1800 hétvégi telket osztottak szét. A telkeket az OTP útján értékesítik. A budai járásban ISO, a ráckeveiben 990, a szentendreiben 260, a szobi járásban 400 telket adtak el eddig. SZABÓ JÓZSEF: A mi járásunkban, a ráckeveiben — csak a példa kedvéért mondom — szintén nagy volt a kereslet a telkek iránt, Dömsödön 200, a kiskun­­lacházi Duna-parton 250, a szigetcsépi Duna-parton 60, a délegyházi tóparton pedig 80 telket értékesítettünk. Ráckevén is lenne még olyan terület, amelyik hét­végi ház építésére alkalmas, a tanács ezt szívesen el is adná, de mivel a víz­parttól 60—100 méterre vannak a ház­helyek, kevés az érdeklődő e telkek iránt. A telekrendezés „második fordulójá­ban’’ 658 holdon, több mint 5200 bel­területi telek kialakítására kerül sor. Megoldandó probléma e telkek tulaj­donjogi viszonya. Ugyanis egy részük magántulajdonban van, ez jelentősen megnöveli a parcellázás költségeit, s — a törvényes keretek között — fokozot­tabb mértékben kerül sor e területeken kisajátításra. A tervek szerint ilyen módon, az előbb említett második for­dulóban a ráckevei járásban 1720, a budaiban 336, a szentendreiben 944, a szobi járásban 208, Gödöllő határában 296, Szentendre városban pedig 1760 vásárolható telket alakítanak majd ki így ilyen módon. KASZA BÉLA: Véleményünk szerint a nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi, állami földeken is lehetőség van hétvégi telkek szétosztására. Az el­következő években csaknem 6000 parcel­lát tudunk ilyen módon családi telek­ként kialakítani, mindenekelőtt a szent­endrei és a ráckevei járásban. Mi határozza meg a telek árát ? A telekvásárlókat természetesen a te­lek fekvése, megközelítése mellett mindenekelőtt az érdekli, hogy mennyi lesz a telkek ára. Az illetékesek válasza megnyugtató volt. A telkek vételárát a táj jellegének, közlekedési adottságai­nak, a föld termőállapotának megfele­lően a pénzügyi szervek — a tanács pénzügyi osztálya és az OTP — alakít­ják ki, egyeztetik, de ezek mindenkép­pen alacsonyabbak lesznek a helyben kialakult spekulációs áraknál. Aki tehát jó áron akar szép telekhez jutni, első­sorban a tanácshoz és az OTP-hez for­duljon. A nagyüzemi gazdálkodásra ke­vésbé alkalmas telkek vevőinek kije­lölésére a tanács mezőgazdasági osztá­lyának a véleménye is befolyással van, mert azt szeretnék, ha a tulajdo­nosok a megvásárolt telket nem hagy­nák parlagon, gyümölcsfával ültetnék be, zöldséget termelnének rajta. PÁLA KÁROLYNÉ: Mi arra törek­szünk, hogy a telekigénylésbe bekapcsol­juk a fővárosi üzemek és hivatalok szakszervezeteit, s ez jó lehetőséget nyúj­tana arra, hogy egy-egy vállalat, vagy intézmény közös összefogással megköny­­nyítené a telkek közművesítését, megol­dást keresne a kényelmes közlekedésre. Szentendrén már jó kísérletek vannak erre. A Hajógyár és a Vendéglátóipari Tröszt is igényelt dolgozói részére hét­végi telkeket és intézményesen oldja meg a telekvásárlással, közművesítéssel járó gondokat. A megye vezetői is egyet­értenek a telekvásárlás ilyen formájával, ez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy az egyéni vásárlók ne juthatnának telek­hez. Nincs protekció A telekvásárlás egyik feltétele: a ve­vőnek ne legyen máshol telke, az in­gatlanokat a jövőben sem öröklés, sem ajándékozás, sem egyéb címen nem le­het kisebb részekre osztani. A vételár­nál a községi tanács indokolt esetben még részletfizetési kedvezményt is biz­tosíthat. Az új tulajdonos ingatlanát öt évig nem adhatja el.­­ A kerekasztal beszélgetés során szó­ba kerültek azok a hírek, amelyek sze­rint néhányan protekció útján Leány­falu környékén olcsón jutottak telek­hez, 35—120 forintért vásárolták meg a telek egy-egy négyszögölét. Mi ebben az igazság? E telkek árát a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága állapította meg. Ezen a környéken 300 parcellát alakí­tottak ki nagyon rossz talajon, és ez magyarázza a telkek viszonylag jutá­nyos árát. Az új tulajdonosok egyálta­lán nem protekció útján jutottak e telkekhez, s az igazsághoz tartozik még az is, hogy a telkek közművesítésére — a „jól értesültekkel” ellentétben — a közeljövőben nem kerül sor. Ivóvíz, fürdés, építőanyag UJFALUSI FERENC: A tanácsnak nagy gondot jelent a hétvégi telkek köz­művesítése. Előbb a Pest környéki közsé­gek belterületén kell a vízvezeték­csatornaépítést stb. megoldani, csak az­után kerülhet sor az üdülőterületekre. A telkek jórészén —, a mélységtől függően — 1700—5000 forintba kerül egy-egy kút fúrása. E kutak ivóvize az egészségügyi követelményeknek általában megfelel, de a KÖJÁL még nem ellenőrizte valameny­­nyit. Sok a panasz a Duna-kanyar közle­kedésére is. Ráckeve és környéke pedig még a felső Duna-kanyarnál is nehezeb­ben közelíthető meg. A HÉV szerelvé­nyei zsúfoltak, az autóbusz-különjárat pe­dig drága a kispénzű embernek. A me­gye vezetői most foglalkoznak e kérdés­sel, hiszen köztudott, hogy a hét végén általában 150—200 ezer ember utazik a fővárosból Pest környékére. CZAP MIKLÓS: A dunai fürdésről most talán nem időszerű szólni, de ez is nagy gondunk. Az elmúlt években, az idei nyáron is sok áldozatot követelt a tilosban való fürdés. Visegrád, Leányfalu és Nagymaros Duna-partján úgynevezett kosaras strandot létesítünk korláttal kö­rülvéve. A szentendrei Papp-szigeten pe­dig a közeljövőben befejeződik a meden­cés strand építése. A telekvásárlással természetesen együtt jár az építkezés is. A megyében vasanyag kivételével biztosítani tudják az építke­zési anyagot, inkább a munkaerővel van­nak problémák. Néhány Pest környéki termelőszövetkezet — a ráckevei Rákóczi és Aranykalász, a kiskunlacházi Kiskun — házépítésre is berendezkedett. A mun­kaerőhiány sajnos szabad teret nyit a kon­tároknak. Velük szemben eddig nem jár­tak el kellő szigorral, s a megyei tanács­nál nemcsak azért keresik a kontárok elleni erélyes fellépés lehetőségét, mert azok engedély nélkül, „feketén” dolgoz­nak, hanem azért is, mert a legtöbb esetben megkárosítják az építtetőket és kontármunkát végeznek. A Pest megyei tanács vezetőivel folytatott beszélgetés végén óhatatlanul szóba került a telekspekuláció felszá­molása is. Akik visszaélnek a lehetőségekkel CZAP MIKLÓS: Mindent megteszünk azért, hogy a telekspekulációt az illetékes szervekkel együtt megakadályozzuk. A 2, 5 holdas földtulajdonosok élnek leginkább vissza a lehetőségekkel, a telkek iránti kereslettel, s árulják a megengedettnél magasabb áron földjeiket. Velük szemben erélyesen fel fogunk lépni és gondosko­dunk arról, hogy az eladásra szánt föld­jük minél előbb a napi áron kerüljön forgalomba. Ezzel az intézkedésünkkel is korlátozzuk a telekspekulációt. Érden is­merünk olyan embert, aki telkéből több mint negyed millió forintot akart szerez­ni, de Ráckevén, Leányfalun, Szentend­rén is vannak az érdihez hasonló telek­spekulánsok. Ezért az a tanácsunk, hogy telekvásárláskor az illetékes tanács, vagy az OTP-fiók a legjobb partner, hiszen a Duna-kanyarban még most is több száz olyan telek van, amely nem talált gaz­dára, s a következő években még inkább megnő majd a tanácsok parcellázási ter­ve révén a telkek kínálata. Fahidy József A kalapácsos művész A kalapácsos ember jön, egyre köze­lebb van, már emeli pörölyét, hogy le­sújtson, izmai pattanásig feszülnek, „vö­rösen előre rezg ezermérföldes árnya”. Le is sújt a vörös ököl a díszes terem­ben levő tárgyalóasztalra, szerteszét re­pülnek a székek s a bennük ülő rémült urak, diplomaták; a trónszék felborul, olyan erővel dönti egy hatalmas, félmez­telen, izmos alak, a nép: Köztáraságot! A művész pontosan megértette korának legégetőbb kérdéseit, és habozás nélkül részt vállalt a politikai harcból. A ta­nácskormány elismerésül a plakátügyek kormánybiztosává nevezte ki, és megbízta a város díszítésével május elsejére. Ezért kellett a fehérterror elől menekülnie az országból, s vissza se térhetett, csak a halála előtti évben. Nevét azonban egész Európa megtanul­ta, nemcsak sodró erejű, kevés szóval, de annál több lendülettel és agitatív erővel ható politikai plakátjairól, hanem mű­vészi és előremutató kereskedelmi-kultu­rális reklámgrafikáiról is. Ki ne emlé­keznék a padra, amelyen cselédlánytól a nagyságos úrig mindenki Palma gumi­sarkot visel cipőjén? Ki ne emlékezne az Állatkert komoran gubbasztó sasmada­rára, s ki ne tudná, hogy ezekre, meg a Modiano-plakátra, az Aurora-grafikára, a filmplakátokra az a hatalmas lendü­letű, robbanó temperamentumú alak a jellemző, aki keresztülrohan a világon, kezében a plakáttal, amelyen csupán a művész neve szerepel. Húsz éve halott Biró Mihály, a ma­gyar plakát „első embere”. Még csak ennyi idő állt rendelkezésre felmérni nagyságát, hatását, művészetét. Kene­ssei András Újabb 30 millió forint értékű segély indul útnak Vietnamba A Madách Színházban vasárnap ünne­pélyes keretek között hirdették ki a KPM irányítása alá tartozó autóközleke­dési vállalatoknak a vietnami nép anyagi támogatására indított versenye eredmé­nyét. Kiss Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes — aki nemrégi­ben Vietnamban járt — elmondta az ün­nepségen, hogy az autóközlekedési válla­latok dolgozóinak akciója mintegy har­mincmillió forint értékű segélyszállít­mányt eredményezett, amely útra készen áll. 170 teherautó, 70 dömper, mentőko­csik, műhelyautók, különféle járművek­hez való szerelvények és alaktrészek van­nak a szállítmányban. Az ajándék a köz­lekedés- és a postaügy mintegy 330 000 dolgozójának segítőkészségéből született. Legtöbbet tett a nemes ügy érdekében az 1. számú Autóközlekedési Vállalat, amelynek kollektíváját az ünnepségen oklevéllel tüntették ki és átadták a meg­becsülés jeleként azt a vörös zászlót, me­lyet a Kiss Dezső vezette delegáció aján­dékként kapott a VDK közlekedési mi­niszterétől. Hoang Luong, a VDK budapesti nagy­követe az ünnepségen köszönetet mon­dott az értékes támogatásért Őszi vasárnap Vásárhelyen Megkezdődtek az ünnepi hetek X . Megnyílt a XV. Vásárhelyi Őszi Tárlat Ragyogó nyárias idővel virradt föl a szombaton kezdődött Vásárhelyi Hetek első vasárnapja. Már délelőtt feltűnően sokan, különösen nagy számú fiatal volt az utcákon. Tizenegy órakor Tornyai János szobra előtt a helyőrségi fúvós­­zenekar koncertje köszöntötte a város lakóit. Déli 12 órakor nyílt meg a XV. jubileumi Vásárhelyi őszi Tárlat. Az érdeklődésre jellemző, hogy a megnyitó időpontjában nemcsak a termekben zsú­folódtak az emberek, hanem még az ut­cán is álltak, vártak sorukra, míg be­juthatnak. Dr. Dömötör János ország­gyűlési képviselő, a Tornyai Múzeum igazgatója megnyitójában méltatta a hódmezővásárhelyi művészet szerepét a magyar kulturális életben. Az itt élő vagy időnként a városban alkotó művé­szek az alföldi festészet nagyjainak örök­ségét folytatják, s bartóki értelmezési szintézis megteremtésére vállalkoztak a képzőművészetben. Ez a nemzeti, népi hagyományok és az egyetemes emberi egyesítését, összekapcsolását jelenti. A megnyitón Sajti Imre, a városi ta­nács vb-elnöke adta át a kitüntető Tor­­nyai-plakettet. Idén a kiállítás zsűrijé­nek javaslatára Kovács Mári hódmező­vásárhelyi festőművész, Tornyai János munka- és élettársa kapta meg. A ha­gyományoktól eltérően egy másik Tor­­nyai-plakettet is kiadtak. Ezt ezúttal nem képzőművész, hanem a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, J. A. Furceva kapta, aki csütörtökön tett látogatást Hódmezővásárhelyen és elismeréssel te­kintette meg a rendezés alatt álló kiállí­tást. A városi tanács az emlékplakettel Furceva miniszterasszonynak a magyar képzőművészet és ezen belül a hódmező­vásárhelyi festészet szovjetunióbeli nép­szerűsítésében kifejtett tevékenységéért akarta háláját kifejezni. Az idén először osztottak ki egyenként öt-ötezer forintot munkajutalmakat. Ezeket Németh József festőművész, Cso­­hány Kálmán grafikusművész, egy díjat pedig megosztva Meszlényi János szob­rászművész és Szalay Ferenc festőművész kapott. A tárlatnyitás alkalmával Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke nyilatkozott a Magyar Hírlap számára a Vásárhelyi He­tek jelentőségéről. Elmondotta, hogy Hódmezővásárhely 1944. október 8-án szabadult fel, ennek emlékére rendezik már harmadik éve az ünnepi heteket. idén október 5-től 20-ig. Célja, hogy így regisztrálják az elért eredményeket, be­mutassák a város és a környék fejlődé­sét, valamint idén megemlékezzenek nemcsak a felszabadulás évfordulójáról, hanem a három fél évszázados forra­dalmi évfordulóról is: az őszirózsás for­radalom, a KMP megalakulása és a Ma­gyar Tanácsköztársaság jubileumáról — Meglepően nagy a közvélemény ér­deklődése a Vásárhelyi Hetek rendezvé­nyei iránt — mondta a vb-elnök. — Erre mi sem jellemzőbb, mint például az, hogy a szerdára hirdetett Magvető irodalmi estre, valamint Antal Imre 14-i koncertjére már valamennyi jegy elkelt. A rendezvénysorozat idején peda­gógiai, orvosi, mezőgazdasági tanácsko­zásokat is tartanak. Az egyik legrepre­zentatívabb esemény pedig éppen az őszi tárlat megnyitása volt Ugyancsak vasárnap nyílt meg a vá­roshoz közeli egyik tanyaközpontban, a Bem Termelőszövetkezet művelődési ter­mében a hódmezővásárhelyi művészek vándorkiállítása. Ezt Vörös Mihály, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyitot­ta meg. A képzőművészek legújabb alko­tásait évről évre ily módon mind ered­ményesebben kívánják eljuttatni a tanyai emberekhez. Ez a kezdeményezés éppen itt azért figyelemre méltó, mert Vásár­hely lakosságának mintegy negyede a tanyákon él. Rideg Gábor

Next