Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)
1968-10-07 / 145. szám
Magyar Hírlap hazai körkép 1968. OKTÓBER 7. HÉTFŐ 5 Ki a jó levegőre, de hogyan ? Telkek Pest környékén — A kereslet és kínálat aránya A tanács a spekulánsok ellen — Az illetékesek jó tanácsai Mint lapunk 1. oldalán közölt riportból kitűnik: a pestieket mind jobban foglalkoztatja, hogy miként juthatnának a főváros környékén telekhez. Mind nagyobb az igény arra, hogy a hét végén a főváros zajától, rossz levegőjéből elmenekülve, pihenést nyújtó víkendtelephez jusson a pesti polgár. A Magyar Hírlap beszélgetésre hívta meg a Pest megyei Tanács és a Pest környéki tanácsok vezetőit: Czap Miklóst, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesét, Pala Károlynét, Szentendre tanácsának elnökét, országgyűlési képviselőt, Szabó Józsefet, a Ráckevei járás tanácselnökét, Ujfalusi Ferenc és Kasza Béla osztályvezetőket, akik a megyei tanácsnál a telekrendezéssel foglalkoznak. A beszélgetés napirendjén a Dunakanyar parcellázási tervei, telekrendezési problémái szerepeltek. A kerekasztal szereplői CZAP MIKLÓS: A Pest megyei Tanács a szívén viseli azoknak a pesti embereknek kívánságát, akik a főváros környékén mielőbb telekhez szeretnének jutni, s éppen ezért határozott intézkedésekkel kíván gátat vetni mindenfajta telekspekulációnak, a telekárak felsrófolásának. Községi tanácsaink, amelyek üdülőterületekkel rendelkeznek, eddig a telket keresőknek csak kisebb hányadát tudták kielégíteni. Ennek egyszerű az oka. A községi tanácsoknak nincs annyi pénzük, hogy a telekrendezési, parcellázási terveket elkészítsék, a telekrendezést végrehajtsák. Mindenesetre már ebben az évben is jelentősen javult a helyzet, s a következő években — előreláthatóan három éven belül — a Dunakanyarban csaknem 10—12 ezer család részére biztosíthatunk 100—250 négyszögöles telket, s ezeken majd hétvégi házakat lehet építeni. A megyei tanács nemrégen fölmérte a kiosztható telkeket. 1970-ig 1700 holdat kívánnakparcellázni, s a telekigénylőknek szétosztani. 210 holdon — ez a terület főként a Duna-kanyari községek belterületére esik — már elvégezték a parcellázást és 1800 hétvégi telket osztottak szét. A telkeket az OTP útján értékesítik. A budai járásban ISO, a ráckeveiben 990, a szentendreiben 260, a szobi járásban 400 telket adtak el eddig. SZABÓ JÓZSEF: A mi járásunkban, a ráckeveiben — csak a példa kedvéért mondom — szintén nagy volt a kereslet a telkek iránt, Dömsödön 200, a kiskunlacházi Duna-parton 250, a szigetcsépi Duna-parton 60, a délegyházi tóparton pedig 80 telket értékesítettünk. Ráckevén is lenne még olyan terület, amelyik hétvégi ház építésére alkalmas, a tanács ezt szívesen el is adná, de mivel a vízparttól 60—100 méterre vannak a házhelyek, kevés az érdeklődő e telkek iránt. A telekrendezés „második fordulójában’’ 658 holdon, több mint 5200 belterületi telek kialakítására kerül sor. Megoldandó probléma e telkek tulajdonjogi viszonya. Ugyanis egy részük magántulajdonban van, ez jelentősen megnöveli a parcellázás költségeit, s — a törvényes keretek között — fokozottabb mértékben kerül sor e területeken kisajátításra. A tervek szerint ilyen módon, az előbb említett második fordulóban a ráckevei járásban 1720, a budaiban 336, a szentendreiben 944, a szobi járásban 208, Gödöllő határában 296, Szentendre városban pedig 1760 vásárolható telket alakítanak majd ki így ilyen módon. KASZA BÉLA: Véleményünk szerint a nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi, állami földeken is lehetőség van hétvégi telkek szétosztására. Az elkövetkező években csaknem 6000 parcellát tudunk ilyen módon családi telekként kialakítani, mindenekelőtt a szentendrei és a ráckevei járásban. Mi határozza meg a telek árát ? A telekvásárlókat természetesen a telek fekvése, megközelítése mellett mindenekelőtt az érdekli, hogy mennyi lesz a telkek ára. Az illetékesek válasza megnyugtató volt. A telkek vételárát a táj jellegének, közlekedési adottságainak, a föld termőállapotának megfelelően a pénzügyi szervek — a tanács pénzügyi osztálya és az OTP — alakítják ki, egyeztetik, de ezek mindenképpen alacsonyabbak lesznek a helyben kialakult spekulációs áraknál. Aki tehát jó áron akar szép telekhez jutni, elsősorban a tanácshoz és az OTP-hez forduljon. A nagyüzemi gazdálkodásra kevésbé alkalmas telkek vevőinek kijelölésére a tanács mezőgazdasági osztályának a véleménye is befolyással van, mert azt szeretnék, ha a tulajdonosok a megvásárolt telket nem hagynák parlagon, gyümölcsfával ültetnék be, zöldséget termelnének rajta. PÁLA KÁROLYNÉ: Mi arra törekszünk, hogy a telekigénylésbe bekapcsoljuk a fővárosi üzemek és hivatalok szakszervezeteit, s ez jó lehetőséget nyújtana arra, hogy egy-egy vállalat, vagy intézmény közös összefogással megkönynyítené a telkek közművesítését, megoldást keresne a kényelmes közlekedésre. Szentendrén már jó kísérletek vannak erre. A Hajógyár és a Vendéglátóipari Tröszt is igényelt dolgozói részére hétvégi telkeket és intézményesen oldja meg a telekvásárlással, közművesítéssel járó gondokat. A megye vezetői is egyetértenek a telekvásárlás ilyen formájával, ez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy az egyéni vásárlók ne juthatnának telekhez. Nincs protekció A telekvásárlás egyik feltétele: a vevőnek ne legyen máshol telke, az ingatlanokat a jövőben sem öröklés, sem ajándékozás, sem egyéb címen nem lehet kisebb részekre osztani. A vételárnál a községi tanács indokolt esetben még részletfizetési kedvezményt is biztosíthat. Az új tulajdonos ingatlanát öt évig nem adhatja el. A kerekasztal beszélgetés során szóba kerültek azok a hírek, amelyek szerint néhányan protekció útján Leányfalu környékén olcsón jutottak telekhez, 35—120 forintért vásárolták meg a telek egy-egy négyszögölét. Mi ebben az igazság? E telkek árát a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapította meg. Ezen a környéken 300 parcellát alakítottak ki nagyon rossz talajon, és ez magyarázza a telkek viszonylag jutányos árát. Az új tulajdonosok egyáltalán nem protekció útján jutottak e telkekhez, s az igazsághoz tartozik még az is, hogy a telkek közművesítésére — a „jól értesültekkel” ellentétben — a közeljövőben nem kerül sor. Ivóvíz, fürdés, építőanyag UJFALUSI FERENC: A tanácsnak nagy gondot jelent a hétvégi telkek közművesítése. Előbb a Pest környéki községek belterületén kell a vízvezetékcsatornaépítést stb. megoldani, csak azután kerülhet sor az üdülőterületekre. A telkek jórészén —, a mélységtől függően — 1700—5000 forintba kerül egy-egy kút fúrása. E kutak ivóvize az egészségügyi követelményeknek általában megfelel, de a KÖJÁL még nem ellenőrizte valamenynyit. Sok a panasz a Duna-kanyar közlekedésére is. Ráckeve és környéke pedig még a felső Duna-kanyarnál is nehezebben közelíthető meg. A HÉV szerelvényei zsúfoltak, az autóbusz-különjárat pedig drága a kispénzű embernek. A megye vezetői most foglalkoznak e kérdéssel, hiszen köztudott, hogy a hét végén általában 150—200 ezer ember utazik a fővárosból Pest környékére. CZAP MIKLÓS: A dunai fürdésről most talán nem időszerű szólni, de ez is nagy gondunk. Az elmúlt években, az idei nyáron is sok áldozatot követelt a tilosban való fürdés. Visegrád, Leányfalu és Nagymaros Duna-partján úgynevezett kosaras strandot létesítünk korláttal körülvéve. A szentendrei Papp-szigeten pedig a közeljövőben befejeződik a medencés strand építése. A telekvásárlással természetesen együtt jár az építkezés is. A megyében vasanyag kivételével biztosítani tudják az építkezési anyagot, inkább a munkaerővel vannak problémák. Néhány Pest környéki termelőszövetkezet — a ráckevei Rákóczi és Aranykalász, a kiskunlacházi Kiskun — házépítésre is berendezkedett. A munkaerőhiány sajnos szabad teret nyit a kontároknak. Velük szemben eddig nem jártak el kellő szigorral, s a megyei tanácsnál nemcsak azért keresik a kontárok elleni erélyes fellépés lehetőségét, mert azok engedély nélkül, „feketén” dolgoznak, hanem azért is, mert a legtöbb esetben megkárosítják az építtetőket és kontármunkát végeznek. A Pest megyei tanács vezetőivel folytatott beszélgetés végén óhatatlanul szóba került a telekspekuláció felszámolása is. Akik visszaélnek a lehetőségekkel CZAP MIKLÓS: Mindent megteszünk azért, hogy a telekspekulációt az illetékes szervekkel együtt megakadályozzuk. A 2, 5 holdas földtulajdonosok élnek leginkább vissza a lehetőségekkel, a telkek iránti kereslettel, s árulják a megengedettnél magasabb áron földjeiket. Velük szemben erélyesen fel fogunk lépni és gondoskodunk arról, hogy az eladásra szánt földjük minél előbb a napi áron kerüljön forgalomba. Ezzel az intézkedésünkkel is korlátozzuk a telekspekulációt. Érden ismerünk olyan embert, aki telkéből több mint negyed millió forintot akart szerezni, de Ráckevén, Leányfalun, Szentendrén is vannak az érdihez hasonló telekspekulánsok. Ezért az a tanácsunk, hogy telekvásárláskor az illetékes tanács, vagy az OTP-fiók a legjobb partner, hiszen a Duna-kanyarban még most is több száz olyan telek van, amely nem talált gazdára, s a következő években még inkább megnő majd a tanácsok parcellázási terve révén a telkek kínálata. Fahidy József A kalapácsos művész A kalapácsos ember jön, egyre közelebb van, már emeli pörölyét, hogy lesújtson, izmai pattanásig feszülnek, „vörösen előre rezg ezermérföldes árnya”. Le is sújt a vörös ököl a díszes teremben levő tárgyalóasztalra, szerteszét repülnek a székek s a bennük ülő rémült urak, diplomaták; a trónszék felborul, olyan erővel dönti egy hatalmas, félmeztelen, izmos alak, a nép: Köztáraságot! A művész pontosan megértette korának legégetőbb kérdéseit, és habozás nélkül részt vállalt a politikai harcból. A tanácskormány elismerésül a plakátügyek kormánybiztosává nevezte ki, és megbízta a város díszítésével május elsejére. Ezért kellett a fehérterror elől menekülnie az országból, s vissza se térhetett, csak a halála előtti évben. Nevét azonban egész Európa megtanulta, nemcsak sodró erejű, kevés szóval, de annál több lendülettel és agitatív erővel ható politikai plakátjairól, hanem művészi és előremutató kereskedelmi-kulturális reklámgrafikáiról is. Ki ne emlékeznék a padra, amelyen cselédlánytól a nagyságos úrig mindenki Palma gumisarkot visel cipőjén? Ki ne emlékezne az Állatkert komoran gubbasztó sasmadarára, s ki ne tudná, hogy ezekre, meg a Modiano-plakátra, az Aurora-grafikára, a filmplakátokra az a hatalmas lendületű, robbanó temperamentumú alak a jellemző, aki keresztülrohan a világon, kezében a plakáttal, amelyen csupán a művész neve szerepel. Húsz éve halott Biró Mihály, a magyar plakát „első embere”. Még csak ennyi idő állt rendelkezésre felmérni nagyságát, hatását, művészetét. Kenessei András Újabb 30 millió forint értékű segély indul útnak Vietnamba A Madách Színházban vasárnap ünnepélyes keretek között hirdették ki a KPM irányítása alá tartozó autóközlekedési vállalatoknak a vietnami nép anyagi támogatására indított versenye eredményét. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes — aki nemrégiben Vietnamban járt — elmondta az ünnepségen, hogy az autóközlekedési vállalatok dolgozóinak akciója mintegy harmincmillió forint értékű segélyszállítmányt eredményezett, amely útra készen áll. 170 teherautó, 70 dömper, mentőkocsik, műhelyautók, különféle járművekhez való szerelvények és alaktrészek vannak a szállítmányban. Az ajándék a közlekedés- és a postaügy mintegy 330 000 dolgozójának segítőkészségéből született. Legtöbbet tett a nemes ügy érdekében az 1. számú Autóközlekedési Vállalat, amelynek kollektíváját az ünnepségen oklevéllel tüntették ki és átadták a megbecsülés jeleként azt a vörös zászlót, melyet a Kiss Dezső vezette delegáció ajándékként kapott a VDK közlekedési miniszterétől. Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete az ünnepségen köszönetet mondott az értékes támogatásért Őszi vasárnap Vásárhelyen Megkezdődtek az ünnepi hetek X . Megnyílt a XV. Vásárhelyi Őszi Tárlat Ragyogó nyárias idővel virradt föl a szombaton kezdődött Vásárhelyi Hetek első vasárnapja. Már délelőtt feltűnően sokan, különösen nagy számú fiatal volt az utcákon. Tizenegy órakor Tornyai János szobra előtt a helyőrségi fúvószenekar koncertje köszöntötte a város lakóit. Déli 12 órakor nyílt meg a XV. jubileumi Vásárhelyi őszi Tárlat. Az érdeklődésre jellemző, hogy a megnyitó időpontjában nemcsak a termekben zsúfolódtak az emberek, hanem még az utcán is álltak, vártak sorukra, míg bejuthatnak. Dr. Dömötör János országgyűlési képviselő, a Tornyai Múzeum igazgatója megnyitójában méltatta a hódmezővásárhelyi művészet szerepét a magyar kulturális életben. Az itt élő vagy időnként a városban alkotó művészek az alföldi festészet nagyjainak örökségét folytatják, s bartóki értelmezési szintézis megteremtésére vállalkoztak a képzőművészetben. Ez a nemzeti, népi hagyományok és az egyetemes emberi egyesítését, összekapcsolását jelenti. A megnyitón Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke adta át a kitüntető Tornyai-plakettet. Idén a kiállítás zsűrijének javaslatára Kovács Mári hódmezővásárhelyi festőművész, Tornyai János munka- és élettársa kapta meg. A hagyományoktól eltérően egy másik Tornyai-plakettet is kiadtak. Ezt ezúttal nem képzőművész, hanem a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, J. A. Furceva kapta, aki csütörtökön tett látogatást Hódmezővásárhelyen és elismeréssel tekintette meg a rendezés alatt álló kiállítást. A városi tanács az emlékplakettel Furceva miniszterasszonynak a magyar képzőművészet és ezen belül a hódmezővásárhelyi festészet szovjetunióbeli népszerűsítésében kifejtett tevékenységéért akarta háláját kifejezni. Az idén először osztottak ki egyenként öt-ötezer forintot munkajutalmakat. Ezeket Németh József festőművész, Csohány Kálmán grafikusművész, egy díjat pedig megosztva Meszlényi János szobrászművész és Szalay Ferenc festőművész kapott. A tárlatnyitás alkalmával Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke nyilatkozott a Magyar Hírlap számára a Vásárhelyi Hetek jelentőségéről. Elmondotta, hogy Hódmezővásárhely 1944. október 8-án szabadult fel, ennek emlékére rendezik már harmadik éve az ünnepi heteket. idén október 5-től 20-ig. Célja, hogy így regisztrálják az elért eredményeket, bemutassák a város és a környék fejlődését, valamint idén megemlékezzenek nemcsak a felszabadulás évfordulójáról, hanem a három fél évszázados forradalmi évfordulóról is: az őszirózsás forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság jubileumáról — Meglepően nagy a közvélemény érdeklődése a Vásárhelyi Hetek rendezvényei iránt — mondta a vb-elnök. — Erre mi sem jellemzőbb, mint például az, hogy a szerdára hirdetett Magvető irodalmi estre, valamint Antal Imre 14-i koncertjére már valamennyi jegy elkelt. A rendezvénysorozat idején pedagógiai, orvosi, mezőgazdasági tanácskozásokat is tartanak. Az egyik legreprezentatívabb esemény pedig éppen az őszi tárlat megnyitása volt Ugyancsak vasárnap nyílt meg a városhoz közeli egyik tanyaközpontban, a Bem Termelőszövetkezet művelődési termében a hódmezővásárhelyi művészek vándorkiállítása. Ezt Vörös Mihály, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg. A képzőművészek legújabb alkotásait évről évre ily módon mind eredményesebben kívánják eljuttatni a tanyai emberekhez. Ez a kezdeményezés éppen itt azért figyelemre méltó, mert Vásárhely lakosságának mintegy negyede a tanyákon él. Rideg Gábor