Magyar Hírlap, 1968. november (1. évfolyam, 170-199. szám)

1968-11-01 / 170. szám

2­198. NOVEMBER 1. PÉNTEK NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap ■­lföldi Apókból Xeratb tribune hadügyi bi­ -----bi­zottsága hosz­szas vita után végül is megszavazta azt a határozati javaslatot, amely felhatal­mazza a Német Szövetségi Köztársaság kormányát 88 Phantom vadászbombázó megvásárlására. A nyugatnémet légierő felügyelője Steinhoff tábornok az ameri­kai vadászbombázók vásárlásával kapcso­latban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a gépekre elsősorban távolsági fel­derítő feladatok várnak. Ennek megfele­lően felszerelésük eltér azoknak a Phan­­tom-gépeknek a felszerelésétől, amelye­ket az amerikai hadsereg a vietnami há­borúban használ. (A nyugatnémet légi­erő egyébként erre a feladatra jelenleg a Starfighter-gépeket alkalmazza, közü­lük az elmúlt években közel 80 gép zu­hant le.) A Bundestag hadügyi bizottsá­ga 16:14 arányban szavazta meg a tör­vényjavaslatot. A vitát és az ellenállást elsősorban az okozta, hogy egyes képvi­selők nem értettek egyet azzal, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaságban állomásozó amerikai hadsereg fenntartási költségei­hez a nyugatnémet kormány az Egyesült Államokban eszközölt fegyvervásárlások­kal járuljon hozzá. Másrészt egyesek han­got adtak annak a követelésüknek, hogy a nyugatnémet hadsereg részére történő fegyvervásárlásoknál részesítsék előny­ben a hazai ipart. A nyugatnémet repü­lőgépipar már régóta hangoztatja ezt a követelését. Harminc tekin- filj 3 y I 14 fi­getélyes nyugat­­iUUUMldHu­MMn­ német újság fő­­szerkesztőjét kérdezték meg, hogy lap­jukban hogyan tüntetik fel a Német De­mokratikus Köztársaság nevét. A vizsgá­lat azt mutatta, hogy a hidegháborús időkre emlékeztető, idéző­jeles megjelölé­sek, „NDK”, „az úgynevezett NDK”, vagy a „Zóna” már tűnőfélben vannak a nyu­gatnémet sajtó területéről. A Nürnberger Nachrichten című lap főszerkesztője el­mondta, hogy a „Szovjet zóna”, „Zóna” kifejezéseket végleg törölték szótárukból, és helyette a „Németország másik fele” kifejezést vagy az NDK-t használják. A Christ und Welt című lap az NDK meg­jelölést idézőjelek nélkül használja. A Rheinischer Merkur szerkesztői is úgy vélik, hogy az NDK nevéhez nem kell hozzátenni az „úgynevezett” jelzőt, még hogyha a három kezdőbetűt időnként idé­zőjelbe is teszik. A Frankfurter Allge­meine Zeitung szerkesztőségében még vi­ták folynak az idézőjel használatáról, a Frankfurter Rundschau, a Stuttgarter Nachrichten pedig már nemigen használ­ja az idézőjeles változatot. A következő napon gúnyos, ironikus hangon támadja a Bal­kán-államok uralkodóit a Bu­dapesti Hírlap „Vannak” című vezércikkében: „Négy király. Az alsósban, melyet Európa gyerek­szobájában játszanak, ott vannak a négy királyok, a szerb, a bolgár, a görög és a montenegrói. Be­mondják egyszerre a kunsztot és megkontrázzák a játszmát — Európának...” Némi keserűséggel folytatva ír a monarchia balkáni sikertelen­ségeiről : „... Ausztria és Ma­gyarország, noha az van legköze­lebb a balkán népekhez, sőt fél­­lábbal benne is áll a Balkánban, legkevesebb érdekét tudta elhe­lyezni ezekben az országokban. Még az annektált tartományok­ban is inkább fogy a befolyása, szakadoznak a benső kötelékek, melyek idecsatolják: se barátsá­got, se szimpátiát, se hálát, sem­mit nem tudtunk ott elérni évti­zedeken át való pazar kormány­zással.” Azután ismét a törökök melletti szívhez szóló szavak: „ ... Európa számára még mindig legalkalmasabb helytartó Bizánc­ban a­­ török. Tartani fogják te­hát, ameddig lehet, ameddig az egyesült Európa akarata erősebb, mint a balkáni négy király és akarata pártfogója. Nem kell tehát nagyon meg­ijedni a balkáni mozgósítástól, ámbár a szomorú valóság az lesz, hogy akiknek semmi nyerni va­lónk nem kínálkozik a zavarból, nekünk lesz ez a mozgalom leg­költségesebb, akár lesz belőle há­ború, akár nem.” A háború október 9-én Monte­negró, 17-én Szerbia és Bulgária hadüzenetével megkezdődött. Tö­rökországot néhány hét alatt tönkreverték. A békekötés a sokágú érdekek miatt sok bonyodalommal, s ne­hezen ment végbe, de nem is volt tartós. Egy esztendő sem telt bele, s 1913 június végén kitört a má­sodik Balkán-háború, amelyet ez­úttal Szerbia, Görögország és Ro­mánia vívott a monarchia által támogatott Bulgária ellen. Bulgá­ria katasztrofális vereséget szen­vedett. A monarchia szekere rohant a szakadék felé. *. Azt ma már kevesen hiszik, hogy az I. világháború valóban az 1914. június 28-i szarajevói revol­verlövések következményeként robbant ki, hogy a monarchia valóban Ferenc Ferdinánd trón­örökös és felesége meggyilkolását akarta megtorolni — bár a hiva­talos politika ezt használta fel „casus belli”-ként, s a tömegeket, a naiv közvéleményt is ezzel tü­zelte háborúra Szerbia ellen. Ha a szarajevói revolverdörre­nést egyáltalán valamihez hason­lítani akarjuk, inkább a start­­pisztoly szerepére emlékezhetünk, melynek hangjára a jól felké­szült, régóta tréningező ellenfe­lek a várakozás pattanásig feszült idegeivel a végső küzdelemre len­dülnek. Ami a trónörökös személyét il­leti, halálában persze kifejezés­re jutott a történelem nagy erői­nek ítélete is. Igaz, a szerb na­cionalista szervezet, a Narodna Obrana határozta el a gyilkossá­got, de képletesen szólva azt is mondhatnánk: a monarchia hosz­­szú ideig leigázott, megalázott, zsarolt népeinek keze húzta meg a ravaszt, az a gyűlölet és harag, amelynek eleven szenét a Habs­burgok hosszú évszázadok alatt gyűjtötték a saját fejükre. * Ferenc Ferdinánd főherceg, aki Rudolf halála után lett trónörö­kös, hasonlóan Rudolfhoz, felfog­ta és megértette a monarchia vál­ságos, súlyos helyzetét s szintén reformokon törte a fejét. Unoka­öccse volt ő Ferenc Józsefnek, akit nemcsak reformterveivel, de morganatikus házasságával is el­idegenített magától; Chotek Zsó­fia cseh grófnőt vette feleségül. Ferenc József a házasságot nem tudta megakadályozni, de a trón­örökös aláírással megerősített es­küjét vette, hogy: „Ez az én há­zasságom morganatikus és most és mindenkoron ilyennek tekin­tendő” — vagyis Ferenc Ferdi­­nándnak sem felesége, sem gyer­mekei nem örökölhetik sem cí­mét, sem vagyonát, sem különle­ges jogait. Ferenc Ferdinánd nem szerette a magyarokat­­, de vajon a maga érdekein túl szeretett-e egyálta­lán egyetlen népet is? Bruno Brehm a monarchia bu­kását tárgyaló háromkötetes munkájában leírja, hogyan do­batta Ferenc Ferdinánd az árokba csendőreivel egy osztrák paraszt szénásszekerét Salzburg környé­kén, mert akadályozta a vadászat­ra induló trónörökös autójának áthaladását. Maga a vadászat is kegyetlen vérengzés volt, a va­dásztörvények felrúgása. Ferenc Ferdinánd a kis szopós zergegidá­­kat éppúgy lelőtte, mint az anya­állatokat. Az elnyűhetetlen, mindenkit túlélő öreg császár halálát váró Ferenc Ferdinánd éppolyan terv­­kovács, emlékiratszerkesztő em­ber volt, mint Rudolf. A minden eresztékében recsegő, korhadt monarchiából, a dualizmus meg­szüntetésével­­ föderatív berendez­kedésű Nagy-Ausztriát akart csi­nálni, amelyben Magyarországot nemzetiségek szerint szétdarabol­ták volna, s amelyben bizonyos jogok megadásával szilárdabbá, nyugodtabbá szerette volna tenni a maga modernizált abszolutiz­musát. Magyargyűlölete a soproni hu­szároknál teljesített szolgálata alatt érlelődött meg, amikor is (Potiorek táborszernagy szerint:) „ . . A magyarok, az ezredestől az utolsó huszárig, szembehelyez­kedtek a trónörökössel, azzal őrjí­tették, hogy egymás közt kizáró­lag magyarul beszéltek, szolgálati nyelvül se a németet használták, így szegezték szembe a trónörökös kemény fejével az ő magyar ma­kacsságukat.” (Következik: ..... FELSÉGED LÁBA ELÉ . BORULVA ...") Molnár Géza:/^! • MT",| Q a ~»tH 0\: \ A monarchiától a köztársaságig 17. Ismét egy trónörökös A magyargyűlölő Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét az 1878-ban okkupált Szarajevóban 1911-ben gyilkolta meg Gavrilo Princip diák. A merénylet volt az első világháborút kirobbantó szikra. Magyar felszólalás az ENSZ apartheidvitáján (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlésének kü­lönleges politikai bizottsága folytatja a vitát a fajüldözés kérdéséről. A szerdai ülésen felszólalt Borsányi Imre, Magyar­­ország képviselője. Kijelentette: a Dél­afrikai Köztársaság fajüldöző rendszere csak bizonyos nyugati körök támogatását élvezve szállhat szembe az ország nem­zeti felszabadítási mozgalmával. Ez a tá­mogatás a pretoriai rendszernek lehetővé teszi, hogy figyelmen kívül hagyja az apartheid kérdéséről az utóbbi húsz év során hozott ENSZ-határozatokat. — A Dél-afrikai Köztársaság kormánya e határozatok ellenére folytatja apart­heidpolitikáját, sőt a fajüldözést más or­szágokba is „exportálja”. A dél-afrikai rendőrség büntetőhadjáratokat vezet Na­mib térségében. Dél-afrikai osztagok a fajüldöző Smith-rendszer egységeivel együtt részt vesznek a rhodesiai nemzeti felszabadítási mozgalom eltiprásában. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Álla­mok, Anglia, Nyugat-Németország és né­hány más NATO-ország makacsul szabo­tálja a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel folytatott kereskedelem betiltására vo­natkozó ENSZ-határozatokat. ENSZ-bizottsági határozat Az ENSZ-közgyűlés négyes számú bi­zottsága 89 szavazattal — 9 szavazat el­lenében és 15 tartózkodás mellett — ha­tározattervezetet fogadott el, amelyben elítéli a rhodesiai fajüldöző rendszert és annak nyugati pártfogóit. A határozat­­tervezet javasolja a rhodesiai törvényel­lenes rezsim megszüntetését. A bizottság javasolja a közgyűlésnek, hívja fel a Biztonsági Tanács figyelmét arra, hogy terjesszék ki a gazdasági szankciókat a Dél-afrikai Köztársaságra és Portugáliára, mivel gazdaságilag segí­tik a Smith-féle rendszert. Szovjet kitüntetés Max­ Rejmanivspak 70. születésnapja alkalmából Az NKP és az NSZEP üdvözlete — Kádár János távirata (ADN) Németország Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága levélben fejezte ki jókívánságait a KB első titkárának, Max­ Reimann-nak 70. születésnapja al­kalmából. A levél egyebek között hangsúlyozza: „Mindig tudatában voltál annak, milyen jelentőséggel bír a Szovjetunió Kommu­nista Pártja a német és a nemzetközi munkásmozgalom sorsára nézve. Azokra az erőkre nézve, amelyek elhatározták Nyugat-Németország militarizálását és a revánspolitika kialakítását, Németország Kommunista Pártja a legális tevékenység évei alatt komoly fenyegetést jelentett. Ezek az erők úgy vélték, ha betiltják a pártot, akkor egyben sikerül a pártot ki­zárni a politikai életből, ez nem vált be.” A születésnap alkalmából üdvözlő üze­netet intézett Reimannhoz a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága. 70. születésnapja alkalmából az NDK Minisztertanácsának javaslatára a Karl Marx érdemrenddel tüntették ki. Az ér­demrendet Walter Ulbricht, az NDK ál­lamtanácsának elnöke, az NSZEP első tit­kára­ nyújtotta át az ünnepeknek. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a 70 éves Max Reimann­t, „a német és a nemzetközi kommunista munkásmozgalomban, a bé­kéért vívott harcban és a szovjet—német barátság erősítésében” szerzett nagy ér­demeiért. (MTI) Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára távirat­ban üdvözölte Max Reimannt, Németor­szág Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkárát 70. születésnapja alkalmából. Az NDK kormányának nyilatkozata (MTI) A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya csütörtökön kiadott nyi­latkozatában éles tiltakozást jelentett be a nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt kongresszusának Nyugat-Berlinben történő megrendezése ellen. Az NDK kor­mánya a leghatározottabban követeli a jövő hétre tervezett kongresszus nyugat­berlini megtartásának megakadályozását A kormánynyilatkozat ismételten alá­húzza, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, és ezt a tényt a három nyugati nagyhatalom is több ízben megerősítette. ítéleteket hatálytalanítottak Romániában (MTI) Románia Legfelső Törvényszéke csütörtökön közleményt adott ki katonai bíróságok korábbi ítéleteinek hatálytala­nításáról. Az RKP KB áprilisi plénumán egyes párt- és állami aktivisták rehabilitálásá­ról hozott határozat értelmében a Román Szocialista Köztársaság főügyésze kérte az 1951-ben hazaárulás és összeesküvés vádjával elítélt Kurkó Gyárfás és haza­árulásban bűnrészesként elítélt Bodor Bertalan perének felülvizsgálását. Ugyancsak kérte a súlyos vádakkal Brassóban 1959-ben, majd felső fórumon 1962-ben elítélt Birkner Andreas, Aichel­ Burg Wolf, Scherg Georg, Berger Hans és Siegmund Haradt perének felülvizsgá­latát. A Legfelső Katonai Törvényszék kollé­giuma, illetőleg a Legfelső Törvényszék plénuma helyt adott a felülvizsgálati ké­résnek és a perek, eljárások felülvizs­gálata után az említettek ellen hozott íté­leteket hatálytalanította. Sajtóértekezlet Kairóban a szuez incidensről (API) A kairói kormány szóvivője szer­dán este sajtóértekezleten világította meg az EAK álláspontját a legutóbbi szuezi fegyveres incidenssel kapcsolatban. Mint mondotta, múlt szombaton az EAK tüzér­sége megsemmisítette az izraeliek rakéta­kilövő állásait, amelyeket a Szuezi-csa­­torna mentén helyeztek el agressziós cé­lokból. „Ezzel a civil lakosságot védtük meg jogosan az agressziós cselekedetek ellen, hisz az izraeliek tulajdonképpen egyiptomi területen építették ki támadó állásaikat. Egy kérdésre felelve a szóvivő elítélően nyilatkozott azokról az izraeli híresztelé­sekről, miszerint a Szovjetunió „erőszak­kal” akarná a Szuezi-csatornát szabaddá tenni. A Szuezi-csatorna kérdésében ter­mészetesen az EAK az egyedüli illetékes. A kairói kormány szerda este Nasszer elnöklete alatt háromórás minisztertaná­csot tartott, amelyen meghallgatták Mo­hamed Favzi tábornok hadügyminiszter jelentését a Szuezi incidensről. J­ekoah ENSZ-megbízott szerdán este benyújtotta Izrael írásos panaszát a Biz­tonsági Tanácsnak, amelyben „a teljes fe­lelősséget az EAK-ra hárítja” az október 26-i tűzpárbaj miatt. Izraeli egységek csütörtökön Umm al- Surat térségében géppuskatűzzel árasz­tottak el több jordániai állást. A jordá­­niai alakulatok a tüzet viszonozták.

Next