Magyar Hírlap, 1968. november (1. évfolyam, 170-199. szám)
1968-11-12 / 181. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁGVILAGGAZDASAG 1968. NOVEMBER 12. KEDD 1 Nyers Rezső beszéde a vezetők kiválasztásának elveiről, az új gazdaságirányítás tapasztalatairól Veres József munkaügyi miniszter megnyitotta a vezetőképző központ első tanfolyamát Veres József munkaügyi miniszter, a vezetőképzés koordinációs bizottságának elnöke hétfőn megnyitotta az Országos Vezetőképző Központ első tanfolyamát, ami egyben az intézet munkájának hivatalos megkezdését is jelenti. A három-, négy-, hathetes tanfolyamokon gazdasági vezetők és helyetteseik vesznek részt. A most induló első háromhetes tanfolyamnak 25 hallgatója van. A miniszter rámutatott, hogy vállalataink vezetőinek, különösen most, az új mechanizmus viszonyai között, az eddiginél racionálisabban kell gazdálkodniuk. A gazdasági reform, a tudományos technikai forradalom a vezetők számára új lehetőségeket, de egyben új problémákat is jelent. A továbbképzés új formái között a hallgatók új információkat szereznek, elmélyítik ismereteiket, s egyben arra is módot nyújt a tanfolyam, hogy az új követelményeknek megfelelően fejlődjék a vezetők gondolkodásmódja. A koordinációs bizottság éves és középtávú tervet dolgozott ki a gazdasági vezetők továbbképzésére. Először az ipari és építőipari vezetők, majd egyéb népgazdasági ágazatok vezetőinek továbbképzésére kerül sor. E munkához az ENSZ is hozzájárul különleges alapjából. A néhány hetes tanfolyamon túl is segíti a vezetőket az Országos Vezetőképző Központ. Problémáikkal bármikor felkereshetik az intézetet, amely esetenként konzultációkat rendez részükre és dokumentációkat is bocsát a vezetők rendelkezésére. Javuljon a fogyasztók helyzete A megnyitón részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is, aki a Központi Bizottság nevében üdvözölte a tanfolyam igazgatóságát, előadóit és hallgatóit . Az új mechanizmus tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy az átállás sikeres volt A termelés nagyjából a tervezett ütemben nőtt, a fogyasztás valamivel nagyobb a tervezettnél, a külkereskedelmi mérleg javításában pedig biztató kezdeti tendenciák vannak. Megindult az a folyamat, hogy külkereskedelmünkben ne egyszerűen a mennyiséget tekintsük, hanem mindenekelőtt az export és import arányát javítsuk, mert ez teszi lehetővé nemzeti jövedelmünk gyorsabb ütemű növelését. Fontos feladat, hogy erőteljesen tovább javítsuk népgazdaságunk versenyképességét a világpiacon. Másik fontos teendő a beruházások hatékonyságának javítása. Mindezt úgy kell elérnünk, hogy a fogyasztói piac, a fogyasztók helyzete tovább javuljon. Legyen elegendő tömegfogyasztási cikk, bővüljön az áruválaszték, folytatódjék a fogyasztási cikkek minőségi javulásának kezdeti tendenciája. Az ország pénzügyi egyensúlyának kérdését elemezve elmondotta, hogy a belső államháztartás egyensúlya rövid távon, a devizális egyensúly pedig középtávon valósítható meg. E kérdéshez szorosan kapcsolódik a vállalatok gazdálkodása. Nyers Rezső utalt arra: a vállalatok egyik fontos teendője, hogy tartalékaikat még gyorsabban tárják fel. A közgazdasági ösztönzés eszközeit a kormányzat az új mechanizmus indulásakor oly módon alkalmazta, hogy nagyobb megrázkódtatások ne érjék a vállalatokat. Ennek tulajdonítható, hogy Magyarországon jelenleg lényegében nincs veszteséges vállalat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenütt a lehető legjobban gazdálkodnak, hanem azt, hogy viszonylag bőségesen rendelkezésükre álltak és állnak tartalékok. Az állam pénzügyi eszközökkel ösztönözni fogja a vállalatokat, hogy merészebb terveket dolgozzanak ki, s még jobban gazdálkodjanak. Az új gazdasági mechanizmus továbbfejlesztéséhez hozzátartozik a központi, állami tervezés fejlesztése, hogy az állam jobban felmérhesse a lehetséges alternatívákat, s emellett fontos a piac szerepének további növelése is. Szükségessé válik a forgalmiadó-rendszer további egyszerűsítése, a vállalatok pénzügyi támogatásának reálisabb alapokra helyezése, a vállalatok belső mechanizmusának kritikai vizsgálata. Kritika és elismerés Nyers Rezső ezután a vállalatok egyszemélyi vezetésének jelentőségét hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ez a vezetés akkor lehet hatékony, ha a demokratikus társadalmi ellenőrzés is érvényesül. Mint mondotta, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket kivéve elvetjük az önigazgatási módszer gondolatát, a demokratikus társadalmi ellenőrzést azonban nem nélkülözhetjük. Az üzemi demokráciát tehát bővíteni kell. A legnagyobb, legfontosabb feladatok közé tartozik minden szinten a vezetők jobb kiválasztása. Igen fontos, hogy a vezetők jól képzettek legyenek, változatlanul alapvető követelmény a szocializmussal való elkötelezettség, s elengedhetetlen, hogy a vezető valóban rendelkezzék vezetési készséggel. Jól vezetni nemcsak jó szándék kérdése — az új mechanizmus viszonyai között új vezetési stílust kell kialakítani. A vezető kiválasztásában a szervezett nevelésnek is nagy a jelentősége, de annak is, hogy a gyakorlati élet válasszon ki olyan kádereket, akik mindennapi munkájukban bebizonyították, hogy a megbízatásra alkalmasak. Mindenképpen különös figyelmet kell fordítani a tehetségre a káderek kiválasztásakor. Kerülni kell a szélsőségeket a vezetők funkcióban tartásának és cserélésének eldöntésekor, helytelen a vezetők állandó váltogatása, ugyanakkor egyetlen vezetőnek sincs joga funkciójához, ha ugyanazt a feladatot mások jobban el tudják látni. A jó vezető munkáját társadalmunk megbecsüli, tisztes jövedelmet is biztosít számukra. Szükséges azonban, hogy az elismerés mindig kritikával párosuljon, mert ez segíti őket a gazdálkodás javításában, a hibák feltárásában és megszüntetésében. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a vezetőknek vállalatuk irányításában szabad kezük van, amit azonban természetesen az ország gazdasági körülményei behatárolnak. A jó vezető felismeri, hogy a vállalati célt mindenekelőtt a rendelkezésre álló eszközökhöz kell szabni, ugyanakkor munkálkodik azon, hogy újabb, magasabb rendű célokhoz előteremteni segítse az eszközt. A megnyitó után megkezdődött az Országos Vezetőképző Központ első tanfolyamának munkája. Mit fed a magas nyereség? Gondokat okoz a munkáshiány ? A könnyűipari vállalatok gazdálkodásának alakulása A könnyűipar több időszerű kérdéséről tájékoztatta a Magyar Hírlapot Mezei Andor, a minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. Első kérdésünk: hogyan alakult a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok termelése? — Eddig mintegy 3 százalékkal haladta meg 1967 első kilenc hónapjának a termelését. Természetesen, voltak az átlagosnál jobban fejlődő iparágaink is. A legnagyobb fejlődés a selyem-, papír-, bútor- és nyomdaiparban volt. Meg kell említeni, hogy volt olyan iparág is, amely a csökkent igény miatt kevesebbet termelt mint tavaly. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az állami iparban közel 3 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma a múlt évhez képest. Mi a helyzet a könynyűiparban? — Nálunk is mintegy 3 százalékkal nőtt a létszám az előző év azonos időszakához viszonyítva, bár az iparvállalatok munkáslétszáma augusztusról szeptemberre 1187 fővel csökkent. Egyes, főleg budapesti és szegedi vállalatok adatai szerint a munkaerőhiány náluk nem mérséklődik, hanem fokozódik. Mivel a termelés növekedése nagyjából azonos volt a létszámnövekedéssel, a könnyűiparban a termelékenység emelkedéséről nem számolhatunk be — Hogyan alakult a munkások létszáma a harmadik negyedévben? — Július óta állandóan csökkent. Amíg a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok júliusban 209 051 munkást foglalkoztattak, augusztusban a számuk 208 449- re, szeptemberben pedig 207 262-re csökkent. Az alkalmazottak száma nőtt. Júliusban 38 785, augusztusban 39 134, szeptemberben pedig már 39 362 volt. Ez bizonyos mértékig az új gazdaságirányítási rendszer követelményeivel magyarázható. — Hogyan alakult a könnyűiparban az idén a balesetek száma? — A minisztérium adatai szerint 4316 baleset volt. Ebből szám szerint legtöbb a legnagyobb létszámú pamutiparban (974), a legkevesebb a selyemiparban (83). Ezer dolgozóra számítva a könnyűiparban átlag 24,6 baleset jutott. A legveszélyesebb munkahely a könnyűgépipar, a papír- és a bútoripar volt. — A dolgozók keresetének alakulásáról is szeretnénk hallani a legújabb megállapításaikat. — Az egy főre jutó munkásbér az idén csupán a ruhaiparban alacsonyabb a tavalyinál — mondja Mezei Andor. — Ennek magyarázata: a viszonylag alacsonyabb keresetű otthon dolgozók számának közel 40 százalékos növekedése. A többi iparágban átlagosan 3 százalékkal emelkedett a munkások keresete. — Nem elegendő a különböző cikkeket legyártani, azokat el is kell adni. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a téren? — Iparvállalataink harmadik negyedévi termelésük 96 százalékát értékesítették. Az év első felében a termékek 93 százalékának értékesítésére került csak sor. Az adatokból arra következtethetünk, hogy vállalataink árukészlete — ha lassan is, de nőtt. — A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok többsége a tervezettnél jóval több nyereséget ért el. Mi erről a véleményük? — Valóban, a várható éves nyereség jelentősen meghaladja az előre tervezettet. Már eddig is kimagaslóan nagy nyereséget ért el a gyapjú-, rövidáru-, ruha-, cipő-, bőr-, papír- és nyomdaipar, valamint több tanácsi vállalat és kisipari szövetkezet. Tudomásunk szerint a könnyűipar területén elég sok a laza ármegállapítás, ami a vállalat nyereségét növeli. A kalkuláltnál magasabb nyereség nagy része olyan forrásokból származik, amelyek népgazdasági szempontból ishatékonyak, így sok vállalatnál csökkent az anyagköltség, a kedvezőbb beszerzések révén kisebb a felhasznált anyag ára. Jelentős forrása volt a többletnyereségnek néhány vállalatnál a termelés növelése is. Igen kedvezőnek tartjuk, hogy számos üzemünknél a vártnál magasabb nyereség a kedvezőbb export révén jött létre. Sajnos, néhány vállalatunknál a nyereségnövelést a laza árkalkuláció segítette elő, így többek között a Soproni Ruhagyár és a Kaposvári Ruhagyár több alapanyagot számított fel, mint amennyire szüksége van. Az apró kellékeknél (gomb, csat, csipke stb.) drágábbat kalkulált és olcsóbbat használt fel. Néhány tanácsi irányítás alatt álló vállalatnál és több kisipari szövetkezetnél is tapasztalhattunk hasonló jelenségeket — fejezte be tájékoztatását Mezei Andor. F. J. Új csomagolású liszt és rizs Gabonafeldolgozó-ipari konferencia Hétfőn az UVATERV székházában kétnapos gabonafeldolgozó-ipari konferencia kezdődött, amelyen 400 szakember vitatja meg az iparág helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Rékai Gábor, a Gabonatröszt vezérigazgatója megnyitó előadásában elmondta: az új mechanizmusra való áttérés lényeges eleme, hogy a tröszti központból a hatáskörök jelentős részét a vállalatoknak adták át, s ezek szinte korlátlan önállóságot kaptak. Az idei eredményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a 200 000 vagonnyi gabonatermést a vállalatok folyamatosan és nagyüzemi módszerekkel vásárolták fel Ami a fogyasztókat leginkább érdekli, a szakemberek az utóbbi időben törekedtek a bolti forgalomba kerülő finomliszt és rizs csomagolásának fejlesztésére. Rövidesen új csomagológépeket szereznek be és a fogyasztói igényeknek megfelelően 5—10 kilós csomagolású lisztet és félkilós rizst is forgalomba hoznak. Osztrák papíripari kiállítás A KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete rendezésében hétfőn a Technika Házában papíripari tanácskozás kezdődött, ahol a bécsi Nausiedler cég szakemberei előadássorozatot tartanak a csomagolástechnika legújabb eredményeiről. Egyben kiállítás is nyílt, amelyen legújabb csomagolóanyagaikat mutatják be. L. G. Fürstenberg, a vállalat igazgatója elmondta, hogy megállapodtak a Lignimpex-szel, amelynek értelmében a Csepeli Papírgyárban készülő hullámpapírból — egyelőre évente néhány száz tonnából — a Nausiedler cég egyik üzemében dobozokat készítenek és azokat visszaszállítják Magyarországra. Jugoszláv-NDK árucsere-forgalmi egyezmény Berlinben aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia 1969. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvi megállapodását. A két ország jövő évi árucsereforgalmának értéke 183 millió dollár lesz, jelentősen több, mint az idei évre előirányzott árucsere-for®lom értéke. Jugoszlávia műtrágyát, vegyipari termékeket, vaskohászati gyártmányokat, optikai és orvosi műszereket, személyszállító és vasúti teherkocsikat, gépeket és felszereléseket, valamint közfogyasztási cikkeket, az NDK pedig faipari termékeket, bauxitot, alumínium hengerelt árut, gépipari és elektromos ipari termékeket, nagyobb mennyiségű bort, dohányt és más mezőgazdasági terményt, cipőt és egyéb közfogyasztási árut importál. A 25 milliomodik tonna acél Nowa Hutában A lengyelországi Nowa Hutában a múlt hét utolsó napján állították elő a 25 milliomodik tonna acélt, a Siemens- Martin-kemence 1955. február 6-án történt üzembe helyezése óta. CSAK NYERHET a XXVII. könyvsorsjátékon MOSZKVICS 408 típusú személygépkocsi-----------------------------kb. 76 000 Ft Vásárlási utalvány (Corvin Áruház)------------------------------------------ 10 000 Ft IBUSZ utazási utalvány------------------------------------------------------------ 8 000 Ft IBUSZ utazási utalvány------------------------------------------------------------ 6 000 Ft Olympia tv-------------------------------------------------------------------------- 5 900 Ft Olympia tv----------------------------------------------------------------- 5 900 Ft Vásárlási utalvány (Corvin Áruház)---------------------------------- 5 000 Ft Vásárlási utalvány (Corvin Áruház)---------------------------------- 5 000 Ft Vásárlási utalvány (Corvin Áruház)---------------------------------- 5 000 Ft IBUSZ utazási utalvány-------------------------------------------------------- 5 000 Ft IBUSZ utazási utalvány--------------------------------------------------------- 5 000 Ft IBUSZ utazási utalvány------------------------------------------------------------ 5 000 Ft M 8 Calypso magnetofon — — —-------------------------— — — — 4 200 Ft M 8 Calypso magnetofon-------------------------------------------------------- 4 200 Ft valamint 6750 db könyvnyeremény HÚZÁS: 1968. december 8 -án, vasárnap