Magyar Hírlap, 1968. november (1. évfolyam, 170-199. szám)
1968-11-01 / 170. szám
MflGy Hírlap NÉPGAZDASÁG — VILAGGAZDASAG 1968. NOVEMBER 1. PENTEK 7 Két minisztérium vitája — Építők a tsz-ben Vállaljanak-e munkát a mezőgazdaságon kívül? A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségi ülése 20 Már a volt Földművelésügyi Minisztérium illetékesei sokat vitáztak az egykori Építésügyi Minisztérium szakembereivel arról, mit és hogyan építhetnek a tszek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének csütörtöki tanácskozása azt bizonyította, hogy mindmáig eltérő ebben a mezőgazdaság és az építőipar irányítóinak véleménye. Állandósult kapacitáshiány Elöljáróban áttekintjük, honnan ered a tsz-ek építőipari tevékenysége? A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta nem állt rendelkezésre elegendő építőipari kapacitás, jóllehet az állami építőipari vállalatok erőfeszítéseket tettek a teljesítőképesség bővítésére. A kapacitáshiány állandósult, ezért óhatatlanul szükségessé vált a tsz-ek saját építő tevékenységének megteremtése, illetve kiterjesztése. Néhány adat arról, miként alakult a tsz-ek, illetve az állami és a tanácsi vállalatok részvétele a termelőszövetkezeti beruházások megvalósításában. A tsz-ek házi építőbrigádjainak aránya 1965-ben még csak 40,1 százalék volt, 1966-ban 43,5, tavaly pedig már 52,2 százalék. Következésképp: zsugorodik az állami és a tanácsi építők részaránya, a tavalyi 1,2 milliárdról például az idén egymilliárd forintra. Ma már mintegy kétezer közös gazdaságnak van építőrészlege. Teljesítményük tavaly meghaladta a kétmilliárd forintot. Ebből szövetkezeti beruházásokra 1,3, egyéb szükségletek kielégítésére 0,85 milliárd forintnyi kapacitást használtak fel. A tsz-ek egy része időnként állami ipari vállalatok és intézmények számára is dolgozott, tatarozott, földmunkát vállalt, és így tovább. A 9/1967. (III. 12.) Korm. számú rendelet azonban az efféle munkákat megtiltotta. Az építőipar gondjai Nos, éppen ez a rendelet volt az, amely körül a tegnapi vitában az ellentétek kicsúcsosodtak. Az építésügyi tárca részéről megjelent Szilágyi Lajos miniszterhelyettes rövid áttekintést adott az építőipar általános gondjairól. A többi között elmondta, hogy az idén ötmilliárd forintnyi építési igéjét utasítottak vissza. Nagy gond az anyagellátás, üveget és egyéb építési anyagokat kell importálnunk egyre nagyobb méretekben, s ha valahol a tárca képviselője megjelenik, mindenütt elhangzik a vád: mi vagyunk sorrendben az utolsók, nekünk a legnehezebb építőanyaghoz jutni. A minisztérium szakmai felügyeletet kíván gyakorolni mind az állami, mind a tanácsi vállalatok, mind pedig az építőipari szövetkezetek és termelőszövetkezetek építőipari részlegei fölött. Hangsúlyozta, hogy helyes és jogos e brigádok működése, életrehívása, azonban a minisztérium álláspontja szerint elsősorban a mezőgazdaság területén. A különféle „átrándulásokra” nincs szükség, ne vállaljanak ezek a brigádok közületi építkezéseket — hangoztatta az építésügyi miniszterhelyettes. Ezt követően azt is elmondta, hogy a tárca javasolni fogja az alvállalkozási jog kiterjesztését, továbbá elképzelhetőnek vélik, hogy a tsz-ek részt vegyenek bizonyos felújítások elvégzésében. Nem akarunk korlátokat, segíteni kívánunk a tsz-eknek — szögezte le Szilágyi Lajos. Szabó István, a TOT elnöke rámutatott, hogy az elnökségi ülés után is ott tartanak, ahol azt megelőzően. Valóban jó lesz — és ezt hangsúlyozta dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is —, ha rövidesen sor kerül a két tárca vezetőinek, valamint a TOT elnökének megbeszélésére. Erre az értekezletre egyébként az ÉVM külön irányelveket készül kidolgozni, amelyek alapul szolgálnának az új rendelkezések kiadásához. További tárgyalások A tegnapi ülésen nem oszlottak el a véleménykülönbségek, s még további megbeszélések szükségesek. Nyilvánvaló lett, hogy az építési tárca zajlik az 1967-es, említett kormányrendelet módosítására. Vitathatóak azok az ellenvetések, hogy a termelőszövetkezeti építőbrigádok nem olyan gazdaságosak, mint az állami vállalatok. Igaz, hogy a vállalatoknál 180— 200 ezer forint értéket produkál évente egy munkás és a tsz-eknél ennél kevesebbet, ám — ahogyan Ág István, a budapesti Sasad Tsz elnöke kissé indulatos hozzászólásában elmondta —, a népgazdaságnak mindegy, ki végzi el a beruházást, az a fontos, hogy mielőbb elkészüljön és a lehető legolcsóbb legyen. A jelenlevő tsz-elnökök — a TDT elnökségének tagjai — is szóltak azokról a káros jelenségekről, amelyek itt-ott észlelhetők. A Budapesti Termelőszövetkezetek Szövetsége például — amelynek Ág István az elnöke — külön értekezletet hívott össze ebben az ügyben és valamennyi jelenlevő egyetértett abban, hogy a konjunktúralovagoknak, a nyerészkedőknek nem teremhet babér ebben az üzemágban sem. Általánosításra azonban néhány eset nem adhat okot. Az is nyilvánvaló, hogy az építőbrigádoknak nem szabad elszakadniuk az őket létrehozó tsz-től, ezért általában a 250-es létszámot tartják maximálisan megengedhetőnek. Az sem kívánatos, hogy ezek a részlegek az egyik országrészből a másikba vándoroljanak; alapvető feladatuk a helyi igények kielégítése. K. N. Mérlegel és dönt a miniszter a külkereskedelmi jog kiterjesztéséről A külkereskedelmi miniszter a Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapján megkezdte az 1969. január 1-től érvényes export-import jogra vonatkozó vállalati kérelmek elbírálását. Eddig öt vállalatnak engedélyezte export-, illetve importtevékenysége bővítését és nyolc vállalatot ruházott fel újonnan külkereskedelmi joggal. E vállalatok a miniszter által megjelölt módon forgalmazhatják egyes cikkeiket, gyártmányaikat, illetve szellemi termékeiket A külkereskedelmi miniszter elsősorban azt mérlegeli, milyen népgazdasági és vállalati előnyök származnak abból, ha a termelés és az értékesítés egyetlen szervezeti egységbe kerül, milyen hatással van ez a gazdaságosabb termelésre, az árustruktúra korszerűsítésére, a piaci kapcsolatok bővítésére, s együttvéve, hogyan segíti elő az export növelését. Megvizsgálta az 1968. január 1-től külkereskedelmi jogot nyert 30 iparvállalat eddigi működésének tapasztalatait is. Számításba vette többek között, hogy a kérelmező vállalatok termékértékesítésében és nyersanyagfelhasználásában milyen az export-, illetve az importarány, a vállalat monopolhelyzetben van-e, továbbá, hogy hol gazdaságosabb az értékesítés, a szakosított vállalatnál vagy a termelőnél, s hol aknázhatók ki legjobban a kereskedelempolitikai előnyök. Új törvény készül • 3 • Védjegy és tisztességtelen verseny Iparjogászok ankétja Szabad-e nevetnie a tehénnek? Ez a különös kérdés egy védjegyvitában merült fel, s a válasz nemleges volt. A nevető tehenet ábrázoló sajtreklám ugyanis egy konkurrens cég síró tehén védjegyével ütközött volna, s ez az illetékes szakértők véleménye szerint félrevezeti a közönséget, mivel a korábbi gyártmány-védjegy egyértelműen a tehén képzetét idézte. Az MTESZ Ipargazdasági Bizottsága, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesülettel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen csütörtökön egész napos ankétot rendezett Védjegy és reklám címmel. Az ankétnak — amelyre az ipar, a bel- és a külkereskedelm szakembereit hívták meg —, az adott különös időszerűséget, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a gyárak egyre inkább ráébrednek a vásárlókat vonzó, kifejező, jóhangzású védjegy szükségességére és ezzel egyidejűleg védekezni kívánnak a bitorlás ellen. Tartsay Vilmos, a Magyar Hirdető főosztályvezetője, és dr. Zakariás Egon védjegyjogász A védjegy fogalma, jelentősége a kereskedelemben és kapcsolata a reklámmal című közös előadásukban hangsúlyozták: a védjegy megkönynyíti a vásárlónak az áru kiválasztását, kiemeli az árucikket a névtelenségből. Dr. Sebestyén Péter, a Licencia jogtanácsosa a tisztességtelen versenyről szóló előadásában érdekességként említette meg azt az esetet, amikor egy külföldi folyóiratban (amelynek vannak hazai előfizetői is) reklámozott védjegy ellen egy hasonló védjegy tulajdonosaként magyar gyár tiltakozott. A jogászok véleménye szerint azonban ennek a tiltakozásnak csak akkor lehetett volna helyt adni, ha a külföldi kiadvány speciálisan magyar terjesztésre készül, a védjegy egyébként csak ott élvez jogvédelmet, ahol bejegyeztették. Dr. Pulay Gyula, a KGM Szervezési Intézetének műszaki-gazdasági tanácsadója rávilágított a védjegy szerepére a marketingben, s kiemelt néhány példát arra, hogyan kapcsolódik a vevő tudatában a gyártó, illetve az eladó neve a termékkel , mint az SKF gördülőcsapágy, a Volkswagen, vagy a Meinl kávé esetében. Amint Horváth Gyula, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtitkára közölte, az ankét azért is igen időszerű, mert készülőben van az új védjegytörvény, amelynek kidolgozásánál az ankét részvevőinek megjegyzéseit, tapasztalatait is figyelembe veszik. G. K. A. A MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti a nyugati típusú személygépkocsikra előjegyzett vevőit, hogy lehetősége nyílott csekélyebb darabszámban RENAULT R-4 típusú gépkocsik beszerzésére Felajánljuk a Fiat és Renault típusra sorszámos előjegyzéssel várakozó vásárlóink számára, raktárról történő azonnali szállításra a most beérkezett Renault R/4 típusú személygépkocsikat 76 000,0 Ft fogyasztói áron. A RENAULT R-4 jellemző adatai: Motor: négyütemű, 4 hengeres, 30 SABLE (4700 ford./perc) Motor elhelyezése: orrmotor. Ajtók száma: 4 + 1 fárcsapajta. Szállítható személyek száma: 4. Legnagyobb sebesség: 110 km/ó. Átl. üzemanyag-fogyasztás: 6 1/100 km. Felhívjuk a fenti típusokra már előjegyzett vásárlóink figyelmét, hogy amennyiben ajánlatunk számukra megfelel, ezt 8 napon belül írásban szíveskedjenek vállalatunk központja felé jelezni (Bp., IX., Üllői út 47—49.), hogy a gépkocsit minél előbb részükre átadhassuk. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Tudósítónk jelenti: A FIAT elnökének sajtókonferenciája Torinóban, az olasz autóipar fővárosában nagy érdeklődéset várt sajtókonfe-renciát tartott Giovanni Agnelli, a FSW elnöke. Bejelentette, hogy a FIAT az idén 1 450 000 autót gyárt és további 280 000 kocsit külföldön állítanak elő FIAT-licenc alapján. Az export meghaladja az 500 000 gépkocsi-egységet. A FIAT évi termelése a világ autógyártásának körülbelül 5,5—6 százalékát, a nyugat-európai termelés 16 —17, a Közös Piac országaiénak pedig 21—22 százalékát teszi ki. A nagy vihart kiváltott Citroen-üggyel kapcsolatban Agnelli többek között azt mondotta, hogy ezt a megállapodást alapnak tekintik és örülnek, ha később mások is társulnak, akár az EFTA-országokból is. Az elnök hangoztatta, hogy a Citroennél eszközlendő 10—15 milliárd lírás beruházás nem befolyásolja a cég dél-olaszországi kezdeményezéseit. (Mint emlékezetes, FIAT- vállalkozással Nápoly közelében építik fel az Alfa-Sud autógyárat, amely a gazdaságilag elmaradott délvidék ipari fejlesztését is hivatott szolgálni.) T. F. ---------------------------------------------- 71 horizontigis Közös Piac-értekezlet Luxemburgban A Közös Piac tagállamainak földművelésügyi miniszterei Luxemburgban tanácskozó értekezletet tartottak. November 1-i hatállyal métermázsánként 73 dollárban rögzítették a sertéshús árát, azaz a Közös Piac az idén érvényes árat tartotta továbbra is fenn. Az értekezlet a továbbiakban a november 1-től érvénybe lépő új olívaolaj árakról tárgyalt A Közös Piac bizottsága e kérdéssel kapcsolatban azt javasolja, hogy a termelőknek fizetendő szubvenciók összegét emeljék fel. Bolgár-csehszlovák tárgyalások Bolgár gazdasági kormányküldöttség utazott Prágába. A küldöttség, amelynek élén Ivan Golomejev külkereskedelmi miniszterhelyettes áll, tárgyalásokat folytat a két ország 1969. évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodásának aláírásáról. Japán búzát importál Franciaországból A Nippon Flour Mills Ltd. japán cég elhatározta, hogy 10—12 000 tonna búzát importál Franciaországból, tonnánként 60 dollárért. Ez az ár 7 dollárral alacsonyabb, mint amennyiért az Egyesült Államok szállítja a búzát. Az importált búzamennyiség a tervek szerint december közepén érkezik Japánba. A március 31-én befejeződött üzleti év folyamán az említett japán cég 67 210 tonna búzát importált, legnagyobb részt az Egyesült Államokból. Az azóta eltelt idő alatt Franciaország — alacsonyabb árajánlatával betört a japán búzapiacra. Kölcsön Törökországnak A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 25 millió dollár összegű kölcsönt nyújt Törökországnak, az Eufráteszen épülő kebani vízi erőmű finanszírozásához. Lengyel-NDK árucsere-forgalmi megállapodás Horst Lolle, a Német Demokratikus Köztársaság külgazdasági minisztere és Witold Trampczynski lengyel külkereskedelmi miniszter Berlinben aláírta a két ország 1969. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvi megállapodását, amely lényegesen bővíti a két ország árucsere-forgalmát.. Az évi forgalom első ízben lépi majd túl — és mindjárt lényegesen — a 3 milliárd devizamárkát. Svájc külkereskedelmi mérlege 1963. első kilenc hónapjában Svájc kivitelének értéke 12 386 600 000 svájci frank volt. Ez az elmúlt év hasonló időszakához képest 14,1 százalékos emelkedésnek felel meg. A behozatal ugyanebben az időszakban 14 148 100 000 svájci frankra rúgott, ami 6,7 százalékos növekedés. Hétfőn is megjelenik a Magyar Hírlap Két és fél oldalon sportesemények Olvassa On lat ÁRAFT