Magyar Hírlap, 1968. november (1. évfolyam, 170-199. szám)

1968-11-01 / 170. szám

MflGy Hírlap NÉPGAZDASÁG — VILAGGAZDASAG 1968. NOVEMBER 1. PENTEK 7 Két minisztérium vitája — Építők a tsz-ben Vállaljanak-e munkát a mezőgazdaságon kívül? A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségi ülése 2­0 Már a volt Földművelésügyi Miniszté­rium illetékesei sokat vitáztak az egyko­ri Építésügyi Minisztérium szakemberei­vel arról, mit és hogyan építhetnek a tsz­­ek. A Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökségének csütörtöki tanácsko­zása azt bizonyította, hogy mindmáig el­térő ebben a mezőgazdaság és az építő­ipar irányítóinak véleménye. Állandósult kapacitáshiány Elöljáróban áttekintjük, honnan ered a tsz-ek építőipari tevékenysége? A me­zőgazdaság szocialista átszervezése óta nem állt rendelkezésre elegendő építő­ipari kapacitás, jóllehet az állami építő­ipari vállalatok erőfeszítéseket tettek a teljesítőképesség bővítésére. A kapacitás­­hiány állandósult, ezért óhatatlanul szük­ségessé vált a tsz-ek saját építő tevé­kenységének megteremtése, illetve kiter­jesztése. Néhány adat arról, miként alakult a tsz-ek, illetve az állami és a tanácsi vál­lalatok részvétele a termelőszövetkezeti beruházások megvalósításában. A tsz-ek házi építőbrigádjainak aránya 1965-ben még csak 40,1 százalék volt, 1966-ban 43,5, tavaly pedig már 52,2 százalék. Követke­zésképp: zsugorodik az állami és a ta­nácsi építők részaránya, a tavalyi 1,2 mil­­liárdról például az idén egymilliárd fo­rintra. Ma már mintegy kétezer közös gazda­ságnak van építőrészlege. Teljesítményük tavaly meghaladta a kétmilliárd forin­tot. Ebből szövetkezeti beruházásokra 1,3, egyéb szükségletek kielégítésére 0,85 mil­liárd forintnyi kapacitást használtak fel. A tsz-ek egy része időnként állami ipari vállalatok és intézmények számára is dol­gozott, tatarozott, földmunkát vállalt, és így tovább. A 9/1967. (III. 12.) Korm. szá­mú rendelet azonban az efféle munkákat megtiltotta. Az építőipar gondjai Nos, éppen ez a rendelet volt az, amely körül a tegnapi vitában az ellentétek ki­csúcsosodtak. Az építésügyi tárca részé­ről megjelent Szilágyi Lajos miniszterhe­lyettes rövid áttekintést adott az építő­ipar általános gondjairól. A többi között elmondta, hogy az idén ötmilliárd forint­nyi építési igéjét utasítottak vissza. Nagy gond az anyagellátás, üveget és egyéb építési anyagokat kell importálnunk egy­re nagyobb méretekben, s ha valahol a tárca képviselője megjelenik, mindenütt elhangzik a vád: mi vagyunk sorrendben az utolsók, nekünk a legnehezebb építő­anyaghoz jutni. A minisztérium szakmai felügyeletet kíván gyakorolni mind az ál­lami, mind a tanácsi vállalatok, mind pedig az építőipari szövetkezetek és ter­melőszövetkezetek építőipari részlegei fö­lött. Hangsúlyozta, hogy helyes és jogos e brigádok működése, életrehívása, azon­ban a minisztérium álláspontja szerint el­sősorban a mezőgazdaság területén. A kü­lönféle „átrándulásokra” nincs szükség, ne vállaljanak ezek a brigádok közületi építkezéseket — hangoztatta az építés­ügyi miniszterhelyettes. Ezt követően azt is elmondta, hogy a tárca javasolni fogja az alvállalkozási jog kiterjesztését, továbbá elképzelhetőnek vélik, hogy a tsz-ek részt vegyenek bizo­nyos felújítások elvégzésében. Nem aka­runk korlátokat, segíteni kívánunk a tsz-eknek — szögezte le Szilágyi Lajos. Szabó István, a TOT elnöke rámutatott, hogy az elnökségi ülés után is ott tarta­nak, ahol azt megelőzően. Valóban jó lesz — és ezt hangsúlyozta dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes is —, ha rövidesen sor kerül a két tárca vezetőinek, valamint a TOT elnökének megbeszélésére. Erre az érte­kezletre egyébként az ÉVM külön irány­elveket készül kidolgozni, amelyek alapul szolgálnának az új rendelkezések kiadá­sához. További tárgyalások A tegnapi ülésen nem oszlottak el a vé­leménykülönbségek, s még további meg­beszélések szükségesek. Nyilvánvaló lett, hogy az építési tárca zajlik az 1967-es, említett kormányrendelet módosítására. Vitathatóak azok az ellenvetések, hogy a termelőszövetkezeti építőbrigádok nem olyan gazdaságosak, mint az állami vál­lalatok. Igaz, hogy a vállalatoknál 180— 200 ezer forint értéket produkál évente egy munkás és a tsz-eknél ennél keve­sebbet, ám — ahogyan Ág István, a buda­pesti Sasad Tsz elnöke kissé indulatos hozzászólásában elmondta —, a népgaz­daságnak mindegy, ki végzi el a beruhá­zást, az a fontos, hogy mielőbb elkészül­jön és a lehető legolcsóbb legyen. A jelenlevő tsz-elnökök — a TDT el­nökségének tagjai — is szóltak azokról a káros jelenségekről, amelyek itt-ott ész­lelhetők. A Budapesti Termelőszövetkeze­tek Szövetsége például — amelynek Ág István az elnöke — külön értekezletet hívott össze ebben az ügyben és vala­mennyi jelenlevő egyetértett abban, hogy a konjunktúralovagoknak, a nyerészke­dőknek nem teremhet babér ebben az üzemágban sem. Általánosításra azonban néhány eset nem adhat okot. Az is nyil­vánvaló, hogy az építőbrigádoknak nem szabad elszakadniuk az őket létrehozó tsz-től, ezért általában a 250-es létszámot tartják maximálisan megengedhetőnek. Az sem kívánatos, hogy ezek a részlegek az egyik országrészből a másikba vándo­roljanak; alapvető feladatuk a helyi igé­nyek kielégítése. K. N. Mérlegel és dönt a miniszter a külkereskedelmi jog kiterjesztéséről A külkereskedelmi miniszter a Gazda­sági Bizottság felhatalmazása alapján megkezdte az 1969. január 1-től érvényes export-import jogra vonatkozó vállalati kérelmek elbírálását. Eddig öt vállalat­nak engedélyezte export-, illetve import­­tevékenysége bővítését és nyolc vállala­tot ruházott fel újonnan külkereskedelmi joggal. E vállalatok a miniszter által meg­jelölt módon forgalmazhatják egyes cik­keiket, gyártmányaikat, illetve szellemi termékeiket A külkereskedelmi miniszter elsősor­ban azt mérlegeli, milyen népgazdasági és vállalati előnyök származnak abból, ha a termelés és az értékesítés egyetlen szer­vezeti egységbe kerül, milyen hatással van ez a gazdaságosabb termelésre, az árustruktúra korszerűsítésére, a piaci kapcsolatok bővítésére, s együttvéve, ho­gyan segíti elő az export növelését. Meg­vizsgálta az 1968. január 1-től külkeres­kedelmi jogot nyert 30 iparvállalat ed­digi működésének tapasztalatait is. Szá­mításba vette többek között, hogy a ké­relmező vállalatok termékértékesítésében és nyersanyagfelhasználásában milyen az export-, illetve az importarány, a vállalat monopolhelyzetben van-e, továbbá, hogy hol gazdaságosabb az értékesítés, a sza­kosított vállalatnál vagy a termelőnél, s hol aknázhatók ki legjobban a kereske­delempolitikai előnyök. Új törvény készül • 3 • Védjegy és tisztességtelen verseny Iparjogászok ankétja Szabad-e nevetnie a tehénnek? Ez a különös kérdés egy védjegyvitá­ban merült fel, s a válasz nemleges volt. A nevető tehenet ábrázoló sajtreklám ugyanis egy konkurrens cég síró tehén védjegyével ütközött volna, s ez az ille­tékes szakértők véleménye szerint félre­vezeti a közönséget, mivel a korábbi gyártmány-védjegy egyértelműen a tehén képzetét idézte. Az MTESZ Ipargazdasági Bizottsága, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesülettel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen csütörtökön egész napos ankétot rende­zett Védjegy és reklám címmel. Az an­kétnak — amelyre az ipar, a bel- és a külkereskedelm szakembereit hívták meg —, az adott különös időszerűséget, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a gyárak egyre inkább ráébrednek a vásár­lókat vonzó, kifejező, jóhangzású védjegy szükségességére és ezzel egyidejűleg vé­dekezni kívánnak a bitorlás ellen. Tartsay Vilmos, a Magyar Hirdető fő­osztályvezetője, és dr. Zakariás Egon védjegyjogász A védjegy fogalma, je­lentősége a kereskedelemben és kapcso­lata a reklámmal című közös előadásuk­ban hangsúlyozták: a védjegy megköny­­nyíti a vásárlónak az áru kiválasztását, kiemeli az árucikket a névtelenségből. Dr. Sebestyén Péter, a Licencia jogtaná­csosa a tisztességtelen versenyről szóló előadásában érdekességként említette meg azt az esetet, amikor egy külföldi folyó­iratban (amelynek vannak hazai előfi­zetői is) reklámozott védjegy ellen egy hasonló védjegy tulajdonosaként magyar gyár tiltakozott. A jogászok véleménye szerint azonban ennek a tiltakozásnak csak akkor lehetett volna helyt adni, ha a külföldi kiadvány speciálisan magyar terjesztésre készül, a védjegy egyébként csak ott élvez jogvédelmet, ahol beje­gyeztették. Dr. Pulay Gyula, a KGM Szervezési Intézetének műszaki-gazdasági tanács­adója rávilágított a védjegy szerepére a marketingben, s kiemelt néhány példát arra, hogyan kapcsolódik a vevő tudatá­ban a gyártó, illetve az eladó neve a ter­mékkel , mint az SKF gördülőcsapágy, a Volkswagen, vagy a Meinl kávé ese­tében. Amint Horváth Gyula, a Magyar Ipar­­jogvédelmi Egyesület főtitkára közölte, az ankét azért is igen időszerű, mert készü­lőben van az új védjegytörvény, amely­nek kidolgozásánál az ankét részvevőinek megjegyzéseit, tapasztalatait is figyelem­be veszik. G. K. A. A MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti a nyugati típusú személygépkocsikra előjegyzett vevőit, hogy lehetősége nyílott csekélyebb darabszámban RE­N­AU­LT R-4 típusú gépkocsik beszerzésére Felajánljuk a Fiat és Renault típusra sorszámos előjegyzéssel várakozó vásárlóink számára, raktárról történő azonnali szállításra a most beérkezett Renault R/4 típusú személygépkocsikat 76 000,0 Ft fogyasztói áron. A RENAULT R-4 jellemző adatai: Motor: négyütemű, 4 hengeres, 30 SAB­LE (4700 ford./perc) Motor elhelyezése: orrmotor. Ajtók száma: 4 + 1 fárcsapajta. Szállítható személyek száma: 4. Legnagyobb sebesség: 110 km/ó. Átl. üzemanyag-fogyasztás: 6 1/100 km. Felhívjuk a fenti típusokra már előjegyzett vásárlóink figyelmét, hogy amennyiben ajánlatunk számukra megfelel, ezt 8 napon belül írásban szíveskedjenek vállalatunk központja felé jelezni (Bp., IX., Üllői út 47—49.), hogy a gépkocsit minél előbb részükre átadhassuk. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Tudósítónk jelenti: A FIAT elnökének sajtókonferenciája Torinóban, az olasz autóipar fővárosá­ban nagy érdeklődéset várt sajtókonfe-­­renciát tartott Giovanni Agnelli, a FSW elnöke. Bejelentette, hogy a FIAT az idén 1 450 000 autót gyárt és további 280 000 kocsit külföldön állítanak elő FIAT-licenc alapján. Az export meghaladja az 500 000 gépkocsi-egységet. A FIAT évi termelése a világ autógyártásának körülbelül 5,5—6 százalékát, a nyugat-európai termelés 16 —17, a Közös Piac országaiénak pedig 21—22 százalékát teszi ki. A nagy vihart kiváltott Citroen-üggyel kapcsolatban Ag­nelli többek között azt mondotta, hogy ezt a megállapodást alapnak tekintik és örülnek, ha később mások is társulnak, akár az EFTA-országokból is. Az elnök hangoztatta, hogy a Citroennél eszközlen­­dő 10—15 milliárd lírás beruházás nem befolyásolja a cég dél-olaszországi kezde­ményezéseit. (Mint emlékezetes, FIAT- vállalkozással Nápoly közelében építik fel az Alfa-Sud autógyárat, amely a gazda­ságilag elmaradott délvidék ipari fejlesz­tését is hivatott szolgálni.) T. F. ---------------------------­------------------- 71 horizontig­­is Közös Piac-értekezlet Luxemburgban A Közös Piac tagállamainak földműve­lésügyi miniszterei Luxemburgban ta­nácskozó értekezletet tartottak. Novem­ber 1-i hatállyal métermázsánként 73 dollárban rögzítették a sertéshús árát, azaz a Közös Piac az idén érvényes árat tartotta továbbra is fenn. Az értekezlet a továbbiakban a november 1-től érvény­be lépő új olívaolaj árakról tárgyalt A Közös Piac bizottsága e kérdéssel kap­csolatban azt javasolja, hogy a termelők­nek fizetendő szubvenciók összegét emel­jék fel. Bolgár-csehszlovák tárgyalások Bolgár gazdasági kormányküldöttség utazott Prágába. A küldöttség, amelynek élén Ivan Golomejev külkereskedelmi miniszterhelyettes áll, tárgyalásokat foly­tat a két ország 1969. évi árucsere-forgal­mi és fizetési megállapodásának aláírásá­ról. Japán búzát importál Franciaországból A Nippon Flour Mills Ltd. japán cég elhatározta, hogy 10—12 000 tonna búzát importál Franciaországból, tonnánként 60 dollárért. Ez az ár 7 dollárral alacso­nyabb, mint amennyiért az Egyesült Ál­lamok szállítja a búzát. Az importált búzamennyiség a tervek szerint december közepén érkezik Japánba. A március 31-én befejeződött üzleti év folyamán az említett japán cég 67 210 tonna búzát im­portált, legnagyobb részt az Egyesült Ál­lamokból. Az azóta eltelt idő alatt Fran­ciaország — alacsonyabb árajánlatával betört a japán búzapiacra. Kölcsön Törökországnak A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank 25 millió dollár összegű köl­csönt nyújt Törökországnak, az Eufráte­­szen épülő kebani vízi erőmű finanszíro­zásához. Lengyel-NDK árucsere-forgalmi megállapodás Horst Lolle, a Német Demokratikus Köztársaság külgazdasági minisztere és Witold Trampczynski lengyel külkeres­kedelmi miniszter Berlinben aláírta a két ország 1969. évi árucsere-forgalmi jegyző­­könyvi megállapodását, amely lényegesen bővíti a két ország árucsere-forgalmát.. Az évi forgalom első ízben lépi majd túl — és mindjárt lényegesen — a 3 milliárd devizamárkát. Svájc külkereskedelmi mérlege 1963. első kilenc hónapjában Svájc ki­vitelének értéke 12 386 600 000 svájci frank volt. Ez az elmúlt év hasonló idő­szakához képest 14,1 százalékos emelke­désnek felel meg. A behozatal ugyan­ebben az időszakban 14 148 100 000 svájci frankra rúgott, ami 6,7 százalékos növe­kedés. Hétfőn is megjelenik a Magyar Hírlap Két és fél oldalon sportesemények Olvassa On lat ÁRA­­­FT

Next