Magyar Hírlap, 1968. december (1. évfolyam, 200-228. szám)
1968-12-03 / 202. szám
2 1968. DECEMBER 3. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap Külföldi lapokból KPACHAfl 3BE34A wacHAa 3BD4A -css-s* alapvető elvei a szocialista nemzetek és a nemzetközi felszabadító mozgalom közös érdekeit fejezik ki, s tükrözik arra való törekvésüket, hogy egyesüljenek és összeforrjanak az imperialista reakció erőivel folytatott harcban, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért” — írja a Krasznaja Zvezda vasárnapi számában N. Csernjak alezredes, a filozófiai tudományok kandidátusa A szocialista közösség megingathatatlan elvei című cikkében. A szerző hangsúlyozza, hogy ezek az elvek szoros kapcsolatban állanak egymással, majd hat pontban foglalja össze a szocialista internacionalizmus tartalmát. A nemzetközi szocializmust — írja a továbbiakban N. Csernjak — a szocialista államok rendszere képviseli és az a dolgozók közös vívmánya. „A nemzetközi szocialista rendszer oszthatatlan” — és ezért különös jelentősége van minden olyan ország megerősítésének és megvédésének, amely beletartozik ebbe a rendszerbe. Hangsúlyozva, hogy a proletár internacionalizmus elvei feltételezik minden ország nemzeti sajátosságainak sokoldalú figyelembevételét, a szocialista országok nemzeti és internacionalista érdekeinek egységét, Csernjak alezredes megállapítja: e kérdésekről különösen azért kell beszélni, mivel a burzsoá ideológusok és a revizionisták szembe akarják állítani a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. PumHIV ”^z úik0Ti n^~ P On pO gíIG met történelem WW1BB » i ■ és világtörténelem egyik legjelentősebb eseménye az NDK népének lelki újjászületése, amely az imperialista táborból való teljes kilépés után következett be” — írja a Pravda hétfői számában Werner Lambert, az NSZEP KB titkára. Lambert cikkében hangsúlyozza, hogy az NDK mai polgárai már nem ugyanazok, akik a háború utáni első években voltak. Nem ugyanazok, akik 1961 augusztusáig voltak, amíg nyílt határ állt fenn a nyugatnémet imperializmussal. A szocializmus építése folyamán az NDK polgárai gazdag tapasztalatokra tettek szert. Az NSZEP széles körű ideológiai munkát fejt ki a társadalomban, azzal a céllal, hogy a tömegek szocialista öntudatát növelje, megszilárdítsa a szocialista gondolkodás és a szocialista erkölcs normáit. Ideológiai munkánk alapelve, hogy a munkások létérdekeit csak a szocializmus tudja garantálni, és ezek az érdekek annál inkább biztosítottak, minél szilárdabb szocialista államunk, minél szorosabban zárkózik fel a szocialista államok közössége a Szovjetunió mögött. Frankfurter Rundschau A lap Franciaország és a NATO katonai kapcsolatairól írva megjegyzi: Természetesen ma is érvényes az, amit Messmer honvédelmi miniszter a Revue de la Defense Nationale-ban tíz hónappal ezelőtt megállapított, hogy „senki sem viheti vissza Franciaországot a NATO-ba”. Párizs még a párizsi események után is alapvetően ragaszkodik a szövetség mentes biztonsági politikához. Ennek ellenére növekedett a francia készség, hogy biztonsági kérdésekről közvetlenül tárgyaljon Washingtonnal. Messmer értésére adta, hogy Franciaország kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal, s így Párizs a NATO-tanácskozásokkal szemben előnyben részesíti a kétoldalú kapcsolatokat Amerikával, a nyugati védő és vezető hatalommal, de már az eddiginél szorgosabban vesznek részt francia államférfiak és katonatisztek a NATO-megbeszéléseken is ... COllPflBAfl Tíz kicsi indián Angol bűnügyi film — AGATHA CHRISTIE Tíz kicsi néger című regényéből Bemutató: december 5. Nasszer beszéde az ASZÚ kongresszusán (AP, UPIj)Az Al Ahram jelentése szerint Oemar Jarring, U Thant közelkeleti megbízottja szerdán Kairóba érkezik, hogy tárgyaljon Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszterrel a közel-keleti helyzetről. A svéd diplomata ezután — feltehetőleg pénteken vagy szombaton — továbbutazik Ammanba, hogy Rifai jordániai külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytasson. Hétfőn este összeült az Arab Szocialista Unió kongresszusa, amelyen Nasszer elnök mondott beszédet Az EAK elnöke közölte, hogy a kongresszus rendkívüli ülése összehívásának fő oka a legutóbbi Manszurában és Alexandriában lezajlott diákzavargások megvitatása. Az alexandriai diákzavargásokkal kapcsolatban Nasszer elnök közölte, hogy azok egyik vezetője egy izraeli ügynök volt, akit őrizetbe vettek. A diákzavargások arányairól Nasszer elnök megállapította, hogy azok jóval kisebbek voltak, mint számos más országban, de különös jelentőséget kell nekik tulajdonítani, mivel az EAK jelenleg is hadiállapotban van. A múlt év júniusában lezajlott háborúval kapcsolatban Nasszer elnök megállapította, hogy Izraelnek és támogatóinak akkori katonai győzelme nem érte el célját, nem került sor az arab államok politikai kapitulációjára. Az ellenség most erőfeszítéseit a belső frontra irányította és ezért a kormány kötelessége ennek a frontnak megszilárdítása. Izraeli katonák felrobbantották Jordánia legfontosabb vasútvonalát Tel Aviv-i jelentések szerint vasárnap az esti órákban egy izraeli kommandó behatolt jordániai területre és a tűzszüneti vonaltól mintegy hatvan kilométernyire felrobbantott két hidat és megrongálta a jordániai fővárosból délre vezető vasútvonalat. Az egyik felrobbantott vasúti hídon keresztül húzódik egyébként Jordánia legfontosabb vasútvonala, amely a fővárost összeköti az ország egyetlen tengeri kikötőjével, Akabával. Ammani források szerint egyébként Jordánia úgy döntött, kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívását a sorozatos izraeli provokációk kivizsgálására. A kosovo-metohijai kilengések újabb fejleményei Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A jugoszláviai Kosovo-Metohija autonóm tartomány fővárosában, Pristinában és a zömében albánok lakta tartomány három másik városában november 27-én közvetlenül a jugoszláv nemzeti ünnep előtt kirobbant tüntetések ügyében kiadott újabb közlemények egyértelműen hangoztatják, hogy a lakosság azt követeli, „a kommunisták szövetsége és vele együtt az egész társadalom indítson kíméletlen harcot az ellenséges elemek ellen, s számoljon le mindazokkal, akik részt vettek a tüntetésben és annak szervezésében”. A JKSZ tartományi bizottságának titkársága — bár Jugoszláviában három napon át ünnep volt — megvizsgálta, hogyan halad a tüntetésekkel kapcsolatos határozatok végrehajtása. A titkárság szerint „Kosovo-Metohija párttagsága és lakossága szilárd egységről tett tanúbizonyságot, de annak ellenére, hogy széles körűen támogatja a JKSZ állásfoglalását, itt-ott még mindig érezhető az ellenséges elemek tevékenysége. Ezek csaknem minden társadalmi rétegben azon fáradoznak, hogy csökkentsék a kommunisták szövetségének nyújtott támogatás értékét. A tüntetések miatt eddig 15 személyt vettek őrizetbe, s valamennyiüket nép- és államellenes cselekedet, csendháborítás és rendbontás miatt vonják felelősségre. Tito jugoszláv elnök jajcei sajtóértekezletén egyértelműen elítélte a kosovometohijai kilengéseket. Ötvenötezer új tag az FKP-ban (MTI) Csaknem 55 000 új tag lépett be az idén a Francia Kommunista Pártba — jelentette ki Georges Marchais, az FKP Központi Bizottságának titkára vasárnap Ivryben, a párt megyei titkárainak értekezletén, amelyet Waldeck Rochet főtitkár és a politikai bizottság több más tagjának jelenlétében tartottak meg. Bonn, Hamburg. München ( 1) ^ \ j „Hol legyen a németek helye...?” A külügyminisztériumban éppoly hidegek a szobák (legalábbis ezen a novemberi napon), mint a szállodában. Ez egyébként az egyetlen csalódásom a nyugatnémet technikai felkészültséget illetően. Ha nem találkoznék lépten-nyomon a kor apróbb és nagy vívmányaival, könnyen tréfálkozhatnék azon, hogy rosszul fűtött szobában társalgunk a jövő nagy energiaforrásáról, az atomerőről., Így azonban a gyenge fűtést annak tulajdonítom, hogy ők is, akárcsak én, enyhébb őszre számítottak. (Ezt akár jelképesnek is veheti az olvasó: a novemberi valutaviharra gondolok. Egyelőre azonban a külügyminisztérium atomszakértőjének szobájában vagyunk.) A nem túlságosan új kérdésre — miért nem írják alá az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződést? — régi válaszokat hallok. „Nem érezzük biztonságban magunkat... Féltjük atomiparunkat ... Mi lesz a szövetségi köztársasággal, ha feloszlik a NATO?’’ De közben itt egy gondolat, amely később különböző formákban vissza-visszatér: „Nem lehetne Európa egy Európa-állam — a harmadik atomhatalom?” Ez a kissé utópisztikus elképzelés valami új Európáról, napi politikájukban kis szerepet játszik, de állandóan ott kísért a háttérben. Nemcsak a Kelettel vannak politikai konfliktusaik, hanem — más formában és más hőfokon — nyugati szövetségeseikkel is. Egy-egy pillanatban, amikor Bonnban úgy látják, hogy Nyugaton se mennek jól a dolgok, erősödik az Európa-vágy, amely (nem hivatalos nyilatkozatokban) olykor fenyegető felhangot is kap. „Most a leggyengébbek vagyunk az erősek között, de lehetünk a legerősebbek a középhatalmak között — ha a két szuperhatalom így folytatja." Beszélgető partnerem a gazdasági helyzetre vonatkoztatta megjegyzését. Nyugat-Németország ma elsősorban gazdasági erejére támaszkodva politizál: keleti céljait főleg gazdasági vonzerővel igyekszik elérni, de nyugati pozícióját is pénzügyi stabilitásával támasztja alá. (Kereszténydemokrata politikus: „Ezért ijedtünk meg 1966 őszén a pénzügyi hanyatlástól.”) Nosztalgia ez és tartaléklehetőség az önállóbb fellépésre, a gazdasági hatalom politikai érvényesítésére. A Kereszténydemokrata Párt akcióprogramjába is belevette ezt a lehetőséget: „Európa politikai egyesítése a legdöntőbb hozzájárulás egy európai és világot átfogó békés rendezéshez ... Ezért törekszünk Európa politikai egyesítésére. Követeljük az Európai Gazdasági Közösség teljes létrehozását, különösen a határok fölszámolását... Az Európa Parlamentet válasszák közvetlenül és legyen törvényhozó, költségvetési és ellenőrzési joga ...” Európán itt Nyugat-Európa értendő, s ebben a szövetségi köztársaság játszaná a vezető szerepet. Gazdasági és katonai ereje miatt egyaránt. A nyugat-európai erőviszonyokat a mostani devizaválság is jelzi: beállt egy hatalmi értékrend. A márka azért keményebb a franknál és a fontnál, mert a mögötte álló gazdaság szilárdabb, termelékenyebb. S így hajlamosabb is az agresszivitásra. Ezt hányják most partnerei fojtott szenvedéllyel Bonn szemére — és Bonn fogcsikorgatva fizet. Fizet két okból: mert a nyugati gazdasági szövetségre politikai okokból is szükség van — s mert ez a fizetés azért nem üríti ki bukszáját. Az atomsorompóról szóló beszélgetéssel kezdtük, és a márka—frank—font kecseszkecskénig jutottunk, összefüggő lánc. Olyan ország ez, amely — európai méretekkel mérve — igen nagy technikai és tudományos felkészültséggel rendelkezik, sátorreaktorokat épít, hatalmas jövendő- energiákkal számol (és közben szeretné elkerülni, hogy végleg le kelljen mondania az atomfegyvergyártás valamennyi formájáról és lehetőségéről. Ipara igen fejlett, sok magyar vállalat is gyümölcsöző kapcsolatokat tart vele. Ez a gazdasági erő, terjeszkedési vágy azonban most éppen nyugati szövetségeseinek okoz gondot. — „Hol legyen hát a németek helye Európában!?” — kiáltott fel egy szociáldemokrata beszélgető partnerem a csehszlovákiai események következményeiről és a szövetségi köztársaságot ért súlyos vádakról szólva. E sorok írója nem vállalkozhat arra, hogy válaszoljon a száz esztendeje aktuális kérdésre. Nyugat-németországi útja során csak kérdéseket kapott és ködös elképzeléseket. (München: „Valahogy létre kellene hozni azt az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európát") Még nem ismerjük a Szociáldemokrata Párt választási programját, nem tudni, próbál-e majd választ adni a valóban drámai kérdésre. A kereszténydemokraták akcióprogramja mindenesetre olyan képet fest a jövőről, amely merőben ellentétes a szocialista országok elképzelésével — tehát irreális. A kereszténydemokrata programban világosan felismerhetők a nyugatnémet politikai élet jobbratolódásának jelei, s ezzel a programmal akarnak győzni a választásokon. Erre talán alkalmas is lesz, de az európai biztonsági rendszer kidolgozásának így valószínűleg kár is nekiindulni. Ezzel nem találhatják meg végleges helyüket Európában. Még nyugati szövetségeseik sem örülnek az ilyen merev és elutasító nyugatnémet programoknak: túlságosan hozzáköti őket Bonn igényeihez. A szocialista országok — az utóbbi hetek nyilatkozataiból is kiderül — készek leülni a tárgyalóasztalhoz és tanácskozni Európáról. Együtt valamennyi európai állammal. És ehhez talán jobb start (legalábbis e sorok írójának személyes véleménye szerint), ha a szövetségi köztársaság politikai hajlékonysággal segíti a gazdasági kapcsolatok fejlődését. ~ Tatár Imre A Bolgár KP határozata a népi tanácsok szerepéről Pásztor Magda, az MTI tudósítója jelenti: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot hozott a népi tanácsok helyzetéről és szerepéről a társadalomirányítási rendszerben. A minisztertanács a határozat alapján kidolgozza és a nemzetgyűlés elé terjeszti majd a népi tanácsokról szóló új törvénytervezetet. A központi bizottság határozata a népi tanácsok szerepének, jelentőségének és felelősségének nagymérvű növelését irányozza elő. A megyék és községek területén a népi tanácsoknak kell majd betölteniük az alapvető államhatalmi szerv funkcióit. A népi tanácsok valósítják meg az általános irányítást, ők lesznek a gazdái a területükön folyó állami, gazdasági, szocialista és kulturális munkának, összehangolják a területükön levő vállalatok és intézmények tevékenységét A minisztériumok és más központi hivatalok a közös problémák megoldásában öszszehangolják tevékenységüket a népi tanácsokkal. A központi szervek az általános gazdasági és szociális intézkedéseket a népi tanácsok segítségével, illetve általuk oldják meg. Ezekkel az intézkedésekkel ki akarják küszöbölni a felesleges centralizálást és az egyes szektorokban jelentkező párhuzamosságot. A népi tanácsok igen fontos feladata lesz a lakosság kommunális szükségleteinek kielégítése. KNDK-nyilatkozat a koreai kérdés ENSZ-vitájáról (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-közgyűlés első számú (politikai) bizottsága november 27-én amerikai nyomásra hátrányosan megkülönböztető határozatot hozott arra vonatkozólag, meghívják-e a KNDK és Dél- Korea képviselőit a közgyűlés koreai vitájára. Mint a nyilatkozat megállapítja, a határozat gyakorlatilag kizárja a KNDK képviselőinek részvételét a vitában, holott feltétlenül szükséges lenne a részvétele. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya határozottan elítéli és visszautasítja a szóban forgó határozatot, mert az sérti az ENSZ alapelveit és durva merénylet a koreai nép szuverenitása ellen. A KNDK kormánya, miként a múltban, ezután is érvénytelennek tekint minden olyan ENSZ-határozatot, amelyet képviselőjének részvétele és hozzájárulása nélkül hoznak és sérti a koreai nép érdekeit — mondja a nyilatkozat.