Magyar Hírlap, 1968. december (1. évfolyam, 200-228. szám)

1968-12-03 / 202. szám

2 1968. DECEMBER 3. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap Külföldi lapokból KPACHAfl 3BE34A wacHAa 3BD4A -css-s* alapvető elvei a szocialista nemzetek és a nemzetközi felszabadító mozgalom kö­zös érdekeit fejezik ki, s tükrözik arra való törekvésüket, hogy egyesüljenek és összeforrjanak az imperialista reakció erőivel folytatott harcban, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért” — írja a Krasznaja Zvezda vasárnapi számában N. Csernjak alezredes, a filozófiai tudo­mányok kandidátusa A szocialista kö­zösség megingathatatlan elvei című cik­kében. A szerző hangsúlyozza, hogy ezek az elvek szoros kapcsolatban állanak egymással, majd hat pontban foglalja össze a szocialista internacionalizmus tartalmát. A nemzetközi szocializmust — írja a továbbiakban N. Csernjak — a szocialista államok rendszere képviseli és az a dol­gozók közös vívmánya. „A nemzetközi szocialista rendszer oszthatatlan” — és ezért különös jelentősége van minden olyan ország megerősítésének és megvé­désének, amely beletartozik ebbe a rend­szerbe. Hangsúlyozva, hogy a proletár inter­nacionalizmus elvei feltételezik minden ország nemzeti sajátosságainak sokoldalú figyelembevételét, a szocialista országok nemzeti és internacionalista érdekeinek egységét, Csernjak alezredes megállapít­ja: e kérdésekről különösen azért kell be­szélni, mivel a burzsoá ideológusok és a revizionisták szembe akarják állítani a szocialista hazafiságot és az internacio­nalizmust. PumHIV ”^z úik0Ti n^~ P On pO gíIG met történelem WW1BB » i ■ és világtörténe­lem egyik legjelentősebb eseménye az NDK népének lelki újjászületése, amely az imperialista táborból való teljes ki­lépés után következett be” — írja a Prav­da hétfői számában Werner Lambert, az NSZEP KB titkára. Lambert cikkében hangsúlyozza, hogy az NDK mai polgárai már nem ugyanazok, akik a háború utáni első években voltak. Nem ugyanazok, akik 1961 augusztusáig voltak, amíg nyílt határ állt fenn a nyugatnémet imperia­lizmussal. A szocializmus építése folya­mán az NDK polgárai gazdag tapaszta­latokra tettek szert. Az NSZEP széles körű ideológiai mun­kát fejt ki a társadalomban, azzal a cél­lal, hogy a tömegek szocialista öntudatát növelje, megszilárdítsa a szocialista gon­dolkodás és a szocialista erkölcs normáit. Ideológiai munkánk alapelve, hogy a munkások létérdekeit csak a szocializmus tudja garantálni, és ezek az érdekek an­nál inkább biztosítottak, minél szilárdabb szocialista államunk,­ minél szorosabban zárkózik fel a szocialista államok közös­sége a Szovjetunió mögött. Frankfurter Rundschau A lap Fran­ciaország és a NATO katonai kapcsolatairól írva meg­jegyzi: Természetesen ma is érvényes az, amit Messmer honvédelmi miniszter a Revue de la Defense Nationale-ban tíz hónappal ezelőtt megállapított, hogy „senki sem viheti vissza Franciaországot a NATO-ba”. Párizs még a párizsi ese­mények után is alapvetően ragaszkodik a szövetség mentes biztonsági politikához. Ennek ellenére növekedett a francia készség, hogy biztonsági kérdésekről köz­vetlenül tárgyaljon Washingtonnal. Mess­mer értésére adta, hogy Franciaország kész a párbeszédre az Egyesült Államok­kal, s így Párizs a NATO-tanácskozások­­kal szemben előnyben részesíti a kétol­dalú kapcsolatokat Amerikával, a nyugati védő és vezető hatalommal, de már az eddiginél szorgosabban vesznek részt francia államférfiak és katonatisztek a NATO-megbeszéléseken is ... COllPflBAfl Tíz kicsi indián Angol bűnügyi film — AGATHA CHRISTIE Tíz kicsi néger című regényéből Bemutató: december 5. Nasszer beszéde az ASZÚ kongresszusán (AP, UPIj)Az Al Ahram jelentése szerint­ Oem­ar Jarring, U Thant közel­­keleti megbízottja szerdán Kairóba érke­zik, hogy tárgyaljon Mahmud Riad egyip­tomi külügyminiszterrel a közel-keleti helyzetről. A svéd diplomata ezután — feltehetőleg pénteken vagy szombaton — továbbutazik Ammanba, hogy Rifai jor­­dániai külügyminiszterrel is megbeszélé­seket folytasson. Hétfőn este összeült az Arab Szocialista Unió kongresszusa, amelyen Nasszer el­nök mondott beszédet Az EAK elnöke közölte, hogy a kong­resszus rendkívüli ülése összehívásának fő oka a legutóbbi Manszurában és Ale­xandriában lezajlott diákzavargások meg­vitatása. Az alexandriai diákzavargásokkal kap­csolatban Nasszer elnök közölte, hogy azok egyik vezetője egy izraeli ügynök volt, akit őrizetbe vettek. A diákzavargások arányairól Nasszer elnök megállapította, hogy azok jóval kisebbek voltak, mint számos más ország­ban, de különös jelentőséget kell nekik tulajdonítani, mivel az EAK jelenleg is hadiállapotban van. A múlt év júniusában lezajlott háború­val kapcsolatban Nasszer elnök megálla­pította, hogy Izraelnek és támogatóinak akkori katonai győzelme nem érte el cél­ját, nem került sor az arab államok po­litikai kapitulációjára. Az ellenség most erőfeszítéseit a belső frontra­ irányította és ezért a kormány kötelessége ennek a frontnak megszilárdítása.­­ Izraeli katonák felrobbantották Jordánia legfontosabb vasútvonalát Tel Aviv-i jelentések szerint vasárnap az esti órákban egy izraeli kommandó behatolt jordániai területre és a tűzszü­­neti vonaltól mintegy hatvan kilométer­nyire felrobbantott két hidat és megron­gálta a jordániai fővárosból délre vezető vasútvonalat. Az egyik felrobbantott vasúti hídon ke­resztül húzódik egyébként Jordánia leg­fontosabb vasútvonala, amely a fővárost összeköti az ország egyetlen tengeri ki­kötőjével, Akabával. Ammani források szerint egyébként Jordánia úgy döntött, kérni fogja a Biz­tonsági Tanács összehívását a sorozatos izraeli provokációk kivizsgálására. A kosovo-metohijai kilengések újabb fejleményei Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A jugoszláviai Kosovo-Metohija auto­nóm tartomány fővárosában, Pristinában és a zömében albánok lakta tartomány három másik városában november 27-én közvetlenül a jugoszláv nemzeti ünnep előtt kirobbant tüntetések ügyében ki­adott újabb közlemények egyértelműen hangoztatják, hogy a lakosság azt köve­teli, „a kommunisták szövetsége és vele együtt az egész társadalom indítson kímé­letlen harcot az ellenséges elemek ellen, s számoljon le mindazokkal, akik részt vettek a tüntetésben és annak szervezé­sében”. A JKSZ tartományi bizottságá­nak titkársága — bár Jugoszláviában há­rom napon át ünnep volt — megvizsgálta, hogyan halad a tüntetésekkel kapcsolatos határozatok végrehajtása. A titkárság sze­rint „Kosovo-Metohija párttagsága és la­kossága szilárd egységről tett tanúbi­zonyságot, de annak ellenére, hogy szé­les körűen támogatja a JKSZ állásfogla­lását, itt-ott még mindig érezhető az ellen­séges elemek tevékenysége. Ezek csak­nem minden társadalmi rétegben azon fáradoznak, hogy csökkentsék a kommu­nisták szövetségének nyújtott támoga­tás értékét. A tüntetések miatt eddig 15 személyt vettek őrizetbe, s valamennyiüket nép- és államellenes cselekedet, csendháborítás és rendbontás miatt vonják felelősségre. Tito jugoszláv elnök jajcei sajtóérte­kezletén egyértelműen elítélte a kosovo­­metohijai kilengéseket. Ötvenötezer új tag az FKP-ban (MTI) Csaknem 55 000 új tag lépett be az idén a Francia Kommunista Pártba — jelentette ki Georges Marchais, az FKP Központi Bizottságának titkára vasárnap Ivryben, a párt megyei titkárainak érte­kezletén, amelyet Waldeck Rochet főtit­kár és a politikai bizottság több más tag­jának jelenlétében tartottak meg. Bonn, Hamburg. München ( 1) ^ \ j „Hol legyen a németek helye...?” A külügyminisztériumban éppoly hide­gek a szobák (legalábbis ezen a novembe­ri napon), mint a szállodában. Ez egyéb­ként az egyetlen csalódásom a nyugatné­met technikai felkészültséget illetően. Ha nem találkoznék lépten-nyomon a kor apróbb és nagy vívmányaival, könnyen tréfálkozhatnék azon, hogy rosszul fű­tött szobában társalgunk a jövő nagy energiaforrásáról, az atomerőről., Így azonban a gyenge fűtést annak tulajdoní­tom, hogy ők is, akárcsak én, enyhébb őszre számítottak. (Ezt akár jelképesnek is veheti az olvasó: a novemberi valuta­viharra gondolok. Egyelőre azonban a külügyminisztérium atomszakértőjének szobájában vagyunk.) A nem túlságosan új kérdésre — miért nem írják alá az atomfegyverek elterje­dését megakadályozó szerződést? — régi válaszokat hallok. „Nem érezzük bizton­ságban magunkat... Féltjük atomiparun­kat ... Mi lesz a szövetségi köztársasággal, ha feloszlik a NATO?’’ De közben itt egy gondolat, amely később különböző for­mákban vissza-visszatér: „Nem lehetne Európa egy Európa-állam — a harmadik atomhatalom?” Ez a kissé utópisztikus elképzelés vala­mi új Európáról, napi politikájukban kis szerepet játszik, de állandóan ott kísért a háttérben. Nemcsak a Kelettel vannak politikai konfliktusaik, hanem — más for­mában és más hőfokon — nyugati szö­vetségeseikkel is. Egy-egy pillanatban, amikor Bonnban úgy látják, hogy Nyugaton se mennek jól a dolgok, erősödik az Európa-vágy, amely (nem hivatalos nyilatkozatokban) olykor fenyegető felhangot is kap. „Most a leg­gyengébbek vagyunk az erősek között, de lehetünk a legerősebbek a középhatalmak között — ha a két szuperhatalom így foly­tatja." Beszélgető partnerem a gazdasági hely­zetre vonatkoztatta megjegyzését. Nyu­­gat-Németország ma elsősorban gazda­sági erejére támaszkodva politizál: keleti céljait főleg gazdasági vonzerővel igyek­szik elérni, de nyugati pozícióját is pénz­ügyi stabilitásával támasztja alá. (Ke­reszténydemokrata politikus: „Ezért ijed­tünk meg 1966 őszén a pénzügyi hanyat­lástól.”) Nosztalgia ez és tartaléklehetőség az ön­állóbb fellépésre, a gazdasági hatalom po­litikai érvényesítésére. A Keresztényde­mokrata Párt akcióprogramjába is bele­vette ezt a lehetőséget: „Európa politikai egyesítése a legdöntőbb hozzájárulás egy európai és világot átfogó békés rendezés­hez ... Ezért törekszünk Európa politikai egyesítésére. Követeljük az Európai Gaz­dasági Közösség teljes létrehozását, külö­nösen a határok fölszámolását... Az Európa Parlamentet válasszák közvetle­nül és legyen törvényhozó, költségvetési és ellenőrzési joga ...” Európán itt Nyugat-Európa értendő, s ebben a szövetségi köztársaság játszaná a vezető szerepet. Gazdasági és katonai ere­je miatt egyaránt. A nyugat-európai erő­viszonyokat a mostani devizaválság is jelzi: beállt egy hatalmi értékrend. A márka azért keményebb a franknál és a fontnál, mert a mögötte álló gazdaság szi­lárdabb, termelékenyebb. S így hajlamo­sabb is az agresszivitásra. Ezt hányják most partnerei fojtott szenvedéllyel Bonn szemére — és Bonn fogcsikorgatva fizet. Fizet két okból: mert a nyugati gazdasági szövetségre politikai okokból is szükség van — s mert ez a fizetés azért nem ürí­ti ki bukszáját. Az atomsorompóról szóló beszélgetéssel kezdtük, és a márka—frank—font kecsesz­­kecskénig jutottunk, összefüggő lánc. Olyan ország ez, amely — európai mére­tekkel mérve — igen nagy technikai és tudományos felkészültséggel rendelkezik, s­átor­reaktorokat épít, hatalmas jövendő-­­ energiákkal számol (és közben szeretné el­kerülni, hogy végleg le kelljen mondania az atomfegyvergyártás valamennyi for­májáról és lehetőségéről­. Ipara igen fej­lett, sok magyar vállalat is gyümölcsöző kapcsolatokat tart vele. Ez a gazdasági erő, terjeszkedési vágy azonban most ép­pen nyugati szövetségeseinek okoz gon­dot. — „Hol legyen hát a németek helye Európában!?” — kiáltott fel egy szociál­demokrata beszélgető partnerem a cseh­szlovákiai események következményeiről és a szövetségi köztársaságot ért súlyos vádakról szólva. E sorok írója nem vál­lalkozhat arra, hogy válaszoljon a száz esztendeje aktuális kérdésre. Nyugat-né­metországi útja során csak kérdéseket kapott és ködös elképzeléseket. (München: „Valahogy létre kellene hozni azt az At­lanti-óceántól az Urálig terjedő Európát") Még nem ismerjük a Szociáldemokrata Párt választási programját, nem tudni, próbál-e majd választ adni a valóban drámai kérdésre. A kereszténydemokraták akcióprogramja mindenesetre olyan képet fest a jövőről, amely merőben ellentétes a szocialista országok elképzelésével — tehát irreális. A kereszténydemokrata programban világosan felismerhetők a nyugatnémet politikai élet jobbratolódá­­sának jelei, s ezzel a programmal akar­nak győzni a választásokon. Erre talán alkalmas is lesz, de az európai biztonsági rendszer kidolgozásának így valószínűleg kár is nekiindulni. Ezzel nem találhatják meg végleges helyüket Európában. Még nyugati szövetségeseik sem örülnek az ilyen merev és elutasító nyugatnémet programoknak: túlságosan hozzáköti őket Bonn igényeihez. A szocialista országok — az utóbbi he­tek nyilatkozataiból is kiderül — készek leülni a tárgyalóasztalhoz és tanácskozni Európáról. Együtt valamennyi európai ál­lammal. És ehhez talán jobb start (leg­alábbis e sorok írójának személyes véle­ménye szerint), ha a szövetségi köztársa­ság politikai hajlékonysággal segíti a gaz­dasági kapcsolatok fejlődését. ~­­ Tatár Imre A Bolgár KP határozata a népi tanácsok szerepéről Pásztor Magda, az MTI tudósítója je­lenti: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot hozott a népi ta­nácsok helyzetéről és szerepéről a tár­sadalom­irányítási rendszerben. A mi­nisztertanács a határozat alapján kidol­gozza és a nemzetgyűlés elé terjeszti majd a népi tanácsokról szóló új törvény­tervezetet. A központi bizottság határozata a népi tanácsok szerepének, jelentőségének és felelősségének nagymérvű növelését irá­nyozza elő. A megyék és községek terü­letén a népi tanácsoknak kell majd be­tölteniük az alapvető államhatalmi szerv funkcióit. A népi tanácsok valósítják meg az általános irányítást, ők lesznek a gaz­dái a területükön folyó állami, gazdasá­gi, szocialista és kulturális munkának, összehangolják a területükön levő válla­latok és intézmények tevékenységét A minisztériumok és más központi hivata­lok a közös problémák megoldásában ösz­­szehangolják tevékenységüket a népi ta­nácsokkal. A központi szervek az általá­nos gazdasági és szociális intézkedéseket a népi tanácsok segítségével, illetve ál­taluk oldják meg. Ezekkel az intézkedé­sekkel ki akarják küszöbölni a felesle­ges centralizálást és az egyes szektorok­ban jelentkező párhuzamosságot. A népi tanácsok igen fontos feladata lesz a la­kosság kommunális szükségleteinek ki­elégítése. KNDK-nyilatkozat a koreai kérdés ENSZ-vitájáról (TASZSZ) A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolat­ban, hogy az ENSZ-közgyűlés első számú (politikai) bizottsága november 27-én amerikai nyomásra hátrányosan megkü­lönböztető határozatot hozott arra vonat­kozólag, meghívják-e a KNDK és Dél- Korea képviselőit a közgyűlés koreai vit­­ájára. Mint a nyilatkozat megállapítja, a ha­tározat gyakorlatilag kizárja a KNDK képviselőinek részvételét a vitában, hol­ott feltétlenül szükséges lenne a részvé­tele.­­ A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya határozottan elítéli és visszautasítja a szóban forgó­ határozato­t, mert az sérti az ENSZ alap­elveit és durva­ merénylet a koreai nép szuverenitása el­­len. A KNDK kormánya, miként a múlt­ban, ezután is érvénytelennek tekint min­den olyan ENSZ-határozatot, amelyet képviselőjének részvétele és hozzájáru­lása nélkül hoznak és sérti a koreai nép érdekeit — mondja a nyilatkozat.

Next