Magyar Hírlap, 1969. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1969-01-12 / 11. szám
. aito-il/2 , 2199.JANUÁR 12.VASÁRNAP_______________________NEMZETKÖZI POLITIKA________________v / MflGYBB nlRjBp A kétoldalú kapcsolatok és nemzetközi kérdések a francia—jugoszláv tárgyalásokon (MTI) A Paris-Jourdan Tabouis aszszony megállapítja, hogy Spiljak jugoszláv miniszterelnök párizsi látogatása megnövekedett érdeklődést vált ki a jelenlegi nemzetközi körülmények között, amint azt Couve de Murville miniszterterelnök és vendége egyaránt diszkrét módon hangsúlyozta. Noha a megbeszélések elsősorban a két ország kapcsolataira vonatkoznak, s az együttműködés alapja mindenképp csak a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése lehet, alkalom nyílt eszmecserére időszerű nemzetközi kérdésekről is. A két kormány nézetei különösen a közel-keleti kérdésben és a harmadik világgal kapcsolatosan közel állnak egymáshoz. A Combat szerint a Párizs és Belgrád közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését várják Spiljak párizsi látogatásától. A lap szerint a megbeszéléseken szó lesz azokról a tárgyalásokról, amelyeket a jugoszláv vezetők most folytattak Mahmud Riaddal, az EAK külügyminiszterével. Az Humanité megállapítja, hogy a két ország együttműködési megállapodása már eddig is jó eredményeket hozott. A legközvetlenebb cél azonban a két ország kereskedelmi kapcsolatának a fejlesztése. Jugoszlávia 40. helyet foglalja el a francia exportban s az 57. helyen áll az importban. Radikális változásra van tehát szükség. Séguy az áremelkedésről és a munkásság akciónapjáról Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti. (MTI) Georges Séguy, a CGT főtitkára pénteken felszólalt a párizsi 9. kerületi szakszervezeti aktivisták értekezletén. 1968 második felében — mondotta — az árak 4 százalékkal emelkedtek. 1969 elején további 2 százalék áremelkedés vehető biztosra. Ezzel együttesen 6 százalékkal lesz magasabb az árak színvonala Franciaországban, mint 1968. július 1-én volt. Ez azt jelenti, hogy mire elérkezik a legközelebbi tárgyalások időpontja (március), a dolgozók vásárlóerejének a tavaly május—júniusi sztrájkmozgalommal kiharcolt emelése fele részben felszívódik az áremelkedések következtében. Ha elfogadták volna a CGT által javasolt mozgó bérskála elvét, amely szerint a bérek követik az árak emelkedését, az áremelkedésekre azóta sem került volna sor, mivel ily módon nem hozhatnak hasznot a tőkéseknek. Sajnálatos tehát, hogy a többi szakszervezeti központ nem támogatta a CGT-nek a mozgó bérskálára vonatkozó követelését A CGT főtitkára megismételte a többi szakszervezeti központhoz intézett javaslatát: találkozzanak az akciónapok és más megnyilvánulások közös megtartásának megbeszélésére. A CGT vezetősége országos akciónap tartására szólította fel szerdára a dolgozókat vívmányaik védelmében és ebben való együttműködésre hívta fel a többi szakszervezeti központot A Force Ouvrière elnökségének pénteken közzétett nyilatkozata azonban elutasítja a CGT javaslatát mivel az akciónap szerinte „zavarná a szakmai és szakmaközi szinten folyó tárgyalásokat”. Feszültség Venezuela és Guayana között (Reuter) Georgetownban, Guayana fővárosában folyik 23 személy pere. Azzal vádolják őket, hogy a Rupununi folyó vidékén a múlt héten kitört lázadás során hat embert meggyilkoltak. A nagybirtokosok által indított felkelés célja az lett volna, hogy a területet elszakítsa Guayanától. A rendőrségnek csak nehezen sikerült visszatartani a tömeget, amely meg akarta ostromolni a bíróság épületét, hogy meglincselje a vádlottakat. Ptolemy Reid guayani miniszterelnökhelyettes pénteken este kijelentette: Venezuela közvetve elismerte, hogy része volt a felkelésben, mivel Reinaldo Leandro Mora belügyminiszter caracasi sajtójelentések szerint kijelentette, hogy Venezuelában guayanai fiatalokat részesítettek katonai kiképzésben, azok szüleinek kérésére. A guayanai kormány még szerdán tiltakozó jegyzéket adott át Venezuela georgetowni ügyvivőjének, illetve caracasi nagykövete útján a venezuelai külügyminisztériumnak. ♦ (AFP) Indira Gandhi Londonból hazautazott, hogy Delhiben legyen három fontos tartományi választás idején. Helyette Báli Ram Bhagat külügyi államminiszter képviselte Indiát a nemzetközösség londoni értekezletén. ♦ (MTI) Zambia belépésével százra emelkedett a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagországainak száma. Vicárisau Thant javasolja, hogy a Szabatlan négy nagyhatalom képviselője — a Biztonsági Tanács keretében — együttesen segítse elő a feszült közel-keleti helyzet politikai rendezését. „ Befejeződik az Osztrák KP neiIBI kongresszusa; határozatában a vietnami háború, a nyugatnémet imperializmus elítélése, az NDK elismerése, Ausztria semlegessége, a csehszlovákiai események tekintetében fenntartja korábbi álláspontját, s támogatja a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívását. I „ .. . A francia kormány teljes fegyver- szállítási embargót rendel el Izraellel szemben. De Gaulle elnök tárgyal Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettessel I . , Közös közlemény a szovjet—s francia „nagybizottság” párizsi üléséről: a két ország együttműködésének távlata kedvező. [ . ..... ... ] Megtartja első ülését a csehbSUtOrtOK | szlovák szövetségi kormány, leteszi az esküt a cseh és a szlovák nemzeti kormány. I .. . Svédország elismeri a VDK-t, rentEK a norvég kormány szintén bejelenti, hogy fontolóra veszi a diplomáciai elismerés kérdését. ( ~Z-----r~| összehangolt, nagyméretű Szombat DNFF-támadás indult nehéz aknavetőkkel, rakétákkal és páncélöklökkel 24 dél-vietnami város ellen. A hét eseményei közül a hozzánk legközelebb eső és ottani szempontból fontos szakaszt zár le, hogy hivatalba lépett a szövetségi csehszlovák kormány, valamint Csehország és Szlovákia nemzeti kormánya. Ez alkalomból érdemes pillantást vetnünk a január elsejével szövetségi köztársasággá átalakult Csehszlovákia törvényhozó és végrehajtó szerveinek felépítésére, annál is inkább, mivel ezenkívül sehol a világon nem létezik kéttagú föderáció. Az új alkotmányos törvény szerint 1969. január 1-én két nemzeti köztársaság született: a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság. Ennek megfelelően Csehszlovákia mostantól kezdve két egyenjogú nemzet, a csehek és a szlovákok szocialista szövetségi köztársasága, amelynek alapelve: 1. a paritás, 2. bármelyikük majorizálásának kizárása. A hivatalos államnyelv egyaránt a cseh és a szlovák. A legfőbb államhatalmi szerv a Szövetségi Nemzetgyűlés (csehszlovák parlament), amelynek a szövetségi kormány (csehszlovák kormány) felelősséggel tartozik. Az új alkotmányos törvény kimondja: amennyiben a kormány vagy bármely minisztérium megsérti az alkotmányt, a Szövetségi Nemzetgyűlés köteles megakadályozni a törvénysértést A Szövetségi Nemzetgyűlés kétkamarás. Két egyenjogú házból áll: a népi kamarából és a nemzetek kamarájából. A népi kamara 200 tagú összetétele arányaiban megfelel Csehszlovákia lakossága összetételének, ahol 9,5 millió cseh és morva, 4 millió szlovák, félmillió magyar, s több tízezer lengyel, német és ukrán él. A 200 tagból 138-at Csehországban, 62-őt Szlovákiában választanak. A nemzetek kamarája 150 tagú; itt Csehország és Szlovákia 75—75 taggal képviselteti magát. Az itteni 75 szlovákiai képviselő között jelenleg 4 magyar képviselő van. Megjegyzendő: az egész szövetségi köztársaságra érvényes törvények csak akkor léphetnek életbe, ha azokat mindkét kamara megszavazta. A kétkamarás Szövetségi Nemzetgyűlés mellett külön megmarad a két nemzeti parlament: a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, mint a két nemzeti köztársaság szuverenitásának, önállóságának, legfőbb államhatalmi és törvényhozó testülete. Ezek Csehországban és Szlovákiában — bár korlátozott joggal — saját törvényeket hozhatnak, s rendkívül érdekes, hogy e cseh, illetve szlovák törvényeknek nem kell feltétlenül egyformáknak lenniük. A végrehajtó hatalmat az új alkotmánytörvény lényegében három kormány kezébe tette le. A csehszlovák (szövetségi) kormány a miniszterelnökségen (miniszterelnök plusz 2—2 cseh és szlovák miniszterelnök-helyettes) kívül 7 minisztériumból és 7 ún. szövetségi bizottságból álló hét szövetségi minisztérium (egész Csehszlovákiára kiterjedő hatáskörrel): a külügy-, a nemzetvédelmi-, a belügy-, a pénzügy-, a külkereskedelmi, a munkaügyi és népjóléti, valamint a tervezésügyi minisztérium. Amelyik minisztériumban a miniszter cseh, ott az államtitkár szlovák és fordítva. A szövetségi bizottságok viszont főleg olyan területek munkáját koordinálják, ahol Csehországnak és Szlovákiának a saját nemzeti kormányában saját minisztériuma van, például az iparügyben, a mezőgazdasági és élelmezésügyben, a közlekedésügyben, a sajtó- és tájékoztatásügyben, a posta- és távközlésügyben stb. A belkereskedelmet, az iskolaügyet és néhány más tárcát nem szándékoznak ily módon koordinálni. A cseh nemzeti kormánynak 21, a szlováknak 19 tagja van. A két kormány felépítése nagyjából azonos, de néhány eltéréssel. A cseh kormányban van ifjúsági és testnevelésügyi miniszter, továbbá különválasztották egymástól a műszaki és az építésügyi tárcát, valamint a közlekedésügyet és a postaügyet. A szlovák kormányban viszont külön van építésügyi és külön építőipari minisztérium. Itt jegyezzük meg, hogy a szlovák kormány egyik tagja magyar, Dobos László tárcanélküli miniszter. • A három kormány egymáshoz való viszonyáról Cerník miniszterelnök a héten így nyilatkozott: „Ez a viszony nem alá- és fölérendeltségi jellegű, hanem partneri kapcsolat. A három kormány más és más formában dolgozik. Egyrészt egyedül, másrészt együtt kell megoldanunk a dolgokat...” S végül, mindezeken kívül, paritásos alapon felállítják az Alkotmányjogi Bíróságot, amelynek kötelessége lesz a jogrend egységének biztosítása egész Cseh- Szlovákiában, továbbá dönt a nemzeti köztársaságok és az állami szervek hatásköri vitáiban. Tagjai függetlenek, s döntéseiket kizárólag a csehszlovák alkotmányra, a Szövetségi Nemzetgyűlés törvényeire alapozzák. Firon Andris A cseh—szlovák föderáció " Új szakasz a Vénusz-kutatásban Szovjet tudományos kommentár (TASZSZ) Anatolij Karickij, a TASZSZ tudományos hírmagyarázója megállapítja, hogy az új Vénusz-űrállomások felbocsátása új szakaszt jelent az űrkutatásban. Ennek az a lényege, hogy a repülési pályával és a bolygók atmoszférájával, valamint az űrállomások sima leszállásával kapcsolatos tudományos kutatómunkát egyidejűleg két komplex berendezéssel végzik a világűr különböző pontjain. Ezek adataikkal kölcsönösen kiegészítik egymást, ami különösen fontos a bolygó atmoszférájának tanulmányozásánál. Jelentős körülmény az is, hogy a Vénusz 5. és a Vénusz 6. a bolygó meg nem világított, úgynevezett éjszakai oldalán végzi majd kutatómunkáját A naprendszer bolygóinak tanulmányozását megnehezíti, hogy a kutatóberendezések felbocsátása úgynevezett csillagászati dátumokhoz kötött, amikor a Nap, a Föld és a vizsgált bolygó kölcsönös helyzete kedvező feltételeket biztosít a kísérlethez. A Vénusz felé körülbelül 584 naponként, illetve 19 és fél hónaponként lehet űrállomásokat küldeni. A mostani felbocsátások előtt ilyen kedvező időpontot használtak ki 1967-ben a szovjet és az amerikai tudósok, amikor június 12-én és 14-én útnak indították a Vénusz 4., illetve a Mariner 5. űrállomásokat. Felvételek a Vénusz 6-ról (MTI) A kazahsztáni Tudományos Akadémia Asztrofizikai Intézetének obszervatóriuma, amely televíziós berendezéssel ellátott teleszkóppal rendelkezik, felvételeket készített a Vénusz 6. automatikus bolygóközi állomásról. A Vénusz 6-ot attól a pillanattól kezdve fényképezték, amint megjelent Kazahsztán fővárosa, Alma-Ata felett, mintegy 100 kilométernyi távolságban. Az 1500 méterrel a tenger szintje felett épült obszervatórium addig készítette a felvételeket, amíg csak a Vénusz 6. el nem tűnt a látóhatár mögött A Vénusz-repülés paradoxonjai (MTI) A Vénusz 6. űrállomás pénteki felbocsátása különös aktualitást kölcsönöz a nemzetközi űrhajózási díjjal kitüntetett Ari Sternfeld nyilatkozatának, amelyet a Moszkovszkaja Pravda közölt. A kiváló szovjet tudós a Vénusz-rakéták repülésének paradoxonjait elemzi. Felhívja a figyelmet arra: jóllehet a bevált földi gyakorlat szerint „legjobb az egyenes út”, ez a tétel korántsem érvényes a bolygóközi repülés viszonyai közepette, ugyanis minél rövidebb az út, annál több üzemanyagra van szüksége a rakétának. Mint emlékeztet rá, a Vénuszra vezető legrövidebb egyenes út 41 millió kilométer. Ezen az útvonalon rajtoló rakétának 31,8 kilométeres sebességgel kellene indulnia a Földről. Ha pedig sebességét tovább növelnénk, a repülés időtartamát tetemesen le lehetne rövidíteni. De vajon mindez hasznos lenne-e? A kérdésre Ari Sternfeld határozott „nem”mel válaszol, s felhívja a figyelmet arra, hogy a Vénuszra való leszálláskor ezt az óriási sebességet csak példátlan nagyságrendű üzemanyag-ráfordítással lehetne lefékezni. Ezért célravezetőbb a Vénusz elliptikus pályán való megközelítése. Az út ugyan tízszeresére növekszik, de jelentősen kevesebb hajtóanyag kell, mivel a rajtnál elegendő az előbb említett 31,8 kilométeres sebességnek alig valamivel több mint egyharmada. A továbbiakban újabb paradoxonokra figyelmeztet: a „lassan járj, tovább érsz” különösen érvényes a Vénusz-rakétákra vonatkozóan, vagyis az a rakéta ér gyorsabban a célhoz, amely kisebb sebességgel rajtol a bolygóközi térben, a Naphoz képest. Íme a részletes magyarázat: tegyük fel, hogy második kozmikus sebességgel (11,2 kilométer másodpercenként) indítottunk egy rakétát a Föld forgási irányának megfelelően. Ez esetben a rakéta mesterséges bolygóvá válik, s kering a Nap körül, mégpedig a Föld pályáján, bizonyos távolságra bolygónktól. Orbitális sebessége 29,77 kilométer lesz másodpercenként. Ha a hajtómű segítségével megnövelnénk rakétánk sebességét, kezdene eltávolodni a Naptól. Ha még tovább fokoznánk a sebességet, mondjuk a másodpercenkénti 42,09 kilométerig, akkor a rakéta örökre elhagyná naprendszerünket. Mindamellett egyik esetben sem találkozna rakétánk a Vénusszal, mivel a Vénusz a Nap körül olyan pályán kering, amelynek átlagos sugara 108,1 kilométer, míg a Földünk Nap körüli forgásának átlagrádiusa 149,5 millió kilométer. Következésképpen a Vénusz-randevú céljából csökkenteni kell a Föld vonzóerejétől megszabaduló és a földi pályán keringő rakéta sebességét. A harmadik paradoxon Sternfeld megfogalmazása szerint így hangzik: minél kisebb a sebesség, annál erősebbnek kell lennie a rakétának. Vagyis nem szabad azt gondolni, hogy a kisebb sebességgel való repüléshez kevésbé erős rakéták kellenek. Éppen ellenkezőleg — hangsúlyozta a tudós —, s tételét bonyolult számításokkal igazolja. ♦ (AFP) Spanyolországi politikai foglyok mintegy 30 női hozzátartozója pénteken este bezárkózott a Madrid központjában levő San José templomba, hogy így követeljenek jobb bánásmódot a politikai okokból bebörtönzötteknek. ♦ (VPI) A tokiói egyetemen pénteken este összetűzés volt baloldali és kommunistaellenes diákok csoportjai között. Tíz diák megsebesült, egyikük állapota súlyos. A japán rohamrendőrség mintegy 2500 embere helyezkedett el az egyetem környékén, de az összecsapásokba nem avatkozott be.