Magyar Hírlap, 1969. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1969-02-18 / 48. szám
Bonn gyorsított ütemben fegyverkezik (AP) 1971-re a nyugatnémet hadsereg békeidőben állomásoztatott csapatainak létszáma eléri a 460 000-et — jelentette be a bonni kormány úgynevezett „Fehér könyve”, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. A Fehér könyvben az NSZK kormánya síkraszáll eddigi „védelmi politikája” mellett és ismét lándzsát tör a nyugatnémet hadseregnek nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközökkel való felszerelése érdekében. A dokumentum egyidejűleg azt állítja, hogy a szövetségi kormány folytatni óhajtja — mint mondja — „a békére és a feszültség enyhítésére irányuló politikáját”. A Fehér könyv újabb adalékként nyilvánosságra hozza azt is, hogy az 1972-re előirányzott — és már pótlólagos kiadásokkal terhelt — katonai költségvetés 19 milliárd márkáját 1973-ra rekordösszegre, 21 milliárd márkára emelik. A csapatlétszám emelése mellett az NSZK kormánya a hadseregnek és a haditengerészetnek a legmodernebb hagyományos fegyverzettel való ellátását is előirányozza. A Kölner Stadt-Anzeiger című lap hétfői vezércikkében éles támadást intéz a „Fehér könyv” ellen. A könyv kiadása hasznos dolog lenne, ha nem propagandacélokat szolgálna — írja a lap. — De pontosan ezt tette a kormány. Már a kiadás időpontja is különös, akkor, amikor a bonni kormány egy felesleges Berlinválságot robbant ki könnyelműen, komikusnak tűnik a német ifjúságot felszólítani a haza védelmére — folytatja a vezércikk —, majd így folytatja: — Védje meg a német ifjúság Gerstenmaier úr elhibázott döntését, s a többiek félelmét, hogy e döntést visszacsinálják? „Mit akar Bonn? — teszi fel a kérdést végül a kölni lap. — A lakosságot akarja megijeszteni, a szövetségeseket megriasztani, vagy eltérni saját, rossz politikájától?”. A tűzszünet ellenére is támadtak a B-52-es bombázók (VNA, AFP) A dél-vietnami „Felszabadulás” hírügynökség alapján jelentette vasárnap a VNA, hogy a DNFF által meghirdetett tűzszünet megkezdése után az amerikaiak és a dél-vietnami bábhadsereg repülőgépei több száz tonna bombát dobtak le Binh Long, Long An és Tay Ninh tartományok felett. Saigon amerikai szóvivő szerint is súlyos támadásokat hajtottak végre az amerikai B-52-es óriásbombázók a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen Saigon körül. Az amerikai főhadiszállás szerint a tűzszünet életbelépése után mintegy kilencven csatározás zajlott le a szabadságharcosokkal, amelyekért az amerikai szóvivő a hazafias erőket igyekezett felelőssé tenni. Az AFP egyik tudósítása arról számol be, hogy Saigonban a helyzet nyugodt, a hazafias erők várható támadásával kapcsolatos aggodalmak után a feszültség csökkenőben van. A DNFF által elrendelt tűzszünet kezdete óta a fővárosban nem hajtottak végre semmiféle merényletet. Hétfőre virradó éjjel csak azokat a lövéseket lehetett hallani a városban, amelyeket a dél-vietnami katonák lőttek a levegőbe a holdújév megünneplésére, noha ezt katonai parancsban megtiltották. Saigon kínai negyedében vasárnap este a szabadságharcosok titokban röplapokat osztogattak, amelyeken Ho Si Minh nevében boldog új évet kívántak a lakosságnak. A jókívánságokat házról házra járva dobták be a kerület lakosainak ajtaján, tíz perccel azelőtt, hogy Thieu elnök a televízióban elmondta újévi üzenetét. Vasárnap Saigonból Párizsba érkezett Vinh Loc tábornok, aki a saigoni rezsim küldöttsége mellett katonai szakértőként működik majd a párizsi tárgyalásokon. Amerikai körökben a tábornok érkezése kapcsán megjegyezték, ez nem jelenti azt, hogy a tárgyalások hamarosan rátérnek a katonai kérdésekre. Mint ismeretes, a VDK és a Felszabadítási Front képviselői azon az állásponton vannak, hogy a katonai és a politikai problémákról egyidejűleg kell a vitát folytatni. Dánia is elismeri a VDK-t ? (TASZSZ) A Dán Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportja támogatja a Szocialista Néppárt javaslatát, hogy hozzanak létre parlamenti különbizottságot a VDK elismerése kérdésének megvizsgálására — közli az Aktuelt című dán lap. Oldrich Cerník Türelmünket a gyengeség jelének tartották (TASZSZ) Oldrich Cerník, a CSKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök nyilatkozatot adott a Zivot Strany című lapnak. „A politikai helyzet hazánkban — mondotta Cerník — továbbra is komoly, jóllehet az utóbbi napokban bizonyos megnyugvás tapasztalható. Számos, nyugtalanságot kiváltó ok azonban még fennáll. A miniszterelnök ezután így folytatta: „Kinyilvánítottuk, hogy nem engedjük lerombolni társadalmi rendünket, nem engedjük, hogy fenyegessék forradalmi szocialista vívmányainkat. Prágában a politikai feszültség valóban jelentős volt. Néhány kérdésben tanúsított türelmünket a gyengeség jelének tartották. Ha azonban az anarchista elemek által szított feszültség fokozódott volna, az egész fejlődés komoly következményekkel járó konfliktusba torkollhatott volna. Ezért volt szükség a kemény szavakra, s az azoknak megfelelő intézkedésekre olyan esetekben, amikor szélsőséges csoportok fellépésének veszélyével találtuk magunkat szemben, azzal a kísérletükkel, hogy nyílt összetűzést provokáljanak.” fordulója ünnepségeinek előkészületeivel. Az elnökség hangsúlyozta, a felkelés 25. évfordulója alkalom lesz arra, hogy kifejezzék azokat az eszméket és elveket, amelyek a CSKP-t és SZLKP-t vezették a nemzeti felszabadító harc irányításában és amelyeknek alapján felépítették a szocialista Csehszlovákiát, mint a csehek és szlovákok egységes és az egyenlőség elvein nyugvó államát. Ülést tartott a Szlovák KP KB elnöksége (MTI) A Szlovák Kommunista Párt KB elnöksége hétfői tanácskozásán Gustáv Husák első titkár irányításával a március 12-én tartandó központi bizottsági ülés előkészítésével foglalkozott. Ennek napirendjén a jelenlegi politikai helyzet legfontosabb kérdései, a KB tárgyalási rendjének elfogadása és személyi kérdések szerepelnek. A továbbiakban részletesen foglalkoztak a szlovák nemzeti felkelés 25. év Szerdára halasztották Ajub Khan és az ellenzéki vezetők találkozóját Ajub Khan pakisztáni elnök elfogadta az ellenzéki pártok javaslatát, hogy a hétfőre kitűzött tárgyalásokat szerdára halasszák. A hivatalos nyilatkozat, amely az elnök döntését ismertette, a továbbiakban közölte, Ajub Khan tanulmányozza az ellenzéki pártok azon javaslatát is, hogy a szerdai találkozón részt vegyen Ali Bhutto, a Pakisztáni Néppárt és Maulana Bhasani, a Nemzeti Néppárt vezetője is. A Karachiba érkező Bhutto volt külügyminisztert a vasúti állomáson hatalmas tömeg, a UPI szerint több mint 40 ezer ember fogadta. Mint ismeretes, Bhutto hétfőn fölkereste Jinnahnak, a modern Pakisztán megalapítójának sírját. A sírnál elmondott beszédében kijelentette, „a mostani kormány inog. Megismétlem, amit letartóztatásom előtt mondottam, a népnek meg kell döntenie a jelenlegi kormányzatot”. A sírnál mintegy 250 ezer főnyi tüntető gyűlt össze. A rendőrség belelőtt a tüntető tömegbe. Gyorshírben közölte a Reuter, hogy a rendőrség karachi egyik külvárosában tüzet nyitott a — jelentés szerint — több mint tízezres tömegre, amely egy rendőrségi épületet ostromolt meg. A sortűz következtében két ember életét vesztette. A rend helyreállítására katonaságot vezényeltek ki. Jelentések a Közel-Keletről (Folytatás az 1. oldalról) (AFP) Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter damaszkuszi látogatásának befejezése után hétfőn délelőtt Bejrútba érkezett. Riad, aki közel-keleti körutat bonyolít le, Damaszkuszban, elutazása előtt nyilatkozott Szíriai tárgyalásairól. Mint mondotta, igen elégedett a látogatás eredményeivel. Hozzáfűzte, „teljes megértésre” talált a szíriai vezetők részéről, és hogy „azonosak az egyiptomi és szíriai nézetek a közel-keleti helyzet megoldására tervezett intézkedésekkel kapcsolatban”. Jordániai szóvivő Ammanban bejelentette, hogy izraeli repülőgépek a Sheik Husszein híd közelében napalmbombákkal támadást intéztek jordániai területek ellen. A bejelentéssel egyidejűleg az ammani rádió közölte, hogy két izraeli, Mystere típusú repülőgép hétfőn helyi idő szerint 8.40 órakor napalmbombákat szórt a Jordán folyó völgyében jordániai területekre. A támadás 15 percig tartott. A provokáció jelentős anyagi károkat okozott, de emberáldozatot nem követelt. Az izraeli kormány vasárnap minisztertanácsot tartott, amelyen a beteg Eskol helyett Allan miniszterelnök-helyettes elnökölt. A kormány Jarring ENSZ-megbízott küldetéséről folytatott vitát, majd meghallgatta Dajan hadügyminiszter és Bar-Lev vezérkari főnök jelentését a belső biztonsági helyzetről. Abba Eban külügyminiszter hétfőn tartott beszédet a külügyi tárca költségvetéséről. Michael Stewart angol külügyminiszter hétfőn az alsóházban egy interpellációra válaszolva, nem volt hajlandó megcáfolni hogy a brit kormány Centurion mintájú tankokat szándékozik eladni Izraelnek. Stewart csupán annyit felelt Thorpe liberális pártvezér interpellációjára, hogy a kormány a hagyományok szerint sohasem nyilatkozik fegyvereladási ügyletekről. Mihail Szmirnovszkij szovjet nagykövet egyébként hétfőn felkereste a brit külügyminisztériumot. Megfigyelők szerint valószínűleg a küszöbönálló négyhatalmi értekezlettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Nixon fogadta Dobrinyin szovjet nagykövetet (UPI) Nixon elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta Dobrinyin szovjet nagykövetet, aki kéthetes moszkvai tartózkodás után a múlt héten tért vissza állomáshelyére. A találkozót a szovjet nagykövet kérte. (MTI) Nixon elnök a hét végén folytatta előkészületeit február 23-án kezdődő nyugat-európai körútjára. Nixon a Camp Davidben levő elnöki nyaralóban tanulmányozta a külügyminisztérium által előkészített dokumentumokat, majd vasárnap este visszatért Washingtonba. Az elnök a héten több megbeszélést folytat legfőbb tanácsadóival a NATO kérdéseiről, az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok viszonyáról. Washingtoni politikai körökben Nixon utazása előtt külön aggodalmat kelt az a válság, amely Anglia és Franciaország között támadt a Nyugat-európai Unió kérdésében. Az amerikai elnök környezetének tagjai attól tartanak, hogy az utazás a tervezett tájékozódás helyett a két országban arra korlátozódik, hogy az elnöknek kell megkísérelnie a közvetítést a vitában. + (TASZSZ) Az Interparlamentáris Unió ceyloni tagozata vasárnap vacsorát adott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tiszteletére. Franciaország és a Nyugat-európai Unió (Reuter) Londonban bejelentették, hogy Franciaország bizonytalan időre visszalépett a Nyugat-európai Unió munkájában való részvételtől. A szervezet hat másik tagállama úgy döntött, hogy a "francia döntéstől függetlenül tovább folytatja az együttműködést és megtartja a miniszteri tanács keddre tervezett ülését. A bonni kormány szóvivője Franciaország magatartásáról nyilatkozva sajnálkozásának adott kifejezést, megállapítva, hogy a szövetségi kormány véleménye szerint a francia kormány álláspontja „túlzott”. A hírügynökségi kommentárok rámutatnak, hogy a francia bejelentés mindenképpen veszélyezteti a Nyugat-európai Unió jövőjét. {\WJ Mi Magyar Hírlap nemzetközi politika m?, február 18.ktad 3 Dél-Vietnam Győzelmes esztendők (K. A.) A béke szele zuhant végig Dél- Vietnamon, amikor a felszabadítási front parancsnokságának kezdeményezésére reagálva az amerikai katonai vezetés végre elrendelte a 24 órás tűzszünetet. Sem az amerikai hadvezetés, sem a saigoni kormány nem vette figyelembe azonban a felszabadító hadsereg parancsnokságának a kétnapos tűzszünetre tett javaslatát. A saigoni kormány már a holdújévi ünnepet megelőző napokban szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett életbe, kijárási tilalmat rendelt el több nagy vidéki városban is. Saigon környékén pedig, attól félve, hogy a múlt évihez hasonló támadás éri a fővárost, újabb egységeket vontak össze. Ugyanakkor az amerikaiak a tűzszüneti parancs életbe lépése után is „felderítő akciókat” indítottak a felszabadító hadsereg ellen. Bár az amerikai sajtó hasábjain gyakran jelennek meg olyan írások, amelyek azt bizonygatják, hogy a dél-vietnami hadszíntéren a saigoni rendszer, illetve az amerikai hadsereg javára változott a helyzet, intézkedéseik azonban arról tanúskodnak, hogy tartanak valamitől. Kísérti őket az egy esztendővel ezelőtti offenzíva, a huszonhat napig tartó hitei csata, az ott elszenvedett erkölcsi vereség. Egy partizánhadsereg, amely addig csak a dzsungelharc előnyeit használta ki, akkor egy nagyváros utcáin vette fel a harcot a legjobban képzett amerikai tengerészgyalogos egységekkel. Az amerikaiaknak hetekig tartó kegyetlen, emberi és történelmi értékeket sem kímélő szőnyegbombázással, majd az ezt követő kézitusával sikerült csak visszafoglalniuk a várost. A szörnyű bombázásoknak és a napokig tartó szakadatlan ágyúzásnak mintegy ötezer lakos esett áldozatul. S amikor elcsendesült a harci zaj, a város épületeinek 80 százaléka füstölgő romhalmaz volt. Romokban hevert az évezredes császári palota, egyetlen tanterem sem maradt épen a háromezer diáknak helyet adó hiei egyetemen. A csodálatos Phu Cam katedrális állapota talán semmiben sem különbözött coventryi székesegyházétól, a náci légierő barbár támadása után. A hívők a fegyverzaj elmúltával a még üszkös falak között gyűltek össze az első misére. Az elnémult városban a halottak napokig temetetlenül hevertek a házak romjai alatt. S a lakosság jelentős része azóta sem fogott hozzá a lerombolt hajlékok újjáépítéséhez. Magatartásukban is ott van a passzív ellenállás. Várják a békét, amikor nem kell már attól tartaniuk, hogy egy idegen nagyhatalom földig rombolhatja templomaikat, üzleteiket és iskoláikat, s az egymást követő nemzedékeknek hajlékot nyújtó házakat Hié azonban nemcsak a rombolásra emlékezik. Romjai egyfelől a barbarizmusnak, a számítógépes céltalan pusztításnak állítanak „emléket”, s a hitei lakosok talán még évszázadok múltán is erről emlékeznek majd az Egyesült Államokra. Hié azonban a hősi ellenállásra is emlékeztet. Annál inkább, mert Hié visszafoglalása az amerikaiaknak pirrhusi győzelmet jelentett. Mert a csatát ugyan megnyerték, de a háborút elvesztették. És nemcsak a hitéi ütközetet, hanem — most már megállapítható a vietnami háborút is. Erre utal, hogy az amerikai hadvezetés még az ünnepi alkalomból javasolt tűzszünetet — amely mellesleg elsősorban a polgári lakosságnak jelentett volna hét napot az annyira áhított békéből — sem merte, vagy nem akarta elfogadni. Úgy látszik, mindent el akar követni annak érdekében, hogy a Párizsban tárgyaló amerikai küldöttség érveit a hadszíntéren kivívott győzelmekkel támaszsza alá. Hiú ábránd. Hiszen a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front hadseregének nyolcesztendős története, s annak egy-egy olyan állomása, mint a huei csata, a saigoni ütközet vagy a Khe Shanh-i blokád a bizonyíték, hogy az egykor kis létszámú, maroknyi partizán csoportokból hatékony, jól szervezett hadsereg lett. És e hadsereg a népből meríti kiapadhatatlan erejét, elsősorban a vietnami nép támogatásának köszönheti eddigi sikereit. E sikereket pedig ma már Nyugaton sem merik lebecsülni, hiszen ezek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ma az amerikaiak és a hosszú ideig makacskodó saigoni rendszer képviselői is a tárgyalóasztalnál ülnek Párizsban. Nem kétséges, hogy ennek a viszonylag fiatal hadseregnek a győzelmei jelentősen hozzájárulnak az egész vietnami nép érdekeit figyelembe vevő, igazságos megállapodás kimunkálásához és közelebb hozzák a dél-vietnami népnek a fegyverzajtól mentes órák helyett, a tartós békét