Magyar Hírlap, 1969. május (2. évfolyam, 118-148. szám)

1969-05-03 / 120. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - V­I L A G­G­A­Z­D­A­S A­G 1969. MÁJUS 3. SZOMBAT 7 A Danuvius cölöph­idjának utódai ^ 1 A hidprogramforintban — Emeletes közlekedési kereszteződések? — Két minisztérium ötéves hídjavaslata Római kori régészeink körében ugyan vitatott még, de sok jel arra mutat, hogy Magyarországon, jobban mondva Pannó­nia Inferiorban az első hidat, pontosab­ban az első cölöphidat Hadrianus császár idején építették. Aquincum táborvárosát kötötte össze Contra Aquincummal, s ha hihetünk Caius Iulius Geminus Capellia­­nus helytartó (151—160) monumentális oltárkövének, keményen ívelt át a Nep­tunus által megszentelt Danuviuson. Kö­rülbelül ott, ahol most a mi Erzsébet­­hidunkat találjuk. Magyarországon jelenleg 5506 közúti hidat tartanak számon, hosszuk összesen 62 ezer méter, egy híd átlagos hossza 11 és fél méter. A vasúti hidak száma — a Duna- és a Tisza-hidak nélkül — 5860, teljes hosszuk több mint 37 ezer méter. A vasúti hidak teherbírása évtizedekre elő­re megfelelő. Az országos közúti hálózat hídjainak 11 százaléka 20 tonnánál ki­sebb teherbírású, 30 százalékuk pedig 6,5 méternél keskenyebb. Közúti és tanácsi hídjaink a jövőben még jobban megfeleljenek a követelmények­nek, és évtizedekig kielégítsék a műsza­ki-esztétikai igényeket. A jelenlegi helyzet elemzése alapján — állapítja meg az értékelés — nem tekint­heti kielégítőnek a földmunkák és a híd­­alapozások gépesítési aránya, nem­ alkal­maznak elegendő korszerű építőgépet, szállítóeszközt. Mindez rontja­ a munka szervezettségét, az építésirányítás haté­konyságát. Új konstrukciók, dömperek, teherautók stb. beszerzésére ajánlatos te­hát — a becslések szerint — mintegy 150—250 millió forintot fordítani. Célszerűnek, sőt halaszthatatlannak lát­szik mielőbb létrehozni egy minden te­kintetben modern, nagy teljesítményű híd­­gyárat, ahol sorozatban készülhetnének a különböző méretű és minőségű tipizált, feszített vasbetonszerkezetek, tartóele­mek stb. A hídgyár — becsült — beruhá­zási költsége (abban az esetben, ha már a negyedik ötéves tervidőszak kezdetén teljes kapacitással dolgozhatna) 60—80 millió forint. A nagyobb hidak építésé­nél — az elemek mérete és súlya miatt — gazdaságosabbnak ígérkezik helyszíni előregyártó telepek létesítése. Jó példa erre a váci és a száj­eli híd. Gazdaságosabb megoldások Jelenleg az országban rendkívül sok­féle és fajta azonos rendeltetésű, méretű híd található. Az út- és vasútépítés kor­­szerűsítése, s a hidak karbantartása meg­követeli a közúti kishidak tipizálásának továbbfejlesztését. A tipizálás többnyire feleslegessé tenné a helyszíni munkákat, a helyszíni betonozást. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a jövő min­denképpen a hosszabb élettartamú, feszí­tett vasbetonszerkezeteké. A szakemberek számításai szerint a negyedik ötéves terv során vasbetonhídjaink 50—70 százaléka már ezzel a módszerrel készül. A tipizálási törekvések eredményeként egyrészt csökken a tervezés és a kivitele­zés munkaerőszükséglete, csökken a be­ruházási idő, s így a hídépítésre fordított összegek felhasználása hatékonyabbá vá­lik. A könnyű pályaburkolatok, a mű­anyagszigetelések, a nagy szilárdságú be­tonok és acélok, valamint a hegesztett kapcsolatok alkalmazásával csökken a hídszerkezetek súlya, s így az eddigi épí­tési módszereknél gazdaságosabb megol­dások alkalmazhatók. A gépkocsik számának rohamos növe­kedése, az utak igényes korszerűsítése, a vasúti közlekedés fejlődése új követel­ményeket támaszt a hídépítőkkel szem­ben is. Az egyik legnagyobb gondot ma már nálunk is a más közlekedési vonalak különböző szintű keresztezése jelenti. Jó példa erre az antik cölöphíd helyén épült Erzsébet-híd budai feljárója, amely egy­ben azt is jelzi: a jövőben sok hasonlót láthatunk majd Budapesten és vidéken egyaránt. Benedek István Gábor Autópályák, gyorsforgalmi utak felett A negyedik ötéves terv időszakában a minimális beruházási program szerint 2,1 milliárd forintot, a maximális prog­ram szerint 2,5 milliárd forintot fordít az állam hídépítésre. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező jövőben — 1975-ig — 250—300 ezer négyzetméter új hídpálya­­felület épül hazánkban.­­A hidak hasz­nos pályafelületének meghatározásakor figyelembe veszik az utak színvonalát. Autópályákhoz 28 méteres, autóutakhoz 15,50 főutakhoz 11; alsóbbrendű utakhoz 9; gyorsforgalmi utak feletti felüljárók­hoz 7,30 méter széles hidat kell építeni.) Budapesten 1971 és 1975 között — a ja­vasolt program szerint — nyolc, összesen 150 méter hosszú és csaknem 2900 négy­zetméter alapterületű hidat kell korsze­rűsíteni. Minden bizonnyal öt új híd és felüljáró épül, ezek együttes hossza 480 méter, felületük 6300 négyzetméter lesz. Ugyanakkor öt olyan híd is épül, ame­lyek autóutakat emelnek meg, illetve ke­reszteznek. Ezek hossza 1320 méter, alap­területük pedig 4700 négyzetméter lesz. A hídépítés jelenlegi nemzetközi szín­vonalát nagy szakítószilárdságú feszítő­huzalok, a betonok nagy nyomószilárd­sága, az előregyártott vasbeton- és feszí­tett szerkezetek általános alkalmazása jellemzi, illetve a rendkívül intenzív gé­pesítés. Gépesítés, híd gyár Az ÉVM Műszaki Fejlesztési Főosztá­lya — a KPM szerveivel közösen — most nagyarányú felmérést fejezett be: mit kell tenni annak érdekében, h­ogy vasúti. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a legutóbbi ülésén több közérdekű vizs­gálat programját hagyta jóvá. A közel­jövőben kezdődő ellenőrzések céljából Péteri István elmondta, hogy hat minisz­térium több mint száz vállalatára terjed ki az anyagmozgatás és rakodás gépesí­tési helyzetének vizsgálata. A vizsgálat arra is választ keres, miért halad lassú ütemben az anyagmozgatás korszerűsí­tése. Nem kevésbé fontos a szociális célokat szolgáló vállalati-szövetkezeti alapok, valamint a béren kívüli juttatások ala­kulásának és felhasználásának vizsgálata. A KNEB hat megye csaknem háromszáz vállalatánál érdeklődik, hogyan használ­ják fel a borítékon kívül kapott mintegy félmilliárd forintot. A harmadik közérdekű ellenőrzés té­mája a lakosság bútorellátása. A KNEB 1965-ben már tartott hasonló vizsgálatot, de a vásárlók és a KERMI panasza azóta sem szűnt meg. H­ORIZON­T Csökken a francia aranykészlet A Francia Bank jelentése szerint az or­szág arany- és devizatartalékai az április 24-én véget ért héten 313 millió frankkal csökkentek. Az elmúlt 12 hét során az arany- és devizatartalékok 1313 millió francia franknak megfelelő értékkel apadtak. Fiat-statisztika A torinói Fiat Művek 1968-ban 1 452 297 járművet állított elő. Közülük 542 370 jár­művet adott el külföldön, 36,2 százalék­kal többet, mint 1967-ben. A Fiat 1967. évi termelési eredménye 1 340 884 jármű volt. Óriás tankhajó készül Japánban Az Ishikawajima-Harima Heavy In­dustries Company japán cég megbízást kapott a világ legnagyobb, 372 400 tonnás tankhajójának megépítésére. A hajó űr­tartalma 56 400 tonnával nagyobb lesz, mint a jelenleg üzemben levő legnagyobb tartályhajóé. Aluljáró Berlinben A berlini Alexanderplatzon átadták a forgalomnak egy 650 méter hosszú közúti aluljárót. A két, egyenként hét méter szé­les, választófallal kettéosztott nyomsávon óránként negyven kilométeres legkisebb sebességgel bonyolódik le a forgalom. Líbiai olaj Spanyolországban Spanyolország, amely 1967-ben 2 265 322 tonna olajat importált Líbiából, 1968-ban már 6 400 209 tonna olajat vásárolt Olasz siker Sao Paulóban A most véget ért kilencnapos Sao Pau­­ló-i olasz ipari vásáron, amelyet több mint 600 ezer látogató tekintett meg, a kiállításra került 3 millió dollár értékű áru 98 százaléka elkelt. Amikor az adós nem fizet Anyagmozgatás, vállalati alapok, W ,­­ bútorellátás A * ^ Vizsgál a KNEB A behajtás módja: fizetési meghagyás Készül az új eljárási szabály Adós, fizess — mondja a régi szólás­mondás; a gond csak az, mi történjék, ha mégsem fizet. Ez a gond mai válla­lati kapcsolatainkban egyáltalán nem el­hanyagolható. A gazdasági reform a sok eredmény mellett felszínre­­hozott nem kívánatos jelenségeket is. Megszokotta, hovatovább mindennapossá vált, hogy a vállalatok csak nagy késéssel fizetik ki tartozásai­kat. Ez veszélyezteti más vállalatok pénz­ügyi egyensúlyát, hiszen már 1968 máso­dik felében tapasztalhattuk: ha az egyik vállalat késve fizet a másiknak, az a har­madiknál kénytelen késni, s végül az a vállalat jár a legrosszabbul, amelyiknek több a vevője, mint a szállítója. A fizetési morál romlását több okkal magyarázhatjuk. Van vállalat, amelyik azért nem fizet, mert élvezni akarja az egyébként törvénytelen áruhitel előnyeit, van példa arra is, hogy a fizetés haloga­tásának oka hanyagság, s természetesen nem ritka, hogy azért nem fizet a válla­lat, mert egyszerűen nincs pénze. Mitől lesz egy vállalat fizetésképtelen? Kézenfekvő a válasz: veszteségesen ter­melt, vagy neki sem fizettek. A bank­gyakorlatban már régen meghonosodott az úgynevezett fedezetigazolás, amelyet az MNB ad a vevő kérésére. Ez némi biztonságot jelent az üzleti életben, hi­szen ilyen igazolás csak akkor kapható, ha a vevő vagy saját forrásból, vagy hi­telből rendelkezik a szükséges összeggel, egyszersmind hozzájárul, hogy ezt az összeget elkülönített számlára vezessék át. Ez azonban nem teljesen megnyugta­tó megoldás az eladó számára, mivel az elkülönített számlával továbbra is a vevő rendelkezik. Igaz, hogy másra nem költ­­heti, de az eladó is csak akkor juthat a pénzhez, ha ahhoz a vevő hozzájárul, vagy ha előzetesen ilyen szerződést kö­töttek, illetve ha pert indít pénzéért. Tavaly a­ döntőbizottságok mintegy 5000 ilyen behajtási ügyet tárgyaltak. A ko­rábbi években 30—35 ezer ilyen eljárás volt évente, holott akkor a fizetési for­galom a mainál lényegesen kötöttebb volt. A tavalyi 5000 azt tanúsítja, hogy a hitelezők, a szállító vállalatok gyakran nem fordulnak sem a döntőbizottságok­hoz, sem a bíróságokhoz, a többi közt azért sem, mert csupán az első fokú dön­téshez mintegy egy-két hónapra van szükség, s mi történik akkor, ha a vesz­tes fellebbez? A megoldás viszont fontos, mert a ké­sedelmes fizetések tovagyűrűző lánco­lata végső soron lassíthatja a gazdasági életet, és ez semmiképpen sem kívánatos. A kiutat az úgynevezett fizetési meg­hagyásos eljárás jelentheti, amely a bí­rósági eljárásban szabályozott, peren kí­vüli eljárás. Mi ez? Ha a vevő nem fizet, az eladó a döntőbírósághoz fordulhat írá­sos kérelemmel, ezt a döntőbíróság az adóshoz továbbítja, akinek meghatározott időn belül állást kell foglalnia a követe­léssel kapcsolatban. Ha nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és behajtható lesz. Ha ellent mond, to­vábbra sem marad más, mint a peres­kedés. A fizetési meghagyásos eljárás előnye a peres eljárással szemben, hogy rendkí­vül gyors, és az adósok általában nem mondanak ellent, mivel tudják, hogy az alaptalan perlekedés ódiumát viselniük kell. Emellett a döntőbizottságoknak is több idejük maradna más, fontosabb ügyekkel való foglalkozásra. Ehhez szükséges módosítani, illetve ki­egészíteni a gazdasági döntőbizottságok­ról és a döntőbírósági eljárásokról szóló kormányrendeletet. Információink szerint folyamatban van ennek az eljárási konst­rukciónak a kialakítása. O. A. A Gazdasági Bizottság döntése X­Lk­OG Változik a Ganz-MÁVAG gyártmányszerkezete A Gazdasági Bizottság dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a Ganz-MÁVAG gyártmánystruktúrájának gazdaságos át­alakításáról szóló koncepciókat. Eszerint a Ganz-MÁVAG 1970 és 1975 között fél­milliárd forinttal növeli termelését, ezen belül azonban csökken a kevésbé gazda­ságos vasúti járművek gyártása és ex­portja. Olyan új termékek gyártását ve­zetik be, amelyeknek gazdaságossága leg­alább eléri a gépipar átlagát. Foglalkoz­nak raktári állványok, könnyűacél-szer­­kezetű épületek, vegyipari gépek, olajfúró berendezések gyártásának bevezetésével Ezek műszaki-gazdasági megalapozását, például a fejlesztést, a licencvásárlást, már most meg kell kezdeni. Az új termé­kek gyártását elsősorban vidékre telepítik. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést tudomásul vette. Egyetértett azzal, hogy a struktúraváltozás és az önköltségcsök­kentés révén a szocialista országokba irá­nyuló exporttal kapcsolatos állami vissza­térítés 1975-re legalább 40 százalékkal csökken a Ganz-MÁVAG-ban. Ugyan­akkor törekedni kell a vállalatnak a tő­késországokba irányuló export fokozására. Új hús- és tejüzem A Zala megyei Baki Állami Gazdaság barnokpusztai üzemegységében 63 millió forintos költséggel megkezdték az ország egyik legkorszerűbb hús- és tejgyárának építését. A sertéstelepen 500 anyakocát tartanak, ezek szaporulatát hizlalják és évenként 100 vagon sertéshúst állítanak elő. A 12 500 négyzetméter alapterületű sertésgyárat a legkorszerűbb technológiai eszközökkel szerelik fel. A 400 férőhelyes tehénistállót és a 160 férőhelyes borjúnevelőt is gépesítik. A két épülettömb között építik fel az ott dolgo­zók részére a szociális létesítményeket és a lucernalisztgyárat. Az Agroterv tervei szerint épülő üzem 1971 tavaszára ké­szül el A híradástechnika a BNV-n A Petőfi-csarnok minden bizonnyal az idén is zsúfolt lesz: 21 híradástechnikai vállalat mutatja be itt 600 újdonságát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Ma­gyarországon először állítja ki automata telefonközpontját, amely kis falvak és te­lepülések távbeszélő-igényeit elégíti ki. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár bemu­tatja a Titán URH rádió-telefon család továbbfejlesztett, tranzisztoros változatát. Az Elektroakusztikai Gyár audió-vi­­zuális ismeretközlő berendezése ugyan­csak újdonságnak számít. A készüléken kilenc előadás anyaga látható, egyenként öt-ötperces hangos előadással kombinál­va. A Híradástechnikai Ipari Kutatóinté­zet olyan integrált áramköröket állít ki, amelyek az elektronika csaknem vala­mennyi területén használhatók. A Fi­nommechanikai Vállalat URH kézitele­fonjait és kisméretű mikróhullámú rádió­­telefonját állítja ki. A Mechanikai Laboratórium újdonsá­­ga a Delta-A rövidhullámú amatőr adó­vevő készülék, amely hamarosan — még­hozzá olcsón — kereskedelmi forgalomba kerül. Évek óta a BNV egyik leglátogatottabb kiállítója az Orion. Az idén három új tv­­készüléket is bemutat, az AT—459-et, a Victoriát, és a Victoria Supert. A Video­ton vásári újdonsága a Sirály hordozható rádiókészülék, valamint az Olympia (TA—4156) televízió. A műszeripar ugyancsak sok érdekes­séget mutat be a BNV-n. A Medicor Mű­vek új típusú altatókészüléket, a Gamma Művek izotópos orvosi készüléket, a La­bor Műszeripari Művek pedig olyan auto­matikus mérőműszert állít ki, amely a levegő szennyezettségét méri. B. L Angolnák a Balatonban Befejeződött az első nagyüzemi angol­nahalászat a Balatonon. Ez év tavaszán összesen 190 mázsát fogtak, amiből 175 mázsát exportáltak, 12 mázsát pedig a hazai piacon értékesítettek.

Next