Magyar Hírlap, 1969. május (2. évfolyam, 118-148. szám)
1969-05-03 / 120. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VI L A GGAZDAS AG 1969. MÁJUS 3. SZOMBAT 7 A Danuvius cölöphidjának utódai ^ 1 A hidprogramforintban — Emeletes közlekedési kereszteződések? — Két minisztérium ötéves hídjavaslata Római kori régészeink körében ugyan vitatott még, de sok jel arra mutat, hogy Magyarországon, jobban mondva Pannónia Inferiorban az első hidat, pontosabban az első cölöphidat Hadrianus császár idején építették. Aquincum táborvárosát kötötte össze Contra Aquincummal, s ha hihetünk Caius Iulius Geminus Capellianus helytartó (151—160) monumentális oltárkövének, keményen ívelt át a Neptunus által megszentelt Danuviuson. Körülbelül ott, ahol most a mi Erzsébethidunkat találjuk. Magyarországon jelenleg 5506 közúti hidat tartanak számon, hosszuk összesen 62 ezer méter, egy híd átlagos hossza 11 és fél méter. A vasúti hidak száma — a Duna- és a Tisza-hidak nélkül — 5860, teljes hosszuk több mint 37 ezer méter. A vasúti hidak teherbírása évtizedekre előre megfelelő. Az országos közúti hálózat hídjainak 11 százaléka 20 tonnánál kisebb teherbírású, 30 százalékuk pedig 6,5 méternél keskenyebb. Közúti és tanácsi hídjaink a jövőben még jobban megfeleljenek a követelményeknek, és évtizedekig kielégítsék a műszaki-esztétikai igényeket. A jelenlegi helyzet elemzése alapján — állapítja meg az értékelés — nem tekintheti kielégítőnek a földmunkák és a hídalapozások gépesítési aránya, nem alkalmaznak elegendő korszerű építőgépet, szállítóeszközt. Mindez rontja a munka szervezettségét, az építésirányítás hatékonyságát. Új konstrukciók, dömperek, teherautók stb. beszerzésére ajánlatos tehát — a becslések szerint — mintegy 150—250 millió forintot fordítani. Célszerűnek, sőt halaszthatatlannak látszik mielőbb létrehozni egy minden tekintetben modern, nagy teljesítményű hídgyárat, ahol sorozatban készülhetnének a különböző méretű és minőségű tipizált, feszített vasbetonszerkezetek, tartóelemek stb. A hídgyár — becsült — beruházási költsége (abban az esetben, ha már a negyedik ötéves tervidőszak kezdetén teljes kapacitással dolgozhatna) 60—80 millió forint. A nagyobb hidak építésénél — az elemek mérete és súlya miatt — gazdaságosabbnak ígérkezik helyszíni előregyártó telepek létesítése. Jó példa erre a váci és a szájeli híd. Gazdaságosabb megoldások Jelenleg az országban rendkívül sokféle és fajta azonos rendeltetésű, méretű híd található. Az út- és vasútépítés korszerűsítése, s a hidak karbantartása megköveteli a közúti kishidak tipizálásának továbbfejlesztését. A tipizálás többnyire feleslegessé tenné a helyszíni munkákat, a helyszíni betonozást. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jövő mindenképpen a hosszabb élettartamú, feszített vasbetonszerkezeteké. A szakemberek számításai szerint a negyedik ötéves terv során vasbetonhídjaink 50—70 százaléka már ezzel a módszerrel készül. A tipizálási törekvések eredményeként egyrészt csökken a tervezés és a kivitelezés munkaerőszükséglete, csökken a beruházási idő, s így a hídépítésre fordított összegek felhasználása hatékonyabbá válik. A könnyű pályaburkolatok, a műanyagszigetelések, a nagy szilárdságú betonok és acélok, valamint a hegesztett kapcsolatok alkalmazásával csökken a hídszerkezetek súlya, s így az eddigi építési módszereknél gazdaságosabb megoldások alkalmazhatók. A gépkocsik számának rohamos növekedése, az utak igényes korszerűsítése, a vasúti közlekedés fejlődése új követelményeket támaszt a hídépítőkkel szemben is. Az egyik legnagyobb gondot ma már nálunk is a más közlekedési vonalak különböző szintű keresztezése jelenti. Jó példa erre az antik cölöphíd helyén épült Erzsébet-híd budai feljárója, amely egyben azt is jelzi: a jövőben sok hasonlót láthatunk majd Budapesten és vidéken egyaránt. Benedek István Gábor Autópályák, gyorsforgalmi utak felett A negyedik ötéves terv időszakában a minimális beruházási program szerint 2,1 milliárd forintot, a maximális program szerint 2,5 milliárd forintot fordít az állam hídépítésre. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező jövőben — 1975-ig — 250—300 ezer négyzetméter új hídpályafelület épül hazánkban.A hidak hasznos pályafelületének meghatározásakor figyelembe veszik az utak színvonalát. Autópályákhoz 28 méteres, autóutakhoz 15,50 főutakhoz 11; alsóbbrendű utakhoz 9; gyorsforgalmi utak feletti felüljárókhoz 7,30 méter széles hidat kell építeni.) Budapesten 1971 és 1975 között — a javasolt program szerint — nyolc, összesen 150 méter hosszú és csaknem 2900 négyzetméter alapterületű hidat kell korszerűsíteni. Minden bizonnyal öt új híd és felüljáró épül, ezek együttes hossza 480 méter, felületük 6300 négyzetméter lesz. Ugyanakkor öt olyan híd is épül, amelyek autóutakat emelnek meg, illetve kereszteznek. Ezek hossza 1320 méter, alapterületük pedig 4700 négyzetméter lesz. A hídépítés jelenlegi nemzetközi színvonalát nagy szakítószilárdságú feszítőhuzalok, a betonok nagy nyomószilárdsága, az előregyártott vasbeton- és feszített szerkezetek általános alkalmazása jellemzi, illetve a rendkívül intenzív gépesítés. Gépesítés, híd gyár Az ÉVM Műszaki Fejlesztési Főosztálya — a KPM szerveivel közösen — most nagyarányú felmérést fejezett be: mit kell tenni annak érdekében, hogy vasúti. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a legutóbbi ülésén több közérdekű vizsgálat programját hagyta jóvá. A közeljövőben kezdődő ellenőrzések céljából Péteri István elmondta, hogy hat minisztérium több mint száz vállalatára terjed ki az anyagmozgatás és rakodás gépesítési helyzetének vizsgálata. A vizsgálat arra is választ keres, miért halad lassú ütemben az anyagmozgatás korszerűsítése. Nem kevésbé fontos a szociális célokat szolgáló vállalati-szövetkezeti alapok, valamint a béren kívüli juttatások alakulásának és felhasználásának vizsgálata. A KNEB hat megye csaknem háromszáz vállalatánál érdeklődik, hogyan használják fel a borítékon kívül kapott mintegy félmilliárd forintot. A harmadik közérdekű ellenőrzés témája a lakosság bútorellátása. A KNEB 1965-ben már tartott hasonló vizsgálatot, de a vásárlók és a KERMI panasza azóta sem szűnt meg. HORIZONT Csökken a francia aranykészlet A Francia Bank jelentése szerint az ország arany- és devizatartalékai az április 24-én véget ért héten 313 millió frankkal csökkentek. Az elmúlt 12 hét során az arany- és devizatartalékok 1313 millió francia franknak megfelelő értékkel apadtak. Fiat-statisztika A torinói Fiat Művek 1968-ban 1 452 297 járművet állított elő. Közülük 542 370 járművet adott el külföldön, 36,2 százalékkal többet, mint 1967-ben. A Fiat 1967. évi termelési eredménye 1 340 884 jármű volt. Óriás tankhajó készül Japánban Az Ishikawajima-Harima Heavy Industries Company japán cég megbízást kapott a világ legnagyobb, 372 400 tonnás tankhajójának megépítésére. A hajó űrtartalma 56 400 tonnával nagyobb lesz, mint a jelenleg üzemben levő legnagyobb tartályhajóé. Aluljáró Berlinben A berlini Alexanderplatzon átadták a forgalomnak egy 650 méter hosszú közúti aluljárót. A két, egyenként hét méter széles, választófallal kettéosztott nyomsávon óránként negyven kilométeres legkisebb sebességgel bonyolódik le a forgalom. Líbiai olaj Spanyolországban Spanyolország, amely 1967-ben 2 265 322 tonna olajat importált Líbiából, 1968-ban már 6 400 209 tonna olajat vásárolt Olasz siker Sao Paulóban A most véget ért kilencnapos Sao Pauló-i olasz ipari vásáron, amelyet több mint 600 ezer látogató tekintett meg, a kiállításra került 3 millió dollár értékű áru 98 százaléka elkelt. Amikor az adós nem fizet Anyagmozgatás, vállalati alapok, W , bútorellátás A * ^ Vizsgál a KNEB A behajtás módja: fizetési meghagyás Készül az új eljárási szabály Adós, fizess — mondja a régi szólásmondás; a gond csak az, mi történjék, ha mégsem fizet. Ez a gond mai vállalati kapcsolatainkban egyáltalán nem elhanyagolható. A gazdasági reform a sok eredmény mellett felszínrehozott nem kívánatos jelenségeket is. Megszokotta, hovatovább mindennapossá vált, hogy a vállalatok csak nagy késéssel fizetik ki tartozásaikat. Ez veszélyezteti más vállalatok pénzügyi egyensúlyát, hiszen már 1968 második felében tapasztalhattuk: ha az egyik vállalat késve fizet a másiknak, az a harmadiknál kénytelen késni, s végül az a vállalat jár a legrosszabbul, amelyiknek több a vevője, mint a szállítója. A fizetési morál romlását több okkal magyarázhatjuk. Van vállalat, amelyik azért nem fizet, mert élvezni akarja az egyébként törvénytelen áruhitel előnyeit, van példa arra is, hogy a fizetés halogatásának oka hanyagság, s természetesen nem ritka, hogy azért nem fizet a vállalat, mert egyszerűen nincs pénze. Mitől lesz egy vállalat fizetésképtelen? Kézenfekvő a válasz: veszteségesen termelt, vagy neki sem fizettek. A bankgyakorlatban már régen meghonosodott az úgynevezett fedezetigazolás, amelyet az MNB ad a vevő kérésére. Ez némi biztonságot jelent az üzleti életben, hiszen ilyen igazolás csak akkor kapható, ha a vevő vagy saját forrásból, vagy hitelből rendelkezik a szükséges összeggel, egyszersmind hozzájárul, hogy ezt az összeget elkülönített számlára vezessék át. Ez azonban nem teljesen megnyugtató megoldás az eladó számára, mivel az elkülönített számlával továbbra is a vevő rendelkezik. Igaz, hogy másra nem költheti, de az eladó is csak akkor juthat a pénzhez, ha ahhoz a vevő hozzájárul, vagy ha előzetesen ilyen szerződést kötöttek, illetve ha pert indít pénzéért. Tavaly a döntőbizottságok mintegy 5000 ilyen behajtási ügyet tárgyaltak. A korábbi években 30—35 ezer ilyen eljárás volt évente, holott akkor a fizetési forgalom a mainál lényegesen kötöttebb volt. A tavalyi 5000 azt tanúsítja, hogy a hitelezők, a szállító vállalatok gyakran nem fordulnak sem a döntőbizottságokhoz, sem a bíróságokhoz, a többi közt azért sem, mert csupán az első fokú döntéshez mintegy egy-két hónapra van szükség, s mi történik akkor, ha a vesztes fellebbez? A megoldás viszont fontos, mert a késedelmes fizetések tovagyűrűző láncolata végső soron lassíthatja a gazdasági életet, és ez semmiképpen sem kívánatos. A kiutat az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás jelentheti, amely a bírósági eljárásban szabályozott, peren kívüli eljárás. Mi ez? Ha a vevő nem fizet, az eladó a döntőbírósághoz fordulhat írásos kérelemmel, ezt a döntőbíróság az adóshoz továbbítja, akinek meghatározott időn belül állást kell foglalnia a követeléssel kapcsolatban. Ha nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és behajtható lesz. Ha ellent mond, továbbra sem marad más, mint a pereskedés. A fizetési meghagyásos eljárás előnye a peres eljárással szemben, hogy rendkívül gyors, és az adósok általában nem mondanak ellent, mivel tudják, hogy az alaptalan perlekedés ódiumát viselniük kell. Emellett a döntőbizottságoknak is több idejük maradna más, fontosabb ügyekkel való foglalkozásra. Ehhez szükséges módosítani, illetve kiegészíteni a gazdasági döntőbizottságokról és a döntőbírósági eljárásokról szóló kormányrendeletet. Információink szerint folyamatban van ennek az eljárási konstrukciónak a kialakítása. O. A. A Gazdasági Bizottság döntése XLkOG Változik a Ganz-MÁVAG gyártmányszerkezete A Gazdasági Bizottság dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a Ganz-MÁVAG gyártmánystruktúrájának gazdaságos átalakításáról szóló koncepciókat. Eszerint a Ganz-MÁVAG 1970 és 1975 között félmilliárd forinttal növeli termelését, ezen belül azonban csökken a kevésbé gazdaságos vasúti járművek gyártása és exportja. Olyan új termékek gyártását vezetik be, amelyeknek gazdaságossága legalább eléri a gépipar átlagát. Foglalkoznak raktári állványok, könnyűacél-szerkezetű épületek, vegyipari gépek, olajfúró berendezések gyártásának bevezetésével Ezek műszaki-gazdasági megalapozását, például a fejlesztést, a licencvásárlást, már most meg kell kezdeni. Az új termékek gyártását elsősorban vidékre telepítik. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést tudomásul vette. Egyetértett azzal, hogy a struktúraváltozás és az önköltségcsökkentés révén a szocialista országokba irányuló exporttal kapcsolatos állami visszatérítés 1975-re legalább 40 százalékkal csökken a Ganz-MÁVAG-ban. Ugyanakkor törekedni kell a vállalatnak a tőkésországokba irányuló export fokozására. Új hús- és tejüzem A Zala megyei Baki Állami Gazdaság barnokpusztai üzemegységében 63 millió forintos költséggel megkezdték az ország egyik legkorszerűbb hús- és tejgyárának építését. A sertéstelepen 500 anyakocát tartanak, ezek szaporulatát hizlalják és évenként 100 vagon sertéshúst állítanak elő. A 12 500 négyzetméter alapterületű sertésgyárat a legkorszerűbb technológiai eszközökkel szerelik fel. A 400 férőhelyes tehénistállót és a 160 férőhelyes borjúnevelőt is gépesítik. A két épülettömb között építik fel az ott dolgozók részére a szociális létesítményeket és a lucernalisztgyárat. Az Agroterv tervei szerint épülő üzem 1971 tavaszára készül el A híradástechnika a BNV-n A Petőfi-csarnok minden bizonnyal az idén is zsúfolt lesz: 21 híradástechnikai vállalat mutatja be itt 600 újdonságát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Magyarországon először állítja ki automata telefonközpontját, amely kis falvak és települések távbeszélő-igényeit elégíti ki. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár bemutatja a Titán URH rádió-telefon család továbbfejlesztett, tranzisztoros változatát. Az Elektroakusztikai Gyár audió-vizuális ismeretközlő berendezése ugyancsak újdonságnak számít. A készüléken kilenc előadás anyaga látható, egyenként öt-ötperces hangos előadással kombinálva. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet olyan integrált áramköröket állít ki, amelyek az elektronika csaknem valamennyi területén használhatók. A Finommechanikai Vállalat URH kézitelefonjait és kisméretű mikróhullámú rádiótelefonját állítja ki. A Mechanikai Laboratórium újdonsága a Delta-A rövidhullámú amatőr adóvevő készülék, amely hamarosan — méghozzá olcsón — kereskedelmi forgalomba kerül. Évek óta a BNV egyik leglátogatottabb kiállítója az Orion. Az idén három új tvkészüléket is bemutat, az AT—459-et, a Victoriát, és a Victoria Supert. A Videoton vásári újdonsága a Sirály hordozható rádiókészülék, valamint az Olympia (TA—4156) televízió. A műszeripar ugyancsak sok érdekességet mutat be a BNV-n. A Medicor Művek új típusú altatókészüléket, a Gamma Művek izotópos orvosi készüléket, a Labor Műszeripari Művek pedig olyan automatikus mérőműszert állít ki, amely a levegő szennyezettségét méri. B. L Angolnák a Balatonban Befejeződött az első nagyüzemi angolnahalászat a Balatonon. Ez év tavaszán összesen 190 mázsát fogtak, amiből 175 mázsát exportáltak, 12 mázsát pedig a hazai piacon értékesítettek.