Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1969-06-29 / 177. szám

X ^1.­­m­­h Mhgnir Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1969. JÚNIUS 29. VASÁRNAP Üzleti ötletek, vállal közések Magyar-svéd részvénytársaság gyümölcstárolók építésére — Nyolc Az építőipar munkájáról, gondjairól szólva újra és újra eljutunk az unos-un­­tig ismételt megállapításhoz: feszült a be­ruházási piac, a kivitelező vállalatok a legnagyobb erőfeszítések árán sem képe­sek eleget tenni megrendeléseiknek. Új építési módszerek Az országos gondok a 31-es számú Épí­tőipari Vállalatnál is jelentkeznek. Az idei termelési programot 1968 novemberé­ben állították össze, számba vették lehe­tőségeiket, tartalékaikat, s azt mondták: az 1969. évi tervnek nyolc százalékkal kell meghaladnia az új gazdaságirányí­tási rendszer első esztendejének eredmé­nyeit. Szabó Antal vezérigazgató: — Mi magunk lepődtünk meg a leg­jobban, amikor január, február táján módosítani kellett a programot, mégpedig a nyolcszázalékos növekedés helyett 20 százalékra! Tavaly 544 millió forint érté­kű építőmesteri tevékenységet folytat­tunk, s az idén minden bizonnyal 650— 655 millió forinttal zárjuk az évet. Segéd­üzemeink termelési értéke 1968-ban 56 millió forint volt csupán, az idén már majdnem kétszer ennyi: 105 millió forint. A megnövekedett feladatok végrehajtá­sát könnyítik azok az új építőipari mód­szerek, amelyeket a vállalat tömegesen alkalmaz. Először 1967-ben dolgoztak úgynevezett előfeszített PI-panelekkel; ekkor Budapesten 30 ezer négyzetméter alapterületű gyári csarnokot és raktári épületet adtak át. A módszer bevált, s az idén 120 ezer, jövőre pedig már 200 ezer négyzetméter alapterületű épületre fo­gadnak el megrendelést.­­ A követelmények nemcsak mennyi­ségi, de minőségi értelemben is nőnek. Sok új kezdeményezésünk közül elsőnek hadd említsem meg azt az egyesülést, amelyben a 31-eseken kívül részt vesz az IPARTERV, az ALVTRÖSZT és amely­hez a közeljövőben csatlakozik a Magyar Hűtőgépgyártó Vállalat is. Félmillió dolláros megtakarítás Az egyesülés alapgondolata a budaörsi almatároló tervezése és építése idején fo­gant meg. A három érdekelt vállalat mű­szaki gárdája olyan zöldség- és gyümölcs­tárolót épített, amely önmagában félmil­lió dollár megtakarítást eredményezett. Hazai anyagokból alakították ki az alu­mínium bevonatú vasszerkezeteket, s eze­ket poliuretán habbal bélelték. A második ilyen tároló Szabolcsban, pontosabban Tuzsérban épült fel, s a szakemberek azt mondták: a következő 3—5 évben mint­egy 30—10 hasonló, azaz 1000 vagonos tá­roló épül az országban, tehát a munkára érdemes egyesülést is életre hívni. Meg­állapodtak a részvétel és a haszon ará­nyaiban, s a kezdeményezés sikerét bi­zonyítja a Magyar Hűtőgépgyártó Válla­lat csatlakozási szándéka is. — Második nagyszabású ipari-kereske­delmi akciónk — mondja Szabó Antal —, a svédországi Bygging céggel kötött ko­operációs egyezményünk. A csúszózsalu­­zatos technológia magyar szabadalom, ám a svéd vállalat előnyös ajánlatot tett: hajtsunk végre bizonyos gyártásszakosí­tást és a beruházásokat végezzük közö­sen akár országainkban, akár harmadik piacon. A végleges szerződést egy hete ír­tuk alá, s felsőbb hatóságainktól már megkaptuk a részvénytársaság alaptőké­jéhez szükséges 30 ezer dollárt is. Sőt, mi több: Koppenhágában már épül az első magyar—svéd objektum, egy hőerőmű 160 méter magas ipari kéménye. Nagyberuházások megvalósítói A 31-es Építőipari Vállalat majd min­den állami nagyberuházás kivitelezője. Az idén fejezik be a Tiszamenti Vegyikom­binát nitrogénműtrágya-gyárának bőví­tését. A gyár kapacitása az évi 250 ezer tonnáról több mint 400 ezer tonnára nő. Ugyanitt ők fejezik be a polietiléngyár építését is. A Borsodi Vegyikombinátban elkészül a PVC-üzem második egysége. — Egyesülés igazgató ígérete s ezzel a gyár évi 500 tonnás termelése meghatszorozódik. Nevükhöz fűződik a Sajókeresztúron épülő Borsodi Ércelőké­szítőmű munkáinak 80 százaléka, ők épí­tik a III. számú Budapesti Házgyárat is Dunakeszin. — A minap értekezletet tartottak a ház­gyár építésében részt vevő vállalatok igaz­gatói, szám szerint nyolcan — mondja Sza­bó Antal. — Arról volt szó, hogy augusz­tus 1-től október végéig a házgyárat fo­lyamatosan próbaüzemelésre adjuk át a későbbi gazdának, a 43-as Építőipari Vál­lalatnak. A kormányprogram szerint a végső átadási határidő 1969. december 31., ám a 43-asok arra kértek bennünket, te­gyük lehetővé, hogy a házgyárban még az idén 3—400 lakás elkészülhessen. Az igazgatók természetesen ígéretet tet­tek. Budapest legújabb városrészében, a jelek szerint kísérleti céllal, jó példaként épülő Újpalotán tehát még az idén átad­ják az első lakásokat. Ne legyünk kételkedők, higgyünk a nyolc igazgatónak. Benedek István Gábor Bérmunka, értékesítés harmadik piacon )a JIVO. h­U Tárgyalás egy francia céggel Luc Besnier, a francia Besnier—Flo­­tex cég tulajdonosa munkatársaival jú­nius közepén Budapesten járt. A láto­gatás előzményei visszanyúlnak a ta­valy szeptemberben Párizsban megren­dezett nemzetközi bérhétre, ahol L. Besnier kapcsolatba lépett a magyar de­legációval, s együttműködési lehetősé­gekről tárgyaltak. A megbeszélések egy­szerre több síkon folytatódtak. A fran­cia vállalat kifejezte készségét egy hosz­,­szú távra érvényes megállapodás meg­kötésére, amely magában foglalná a vá­lasztékkiegészítést, a bérmunkát, a mű­szaki kooperációt, s a közös magyar— francia értékesítés lehetőségeit. Magyarországon az ügylet fővállalko­zója a Chemolimpex, illetve az Inter­­cooperation, s az együttműködésben részt vesz a Tannimpex, a Hungarotex, a Győri Műbőrgyár, a Május 1. Ruha­gyár, a Duna, a Tisza és a Szombathelyi Cipőgyár. Milyen üzletről van szó tulajdonkép­pen? A Besnier—Flotex cég be akar törni az értékesnek tartott magyar piacra. A Konsumex segítségével speciális vízhat­lan szőnyegeket és olyan tetszetős für­dőszoba tapétákat kíván értékesíteni, amelyek feleslegessé teszik a drága csempézést. Ez az üzletnek csupán az egyik része. A Győri Műbőrgyárban sok értékes, a nyugati piacon nem ismert termék készül, s ezek egy részét a Bes­nier—Flotex átvenné. A francia válla­lat arra is lehetőséget lát, hogy a ma­gyar műbőröket megismertesse a nagy autógyárakkal is, nevezetesen a Citroen­nel, a Peugeot-val és a Simcával. A kooperáció egyik formája az a kö­zös magyar—francia eljárás lenne, amelynek segítségével a magyar műbőrt francia műszőrrel (például műfóliaszőr­­rel) kombinálnák. A magyar műbőr mí­nusz 40 Celsius-fokon is megtartja ere­deti tulajdonságait, s ez módot adna ar­ra, hogy a közösen gyártott cipőket, csiz­mákat és szőrmekabátokat együtt érté­kesítsék elsősorban az északi országok­ban, üzleti nyelven, harmadik piacon. A Besnier—Flotex cég szakipari fel­dolgozó gépeket, berendezéseket is gyárt. Az elképzelések szerint a francia vál­lalat több gépet bocsátana a magyar fél rendelkezésére, s a konstrukció ellenér­tékének egy részét áruban törlesztenénk. Szó van bizonyos bérmunka-megállapo­dásról is; ennek során műszőrmét, bőr­­ruházati és bőrdíszműcikkeket, vala­mint cipőket és csizmákat állítana elő a magyar ipar. A Budapesten járt Luc Besnier ígé­retet tett arra is, hogy a magyar és a közösen gyártott műbőröket megismer­teti a francia divattervezőkkel.­ ­. Nézőpont X Y Diploma és jövedelem Kétségtelen történelmi irányzat, hogy minél fejlettebbek egy ország termelő­erői, annál mérsékeltebb a diplomások jövedelme az átlaghoz — úgy is mond­hatnánk: a munkásokéhoz — viszonyít­va. Miközben a különbségek abszolút mértékben nőnek, relatíve csökkennek. Bármennyire igazolják is ezt a sta­­t­sztikai adatok, a közvélemény merőben m­ás képet rajzol erről. Messziről nézve az iparilag fejlett tőkésországokat, sokan csak a magasan kvalifikált munkaerő ki­ugró jövedelmét látják, ahhoz viszonyí­tanak. Valójában a tény­ek arra mutatnak, hogy amíg az USÁ-ban egy diplomás úgyneve­zett életkeresete (az egész keresőkorra szá­mított jövedelme), nem éri el a fizikai dolgozókénak a 170 százalékát, addig In­diában meghaladja a 600 százalékot. Te­hát a mérnök vagy az orvos jövedelme nálunk sem csak azért csökkent a mun­káséhoz képest, mert régen feudálkapi­­talizmus volt, most meg szocializmust építünk — ezért is, hanem mert közben rohamosan fejlődtek a termelőerők, nagymértékben iparosodtunk. A szocia­lista állam nem azért ad relatíve keve­sebb jövedelmet a diplomásoknak, mert valamilyen értelmiségellenes szándék vezeti, hanem mert tudomásul veszi az objektív jövedelemarányokat. Mindez korántsem jelenti, hogy a mi jövedelem­arányaink mindig helyesek voltak, de kétségtelen, hogy törvényszerű irányza­tot tükröztek. A képzettségtől függő jövedelmek ará­nyai három tényezőtől függnek: minde­nekelőtt a termelőerők színvonalától, to­vábbá: a képzettség megszerzésének költségeitől, s végül: a különböző kép­zettségű munkaerő keresletétől és kíná­latától. Az­ első tényezőt már érintettük, ami a másodikat illeti, a diplomások közis­merten arra hivatkozva igénylik a ma­gasabb jövedelmet, hogy többet tanul­tak. Ám ez önmagában nem érv. Ha az állam ingyen biztosította számukra a to­vábbtanulást, sőt az egyetemi évek alatt még ösztöndíjat is adott, akkor az érv legalábbis vitatható. Sokkal inkább ér­velhetne azzal a munkás, hogy ő addig dolgozott, amíg a másik tanult, s hogy az ő keresetéből is elvontak, hogy a má­sik tanulhasson. Bármily nehéz is a ta­nulás, a munkához képest nem lehet ál­dozatnak feltüntetni. Ha tehát valaki csak átlagos diplomás lett, ezzel még nincs jogcíme a nagyobb keresetre. Más a helyzet, ha a tanulás költségeit az egyén vagy családja vállalta. Ilyen eset­ben a továbbtanulás költségeinek és a tanulási idő alatt kiesett jövedelemnek meg kell térülnie. Valljuk be, hogy­ nálunk a tovább­tanulás nagyon jó üzlet. Egy diploma át­lag 30 ezer forintba kerül a családnak, és ezért a mai jövedelmek szintjére ve­títve — 150—200 ezer forint többletjöve­delmet kap vissza. Ez a számítás azt je­lenti, hogy ha ma a 30 ezer forint 15 ha­vi munkásjövedelemnek felel meg, akkor a 150—200 ezer forint 75—100 hónap jö­vedelmével egyenértékű, s ez úgy nö­vekszik, ahogyan emelkedik a munkások átlagjövedelme. A diploma megszerzése után, 35 év átlagára számítva, változat­lan vásárlóerejű pénzt, és évi három szá­zalékos reálbérnövekedést feltételezve, a mai 30 ezer forint valójában 9—12-szere­­sére bővül (az életkereset diplomából fakadó jövedelemtöbbleteként). Ez sok­kal jobb, mint bármily más befektetés. Hogy a jelenlegi jövedelmi arányok busásan megtérítik a tanulásra fordított energiát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az értelmiségi szülők va­lósággal megszállottan ragaszkodnak gyermekeik diplomájához. Alighanem tudják, vagy feltételezik, hogy ez a leg­jobb üzleti befektetés. Sajnos, a mun­kás- és parasztszülők, úgy tűnik, kevés­bé jól kalkulálnak (most nem szólva a döntésüket motiváló más tényezőkről), ők jobbára csak azt látják, hogy az is jól és főleg hamarabb kereshet, aki nem tanul tovább.­­ Dr. Kopátsy Sándor, a Pénzügykutató Intézet igazgatója Szovjet építőanyag-ipari küldöttség érkezett Budapestre érkezett a Szovjetunió épí­tőanyag-ipari minisztériumának küldött­sége, amely L. P. Utrobinnak, a vasbeton­­ipari főigazgatóság vezetőjének vezetésé­vel tárgyalásokat folytat a magyar—szov­­jet építőanyag-ipari műszaki és tudomá­nyos együttműködés bővítéséről. A dele­gáció nyolc napot tölt Magyarországon. A megbeszélések alapján aláírják az 1969—70. évi együttműködési munkater­­vet és az 1971—75. évi közös műszaki és tudományos munkák tématervének jegy­zőkönyvét. Elutazott az EAK talajjavításügyi minisztere Mohamed Bakr Ahmed, az Egyesült Arab Köztársaság talajjavításügyi minisz­tere, aki dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter meghívására néhány na­pot hazánkban töltött, szombaton tovább­utazott Jugoszláviába. Elutazása előtt elmondta: tanulmányoz­ta a magyarországi nagyüzemi mezőgaz­daságot, hogy az itteni tapasztalatokat is hasznosíthassák az EAK mezőgazdaságá­ban. Egyszerűsített forgal­mi ad­ó-rend­szer Július 1-től változnak a cipőárak nos jellegű cipők forgalmi adója egyfor­ma lesz. Mint a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályán el­mondták, az új adókulcsokkal képzett árak helyesebben tükrözik majd a ráfor­dítási arányokat. A forgalmi adó egyszerű­sítése egyes lábbeliknél, választékoknál különféle mértékű áremelkedésekkel és árcsökkenésekkel jár. Az árváltozásokban kifejezésre jut a készbőr termelési árá­nak csökkenése is. A vásárlók számára általában kedvező ármozgás várható azoknál a cipőknél, amelyeknek a felsőrésze bőrhelyettesítő anyagból készül. A gumi lábbelik ára kö­rülbelül 10—20 százalékkal csökken. A kézműipari és a gépi gyártású lábbelik közötti megmunkálási különbségek az árakban is kifejeződnek. A gyermekcipők árszínvonala változatlan marad, de egyes választékoknál itt is lehetséges árcsökke­nés, illetve emelkedés. Az­ árak nem azon­nal, hanem folyamatosan, fokozatosan változnak. A forgalmi adó és az árrendszer tökéle­tesítésének fő célja, hogy az árak a cipő előállítására fordított költségeket jobban tükrözzék, s ösztönözzék a vállalatokat a termékek olyan összetételének kialakítá­sára, ami a lakosság igényeinek jobban megfelel. Július 1-én — összhangban a fogyasz­tói árrendszer tökéletesítésével — életbe lép a cipők egyszerűsített forgalmiadó­rendszere. A lábbelik fogyasztói árát jú­lius 1-től az eddigi 251 helyett 20 féle forgalmiadókulccsal képezik, így az azo- HO­R­I­ZO­N­T KGST állandó bizottsági ülés Moszkvában A KGST vaskohászati állandó bizott­sága június 25-től 27-ig Moszkvában tar­totta meg 32. ülését, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjetunió küldöttsé­ge vett részt. Mauritániai gazdasági küldöttség Bulgáriában és Magyarországon Mauritánia Iszlám Köztársaság kormá­nya elhatározta, hogy gazdasági küldött­séget meneszt a Bolgár Népköztársaság­ba és a Magyar Népköztársaságba — je­lentették be az erről szóló hivatalos köz­leményben. Zajtalanítás a nyugatnémet repülőterek mellett A Bundestag törvényjavaslatot fogadott el a léglökéses repülőgépek által okozott zaj elleni küzdelemről. Az NSZK ennek értelmében a közeljövőben 130 millió nyugatnémet márkát fordít a polgári és katonai repülőterek környékén e cél el­érését szolgáló berendezések létesítésére. Vállalatközi kapcsolat a lengyel mezőgépiparral A Baranya megyei Cserkuti Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat és a varsói vaj­daság területén működő poltuski gép- és traktorállomás együttműködési szerző­dést kötött a szakmai tapasztalatok át­adására. A szerződést szombaton írták alá Cserkúton.

Next