Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-11 / 251. szám

Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP 1969. SZEPTEMBER 11. CSÜTÖRTÖK 5 Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) minket, amelyeket önök a szocialista de­mokrácia szélesítése során szereztek. Er­ről szeretnénk elsősorban véleményt cse­rélni, szót váltani magyar képviselő bará­tainkkal, ez programunk egyik legfonto­sabb pontja. — Meggyőződésem, hogy mostani láto­gatásunk hozzájárul a lengyel—magyar barátság elmélyítéséhez, a Lengyel Nép­­köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatainak további fejlődéséhez és a szocialista államok egységének megszilár­dításához. E látogatással is szeretnénk ki­fejezésre juttatni, hogy szilárd elhatáro­zásunk: magyar elvtársainkkal­ együtt to­vább folytatjuk harcunkat a békéért és az egész világ dolgozó népének jobb jö­vőjéért. Nyilatkozata végén Czeslaw Wycech köszönetet mondott a baráti, szeretettel­jes fogadtatásért, s tolmácsolta a lengyel nép testvéri üdvözletét a magyar dolgo­zóknak. Kállai Gyula fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szerdán délután az Országház delegációs termében fogadta a Lengyel Népköztár­saság parlamenti küldöttségét, élén Czes­law Wycechhel, a szejm elnökével. A fogadáson jelen volt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, az or­szággyűlés tisztikarának több tagja, több országgyűlési képviselő, valamint Ta­­deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A látogatás alkalmával megkezdődtek a magyar és a lengyel parlament küldött­ségének tárgyalásai. Kállai Gyula tájé­koztatta a lengyel szejm küldöttségét a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeiről, további feladatairól, az országgyűlés tevékenységéről, a Magyar Népköztársaság álláspontjáról különbö­ző nemzetközi politikai kérdésekben és méltatta az egyre szélesedő magyar—len­gyel baráti kapcsolatokat. A szívélyes, baráti hangú eszmecsere során a lengyel vendégek országunk életével, az ország­­gyűlés munkájával kapcsolatban számos kérdést tettek fel, amelyekre a magyar képviselők válaszoltak. A félidő mérlege a vásáron Az ipar és a kereskedelem szerződései Szerdán délben félidejéhez érkezett a Budapesti Őszi Vásár, és a gyors statisz­tika arra utal, hogy a forgalom minden szempontból lényegesen nagyobb, mint tavaly volt. Szerdán a déli órákban ke­reste fel a városligeti vásárvárost a 275 ezredik látogató, 1968-ban az első félidő­ben 178 ezren látogattak a vásárra. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a kiállított áruk bőséges válasz­téka és a nagy vásárlási lehetőség a ta­valyinál is jóval nagyobb tömegeket vonz. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint kedd estig 20 millió 658 ezer forint érté­kű áru kelt el, szerda délig ez az összeg további kétmillió forinttal növekedett A múlt év első öt napi forgalma alig ha­ladta túl a­ nyolcmillió forintot. A félidő tapasztalatait összegezték az ipar és a kereskedelem képviselői is. Meg­állapították, hogy a vásár sikeres, jó al­kalmat nyújt az ipar és a kereskedelem eszmecseréjére és üzletkötésekre. Az ed­dig aláírt üzletkötések értéke eléri az 1,8 milliárd forintot. A legnagyobb értékű keretszerződést a Lampart írta alá: jö­vőre 722 millió forint értékű zománc­edényt, fürdőkádat, gáztűzhelyet és egyéb cikket szállít a kereskedelemnek. A Pa­mutnyomóipari Vállalat félmilliárd fo­rintos üzletet kötött, míg a Videoton na­ponta írt alá szerződéseket, összesen 240 millió forint értékű tv és rádió szállítására. Gyorsabb, biztonságosabb lett a közlekedés Budapest és Miskolc között Hatvanban szerdán délben átadták a forgalomnak az új kétszintes közlekedési­­ csomópontot. A város keleti kapujában,­­ a­­vasút fölött új — a legkorszerűbb kö­vetelményeknek megfelelő — hidat emel­tek. Ezzel egyidejűleg mintegy három ki­lométeres szakaszon korszerűsítették és új nyomvonalra terelték a város központ­ján áthaladó 3-as számú fő közlekedési utat, egészen a Zagyva-hídig, amelyet korszerűsített formában ugyancsak most adtak át rendeltetésének. Ezzel egyide­jűleg megszüntették a vasúti sorompót Hatvan kapujában. A nagyszabású építkezést az indokolta, hogy a város keleti bejáratánál keresz­tezi egymást a Budapestet Miskolccal ösz­­szekötő vasútvonal és a 3-as számú fő közlekedési út. A kereszteződésnél forgal­masabb időszakban tízpercenként eresz­tették le a sorompót. Ez a közlekedési akadály óránként átlagosan húsz percre megbénította az áthaladó közúti­­jármű­vek forgalmát, ezenkívül számos balesetet idézett elő. A hatvani felüljáró, valamint a bel­városi átkelőszakasz építésére és kor­szerűsítésére több mint negyvenmillió fo­rintot költöttek és ezzel az ország egyik legforgalmasabb útvonalán tették gyor­sabbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá a közúti és a vasúti közlekedést Kiss Gy. János: . . | Erkölcsi pályaelőny Az ember életében vannak sorsfordulók, kivételes alkalmak, amelyek indokolhatják a visszapillantást. Mit tettünk, ho­gyan éltünk, s mit akarunk tenni még? Általában nem mére­geti gyakran önmagát az ember — ennek a nagyon benső­séges számadásnak csak komoly okai lehetnek. Nem ezek­ről akarok szólni. Hanem a méltatlan pillanatokról, amikor életünkre vissza­nézünk ... Levelek között válogatok, mindennapi találkozá­sok közeli emlékei élnek bennem, keserű panaszok sorakoznak a papíron, s még itt van a fülemben a megadás szomorú ref­rénje: végül is mit tehetnek velem, közel állok a nyugdíjhoz­­— legfeljebb elköszönök... Is­métlen: időnként eljuthatunk oda, hogy számadást vetünk önmagunkkal — önmagunkról. A már említett méltatlan pil­lanatok mögött azonban valami más, valami egészen nyugta­lanító felfogásbeli zavartünet érezhető. Hadd éljek példákkal. A közelmúltban egy megyében a kiskereskedelmi vállalat első embere — a maga jogkörével élve — vétót mondott néhány bizonyítottan gyenge minőségű cipőre: a mi boltjaink a jövő­ben ezeket nem árusítják, gondolja meg az ipar, hogy mit gyárt! Ez az ember tudta, hogy a vásárlók ezrei vannak mö­götte, a jogos panaszok sokaságát gyűjtötte össze, mielőtt dön­tött volna. S mégis, amikor beszélgettünk, volt egy „magán­jellegű” kitérője, azzal, hogy ezt csak nekem mondja, ne jegyez­zem. S amit mondott nagyon halkan, már-már megtörve, szinte megbánva mondta: érzi, hogy igaza van, de lesz, ami lesz, fel­készült a legrosszabbra is... Úgy rémlik, mintha még a nyug­díjat is említette volna... V­agy itt van a bádogos esete, aki lejött a tetőről. Lejött, mert mint mondja, olyan munkát kényszerül végezni, ami — lelki­ismerete szerint — nem nevezhető tisztességesnek, minőségben elfogadhatónak. Három gyermeke van, nyugodtan szeretne dol­gozni és élni. Voltak, akik ellene fordultak, megfenyegették, s bár még az ügy nincs lezárva, sőt meg sem kezdődött a be­jelentés kivizsgálása — elindult új munkahelyet nézni... Méltatlan pillanaton azt értem tehát, amikor ok nélkül ve­tünk számot az életünkkel. Igaz, a példákban idézett maga­tartás önmagában is lényegesen több a csendes beletörődésnél, a meghunyászkod­ásnál, hiszen ez a két ember már eldöntötte: ellene szól annak, ami nem tetszik, ami káros és hibás. De az első szó után, a kimondott szó után miért mindjárt a fel­adás mindent mérlegelő lehetőségei következnek? S az miért foglalja magában szinte az egész életünket, családunkat, múl­tunkat és jövőnket? Tudom, nem csekély a hivatkozások ellenpéldatára sem, a kézenfekvő érvelésé: hány esetben derült már ki utólag, hogy mégsem volt méltatlan és ok nélküli az a pillanat, amikor valaki joggal készíthetett ilyen nagyságrendű számvetést. Mi tagadás, ez is igaz. De végtére is miben bízhatunk, s főleg mire építhetünk? A vádaskodók és szándékosan zavarkeltők vékonyka rétegét különválasztva, a felelősséggel élő és dol­gozó emberek nagy társadalma nemcsak a hátterét jelenti a tiszta szándékú egyéni bírálatok érvényesülésének, hanem egy­ben a fedezetét is. Hiszen például az idézett cipővetót egyetlen ember mondta ugyan ki, de csupán az ő megyéjében a bosszús vásárlók sokasága tudott azonnal mellé állni. A bádogossal is csupán néhány megjelölt tetőre rándultunk ki és máris a ta­núk sokasága akadt arra, hogy igen, egy munkás elsietett, gon­datlan munkára hívja fel a figyelmet. Egyáltalán nem azért, mintha keveselné a fizetését. Sokallja a hanyagságot és a kárt! N­os, ilyen helyzetekben ezeknek az embereknek ne a meg­­futamodás legyen a következő lépésük, ne az a gondolat, hogy legfeljebb átmentem magam nyugdíjba, vagy egy másik vállalat kötelékébe. Még csak az sem kell, hogy életükre visz­­szanézzenek, várva némi valószínűségét annak, hogy talán „megbocsátássá” enyhül a helyi vezetés hirtelen haragja ... Ugyanis végtelenül nagy erkölcsi pályaelőnnyel rendelkez­nek nálunk az ilyen emberek­. Akkor is, ha ezt az előnyt sokan és sok helyütt még vitatják, vagy éppen hátránnyá szeretnék minősíteni. Úgy vélem, ebből kell kiindulni. Nemcsak akkor, amikor a meggyőződés és a megbizonyosodás kimondatja ve­lünk az első szót, hanem akkor is, amikor saját munkahelyi, lakóhelyi közösségünk jobbik és nagyobbik felének igazolását kérjük hozzá , mert van ilyen igazolás, s mert meg is kapjuk azt, ez mindig elég lesz a „pályaelőny” megtartásához. Miért gondol­nánk a diszkvalifikálásra?!... K Ö Z É L E T D I P L O M Á C I A Romániába utazott dr. Bíró József Szerdán Bukarestbe utazott dr. Bíró József­­külkereskedelmi miniszter, hogy Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszterrel tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági, külkereskedelmi kap­csolatainak több időszerű kérdéséről, egye­bek között az 1970. évre vonatkozó állam­közi tárgyalások, valamint az 1971—75. évekre vonatkozó hosszú lejáratú árucse­re-forgalmi egyezmény előkészítéséről, to­vábbá a gazdasági együttműködés bőví­téséről. Romániai tartózkodása során megtekinti a Román népgazdaság 25 éve című kiállítást. A miniszter búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Ott volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A külkereskedelmi miniszter szerdán este a román fővárosba érkezett. A repü­lőtéren a magyar minisztert Cornel Bur­tica miniszter és Dumitru Bejan, a mi­niszter első helyettese köszöntötte. Jelen volt Argyelán Sándor, hazánk bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Dr. Bíró József szombaton reggel uta­zok haza. Fogadás az NDK-nagykövetségen Dr. Herbert Plaschke, az NDK buda­pesti nagykövete szerdán este fogadást adott a nagykövetségen abból az alkalom­ból, hogy további 51 NDK-beli hallgató fejezte be tanulmányait és nyert diplo­mát a Budapesti Orvostudományi Egye­temen. A fogadáson részt vett dr. Zoltán Imre rektorral az élen az orvostudományi egyetem több professzora és oktatója, to­vábbá a Külügyminisztérium, a Művelő­désügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium több vezető beosztású mun­katársa. A nagykövet a fogadáson saját és kor­mánya nevében köszönetet mondott a rektornak és munkatársainak az NDK- beli fiatalok kiképzéséért és hivatástu­datra való neveléséért Hangsúlyozta, hogy ez ideig 276 fiatal szerzett a külön­böző magyar egyetemeken diplomát és hazatérve öregbítik a magyar felsőoktatás jó hírnevét. Ezt követően felolvasta dr. Ernst-Joachim Giessmann felső- és szak­oktatásii miniszter, valamint dr. Max Sef­­rin miniszterelnök-helyettes, egészség­ügyi miniszternek dr. Zoltán Imréhez címzett köszönő levelét A cigarettázás és a keringési megbetegedések az egészségügyi parlament napirendjén Szerdán az Egészségügyi Világszerve­zet európai területi bizottsága a Néphad­sereg Központi Klubjának helyiségében folytatta a vitát L. A. Kapriónak, az európai területi iroda igazgatójának be­számolójáról. A vita során több ország közös javaslatban hívta fel a figyelmet a cigarettázás káros hatásaira és sürge­tett intézkedéseket a dohányzás ártal­mainak csökkentésére. A tanácskozáson megkezdődött az úgy­nevezett hosszú távú programok vitája is. Ennek során egyebek között a kerin­gési megbetegedések megelőzésére és le­küzdésére irányuló programról tárgyal­tak. Megkezdték a pszichikai ártalmak megelőzését, illetőleg csökkentését célzó program vitáját is. Este dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter, a bizottság elnöke fogadást adott az ülésszak részvevőinek tiszteletére a Gundel-étteremben. Hangverseny, filmbemutató Bulgária ünnepe alkalmából Bulgária felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából Budapesten a Bolgár Kultúra és a Fészek Művészklub ünnepi hangversenyt rendezett. A műsorban fel­lépett Emil Kamilarov Dimitrov-díjas hegedűművész, a nemzetközi Paganini hegedűverseny első helyezettje, Dina Schneidermann Dimitrov-díjas hegedű­­művész, Nadia Arejan, a Bolgár Népköz­­társaság népművésze, a szófiai nemzeti opera magánénekese, Valentina Alek­­szandrova érdemes művész, a plovdivi operaház tagja, L­ilia Keredzsieva és­­Sztojan Popov, a szófiai nemzeti opera tagjai. A közönség, amelynek soraiban megjelent Vaszil Bogdanov bolgár nagy­követ is, nagy tetszéssel fogadta a jeles vendégművészek produkcióját. A Fehér szoba című bolgár film vidé­ki díszbemutatóját szerdán a dunaújvá­rosi Dózsa filmszínházban tartották meg. Ebből az alkalomból a városba érkezett bolgár filmművész-küldöttséget — Ilka Zafirova színművésznőt és Hriszto Boro­­vot, a bolgár filmfőigazgatóság nemzet­közi kapcsolatok főosztályának vezetőjét — a városi tanácsházán fogadták. A bol­gár vendégek részt vettek az ünnepi filmbemutatón. „Elpárolgó“ szolgáltatások, gyanús mellékállások két megyei NEB vizsgálata a Cd-E-­l­ lenőrzési Bizottság szerdai ülésén. A csök­kenést elsősorban a kisipari szövetkeze­tek visszahúzódása okozza: tavaly például gazdaságossági okokra hivatkozva hu­szonkét felvevőhelyet szüntettek meg a megyében. De hasonló folyamat megy végbe a tanácsi iparvállalatok által ko­rábban életrehívott javítórészlegeknél is. Sok a panasz a javításokat, szolgáltatáso­kat végző részlegek munkájának rossz minősége, megbízhatatlansága miatt is. Némely vállalat úgy oldja meg a problé­mát, hogy a részleget megszünteti. A Nógrád megyei NEB szolgáltató egye­sülések létrehozását javasolja. A Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 27 helyen — gyárakban, hivata­lokban, tanácsoknál — nézte meg, betart­ják-e a másodállásokra és mellékfoglalko­zásokra vonatkozó jogszabályokat. A vizs­gált üzemek, szervek a múlt év eleje óta 1210 mellékfoglalkozásra és 47 másodál­lásra adtak ki engedélyt. Ugyanakkor 412 mellékfoglalkozású és 12 másodállású dol­gozót alkalmaztak. A mellékfoglalkozá­­súak többsége fizikai dolgozó, akik a sza­bályoknak megfelelően munkaidejük után működnek. Vannak azonban mel­lékfoglalkozásként engedélyezett munkáik — például a vállalati jogtanácsosoké —, amelyek csak másodállásban, vagyis a munkaidő alatt végezhetők el. Találkoz­tak olyan másodállásokkal, amelyek ellá­tása eleve kizárt, mert az illetőnek (pél­dául művezető) teljes munkaidejét fő­foglalkozású munkahelyén kell töltenie. Többen két vagy több mellékfoglalkozást is vállaltak el egy időben. Több tanácsi dolgozónak van a felügyelete alatt álló szervvel munkaviszonya. Néhol azért fog­lalkoztatják más vállalatok dolgozóit, hogy például könnyebben szerezhessenek be bizonyos anyagokat. A megyei NEB javasolja az illetékeseknek, hogy a szo­cialista munkaerkölcsöt sértő munkavi­szonyokat mielőbb szüntessék meg. Nógrád megyében csökkent a lakosság részére végzett javítási szolgáltatás — ál­lapították meg a Nógrád megyei Népi El­

Next