Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-11 / 251. szám
Magyar Hírlap KULTÚRA - MŰVÉSZET - 1969. SZEPTEMBER 11, CSÜTÖRTÖK 7 Premier ma" Új magyar filmes egy hármas koprodukció Sziget a szárazföldön Események nélkül egymásba forduló napok. Egy nevesincs öregasszony morzsolgatja így élete alkonyán, magára hagyottan az időt, amivel nem is igen tud mit kezdeni. A város kőrengetegében, egy szürke, málladozó vakolatú bérház emeletén álmodja napról napra újra a múltat. Kinagyítva a szegényes emlékképeket, felcicomázva azokat olcsó hiedelmekkel, megszínesítve soha meg nem történt mozzanatokkal. A tágas lakás, mely az egykori jómódra emlékeztet, több mint egyszerűen lakóhely, tovatűnt életének kegyeletteljes múzeuma. Órákon át téblábol a különféle kacatok között. Megsimogatja a fodros selymű lámpaernyőt, eltűnődve megáll, hosszan elidőz hajóskapitány édesapja képe előtt. Óvatos mozdulattal letörli a port egy-egy nipp vagy más csecsebecse tetejéről. Darab ideig a rádiót hallgatja, aztán a régimódi táskagramofont húzza fel. A megkopott, érzelgős dallamok végül is elringatják, s átsegítik az ébren álmodott világból a valódi álmok birodalmába. Mígnem a külvilág mégiscsak felkavarja az öregasszonyt körül a nyugalmas állóvizet. Pletykaindák, intrikák fonódnak köréje. Minek ez a nagy lakás egy magános öregasszonynak, mikor mások sokadmagukkal szoronganak — hangzik innét is, onnét is. A néni először riadtan néz maga köré, majd elhatározásra jut. Először a házban levő cserelehetőségeket veszi szemügyre, majd nyakába veszi a várost, hogy valamiképpen megszabaduljon a többi lakó ferde tekintetétől. Végül is valahol Budán köt ki, magával mentve dédelgetett mihaszna tárgyait. Közöttük él tovább, most már teljesen magára hagyatva. Legfeljebb a kert fáinak susogó lombjaival vagy a vendég madarakkal társalkodhat. Ennyi és nem több Elek Judit rendező első játékfilmjének a története. Hogy sok vagy kevés? Erről kár lenne vitatkozni. A rendező mindenesetre művészi következetességgel igyekezett az öregembernek ezt a világban eltévedt magatartását pontosan ábrázolni. Igaz, néha egyhangúan, máskor elnyújtott képsorokkal, de mindenképpen a művészi igazmondás hitével. Nem is a történésen van a hangsúly. Hanem a hangulatok finom szövésén. Valamiféle lebegő realizmus hatja át az egész filmet. Olyasfajta költészet, mely nem tűri a hangosságot. A képek dallamvilága érzelmes, de soha nem válik érzelgőssé. A külső világ, amely megtárul, Mándy Iván világa — ő írta a forgatókönyvet —, és Elek Judit egyik fő érdeme, hogy nemcsak megérezte, hanem a film nyelvére át is tudta költeni az író sajátos prózájának a szavait. A film tehát nem az írás olcsó, bágyadt színű olajlenyomata; érvényes ez nemcsak az öregasszony alakjára, hanem a körötte felvillanó magatartásokra, s az előbukkanó figurákra is. ■ Gondoljunk többek közt a — föltehetően józsefvárosi bérház mindennapi életére. A valósághű környezetben életteli alakok mozognak: az örökkön dohogó sokgyerekes munkásasszony, a cserfes szavú házmesterné, s a beteg Molnár bácsi körül megmozduló többi lakó. Két jelenetsor különösen emlékezetes a filmben. Az egyik a lakásbörze mozgalmas képe. A cinema verité eszközeire emlékeztető, ahogy az egyes embercsoportokat végigpásztázza a felvevőgép és elidőz egy-egy jellegzetes arcon, alakon. Egy-egy villanásnyi képben szinte egész életsorsok sűrűsödnek. Jelen van itt a mohó kapzsiság, a meleg fészek utáni vágy, az üzérkedő kalmárszellem és az annak kiszolgáltatott jóhiszeműség egyaránt. A másik az alkalmi „házimulatság”, melyen a mindent végigmustráló cserélni vágyók adnak egymásnak akaratlanul randevút. A rendezőnek ismét alkalma nyílik, hogy közönségesen mindennapi és különcségekben furcsa magatartásokat idézzen fel, s találó biztonsággal fogalmazzon meg — még ha oly szűkszavúan is — jellemeket. Egyik esetben sem egyszerűen betétről van szó, hanem az öregasszony emberi magányosságának még árnyaltabb ábrázolásáról. A film egy nagy színésznőnk, Kiss Manyi „jutalomjátékának” is tekinthető. Hiszen az egész históriában ő maga minden. Valóban azt csinálja , hogy nem csinál semmit. Csak éppen él. Úgy, ahogy a filmbeli figurának élnie adatott. Egy-egy tétova pillantása, mellyel kedves tárgyait végigsimogatja, vagy ahogy a reggelizőbögrét finoman fülönfogja, többet mond minden beszédnél, feleslegessé teszi a szót, a belső monológot. Alakítása minden tekintetben méltó századik filmszerepéhez. A körülötte sodródó, fel- és eltűnő népes szereplőgárdából mindenki egyformán jó a maga helyén. De hadd írjak még ide Ragályi Elemér operatőr nevét. Képeinek hangulata híven követi Elek Judit és Mándy Iván elképzeléseit és fejezi ki a film költői mondanivalóját. Szombathelyi Ervin Olasz, spanyol A hét aranyember és francia ko----------------------------------- produkcióban Marco Vicario rendező irányításával tanúi lehetünk egy, a technika minden vívmányát igénybe vevő bankrablásnak. Szerencsére Vicario ironikusan dolgozza fel témáját, s nem igyekszik szereplőinek lelkivilágát is bemutatni. A történet így kellemes szórakozás marad — természeseten a művészeten innen, de fölényes rutinnal feldolgozva. A forgatókönyv gondoskodik a meglepő fordulatokról, a hálás, mulatságos helyzetekről. A szereplőgárda szerencsésen összeválogatott. Philippe Leroy (tanár úr) nagyvonalú intellektuális bandafőnök, Rossana Podesta, a szeretője, dekoratív jelenség. , A. P. FÖLDTANI INTÉZETEK NAPJA kezdődött szerdán reggel. A tanácskozáson, amelyet a Magyar Földtani Intézet 100 éves jubileuma alkalmából rendeznek, több száz külföldi szakember vesz részt. Dr. Fülöp József, a Központi Földtani Hivatal elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Szovjet, angol, francia, osztrák, NDK-beli, holland, indiai és lengyel szakemberek számoltak be a geológiai intézetek munkájáról. FENYŐ A. ENDRE Munkácsy-díjas festőművésznek kiállítása nyílik szeptember 12-én délután fél hat órakor a Csók Galériában. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg a kiállítást. NEMZETKÖZI TÖRTÉNELEMTANÍTÁSI SZIMPOZION lesz október 6—10-e között Budapesten, illetve Debrecenben. A tanácskozás fő témája a hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés. Debrecenben megtekintik a részvevők a Csokonai Gimnázium híres iskolamúzeumát. NÉPZENEI GYŰJTŐMUNKA kezdődött Somogyban. Ének- és zenetanárok, honismereti gyűjtők keresik fel a megye „nótafáit”, jegyzéket készítenek a környék legismertebb dalairól. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁINAK V. nemzetközi tanácskozására kerül sor szeptember 16—22 között a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében. PETROVICS EMIL BŰN ÉS BŰNHŐDÉS CÍMŰ OPERÁJA lesz Operaházunk első idei premierje, melyre október végén a budapesti művészeti hetek keretében kerül sor. Az opera szövegkönyvét Dosztojevszkij regénye nyomán Maár Gyula írta. Az új mű főszerepeit — kettős szereposztásban — Ütő Endre, illetve Begányi Ferenc, Házy Erzsébet — Sudlik Mária és Szőnyi Ferenc — Palcsó Sándor éneklik. Karmesterek: Kórodi András és Lukács Ervin. Rendező: Mikó András. A MAGYAR MESTERMŰVEK című kiállítás ünnepélyes megnyitóját vasárnap délelőtt 11 órakor tartják a Budavári-palotában. Molnár János miniszterhelyettes mond megnyitó beszédet. Tudományos intézmények a levéltárak, törvény védi a dokumentumokat Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 27. sz. törvényerejű rendelete a levéltárak állományának védelméről, s vele egy időben végrehajtási utasításként adta ki a kormány a 30/1969. számú rendeletét. Miért vált szükségessé ez az intézkedés? Erről a kérdésről tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek dr. Varga János, a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának vezetője. — Érdemes egy rövid visszatekintést tennünk. Már III. Béla király elrendelte, hogy a fontosabb ügyeket írásban kell rögzíteni, a középkorban megszülettek az egyházi, családi levéltárak. 1723-ban törvénybe foglalták, hogy a vármegyék székházat kötelesek építeni a hivatali iratok számára. De több mint kétszáz év telt el 1950-ig, amíg végre valóban közüggyé, köztulajdonná váltak a levéltárak. A lenini dekrétumok szellemében intézkedtek az ország levéltárainak gondozásáról. A rendelkezés azonban nem terjedt ki a napról napra felgyülemlő — későbbi korok számára értékessé váló — anyagok elraktározására. A jelentkező új igényeknek és a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően most a magyar levéltárügy új állomásához érkezett Az új törvényerejű rendelet célja, hogy védje a történelemtudomány legfontosabb forrását, segítse az államigazgatási és népgazdasági szervek munkáját. Ennek szellemében biztosítani kívánja a rendelet a történeti iratdokumentumokat fénykép- és hangfelvételeket, sőt a lyukkártyákon megörökített fontosabb számításokat is. Védelemben részesít minden fontosabb állami, szövetkezeti, egyházi vagy magánkézen levő iratot. Ezzel párhuzamosan tudományos intézményekké nyilvánítja a levéltárakat, s tevékenységükbe sorolja egyes tudományágak művelését, a népművelés és a kutatómunka segítését. — Jelenleg a levéltári anyagok tárolása nem megfelelő. Helyszűkében vannak intézményeink. Ennek orvoslására tervezzük az Új Magyar Központi Levéltár felépítését, de lehetőséget biztosítunk megyei, járási, városi szaklevéltárak létesítésére is. Szeretnénk, ha a működtető szervek fontos feladatuknak tekintenék, a múlt és a jelenkor történelmi értékű dokumentumainak őrzését, amelyre egyébként az új törvényerejű rendelet kötelezi őket. Nemzetközi művészettörténeti kongresszus Budapesten Szerdán az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténeti tanszékén sajtótájékoztatót tartott a szeptember 15—20 között megrendezésre kerülő XXII. nemzetközi művésztörténész kongresszusról dr. Vayer Lajos egyetemi tanár. A kongresszusnak — amelyet a Nemzetközi Művészettörténeti Bizottság megbízásából az Akadémián rendez a magyar bizottság — fő témája az egyetemes és regionális fejlődés a művészettörténetben. Dr. Vayer Lajos tartja a bevezető előadást, majd 12 szekcióban vitatják meg a téma egyes részeit. Huszonöt országból mintegy 600 szakember vesz részt a kongresszuson, összesen kétszáz előadás hangzik el. A kongresszus egyik érdekessége a magyar származású Charles de Tolnay professzornak a firenzei Michelangelo Intézet igazgatójának előadása Brueghel halálának 400. évfordulója alkalmából. Kiváló művészettörténészek emlékeznek meg Rembrandt halálának 300. és Matisse születésének 100. évfordulójáról. Javítani kell a külterületi iskolák körülményein Szerdán Dunabogdányban megkezdődött a fővárosi kerületi tanácsok oktatási osztályvezetőinek kétnapos értekezlete. Mezei Gyula, a fővárosi tanács oktatási főosztályának vezetője hangsúlyozta: el kell érni, hogy a budapesti belterületen működő iskolák és a peremrészek tanintézetei egyformán jó felkészültséggel rendelkező fiatalokat bocsássanak szárnyra. Ezért javítani kell a külső kerületek iskoláinak szervezeti, személyi és anyagi körülményein. Felhívta a figyelmet az osztályozás igazságos szempontjaira, a pedagógusok ne büntessenek az érdemjegyek leszállításával. Napirenden a gyógypedagógiai nevelés Ülésezett a Pest megyei Tanács V. B. A gyógypedagógiai oktatás helyzetével, fejlesztésének feladataival foglalkozott szerdán a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az enyhén fogyatékos tanulók kisegítő iskolába kerülnek, vagy az általános iskola mellett szervezett kisegítő osztályokba helyezik el őket. A súlyosabban fogyatékos gyermekek lehetőleg bentlakásos intézményben kapnak helyet. Az óvodákban, általános iskolákban sok a hibás beszédű gyermek, ezért a megye több helységében beszédjavító tanfolyamokat szerveztek. A vb megállapította, hogy a 16. évüket betöltött értelmi fogyatékos fiatalok helyzete a megyében nem megnyugtató. A városokban az iskolaigazgatók személyes közbenjárására — főleg az építőiparban és a mezőgazdaságban — munkához jutnak a fiatalok, megoldatlan azonban a községekbe visszakerülő értelmi fogyatékosok foglalkoztatása. A gyógypedagógiai nevelés befejezése után újból csak a szülői házra hárul ezeknek a fiataloknak a gondozása, s ezzel kárba vész a több éves nevelői munka. VÁLLALATUNK 3. sz. selyemfiókja (Bp., V., Guszev u. 15.) és a 13. sz. lakástextilfiókja (Bp., XIII., Nyugati pu.) 1969. OKTÓBER 1-TOL LELTÁROZ Kérjük kedves vevőinket, hogy megrendeléseiket legkésőbb szeptember 20-ig feladni szíveskedjenek BUDAPESTI TEXTIL NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest, V., Guszev utca 15. sz. CSÜTÖRTÖK A TV-BEN Szicília az olasz filmgyártás kimeríthetetlen témátára. A déli temperamentum, a kiabáló társadalmi ellentmondások, a csaknem középkorias elmaradottság, az idegenszerű erkölcsi hagyományok, a vérbosszú, a maffia — mind megannyi remek lehetőség realista igényű, mégis egzotikus színezetű történetek alkotására Láttunk már ebben a témakörben tragédiát is, komédiát is, nem egyet. A ma este sugárzott olasz filmalkotás, Marcello Andrei rendező munkája, furcsa módon mindkettőnek vegyüléke. Komor színekkel indul, hogy aztán később szinte vígjátéki fordulatokba torkolljon. Először drámai módon exponálja a sziget lakosságának erkölcsi elmaradottságát, majd — kissé váratlan műfajváltással — nevetségessé teszi ezt a morális világot, és komédiás happy enddel zárul. Mindamellett az erőszakkal megejtett lány története (akiről végén kiderül, hogy sem megejtés, sem erőszak áldozata nem lett), érdekes estét, jó szórakozást ígér. A szereplőgárdában ott találjuk Gerard Blaint, akit a francia új hullám filmjeiből jól ismerünk, valamint az elnyűhetetlen — és mindig mulatságos — Gassmannt. (A korhatárra tessék ügyelni.) Már délután is érdemes odaülni a Zenei Figyelőhöz. Mai száma szokatlanul gazdag anyaggal rendelkezik. Megismerkedhetünk opera- és koncertéletünk őszi vendégeivel, a többi közt láthatjuk és hallhatjuk Renata Scottot. Lukács Miklós igazgató beszámol az Opera idei újdonságairól, és ezzel kapcsolatban részleteket hallunk Petrovics Emil készülő új operájából, a Dosztojevszkij-témából írt Bűn és bűnhődésből. Végül részletes beszámolót kapunk arról, hogy milyen koncertekre számíthatnak a télen a komolyzene barátai. L. A.