Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-11 / 251. szám
Miscvaa Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Termelékenységi tapasztalatcsere 2'01 Ahol nincs átlagbér-szabályozás—Csökkenő létszám az állami gazdaságokban — Érvek és tanulságok Az utóbbi hónapokban ismét terítékre került a népgazdaság egyik legfájóbb témája: a termelékenység. Javaslatok is elelhangzanak, miként kellene elmozdulni a holtpontról. Anélkül, hogy e sokirányú problémakörben elmélyednénk, a népgazdaság olyan ágazatát mutatjuk be, ahol sajátos a bérszabályozás. Kevéssé ismeretes, hogy az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban nem vezették be az átlagbér-ellenőrzést, hanem bértömeg-szabályozást alkalmaznak. Ami egységes és ami nem Az Állami Gazdaságok Központjában a legilletékesebbek véleményét kérdem a tapasztaltakról: Enyedi Zoltán közgazdasági osztályvezetőét, valamint Tószegi Zoltán munkaügyi csoportvezetőét. — A termelés közgazdasági ösztönzői — kezdi a beszélgetést Enyedi Zoltán —, tehát az árrendszer, a támogatási és az adózási rendszer egységes ugyan a mezőgazdaságban, de az ország 184 állami gazdasága egyszersmind állami vállalat is: több vonatkozásban más szabályok érvényesek rájuk, mint a termelőszövetkezetekre. Ilyenek a bérellenőrzésre, a dolgozók nyereségérdekeltségére megállapított szabályok is. Még a tervutasításos rendszerben kialakultak itt a bérezés kötetlenebb formái; a gazdaságok vezetői dönthettek például arról, hogy a cukorrépa egyeléséért többet fizethetnek a korábbinál — alkalmazkodva a munkaerő-kínálathoz. Az új mechanizmus bevezetésekor először mi is az átlagbér-ellenőrzés alkalmazására gondoltunk, de különféle számítások e javaslat ellen szóltak. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdaságok igyekeznek a lehető legésszerűbben hasznosítani a munkaerőt, nem vesznek fel tehát olyanokat, akiknek esetleg nem tudnak munkát adni. Az átlagbérek ily módon tavaly 21 ezer forintot értek el, a végleg eltávozók között a legrosszabb keresetűek domináltak. Mivel azonban a mezőgazdaságban vagyunk, vannak természetesen más irányú mozgások is: míg az állami gazdaságok 79 százalékában már kevesebb a munkaerő, 21 százalékában növekedett a foglalkoztatottak száma. A magyarázat ez utóbbiak esetében: a termőre forduló új szőlők, gyümöcsösök több munkáskezet igényelnek. Nem példa — csak vitaalap — Van-e az állami gazdaságokban alkalmazott módszerben az átlagbérek növelésének valamiféle fékje? — Igen, mégpedig nem is egy — halljuk a magyarázatot. — Maga a 0,4 százalékos béremelési lehetőség is visszatartó szabályozó, a bértúllépés érzékenyen érinti ugyanis a részesedési alapot Másfelől ilyen fék a nyereségre való törekvés is: a szükségesnél több bérfelhasználás csökkenti a nyereséget, s a fejlesztési lehetőségeket. Megtalálták tehát a legjobb megoldást e kényes témakörben? Az Állami Gazdaságok Központjában ezt senki nem állítja, sőt,a viták a részletkérdésekben bőséggel találhatók, így fölvetődik, hogy az alkalmi munkások nagyobb mérvű foglalkoztatása meddig járható út még? Az is nyilvánvaló, hogy ami jónak bizonyult a mezőgazdaságban, nem okvetlenül célszerű az iparban. A tapasztalatok tanulmányozása mégis célszerű a népgazdaság más ágaiban alkalmazott bérezési rendszerek kialakításához. K. N. Lassulna a technikai fejlődés — Mi volt a legfőbb érv? Erre Tószegi Zoltán válaszol: — Meggyőződésünkké vált, hogy e bérszínvonal-gazdálkodás gátolná a techni- Ikai fejlődést, lassítaná a korszerűsítés ütemét. Márpedig ennél rosszabbat elképzelni is nehéz, hiszen általános tapasztalat, hogy új technológiák törnek be az állattenyésztésbe, gépek foglalják el a kézi munkát végzők helyét a növénytermesztésben. Gépek, amelyek kezelőinek képzettsége nagyobb, s természetes, hogy magasabb a keresetük is. Csupán egyetlen példát említve: hagyományos módon egyetlen munkás alig kétszáz hízósertést gondozhat, a legkorszerűbb állami gazdasági hizlaldákban viszont már ezerhatszáz sertést lát el egy dolgozó. — Mivel a dolgok összefüggenek — veszi át újból a szót Enyedi Zoltán —, magam is fűznék ehhez észrevételt. Tagja vagyok a hólyi gazdaság felügyelő bizottságának. Egy minapi vitán hangzott el, hogy új, a megnövekedett hozamokhoz igazodó kombájntípust várnak az ipartól — a maiak ugyanis a 28—30 mázsás termésből másfél mázsányit a szalmában hagynak —, s olyan traktorokat, amelyek nem hatszáz, de négyezer hold megművelésére alkalmasak. Néhány ilyen szovjet típust már vásároltunk is. Ezzel az irányzattal függ össze aztán, hogy a gazdaságok egyesülnek: a mai kilencezer holdas átlagos birtoknagyság valószínűleg a 15 ezer hold körül állapodik meg majd néhány év múltán, s a gazdaságok száma sem lesz több száz-százhúsznál... (Ismeretes, hogy hasonló, főként gazdaságossági meggondolásokból, a termelőszövetkezetekben is érvényesül ez az irányzat; január elsejétől minden bizonynyal több tucattal kevesebb, ám megnagyobbodott szövetkezete lesz az országnak.) Átgondolt munkaerő-gazdálkodás .— Visszatérve a létszámra és a bérekre, mit mutat az összkép. — Alapelv, hogy a termelési érték minden százaléknyi emelkedésére 0,4 százalékos többletbér fizethető ki. Jóllehet, végleges ítéletet a mezőgazdasági termelés jellegéből következően csak nehezen mondható ki, másfél év tapasztalatai kedvezőek. A tavalyi 160 ezres létszám kilencezerrel csökkent, s így a bérfelhasználás 20 egynéhány millió forinttal kevesebb volt, mint 1967-ben. A termelési érték viszont két százalékkal — 1 főre 8,5 százalékkal! — növekedett, az átlagbérek pedig 5,2 százalékkal emelkedtek. Az idén az első félévben tovább csökkent a létszám, mégpedig mindent egybevetve, négyezer emberrel. Több az alkalmazott és a csupán alkalmilag foglalkoztatott, s rohamosan megcsappant a három hónapnál hosszabb időre szerződtetettek száma. Ismét kevesebb hiánycikk? VJ A Fonalkikészítő és a RÖLTB)^ szerződése A nők divatos hobbyja a kötés. Persze nem mindig kedvtelésből kötnek, gyakran szükségből is, mert a kereskedelem még nem elégíti ki a kötöttáruk növekvő keresletét. Olykor viszont a divatos fonal is hiányzik az üzletekből... Tegnap délelőtt a Budapest Őszi Vásáron a RÖLTEX és a Fonalkikészítő Gyár szerződést írt alá, amely bizonyára múlt időbe helyezi az előbbi mondat állítmányát. Együtt ülnek az üzleti partnerek: Gál István, a Fonalkikészítő Gyár és Fónagy Félix, a RÖLTEX igazgatója, valamint a két vállalat vezérkara. Gál István a két vállalat több éves kapcsolatát méltatja, és azt a biztonságot, amit a RÖLTEX mint megbízható rendelő jelent a gyár számára. — Szívesen vállaljuk — mondta — a mennyiségi és a minőségi kikötéseket, s a színekre vonatkozó kívánságok teljesítését. Fónagy Félix hozzáteszi, hogy a Fonalkikészítő volt az első gyár, amellyel közvetlen szerződést kötöttek. Az eredmény: az évenkénti két-három fonalújdonság helyett ma már több mint húszféle kapható, köztük a keresett szintetikus fonalak. A RÖLTEX hozza forgalomba a gyár Osaka HB nevű japán és olasz alapanyagból készült, kitűnő kézimunkafonalát. Az együttműködés és a közös kockázatvállalás eredménye az is, hogy a gyár elegendő Torontói-fonalat szállít subaszőnyeg készítéséhez. A negyedik negyedévben kerül forgalomba, nálunk először, a gombolyított kézimunkafonal. . A szerződés 1970-re 35 millió forint értékű — mintegy 100 tonna — fonal szállítását rögzíti; ez 16,6 százalékkal több, mint tavaly. A méretek jellemzéséül: ebből 50 ezer pulóver vagy kardigán köthető. A szerződés előírja, hogy a szállító a gyártásra tervezett új fonalakat közvetlenül a megrendelő vállalatnak ajánlja fel, s ha a felek a gyártásban megállapodnak, a szállító köteles a terméket a megrendelőnek monopolcikként szállítani. A felek a nagykereskedelmi árrést fele-fele arányban megosztják. A partnerek ismét átolvassák a szerződést, aztán sercegnek a tollak... Jövőre nem lesz fonalhiány. H. A. HORIZONT Fejlesztik a lengyel mezőgazdaságot Jövőre 26 és fél milliárd zloty állami beruházásra nyílik mód a lengyel mezőgazdaságban, s ez 2,2 milliárddal több az előirányzatnál. A parasztok egyéni beruházásait mintegy 16 milliárd zlotyra tervezik. Jozef Teschma, a LEMP PB tagja, a KB titkára a mezőgazdasági beruházásokról szólva sajtónyilatkozatában megállapította, hogy a mezőgazdaságot a beruházások növelése nélkül nem lehet gyors ütemben továbbfejleszteni. A mezőgazdasági beruházásoknak tehát a jövőben legalább olyan ütemben kell emelkedniük, mint az össznépgazdasági beruházásoknak. A mezőgazdaság fejlődésének csökkentése erőteljesen érezteti hatását az egész társadalomban. Felemelik a leszámítolási kamatlábat az NSZK-ban? A frankfurti tőzsdén kedden hírek terjedtek el arról, hogy a Deutsche Bundesbank központi banktanácsának csütörtökön sorra kerülő ülésén felemelik a leszámítolási kamatlábat. Általános vélemény szerint ez a rendszabály a túlzott konjunktúra megelőzésére szükséges. A bizonytalan valutapolitika miatt csupán félszázalékos kamatlábemelésre számítanak. 1969. SZEPTEMBER 11, CSÜTÖRTÖK 9 Román küldöttség a vásáron A Nagy Józsefné könnyűipari miniszter meghívására Budapesten tartózkodó román könnyűipari küldöttség Ion Craciun miniszter vezetésével szerdán felkereste a Budapesti Őszi Vásárt. A vendégeket elkísérte a vásárlátogatásra Nagy Józsefné és Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Országos tervpályázat Új típustervek a magánlakások építőinek Két évvel ezelőtt a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a magánlakások építésének helyzetét. Megállapította, hogy az otthonalapítók nagy része drága és a mai építészeti követelményeknek kevésbé megfelelő egyedi tervek alapján építkezik. A vizsgálat alapján a megyei tanács útépítési, közlekedési és vízügyi osztálya az idén „Családi ház 1969” címmel országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatra tizennégy tervdokumentáció érkezett, s ebből tizenhármat talált elfogadhatónak a zsűri. A magánlakások jelentős részét a családok maguk építik, ezért a tervek úgy készültek, hogy egy-egy ház több ütemben is elkészíthető legyen. Számolnak a tervek az új szolnoki épületelemgyár által gyártott lakásmagszerkezetek felhasználásának a lehetőségéved is. Angol hegesztéstechnikai bemutató A londoni British Oxygen cég a Gépipari Tudományos Egyesület közreműködésével szerdán és csütörtökön hegesztéstechnikai bemutatót tart a Technika Házában. Az angol cég szakemberei a látogatók jelenlétében végzik el az alumínium és különböző alumíniumötvözetek, valamint a rozsdamentes és lágyacélok, továbbá a magasan ötvözött acélok hegesztését, s filmvetítéssel is tájékoztatják magyar kollégáikat a félautomatikus, illetve impulzus-ívhegesztési módszerekről. A többi között megállapodást kötöttek a Magyar Hajó- és Darugyárral két Condor típusú lángvágó automata szállítására. Más kereskedelmi ügyletekről is tárgyalások kezdődtek az angol cég képviselői és az illetékes magyar szakemberek között. Divat őszre, télre A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat szerdán divatbemutatót tartott a Margitszigeti Nagyszállóban. A bemutatón mintegy 120 őszi-téli modellt láthattak az érdeklődők. Kisipari szövetkezeteik is szerepeltek néhány modellel, és a bemutató slágere a Trevira—2000 anyagból készült 30 ruha volt A Pénzügyminisztérium programja ^ (0(q (') Segítik a kutatóintézetek gazdálkodását A Pénzügyminisztériumban megkezdték azoknak a jogszabálytervezeteknek a kidolgozását, amelyek tovább egyszerűsítik a kutató- és fejlesztő intézetek gazdálkodásának rendszerét, bővítik az intézetek gazdasági hatáskörét, s indokolt esetekben kedvezményeket biztosítanak a kutató-fejlesztő munkához. A várható intézkedések szorosan kapcsolódnak az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveihez. A társadalom és a népgazdaság gyors ütemű fejlesztése megköveteli, hogy a kutatásra szánt összegeket a nemzeti jövedelem emelkedésénél gyorsabb ütemben kell növelni. 1968-ban már 5,3 milliárd forintot költöttek hazánkban kutatásra és fejlesztésre, a nemzeti jövedelemnek mintegy 2,5 százalékát Ez az arány nemzetközileg is figyelemre méltó. Hasonló célokra a nemzeti jövedelmekből körülbelül ugyanekkora részt használnak fel például Franciaországban, Svájcban, s ennél kisebb az arány Svédországban, Belgiumban és Olaszországban. Ennek ellenére a magyar kutatóintézetek felszereltsége általában elmarad az említett országokétól, mert nálunk az anyagi eszközök nagyobb részét költik élőmunkára, s kevesebbet korszerű eszközökre. Hazánkban a lakosság számához és a nemzeti jövedelemhez viszonyítva egyaránt többen foglalkoznak kutatással, mint egész sor fejlett ipari országban. Tízezer lakosra Magyarországon 11,3, Angliában 10,9, Hollandiában 7,6, Franciaországban 6,7, az NSZK-ban hat kutató jut. Vagyis: nem a létszámot kell növelni, hanem az intézeteket kell korszerűsíteni. A kutatómunka korszerűsítése érdekében adott esetben az is lehetséges, hogy a kutatási eszközök importjánál az intézetek vám- és letéti kedvezményt kapjanak. Ezt a javaslatot most vizsgálják. A Pénzügyminisztérium egyébként más érdekelt szervekkel részletesen megtárgyalja a kutató- és fejlesztő munkát segítő új pénzügyi elképzeléseket, s azokat a tudománypolitikai tanács elé terjeszti. Keresse fel a Budapesti Őszi Vásáron a könnyűipari pavilon 22. számú tárgyalótermében KERESKEDELMI ÉS PROPAGANDAIRODÁNKAT, ahol a textilhulladékok felhasználási lehetőségeit (textil-, bútor-, kárpitos-, építési iparban, hang- és hőszigeteléshez, mezőgazdaságban, valamint fonalak férfi kötöttáruk készítéséhez) szakembereink ismertetik TEXTILNULLADÉK ÉS FONALOSZTÁLYOZÓ VÁLLALAT Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. 5.