Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-12 / 252. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap 2. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetés! díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. POLITIKAI NAPILAP 1969. SZEPTEMBER 12. PÉNTEK . X.Stír Házak, városok Az első térkép Magyarországról — Pannóniáról­­ Antonius Pius császár ide­jében készült, s az irodalom Itinerarium Antonii néven tartja számon. Hazánk legújabb térképén azonban még jófor­mán meg sem száradt a tinta, a festék, s neve is prózaibb latin elődjénél. „Az ország távlati településfejlesztési keret­terve" — olvashatjuk e lényegében pá­ratlan mű borítóján. Demográfusok és geográfusok, közgazdászok és építészek, szociológusok és kultúrmérnökök öt évig dolgoztak rajta és arra feleltek: milyen is lesz Magyarország 2000-ben? A terv szerint 125 városunk lesz, s Budapest mellett hét felsőfokú urbánus központ alakul, mégpedig Pécsett, Deb­recenben, Szegeden, Győrött, Miskol­con, illetve Székesfehérvárott és Szol­nokon. Ezenkívül 11 részleges felső- és középfokú központot hoznak létre, az ország 3178 községéből 53 fejlődik vá­rossá. A fejlődés alapja természetesen az ipar növekedése. Ám az amúgy is túl­zsúfolt Budapesten — a keretterv sze­rint — nem szabad tovább gyarapítani az ipari létesítmények számát, ezért már jó előre kijelölték azokat a körzeteket, amelyekben számottevő iparosításra számíthatunk. Az elmúlt két évtizedben az építéskapacitás jelentős részét az ipar kötötte le: gyár gyár után épült az országban. Ipari országgá váltunk, de az ipar szerkezete nem a legkorszerűbb: most a piaci hatások érvényesítésével formáljuk át az ipar struktúráját. A jö­vőben - 2000-ig legalábbis - az ipar­nak nem extenzíven, hanem elsősorban intenzíven kell fejlődnie. A piac köve­telményeinek megfelelően a műszaki­technológiai alapokat modernizáljuk, a gyártmánystruktúrát korszerűsítjük. De mi lesz az építőiparral, illetve a településfejlesztési kerettervvel? A kormány programja ismert: 1975-ig egymillió új lakást kell átadni leendő tulajdonosainak. A terv megvalósítása nem könnyű, az építőipari kereslet évek óta meghaladja a kínálatot. A kivezető út - sok vita után mindenki belátta ezt: a házgyár. Egyetlen közülük évente 3600 lakást állít elő, de egyetlen házgyár az országnak 400 millió forintjába kerül. A szocialista Magyarország Itinerá­­riuma — úgy tűnik — számolt ezekkel a gondokkal. Rögzítették: hol koncent­rálódik a lakosság az eddiginél gyor­sabban, figyelembe vették a házgyá­rakhoz szükséges nyersanyagforrásokat és a szállítások lehetőségeit is. De va­jon minden esetben jó volt ez a számí­tás? Elkészült a dunaújvárosi házgyár, s kiderült, hogy átmenetileg (!) a pane­leket, blokkokat nem tudják a helyszí­nen és a vonzáskörzetben felhasználni. Szegeden viszont igen! A szállítás tá­volsága vasúton 230 kilométer, s ez át­lag 18 ezer forinttal drágítja egy-egy lakás költségeit. Most épül az új Óbuda. A tervek - írjuk le végre őszintén — nem valami reményt keltőek. Tévedés ne essék: nem a házgyárral van baj, sokkal inkább a tervező fantáziával. A házgyári progra­mot sokan vádolják egyhangúsággal, uniformizáltsággal. Ha a terveket néz­zük, néha igazat kell adnunk a bírá­latnak. Óbuda jövője kicsit az ország jövője is, mint ahogy Antonius Pius császár kétezer éves térképe ma is hirdeti Aquincum régi fényét. S akik ma tervez­nek, a jövőnek terveznek! A Minisztertanács ülése Jelentés a népgazdaság első félé­vi fejlődéséről A Magyar Népköztársaság elismerte a Líbiai Arab Köztársaságot A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhe­lyettesének tájékoztatóját a magyar párt­os kormányküldöttség részvételéről a Ro­mánia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, va­lamint beszámolóját a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesé­vel augusztus 27 és 31 között folytatott tárgyalásairól. A kormány határozatot hozott Magyar­­ország részvételéről a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség közgyűlésének szep­tember 23-án kezdődő bécsi, 13. üléssza­kán; a magyar küldöttség vezetésével dr. Straub F. Brúnó egyetemi tanárt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnökét bízta meg. A külügyminiszter előterjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri a Líbiai Arab Köztársaságot. Az Országos Tervhivatal elnöke jelen­tést tett a népgazdaság első félévi fejlő­déséről. A beszámoló megállapítja: 1969 első félévében sikeresen valósultak meg a népgazdasági terv fő célkitűzései, egyre határozottabban bontakozik ki a gazda­ságirányítás reformja. Az idei népgazdasági terv — a korábbi évekhez viszonyítva mérsékeltebb növe­kedési ütem mellett — elsősorban a ha­tékonyság növelését, az egyensúly javí­tását tűzte ki célul. 1969. első félévében az ipar 3 százalék­kal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok jobban figyelembe vették a vevők igényeit, ezért a termelésnél na­gyobb mértékben emelkedett az értékesí­tés, a készletnövekedés mértéke pedig kisebb volt, mint az elmúlt esztendők­ben. Jók a mezőgazdasági terméseredmé­nyek. Minden fontosabb növényféleségből több termett, mint a megelőző években és mint amennyit terveztek. Az év első hat hónapjában a lakosság pénzbevételei, nagyobbrészt a dolgozók létszámnövekedése folytán, 10 százalékkal emelkedtek, hasonló mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom is. Javult a be­ruházási tevékenység, bár az építkezések terén a szükséglet és a kapacitás közötti feszültség továb­ba is fennáll. A külke­reskedelmi áruforgalom a tervezettnél kedvezőbben alakult. A Minisztertanács a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. Felhívta az érintett minisztereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy az év hátra­levő részében a terv sikeres teljesítésé­nek érdekében a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. Határozatot hozott arra is, hogy a hazai termelés fokozása mel­lett az áruellátás folyamatossága és vá­lasztékának bővítése érdekében növelni kell a közszükségleti és fogyasztási cik­kek importját. A népgazdaság első félévi fejlődéséről szóló jelentéshez kapcsolódva, a munka­ügyi miniszter a munkaügyi helyzetről számolt be. Az előterjesztés megállapítja: 1969. első hat hónapjában változatlanul jelentős volt a munkaerő-kereslet. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a vál­lalatok ez évben a bérfejlesztést elsősor­ban a munkaerő megtartására, a létszám­­hiány betöltésére, illetve a kereseti ará­nyok javítására fordítják. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi mezőgazdasági és felvásárlási munkákra való felkészü­lésről tett jelentést. A mezőgazdasági nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 szá­zalékát géppel aratták — az előző évben 91 százalékát —, ezen belül a kombájn­nal betakarított gabona aránya több mint 90 százalék — az előző évben 88 százalék — volt A mezőgazdasági dolgozók lelki­­ismeretes munkával a viszonylag nagyobb arányú megdőlés ellenére jó eredménye­ket értek el. A gabonafelvásárlást szer­vezetten, zökkenő nélkül végezték. A soron következő feladat a mezőgaz­dasági üzemekben mintegy 4 millió hold kapás- és egyéb növény termésének beta­karítása, 3,5 millió hold őszi vetésű nö­vény talajelőkészítése és vetése, körül­belül 700 ezer hold istállótrágyázása és csaknem 4 millió hold őszi mélyszántása. Ebben az időszakban kell gondoskodni mintegy 375 ezer hold szőlő szüretelésé­ről, feldolgozásáról is. Az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zéséhez szükséges erő- és munkagépek­ből, valamint alkatrészekből — mű­trágyaszórók és silókombájnok kivételé­vel — a forgalmazó vállalatok teljes egé­szében ki tudják elégíteni a mezőgazda­­sági üzemek várható igényeit. Vetőmag­vakból is elegendő készlet áll rendelke­zésre. A Minisztertanács a jelentést megvi­tatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt A BÉKE-VILÁGTANÁCS FELHÍVÁSA (MTI) A Béke-világtanács felszólított minden nemzeti békebizottságot, minden béke­harcos szervezetet és minden jóakaratú embert, hogy szep­tember 10-től kezdődően egy hónapon keresztül emlékezzen meg Ho Si Minhről, a VDK el­hunyt elnökéről. Követeljék az amerikaiak és csatlósaik csa­patainak feltétel nélküli kivo­nását Dél-Vietnamból — hang­zik a felhívás — és támogas­sák a DIFK elismerésére irá­nyuló követelést. AZ OSZTRÁK ELNÖK ROMÁNIÁBAN (MTI) Franz Jonas, Ausztria elnöke tegnap hivatalos láto­gatásra Romániába érkezett. A vendéget megérkezésekor Ni­­colae Ceausescu, a román ál­lamtanács elnöke köszöntötte. A MAGASABB BÉRÉRT (AFP) Tegnap nulla órakor sztrájkba lépett 1 millió 300 ezer olasz vasmunkás, mert a gyárosok nem voltak hajlan­dók a kollektív szerződés meg­újítására. A szakszervezetek a bérek 20 százalékos felemelé­sét és a 40 órás munkahét be­vezetését követelték. A sztrájk a Fiat-művekben 98, az Alfa Romeo- és a Siemens-művek­ben pedig több mint 90 száza­lékos. FELELŐSSÉGRE VONÁS SZLOVÁKIÁBAN (MTI) A bíróságok Szlová­kiában rövidesen megkezdik 107 rendzavaró ügyének tár­gyalását, ötven vádlottat hu­liganizmussal, 24-et a cseh­szlovák vezetők, 22-őt más szocialista államok vezetőinek megsértésével vádolnak, a többieket a közrend megzava­rásáért vonják felelősségre. TÖMEGES LETARTÓZTATÁSOK (AP) Brazília városaiban tö­meges letartóztatások folynak Elbrick amerikai nagykövet elrablásának ügyében. Nem hivatalos értesülések szerint eddig több mint kétezer em­bert állítottak elő. DORGÁLÁS - HETVENNÉGY HALOTTÉRT (AP, VP1) A Fülöp-szigetek egyik amerikai haditengeré­szeti támaszpontján katonai bíróság ítélkezett Ronald C.­­Ramsey hadnagy felett, aki az Evans nevű amerikai romboló parancsnoki hídján teljesített szolgálatot abban a pillanat­ban, amikor az az ausztráliai Melbourne repülőgép-anyaha­­jóval összeütközött és 74 ame­rikai tengerész halálát lelte a Dél-kínai-tengerben. A had­bíróság Ramsey hadnagyot dorgálásban részesítette és hátrább helyezte a rangsoro­lási listán ezer ponttal. Ez annyit jelent, hogy a hadnagy­nak ezer társa előléptetését kell megvárnia, míg rangját emelik. ATOMROBBANTÁS - FÖLDGÁZÉRT (API) Coloradóban 40 kilo­­tonnás nukleáris­ szerkezetet robbantottak fel mintegy 2700 méter mélységben a föld alatt. A robbantással a földgázki­termelést akarják előmozdíta­ni. NEM ÉPPEN DIÁKCSÍNY (AFP) Rendkívüli állapotot hirdettek ki Chile Acatama tartományában, mert Copiapó­­ban több száz középiskolás diák egy utcai tüntetést köve­tően rohammal elfoglalta, majd felgyújtotta a város csendőrlaktanyáját. CSALÁDI ELLENZÉK (UPI) Henrique de Barros, Caetano portugál miniszterel­nök sógora ellenzéki jelöltként indul az október 26-i nemzet­­gyűlési választásokon. A nap híreiből Mindkét fél számára hasznos megbeszélés Pekingben Koszigin—Csou En-Laj találkozó (MTI, TASZSZ) Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke tegnap Pekingben megbeszélést tartott. A Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint a találkozót kölcsö­nös megállapodás alapján tartották meg, s arra akkor került sor, amikor Koszi­gin a VDK-ból hazatérőben volt Moszk­va felé. A felek őszintén feltárták állás­pontjukat és mindkét fél számára hasz­nos megbeszélést tartottak. Szovjet részről a találkozón jelen volt Konsztantyin Katujev, az SZKP KB tit­kára és Mihail Jasznov, a Legfelső Ta­nács Elnökségének elnökhelyettese. Kínai részről jelen volt Li Hszien-nien és Hszie Fu-csi, mindketten az államta­nács elnökhelyettesei. Tegnap visszaérkezett Moszkvába az a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely Alekszej Kosziginnak, az SZKP Politikai Bizottságáé tagjának, a minisz­tertanács elnökének vezetésével részt vett Hanoiban Ho Si Minh gyászszertar­tásán. A szovjet miniszterelnök táviratban üdvözölte a mongol vezetőket, amikor hazatérőben Mongólia fölött haladt el. „Erősödjön és fejlődjön a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Szovjetunió és a Mon­gol Népköztársaság közötti szilárd barát­ság” — h­angzik Kosztcm­ üzenete. Súlyos légitámadások a Közel-Keleten Bombázták a Sinai-félszigetet és Amman környékét (Reuter, AFP, UPI) Vadászgépek fede­zete mellett egyiptomi bombázók tegnap délelőtt két hullámban támadták a Sinai­­félszigeten kiépített izraeli állásokat. A gépek mélyen behatoltak a félsziget kö­zépső és déli része fölé, és légvédelmi ütegeket, egy radarállomást, valamint tü­zérségi és gyalogsági állásokat semmisí­tettek meg. A légiharc során egy izraeli vadászgépet lelőttek. Később izraeli gépek repülték át a Szuezi-öblöt, az egyiptomi vadászgépek (Folytatás a 3. oldalon)

Next