Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-12 / 252. szám

^ (B (p Sj ^ 1 Jh A­Z A­I KORKÉP 4 1969. SZEPTEMBER 12. PÉNTEK Magyar Hírlap Kincs a lábunk alatt É­vekkel ezelőtt egy nyugati üzletember ajánlattal fordult a magyar külkeres­kedelmi szervekhez: a hajdúszoboszlói gyógyforrás elfolyó vizeinek hasznosítá­sára tett javaslatot. A megoldás: az elfo­lyó gyógyforrás vizéből ő kivonatolná az ásványi anyagokat és azokat fürdősó és gyógypasztilla formájában értékesítené, így — mint írta — a reumatikus bántal­­makban szenvedő betegeit másutt is hoz­zájuthatnának a jó hírnévnek örvendő hévíz gyógyító ásványaihoz. A nyugati üzletember a messze távolból meglátta termálvizeinkben a jó üzletet, a gyorsan visszatérülő befektetést. Mi azon­ban — mondjuk meg őszintén — még nem fordítunk kellő figyelmet a lábunk alatt heverő kincsre. Kevés olyan országot ta­lálunk Európában, amely hazánkéhoz ha­sonló kedvező geológiai és hidrológiai adottságokkal rendelkezik. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Molnár Béla — az ismert mezőgazda­­sági szakember — felszólalásában tény­szerűen bizonyította a hévizek hazai je­lentőségét és hasznosításuknak népgazda­sági értékét. Elmondotta, hogy a szakem­berek Csongrád és Békés megye, a Kis­alföld, a Dunántúl déli része, valamint Budapest, Hatvan és Miskolc környéke — tehát hajánk területének csaknem a fele alatt — óriási forróvíztengert térképeztek fel. A feltárás első szakaszában elvégzett számítások is igazolják, hogy e forró­víztenger — ötvenéves ellátási szintet fi­gyelembe véve — hazánkban évi 800 mil­lió köbméter termálvíz kitermelését te­szi lehetővé. Nem szorul tehát bizonyí­tásra, hogy most, amikor a kőolaj, a szén­­hidrogén és a hajdúszoboszlói földgázme­­ző feltárásával mindinkább csökken a szén szerepe, s döntő fordulat következik be az ország energia-ellátásában — az új energia feltárása és hasznosítása milyen nagy lehetőséget kínál a népgazdaságnak. Szegeden az Ogyessza-lakótelepen az új hőforrás hasznosításával ezer lakást fűte­nek. Jól szolgálja a feltárt és hasznosí­tott győri termálkút az SZTK-rendelőin­­tézet, a gimnázium és a vas­gyár fűtését. Hódmezővásárhelyen a kórházi pavilont és a kerámiagyár 30 lakását is termálvíz fűti. A szentesi termelőszövetkezet a hé­vizekkel üvegházi termelést honosított meg. A feltárási munkák befejezésével az új hőenergia hasznosítása széles körben meg­oldható. Érdemes tehát a helyi tanácso­kat és a mezőgazdasági termelőszövetke­zetet érdekeltté tenni a hévizek alkalma­zásában. Ésszerű a szakemberek javasla­ta, hogy a tanácsok és a termelőszövetke­zetek saját anyagi forrásaikból vagy bank­kölcsönök útján is segítsék elő a termál­vizek feltárását és hasznosítását Indokolt­nak látszik az a javaslat is, hogy az egész­ségügyi és a belkereskedelmi tárca, vala­mint a szakszervezetek is fordítsanak er­re nagyobb figyelmet és nyújtsanak to­vábbi anyagi támogatást. És a szállodák telepítésénél is nagyobb figyelemmel kel­lene lenni a már feltárt és működő hő­energia-forrásokra. A termálvizek hasznosításához, a tele­pülések kommunális hálózatának ki­építéséhez, a fűtőenergiának a mezőgaz­daságban történő elterjedtebb alkalmazá­sához természetesen korszerű, gazdaságos technikai berendezések szükségesek. A termelőberendezések előállításához típustervek kellenének, s főleg olyan vál­lalat, amely sorozatban gyártaná a nö­vényházakat. Egyes termelőszövetkezeteknek már biztató terveik vannak a hőenergia hasz­nosítására. A makói József Attila terme­lőszövetkezet például 10 ezer négyzetmé­ter területű haj­tató-szaporítóházat és egy 100 millió forintos beruházással létesíten­dő sertéskombinátot kíván hévízzel fűte­ni. A rajkai Vörös Csillag Tsz további 4000 négyzetméter alapterületű növényhá­zat kíván a hőenergiára kapcsolni. A Bi­­harugrai Állami Gazdaság 25 katasztrális holdnyi halkeltetőjénél akarja a hévizet hasznosítani. Az előrelátó központi és helyi törekvé­sek sokat ígérnek. Érdemes azonban még többet áldozni. Az energia nem vész el, csak átalakul — mondja a fizikai törvény. Nos, a hőenergia sem vész el, átalakulhat. Méghozzá forinttá. Perlai Rezső Szomorú diagnózis ! A gyermek lelke: sérült Több mint egy évtizede alakult meg az első nevelési tanácsadó a fővárosban, a XV. kerületi Tanács oktatási osztályának támogatásával. Azóta már több ilyen ta­nácsadó működik az országban. Dr. Székely Lajós, a XV. kerületi ne­velési tanácsadó vezetője érdekes tapasz­talatokat szerzett az évek során. Mint el­mondotta, a 3—18 éves fiatalok személyi­ségfejlődésében jelentkező zavarok meg­szüntetését tűzték ki célul, s neveléslé­lektani eszközökkel kívánják elősegíteni a veszélyeztetett fiatalok társadalmi be­illeszkedését Felkutatják a szülőknek, ne­velőknek sok problémát okozó gyerme­keket, majd egy orvos-gyógypedagógus­­pszichológus-gárda segítségével megálla­pítják a zavart kiváltó okot. Gyakran előfordul, hogy a szülők helytelen neve­lési módszerei okoznak törést a gyermek egészséges személyiségfejlődésében;ilyen­kor a szülőket kell nevelni. — Ha a szülő nem kéri a tanácsadó se­gítségét, hogyan tudják felderíteni a ve­szélyeztetett fiatalokat? — Az iskolai osztályközösségben lehet őket leghamarabb felfedezni. A rendet­lenség, a figyelmetlenség, a brutalitás, vagy éppen a félszegség, az önbizalom hiánya, a beszédhiba számos forrásból ok­adhat. Előidézheti a rendezetlen csa­ládi viszony, a kiegyensúlyozatlan érzel­mi légkör, a szeretet hiánya, az apa vagy az anya — sokszor mindkettő — alkoho­lizmusa stb. A gondozás időtartama attól függ, hogy mikor ragadják ki a gyereket a káros környezetből. — Gyógyszeres kezelést nem alkalmaz­nak? — Csak szórványosan, általában az esetek 12—15 százalékában. Például, ha a feltűnően gyenge fizikumú gyerekekkel vitaminokat és erősítőket szedetünk, nem­csak kondíciójuk, teherbíróképességük javul, hanem kedélyük, önbizalmuk, vi­selkedésük és tanulmányi eredményeik is. — Hol történik a kezelés és a tan­ács­­adás? — Sem az iskola, sem az orvosi ren­delő nem bizonyult megfelelőnek erre a célra. Végül a tanács épületében „rende­lünk”, ahol minden munkatársunk saját szobájában fogadja a gyerekeket hetente kétszer 4—4 óra hosszat — Kapcsolatban állunk a pedagóguso­­kon kívül a szülői munkaközösségek ak­tívahálózatával, a társadalmi és tömeg­szervezetekkel és több munkahellyel. Sok börtönből kikerült fiatalkorút is gondo­zunk. A gyermekvédelmi munka társa­dalmi összefogást igényel. Helytelen azon­ban az a fajta társadalmasítás, amely a gyermekvédelmi munkát, a pedagógiai, pszichológiai, szakgondozási feladatokat laikus aktivistákkal „társadalmi munká­ban” kívánja megoldani. A képzetlen ak­tivisták több kárt okoznak, mint hasznot. Az első budapesti nevelési tanácsadó­­több mint egy évtizede eredményei nem­csak hazánkban, hanem külföldön is is­mertek. Tevékenysége az UNESCO Ne­velésügyi Bizottságának napirendjén is szerepelt, s közvetlen kapcsolatban áll a berlini Humboldt Egyetemmel, valamint több szocialista ország hasonló intézmé­nyével. H. V. A. Huszonegy országból érkeznek küldöttek a VII. magyar békekongresszusra Szeptember 29-ig lezajlanak a küldöttválasztó békegyűlések Széles körű nemzetközi érdeklődés előzi meg a VII. magyar békekongresz­­szust, amely október 4-én és 5-én az Or­szágház kongresszusi termében tanácsko­zik majd. A béketanács meghívására a Béke-világtanács képviselőin kívül 21 ország küldöttei jönnek ez alkalomból hazánkba. A kongresszus előkészületei egyébként immár befejező szakaszukba lépnek. A béketanács elnöksége pénteken tekinti át az előkészítő munkák helyzetét. Többek között ezen az ülésen hagyják jóvá a kongresszusi beszámoló tervezetét és a kiküldött témabizottságok terveit. A plé­­num tanácskozásai közben ugyanis öt szekcióban olyan alapvető kérdéseket vitatnak meg, amelyek a következő idő­szakra szólóan meghatározzák a magyar békemozgalom irányát és tartalmát, így szőnyegre kerül a magyar békemozgalom helyzete, módszerei és feladatai, az euró­pai biztonsággal kapcsolatos hazai fel­adatok, szolidaritásunk Vietnammal, a békés egymás mellett élés politikája és a jelenlegi nemzetközi helyzet, végül a kö­zel-keleti helyzet és szolidaritásunk az arab népekkel. Szeptember 29-ig egyébként lezajlanak a megyei, illetőleg a budapesti küldött­választó békegyűlések. Ezek sorában a kerületi értekezleteket követő budapesti aktívaülésre 27-én kerül sor. Tanácskozik az ifjúmunkás-parlament Biszku Béla felszólalt a k­­Szelíció ülésén Tegnap a csepeli munkásotthonban megkezdte tanácskozását a II. országos ifjúmunkás-parlament 300 küldötte. Az elnökségben helyet foglalt Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Jakab Sándor és Tóth Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, dr. Beckl Sándor, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának titkára, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizott­ság titkára, valamint Molnár Ernő, a Cse­pel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. Az elnökség tagja volt Ab­dul Rahman Vezirov, a lenini Komszo­­mol központi bizottságának titkára. Tóth Imrének, a KISZ KB osztályveze­tőjének megnyitó szavai után Méhes La­jos, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott beszédet. Köszöntötte a magyar munkásifjúság sok százezres tá­borának küldötteit, majd a többi között hangsúlyozta: " Ma már egyre inkább elfogadják a társadalmi-gazdasági élet különböző szfé­ráiban a Kommunista Ifjúsági Szövetség­nek azt a jogát és kötelességét, hogy a fiatalok érdekeinek védelmezője legyen. E tevékenység elismert fórumai lettek a munkás-, a tsz-fiatalok, a közép- és szak­munkástanulók helyi, illetve országos, parlamentjei, az egyetemi és főiskolai hallgatók küldötteinek konferenciái. Két ellenvetés szokott elhangzani a KISZ ilyen irányú tevékenységével kapcsolatban. Az egyik attól félti szövetségünket, hogy ha az ifjúságnak nagyon konkrét érdekeiért folytatott harcát magáénak tekinti, ak­kor csökken a fiatalok kommunista neve­lésében betöltött szerepe. Ez a szembe­állítás hibás. Fordítva viszont igaz, ha az ifjúsági szövetség nem ismeri és nem ad hangot az ifjúság érdekeinek, törekvései­nek, ha nem harcol az itt is jelentkező ellentmondások leküzdéséért, akkor ez a kommunista nevelés hatékonyságát ve­szélyezteti. A másik ellenvetés szerint a különböző ifjúsági rétegek parlamentjei veszélyeztetik az ifjúsági szövetség egy­ségét. Meggyőződésünk itt is éppen ellen­kező: az egyes ifjúsági rétegekkel való megkülönböztetett foglalkozás nem gyen­gíti, hanem erősíti szövetségünk egységét. — Gyakran hallani olyan véleményt, hogy mennyivel könnyebb ma egy fiatal embernek elkezdenie az életet, mert a le­hetőségeket szinte tálcán kínálja a társa­dalom. E véleményben természetesen sok az igazság, ugyanakkor azonban igaz az is, hogy ma sem könnyű feladat felké­szülni a munkáséletre, átjutni a kollek­tívába való beilleszkedés első buktatóin. Éppen ezért választotta a II. országos if­júsági parlament tanácskozása központi témájául a fiatalok munkába állásának, munkahelyi beilleszkedésének segítését. Méhes Lajos szavai után Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vita­indító referátumot. Elöljáróban elmondot­ta, hogy a KISZ 7. kongresszusa óta az ifjúsági szövetség központi bizottsága két alkalommal is foglalkozott a munkásif­júság termelési tevékenységével, a fiatal munkásnők, munkások élet- és munka­­körülményeivel, a körükben végzett moz­galmi munka kérdéseivel, feladataival. Határozatok születtek, amelyek rámutat­tak, hogy a munkásifjúság hazánk fiatal­jainak létszámát illetően legnagyobb, po­litikai szerepét, súlyát tekintve legalapve­tőbb rétege, a munkásosztály szerves ré­sze, utánpótlása. A dokumentumok fog­lalkoztak a szakmunkásképzés terén ta­pasztalható gondokkal, vizsgálták a mun­kássá válás folyamatát, felhívták a fi­gyelmet a pályaválasztás és a munkás­ élet problémáinak társadalmi megítélésé­nek viszonyára, összefüggéseire. A KISZ központi bizottságának határozatait az elmúlt hónapokban sorra megtárgyalták a különböző szintű KISZ-szervek és bi­zottságok, s mintegy 800 üzemi, 20 kerü­leti, 11 városi és 7 megyei ifjúmunkás­parlamentben mondták el véleményüket maguk az érdekeltek, a fiatal munkások. Ezek az előparlamentek számtalan javas­lattal, indítvánnyal, megszívlelésre méltó véleménnyel gazdagították a szervezeti életet. A tapasztalatok birtokában viszont már az is megállapítható, hogy a nevelés és ezen belül a világnézeti, a hazafias és internacionalista, osztályharcra nevelés kérdései még mindig nem kaptak olyan hangsúlyt a tanácskozásokon, mint ami­lyen megilleti azokat. Fel kell figyelni arra is — emelte ki Ribánszki Róbert —, hogy a szervezeti élet problémáiról, fej­lesztésének feladatairól is kevesebb szó esett, mint egyéb témákról. A KISZ KB titkára végezetül hangsú­lyozta: ne csak a nyílt szavak, hanem a megoldásra törekvő közös állásfoglalások, javaslatok fóruma is legyen ez a tanács­kozás. A parlament kialakította indítvá­nyok, vélemények, észrevételek számotte­vően elő­segíthetik az ifjúmunkások prob­lémáinak, gondjainak megoldását. A vitaindító referátumot követően az ifjúmunkás-parlament küldöttei négy szekcióban folytatták tanácskozásukat. Az első szekció ülésén — amelyen részt vett és felszólalt Biszku Béla is — a kez­dő munkavállaló fiatalok sajátos helyze­tét elemezték, a másodikban az ifjúsági termelési mozgalmak, versenyek szerepét vitatták meg. A harmadik szekció témá­ja: „A munkáslányok és fiatalasszonyok helye, szerepe társadalmunkban, az üzem, a munkahely, a család és a KISZ-szerve­­zetek életében.” A negyedik szekcióban az üzemi KISZ-szervezetek feladatairól hangzottak el hozzászólások. A tanácskozás első napjának végezté­vel az ifjúmunkás-parlament küldöttei megkoszorúzták a Csepel Vas- és Fémmű­vek bejáratánál álló Lenin-szobrot, majd megtekintették a csőgyárat, a fémművet és az acélművet. A látogatás befejeztével a munkásotthon színháztermében fiatal művészek kedveskedtek ajándékműsorral a munkásifjúság képviselőinek. Az ifjúmunkás-parlament ma folytatja munkáját. ' A4» A Budapesti Őszi Vásár 21. pavilonjában m­ajd árusít a Fővárosi Cipőbolt Szeptember 5—15-ig a Budapesti Őszi Vásár területén néhány gyér legújabb és legszebb termékeit árusítja a Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Megvásárolhatók majd a Duna Cipőgyár új és exporttermékei, pl. a kiváló áruk fórumán díjat nyert Desma talpú gyermekcipők, újszerű női csizmák stb. A 21-es pavilonban a Minőségi Cipőgyár kis szériában gyártott női divatcipőtermékei. Az Alföldi Cipőgyár exportmodelljei is bizonyára vonzzák majd a szép cipőket kedvelőket

Next