Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-12 / 252. szám

Magyar Hírlap 1969. SZEPTEMBER 6. PÉNTEK 5 A lengyel parlamenti küldöttség programjai­­~ Munkaasztal mellett a Ganz-MÁ­VA­G-ban A lengyel parlamenti delegáció csütör­tök délelőttre a Ganz-MÁVAG-ban telt el. Az üdvözlés, a baráti kézszorítás rö­vid néhány perce után a vendégek és vendéglátók helyet foglaltak egy hosszú munkaasztal mellett. Belátom, hogy e szó — munkaasztal — kissé elüt a pro­tokolláris tudósítások megszokott fogal­maitól, de mint az egyik lengyel képvi­selővendégünk megjegyezte: — Mi nem pusztán nézelődni, hanem *­megnézni és megbizonyosodni jöttünk, s ilyen alapon a küldetésünket mindenek­előtt munkának tekintjük. Kérdések a mechanizmus „tárgyköréből" Csergő János, a gyár vezérigazgatója pedig bizonyára megszokta már, hogy a baráti országokból jövő hasonló küldött­ségek látogatása mostanában valóban nél­külözi a formalitást, a lényegre törekszik, középpontjában a termelés, a munka és a munkásember áll. S ami ettől elválaszt­hatatlan: az egyre eredményesebb, maga­sabb színvonalú munka, annak módsze­reivel és eszközeivel együtt Bevezető tá­jékoztatóját ennek megfelelően állította össze. Rövid gyártörténeti visszapillantás után elsősorban az új gazdaságirányítás kedve­ző hatásait elemezte, utalt azokra a kap­csolatokra, amelyek a Ganz-MÁVAG, va­lamint a lengyel ipari és kereskedelmi partnerek között bontakoztak ki, s évről évre gyümölcsözőbbek. Az itt készült mo­torkocsik százai futnak a lengyel vasuta­kon. Nem hallgatta el a gyár valós gond­jait sem, hiszen az új gazdaságirányítás sok tekintetben új helyzet elé állította és állítja a jövőben is a magyar ipart, s ez alól nem kivétel a Ganz-MÁVAG sem. A vezérigazgató tájékoztatását élénk fi­gyelemmel hallgatták a lengyel küldöttség tagjai, jegyzeteikben sűrűn­ teltek a sorok, s — mint hamar kiderült — nemcsak azért, hogy otthon legyen majd miről be­szélni, hanem, hogy mindjárt kérdezni tudjanak. Mieczyslaw Blachura — aki egyébként gyárigazgató — nyitotta a kérdések sorát. — Az elvieken túl, a gyárvezetés szá­mára mit jelent a reform a gyakorlati munkában, hogyan változtatta meg azt? Hallom, hogy nem tudnak minden rende­lésnek eleget tenni, megkérdezném, hogy így van-e, s ha igen, miért, s mi szerint szelektálnak? Mi közös gyártásra, illetve kooperációra tettünk javaslatot, s úgy tu­dom, bizonyos nehézségekbe ütközik ez az együttműködés — miért? Ezenkívül sze­retnék részletesebb tájékoztatást kapni munkásaik szociális ellátásáról. Egy sem maradt válasz nélkül látszott a kérdéseken, hogy nem vala­mennyi Csergő János bevezető szavai kö­zepette formálódott, hanem már jóval előbb, a magyarországi látogatásra ké­szülőben. Mint ahogy Wladislaw Mache­­jek író is bizonyára „készült” erre az útra. — A vidéki ipartelepítés előttünk sem ismeretlen, s az imént hangzott el, hogy a Ganz-MÁVAG — a párt és a kormány ipartelepítési politikájának megfelelően — már három vidéki gyáregységet hozott létre. Milyen nagyok ezek, hány embert foglalkoztatnak, nem pusztán a „statisz­tika” kedvéért születtek-e? S ha már itt tartunk: szívesen mentek-e vidékre a szakemberei­, ott helyben telepednek-e le, avagy csak átmeneti megoldásnak tekin­tik-e ezt? Örömmel vennék néhány ada­tot az átlagkeresetekre vonatkozóan, nem­különben arra is, hogy milyen az üzemi étkeztetés, mennyivel támogatja azt a gyár? Czeslaw Wycech, a lengyel szejm elnö­ke, a delegáció vezetője a gyáron belüli szakemberképzés iránt érdeklődött, s kí­váncsi volt a munkaerő-ellátásra is. Ta­­deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete ugyancsak gondjaink elevenjére tapintott, amikor a termelékenység alakulását firtatta, az al­kalmazott létszám tükrében. — Jó kérdések —­mondta mosolyogva a vezérigazgató —, de a munkatársaim talán segítenek, hogy ne maradjon egyik se megválaszolatlan ... Innen már kötetlen beszélgetésbe oldó­dott a lengyel delegáció és gyári veze­tők eszmecseréje. Csergő János még rész­letesebben és érzékletesebben vázolta az új gazdaságirányítás előnyeit, különös te­kintettel annak nagy lehetőségeire. De — hangsúlyozta. S ebben a jelenlevő dr. Ko­csis József kohó- és gépipari miniszter­­helyettes is egyetértett — nem szabad el­felejteni, hogy lényegében átmeneti hely­zetet élünk, a régebbi gazdaságirányítás kötelékeitől nem tudtunk mindenben sza­badulni. A jelenlegi bérrendszer például nem eléggé ösztönöz a termelékenységre. Sok üzem inkább a létszámot emelte ed­dig, holott nekünk a műszaki fejlesztésen keresztül kell eljutni a magasabb színvo­nalú termelékenységhez. Most tehát az ilyen irányban ható közgazdasági ösztön­zőket keressük, s minden bizonnyal meg is találjuk. A házigazdák nem mellőzték a konkrét kérdésekre adandó válaszokat sem. Bizo­nyító adatokat, számokat sorakoztattak fel. Arra vonatkozóan is, hogy a vidéki üzemek rangos, egyenként több száz em­bert foglalkoztatnak majd, s az oda került szakemberek nem kényszerből mentek vidékre. A vállalati szakszervezeti tanács titkára a szociális ellátás helyzetéről adott képet. A vezérigazgató­k egy kér­désre válaszolva — elismerte, hogy ma még van olyan exportcikke a gyárnak, ami nem gazdaságos, a korábbi gazda­ságirányítás „örökségeként” maradt ránk — mielőbb megszüntetik a gyártását. Ami a megrendeléseket illeti: kedvező export­import feltételeket és ösztönzőket kapott a gyár az új mechanizmus szellemében, s ezekkel él is. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta, hogy az államközi keres­kedelmi egyezményekben vállalt kötele­zettségek rájuk nézve is kötelezőek, ezek­nek természetesen zöld utat biztosítanak. Ezután is szót értünk... — A kooperációt említette Blachura elv­társ. Valóban, volt ilyen vitánk a lengyel partnerekkel, a napokban is tárgyaltunk. Elmondhatom, hogy ebben is, s 1970 vé­géig valamennyi szállításban megegyez­tünk. Egyébként ez a gyár 1927-ben szál­lította az első motorkocsit Lengyelország­nak, pontosabban Krakkónak. Ha eddig mindenben szót értettünk — nem lesz másképp ezután sem... A tartalmas, baráti eszmecsere után a vendégek megtekintették a gyárváros kü­lönböző üzemegységeit. I K. Gy. J. A magyar hősök emlékművének megkoszorúzása A lengyel palamenti küldöttség Czeslaw Wycech, a szejm elnöke vezetésével csü­törtökön délelőtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelent volt dr. Beresz­­tóczy Miklós, az országgyűlés elnöke, dr. Jókai Loránd, az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottságának tit­kára, Lárái Tibor vezérőrnagy, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. . Látogatás az őszi vásáron, ismerkedés Budapesttel A lengyel parlamenti küldöttség elláto­gatott a Budapesti őszi Vásárra is. Itt Kristóf László, a Hungexpo vezérigaz­gató-helyettese és dr. Vitéz András, a vá­sár igazgatója fogadta a vendégeket. A vásár szerepéről kapott tájékoztatás után a lengyel parlamenti küldöttség tagjai megtekintették a könnyűipari, a keres­kedelmi gépeket és berendezéseket, a háztartási kisgép-, valamint az élelmiszer­­pavilont. A látogatás végén őszinte elis­meréssel nyilatkoztak a látottakról. Ezt követően a lengyel vendégek város­néző körutat tettek, ismerkedtek a fővá­ros néhány nevezetességével. Hazaérkezett Hanoiból és Szófiából a magyar párt- és kormányküldöttség Tegnap a késő délutáni órákban haza­érkezett Hanoiból az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Fehér Lajos­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével részt vett Ho Si Minh el­nök temetésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Böjti János külügy­miniszter-helyettes üdvözölte. Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Le Huy Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és N. N. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségé­nek követtanácsosa. A küldöttség — útban hazafelé — Moszkvában találkozott Dmitrij Poljansz­­kijjal, az SZKP Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettesével. A találkozó során szívélyes, baráti beszélgetésre ke­rült sor.­­ Tegnap este hazaérkezett Szófiából az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a Bulgária felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepsé­geken. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Böjti Já­nos külügyminisz­terhelyettes, Perjész László, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető beosztású munka­társa. Ott volt Aszen Evlogiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa. K­ÖZÉLET­I DIPLOMÁCIA Fogadás az NDK nagykövetségén Dr. Herbert Plaschke, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagy­követe csütörtökön fogadást adott a ma­gyar építésügyi szakemberek tiszteletére. A fogadáson megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is. A nagykövet köszönetet mondott a ma­gyar építésügyi szakembereknek, a ter­vezővállalatok vezetőinek azért a mun­káért, amellyel az elmúlt évek során hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság a felszabadulás 20. évfordulójára vállalt építési, beruházási feladatokat teljesíteni tudta. Ezt követően Wolfgang Junkernek, az NDK építésügyi miniszterének megbízá­sából hat magyar szakembernek nyújtot­ták át ajándékok kíséretében a miniszter elismerő levelét. Magyar egyházi vezetők részvétlátogatása a VDK nagykövetségén A magyarországi egyházak és­­vallás­felekezetek vezető főpapjai részvétlátoga­tást tettek a VDK budapesti nagykövet­ségén. Ho Si Minh elnök elhunyta alkal­mából egyháza nevében részvétét fejezte ki Hoang Luong nagykövetnek dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, dr. Bartha Tibor református püspök, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, dr. Seifert Géza, a magyar izraeliták or­szágos képviseletének elnöke, dr. Berki Feriz, a magyar orthodox adminisztratú­ra vezetője, dr. Filep Imre, az unitárius egyház püspöki helynöke, dr. Pálffy Mik­lós, a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa főtitkára, dr. Mag Béla, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója, Lac­­kovszky János, a baptista egyház elnöke, dr. Hetényi Géza, a buddhista misszió vezetője, és dr. Rácz Géza, a buddhista misszió titkára. Hazaérkezett a bírósági küldöttség az NDK-ból Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke vezetésével csütörtökön este visszaérkezett a magyar bírósági küldött­ség a Német Demokratikus Köztársaság­ból, ahol dr. Heinrich Toeplitz, az NDK Legfelsőbb Bírósága elnökének meghí­vására a bírósági intézmények munká­ját tanulmányozta. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren dr. Gellért György és dr. Nádas András, a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettesei, az Igazságügy­minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság vezető munkatársai fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Heinz Knobbe, a Né­met­ Demokratikus Köztársaság budapes­ti nagykövetségének tanácsosa. Küldöttség utazott Berlinbe a fasizmus áldozatainak emléknapjára Az NDK-ba utazott csütörtökön a Ma­gyar Partizán Szövetség és a Nácizmus Üldözöttei Bizottságának küldöttsége. A delegáció Berlinben részt vesz a fasizmus áldozatainak emléknapja alkalmából sor­ra kerülő ünnepségeken. Dr. Tóth Béla miniszterhelyettes felszólalása az európai egészségügyi parlamentben Az Egészségügyi Világszervezet európai területi bizottsága csütörtökön a Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyisé­gében folytatta az úgynevezett hosszú tá­vú programok vitáját. Ezúttal a környezethigiéne kérdései áll­tak a vita középpontjában. Az ülésen felszólalt dr. Tóth Béla egészségügyi mi­niszterhelyettes is. összefoglaló képet adott a hazai víz- és levegőegészségügyi kutatásokról és intézkedésekről, kifejezte hazánk együttműködési készségét a kör­nyezet-egészségügyi problémák kutatásá­ban és megoldásában. Hangsúlyozta: ugyanakkor a magyar egészségügyi mun­kában jól fel tudnánk használni a vegy­szerek, elsősorban a növényvédő szerek okozta szennyeződések, valamint a zaj­ártalmak tanulmányozásában és csökken­tésében elért külföldi eredményeket Díszünnepség Pécsett, koszorúzás Harkányban Bulgária felszabadulásának évfordulója alkalmából Szakszervezetek Megyei Tanácsának el­nöksége, az Orvostudományi Egyetem és a budapesti bolgár nagykövetség. A gyű­lésen részt vett Vaszil Bogdanovnak, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykö­vetének vezetésével Pécsre érkezett bol­gár delegáció. Jelen volt továbbá Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titká­ra, dr. Földvári János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Bogár József, az SZMT vezető titkára. A Bolgár Népköztársaság felszabadulá­sának negyedszázados évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön délelőtt Harkányban, a ha­zánk felszabadítása során Dél-Baranya térségében hősi halált halt bolgár kato­nák temetőjében. Elsőként Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei bizottságá­nak első titkára, a KB tagja és dr. Szabó József, a siklósi járási pártbizottság első titkára helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Bolgár Népköztársaság részéről Va­szil Bogdanov nagykövet,­ Ljubomir Mar­kov, a nagykövetség sajtóattaséja és Ivan Jotov, a Bolgár Kultúra igazgatója koszo­rúzott. Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából munkásgyűléssel egybekötött díszünnep­séget rendezett csütörtökön Pécsett, a Pannónia Sörgyár művelődési termében a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Október 1-től a nagyközségekben a tanácsok intézik a munkaközvetítést A munkaügyi miniszter most megje­lent rendelete értelmében október 1-től a nagyközségekben a helyi tanácsok szak­igazgatási szerveinek hatáskörébe kerül a munkaközvetítés, s a tanulóifjúság szünidei foglalkoztatásának megszervezé­se. Ők segítik a jövőben a szabadság­­vesztésből szabadultak elhelyezkedését is E feladatokat eddig a járási, illetve a já­rási jogú városi tanácsok szervei látták el. Mint a Munkaügyi Minisztériumban el­mondották, a rendelet összhangban van azzal az elvvel, hogy minden ügyet ott intéznek, ahol az adottságokat a legin­kább ismerik. A nagyközségek vezető testületei tanácsaikkal eddig is segítették ugyan elhelyezkedésükben a helyi lakó­kat, október 1-től azonban intézménye­sen közvetítenek a munkát és a munka­erőt keresők között. Mivel a helyi viszo­nyokat jobban át tudják tekinteni, vár­hatóan nagyobb segítséget tudnak nyúj­tani a helyi vállalatoknak és a lakosság­nak, mint a tőlük távolabb álló járási tanácsok. A minisztérium szerint igen fontos, hogy a rendelet végrehajtásának módsze­reit mindenütt körültekintően dolgozzák ki. Elengedhetetlen például, hogy ne csak saját községük, hanem a környék, sőt az egész járás munkaerőhelyzetét ise jól ismerjék, s így a hozzájuk fordulók­nak a község határain túl levő munka­helyeket, munkaerőforrásokat is tudja­nak ajánlani.

Next