Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-12 / 252. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1969. SZEPTEMBER 12. PÉNTEK 7 A fővárosi munkaerőhelyzet — közelről i · Jöjjön dolgozni, autót is küldünk kétmillióért Dorogról, Ceglédről—Megoldás: az automatizálás Ha Veszprém apraja-nagyja felkere­kedne, hogy munkát vállaljon a főváros­ban, mind egy szálig elhelyezkedhetné­nek. A legfrissebb helyzetkép: hozzáve­tőleg harmincezer állás betöltetlen Bu­dapesten. Hasábnyi újsághirdetéseit csábító aján­latokkal: minden szombat szabad, hétvé­gi üdülő a­ Római-parton, átképzési lehe­tőség, gyártól házig szállítás ... S hiába minden kedvezmény, kimerülőben a fő­város munkaerő-tartaléka, már az ország kevésbé iparosodott megyéibe sem jut el a nagyváros vonzása. Tanácsról tanácsra járva... MÁVAUT-autóbusz gördül be az egyik Váci úti nagyüzem, a VBKM Akkumulá­tor- és Szárazelemgyár kapuján. Bá­nyászfeleségeket hoz Dorog környékéről, Annavölgyből, Sárisápról, Máriahalomból és Ungból, ma állnak először munkába. Községi tanácsról tanácsra járva, érdek­lődve kutatták fel őket az angyalföldi gyár munkaerő-gazdálkodási osztályának dolgozói. Szentenstein Antal főmérnök irodája ablakából figyeli az újonnan érkezőket, a ki nem mondott óhajjal, bár marad­nának minél tovább, bár ne kellene he­­tek-hónapok múlva ismét új munkaerőt keresni a helyükre! — Nyolcszázezer forintot fizetünk a MÁVAUT-nak évente, amiért az ottho­nuktól a gyárba, majd hazaszállítja az asszonyokat — mondja. — Összesen há­rom ilyen autóbuszt bérelünk, a nógrádi községekből negyven, Cegléd környéké­ről pedig huszonöt dolgozót fuvarozunk így. A munkások havonta hatvan forin­tot térítenek, nekünk a szállítás több mint kétmillió forintunkba kerül... (Gyors számvetés: ha a költségek egy része, évente személyenként mintegy 700 forint vissza­térül is; egy vidéken lakó munkás gyárbahozatala 20 ezer forint­jába kerül a vállalatnak. Ezt üzemi költ­ségként számolják el, ám, ha ezt az ösz­­szeget a bérek javítására fordítanák, alighanem csökkennének munkaerőgond­jaik.) . Vándorlás Hasonlóképpen vélekedik a főmérnök is, miközben a kilépések magas számára keres mentségeket.­­ A Váci úti gyárak kereseti szintjé­hez képest nálunk alacsonyak a jövedel­mek, a munka pedig nehéz. Tavaly a lú­­gosakkumulátorok gyártásától nyolc ré­gi, jó szakemberünket csábított el három forinttal magasabb órabérrel egy kisipa­ri szövetkezet. Még a csoportvezetőjük is velük tartott! S mennek a szalagok mel­lől is, a kereskedelembe, a vendéglátó­­iparba, a ktsz-ekbe, a jobban fizető gyá­rakba ... Jobb lenne, ha a bérszínvonal­­gazdálkodás helyett bértömeg-gazdálko­dás lenne. Tavaly is, az idén is két százalékkal fejlesztették a bérszínvonalat — ez évenként 550 ezer forint. Vagyis mint­egy negyede csupán a munkásszállítás­­ költségeinek! A fluktuáció adatait Mizere József­né munkaügyi vezető ismerteti: másfél ezren dolgoznak a gyárban, s 1968-ban 630-an léptek ki, 1969 első félévében pedig vi­szonylag még többen, 360-an búcsúztak. S bár­ tavaly 700, az idén pedig fél év alatt 400 új dolgozót vettek fel, a jelent­kezőknek alig 30 százaléka maradt huza­mosabb ideig, sokan két-háromnapos „is­merkedő látogatás” után — több selejtet okozva, mint amennyi hasznot hozva — továbbálltak. — Az év elején főleg férfiakat keres­tünk. Az ólomakkumulátorok gyártásá­nál előfordult, hogy a négyszáz ember­ből 30—40 is hiányzott. Nem nézhettük tétlenül az ottani gárda széthullását; az ólomakkumulátorok gyártása évente 240 millió forintot, termelésünk 65 százalékát jelenti. Az ólomártalom miatt tízszáza­lékos munkahelyi pótlékot adtunk az üzem dolgozóinak, és hét és negyed órára növelve a napi hatórás munkaidőt, vala­mennyi szombatot szabaddá tettük. Két új, jól felszerelt munkásszállást is létesí­tettünk ... s a gondjaink megszűntek. Egyelőre. Az elemhiány háttere nem úgy a szárazelemgyártásnál. Ab­ban az üzemben, amely teljes létszám­mal sem képes kielégíteni a táskarádió­tulajdonosok igényeit. A 260 nőből ma is 55 hiányzik, nyáron — júliusban és augusztusban — mondtak fel. Szalag mellett dolgoznak, nagy gyakorlat és ügyesség kell ahhoz, hogy 100—105 száza­lékos teljesítményt érjenek el. Az ő he­lyükre érkeztek most a Dorog környéki asszonyok. A főmérnök megemlíti: munkaerőhiány miatt júliusban három és fél, augusztus­ban pedig kétmillió forintos tervlemara­dásuk volt. (Az idén kereken 100 millió forint nyereségre számítanak.) Majd hoz­záteszi: mindezek ellenére derűlátó. Har­minc esztendeje dolgozik a gyárban, az ő részvételével nőtt nagyüzemmé az egy­kor kis gyáracska — ismeri a változáso­kat, érzékeli a fejlődést. Emlékezik: az ötvenes évek vége felé csak elvétve voltak automata gépeik. Az akkori technológiával a mai létszám két­szerese sem győzné a sokkal nagyobb termelést. S az 1967-ben kezdődött, jövő­re remélhetőleg befejeződő, 80 millió fo­rintos rekonstrukció tovább könnyíti, korszerűsíti a munkafolyamatokat. Olyan berendezéseket vásároltak, amelyek ve­zérléséhez egyetlen kezelő is elég, s ame­lyek 30 ember fizikai munkáját teszik fe­leslegessé. (Az is lényeges, hogy a re­konstrukció után a savas ólemakkumu­látorokból 100 millió forint értékűvel többet termelhetnek.) Hitel, gépesítés A szárazelemgyártók négymillió forin­tos angol automata gépsort kapnak, amely percenként 60 darab kis Hídele­met — népszerű nevén: ceruzaelemet — készít, s ugyancsak mintegy 30 ember ké­zi munkáját váltja fel. — Huszonhétmillió forintos hosszú le­járatú hitelt kértünk a Beruházási Bank­tól; ebből 15 milliót fordítanánk a szá­razelemgyártás gépesítésére, hétmilliót pedig a forgóeszközökre. Ha a kért össze­get megkapjuk, korszerű termékeket gyárthatunk, és további 80 munkahely felszabadulhat... Tudjuk, a munkaerő­­hiány felszámolására, a minőség javítá­sára, s a termelés növelésére is legjobb módszer az automatizálás. Ekkor javul leginkább az idén stagnáló, ám korábban a termelés növelését 70 százalékban fe­dező termelékenység is. Számunkra ez sent utolsó szempont. -f-ferséy ) u f ) Földes Tamás Anglia bocsánatot kért Lengyelországtól Statisztikai történet — várat­lan fordulattal A brit kereskedelemügyi minisztérium hivatalos kiadványa elismeri, hogy lord Brown kereskedelemügyi államminiszter korábban tévesen vádolta a lengyel kor­mányt, s ezért most bocsánatot kért. A furcsa ügy az angol exportstatiszti­kát új megvilágításba helyezi. Az történt ugyanis, hogy a Lengyelországba és más országokba küldött exportcikkek egy ré­széről a brit kikötőkben nem készítettek semmiféle kimutatást, és így az angol ke­reskedelemügyi minisztérium havonta kö­rülbelül 10—15 millió fonttal kevesebb exportról tudott, mint amennyit valójá­ban sikerült elérni. A londoni lengyel kereskedelmi kiren­deltség tanácsosának, Wisniewskinek rég­óta feltűnt, hogy Lengyelországba hónap­ról hónapra több angol áru érkezik, mint amennyiről a brit kormány statisztikája tud. Ezt az észrevételt közölte az angol illetékesekkel, akik hallani sem akartak arról, hogy az ő statisztikájuk téves len­ne. Sőt, lord Brown megvádolta Lengyel­­országot, hogy nem veszi igénybe a szer­ződésekben megállapított teljes kvótát és a kelleténél kevesebb árut importál Ang­liából. Wisniewski ismételt panaszai után a brit minisztérium vizsgálatot rendelt el, a kiderült: az angol fizetési mérleg ta­valy legalább 190 millió fonttal előnyö­sebb volt, mint ahogyan hitték. Az ango­lok öröme olyan volt, hogy igazán nem okozott nehézséget a bocsánatkérés, an­nál is inkább, mert a hiba feltárását a lengyel diplomatának köszönhették... Új lelőhelyek a sarkvidéken WU­fi­ Olajmezők árverése Alaszkában A tőkésvilág legnagyobb olajtársaságai vesznek részt azon az árverésen, amelyet az újonnan felfedezett alaszkai olajme­zők tulajdonjogáról rendeznek. Az árve­résen mintegy 300 ezer holdnyi területet adnak el. Ott van az amerikai kontinens állítólag legjelentősebb nyersolaj lelőhe­lye; az előzetes felmérések szerint a fel­tárt olajtartalékok 5—10 milliárd hordóra tehető. Az új olajlelőhelyek rendkívül nehezen megközelíthető terepen vannak, ahol az időjárási viszonyok igen bonyolulttá te­szik a kitermelést és a szállítást. Az elő­zetes tervek szerint az új lelőhelyeket több száz kilométeres csővezetékkel kötik be a kanadai olajszállító rendszerbe, ezt a vezetéket azonban a sarki övezet klíma­­viszonyai közepette kell felépíteni. Az ESSO olajtársaság különleges jég­törő szupertankhajóval rendszeres szállí­tást akar lebonyolítani az alaszkai olaj­mezők és az Egyesült Államok keleti partvidéke között az Északi Jeges-tenger úgynevezett északnyugati átjáróján ke­resztül. A tankhajó próbaúton van Kana­da északi partvidékén. assisit a BAGOLY nappal MAGYARUL BESZÉLŐ, SZÍNES OLASZ-FRANCIA FILM JAMIME CLAUDIA CMUTATÓ: SZEPTEMBER 18. T­sz-tervezőiroda Megalakult és megkezdte munkáját az ország első szövetkezeti tervezőcsoportja, a Közép-Tisza vidéki és jászsági tsz-ek te­rületi szövetségének tervezőirodája Lét­rehozását a tagszövetkezetek egy része anyagilag is támogatta. Az intézmény egyelőre havonta 200 ezer forint értékű tervezői feladatot lát el. . A közös gazdaságok nagy érdeklődését bizonyítja, hogy megrendeléseikkel a ter­vezőiroda kapacitását már a jövő év vé­géig lekötötték. Az iroda komplett, sza­kosított állattenyésztő telepek tervezését is vállalja, s a tagszövetkezetek így lé­nyegesen olcsóbban és gyorsabban kapják a terveket, mintha külső vállalattal ké­szíttetnék. Felvásárlási csúcsforgalom Csúcsforgalmat bonyolítanak le a vidé­ki felvásárló központokban. A Gabona Tröszt vállalatai augusztus végéig 2 mil­lió 260 ezer tonna kenyérgabonát vásárol­tak fel, 420 ezer tonnával többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az átvett kenyérgabona mennyisége máris 260 ezer tonnával meghaladja az 1968. évi összes felvásárlást. Takarmánygabonából eddig 270 ezer tonna került a vállalat raktá­raiba. Üzletkötés Lipcsében Fotópapír az NDK-ból A Chemalimpex Külkereskedelmi Vál­lalat üzletkötői Lipcsében jelentős meg­állapodást írtak alá az NDK-beli Holz und Papier külkereskedelmi vállalattal. A szerződés értelmében a váci Forte-gyár növekvő igényeinek kielégítésére az NDK- ból a negyedik negyedévben 40, a jövő év első negyedében pedig 50 tonna nyers fotópapír érkezik. A tervek szerint 1972-re a ma még az NSZK-ból és Franciaországból beszerzett nyers fotópapír 80—90 százalékát az NDK-beli cég szállítja, így a Chemolim­­pexnek sikerül importpiac-átcsoportosí­tást végrehajtani. H­ORIZONT Értéktöbbletadó - csak 1971-ben Újabb csapás érte a Közös Piac tag-­­­államainak egységes adópolitikáját. Gas­ton F. M. Eyskens belga miniszterelnök a parlament bizottságai előtt bejelentet­te, hogy az értéktöbbletadó bevezetését 1970. január 1-ről 1971. január 1-re ha­lasztották. Belgiumban jelenleg nagyará­nyú a konjunktúra, s a kormány vélemé­nye szerint a mostani helyzetben az ér­téktöbbletadó bevezetése aránytalanul magas áremelkedésekhez vezetne. Belgium ezzel Olaszország Után a Kö­zös Piac második olyan országa, amely az adórendszerek egybehangolását nem a Közös Piacon belüli átmeneti időszak végén hajtja végre. Deficites az angol szénbányászat Lord Rubens, az állami tulajdonban levő angol szénbányák igazgatója közölte, hogy az ország szénbányászata ezt az évet előreláthatólag 10 millió font ster­ilig deficittel zárja. Ezen szerinte csak valamilyen termelési csoda változtathat. Algériai-marokkói kereskedelmi egyezmény Lajasi Jakir algériai kereskedelmügyi miniszter és Dzsavad Bin Brahim marok­kói kereskedelem-, bánya- és iparügyi miniszter Algírban aláírta a két ország kereskedelmi egyezményét. A megállapo­dás 40 millió dollár értékű árucsere-for­galmat irányoz elő.

Next