Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-18 / 288. szám

2 1969.OKTÓBER 18.SZOMBAT________________________NEMZETKÖZI POLITIKA ________________________ ifiGYHR HÍRLfJF KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Milán Dán Mhán Dán­os 11111111 ***** az október 15-én Moszkvában aláírt egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió további térítés­nélküli gazdasági és katonai segítséget, újabb hosszúlejáratú hiteleket nyújt a VDK-nak. Az újság hangsúlyozza, hogy az egyezmény bizonyítja: a Szovjetunió a töb­bi szocialista testvérországgal együtt hatá­rozottan fokozza támogatását, hogy „tel­jes győzelmet arassunk az amerikai ag­­resszor fölött és a szocializmus építésé­ben”. A harci szolidaritás napról-napra szorosabbra fűzi Vietnam és a Szovjet­unió kapcsolatait.” v mm mm — m­m — A londoni lop « THp TIMF«, Szojuz űrtri6 út­'*■ *■ I1TI Ír - ját és különösen a sikeresen végződött hegesztési kísérletet kommentálja. „Az oroszok az űrállomások építésében előbbre vannak, mint az amerikaiak. A legutóbbi kísérlettel a Szovjetunió leg­alább akkora, ha nem is olyan látványos lépést tett, mint az Egyesült Államok a Holdra szállással. Az amerikaiak megmu­tatták: az ember életben tud maradni a világűrben. Az oroszok viszont közel van­nak annak bizonyításához, hogy a világ­űrben élni lehet.” Panorama (ft_____________ A milánói hetilap Euró­fin Ifi !TS fi­­a az ezredesek ellen a IBIN­U címmel ismerteti a görög fasiszta rezsim elleni intézkedéseket, amelye­ket az Európa Tanács szavazott meg, illetve egyes tagjai javasoltak. Ezzel kapcsolatban közli az interjút is, amelyet Nikolasz Nikolai­­disz, a Centrum Unió külföldi szervezetének titkára adott a lap munkatársának. Nikolaidisz kijelentette, hogy Görög­ország kizárása az Európai Tanácsból je­lentős esemény lenne, és következményei közvetlenül érintenék a Görögország és a Közös Piac, sőt a Görögország és a NATO közötti kapcsolatokat is. A mai görögországi helyzetről elmondotta, hogy az most drámaibb, mert erősebb az el­lenállás. A rendőrségi nyomás intenzí­vebbé válik, a tisztogatások folytatód­nak, a koncentrációs táborok száma nőtt, a börtönk túlzsúfoltak. A rezsim terror­ral és elnyomással tartja fönn magát. A gazdasági helyzet jellemzője: a termelés évi növekedése (amely a puccs előtt 7—8 százalék volt), 2—3 százalékra csökkent. Az idei év végén a kereskedelmi mérleg deficitje valószínűleg eléri a 950 millió dollárt. Egyébként az ellenállás a had­seregre is­ kiterjed: a tábornokok letar­tóztatása és bíróság elé állítása, a foly­tonos tisztogatás, az illegális sajtótermé­kek gyakorib megjelenése jelzi, hogy a rezsim még abban a közegben is bizony­talan, amely az alapja volt. Ez azonban nem szükségképpen jelen­ti azt, hogy a rezsim hamarosan megdől. A latin-amerikai tapasztalatok bizonyít­ják, hogy egy kis klikk elérhet bizonyos egyensúlyt és fennmaradhat, ha erősíti és racionalizálja a terrort, stagnálóvá te­szi a gazdasági helyzetet és csökkenti a nép életszínvonalát, meg koncessziókat ad a külföldi tőkének. Karamanlisz volt miniszterelnök felhívásával kapcsolatban Nikolaidisz hangoztatta, hogy a demok­rácia helyreállításának egyszerű mód­szere van: átmeneti nemzeti koalíciós kormány létrehozása és szabad választá­sok tartása. Ez a nácizmus bukása után Olaszországban, Franciaországban és más államokban jól bevált módszer, amely békés volt és hatékonynak bizonyult. Minden más megoldás, amely nem élvezi az ellenállás és a görög politikai erők tá­mogatását, szilárd ellenzésünket váltaná ki — mondotta a Centrum Unió Rómá­ban élő vezetője. L’EXPRESS­isták újabb szervezkedéséről számol be. Megírja, hogy ezek a politikusok, akik az áprilisi népszavazás másnapján kis csoportokra szóródtak szét, szeptember közepén ismét találkoztak. Vezetőiket — René Capitant-t, Louis Vallon-t és Jacques Deby-Bridel-t — „megveszteget­­hetetleneknek” nevezi. A baloldali gaulle-isták — a lap sze­rint — azért találkoztak, hogy „az ellen­állás szellemében” védelmére keljenek a gaulle-ista szentháromságnak, a nem­zeti függetlenségnek, az alkotmány tisz­­teletben tartásának és a politikai akti­vitásnak. Megállapodtak abban is, hogy újjászervezik a Munka Demokratikus Szövetségét. A szövetség lapját a Notre Republique-t, amely április 29-én meg­szűnt, október elejétől újra kiadják. A lap politikai igazgatója Frederic Gren­del kijelentette: „Nem arról van szó, hogy emlékeztető csomó akarunk lenni az UDR zsebkendőjén, hanem meg akar­juk ragadni az alkalmat, hogy az asz­­­ra csapjunk”. Jedrychowski a lengyel­ NSZK viszony kulcsproblémáiról Bonn választ­­ígér a lengyel külügyminiszter beszédére (MTI, DPA) A nyugatnémet tv csütör­tök este sugározta Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter nyilatkozatát Lengyelország és az NSZK viszonyának kulcsproblémáiról, valamint az európai biztonság és az összeurópai értekezlet kérdéséről. Jedrychowski kiemelte, hogy a lengyel kormány számára nem formális kérdés a kapcsolatok normalizálása az NSZK-val. Emlékeztetett arra, hogy Var­só az elmúlt években számos kezdemé­nyezést tett a lengyel—nyugatnémet vi­szony rendezésére. 1955-ben a lengyel kormány bejelentette, hogy hajlandó dip­lomáciai kapcsolatra lépni az NSZK-val. E kezdeményezések sorában legutóbb ez év május 17-én Wladyslaw Gomulka ja­vasolta, hogy az NSZK és Lengyelország kössön államközi egyezményt az Odera- Neisse-határ végleges elismeréséről. — A kapcsolatok normalizálása útján — mondotta — az NSZK kormánya tá­maszt nehézségeket, elsősorban azzal, hogy kétségbe vonja az európai területi status quót és a jelenlegi államhatárok tartósságát. Az NSZK új keleti politikájá­nak próbaköve csak Európa mostani po­litikai térképének az elismerése lehet. Ha a bonni kormány tekintetbe veszi föld­részünk politikai és földrajzi realitásait és biztonságának érdekeit, lengyel részről semmiféle akadálya sincs a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának, fejleszté­sének, a békés együttműködésnek. Jedrychowski méltatta Lengyelország és az NDK kapcsolatainak fejlődését. A lengyel—nyugatnémet kereskedelmi és gazdasági együttműködésről a külügy­miniszter kifejtette, hogy a zavartalan fejlődésnek az volna a legbiztosabb útja, ha mind a két fél következetesen alkal­mazná a legnagyobb kedvezmény elvét. Végezetül kiemelte a budapesti felhívás jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Varsó rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a béke és biztonság kérdéseiről tárgyaló összeurópai értekezlet összehívásának. Conrad­ Ahlers, a nyugatnémet kor­mány helyettes szóvivője­ közölte, hogy a rövidesen megalakuló új bonni kormány válaszolni fog Jedrychowski tv-nyilatko­­zatára. A választ a szociáldemokrata- szabad demokrata kabinet kormánynyi­latkozata fogja tartalmazni. ♦ (MTI) Düsseldorfban újra megjelent a Begegnung mit Polen című folyóirat, amelynek szerkesztősége a nyugatnémet hatóságok megkülönböztető intézkedései miatt tavaly kénytelen volt beszüntetni tevékenységét. Svéd elutasítás Lisszabon címére (Reuter) Svédország elutasította a por­tugálok tiltakozását amiatt, hogy Stock­holm pénzügyi támogatásban részesíti Portugália afrikai gyarmatainak felszaba­­dítási mozgalmait. A svéd külügyminisz­térium szóvivője aláhúzta, hogy kormá­nya emberiességi okokból segélyezi eze­ket a mozgalmakat, és eljárása összhang­ban áll az 1968 novemberében elfogadott ENSZ-határozattal. Svédország a mocam­­bique-i felszabadítási mozgalomnak éven­te 60 000 font sterlinggel egyenértékű, Portugál-Guinea felszabadítási mozgal­mának pedig évi 83 000 font sterlinggel egyenértékű segélyt nyújt. Portugália stockholmi nagykövetét ha­zarendelték jelentéstételre. Az államfő­ Brandt kancellárságáról Kiesi­nger dühös támadása,az FPD ellen választásokon legtöbb szavazatot kapott pártnak, a CDU—CSU-nak a vezetőjét bízza meg az új kormány megalakításá­val.­­ Az alkotmány azonban nem írja elő azt, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt vezetője alakítson kormányt, hanem úgy intézkedik, hogy az új kancellárnak bírnia kell a parlamenti többség bizal­mát. Brandtnak ez a többség, a szociálde­mokraták és a szabad demokraták szava­zatai révén biztosítva lesz — mondotta Heinemann. Kiesinger egy Ruhr-vidéki gyűlésen ki­jelentette: a CDU—CSU fő célja, hogy a Szabad Demokrata Pártot „kilője” min­den tartományi parlamentből. A szabad demokraták az utóbbi években „tűrhetet­len szerepet játszottak az NSZK politiká­jában. Az FDP szóvivője kijelentette: az a tény, hogy Kiesinger két héttel ezelőtt még ajánlatot tett az FDP-nek az együtt­működésre, most pedig ki akar­ja, „lőni” az FDP-t minden parlamentből, azt bizo­nyítja, hogy ez az ember, azokhoz a poli­tikusokhoz tartozik, akiknek kijelentéseit nem kell többé komolyan venni. (AFP, MTI) Heinemann nyugatnémet köztársasági elnök a bonni sajtóklubban kijelentette: biztosra veszi Willy Brandt beiktatását a kancellári székbe. Közölte, hogy az elmúlt napokban sok levelet ka­­pott,­amelyekben felszólították, hogy a ____ A -—____A Laird feltűnő bejelentése vietnam­i terveiről Saigoni pilóták kiképzése az Egyesült Államokban (TASZSZ, MTI, AFP, Reuter) Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke és az általa vezetett párt- és kormányküldött­ség tagjai tegnap találkoztak Nyikolaj Bajbakovval, a szovjet állami tervbizott­ság elnökével, a minisztertanács elnökhe­lyettesével. Ton Duc Thang, a VDK elnöke és Ngu­yen Luong Bang alelnök táviratot inté­zett Podgornijhoz és köszönetet mondott a megválasztásuk alkalmából hozzájuk intézett jókívánságokért, valamint kife­jezésre juttatta a vietnami népnek azt az ■­ eltökéltségét, hogy fokozza a harcot az amerikai agresszió ellen. Laird amerikai hadügyminiszter egy rögtönzött sajtóértekezleten kijelentette: az USA azt tervezi, hogy a harcok befe­jeztével is hagy néhány ezer amerikai ka­tonát Vietnamban. Egy újságíró megkér­dezte, mit tesz Washington, ha a VDR kifogást emel e csapatok ott-tartása el­len? Erre azt válaszolta: „Ez olyan kér­dés, amelyről lehet tárgyalni.” Saigontól 45—100 kilométerre az ame­rikai gyalogság és a hazafias erők között néhány csatározás zajlott le csütörtökön. Az amerikai gyalogságot a harcban tüzér­ség helikopterek és egy folyami hadihajó támogatta. A szabadságharcosok tüzérsége péntek­re virradó éjjel 15 támadást intézett ame­rikai és dél-vietnami katonai célpontok ellen, e támadások közül az amerikai pa­rancsnokság négyet minősített jelentő­sebbnek. A B-52-esek pénteken öt tá­madást hajtottak végre Quang Nam tar­tományban és Pleiku környékén. A háború „vietnamizálása” program­jának keretében most hetenként száz dél­vietnamit küldenek az Egyesült Államok­ba, hogy ott helikopter-pilótákká képez­zék ki őket. Üzlet a halállal (TASZSZ) A háború vége óta az USA külföldi fegyverszállítmányai m­értékben meghaladták az 50 milliárd dollárt. Ez évben a fegyverszállítmányok értéke el­éri a 2,3 milliárd dollárt. Görögország 33,5 millió dollár, a Dél-afrikai Köztársa­ság pedig — a fegyverszállítási embargó ellenére — az elmúlt hat évben 35,5 mil­lió dollár értékű fegyvert kapott az Egye­sült Államoktól. Titkos adat a Dél-Viet­­namnak és az Izraelnek szállított ameri­kai fegyver értéke. Európában az NSZK áll az első helyen: hat év alatt 3,6 mil­liárd dollár értékű fegyvert kapott az USA-tól 307 emigráns (UPI, AP) A svéd bevándorlási hiva­tal közölte, hogy ismét menedékjogot ad­tak 15 amerikai katonának, aki megta­gadta a szolgálatot Vietnamban. Ezzel 307-re emelkedett azoknak az amerikai fiataloknak a száma, akik a vietnami há­ború elől Svédországba emigráltak. Magyar felszólalás az ENSZ gyarmatügyi bizottságában (MTI) Hazánk küldötte a gyarmatosítás maradványai elleni közös harc fontossá­gára hívta fel a figyelmet az ENSZ gyar­matügyi bizottságában. Vas Miklós, ha­zánk képviselője hangsúlyozta, hogy or­szágunk külpolitikájának egyik fontos eleme az a szolidaritás és támogatás, amelyet a felszabadítási mozgalmaknak nyújt. Kiemelte U Thant évi jelentésének azt a megállapítását, hogy az elmúlt években front kezdett kialakulni a gyar­matosítás maradványai felszámolásának megakadályozására. Ebben a harcban a fajüldöző rendszerek nem lennének ké­pesek fennmaradni a NATO katonai, po­litikai és gazdasági támogatása nélkül. Vas Miklós részletesen foglalkozott az afrikai gyarmatok és a fajüldöző rezsi­­mek helyzetével, majd hangsúlyozta: „Tá­mogatunk minden olyan afrikai országot, amely kész részt venni a gyarmati rend­szer végleges felszámolásáért folyó közös küzdelemben. Közös harcot kell folytatni az ENSZ határozatainak végrehajtásáért, a gyarmati rendszer maradványainak fel­számolásáért, mert azok további léte az egész világ békéjét és biztonságát veszé­lyezteti.” Konzervatív támadás a püspöki szinóduson 1970-ben megrendezik a papok világértekezletét? (UPI, DPA) A vatikáni püspöki szinó­­dus csütörtöki napját a konzervatívok el­lentámadása jellemezte. Danielou francia bíboros és Vilela brazil püspök élesen tá­madta az 1962 és 1965 között tartott vati­káni ökumenikus zsinatot. Danielou sze­rint a zsinat válságot robbantott ki a ka­tolikus egyházban, ennek során sok pap otthagyta hivatását, a fiatalok hite meg­gyengült, a morál és a lelki élet hanyat­lóban van. A válság leküzdésére „erős egységen alapuló tekintélyre” van szük­ség, a püspököknek a legbensőbb össz­hangban kell eljárniuk a pápával. A liberálisok közé számító Döpfner müncheni érsek a nyugatnémet püspökök nevében felszólalva viszont amellett szállt síkra, hogy a püspöki szinódus változtas­­son a vita alapjául szolgáló dokumentum szigorúságán, és azt liberálisabb szellem­ben fogalmazza meg. A püspöki-papi bizottság csütörtöki ülé­sén a liberális nézeteiről ismert Ricketts perui kardinális javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében már a jövő év ele­jén a Vatikánban meg kell rendezni a pa­pok világértekezletét, amelyen a papság valamennyi égető kérdését megvitatnák, köztük a katolikus papok nősülésének ügyét. Csütörtökön Rómában véget ért az „árnyékszinódus”, amelyen mintegy 200­ liberális beállítottságú nyugat-európai pap követelt radikális reformokat a ka­tolikus egyházban. A pápa nem volt haj­landó képviselőiket fogadni. ♦ (Reuter) VI. Pál pápa fogadta Julius Nyererét, Tanzánia elnökét. Vatikáni megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a magánjellegű találkozó során a felek a nigériai béke lehetőségeiről folytattak eszmecserét. USA—indiai megbeszélés (MTI) Washingtonban külügyminiszter­helyettesi tárgyalás kezdődött az Egyesült Államok és India között a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken amerikai részről fel­világosítást kérnek az új-delhi kormány­tól India és a VDK kapcsolatairól. A csehszlovák vezetők hivatalos, baráti látogatása Moszkvában (MTI) Prágában tegnap bejelentették, hogy az SZKP KB, a Legfelső Tanács El­nöksége és a szovjet kormány meghívá­sára hétfőn hivatalos baráti látogatásra csehszlovák párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. ♦ (CTK) Kizárták a Csehszlovák Kom­­munista Pártból Jan Procházka írót, mi­vel írásaiban, szónoklataiban pártellenes ideológiát terjesztett, és így megsértette a­ párt szervezeti szabályzatát.

Next