Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-10 / 280. szám

6 1969. október 16, péntek MovEszET népgazdasá­g Magyar Hírlap Stílusok és közös jegyek a magyar filmművészetben Beszélgetés Újhelyi Szilárddal V­in J in­e,Z.ám­­ plni fprpripc pr a TIPVPS vita né-Filmjeinket, ahogy mondani szokták, előkelően jegyzik a nemzetközi filmpia­con. Jancsó Miklós, Kovács András, Fáb­­ri Zoltán egy-egy új alkotásának bemu­tatója Moszkvában, New Yorkban, Pá­rizsban és Londonban egyaránt eseményt jelent. Évről évre emelkedik azoknak a kritikusoknak a száma, akik Budapestre utaznak, mert tanulmányozni kívánják rendezőink munkamódszerét, az államo­sított filmipar rendszerét. Ezzel egyide­jűleg mind több és több cikk, tanulmány, sőt kötet születik az úgynevezett „ma­gyar iskolá”-ról, annak képviselőiről. A magyar iskola — Helytálló-e egyáltalában a „magyar iskola” elnevezés? — ezt a kérdést tettük fel Újhelyi Szilárdnak, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőosztálya vezetőjének. Nemcsak, mint a terület „gazdáját” kér­deztük meg, de mint olyan szakembert is, akinek alkalma volt az egyik gyártási csoport irányítójaként közvetlen közel­ből figyelemmel kísérni az új arcú film­­művészetünk kialakulását. — Attól függ, mit értünk azon, hogy „magyar iskola”. Ha stílussajátosságot, úgy nem helytálló. Tudomásom szerint ez a definíció külföldi barátainktól ered és arra céloz, hogy legjobb filmjeinkben a különböző stílusirányzatok ellenére — hogy találomra választott példával éljek Fábri Zoltán, Szabó István, Jancsó Mik­lós, Herskó János, Kása Ferenc és Kovács András alkotásaiban — közös jegyek is­merhetők fel. Ha tehát erről­ a tartalmi oldalról nézzük a meghatározást, úgy e széles skála, melynek csak néhány pólu­son elhelyezkedő markáns nevét mond­tam, valóban magyar iskolának nevez­hető! — Hogyan határozná meg az említett jellegzetes azonos vonásokat? — Mint mondottam, ezek elsősorban a mondanivalót, az alapállást elemezve válnak láthatóvá. Azt hiszem lapjuk ol­vasói közül a film iránt érdeklődők em­lékeznek még a Filmművész Szövetség legutóbbi közgyűlésére. Itt sok szó esett a cselekvő filmről, azaz a magyar film­művészetnek arról a törekvéséről, hogy aktívan bekapcsolódjék a társadalmi tu­dat formálásába. Minden más ismérv en­nek az igénynek rendelődik alá. — A történelmi tematikában is? — Abban is, hiszen a múltat be kell vallani, önmagunkkal, kialakult, meg­gyökeresedett nézetekkel kíméletlen őszinteséggel szükséges szembenézni. Ná­lunk a közelmúlt, de még az időben tá­voleső sem jelent elvonatkoztatást. Aki ilyen filmet forgat Budapesten, az is az önismeret harcosa, tudatos tudatformáló. Gondoljunk csak — ismét találomra: — a Szegénylegényekre, a Tízezer napra, a Hideg napokra, vagy a Húsz órára. A mi alkotóink nyíltan vállalják az elkötele­zettséget, s ez a lényeges ismertetőjel, amely például a cseh új hullámtól meg­különbözteti. Így torkollik azután — en­nek az elkötelezettségnek révén — a tör­ténelmi ábrázolás a mába. tetem szerint mindig együtt jár a fejlő­déssel. — A filmgyártás állami rendszere mi­lyen mértékben támogatja a magyar is­kolát? — Az elmondottak szellemében igyek­szünk munkánkat végezni. S úgy véljük, a rendszer jó. Ez azonban korántsem je­lenti, hogy nem szorul a tapasztalatok alapján változtatásra. S tegyük hozzá, menetközben. Egészséges volt például az a bizonyos fokú decentralizáció, amely­nek során közelebb vittük a döntést az alkotóműhelyekhez. Mint köztudomású, csak a vétójogot tartottuk fenn magunk­nak, nagyon is szükséges esetekben. Úgy fest, hogy a finanszírozási rendszer meg­változtatása — az, hogy a gyártáshoz szükséges pénz több helyről kerül az al­kotócsoporthoz — hasznos. Ugyanakkor mutatkozik már olyan veszély, hogy az átlagos, igénytelenebb forgatókönyv, il­letve film kiszoríthatja az igényesebb, problematikusabb műveket. Elsőfilmesek — biztató jelek — Lát-e biztosítékot a magyar iskola jövőjét illetően? — Feltétlenül. Úgy érzem, a pesszimiz­mus ebben a kérdésben nagyon is me­chanikus. Arra a tapasztalatra épül, hogy előbb-utóbb minden új hullám régi lesz, azaz kifullad. Én ebben nem hiszek. A kifulladás nem törvényszerű, annak min­dig társadalmi és politikai okai vannak. Remekműveket nyilván nem lehet­ futó­szalagon előállítani, de mert az alkotói légkör nálunk nem változik, az alapfel­tételek adottak. Ugyanakkor láttam az elsőfilmesek bemutatkozó alkotásait, s ezek igazolják optimizmusom, még ak­kor is, ha a kiemelkedő művek nyomá­ban epigonok születnek, s az utánzás mo­dort alakít ki. Ezt a veszélyt azonban a valósághoz való kötődés kiegyensúlyoz­hatja. — Milyen a magyar iskola piacképes­sége? — A Hungarofilm statisztikája szerint nagyjából egybeesik a legjobb és a leg­jobban eladható film fogalma. — Mi a helyzet ugyanakkor az úgyne­vezett közönségfilm-fronton? — A kettő — fejezte be nyilatkozatát Újhelyi Szilárd — együtt adja a magyar filmet, s kereskedelmi partnereink, akár­csak közönségünk, keresik az igazán jó, szórakoztató filmeket, különösen a vígjá­tékokat. Sajnos, ezen a területen még nem tudtunk felnőni a magyar iskola művészfilmjei támasztotta igényekhez. S bár, ami örvendetes, valamelyest javult filmjeink hazai látogatottsága, azt sze­retnénk, ha az igényes gondolati tarta­lom a szórakoztató szinten is kellő mér­tékben népszerűsödne. , / v'Ábel Péter Az alkotói légkör — Minek tulajdonítja a magyar iskola megszületését, kialakulását? — Az alkotói légkörnek. S ez termé­szetszerűleg következik országunk álta­lános belső helyzetéből, politikájából. Ab­ból a tényből, hogy az alkotók nem ke­resnek alternatívát a szocializmusra, a szocializmus, az államvezetés, a kultúr­politika pedig korunk bonyolult körülmé­nyei között nemcsak megengedi, hanem egyenesen elvárja, hogy a film minden­kit foglalkoztató, magvas témákat, nap­jainkat égető kérdéseit dolgozza fel. — Miként értékeli a lapok hasábjain, s a szakmai körökben kirobbanó éles vi­tákat? — A vita n­élkülözhetetlen feltétele a helyes kultúrpolitikai irányításnak. Hi­szen nemcsak vitathatatlan remekművek születnek, hanem olyan igényes, jó szán­dékú munkák is, amelyek a kérdésfelte­vésben vagy a válaszadásban korántsem fedik nézeteinket. Évi húsz filmet forga­tunk, érthető tehát, hogy a viták itt kon­centráltabbak, mint mondjuk a könyv­kiadásban. Nem szabad azonban óvatos­kodni. Bármennyire is drága egy-egy film előállítása , nincsen művészet kí­sérletezés, szárnypróbálgatás nélkül Ugyanakkor azonban hiba volna, ha a kritika szemet hunyna a hibák felett . A tsz és a népgazdaság érdeke­i S 3,­2- '7' Mit ad és mit vár a háztáji? Mintegy 950 ezer család tartozik a ter­melőszövetkezetekhez, s gyakorlatilag minden családnak van háztáji gazdasága is. A Központi Statisztikai Hivatal ada­tai szerint mintegy egymillió hold földön gazdálkodnak a háztájiban. Az összes te­hénállomány 43, a sertésállomány 36, s a baromfiállománynak pedig több mint 70 százaléka itt található. A háztáji gazda­ságok szerepe a parasztcsaládok önellátá­sában pótolhatatlan. Ezen felül az egész mezőgazdasági termelésre is jelentős a háztáji hatása, következésképp nagy a szerepe a népgazdaságban. Várhatóan a háztáji gazdálkodás jelentősége az elkö­vetkező időben még fokozódik. Sok munkával jó jövedelemforrás A közös és a háztáji gazdaságok terme­lésének arányát vizsgálva megállapítható, hogy a növénytermelés ötöde, az állatte­nyésztés fele, az összes termelési érték egyharmada a háztáji gazdaságokban képződik. Ezeknek az adatoknak a birto­kában könnyen érthető, hogy húsból, tej­ből, zöldségből, gyümölcsből a paraszt­családok az önfogyasztáson túl a közfo­gyasztás számára is eladnak háztáji ter­melésükből. A termelőszövetkezeti parasztság jöve­delmének jelentős része a háztáji gazda­ságból származik, mivel a családok túl­nyomó többsége számottevő állatállo­mánnyal rendelkezik és belterjes a nö­vénytermesztés is. Természetesen a ház­tájiból származó jövedelmért keményen megdolgoznak­ a gazdálkodók. Különösen a nők munkája rendkívül jelentős a ház­táji gazdaságokban, hiszen ott a teendők zöme rájuk hárul. Az állattartásban és a növénytermesztésben pótolhatatlanok a női kezek. A közösből és a háztájiból származó jövedelem szoros kapcsolatban van egy­mással. Az erre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedel­mű közös gazdaságoknál lényegesen na­gyobb, magasabb közös jövedelem esetén pedig alacsonyabb a háztájiból származó bevétel. Segít a szövetkezet A háztáji gazdaságokból a termelőszö­vetkezeteknek is hasznuk származik. Egy­re inkább megvalósul, hogy a közös és a háztáji szerves egységet képez a terme­lőszövetkezetekben. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a közös nagygazda­ságok és a tagok háztáji gazdasága köl­csönhatásban van egymással. A közös gazdaságok szakmai tanácsokkal, gépi munkával, műtrágyával, vetőmaggal se­gítik a háztájit, a háztáji gazdaságok pe­dig a felesleges terményeket és állatokat nagyrészt a közösön keresztül értékesítik, így mindkét fél jól jár. A közös nagy­üzemi felárat kap a háztáji termék után — mivel segíti, szervezi a termelést, ösz­­szegyűjti a termékeket —, és azt megoszt­ja tagjaival, a háztáji tulajdonosokkal. A termelőszövetkezetek egyre inkább felismerik a háztáji gazdaságok nép­­gazdasági és üzemi jelentőségét is. A Ka­pos-völgyében, Toponáron például nagy­mértékben támogatják, segítik, bátorítják tagjaikat a — népgazdaságilag most ki­emelkedően fontos — szarvasmarha-állo­mány fejlesztésére. Toponáron a háztáji­ban csaknem annyi szarvasmarha van, mint a közösben. Várhatóan itt a jövő­ben sem csökken az állomány, hiszen a tsz olcsó lucernaszénával, abrakkal, ólomszalmával segíti tagjait. A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet az idén is sokirányú segítséggel serkentette a tagok háztáji gazdálkodását. A termelőszövet­kezet gondosságát jelzi, hogy külön ház­táji agronómus irányítja ezt a munkát. Verpeléten 600 négyszögöl kukoricát, 400 négyszögöl szőlőt, 200 négyszögöl burgo­nyát kapnak a tagok. A gépi munkát a termelőszövetkezet gépeivel végzik. A műtrágyát és a növényvédő szert is zöm­mel közösen vásárolják, mert így olcsób­ban jutnak hozzá. A háztáji állatok ta­karmánnyal való ellátásáról is a termelő­­szövetkezet gondoskodik. Országszerte a jó példák sorával lehet találkozni. Mindezek bizonyítják, hogy a termelőszövetkezet és a háztáji gazdaság tulajdonosai egyaránt tapasztalják: a kö­zös és a háztáji gazdaság valóban egység, fejlesztése mindkét félnek érdeke. Szép őszre,szép ruhát Kamaszöltöny----------- 540,— Ft Kamasz átmeneti kabát 430,— Ft Női szivacskosztüm — 450,— Ft Yes tér kiskosztüm — 460,— Ft Férfiöltöny---------------- 579,— Ft Férfifelöltő---------------- 280,— Ft CENTRUM KÁLVIN TÉRI ÁRUHÁZ AZ OLCSÓ ÁRUK HÁZA Itt is: korszerűsítés A mezőgazdasági nagyüzemekhez ha­sonlóan — a háztáji méreteit figyelembe véve — az előrehaladás útja: a korsze­rűsítés. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a tudomány és a gyakorlat adta lehető­ségeket a legmagasabb fokon hasznosít­sák a háztáji gazdaságok is. A korszerű­ség jellemzői: a technika, a gépek alkal­mazása, a ház körüli épületek korszerű átalakítása, a kemizálás bevezetése, illet­ve fokozottabb alkalmazása, valamint a szakértelem bővítése. Célszerűnek látszik, ha a háztáji gazda­ságok is fokozatosan felszerelik magukat kisgépekkel, korszerű termelési eszközök­kel. Jó példákat lehet találni arra, hogy az ügyes háztáji gazdálkodók igyekeznek kisgépeket alkalmazni, kis traktorokat, permetezőgépeket, modern szerszámokat vásárolnak. Indokoltnak látszik az az igény, hogy a háztáji állattenyésztés ré­szére szélesebb gépválaszték álljon ren­delkezésre. Különösen tejpgép, tejszepa­rátor, morzsoló és termény­daráló kisgé­pek iránt nagy a kereslet. A műanyagok elterjedése a népgazda­ság valamennyi ágában közismert. A me­zőgazdaságban, ezen belül a háztájiban is terjednek a műanyagok: csomagolóeszkö­zök, edények, gépalkatrészek, tárolóeszkö­zök. Célszerű lenne, ha e praktikus, gaz­daságos termékeket szélesebb körben használnák a háztájiban is. Jó üzlet lenne... Indokolt, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek sokoldalú segítsége mellett az ipar és a kereskedelem is figyelembe venné, hogy Magyarországon a három­ezer mezőgazdasági nagyüzem mellett egymillió háztáji gazdaság termel, kisgé­pekkel, eszközökkel, műtrágyával, nö­vényvédő szerekkel, műanyagokkal való ellátásuk népgazdasági igény és jó üz­let is. Bebizonyosodott a mezőgazdasági nagy­üzemekben, hogy a szellemi befektetés a leggazdaságosabb, s így van ez a háztáji­ban is. Nagyobb hozzáértéssel nagyobb jövedelem érhető el. Célszerű lenne, ha az illetékes könyvkiadó vállalatok és szerzők nagyobb figyelmet fordítanának a háztáji gazdálkodás szakirodalmának fejleszté­sére. A közös gazdaságok mellett jelenleg szükség van a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdálkodására. A közös és a ház­táji fejlesztése összeegyeztethető és mind­két fél számára hasznos. Bory Miklós, a Termelőzövetkezetek Országos Tanácsának munkatársa Paprikás hír Szép idő — jó termés Jó ütemben halad a fűszerpaprika sze­dése. Az elmúlt tíz nap időjárása nagyon kedvezett az érési folyamatoknak, és a szakemberek arra számítanak, hogy a szép idő tovább javítja majd a minősé­get. A termésbecslések szerint — az eddigi adatok ismeretében — az országos átlag hozzávetőleg 40 mázsa körül van holdan­ként. A magyar mezőgazdaságban az idén 15,5 ezer holdon termesztették az export szempontjából is igen fontos fűszer­­növényt. A termőterület 48 százaléka Csongrád megyében van.

Next