Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-10 / 280. szám

xm(\6cn Magyar Hipshp____________________népgazdaság - vilagg­azdasag________________iw. október 1o, fentek 7 Magyar—szíriai kapcsolatok Változó áruszerkezet, bővülő export A közelmúltban Domokos Mátyás külkereskedelmi minisztériumi főosz­tályvezető-helyettes vezetésével keres­kedelmi delegáció tárgyalt Damasz­­kuszban, gazdasági kapcsolataink bő­vítéséről Szíriában a földesúri földeket államosí­tották, 85 százalékát kiosztották a parasz­toknak, akik kötelesek szövetkezetekbe társulni. Igyekeznek gépesíteni a mező­­gazdaságot, s országszerte létrehoztak ál­lami gazdaságokat is. A nagyipart teljesen, a középipart zö­mében államosították, a bankok, a bizto­sító intézetek és a tengerhajózás szintén teljesen, s a külkereskedelem 80 százalé­kában állami kézben van. Szíria egy főre jutó nemzeti jövedelme kb. 160 dollár. A nemzeti jövedelem mint­egy 16—18 százalékát fordítják felhalmo­zásra, és ebből 20—20 százalékkal része­sedik a mezőgazdaság és az ipar. Szíria külkereskedelmi forgalmának megoszlására az utóbbi években a szocia­lista országok gyors előretörése a jellem­ző. Részesedésük 1960-ban még nem érte el a 15 százalékot, 1968-ban viszont 31 százalékra emelkedett. Az árucsere volumene a hatvanas évek­ben gyors ütemben emelkedett: amíg az ötvenes évek második felében exportunk átlag egymillió dollár körül mozgott, 1966—67-ben elérte a kb. hatmillió dol­lárt. Kivitelünk szerkezete is lényegesen változott. Amíg azelőtt jelentős szerepet játszott a textília, a hatvanas évek kö­zepéig a hengerelt acélok jutottak vezető szerephez, részesedésük majdnem elérte a 60 százalékot. Gépipari kivitelünk is 20 százalék. Tavaly visszaesett ugyan a METALIMPEX forgalma, de ez normá­lisnak tekinthető, mert az előző két évi hengereltacél­ szállítások aránytalanul magasak voltak. Növekedtek viszont a KOMPLEX és az Egyesült Izzó eladásai, és az ipari késztermékek forgalmának 1968. évi emelkedését a HUNGAROTEX szállításai is nagymértékben előmozdítot­ták. Importcsökkenés Jelentősen csökkent viszont a magyar import 1968-ban­ az 1965—66. évek érté­kének a felét sem érte el. Ennek fő oka az volt, hogy az 1966—67. évi szárazság miatt a szíriai terméseredmények sem ér­ték el az átlagot és ez két legfontosabb importcikkünk: a nyersgyapot és a gya­­potmagpogácsa vásárlásait befolyásolta. Kapcsolatainkban szerepet játszik az 1968-ban megkötött műszaki-tudományos együttműködési megállapodás és a ma­gyar fél által biztosított káderképzés, amely részben áruszállításainkhoz kapcso­lódik, részben attól független. Említésre méltó, hogy több mint félszáz szír értel­miségi hazánkban fejezte be egyetemi ta­nulmányaikat. Iparunk különösen az elmúlt években szállított fontos gépipari termékekkel tet­te ismertté a nevét Szíriában. Lattaidé­ban száztonnás úszódarunk és két kikötői vontatóhajónk működik. Damaszkuszban magyar telefonfőközpont és több nagyobb alközpont üzemel, az Orontes folyón ma­gyar mérnökök tervei alapján és vezeté­sükkel épül Szíria leghosszabb vasúti híd­ja, Aleppóban, az ország második legna­gyobb városában pedig magyar vasbeton­alj gyár működik. K. P. A Duna is összeköt Hazánk és Szíria között az első világ­háború után alakultak ki a rendszeres kereskedelmi kapcsolatok. A második vi­lágháború után hamarosan ismét megin­dult az árucsere-forgalom. A gazdasági kapcsolatok szélesedését az is segíti, hogy az év nagy részében ma­gyar Duna-tengerjáró hajók bonyolíthat­ják le a forgalmat Budapest és Lattakia korszerűen felszerelt kikötője között A magyar—szír kereskedelmi kapcso­latokat jelenleg az 1966 augusztusában parafált és 1967. augusztus 31-én életbe lépett hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás szabályozza, amely 1969. december 31-ig érvényes, és ha nem mondják fel, automatikusan további egy évre meghosszabbodik. Ugyancsak 1939 végéig érvényes , szintén automatikusan hosszabbodik a fizetési megállapodás, amely a fizetéseket klíring angol font alapon szabályozza. Kivitel és struktúra A forgalmi adatokat (millió devizafo­­rintban) az alábbi táblázat szemlélteti: Kivitelünk áruszerkezete (millió devi­zaforintban) az utóbbi két évben a követ­kezőképp alakult: 1965 1966 196? 1966 A magyar export 40,1 66,2 58,0 52,1 Magyar import 53,8 53,5 85,9 22,6 196? 1968 Anyag, félkésztermék 38,3 22,9 Gépek, beruházási javak 6,0 10,7 Fogyasztási iparcikkek 11,1 16,6 Mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek 2,6 1,9 Hannoverben látták — Budapesten megrendelték XI ^ ^ ^ Telefonkooperáció ) A Budavox és a cannes-i Compagnie des Telephones telefonszerelő vállalat műszaki-gazdasági kooperációról írt alá ötéves szerződést. A magyar vállalat 1970—1974 között 225 telefonalközponthoz szállít szerelvényeket a francia cégnek, s átadja a szereléshez és a kisebb alkatré­szek gyártásához szükséges dokumentá­ciókat. A Budavox szállításainak értéke 828 ezer francia frank. A francia cég a szál­lítmányok nagy részét készpénzben kifi­zeti, az érték 20 százalékáért pedig be­rendezéseket szállít.­­ A cannes-i cég képviselői a hannoveri vásáron látták először a magyar telefon­­alközpontokat, és ott kezdték meg a tár­gyalásokat. HORIZONT : HORIZONT • horizont -- - • • -V . ' . - ..-K • Hiány és felesleg Dr.­­T. H. Boerma, az Egyesült Nem­zetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szer­vezetének (FAO) vezérigazgatója java­solta a FAO egyik bizottságának, hogy a fejlett országok tejtermékfeleslegeiket bocsássák a fejlődő országok rendelkezé­sére. A vezérigazgató ezt azzal indokolta, hogy amíg a fejlődő országok képtelenek tejtermékszükségleteiket fedezni, addig a fejlett országokban — különösen Nyu­­gat-Európában — nagy tejtermékfelesle­gek vannak. Szovjet miniszter Rómában V. N. Dojenyin szovjet könnyű- és élel­miszeripari gépgyártási miniszter a Ne­­biolo olasz nyomdaipari gépgyár meghí­vására Rómába érkezett. Román-finn kereskedelmi tárgyalás Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszter meghívására Greels Teir finn kereskedelmi miniszter Bukarestbe érke­zett. A jugoszláv Szakszervezeti Tanács titkára a sztrájkokról A jugoszláv szakszervezetek elnöksége a sztrájkokról tartott vitát és megállapí­totta, hogy a munkabeszüntetések jelen­tős károkat okoznak az országnak. Ugyanakkor a téma előadója, Milan Vu­­kasovics, a szakszervezeti tanács titká­ra felhívta a figyelmet arra is, hogy a jugoszláv társadalom körülményei között a sztrájkokat nem lehet egyértelműen szocialistaellenesnek minősíteni, mert a munkabeszüntetésekkel a munkások ál­talában a meghirdetett elvek és a gya­korlat közötti nagy különbségekre kíván­ják felhívni a figyelmet. „A munkabe­szüntetés önmagában sem nem fekete, sem nem fehér, nem lehet tehát eleve egyértelműen mellette, vagy ellene állást foglalni.” A sztrájkok problémáját a közelmúlt­ban együttes ülésen vitatta meg a JKSZ elnökségének több bizottsága, a szakszer­vezetek társadalmi-gazdasági kérdések­kel foglalkozó bizottságával. A kérdést egyik soron következő ülésen a JKSZ el­nöksége is napirendjére tűzi. Europatour-VI. A Motokov csehszlovák külkereskedel­mi vállalat rendezésében Szófiában meg­nyílt az „Europatours VI.” elnevezésű csehszlovák gépkocsi-kiállítás. A kiállí­táson új típusú Skoda és Tatra tehergép­kocsikat, autóbuszokat, különleges gép­járműveket mutatnak be. A Patyolat-hattyú és társai­­ Új védjegytörvény készült . Áruink mind szélesebb körben jutnak el a világ különböző országaiba. Előnyös értékesítésüket elősegítik a világpiacon eddig is bevezetett, jó hírnévre szert tett védjegyek, mint a Tungsram, az Orion, az Ikarus, a Palma és mások. Az új gazdaságirányítási rendszerben megnő a védjegyek jelentősége a belső, fogyasztói kapcsolatokban is. Ahogy nő az áruválaszték, fokozódik a vásárlóközönség igénye, hogy a különféle termékeket meg­különböztesse egymástól. A védjegy se­gíti a vállalatot a bel- és a külföldi ver­senyben, s egyben a vásárlók számára is könnyebbséget, jobb tájékozódási lehető­séget teremt. Védjegyjogunkat alapjában egy múlt század végi törvény szabályozza, amely ellentmondásban van megváltozott gazda­sági-társadalmi rendünkkel és a modern nemzetközi áruforgalom követelményei­vel. Ezért új törvényjavaslat készül. Az új törvény egyik legfontosabb fel­adata, hogy biztosítsa a forgalomban levő védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vá­sárlóközönség megtévesztésére alkalmas, félrevezető, valótlan elemeiket tartalmaz­zon. Ezért a törvény védjegyjogi oltalom­ban csak azokat a jelzéseket részesíti, amelyeket az érdekelt vállalat az Orszá­gos Találmányi Hivatalnál lajstromoztat. Itt alaposan megvizsgálják, hogy a törvé­nyes követelményeket kielégíti-e. Az így lajstromozott védjegyek alkalmasak lesz­nek a nemzetközi elismerésre is. Hazánk ugyanis tagja annak a nemzetközi véd­jegyuniónak, amely a tagországoknak le­hetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel valamennyi tagországban érvényes véd­jegyjogot szerezhessenek. Az új szabály módot nyújt arra, hogy érvényesítsük a korszerű nemzetközi véd­jegyjogi gyakorlatban kialakult új elve­ket. Így például a korábbi jogszabály csak szó-, vagy ábrás védjegyeket ismert, a korszerű áruforgalmazást viszont igen ha­tékonyan segítik a jellegzetes alakú vagy színű palackok, dobozok és hasonló cso­magolóeszközök. A régi törvény csak áru­hoz kapcsolódó védjegyet ismer, azóta vi­szont széles körben elterjedtek a szolgál­tatással kapcsolatos védjegyek — például a Patyolat hattyúja —, a hirdetéseken rendszeresen alkalmazott szignálok. Alumíniumtanácskozás Budapesten Befejeződött a Technika Házában az ICSOBA — a nemzetközi alumíniumipari szervezet — második konferenciája. Keddtől csütörtökig négy plenáris ülésen és három tagozatban 72 előadás hangzott el. Az előadások és a viták értékes új is­mereteket adtak a 25 országból érkezett több mint 200 külföldi és csaknem ugyan­annyi hazai kutatónak és gyakorlati szak­embernek. Nagy érdeklődés fogadta N. Ereminnek, a Szovjet össz-szövetségi Alu­mínium-Magnézium- és Elektródaipari Tudományos Kutató és Tervező Intézet főosztályvezetőjének és Tolnay Kornél­nak, az Alumíniumipari Tervező Vállalat mérnökének előadását. A külföldi és a hazai szakemberek ma tanulmányi látogatást tesznek Halimbán, Ajkán és Inotán. Kőolajankét T­üzeléstechnikai vállalat alakul Csütörtökön Szombathelyen megnyílt az első kőolajipari alkalmazástechnikai ankét. A gyártó és felhasználó ipar, a me­zőgazdaság, a közúti és a vasúti közleke­dés, s a kőolajipari kutatás hatszáz szak­embere tanácskozik két napig a kőolaj­ipar és az olajtermékek felhasználásának időszerű kérdéseiről. Kőolaj-feldolgozásunk 1960-ban 2,6 millió tonna volt, ma pedig már csaknem ötmillió tonna. 1980-ban az ország ener­giaszükségletének mintegy 60 százalékát gázzal és olajjal fedezzük. Az ankéton bejelentették, hogy 1970. január 1-től az ÁFOR keretében új tüze­léstechnikai önálló vállalat alakul. Az ÁFOR a negyedik ötéves tervben 2,3 mil­liárd forintot költ hálózata fejlesztésére. Az épülő Dunai Kőolajipari Vállalat évente hatmillió tonnát termel majd, emellett egy új tiszai finomító építését tervezik. Ezzel — 1980-ra — 14 millió tonnára nő a hazai kőolajipar feldolgozó­­k­apacitása. Bécsi konferencia Csütörtök délelőtt az alsó-ausztriai, va­lamint a Bécsbe torkolló nyugati és déli autópályák megtekintésével véget ért a bécsi Hofburgban ülésező nemzetközi ér­tekezlet, amelyen a közép-európai térség államhatárokat átszelő távolsági autó­­sztrádáinak hálózatáról tanácskoztak Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország, Svájc, Liechtenstein, az NSZK és Csehszlovákia miniszteri szak­­bizottságai. Magyarország képviseletében dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter írta alá a záróokmányt. Dr. Josef Klaus osztrák kormányfő a ballhausplatzi kancellári hivatalban fo­gadta a konferencia részvevőit és villás­reggelin látta vendégül a küldöttségeket vezető közlekedési minisztereket. a távolsági autóút-hálózatról Hotel Aero - rekordgyorsasággal A balatoni touringhotelek után a fővá­rosban is kialakítja touring szálloda-háló­zatát a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Az első ilyen budapesti hotel, az Aero Szálló építése az Üllői úton, a Repülőtéri út bejáratánál megkezdődött. A négy­­emeletes, 280 személyes szálló minden szobájához fürdőszoba tartozik, saját ét­terme, drinkbárja és parkolóhelye is lesz. A 18 millió forintos beruházással épü­lő szállót a 43. sz. Állami Építőipari Vál­lalat házgyári elemekből készíti, így az Aero rekordidő alatt, már a jövő szezon elejére elkészül. Magyar—svájci árucsere-forgalmi megállapodás Dr. Szalai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, és dr. Richard Aman, Svájc budapesti nagykövete jegyzőköny­vet írt alá a Külkereskedelmi Miniszté­riumban arról, hogy a két ország közötti hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fize­tési megállapodás további egy évre, 1970. szeptember 30-ig hatályban marad. Próbaüzem a Barátság 1. új szivattyútelepén Csütörtökön megkezdődött a Barátság 1. távvezeték Gödöllő határában felépült szivattyúállomásának próbaüzeme. Ezen a távvezetéken érkezik Csehszlovákián át hazánkba a szovjet nyersolaj, amelyet Százhalombattán és Szőnyben dolgoznak fel. A 36 millió forintos beruházással épült létesítményt automatikus vezérléssel irá­nyított berendezésekkel szerelték fel. Az új szivattyúállomás üzembe helyezésével annyi nyersolaj érkezik hazánkba a táv­vezetéken, hogy megszüntethetik a költ­séges olajszállítást a vasúti tartályko­csikban. Vasútvillamosítás — csehszlovák segítséggel Ünnepélyes csákányvágásra került sor csütörtökön a magyar és a csehszlovák vasutak képviselőinek jelenlétében a haj­­dúszoboszlói állomáson. Ekkor kapcso­lódtak be a Budapest—Záhony közti vas­úti pálya villamosításának munkálataiba a csehszlovák vasutak felsővezeték-építői és a távközlés-biztosító rendszert szerelő vállalat szakemberei. A vasúti pálya Nyíregyháza—Záhony és Budapest—Szá­las közti szakaszát már villamosították, a csehszlovák szakemberek a Karcag— Debrecen közti munkálatokat segítik.

Next