Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-07 / 277. szám
MAGYAR Hírlap KULTÚRA - MŰVÉSZET 1969. OKTÓBER 7. KEDD. Ki nyer ma? Cf 1qXC*1 Naponta egymillió nyertes Minden délben — „pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen” — felcsendül a rádióban a szignál, és elhangzik a kérdés: „Ki nyer ma?”. Játékot és muzsikát ígér tíz percben ez a műsor, amely az imént lépte túl 150. előadását. Nyolc hónappal ezelőtt, amikor először találkozott a közönség ezzel a komoly zenei fejtörővel, még a rádiós berkekben is kevesen bíztak a sikerben. Kétkedésük nem volt alaptalan, hiszen eddig nem akadt példa arra, hogy operaáriák, művészlemezek felkeltették volna a legszélesebb közönség érdeklődését is. A „Ki nyer ma” műsora azonban megnyerte az embereket. A rádió közvélemény-kutató osztálya megállapította, hogy hallgatottsága eléri a tánczenei műsorokét, hetenként egymilliónál is többen kapcsolják be készülékeiket. Nemcsak a sznoboknak De vajon miben rejlik a siker titka? Szólni kell erről, hiszen szerényen, szinte a „kertek alatt” szórakoztatja és műveli észrevétlenül az embereket ez a nagyszerű rádiósorozat. Nézzünk hát az adás kulisszái mögé! A „főhadiszállás”, a Hungária-kávéház hátsó fertálya már kicsinek bizonyul. Alig tudok utat törni az érdeklődők tömegében. Fiatalok, idősebbek állják körül az asztalt, ahonnan Czigány György teszi fel a kérdéseket. Vidám nevetés, bátorító közbekiáltások kísérik a versenyzők válaszait. Mindenkit magával ragad a játék izgalma. Felszabadultan tippelgetnek egymás között a zeneszerzők kilétére, az elhangzó muzsika címére még azok is, akik nem rendelkeznek semmilyen zenei képzettséggel, egyszerűen kedvelik a hangszerek nemesmívű játékát. És azt hiszem, éppen ez a nagyszerű ebben. Nem az értő kevesek érzik sajátjuknak a műsort, hanem mindazok, akik otthon, vagy éppen itt, a Hungáriában várják a zenés-fejtörős tíz percét . A siker ellenére sem törekszünk a műsoridő hosszabbítására, hiszen az egyik vonzerőt éppen a rövid, tömör lebonyolítás jelenti. Ellenben időnként „esti mellékleteket” adunk vidéki városokból. Az első esti találkozót Győrben, a színházban rendezzük meg. A szokott hanglemezműsor helyett azonban a Győri Filharmonikusok szolgáltatják majd a zenét, olyan neves muzsikusok részvételével, mint Réti József és Bende Zsolt. Sokat várunk ettől a próbálkozástól, hiszen a zenét „élőben” kapni mindig nagyobb élményt jelent, mint lemezről vagy magnóról hallgatni. Ugyanakkor a közönség is, a zenészek is feltehetnek majd egymásnak kérdéseket. Aztán a népszerű „kérdező” szerényen, de büszkén számol be arról, milyen sok levelet kap, s milyen jóleső érzés látni, hogy a közönség szinte együtt él a műsorral. Autóbuszvezető, ipari tanuló, fodrász és mérnök küldte már el javaslatait a rádióba, mások itt a Hungáriában állítják meg, hogy dicsérjék az adást, és az a munkáját. Hogyan is volt tehát? Indult egy rövidke, de mindennapos műsor, amelynek célja volt megmutatni, hogy a komoly zene nemcsak kiválasztott kevesek magánügye, s ezt sikerült bebizonyítani, a „Ki nyer ma” naponta egymillió nyertest üdvözölhet. Esztergomi László Klubteremtő műsor Czigány Györgyöt csak nagy nehezen sikerül „kimentenem!’ a műsoridő után is aktív közönség gyűrűjéből, őbenne fog maté kvízműsor ötlete, ő irányítja, szerkeszti két társa, Boros Anikó és Zsoldos Péter segítségével a naponta ismétlődő egyenes adásokat. — Hogyan is kezdődött? — Szerettünk volna egy gyors komolyzenei „állvafogyasztást” szervezni. Olyat, amely közvetlen kapcsolatot teremt a közönséggel, ugyanakkor a rádióhallgatók tömegeit is szórakoztatja. A rövid, játékos forma felelt meg ennek a törekvésünknek. Eleinte az vonzotta az embereket, hogy megszólalhatnak a rádióban, s ha felkészültségük megfelelő, háromszáz forintot és hanglemezeket nyerhetnek. De most már úgy tűnik, a nyerés lehetősége nem az elsődleges, valóságos klubélet alakult itt ki, amelyben a zenéről, szerzőkről esik szó, és sokkal inkább érdekes az, milyen kérdéseket kapnak holnap, mint az, hogy ki nyeri a jutalmat. Tanúja lehetek e szavak igazának, amint széttekintek az egyes asztaltársaságok között. Zömében nyugdjasokból, de a fiatalabb korosztály képviselőiből is sokan maradnak még egy kicsit beszélgetni, elmélkedni a zenéről. És amíg hallgatom őket, egyszer sem esik szó pénzről, vagy arról, hogy jó lenne a nyertesek közé kerülni. A másnapi műsorról tesznek fel kérdéseket Czigány Györgynek. Az adásról, amely bár nagyjából hasonlóképpen zajlik majd, mint az előző százötven, mégis ad biztosan valami újat, érdekeset. Sláger és komoly muzsika — A rádió három zenetörténésze és egy könyvtárosa gondoskodik arról, hogy az évfordulónak megfelelően mindennap beszélhessünk egy zeneszerzőről — jegyzem a magyarázatot, miután magunk is helyet foglalunk egy asztalnál. — A zenén kívül azonban gyakran más művészeti téma is szóba kerül. Ez sem véletlen. Ezzel frissítjük, tarkítjuk adásainkat. Egy idő óta minden hétfőn vendéget is kapunk. Neves művészek jönnek el ide a kávéházba, hogy a komoly zenéről beszélgessenek, kérdéseket tegyenek fel a versenyzőknek. Olykor meglepetésekkel is szolgálunk. A közelmúltban például Koncz Zsuzsa ült itt körünkben, és kiderült, hogy ő, akit a közönség csak a tánczene „papnőjeként” ismer, régi Mozart-rajongó, és értő kérdéseivel bizonyította, kitűnően megfér egymás mellett a sláger és a komoly muzsika. — Nem mutatkoznak szűknek az adás eddig megszokott keretei? Petőfi Sándor utcai esték Az elmúlt évek során a főváros belső kerületeinek kedvelt művelődési központjává vált a Petőfi Sándor utcai Építők Műszaki Klubja. Mit terveznek a most induló évadban? — erről kérdeztük Varró Istvánt, a klub igazgatóját. — Folytatjuk és kiegészítjük a törzsközönségünket leginkább érdeklő előadássorozatokat — mondotta. — Hétfőnként dr. Vámossy Ferenc tudományos kutató, főiskolai adjunktus korunk építészetének problémáiról beszél; minden előadását filmmel szemléltetjük. Közkívánatra indítottuk már régebben, s most folytatjuk A beszédkészség fejlesztése című sorozatunkat, melynek előadója Bognár Elek. Abból indultunk ki, hogy a jó beszédkészség minden életpályán nélkülözhetetlen, s azt mindenki elsajátíthatja, bármennyi gátlással is küzd. A szép magyar beszédre a sorozat hallgatóit —s a többi között — Pethes Imre, Bajor Gizi, és más, immár klasszikus művészeink hangfelvételei is tanítják majd. A tanfolyam elvégzői külön szemináriumon tanulhatnak előadás-módszertant. — Minden kedden Király József pszichológus tartja meg a pszichológiai filmklub előadásait. Néhány cím: Az alkohol lélektani drámái, A tudatalatti felszabadítása stb. Az előadásokhoz — mint a sorozat címéből talán nyilvánvaló — a világ filmművészetének legkiemelkedőbb alkotásai közül választottunk szemléltető anyagot, például:Négyszáz csapás, Mater Johanna, Állat az emberben, Ilyen hoszszú távollét. — Szerdánként — folytatja az igazgató — a modern művészet problematikája lesz napirenden. Jeles művészeink és esztétáink olyan kérdésekről szólnak majd, mint a szecesszió újbóli jelentkezése, napjaink szobrászata, a tárgyi világ vagy a szín szerepe a modern művészetben. — Milyen lesz zenei programjuk? — A tavalyi sikeren felbuzdulva klubunk ismét megrendezi a dzsesszhangversenyek sorozatát. Fellépnek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-tanszékének zenekarai, s első ízben lesznek vendégeink e műfaj olyan neves hazai művészei, mint Pege Aladár, Gonda János, Tomsits Rudolf stb. — Egyéb tárgyú estjeik? — Helyet kap klubunk műsorában az IBUSZ—TIT ország-világjárók baráti körének Szomszédaink — barátaink című sorozata, amely a Szovjetunió, Ausztria, az NDK, Finnország és más szomszéd, illetve baráti országok életének megismerését segíti, s nyilván kedvet kelt a turisztikára is. Ezekre az előadásokra a belépés díjtalan. Az utóbbi években közkedveltté váltak a Petőfi Sándor utcában az úgynevezett irodalmi presszó műsorok. Lesz-e ezeknek folytatása? .— Feltétlenül. Már megrendeztük Halda Aliz önálló előadóestjét, Rados Ferenc zongoraművész közreműködésével; e hó 12-re Patai István sanzonestjét, 27-re Balassi István pantomimestjét tűztük műsorra. Általában a fiatal, tehetséges, de kevéssé ismert művészeknek szeretnénk állandó fórumot biztosítani. G. Sz. L. Picasso-kiállítás Vásárelyért Vásárhely az őszi múzeumi napokat nemcsak saját tárlatával, hanem Picassokiállítással is ünnepli. Rossz íze van nálunk a népünnepély szónak. Pedig elmondhatjuk, hogy Vásárhely ért ehhez, ennek a sajátos légkörű alföldi városnak az életében a nép és az ünnep fogalma valóban összekapcsolódik. Hódmezővásárhely testvérvárosa a délfranciaországi Vallauris. Ennek a kerámiaművészetéről nevezetes helységnek a díszpolgára Pablo Picasso. A testvérváros most kiállítást küldött Vásárhelynek, ennek a kiállításnak fő helyét Picasso nagyméretű fényképe foglalja el. A falakon és vendégfalakon linóleumba és fába metszett. Picassot plakátok sorjázzak, mellettük vegyes korszakokból származó grafikák, így az 1909-ből való Bolond, az 1950-es évekre jelzett bacchanáliasorozat, meg egy másik karneválsorozat is. A karneválsorozatban bohócok, tragikusak és vidámak, táncosok és zsonglőrök, akik megpróbálják a lehetetlent, legyőzni a nehézkedési erőt. Picasso maga ugyanezt próbálja. Kerámiái használati tárgyakból, edényformákból átalakulnak egy egyszeri, senkihez sem hasonlítható művészi személyiség produktumaivá. Bent harsány vásári színek. Odakint szól a katonazene, s a cirkusznyitányra emlékeztető dallamok válaszolnak a grafikák bolondos, harsány színeire. Vallauris nem véletlenül testvérvárosa Hódmezővásárhelynek. A két város művészete ugyanúgy felelget egymásnak, ahogy a grafikák válaszolnak a katonazenére. Csakhogy ezek a francia művek gondtalanabbak, vidámabbak, magától értetődőbbek, meg nem kísérlik, hogy valamiképpen rejtegessék eredendő eleganciájukat, vagy ellenkezően, vásárinak tűnő sallangjaikat. A dekorativitás demokratikus derűje árad minden lapról, minden kerámiáról. Vásárhely filozófiával terheltebb. Vásárhelyen azonban különös és elgondolkoztató, hogy filozofikus hajlama a tegnap idézésen alapul. Ambrus Tibor a katalógus előszavában Thomas Mannt idézi: „Nem művész az, aki nem ismeri a vágyakozást, az ártatlant, egyszerű és élő dolgok után, a barátság, a bizalom, az emberi boldogság után — a rejtett és emésztő vágyat a hétköznapok gyönyörűségei után ...” Úgy tűnik, hogy a hétköznapok gyönyörűségének latin ünnepe Vallaurisé, Vásárhelyé pedig a meditatív líra és a súlyos múlton alapuló töprengés pátosza. Bojár Iván : A BELGRÁDI NEMZETKÖZI KÖNYVKIÁLLÍTÁSON a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat mintegy 700 magyar és idegen nyelvű könyvvel reprezentálta legújabb könyvkiadásunkat. A kötetek szép kivitelükkel és magas tartalmi színvonalukkal nagy sikert arattak. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat és a Corvina Könyvkiadó képviselői sikeres tárgyalásokat folytattak több jugoszláv és más külföldi kiadókkal. A DEBRECENI HAJDÚ EGYÜTTES nagy sikerrel mutatkozott be Belgrádban, a város felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi folklórfesztiválon, amelyen Irán, Jugoszlávia, Olaszország, Románia és Magyarország 23 népitánc-együttese vett részt. DÍSZDOKTORÁVÁ AVATTA hétfőn dr. Bélák Sándort, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektorát a hallei Luther Márton Egyetem. A megtisztelő címet dokumentáló diplomát az NDK fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken adta át F. Wolf, a hallei egyetem rektora. HUSZONÖT PERCES KISFILMET készít Pécsről — a városi tanács megbízásából — Knoll István. A film bemutatja a negyedszázada felszabadult mecsekaljai város fejlődését, felvillantja életének legjelentősebb eseményeit, jellegzetességeit. A többi között az új emeletes autóbuszt, a Misinatetőn épült tv-tornyot s az egyetemi városnegyedet. A filmet első ízben november 29-én, Pécs felszabadulásának 25. évfordulóján, a jubileumi ünnepségen vetítik le. A BUDAPESTI MADRIGÁLKÓRUS Szekeres Ferenc karnagy vezetésével tegnap külföldi turnéra utazott. Első állomásuk a svájci Montreaux. Svájcban és Franciaországban 12 hangversenyt adnak. AZ I MUSICI DI ROMA világhírű együttese két koncerttel szerepel a budapesti zenei hetek műsorában. Első hangversenyüket hétfőn este tartották az Erkel Színházban, ma este pedig a Zeneakadémián lépnek a budapesti közönség elé. Műsorukat a hagyományos repertoárból válogatták, s ezúttal első ízben játsszák Budapesten Rolla mélyhegedűre szerzett Esz-dúr koncertinóját és Vivaldi két gordonkára komponált g-moll versenyművét, valamint a két hegedűre írt a-moll koncertjét. | KEDD A TV-BEN ijj|!||||jii|||ijipp|;||||jijj;|| A döntetlenül végz°dött cseh—magyar és a közeljövőben sorra kerülő ír—magyar futballösszecsapás váratlanul rendkívül érdekessé tette a világbajnoki selejtező többi csoportmérkőzését. Ez a körülmény nyilván sokakat a képernyő elé ültet ma hat órakor, amikor is Szőnyi János Prágából közvetítést ad a Csehszlovákia—Írország VB selejtező mérkőzésről. Eredményén sok múlik mind Csehszlovákia, mind Magyarország szempontjából. Sajátságos koprodukciót, szovjet—norvég közös filmet láthatunk este, Így élt Nansen címmel. Szereplői többnyire norvégok, a rendező és az operatőr szovjet. A dokumentumalkotás Fridtjof Nansennek, a híres norvég sarkkutatónak, zoológusnak és politikusnak állít emléket. Nevét a nagyközönség elsősorban mint sarkkutatóét ismeri (ő állapította meg legelőször, hogy az Északi-sark nem kontinens). Munkásságának nem kevésbé fontos része azonban az, amit mint államférfi végzett, ő szervezte meg az első világháborúban az Oroszországban rekedt hadifoglyok hazatelepítését; a róla elnevezett útlevél számtalan hontalanná lett embernek könnyítette meg a letelepedést és a munkavállalást az egyes országokban. E tevékenységével áll kapcsolatban, hogy 1922-ben Nobel-békedíjat is kapott. Érdemes megemlíteni, hogy nem ez az egyetlen sarkkutatóról készült film, amelyet a Szovjetunióban gyártanak, más nemzettel közösen. Nobiléról, az expedíciójával a húszas években szerencsétlenül járt olasz sarkkutatóról — akit végül egy úszó jégtábláról szovjet hajó mentett meg — ugyancsak készülőben van egy film: szovjet és olasz közös produkció. Azok számára, akik netán még nem látták volna, vagy szívesen megnéznék újra, ezúton is közöljük, hogy — az Iskolatelevízió műsorában — ma kora délután levetítik a Körhinta című filmet, Fábri Zoltán e klasszikus értékű alkotását. L. A. Nemzetközi történelemtanítási szimpozion A Magyar Tudományos Akadémia épületében hétfőn délelőtt megkezdődött a III. nemzetközi történelemtanítási szimpozion. Az október 10-ig tartó tanácskozáson a történelemoktatás, a történelemtudomány neves hazai és külföldi képviselői vesznek részt. Eddig hat baráti államból — Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Jugoszláviából, az NDK-ból és a Szovjetunióból — érkeztek vendégel, s várják a román delegációt is. A hétfői megnyitón Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes tartott megnyitó beszédet. A szimpozion napirendjén két fő téma szerepel. Az első: a hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés módszerei a történelemtanításban. Ehhez kapcsolódóan tartott bevezetőt dr. Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese. Csütörtökön kerül sor a debreceni Déri Múzeumban a tanácskozás második fő témájának, a szemléletesség elvének megvalósulása és a szemléltetés módszerei a történelemtanításban, megvitatására.