Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)

1970-01-18 / 18. szám

Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1970. JANUÁR 18. VASARNAP 7 /di­­ '30­/' o^ Képviselők fóruma / -1 D. b 0 0 / T*i v . Forint és emberi magatartás Az országgyűlés legutóbbi ülésszakakor állami költségvetés­i Javaslata kreditna­pirendre. Amikor tírt Prieszeis Olga buda­pesti képviselő, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője felszólalásának máso­dik részéhez ért, az újságíró fülelni kez­dett. Az első mondatok felröppenése után nem értette a középpontban szereplő té­ma és a felszólalás tartalma közötti ösz­­szefüggést. Aztán néhány gondolat meg­hallgatása után nagyon is világossá vált a főként számokról, forintok sorsáról döntő, más szóval: az ország idei gazdál­kodásáról határozó költségvetési vita és némely szemet szúró emberi magatartás — a képviselőnő ugyanis erről szólt — közötti igen szoros kapcsolat. Amikor fel­idézzük parlamenti hozzászólását, elöljá­róban erről kérdeztük dr. Prieszál Olgát. — Forint és emberi magatartás. Kö­zöttük a kapcsolatot a szocialista társa­dalmi klíma vonta szorosra és töltötte meg erkölcsi tartalommal. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az emberek saját ügyüknek tekintik az egész közösség, a társadalom forintjainak a gyarapítását. Másfelől azt, hogy az emberi magatartások egyik fon­tos mércéje nálunk éppen a forint. Min­denki előtt világos, hogy a népgazdasági forintok szaporításához a becsületes em­berek összefogása és lelkesedése is na­gyon fontos; továbbá az, hogy minden egyes ember ezekből a pénzekből része­sedik. A mi társadalmunk azért is hu­mánusabb, mert ezt a kapcsolatot nem erőszakkal, kényszerrel teremti meg, ha­nem az emberi tudat fejlesztésével, az alapvető érdekeltség megteremtésével. Mindezt bevezetőben el kellett monda­nom, hogy kitűnjék: miért a parlament­ben és miért éppen a költségvetési vi­tában beszéltem bizonyos, társadalmi éle­tünkben fellelhető szemléleti fogyatékos­ságokról, némely állampolgári jog és kö­telezettség összefüggéséről. — Véleménye szerint mi a módja az­­ismertetett célok elérésének? — Elsősorban mindenkitől — legyen az vezető vagy beosztott — fegyelmezettebb munkát kell megkövetelnünk. Meg kell teremtenünk azt a közhangulatot, amely csakis a becsületes és fegyelmezetten dol­gozó embereknek kedvez. Hogy egyetlen kollektívában sem tűrték meg cinkos ösz­­szekacsintással egyesek munkakerülését, lógását; emelkedjen az „árfolyama” — anyagilag és erkölcsileg egyaránt — an­nak, aki becsületesen teljesíti a köteles­ségét. Szembe kell végre néznünk önma­gunkkal. El kell ismernünk és meg kell változtatnunk azt, amiben a vezetés hi­bázott, de meg kell követelnünk ugyanezt a másik oldalon is. Aki pedig nem telje­síti a kötelességét, azzal szemben el kell járnunk. Pártunk Központi Bizottságának és kormányunknak az intézkedései lehe­tővé teszik, hogy a helyi vezetők ne tűr­jék a fegyelmezetlenkedők tevékenységét, azaz megköveteljék a munkaidő jobb ki­használását. Végtére is nem tűrhetjük to­vább, hogy az odaröppenő vándormada­rakat bármiféle előnyben részesítsék. Sze­retnénk végre elérni, hogy a vándorma­darak utáni kapkodás helyett a termelés jobb szervezésével oldják meg a létszám­­hiányt. És ebben — ezt a vállalatok is tudják — elsősorban a törzsgárdára szá­míthatnak. Én alapkérdésnek tartom a munkahelyükhöz hű munkások nagyobb megbecsülését. Több szigorral — ön szerint hogyan léphetünk fel a termelést akadályozó lógósok ellen? — Elsősorban a munka tökéletes meg­szervezésével, ami jórészt kiküszöböli a lógás lehetőségét. Emellett — ha már csak ez marad hátra — el kell bocsátani a munkát gátló embereket. A mi társa­dalmunknak nagy vívmánya, hogy nem lehet embereket indok nélkül és meggon­dolatlanul az utcára tenni. Olyan ered­mény ez, amiről semmiképpen sem mond­hatunk le. Más a helyzet természetesen azokkal az emberekkel, akik a becsületes többség felemelkedését szándékosan aka­dályozzák semmittevésükkel, élősködnek a szorgalmas dolgozók nyakán. Éppen a többség érdekében kellene kitenni ezek szűrőit, ha már semmilyen jó szándékú figyelmeztetés, intés , nem használt.. Az a tapasztalatom, hogy sok vállalat munka­erő-gazdálkodási megfontolásból nem me­ri ezt megtenni. Pedig az egészséges, ser­kentő munkahelyi légkör többet használ a vállalati eredményeknek, mint néhány lusta dolgozó munkaimitációja. H. P. A kispolgári gondolkodás „reneszánsza" — Talán erre az időszakra esett azok­nak a tapasztalatoknak az értékelése, amelyek a reform két éve során gyűltek össze? — Erről van szó. Megítélésem szerint jelenleg a különféle ideológiai, szemlé­letbeli problémák semmivel sem jelente­nek kisebb gondot számunkra, mint a gazdaságiak. Helyzetünket, életformánk és életszínvonalunk fejlődését, valamint a nemesebb emberi életre való törekvé­sünket gátolja a kispolgári gondolkodás sok helyütt tapasztalható „reneszánsza”, vagy az anyagiasság. És ami ezekhez szo­rosan kapcsolódik: a munkafegyelem la­zulása, a minden ragyogó egyéni teljesít­ményt elhomályosító egyenlősdi. Vélemé­nyem szerint társadalmunk előrehaladá­sának útjában éppoly akadályok ezek, mint az egyes megoldatlan gazdasági ne­hézségek. A dolgozó emberek többsége elítéli az említett magatartásformákat és mégsem tudtunk ezeken a dolgokon elég­gé változtatni, mert ilyenfajta törekvé­seinkből hiányzott a kellő erély. Meggyő­ződésem szerint már a közeljövőben — jobban támaszkodva a józan gondolkodá­sú, fegyelmezett emberekre — több ha­tározottsággal kell fellépnünk e jelensé­gek ellen. Jogok és kötelességek egysége — Sokan mindezt az új mechanizmus adta nagyobb önállóság rovására írják. Véleménye szerint igazuk van? — Nincs! Hibáink legfőbb forrása ve­zetői emberi gyengeségeinkből fakad. Akadnak, akik nagy energiát fordítanak bizonyos jogok megszerzésére, de hamar elfelejtik, hogy minden jog kötelességek­kel is jár. A Munka Törvénykönyvének a módosításával, a szabad munkahelyvá­lasztás világosan megfogalmazott jogá­val minden dolgozó nagy lehetőségekhez jutott. A munkafegyelemben nélkülözhe­tetlen kötelezettségekről azonban sokan megfeledkeztek. Azért találjuk szemben magunkat az egyenlősdivel is. Az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, nem jelenti azt, hogy mindenki egyforma meg­ítélés alá esik a javak elosztásakor. Ez esetben már más a mérce, ki mennyivel járult az elosztható javak megteremtésé­hez. Fontosnak tartom, hogy már ma megvalósítsuk a differenciált elosztást. Akár bérekről, akár a nyereségrészese­désről van szó. Hiszen a következetes differenciálás kettős dolog. Egyrészt job­ban megbecsüljük és fizetjük azt, aki jobb és felelősségteljesebb munkát végez; más­részt nem engedjük meg, hogy bárki is a puszta jelenlétéért fizetést vegyen fel. Úgy vélem, ezt a célt a becsületes embe­rek megértik és támogatják. Véget ért a januári tavasz /■ Egész Európában győzött a tél Újra támadásba lendült, és egyelőre győzött a­ tél. A januári tavasznak vége szakadt. Sajnos, remény sincs arra, hogy a tavaszias tél a közeli napokban vissza­térjen. Dr. Tardos Béla, a Meteorológiai Inté­zet tudományos főmunkatársa szombaton délután a következő felvilágosítást adta: " A Kárpát-medencét szombaton dél­előtt már nagyrészt kitöltő hideg levegő a déli órákra a hőmérsékletet országszer­te plusz 2, mínusz 4 fokra vetette vissza. S­ok helyen erős és viharos lökésekkel kísért északi szél, továbbá a záporszerűen hulló és nagy tömegű hó a Dunántúlon újabb erős hófúvásokat okozott és okoz­hat még az elkövetkező órákban. Több út járhatatlanná vált. — Mit várhatunk? — A hőmérséklet csökkenésére, vala­mint a havazásoknak és a hófúvásoknak a Duna—Tisza közére és a Tiszántúlra való átterjedésére is számítani kell. — Európában milyen az idő? — Hideg van. Mindenhol lehűlt a le­vegő. A legutóbbi jelentéseink szerint Berlinben és Varsóban mínusz 7—10 fo­kot, Moszkvában pedig mínusz 20 fokot mértek. Legnagyobb a hideg a Moszkva és Leningrád közötti térségben, ahol szom­baton több helyen mínusz 35 fokra hűlt le a levegő. Jon délután már teljes erővel dolgozi­at'' az utak járhatóvá tétele érdekébett.­Az esti jelentések szerint Dunántúlon 25 út járhatatlan. Vonatkésések vidéken, karambolok a fővárosban A MÁV-nál Kocsis Sándor fődiszpé­cserrel beszéltünk. — Sajnos, a vasútnál is gondot okoz az időváltozás — ezzel kezdte tájékoztatóját. A budapesti igazgatóság területén lelas­sult a teherforgalom, a gurulópályaudva­rokon (elsősorban a Ferencvárosban) hi­hetetlenül megnehezült a munka. A sze­mélyforgalomban még fennakadás nin­csen, de már több vonat sokat késik. Sajnos, a budapest—hegyeshalmi vonalon legrosszabb pillanatnyilag a helyzet. Ha már a közlekedésinél tartunk, arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Bu­dapesten? A BKV fődiszpécsere erről így tájékoztatta a Magyar Hírlap munkatár­sát — Az utak nagyon síkosak. Nehéz a közlekedés. Erre egy jellemző adat: a szombati kora délutáni csúcsforgalom ide­jén a csúszós utakon 18 járművünk ka­rambolozott Szerencsére sérülés nem ke­letkezett, de az anyagi kár jelentős. — A forgalomban nem volt fennaka­dás? — Nagyon lelassult. A lakosság első­sorban a villamosokat veszi igénybe, mert az ilyen csúszós időben az gyorsabb, mint az autóbusz. Szombaton 1319 villamosunk és 1000 autóbuszunk szállította az uta­zókat. Különböző műszaki hibák miatt 58 autóbuszt napközben is ki kellett vonni a forgalomból. Szombaton a késő délutáni órákban Csepelről azt a hírt kaptuk: nincs víz. Mi a valós h­elyzet? — kérdeztük a Vízmű­vek ügyeletét, ahol Ráth László mérnök a következőket mondotta: — A Duna igen alacsony és ráadásul még fokozta a gondunkat, hogy Káposz­­tásmegyeren a főtelep transzformátorhá­lózatában feszültségcsökkenés következett be, emiatt leállt a nagy felszíni vízmű, valamint a horány—surányi új vízmű­rendszer termelése is. Az Elektromos Művek megállapította, hogy a hóvihar okozta a külső távvezetékekben a rongá­lást. A hibák kijavításához hozzákezdtek és előreláthatólag vasárnapra már javul valamit a főváros vízellátása. Hófúvások A Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­rium útügyeletén Papp Kornél főmérnök­kel beszéltünk, aki a következőket kö­zölte: — Szombat dél óta igen sokat romlot­tak az útviszonyok. Délután az egész or­szágban elrendeltük a készenléti állapo­tot, mert további hófúvásokat jeleztek. — Számos út járhatatlanná vált. Elő­ször Fejér megyéből kaptunk értesítést, ahol három alsóbb rendű úton nem lehet közlekedni. Később Komárom megyére is átterjedt, ahol már 18 alsóbb rendű út, Veszprémben pedig három út vált jár­hatatlanná. Több kisebb települést a szom­bat esti órákban már járművekkel nem is lehetett megközelíteni. Nagy hófúvás miatt, valamint az út síkossága következ­tében forgalmi akadály keletkezett az M 1-es úton, Bicske és Tatabánya között. Ács és Komárom között pedig járhatat­lanná vált. Az M 1-es úton, Érd térségé­ben­­és a 6-os úton, Dunaújváros—Duna­­füred között szintén forgalmi akadály van. Számos gépkocsi, autóbusz elakadt és a forgalmi dugó „felszámolása” meg is kezdődött. Fejér, Komárom és Veszp­rém, valamint Győr és Sopron megye te­rületén az útügyi igazgatóságok szombat Hat hétre lezárják az Astoria-aluljárót Bekötik a földalatti állomását Előreláthatólag hat hétre lezárják az Astoria-aluljárót — tájékoztatta az újság­írókat szombaton a városházán tfr. Nagy Ervin, a közlekedési főigazgatóság osz­tályvezetője. Elmondotta, hogy a metró­építés menetrendjéhez igazodva, az egyik legnagyobb szabású munkára most az As­­toria-aluljáróban kerül sor: bekötik az aluljárórendszerbe az itteni metróállo­mást. Ennek megfelelően január 19 én reggel 6 órakor elzárják a gyalogosforgalom elől az aluljárót, s a forgalmat várhatóan más­fél hónapra a felszínre terelik. Az intéz­kedés meglehetősen sok embert érint, hi­szen a közlekedési szakemberek számítá­sai szerint csúcsidőben óránként mintegy 20 ezer ember haladt itt át. Az építők előtt két lehetőség állt: vagy úgy nyitnak utat a metróállomáshoz, hogy közben a gyalogosok használják az aluljá­rót — s ebben az esetben a munkálatok 15—13 hetet vettek volna igénybe —, vagy úgy, hogy elzárják azt a forgalomtól, s ebben az esetben lényegesen rövidebb idő alatt­­végezhetnek. Alapos megfontolás után az utóbbi megoldást választották, mert az építés alatt álló aluljáróban amúgy sem lehetett volna megteremteni a kulturált közlekedési viszonyokat. A kényszerű forgalmi tilalmat most ar­ra is felhasználják, hogy korszerűsítsék, új, tetszetősebb köntösbe öltöztessék az aluljárót. A tervek szerint az aszfaltbur­kolatot felbontják, s mintegy 900 négyzet­­méternyi, fekete-fehér gránitkockákkal mintázott szürke márvánnyal helyettesí­tik. Az oldalburkolatot átcsiszolják, fénye­zik, az oszlopok fekete márványruhát kap­­­nak, s az igényeknek megfelelőbbé for­málják a világítást. A metróbejárat az aluljáró Baross tér felé eső szakaszán nyílik meg, az átveze­tő kis folyosót már a február végi nyi­táskor megszemlélhetik a fővárosiak. A gyalogosforgalmat a felszínen az alul­járó-építést megelőző időnek megfelelően állítják vissza, zebrákat festenek az út­testre, s rendőr inti majd óvatosságra a gépjárművezetőket. Átadták az első tanyai URH rádiótelefont Mezőtúron szombaton ünnepélyesen üzembe helyezték az ország első nyilvá­nos tanyai rádiótelefonját, amely egyben az ország négyszázhatvanadik tanyai se­gélykérő állomása. A Budapesti Rádió­­technikai Gyár által készített URH-rá­­diótelefon a várostól légvonalban tizen­két kilométerre levő, az országúton mint­egy huszonnyolc kilométeres kerülővel megközelíthető Új Élet Tsz központját köti össze a mezőtúri városi postával. A rádiótelefon a városi postaközpont köz­reműködésével távolsági beszélgetésre is alkalmas. Az üzembe helyezésen megjelentek: Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezér­igazgatója, Tóth János, a megyei pártbi­zottság titkára, valamint a debreceni pos­taigazgatóság képviselői. Árvédelmi készültség A közúti autóbusz-közlekedésben is ki­eséseket idézett elő a hófúvás. A hóaka­dályok miatt — az esti jelentések szerint — nem közlekedik a Zirc—Bakonybél— Pápa, Dunaújváros—Dunaföldvár járat. A helyzet állandóan változik, az utasok tehát érdeklődjenek a budapesti 182— 828-as számon. A Vízügyi Főigazgatóságon elmondot­ták, hogy a szombati lehűlést megelőző országos eső sok gondot okozott. Az eső rendkívül meggyorsította a hómezők ol­vadását. Szeged térségében, az Alsó-Ti­­sza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén egy nap alatt több mint 7000 holddal ter­jeszkedett a belvíz és már csaknem 65 ezer hold áll víz alatt. Tápé községben három vályogépület összedőlt. A családo­kat idejében kiköltöztették. Jó néhány la­kásban feltört a talajvíz, több lakóházat dúcolással kellett megtámasztani. A köz­ség veszélyeztetett pontjain nagy teljesít­ményű szivattyúkat helyeztek üzembe. A debreceni vízügyi igazgatóság körzetében 10 600 hold lapályos, mély terület került víz alá. Növekedett a belvíz a Duna— Tisza közén, elsősorban a Duna-völgyi Főcsatorna térségében. Az esőzés és a fo­kozott olvadás hatására itt most 115 ezer hold területet — főleg rétet és legelőt — borít el víz. A hóló megduzzasztotta a Mátra menti patakokat. A Bene patak Detk község kö­zelében kilépett medréből. A Tamna Ver­­pelétnél 24 óra alatt másfél métert áradt és ezért szombaton délután elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Zagyva középső szakaszán pedig első fokú készültséget rendeltek el. F. J. Gyorssegély és futalom­ a hármas ikrek szüleinek A pécsi Dobos családot ért váratlan öröm, a csütörtökön született három fiú érkezése érthető érdeklődést, együttérzést váltott ki mindkét szülő munkahelyén. A gazdasági vezetők és a szakszervezet a hirtelen megszaporodott család anyagi gondjainak enyhítéséről, társadalmi segí­tésükről határoztak. Az apa — Dobos De­zső geofizikus technikus, a Mecseki Érc­­bányászati Vállalat 11-es üzemének dol­gozója — szombaton a vállalat igazgató­jától 5000 forint jutalmat, a szakszerve­zettől 3000 forint gyorssegélyt és 800 fo­rintos vásárlási utalványt kapott, a vál­lalat nőbizottsága pedig tervbe vette, hogy hármas ikerkocsit csináltat a Dobos fiúknak. A pécsi megyei kórház, amely­nek Dobos Dezsőné a dolgozója , szintén ötezer forint segéllyel, illetve jutalommal sietett a család segítségére.

Next