Magyar Hírlap, 1970. február (3. évfolyam, 32-59. szám)
1970-02-10 / 41. szám
sz&oG V 4 WO. FEBRUAR 10. KEDD V HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Tevőleges részvétel a közéletben Sugár Jánosné főtitkárhelyettes nyilatkozata a népfront mozgalom idei feladatairól Sokrétű tennivaló, számos helyi és országos feladat megoldása szerepel a népfrontmozgalom ez évi terveiben. Az országos elnökség által most elfogadott gazdag programról — amelyet a fővárosi és a megyei bizottságok titkárai is megvitattak —, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárheyettese adott tájékoztatást. — A szocialista demokrácia fejlesztésének egyik vetülete a tevőleges részvétel a helyi — a városi, a községi — politikában, a közéletben. Eredményes volt már eddig is, s tovább hasznosítható munkaformája a népfrontnak az együttműködés a tanácsokkal. Nyilvános fórumokat teremt a mozgalom a helyi fejlesztési, gazdaságpolitikai, szolgáltatási, művelődési tervek, feladatok előzetes megvitatásához. A döntéseket azután már az emberek véleményének ismeretében és figyelembe vételével lehet meghozni, így a végrehajtásban is a lakosság mind szélesebb körének segítségére, közreműködésére számíthatnak a tanácsok. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus ölt testet a honismereti mozgalomban, amely tíz évvel ezelőtt bontakozott ki, s hovatovább olyan méreteket ölt, hogy ma már túlzás nélkül mondhatjuk: népi történelemírás ez — folyamatosan. Nemegyszer névtelen patriótáknak köszönhető, hogy értékes adatokkal, forrásértékű anyagokkal gazdagodnak a megyei levéltárak, hogy sok-sok helytörténeti érdekességről szerez tudomást az ország közvéleménye. A népfront az idén gondoskodik arról, hogy a felszabadulási évfordulóra kiírt honismereti pályázat értékes anyagát publikálják az idén. — Előtérbe kerül a népfront munkájában az a törekvés, hogy olyan fórummá váljon mozgalmunk, ahol termékeny dialógust folytathat az ország népe az ország vezetőivel. Úgy adjunk új ismereteket, hogy azok mihamarabb hasznosíthatók is legyenek, az emberek — például a gazdasági mechanizmussal kapcsolatban — ne csak megértsék, mi a cél, hanem a cél elérésének mikéntjével, az országos döntések összefüggéseivel, mozgatórugóival is tisztában legyenek. S ne feledkezzenek meg arról, hogy ők is beleszólhatnak, kell hogy beleszóljanak a társadalom dolgaiba. Ilyenformán mozgalmi életünk bizonyos módszerei — adott esetben a szokásos gyűlések szervezése, az egyoldalú tájékoztatók már nem a legmegfelelőbbek, helyettük azt a formát kell választani, hogy a tájékoztatás és a tájékozódás egyben beszélgetést, kölcsönös gondolatközlést jelentsen. A népfront feladata: a véleménykéréssel egyidejűleg a vélemény továbbítása az illetékes szervekhez, vezetőkhöz. — Mozgalmunk derékhadát képviselik a helyi népfrontbizottságok, a fővárosban és vidéken mindenütt. A választott testületek és munkabizottságaik körülbelül 150 ezres gárdát jelentenek, s hívják, várják a különböző területek szakembereit: legyenek közreműködők egy-egy fontos társadalmi, gazdasági téma „felderítésében” ... — Kulturális téren nemes feladatot vállal magára a Hazafias Népfront az „Olvasó népért’’-mozgalom támogatásával. Eredményesen működnek a különböző művészeti fórumok, ahol az új filmek, színdarabok, képzőművészeti események kapcsán bontakoznak ki élénk párbeszédek az alkotók és a közönség között. Itt megint csak nem valamiféle iskolás magyarázatot adnak a művészek, hanem felszínre került nézetek, kritikák sokaságából maguk is szerezhetnek olyan tapasztalatokat, amelyek hasznosíthatók alkotó munkájukban. Napirendre került a népfrontban a politikai ismeretterjesztő munka értékelése, hatékonyságának felmérése. A népfrontakadémiák, a tévé politikai tanfolyamaihoz kapcsolódó előadássorozatok a tömegpolitikai propagandamunka hathatós formái voltak eddig is, és a jövőben még eredményesebbé válhatnak, ha a közélet, a bel- és külpolitika napi időszerűségű témáival foglalkoznak. Huszonegy ország 24 mozgalmához fűződnek sokszálú kapcsolatai a Hazafias Népfrontnak. Változatlanul az európai biztonság kérdéskörét, a Vietnammal vállalt szolidaritást, a népek közti barátság ápolását ,tartja fő feladatának az országhatárokon túlmutató munkájában a népfrontmozgalom. Újabban a harmadik világ országaival is egyreszélesedik az együttműködés, amihez az arab népek iránti szolidaritást segítő akciók teremtettek jó alapot. Rendszeresíteni kívánjuk a szocialista országok népfrontmozgalmaival a vezető szintű konzultációkat, a tapasztalatcseréket, tanulmányi delegációk küldését és fogadását. Több — az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Mongóliában működő — testvérmozgalommal együttműködési egyezmény keretében fejlődnek a kapcsolatok. Készek vagyunk az együttműködésre a kapitalista országok baloldali pártjaival és haladó mozgalmaival is — fejezte be nyilatkozatát Bugár Jánosné. Négy esztendő — 73,7 milliárd forint A fővárosi beruházások mérlege A harmadik ötéves terv elmúlt négy esztendejének budapesti beruházásairól tájékoztatta az újságírókat hétfőn a Városházán dr. Viszkei Mihály, a terv- és közgazdasági főosztály vezetője. Elmondotta, hogy Budapesten minden hatodik beruházásnak a fővárosi tanács a gazdája: a tanács 1966-tól 1969 végéig 13,1 milliárd forintot fordított különböző fejlesztésekre. A négy esztendő alatt felhasznált tetemes összegnek csaknem 55 százalékát kommunális és igazgatási feladatok ellátására fordították, 2,7 százaléka jutott a kereskedelem, 28 százaléka a szállítás és közlekedés, csaknem 5 százaléka pedig az ipar és építőipar korszerűsítésére. Az elmúlt négy év alatt 18 974 tanácsi, illetve szövetkezeti lakás épült a fővárosban. Az új lakástulajdonosok száma esztendőről esztendőre emelkedett, 1966-ban még csak 3611-en, 1969-ben már 3681-en költözhettek új otthonba. Több mint 44 kilométernyi távfűtésvezeték épült, vízcsővezetékből 273 kilométernyit, gázvezetékből 162 kilométernyit, csatornából pedig több mint 97 kilométernyit fektettek le. Emelkedett a kórházi ágyak száma, 1080 hellyel bővült a bölcsődék és 1245-tel az óvodák befogadóképessége. Megépült 107 általános iskolai tanterem, , tizenhattal növelték a gyógypedagógiai ,iskolai osztálytermek számát. Számottevő összeget költött a fővárosi tanács a négy év alatt az egyre növekvő háztartási és ipari vízigények kielégítésére. Az elmúlt négy év során készült el a nagy felszíni vízmű második része, a korányi surányi vízmű, illetve a dél-pesti ipari vízmű. A három termelőberendezés naponta több mint 210 ezer köbméterrel növelte a csőhálózatba juttatott vízmenynyiséget. A fővárosban több mint háromnegyed millió négyzetméter területen épült új park, mintegy 320 kilométerrel bővült az úthálózat. 1969 végén huszonnyolccal több villamos, százzal több trolibusz és 343-mal több autóbusz járta a főváros utcáit, mint négy évvel korábban. Csaknem 1400 személygépkocsit kapott ez alatt az idő alatt a fővárosi taxivállalat is. Hatvan új közértbolt és üzletház nyílt. Az iparcikkbolt-hálózat 26 új elárusítóhellyel gyarapodott, míg a vendéglőkben, éttermekben és büfékben hét és fél ezerrel több fogyasztót szolgálhatnak ki egy időben. A terv- és közgazdasági főosztály vezetője részletesen szólt a fővárosi tanács úgynevezett egyedi, nagy beruházásairól is. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben tovább épült a metró kelet—nyugati vonala, s megkezdődött az északi—déli vonal előkészítése. Több mint 61 millió forintot költöttek a BKV Fehér úti főműhelyének építésére, 208 millió forintot a Baross tér rendezésére, s csaknem 118 millió forintot a Hungária körúti felüljáró forgalomba állítására. Ferencváros távhőellátásának fejlesztése 137 millió, a kelenföldi távhőellátás pedig 312 millió forintba került. ! MEGYEI LAPSZEMLE Konyhát létesített egy lakásszövetkezet - Szükség van a nádra! - Mérlegen a képviselőcsoport munkája - Munkatársi kapcsolatok és a differenciált elosztás BitiSMmusz umrusSKl. dalánc kezdeményezésről számol be a Békés megyei lap munkatársa. „Hogyan lehetne jobban, közvetlenebbül szolgálni a tagságot?” — latolgatták két évvel ezelőtt a békéscsabai lakásszövetkezet igazgatóságának tagjai. „Mi lenne, ha konyhai kifőzdét létesítene a szövetkezet? — mondta valaki. Bár az ötlet mindenkinek nagyon tetszett, megvalósítása nagy kérdőjelet állított a vezetőség elé. Ez abból fakadt, hogy az ország egyetlen lakásszövetkezete sem tartott fenn ilyen üzemágat. Végül is másfél évvel ezelőtt az egyik szövetkezeti lakótömb két szoba összkomfortos lakásának egyik felében létrejött a konyhai kifőzde. A múlt évben 65 ezer ebetet és vacsorát szolgáltak ki. Csaknem 800 lakás tartozik a békéscsabai lakásszövetkezethez. Az ország összes lakásszövetkezetét tekintve, itt hozták létre elsőként a javító- és karbantartó részleget is, amely a közösen használt helyiségek, épületrészek karbantartását, felújítását végzi. Az építőipar a növény kiváló hő- és hangszigetelő-képessége, valamint a súlyához viszonyított nagy szilárdsága, teherbíró-képessége miatt kedveli a nádat (kevesen tudják, hogy a 3 cm vastag nádréteg hőszigetelő-képessége 30 centiméteres téglafalénak felel meg). A nádfedelek építését azért tiltották be, mert a száraz nád nagyon gyúlékony, s szinte olthatatlan lánggal ég. Időközben rájöttek, ha magnéziumsó oldatával kezelik (telítik), a nádszálak tűzbiztossá tehetők. Így azon sem lepődhetünk meg, ha a mezőgazdasági jellegű építkezéseknél ismét „csatasorba állítják” ezt a sok kitűnő tulajdonsággal rendelkező anyagot . A Csongrád me-SZT* HIRIAP gyei képviselőfiaAmmr csoport múlt évi munkáját tette mérlegre a megyei lap. A megye mezőgazdaságához kapcsolódó fontos kérdések közül például a gép- és alkatrész-, a műtrágya-, a növényvédőszer-ellátás alakulását megvitatták. Sokrétűen elemezték a vízgazdálkodás helyzetét, a fejlesztés feladatait, a fogyasztói árak alakulását; a társadalombiztosítás és a nyugdíjjárulék folyósításának tapasztalatait is. Makó fejlődésének főbb kérdéseit, Vásárhely kommunális és szociális ellátásának problémáit a helyszínen tárgyalták meg. Egy-egy ülés után a képviselőcsoport felkereste a termelőszövetkezeteket, a MÉK felvásárló telepét, vagy valamelyik kisipari szövetkezetei. Az országgyűlés 1969. évi ülésszakain tárgyalt törvényjavaslatok, napirendek vitájában is részt vettek a megye képviselői. Közülük öten szólaltak fel közérdekű kérdésben, melyek közmegelégedést kiváltó intézkedésekkel zárultak le. A parlament öt bizottságának munkájában is részt vettek a képviselők. A választópolgárokkal való találkozás hasznos formája az üzemekben, a termelőszövetkezetekben vagy az intézményekben tett látogatás is. Ilyenkor a képviselők közvetlenül ismerkednek meg a gondokkal, problémákkal és az eredményekkel. Csongrád megyében és Szegeden ily módon 128 esetben találkoztak választóikkal. ,y, __ „ Nádfedeles házat & Ffc már nem építenimnni# neki legfeljebb idegenforgalmi nevezetességként egy-egy csárdát — írja a Nógrád. — Hiba lenne azonban azt hinni, hogy miként az épületek tetejéről eltűntek a nádkötegek, az élet más területein is nélkülözhetővé, elfelejtetté vált ez a növény. Ellenkezőleg: az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád, mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly devizabevételt hozva az országnak. Hazánk évi nádtermelése 13— 15 millió kéve. Három kéve kb. egy dollárt ér a minden mennyiségre felvevőképes nemzetközi piacon. Így érthető, hogy a termesztés fokozása, az export növelése elsőrendű népgazdasági cél. A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és a háziipar, de az utóbbi időben a vegyipar is nyersanyagának tekinti ezt a növényt__. ’---------- | O 4 \ ' AJ Két és fél ezer kiváló munkásőr Országszerte megtartották a munkásőrség ünnepélyes évzáró, illetve évnyitó egységgyűléseit. Az összejöveteleken a parancsnokok beszámoltak a végzett munkáról, elemezték az elmúlt esztendő kiképzési és szolgálati eredményeit, és meghatározták a munkásőrök további feladatait. Az előképzésen sikeresen szerepelt munkásőrjelöltek ezrei tettek esküt, és átvették a fegyvert a leszerelő, illetőleg tartalékállományba került társaiktól. Az ünnepélyes egységgyűléseken értékelték a munkásőrség soraiban kibontakozott szocialista versenymozgalom eredményeit is. A kiemelkedő eredményt elért munkásőrök közül mintegy két és fél ezren kaptak „Kiváló munkásőr” jelvényt, eredményes irányító tevékenységükért csaknem ezren vették át a „Kiváló parancsnok” jelvényt. 2300 leszerelt, illetve tartalékállományba került munkásőr kapott emlékérmet és emléklapot. Tízéves szolgálat letöltése után 2250-en kapták meg a „Szolgálati érdemérem” kitüntetést. A területi parancsnokságok legjobb önálló egységei az ünnepi gyűléseken vették át a vándorserleget. Különlegesen finom mészkőőrlemény A Dorogi Mészműben 7,5 millió forintos költséggel, speciális, nagy teljesítményű kőörlő malom szerelését kezdték meg Abban készítik majd azt a szuperfinomságú mészkőőrleményt, amit többek között a gumi- és a műanyagipar használ, s nélkülözhetetlen nyersanyaga a kábelgyártásnak is. A mészkőliszt durvább változatát a mezőgazdaságban talajjavító anyagként használják. Központi olajállomás Algyőn Az algyői szénhidrogén-medence olajipartelepeinek kialakítására 600 millió forintot fordítanak az idén. Az eddig beruházott összeg csaknem kétmilliárd forint. A 100 milliós beruházással épülő központi olajgyűjtő tankállomás már az év közepén működni kezd és 11 kisebb gyűjtőállomás olajának és földgázának tranzittelepeként működik majd. Az együttesen 23 ezer köbméteres tartálypark és az egyéb berendezések működését központi teremből, automata készülékkel vezérlik. .. Ismerősének pa Magyarország násza kapcsán tűnődik a munkatársi kapcsolatokról a Kelet-Magyarország munkatársa. Ismerőse az ötvenes éveket idézte, amikor — szerinte —, ha kevesebb is volt a pénz, és szűkösebben is voltunk, valahogy „jobban együtt voltak” a kollektívák, megosztották a gondokat, és tudtak örülni egymás sikereinek. Úgy véli a panaszkodó, hogy a bajok gyökere az anyagiasság, aminek táptalaja a mostani gazdálkodási légkör. Valóban lazítja-e az emberi kapcsolatokat a jelenlegi gazdálkodási rendszerünkben egyre jobban érvényesülő differenciált elosztás? Vajon az egyenlősdi háttérbe szorítása közben megmarad-e az érdekközösség egy kollektíván belül, amely összeköt embereket és sorsokat? Rossz úton járnánk, ha a munkahelyi kapcsolatokat egyszerűen arra szűkítenénk le, hogy megtartják-e valamely brigádon belül a névnapot; sajnálkoznak-e valaki szorult helyzetén; „összejárnak-e" a családok, vagy hogy fizetés napján mennyit dobnak össze a műhelybeliek egy kis „szolid” sörözésre. Igaz, az emberi kapcsolatoknak ezek is felismerhető tünetei, de mégiscsak a lényegtelenebbek. Vegyünk egy példát. Valamely brigádban nem dívik a hévnapozás, sikereiket sem szokták az italboltban ünnepelni, munka után legtöbbször elköszönnek, és siet mindenki haza a családjához. Ám ez a kollektíva képessége szerint a legtöbbet nyújtja munka közben, tagjai segítenek egymáson, ha valaki fáradtabb, vagy valami miatt rosszabb a hangulata. S amikor megkapják a borítékokat, együtt örülnek a jól elvégzett munka jutalmának. Rájuk igazán elmondhatjuk: jól „együtt vannak”. A belvárosban csökkent, a peremkerületekben nőtt a fővárosi zöldterület Radó Dezső, a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója hétfő délután a Hazafias Népfront várospolitikai munkabizottságában Budapest zöldterületeiről, parkjairól, a városban uralkodó levegő- és zajviszonyokról közölt érdekes adatokat. Évente mintegy 1000 tonna port kötnek meg Budapesten a növényzet, a fák, a bokrok. Nagy szerepük van az egyre sokasodó zajártalmak mérséklésében is. A parkosítás a házak állagát is óvja: lényegesen csökkenti a rezgést Jóllehet 50 hektár zöldterületet létesítettek az utóbbi öt évben Budapesten, a levegő szennyezettsége és a zajszint mit sem változott, mert ugyanakkor 57 hektáron kipusztították — okkal vagy ok nélkül — a fákat, parkos részeket Mintegy 6000 famatuzsálem törzsén csattogott a fejsze. Csupán ezek a kidöntött fák évente 1000 tonna port köthettek volna meg. Ráadásul a zöldterület csökkentése éppen a város belső részein történt, a telepítés pedig a peremrészeken.