Magyar Hírlap, 1970. február (3. évfolyam, 32-59. szám)

1970-02-10 / 41. szám

sz&oG V 4 WO. FEBRUAR 10. KEDD V HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Tevőleges részvétel a közéletben Sugár Jánosné főtitkárhelyettes nyilatkozata a népfront mozgalom idei feladatairól Sokrétű tennivaló, számos helyi és or­szágos feladat megoldása szerepel a nép­­f­rontmozgalom ez évi terveiben. Az or­szágos elnökség által most elfogadott gaz­dag programról — amelyet a fővárosi és a megyei bizottságok titkárai is megvitat­tak —, Bugár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárhe­­yettese adott tájékoztatást. — A szocialista demokrácia fejleszté­sének egyik vetülete a tevőleges részvé­tel a helyi — a városi, a községi — poli­tikában, a közéletben. Eredményes volt m­ár eddig is, s tovább hasznosítható mun­kaformája a népfrontnak az együttmű­ködés a tanácsokkal. Nyilvános fórumo­kat teremt a mozgalom a helyi fejleszté­si, gazdaságpolitikai, szolgáltatási, műve­lődési tervek, feladatok előzetes megvita­tásához. A döntéseket azután már az em­berek véleményének ismeretében és fi­gyelembe vételével lehet meghozni, így a végrehajtásban is a lakosság mind szé­lesebb körének segítségére, közreműkö­désére számíthatnak a tanácsok.­­ A jó értelemben vett lokálpatriotiz­­mus ölt testet a honismereti mozgalom­ban, amely tíz évvel ezelőtt bontakozott ki, s hovatovább olyan méreteket ölt, hogy ma már túlzás nélkül mondhatjuk: népi történelemírás ez — folyamatosan. Nemegyszer névtelen patriótáknak kö­szönhető, hogy értékes adatokkal, forrás­­értékű anyagokkal gazdagodnak a megyei levéltárak, hogy sok-sok helytörténeti ér­dekességről szerez tudomást az ország közvéleménye. A népfront az idén gon­doskodik arról, hogy a felszabadulási év­fordulóra kiírt honismereti pályázat érté­kes anyagát publikálják az idén. — Előtérbe kerül a népfront munkájá­ban az a törekvés, hogy olyan fórummá váljon mozgalmunk, ahol termékeny dia­lógust folytathat az ország népe az or­szág vezetőivel. Úgy adjunk új ismerete­ket, hogy azok mihamarabb hasznosítha­tók is legyenek, az emberek — például a gazdasági mechanizmussal kapcsolatban — ne csak megértsék, mi a cél, hanem a cél elérésének mikéntjével, az országos döntések összefüggéseivel, mozgató­rugói­val is tisztában legyenek. S ne feledkez­zenek meg arról, hogy ők is beleszólhat­nak, kell hogy beleszóljanak a társada­lom dolgaiba. Ilyenformán mozgalmi éle­tünk bizonyos módszerei — adott eset­ben a szokásos gyűlések szervezése, az egyoldalú tájékoztatók már nem a leg­megfelelőbbek, helyettük azt a formát kell választani, hogy a tájékoztatás és a tájékozódás egyben beszélgetést, kölcsö­nös gondolatközlést jelentsen. A népfront feladata: a véleménykéréssel egyidejűleg a vélemény továbbítása az illetékes szer­vekhez, vezetőkhöz. — Mozgalmunk derékhadát képviselik a helyi népfrontbizottságok, a fővárosban és vidéken mindenütt. A választott testü­letek és munkabizottságaik körülbelül 150 ezres gárdát jelentenek, s hívják, vár­ják a különböző területek szakembereit: legyenek közreműködők egy-egy fontos társadalmi, gazdasági téma „felderítésé­ben” ... — Kulturális téren nemes feladatot vál­lal magára a Hazafias Népfront az „Ol­vasó népért’’-mozgalom támogatásával. Eredményesen működnek a különböző művészeti fórumok, ahol az új filmek, színdarabok, képzőművészeti események kapcsán bontakoznak ki élénk párbeszé­dek az alkotók és a közönség között. Itt megint csak nem valamiféle iskolás ma­gyarázatot adnak a művészek, hanem fel­színre került nézetek, kritikák sokaságá­ból maguk is szerezhetnek olyan tapasz­talatokat, amelyek hasznosíthatók alkotó munkájukban. Napirendre került a népfrontban a po­litikai ismeretterjesztő munka értékelése, hatékonyságának felmérése. A népfront­akadémiák, a tévé politikai tanfolyamai­hoz kapcsolódó előadássorozatok a tö­megpolitikai propagandamunka hathatós formái voltak eddig is, és a jövőben még eredményesebbé válhatnak, ha a közélet, a bel- és külpolitika napi időszerűségű té­máival foglalkoznak.­­ Huszonegy ország 24 mozgalmához fűződnek sokszálú kapcsolatai a Haza­fias Népfrontnak. Változatlanul az euró­pai biztonság kérdéskörét, a Vietnammal vállalt szolidaritást, a népek közti barát­ság ápolását ,tartja fő feladatának az or­szághatárokon túlmutató munkájában a népfrontmozgalom. Újabban a harmadik világ országaival is egyre­­szélesedik az együttműködés, amihez az arab népek iránti szolidaritást segítő akciók terem­tettek jó alapot. Rendszeresíteni kívánjuk a szocialista országok népfrontmozgal­maival a vezető szintű konzultációkat, a tapasztalatcseréket, tanulmányi delegá­ciók küldését és fogadását. Több — az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban és Mongóliában működő — testvér­mozgalommal együttműködési egyezmény keretében fejlődnek a kapcsolatok. Ké­szek vagyunk az együttműködésre a ka­pitalista országok baloldali pártjaival és haladó mozgalmaival is — fejezte be nyi­latkozatát Bugár Jánosné. Négy esztendő — 73,7 milliárd forint A fővárosi beruházások mérlege A harmadik ötéves terv elmúlt négy esztendejének budapesti beruházásairól tájékoztatta az újságírókat hétfőn a Vá­rosházán dr. Viszkei Mihály, a terv- és közgazdasági főosztály vezetője. Elmon­dotta, hogy Budapesten minden hatodik beruházásnak a fővárosi tanács a gazdá­ja: a tanács 1966-tól 1969 végéig 13,1 mil­liárd forintot fordított különböző fejlesz­tésekre. A négy esztendő alatt felhasz­nált tetemes összegnek csaknem 55 szá­zalékát kommunális és igazgatási felada­tok ellátására fordították, 2,7 százaléka jutott a kereskedelem, 28 százaléka a szállítás és közlekedés, csaknem 5 száza­léka pedig az ipar és építőipar korszerű­sítésére. Az elmúlt négy év alatt 18 974 tanácsi, illetve szövetkezeti lakás épült a fővárosban. Az új lakástulajdonosok szá­ma esztendőről esztendőre emelkedett, 1966-ban még csak 3611-en, 1969-ben már 3681-en költözhettek új otthonba. Több mint 44 kilométernyi távfűtésvezeték épült, vízcsővezetékből 273 kilométernyit, gázvezetékből 162 kilométernyit, csator­nából pedig több mint 97 kilométernyit fektettek le. Emelkedett a kórházi ágyak száma, 1080 hellyel bővült a bölcsődék és 1245-tel az óvodák befogadóképessége. Megépült 107 általános iskolai tanterem, , tizenhattal növelték a gyógypedagógiai ,iskolai osztálytermek számát. Számottevő összeget költött a fővárosi tanács a négy év alatt az egyre növekvő háztartási és ipari vízigények kielégíté­sére. Az elmúlt négy év során készült el a nagy felszíni vízmű második része, a korányi surányi vízmű, illetve a dél-pesti ipari vízmű. A három termelőberendezés naponta több mint 210 ezer köbméterrel növelte a csőhálózatba juttatott vízmeny­­nyiséget. A fővárosban több mint három­negyed millió négyzetméter területen épült új park, mintegy 320 kilométerrel bővült az úthálózat. 1969 végén huszon­nyolccal több villamos, százzal több troli­busz és 343-mal több autóbusz járta a fő­város utcáit, mint négy évvel korábban. Csaknem 1400 személygépkocsit kapott ez alatt az idő alatt a fővárosi taxivállalat is. Hatvan új közértbolt és üzletház nyílt. Az iparcikkbolt-hálózat 26 új elárusító­hellyel gyarapodott, míg a vendéglőkben, éttermekben és büfékben hét és fél ezerrel több fogyasztót szolgálhatnak ki egy idő­ben. A terv- és közgazdasági főosztály veze­tője részletesen szólt a fővárosi tanács úgynevezett egyedi, nagy beruházásairól is. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendő­ben tovább épült a metró kelet—nyugati vonala, s megkezdődött az északi—déli vo­nal előkészítése. Több mint 61 millió fo­rintot költöttek a BKV Fehér úti főműhe­lyének építésére, 208 millió forintot a Ba­ross tér rendezésére, s csaknem 118 millió forintot a Hungária körúti felüljáró for­galomba állítására. Ferencváros távhőel­­látásának fejlesztése 137 millió, a kelen­földi távhőellátás pedig 312 millió forint­ba került. ! M­EG­Y­E­I L­A­P­S­Z­E­M­L­E Konyhát létesített egy lakásszövetkezet - Szükség van a nádra! - Mérlegen a képviselőcsoport munkája - Munkatársi kapcsolatok és a differenciált elosztás BitiSMmusz umrusSKl. dalánc kezde­­ményezésről számol be a Békés megyei lap munkatársa. „Hogyan lehetne jobban, közvetlenebbül szolgálni a tagságot?” — latolgatták két évvel ezelőtt a békéscsabai lakásszövetkezet igazgatóságának tagjai. „Mi lenne, ha konyhai kifőzdét létesítene a szövetkezet? — mondta valaki. Bár az ötlet mindenkinek nagyon tetszett, meg­valósítása nagy kérdőjelet állított a veze­tőség elé. Ez abból fakadt, hogy az ország egyetlen lakásszövetkezete sem tartott fenn ilyen üzemágat. Végül is másfél év­vel ezelőtt az egyik szövetkezeti lakótömb két szoba összkomfortos lakásának egyik felében létrejött a konyhai kifőzde. A múlt évben 65 ezer ebetet és vacsorát szolgáltak ki. Csaknem 800 lakás tartozik a békéscsa­bai lakásszövetkezethez. Az ország összes lakásszövetkezetét tekintve, itt hozták létre elsőként a javító- és karbantartó rész­leget is, amely a közösen használt helyisé­gek, épületrészek karbantartását, felújí­tását végzi. Az építőipar a növény kiváló hő- és hangszigetelő-képessége, valamint a sú­lyához viszonyított nagy szilárdsága, te­herbíró-képessége miatt kedveli a nádat (kevesen tudják, hogy a 3 cm vastag nád­réteg hőszigetelő-képessége 30 centiméte­res téglafalénak felel meg). A nádfede­lek építését azért tiltották be, mert a szá­raz nád nagyon gyúlékony, s szinte olt­­hatatlan lánggal ég. Időközben rájöttek, ha magnéziumsó oldatával kezelik (telí­tik), a nádszálak tűzbiztossá tehetők. Így azon sem lepődhetünk meg, ha a mező­­gazdasági jellegű építkezéseknél ismét „csatasorba állítják” ezt a sok kitűnő tu­lajdonsággal rendelkező anyagot . A Csongrád me-SZT* HIRIAP gyei képviselő­­fiaAm­mr csoport múlt évi munkáját tette mérlegre a megyei lap. A megye mezőgazdaságához kapcsolódó fontos kérdések közül például a gép- és alkatrész-, a műtrágya-, a növényvédő­­szer-ellátás alakulását megvitatták. Sok­rétűen elemezték a vízgazdálkodás hely­zetét, a fejlesztés feladatait, a fogyasztói árak alakulását; a társadalombiztosítás és a nyugdíjjárulék folyósításának tapaszta­latait is. Makó fejlődésének főbb kérdé­seit, Vásárhely kommunális és szociális ellátásának problémáit a helyszínen tár­gyalták meg. Egy-egy ülés után a képvi­selőcsoport felkereste a termelőszövetke­zeteket, a MÉK felvásárló telepét, vagy valamelyik kisipari szövetkezetei. Az or­szággyűlés 1969. évi ülésszakain tárgyalt törvényjavaslatok, napirendek vitájában is részt vettek a megye képviselői. Közü­lük öten szólaltak fel közérdekű kérdés­ben, melyek közmegelégedést kiváltó in­tézkedésekkel zárultak le. A parlament öt bizottságának munkájában is részt vettek a képviselők. A választópolgárokkal való találkozás hasznos formája az üzemekben, a terme­lőszövetkezetekben vagy az intézmények­ben tett látogatás is. Ilyenkor a képvise­lők közvetlenül ismerkednek meg a gon­dokkal, problémákkal és az eredmények­kel. Csongrád megyében és Szegeden ily módon 128 esetben találkoztak választóik­kal. ,y, __ „ Nádfedeles házat & Ffc már nem építe­­n­imnni# neki legfeljebb idegenforgalmi nevezetességként egy-egy csárdát — írja a Nógrád. — Hiba lenne azonban azt hinni, hogy miként az épüle­tek tetejéről eltűntek a nádkötegek, az élet más területein is nélkülözhetővé, el­felejtetté vált ez a növény. Ellenkezőleg: az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád, mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly devizabevételt hozva az országnak. Hazánk évi nádtermelése 13— 15 millió kéve. Három kéve kb. egy dol­lárt ér a minden mennyiségre felvevőké­pes nemzetközi piacon. Így érthető, hogy a termesztés fokozása, az export növelé­se elsőrendű népgazdasági cél. A nád leg­nagyobb felhasználói az építőipar, a pa­píripar és a háziipar, de az utóbbi időben a vegyipar is nyersanyagának tekinti ezt a növényt­­__. ’---------- | O 4 \ ' AJ Két és fél ezer kiváló munkásőr Országszerte megtartották a munkás­őrség ünnepélyes évzáró, illetve évnyitó egységgyűléseit. Az összejöveteleken a pa­rancsnokok beszámoltak a végzett mun­káról, elemezték az elmúlt esztendő ki­képzési és szolgálati eredményeit, és meg­határozták a munkásőrök további felada­tait. Az előképzésen sikeresen szerepelt munkásőrjelöltek ezrei tettek esküt, és át­vették a fegyvert a leszerelő, illetőleg tar­talékállományba került társaiktól. Az ünnepélyes egységgyűléseken érté­kelték a munkásőrség soraiban kibonta­kozott szocialista versenymozgalom ered­ményeit is. A kiemelkedő eredményt el­ért munkásőrök közül mintegy két és fél ezren kaptak „Kiváló munkásőr” jel­vényt, eredményes irányító tevékenysé­gükért csaknem ezren vették át a „Kiváló parancsnok” jelvényt. 2300 leszerelt, illet­ve tartalékállományba került munkásőr kapott emlékérmet és emléklapot. Tízéves szolgálat letöltése után 2250-en kapták meg a „Szolgálati érdemérem” kitünte­tést. A területi parancsnokságok legjobb önálló egységei az ünnepi gyűléseken vet­ték át a vándorserleget. Különlegesen finom mészkőőrlemény A Dorogi Mészműben 7,5 millió forin­tos költséggel, speciális, nagy teljesítmé­nyű kőörlő malom szerelését kezdték meg Abban készítik majd azt a szuper­­finomságú mészkőőrleményt, amit töb­bek között a gumi- és a műanyagipar használ, s nélkülözhetetlen nyersanyaga a kábelgyártásnak is. A mészkőliszt durvább változatát a mezőgazdaságban talajjavító anyagként használják. Központi olajállomás Algyőn Az algyői szénhidrogén-medence olaj­ipartelepeinek kialakítására 600 millió forintot fordítanak az idén. Az eddig be­ruházott összeg csaknem kétmilliárd fo­rint. A 100 milliós beruházással épülő köz­ponti olajgyűjtő tankállomás már az év közepén működni kezd és 11 kisebb gyűj­tőállomás olajának és földgázának tran­zittelepeként működik majd. Az együtte­sen 23 ezer köbméteres tartálypark és az egyéb berendezések működését központi teremből, automata készülékkel vezérlik. .. Ismerősének pa­ Magyarország násza kapcsán­­ tűnődik a mun­­katársi kapcsolatokról a Kelet-Magyar­­ország munkatársa. Ismerőse az ötvenes éveket idézte, amikor — szerinte —, ha kevesebb is volt a pénz, és szűkösebben is voltunk, valahogy „jobban együtt vol­tak” a kollektívák, megosztották a gondo­kat, és tudtak örülni egymás sikereinek. Úgy véli a panaszkodó, hogy a bajok gyö­kere az anyagiasság, aminek táptalaja a mostani gazdálkodási légkör. Valóban lazítja-e az emberi kapcsola­tokat a jelenlegi gazdálkodási rendsze­rünkben egyre jobban érvényesülő diffe­renciált elosztás? Vajon az egyenlősdi háttérbe szorítása közben megmarad-e az érdekközösség egy kollektíván belül, amely összeköt embereket és sorsokat? Rossz úton járnánk, ha a munkahelyi kapcsolatokat egyszerűen arra szűkíte­nénk le, hogy megtartják-e valamely bri­gádon belül a névnapot; sajnálkoznak-e valaki szorult helyzetén; „összejárnak-e" a családok, vagy hogy fizetés napján mennyit dobnak össze a műhelybeliek egy kis „szolid” sörözésre. Igaz, az emberi kapcsolatoknak ezek is felismerhető tü­netei, de mégiscsak a lényegtelenebbek. Vegyünk egy példát. Valamely brigád­ban nem dívik a hévnapozás, sikereiket sem szokták az italboltban ünnepelni, munka után legtöbbször elköszönnek, és siet mindenki haza a családjához. Ám ez a kollektíva képessége szerint a legtöbbet nyújtja munka közben, tagjai segítenek egymáson, ha valaki fáradtabb, vagy va­lami miatt rosszabb a hangulata. S ami­kor megkapják a borítékokat, együtt örülnek a jól elvégzett munka jutalmá­nak. Rájuk igazán elmondhatjuk: jól „együtt vannak”. A belvárosban csökkent, a peremkerületekben nőtt a fővárosi zöldterület Radó Dezső, a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója hétfő délután a Ha­zafias Népfront várospolitikai munkabi­zottságában Budapest zöldterületeiről, parkjairól, a városban uralkodó levegő- és zajviszonyokról közölt érdekes adato­kat. Évente mintegy 1000 tonna port kötnek meg Budapesten a növényzet, a fák, a bokrok. Nagy szerepük van az egyre so­kasodó zajártalmak mérséklésében is. A parkosítás a házak állagát is óvja: lényegesen csökkenti a rezgést Jóllehet 50 hektár zöldterületet létesí­tettek az utóbbi öt évben Budapesten, a levegő szennyezettsége és a zajszint mit sem változott, mert ugyanakkor 57 hek­táron kipusztították — okkal vagy ok nélkül — a fákat, parkos részeket Mintegy 6000 famatuzsálem törzsén csat­togott a fejsze. Csupán ezek a kidöntött fák évente 1000 tonna port köthettek vol­­­na meg. Ráadásul a zöldterület csökken­tése éppen a város belső részein tör­tént, a telepítés pedig a peremrészeken.

Next