Magyar Hírlap, 1970. február (3. évfolyam, 32-59. szám)
1970-02-14 / 45. szám
Szovjet-nyugatnémet diplomáciai találkozók Koszigin fogadta Bahr államtitkárt, Szemjonov Scheel külügyminiszterrel tárgyalt (TASZSZ, MTI) Moszkvai hivatalos bejelentés szerint Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fogadta Egon Bahrt, a nyugatnémet szövetségi kancellári hivatal államtitkárát, és beszélgetést folytatott vele a mindkét felet érdeklő kérdésekről. A megbeszélésre az államtitkár kérésére került sor. Moszkvai nyugatnémet források szerint a Koszigin—Bahr találkozó másfél óra hosszat tartott Részt vett rajta Falin, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja és Allardt moszkvai nyugatnémet nagykövet. Ugyancsak moszkvai nyugatnémet források szerint Egon Bahr államtitkár meghosszabbította moszkvai tartózkodási vízumát ami arra utal, hogy a szovjet— nyugatnémet tárgyalások az erőszakról való kölcsönös lemondás ügyében tovább folytatódnak. Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere csütörtök éjjel átutazott a szovjet fővároson. A nyugatnémet külügyminiszter ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy a seremetyevói repülőtéren találkozzék Egon Bahr államtitkárral, aki a nyugatnémet kormány megbízásából tárgyalásokat folytat Moszkvában. Bahr tájékoztatta Scheelt a Gromiko külügyminiszterrel az erőszakról való kölcsönös lemondás ügyében folytatott megbeszéléseiről. A repülőtéren az NSZK külügyminiszterét Vlagyimir Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese fogadta. Scheel rövid moszkvai tartózkodás után továbbutazott India felé. A külügyminiszter Új-Delhibe érkezve kijelentette, hogy véleménye szerint javulás mutatkozik a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatában. Brandt: Lehetségesek a tárgyalások (AP, AFPT)Willy Brandt nyugatnémet kancellár pénteken Koppenhágában, a Dán—Német Társaság gyűlésén, megjegyzéseiket fűzött Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének közvetlen tárgyalásokat indítványozó leveléhez. A kancellár kijelentette: „Olyan modus vivendire törekszünk, amely megakadályozza a további elidegenedést Németország két része között és lehetővé teszi a német kapcsolatok igazságos és tartós új rendezését egy általános európai rendezés keretében”... „Úgy tűnik számomra, hogy a Németország két része közötti tárgyalások lehetségesek, amennyiben mindkét fél előfeltételek és előítéletek nélkül közelíti meg azokat” Willy Brandt kijelentette még hogy a Német Szövetségi Köztársaság a másik Németországot „nem tekinti külföldnek”, ezzel értésre adva, hogy a bonni kormány továbbra sem kíván egyenjogú diplomáciai kapcsolatokat létesíteni a Német Demokratikus Köztársasággal. A partizánok tüzérségi támadása (Folytatás az 1. oldalról) misszum eredménye lenne.) Az AP szerint az a bizonyos „hallgatólagos megegyezés”, amelyről Laird elutazása előtt szólt, azt jelentené, hogy az Egyesült Államok jogot formál magának a VDK feletti felderítő repülések végrehajtására. A dél-vietnami hazafiak pénteken Go Dau Ha városa közelében, Saigontól 56 kilométerrel északra, felrobbantottak egy hidat. A robbanás Laird amerikai hadügyminiszter e térségben tervezett látogatása előtt néhány órával történt. Hírügynökségi jelentések szerint a híd három íve használhatatlanná vált, és a térségben a forgalmat lezárták. Csütörtökön szinte egész nap állt a harc a Que Son folyó völgyében, Da Nangtól 42 kilométerrel délre, ahol a kora délelőtti órákban a partizánok megtámadták az amerikai tengerészgyalogosok egyik ötvenfőnyi járőrét, az 1. tengerészgyalogos zászlóalj főhadiszállásától három kilométernyire. A partizánok kitűnően álcázott állásokból csaptak le az amerikaiakra, és a meglepetésszerű támadás során az ellenfél 13 katonáját megölték, tizenkettőt pedig megsebesítettek. A tengerészgyalogosok légi- és tüzérségi segítséget kértek és kaptak, valamint helikopteren odaszállított erősítést. Az újonnan érkezettek között voltak a My Lai-i tömegmészárlásról hírhedtté vált American Division katonái is. A túlerőben levő amerikaiaknak három és fél órás csata során sem sikerült a beásott partizánokat kimozdítani a támaszpont közeléből, s ekkor már vadászbombázókat is segítségül hívtak. A partizánok végül az alkony beálltával húzódtak vissza. Másfél órás csata zajlott le Saigontól 66 kilométerrel északkeletre csütörtökön egy másik partizánosztag és egy amerikai gyalogosalakulat között. A szabadságharcosok tüzérsége csütörtök folyamán és péntekre virradóan összesen hét támadást intézett az amerikaiak és a kormánycsapatok állásai ellen. Az amerikai katonai szóvivők a legjelentősebbnek azt a tüzérségi támadást nevezték, amelyet a partizánok a hiei fellegvár ellen indítottak. Az egykori császári fővárosban levő amerikai katonai létesítményeket öt hónap óta most támadták első ízben a partizánok. Lemond a török kormány (AP) Demirel török miniszterelnök kormánya szombaton benyújtja lemondását — jelentette be péntek este az uralmon levő Igazságpárt szóvivője. A szóvivő szerint a döntés az Igazságpárt vezető testületének pénteki tanácskozásán született. Mint ismeretes, Demirel kabinetjének helyzete szerdán ingott meg, amikor az ellenzék a kormánypárt 41 „fellázadt” képviselőjével együtt leszavazta a kormány költségvetési tervezetét. ♦ (Reuter) Francia kormánykörökből származó hír szerint Ceausescu román államfő június 15-től ötnapos hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Puhatolózó tárgyalásokat kezdett Rumor (MTI, TASZSZ, Reuter) Mariano Rumor, akit Saragat köztársasági elnök csütörtökön bízott meg azzal, hogy megalakítsa Olaszország háború utáni harmincegyedik kormányát, pénteken az Olasz Szocialista Párt és a Szocialista Egységpárt vezetőivel folytatott puhatolózó megbeszéléseket. Ezt megelőzően, ugyancsak a pénteki nap folyamán, Rumor a köztársasági párt vezetőit kereste fel, hogy tisztázza velük az új koalíciós kormányban való részvételükkel kapcsolatos feltételeket. A találkozó után a köztársasági párt vezetője, Ugo La Maifa újságíróknak kijelentette, hogy véleménye szerint adva van az összes feltétel az olaszországi politikai válság gyors megoldására. La Maifa derűlátó nyilatkozatával ellentétben, az Olasz Szocialista Párt titkára, De Martino sokkal borúlátóbbnak bizonyult, amikor kijelentette, hogy a négy párt koalíciójából összetevődő kormány megalakítása, amelyre Rumor törekszik, „nem nagyon valószínű”. Rumor egyébként a jövő héten kezdi meg hivatalos kormányalakítási tárgyalásait Olaszországban egyébként pénteken valóságos közlekedési káosz volt, mivel a közlekedési dolgozók az egész országra kiterjedő 24 órás általános sztrájkot tartottak. A legsúlyosabb helyzet természetesen a nagyvárosokban alakult ki. Egyesült Államok Egymillió aláírás a vietnami háború ellen (MTI) Csaknem egymillió aláírást gyűjtöttek a vietnami moratórium-bizottság és más békemozgalmi szervezetek tagjai az Egyesült Államokban, a vietnami háború azonnali befejezését követelve. Az aláírásgyűjtő kampány során az amerikai békeharcosok szinte minden városban és kisebb településen jártak, és gyűléseken, családlátogatásokon hívtak fel a háborúellenes akció támogatására. Az aláírásokat — a moratórium februári eseményei során — vasárnap megkísérlik eljuttatni a Fehér Házba, Nixon elnökhöz. Washingtonban a moratórium-bizottság nagygyűlést rendez, amelyen Ernest Gruening volt szenátor, James Scheuer képviselő, és David Hawk, a bizottság egyik vezetője mond beszédet. Az ország békeharcosainak képviseletében delegáció viszi az aláírásokat az elnök hivatalához. Washingtonon kívül a februári moratórium-napokon mintegy 100 más amerikai városban kerül sor háborúellenes tüntetésekre, gyűlésekre, összejövetelekre. Moszkvai vélemény: Egyre veszélyesebbek az izraeli akciók Az USA és Anglia formálisan elítélte a csütörtöki légitámadást Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti. A Moszkvában nyilvánosságra hozott Koszigin-üzenet, amelyben a szovjet kormányfő a közel-keleti helyzet békés rendezését kezdeményezi, élénken foglalkoztatja a szovjet főváros politikai köreit. Ezekben a körökben hangsúlyozzák: a Szovjetunió a közel-keleti helyzettel kapcsolatban abból a felismerésből indul ki, hogy az izraeli agresszív akciók mind veszélyesebb jelleget öltenek. Nem valamiféle helyi konfliktusról, hanem széles körű imperialista támadásról van szó, amely a népek békés jövőjét fenyegeti. Moszkvában az arab országok elleni izraeli támadó hadműveletekkel kapcsolatban különösen két szempontra hívják fel a figyelmet: 1. Izrael arab szomszédai viszonylatában lemásolja az amerikai imperialisták vietnami eszkalációjának taktikáját; 2. csakúgy, mint 1967 júniusában, az imperialista hatalmak, különösen az Egyesült Államok, ezúttal is „zöld jelzést” biztosítanak a Tel Aviv-i kalandoroknak. Elismeréssel fogadva az arab országoknak az izraeli agresszív akciókkal szemben tanúsított növekvő ellenállását, szovjet részről rámutatnak: a történelmi tapasztalat az agresszorral való szembeszegülés helyességét igazolja. Az agresszor követeléseinek kielégítése sohasem csillapította a háborús veszélyt. Ellenkezőleg, az engedékenység politikája mindig az ellenkező eredményhez vezetett: az agresszor étvágya evés közben jött meg. Éppen ezt bizonyítja az is, hogy ma már Izraelben nem csupán Jeruzsálem és a Golan-magaslat megszállásának törvényesítéséről álmodoznak, hanem valamiféle közel-keleti neokolonialista birodalom uraivá szeretnének válni. Azokkal a hangokkal polemizálva, amelyek kétségbe vonják az arab országoknak nyújtott szovjet támogatás létjogosultságát, a moszkvai kommentátorok aláhúzzák: ha az arabok nem részesülnének a Szovjetunió és a szocialista országok segítségében, akkor az amerikai fegyverekkel ellátott izraeli szélsőségesek az eddiginél is veszélyesebb és kockázatosabb kalandokba bocsátkoznának. A Szovjetunió, a szocialista közösség — húzza alá a Novoje Vremja vezércikke — internacionalista kötelességének tekinti az izraeli agresszióval harcoló arab népek támogatását. neki, más szóval, az izraeli légitámadások lényegében Kairó állásfoglalásának következményei. Washingtonban az elmúlt napokban érezhetően idegessé vált a hangulat a közel-keleti fejlemények miatt. Jellemző hogy Nixon elnök nyilvánosságra nert hozott beszédében, amelyet amerikai üzletemberek egy csoportja előtt mondott el, kijelentette: az Egyesült Államoknak nem szabad elhanyagolnia és figyelmen kívül hagynia a közel-keleti helyzetet még akkor sem, ha figyelmének nagy részét a vietnami háború köti le. Richardson amerikai ügyvivő külügyminiszter pénteken hivatalába kérette Jichyl Rabint, Izrael washingtoni nagykövetét. Tájékozott források szerint Richardson figyelmeztette a nagykövetet arra, hogy Izraelnek nem tesz jó szolgálatot, ha az érzelmeket olyan időpontban szítja fel amikor Nixon elnök Tel Avivnak az amerikai fegyverszállításokra vonatkozó kérését tanulmányozza. Richardson és Rabin találkozója mintegy két óra hosszat tartott. (MENA, AFP, AP) Az Egyesült Államok külügyminisztériuma után a brit diplomácia is „aggodalmának” adott hangot az Abu Zabal-i fémmű ellen elkövetett izraeli terrortámadás miatt. A Stewart külügyminiszter által aláírt dokumentum megragadta az alkalmat arra is, hogy a tűzszünet tiszteletben tartására hívja fel a háborúskodó feleket. Nagy- Britannia kormánya korábban értésre adta: azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom közös nyilatkozatban sürgesse a tűzszüneti vonalak helyreállítását. ( S-IT) Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD 1970. FEBRUÁR 14. SZOMBAT 3 Idegesség Washingtonban Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Bár Washington hivatalosan elítélte az Abu Zabal-i vasmű ellen intézett pusztító izraeli légitámadást, politikai megfigyelők szerint ez nem változtat lényegesen az Egyesült Államok és Izrael viszonyán. Az amerikai állásfoglalás az izraeli akcióval együtt említette a müncheni repülőtéri incidenst azzal a megjegyzéssel, hogy az Egyesült Államok „mindenfajta erőszakos cselekményt elítél”. Politikai megfigyelők azt sem tartják valószínűnek, hogy a bombázás negatívan befolyásolná Washington döntését az izraeli fegyverszállítási kérelmek elbírálása során. Az amerikai állásfoglalás pillanatnyilag az, hogy az „érdekelt felekre” kell befolyást gyakorolni a tűzszünet helyreállítása érdekében, de több hivatalos személyiség utalt arra, hogy a tűzszünetet „az EAK nyilvánította elsőként semmis- Rogers Nairobiba érkezett (UPI, AFP) Rogers amerikai külügyminiszter, aki három napot töltött Etiópiában, pénteken megérkezett afrikai körútjának negyedik állomására, Nairobiba. Elutazása előtt Addisz Abebában a repülőtéren adott rövid nyilatkozatában kijelentette: „A Hailé Szelasszié császárral és az etiópiai kormány más vezetőivel folytatott tárgyalások igen sikeresek voltak. A megbeszélések jó alapot szolgáltatnak a jövőbeni együttműködéshez.” Tito elnök távirata Tito jugoszláv elnök, aki jelenleg Nairobiban tartózkodik, részvéttáviratot küldött Nasszernek, s ebben felháborodását fejezte ki az Abu Zabal-i fémmű ellen intézett izraeli légitámadás miatt. Tito hangoztatta, hogy a barbár akció „minden tekintetben felidézi a II. világháborús náci magatartást. „Nehéz megfelelő szavakat találni a békés egyiptomi lakosság ellen elkövetett bűnös cselekmény elítélésére” — hangzik Tito elnök üzenete. Az egyiptomi külügyminisztérium pénteken utasította az EAK állandó ENSZ- képviselőjét, hogy tájékoztassa Vaham főtitkárt az egyiptomi ipari létesítmény ellen csütörtökön végrehajtott izraeli támadás részleteiről. A kairói külügyminisztérium felszólította ENSZ-képviselőjét, hogy a támadásról készített jegyzéket juttassa el a Biztonsági Tanács elnökének és tagállamainak is. U Thant pénteken sürgős tanácskozásra New Yorkba hívta Odd Bull tábornokot, a közel-keleti ENSZ-megfigyelők vezetőjét. A küszöbönálló U Thant—Odd Bull találkozóval kapcsolatban az ENSZ-főtitkár szóvivője az alábbi nyilatkozatot tette: „Mivel a Közel-Keleten, különösképpen pedig a Szuezi-csatorna övezetében a harci tevékenység erősödik, és a térségben gyakorlatilag semmibe veszik a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát, az Egyesült Nemzetek főtitkára sürgősen magához kérette Odd Bull tábornokot, a közel-keleti ENSZ-megfigyelők vezetőjét, hogy tanácskozzék vele a helyzetről.” Odd Bull valószínűleg ma utazik jeruzsálemi főhadiszállásáról New Yorkba. Tüntetés Kairóban Ünneplő tízezrek, konfetti- és virágeső fogadta pénteken Nasszer egyiptomi, Kadhafi líbiai és Numeiri szudáni elnök gépkocsiját, amely a kairói Kubbeh-palota és az Al Azhar-mecset közötti útszakaszon hajtott végig. „Harcolni akarunk, harcolni akarunk!” — hallatszott az egybeverődött szavalókórusok jelszava. 1967. június 10-e óta nem látott Kairó a péntekihez hasonló tömegmegmozdulást. Akkor Nasszer elnök lemondása elleni tiltakozásuk kifejezéseként, most pedig a csütörtöki barbár izraeli légitámadást elítélve és harci eltökéltségüket demonstrálva vonultak az egyiptomi főváros tömegei az utcára. Egyiptomi harci repülőgépek pénteken délután két hullámban támadták a Szuezi-csatorna keleti partvidékét. Az első bombázókötelék az Iszmaíliával szemben fekvő kulcsfontosságú útvonalat, valamint a térségben,levő izraeli állásokat támadta. A második támadóhullám a Szuezi-csatorna északi szektorát vette célba. Az ellenséges célpontokat ért bombatámadás nyomán robbanások hallatszottak és tüzek lángoltak fel. Az egyiptomi repülőgépek küldetésük befejeztével sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra.