Magyar Hírlap, 1970. február (3. évfolyam, 32-59. szám)
1970-02-21 / 52. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszernek 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap 3. ÉVFO LYAM, 52. SZÁM ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25, forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. POLITIKAI NAPILAP 1970. FEBRUÁR 21. SZOMBAT A közszolgá J jubileuma^^^ Jubilál a közalkalmazottak Szakszervezete. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Központi vezetősége ma délelőtt az Újvárosháza dísztermében ünnepi ülésen ad számot a szakszervezet negyedszázados tevékenységéről, méltatja azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a szocialista államapparátus kialakulásában a felszabadulástól napjainkig betöltött, s kíván betölteni a jövőben. Mint minden jubileum, ez is számos lehetőséget kínál a visszapillantásra, az összevetésre, a viszonyításra. A mai ünnepi ülés bizonyára sorra veszi ezeket. A társadalmi fejlődés tükrében elemzi az állami munka szakszervezeti eszközökkel való sokoldalú támogatását, azt a szolgálatot, amelyet a szakszervezet 150 ezres tagsága nap nap után vállal és becsülettel teljesít. Nem maradhat el annak érzékeltetése sem, hogy a mi körülményeink között mennyiben más a közszolgálatot teljesítők hivatása, rangja. S hogy gondolkodásban, felkészültségben mennyit emelkedett 25 év alatt ez a szakma a munkáshatalom szolgálatában, ami természetesen egyben önmaga szolgálatát is jelenti. Erről is, az erkölcsi és az anyagi megbecsülésől is - s még sok egyébről — nyilván szó esik a mai ülésen. De valamit e rövid méltatásban szeretnénk külön is kiemelni. Azt, ami magából a 25. évfordulóból önként kínálkozik: itt egy új összefogásról, a felszabadulással egyidős szakszervezetről van szó, olyanról, amilyet sem formájában, sem tartalmában nem lehetett elképzelni az úri Magyarországon. Hiszen gondoljuk csak meg: a munkás- és parasztva ilírók szemében a hajdan volt hivatalnok testesítette meg — s bizonyította is mindennap, minden órában — a kizsákmányolás minden rendű és rangú hatalmát. Még akkor is, ha tudtuk: az elnyomó társadalom roppant gépezetében egy-egy végrehajtó vagy kishivatalnok olykor csak picinyke fogaskerék volt... Az 1945-ös társadalmi sorsforduló azonban merőben új helyzetet teremtett a közalkalmazottak funkciójában is. Az addig a kizsákmányolók hatalmi eszközét képező állami apparátust felváltotta a szó valódi értelmében vett közszolgálati rendszer, olyan új típusú állami szervezet, amely immár a dolgozó milliók tényleges uralmának, a néphatalomnak szolgál, annak a vívmányait védi és fejleszti. Mindez olyannyira természetes és közismert, hogy külön méltatást, részletesebb indoklást aligha kíván. Napjaink közszolgálata együtt született az új Magyarországgal, együtt növekedett és erősödött vele a szocialista építés valamennyi szakaszában. Eredményeihez jelentős köze van a Közalkalmazottak Szakszervezetének, amely — immár negyedszázados tapasztalatok alapján — ma nem pusztán emlékezik, hanem olyan jubileumot ülhet, hogy azon biztonsággal meghatározhatja a jövőt is. S benne a legfontosabbat: a társadalmi igényből táplálkozó még teljesebb közszolgálatot, annak módszerbeli tökéletesítését, a pontosabb, gyorsabb, felelősségteljesebb ügyintézést. Az életünk fejlődését mindenben követő, ahhoz méltó magasrendű — s szakmai hozzáértéssel párosuló — hivatástudatot. Todor Zsivkov fogadta Péter Jánost A magyar külügyminiszter szófiai sajtóértekezlete Nagy Károly, az MTI szófiai tudósítója jelenti: Todor Zsivkov, BKP KB első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke péntek délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügyminisztert. A megbeszélésen részt vett Ivan Basev bolgár külügyminiszter, Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti és Roska István, Magyarország szófiai nagykövete. Todor Zsivkov és Péter János szívélyes, elvtársi beszélgetésén a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar nép felszabadulása 25. évfordulója megünneplésének előkészületeiről volt szó. Délután került sor a magyar külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletére. Aszen Nejkov, a külügyminisztérium sajtó- és kulturális osztályának vezetője üdvözölte a magyar külügyminisztert és a megjelenteket, majd Péter János rövid, bevezető nyilatkozatot tett. Egyebek között rámutatott: a tárgyalások sikeresek voltak, mint ahogy sikeres volt a Todor Zsivkovval és a Georgi Trajkovval folytatott megbeszélés is. „Nagyon elégedett vagyok a látogatással — mondotta Péter János —, és biztos vagyok abban, hogy a Magyar Népköztársaság vezető testületei örömmel fogadják majd beszámolómat.” Az MTI tudósítójának Magyarország és Bulgária kétoldalú együttműködéséről feltett kérdésére válaszolva a külügyminiszter kijelentette: „Főleg az ipari kooperáció területén vannak kiaknázatlan lehetőségei együttműködésünknek. Továbbá a szakosítás, a tudományos-műszaki együttműködés, a kultúra és a kölcsönös turizmus vonatkozásában mutatkoznak új lehetőségek. Kapcsolataink valóban nagyon jól fejlődnek, mégsem lehetünk elégedettek, tovább kell lépni...” Az európai biztonsági értekezlet témakörébe tartozó kérdésekre válaszolva Péter János hangsúlyozta: „A Varsói Szerződés tagállamai jó, alkalmas időpontban határozták el a budapesti felhívás kibocsátását. A nemzetközi viszonyok sok tényezője hat ma abba az irányba, hogy összeülhessen az európai biztonsági konferencia ... Kezdetben — folytatta Péter János — sokfelé volt idegenkedés és kétkedés a javaslattal szemben. A különböző kétoldalú tárgyalások során ez nagymértékben enyhült, az értekezleten való részvétel készsége egyre erősebb és általánosabb lett. Ma már kimondott ellenzője (Folytatása a 3. oldalon) 1968-ban tárcaközi bizottság alakult a számítástechnika fejlesztési programjának kidolgozására és végrehajtására, s mindenekelőtt a fejlesztés koncepciójának kialakítására. A munka menetéről dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a következőket mondta: — A fejlesztés koncepciója elkészült, amelynek lényege, hogy hazánk a számítástechnikai eszközök gyártásában, felhasználásában, a számítástechnikai kultúra terjesztésében viszonylag gyors és jelentős eredményeket érjen el. A reális tervezés, a hatékony gazdasági döntések előkészítése, a korszerű ügyvitel megteremtése ma már nélkülözhetetlenné teszi az elektronikus számítógépek alkalmazását. A magyar elektronikai és finommechanikai ipar alkalmas arra, hogy megfelelő beruházásokkal a számunkra kifizetődő eszközök gyártására felkészüljön, s kialakuljon hazánkban a számítástechnikai iparág. Jelenleg körülbelül 10—12 üzemünk foglalkozik számítástechnikai berendezések, műszerek előállításával. A koncepció szerint azonban szinte az egész híradástechnikának, műszeriparnak és finommechanikai iparnak ie kell kapcsolódnia ebbe a munkába. Arról természetesen nem lehet szó, hogy a korszerű számítás(Folytatása a 9. oldalon) ____________________________a . Elkészült a számítástérfmlffip&grm Dr. Jávor Ervin, az OT elnökhelyettese nyilatkozik MAGYAR-JUGOSZLÁV KULTURÁLIS KAPCSOLATOK (MTI) A jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) Mitja Ribicsics elnökletével csütörtökön megtárgyalta és jóváhagyta Jugoszláviának a Magyar Népköztár-sasággal fennálló kulturális kapcsolatainak helyzetét és e kapcsolatok továbbfejlesztésének programját. MOLNYIJA—1. (TASZSZ) A Szovjetunióban február 19-én felbocsátottak egy újabb Molnyija—1. típusú hírközlési szputnyikot. Rendeltetése, hogy biztosítsa a nagy távolságú rádió-, telefon- és távíró-összeköttetési rendszer további használatát, valamint a szovjet központi televízióadóállomás műsorának eljuttatását az Orbita-hálózat sarkvidéki, szibériai, távol-keleti és közép-ázsiai pontjaira. A beérkezett adatok szerint a szputnyik berendezése kifogástalanul működik. TITO ELUTAZOTT KENYÁBÓL (TASZSZ) Nyolcnapos kenyai látogatásának befejeztével Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök pénteken elutazott Nairobiból, Szudán fővárosába. A látogatásról kiadott közös közleményben a kenyai és a jugoszláv köztársasági elnök állást foglalt az el nem kötelezett országok értekezletének megtartása mellett és sürgette a gyarmati rendszer és a fajüldözés végleges megszüntetését Afrika déli részén. AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA (AP) Az Egyházak Világtanácsának végrehajtó bizottsága, amelynek öt nappal ezelőtt kezdődött genfi ülésszaka befejezéséhez közelekedik, felhívással fordult a vietnami háborúban részt vevő felekhez, hogy gyorsítsák meg a békére irányuló erőfeszítéseiket. Az Egyházak Világtanácsa sürgeti egy széles alapokon nyugvó nemzeti kormány megalakítását Saigonban úgy, hogy ez a kormány a legtöbb réteg bizalmát élvezze Dél-Vietnamban. A CGT NEM ÍRJA ALÁ (AFP) Csütörtökön, az éjszakai órákig tartottak a tárgyalások a vasutasokat képviselő szakszervezetek és a francia államvasutak igazgatósága között. A tárgyalásokon az igazgatóság némi engedményt tett. Ezt hat szakszervezet kielégítőnek tartotta, a CGT azonban elutasította. A CGT- hez tartozó francia vasutasszakszervezet péntek reggel kiadott közleményében felszólította tagjait, vegyék fel ismét a munkát. Hozzáfűzte azonban, hogy a csütörtökön előterjesztett megállapodás szövegét nem szándékozik aláírni. INDIA PERSPEKTÍVÁI (MTI) India gazdasági kilátásai jók — jelentette ki pénteken Giri elnök, az indiai parlament háromhónapos költségvetési ülésszakán mondott megnyitójában. A kormány eltökélt szándéka, hogy gyorsabb lépéseket tesz egy új demokratikus és szocialista társadalmi rend fejlesztéséért. India ipari termelése az elmúlt év során több mint 7 százalékkal emelkedett A fizetési mérleg kielégítő volt és határozottan jobbak az ipari perspektívák. A GYARMATOSÍTÁS ELLEN (TASZSZ) Ma, február 21-én az ifjúság és diákság kifejezésre juttatja nemzetközi szolidaritását a gyarmatosítás elleni küzdelemmel. A szolidaritási nappal kapcsolatban a Nemzetközi Diákszövetség titkársága felhívással fordult a világ diákjaihoz, juttassák kifejezésre, hogy támogatják a gyarmati rendszer, a faji és nemzeti elnyomás ellen küzdő népeket. ROGERS LAGOSI TÁRGYALÁSAI (Reuter) William Rogers amerikai külügyminiszter pénteken Lagosban zárt ajtók mögött tárgyalásokat kezdett Gowon nigériai államfővel. A tárgyalások idejére a hatóságok megerősítették az államfő rezidenciáját őrző biztonsági kordont. Rogers pénteken délután elhagyta Lagost és továbbrepült Accrába. Harriman: A vietnamizálás a háború elhúzása (AP) Az amerikai nukleáris kísérletek és a saigoni rezsimnek nyújtott támogatás akadályozza leginkább a vietnami béke helyreállítását — mondotta csütörtökön Averell Harriman. A 78 éves politikus, a párizsi amerikai küldöttség volt vezetője a pennsylvániai Betlehem városában tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a Nixon-féle „vietnamizálás” végeredményben a háború elhúzását szolgálja. Harriman azzal vádolta Nixont, hogy lefokozta a párizsi megbeszélések jelentőségét, amikor a távozó Henry Cabot- Lodge helyére nem nevezte ki az amerikai küldöttség új vezetőjét. (AFP) Amerikai B—52-es repülőgépek péntekre virradóan hat bevetésben bombázták a kambodzsai és laoszi határvidék közelében fekvő településeket. E támadások során csupán Ben Hot térségére 540 tonna bombát szórtak. Több burgonyára van szükség Országos termelői tanácskozás a Technika Házában Országos burgonyatermesztési tanácskozást rendezett pénteken a Technika Házában a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitójában utalt a növénytermesztés kiváló eredményeire, s hozzáfűzte, hogy burgonyából, sajnos nem megfelelő a fejlődés. Az ellátási gondokat csupán rendszeres importtal sikerült mérsékelni. A világon ma 1200 burgonyafajtát termesztenek — ezek 58 százaléka étkezési burgonya. A fogyasztók külföldön a sárga típusokat keresik, Magyarországon viszont a rózsa típusú burgonyák kedveltek elsősorban. A miniszterhelyettes elismerését fejezte ki két magyar nemesi főnek, Barsy Saroltának, és a már elhunyt Teichmann Vilmosnak, de hangsúlyozta, hogy még több korszerű fajták nemesítésére van szükség ahhoz, hogy az ország 160—180 ezer vagonnyi burgonyaigényét megfelelő színvonalon ki lehessen elégíteni. Ezután dr. Kőrincz József, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője tartotta meg beszámolóját a témáról. Bevezetőben elmondta, hogy a felszabadulást megelőző évekhez képest van ugyan némi javulás a burgonyatermesztésben, a hozamok azonban változatlanul gyengék, s ma már elfogadhatatlanok. Az utóbbi években többször is felvetődött a kérdés: nem volna-e célszerűbb szükségletünket hosszabb távon is importból fedezni? A minisztérium szakembereinek meggyőződése, hogy a lakosság étkezési burgonyaigényét lehetőleg hazai termésből kell kielégíteni. (Folytatása a 9. oldalon)