Magyar Hírlap, 1970. február (3. évfolyam, 32-59. szám)

1970-02-21 / 52. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonsze­rnek 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Magyar Hírlap 3. É­V­F­O L­Y­A­M, 52. S­Z­Á­M ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. PO­LIT­I­KAI NAPI­LAP 1970. FEBRUÁR 21. SZOMBAT A közszolgá J jubileuma^^^ Jubilál a közalkalmazottak Szakszer­vezete. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Központi vezetősége ma dél­előtt az Újvárosháza dísztermében ün­nepi ülésen ad számot a szakszervezet negyedszázados tevékenységéről, mél­tatja azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a szocialista államapparátus ki­alakulásában a felszabadulástól nap­jainkig betöltött, s kíván betölteni a jö­vőben. Mint minden jubileum, ez is számos lehetőséget kínál­ a visszapillantásra, az összevetésre, a viszonyításra. A mai ün­nepi ülés bizonyára sorra veszi ezeket. A társadalmi fejlődés tükrében elemzi az állami munka szakszervezeti eszkö­zökkel való sokoldalú támogatását, azt a szolgálatot, amelyet a szakszervezet 150 ezres tagsága nap nap után vállal és becsülettel teljesít. Nem maradhat el annak érzékelteté­se sem, hogy a mi körülményeink kö­zött mennyiben más a közszolgálatot teljesítők hivatása, rangja. S hogy gon­dolkodásban, felkészültségben mennyit emelkedett 25 év alatt ez a szakma a munkáshatalom szolgálatában, ami ter­mészetesen egyben önmaga szolgálatát is jelenti. Erről is, az erkölcsi és az anyagi meg­becsülés­ől is - s még sok egyébről — nyilván szó esik a mai ülésen. De vala­mit e rövid méltatásban szeretnénk kü­lön is kiemelni. Azt, ami magából a 25. évfordulóból önként kínálkozik: itt egy új összefogás­ról, a felszabadulással egyidős szak­­szervezetről van szó, olyanról, amilyet sem formájában, sem tartalmában nem lehetett elképzelni az úri Magyarorszá­gon. Hiszen gondoljuk csak meg: a munkás- és parasztva ilírók szemében a hajdan volt hivatalnok testesítette meg — s bizonyította is mindennap, minden órában — a kizsákmányolás minden rendű és rangú hatalmát. Még akkor is, ha tudtuk: az elnyomó társadalom rop­pant gépezetében egy-egy végrehajtó vagy kishivatalnok olykor csak picinyke fogaskerék volt... Az 1945-ös társadalmi sorsforduló azonban merőben új helyzetet teremtett a közalkalmazottak funkciójában is. Az addig a kizsákmányolók hatalmi eszközét képező állami apparátust felváltotta a szó valódi értelmében vett közszolgálati rendszer, olyan új típusú állami szerve­zet, amely immár a dolgozó milliók tény­leges uralmának, a néphatalomnak szol­gál, annak a vívmányait védi és fejleszti. Mindez olyannyira természetes és köz­ismert, hogy külön méltatást, részlete­sebb indoklást aligha kíván. Napjaink közszolgálata együtt szüle­tett az új Magyarországgal, együtt nö­vekedett és erősödött vele a szocialista építés valamennyi szakaszában. Ered­ményeihez jelentős köze van a Közal­kalmazottak Szakszervezetének, amely — immár negyedszázados tapasztalatok alapján — ma nem pusztán emlékezik, hanem olyan jubileumot ülhet, hogy azon biztonsággal meghatározhatja a jövőt is. S benne a legfontosabbat: a társa­dalmi igényből táplálkozó még telje­sebb közszolgálatot, annak módszerbeli tökéletesítését, a pontosabb, gyorsabb, felelősségteljesebb ügyintézést. Az éle­tünk fejlődését mindenben követő, ah­hoz méltó magasrendű — s szakmai hoz­záértéssel párosuló — hivatástudatot. Todor Zsivkov fogadta Péter Jánost A magyar külügyminiszter szófiai sajtóértekezlete Nagy Károly, az MTI szófiai tudósító­ja jelenti: Todor Zsivkov, BKP KB első tit­kára, a bolgár minisztertanács elnöke péntek délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János kül­ügyminisztert. A megbeszélésen részt vett Ivan Basev bolgár külügyminiszter, Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti és Roska István, Magyarország szófiai nagy­követe. Todor Zsivkov és Péter János szívélyes, elvtársi beszélgetésén a két ország kap­csolatairól és nemzetközi kérdésekről, va­lamint a magyar nép felszabadulása 25. évfordulója megünneplésének előkészü­leteiről volt szó. Délután került sor a magyar külügy­miniszter nagy érdeklődéssel várt sajtó­­értekezletére. Aszen Nejkov, a külügy­minisztérium sajtó- és kulturális osztá­lyának vezetője üdvözölte a magyar kül­ügyminisztert és a megjelenteket, majd Péter János rövid, bevezető nyilatkozatot tett. Egyebek között rámutatott: a tárgya­lások sikeresek voltak, mint ahogy sike­res volt a Todor Zsivkovval és a Georgi Trajkovval folytatott megbeszélés is. „Na­gyon elégedett vagyok a látogatással — mondotta Péter János —, és biztos va­gyok abban, hogy a Magyar Népköztár­saság vezető testületei örömmel fogadják majd beszámolómat.” Az MTI tudósítójának Magyarország és Bulgária kétoldalú együttműködéséről feltett kérdésére válaszolva a külügymi­niszter kijelentette: „Főleg az ipari ko­operáció területén vannak kiaknázatlan lehetőségei együttműködésünknek. To­vábbá a szakosítás, a tudományos-műsza­ki együttműködés, a kultúra és a kölcsö­nös turizmus vonatkozásában mutatkoz­nak új lehetőségek. Kapcsolataink való­ban nagyon jól fejlődnek, mégsem lehe­tünk elégedettek, tovább kell lépni...” Az európai biztonsági értekezlet téma­körébe tartozó kérdésekre válaszolva Pé­ter János hangsúlyozta: „A Varsói Szer­ződés tagállamai jó, alkalmas időpontban határozták el a budapesti felhívás kibo­csátását. A nemzetközi viszonyok sok té­nyezője hat ma abba az irányba, hogy összeülhessen az európai biztonsági kon­ferencia ... Kezdetben — folytatta Péter János — sokfelé volt idegenkedés és két­kedés a javaslattal szemben. A különböző kétoldalú tárgyalások során ez nagymér­tékben enyhült, az értekezleten való rész­vétel készsége egyre erősebb és általáno­sabb lett. Ma már kimondott ellenzője (Folytatása a 3. oldalon) 1968-ban tárcaközi bizottság alakult a számítástechnika fejlesztési programjá­nak kidolgozására és végrehajtására, s mindenekelőtt a fejlesztés koncepciójá­nak kialakítására. A munka menetéről dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a következőket mondta: — A fejlesztés koncepciója elkészült, amelynek lényege, hogy hazánk a számí­tástechnikai eszközök gyártásában, fel­­használásában, a számítástechnikai kul­túra terjesztésében viszonylag gyors és jelentős eredményeket érjen el. A reális tervezés, a hatékony gazdasági döntések előkészítése, a korszerű ügyvitel megte­remtése ma már nélkülözhetetlenné teszi az elektronikus számítógépek alkalmazá­sát.­­ A magyar elektronikai és finom­­mechanikai ipar alkalmas arra, hogy megfelelő beruházásokkal a számunkra kifizetődő eszközök gyártására felkészül­jön, s kialakuljon hazánkban a számítás­technikai iparág.­­ Jelenleg körülbelül 10—12 üzemünk foglalkozik számítástechnikai berendezé­sek, műszerek előállításával. A koncepció szerint azonban szinte az egész híradás­­technikának, műszeriparnak és finom­­mechanikai iparnak i­e kell kapcsolódnia ebbe a munkába. Arról természetesen nem lehet szó, hogy a korszerű számí­tás­(Folytatása a 9. oldalon) _______­_____________________a . Elkészült a számítástérfmlffip&grm Dr. Jávor Ervin, az OT elnökhelyettese nyilatkozik MAGYAR-JUGOSZLÁV KULTURÁLIS KAPCSOLATOK (MTI) A jugoszláv szövet­ségi végrehajtó tanács (kor­mány) Mitja Ribicsics elnök­letével csütörtökön megtár­gyalta és jóváhagyta Jugoszlá­viának a Magyar Népköztár-­­sasággal fennálló kulturális kapcsolatainak helyzetét és e kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek programját. MOLNYIJA—1. (TASZSZ) A Szovjetunióban február 19-én felbocsátottak egy újabb Molnyija—1. típusú hírközlési szputnyikot. Rendel­tetése, hogy biztosítsa a nagy távolságú rádió-, telefon- és távíró-összeköttetési rendszer további használatát, valamint a szovjet központi televízió­adóállomás műsorának eljut­tatását az Orbita-hálózat sark­vidéki, szibériai, távol-keleti és közép-ázsiai pontjaira. A beérkezett adatok szerint a szputnyik berendezése kifo­gástalanul működik. TITO ELUTAZOTT KENYÁBÓL (TASZSZ) Nyolcnapos kenyai látogatásának befejeztével Jo­­szip Broz Tito jugoszláv köztár­sasági elnök pénteken elutazott Nairobiból, Szudán fővárosá­ba. A látogatásról kiadott kö­zös közleményben a kenyai és a jugoszláv köztársasági elnök állást foglalt az el nem köte­lezett országok értekezletének megtartása mellett és sürgette a gyarmati rendszer és a faj­üldözés végleges megszünteté­sét Afrika déli részén. AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA (AP) Az Egyházak Világta­nácsának végrehajtó bizott­sága, amelynek öt nappal ez­előtt kezdődött genfi üléssza­ka befejezéséhez közelekedik, felhívással fordult a vietnami háborúban részt vevő felek­hez, hogy gyorsítsák meg a bé­kére irányuló erőfeszítéseiket. Az Egyházak Világtanácsa sürgeti egy széles alapokon nyugvó nemzeti kormány meg­alakítását Saigonban úgy, hogy ez a kormány a legtöbb réteg bizalmát élvezze Dél-Vietnam­­ban. A CGT NEM ÍRJA ALÁ (AFP) Csütörtökön, az éj­szakai órákig tartottak a tár­gyalások a vasutasokat képvi­selő szakszervezetek és a fran­cia államvasutak igazgatósága között. A tárgyalásokon az igazgatóság némi engedményt tett. Ezt hat szakszervezet ki­elégítőnek tartotta,­­ a CGT azonban elutasította. A CGT- hez tartozó francia vasutas­szakszervezet péntek reggel kiadott közleményében felszó­lította tagjait, vegyék fel is­mét a munkát. Hozzáfűzte azonban, hogy a csütörtökön előterjesztett megállapodás szövegét nem szándékozik alá­írni. INDIA PERSPEKTÍVÁI (MTI) India gazdasági kilá­tásai jók — jelentette ki pén­teken Giri elnök, az indiai parlament háromhónapos költ­ségvetési ülésszakán mondott megnyitójában. A kormány el­tökélt szándéka, hogy gyor­sabb lépéseket tesz egy új de­mokratikus és szocialista tár­sadalmi rend fejlesztéséért. India ipari termelése az el­múlt év során több mint 7 százalékkal emelkedett A fi­zetési mérleg kielégítő volt és határozottan jobbak az ipari perspektívák. A GYARMATOSÍTÁS ELLEN (TASZSZ) Ma, február 21-én az ifjúság és diákság kifeje­zésre juttatja nemzetközi szo­lidaritását a gyarmatosítás el­leni küzdelemmel. A szolidari­tási nappal kapcsolatban a Nemzetközi Diákszövetség tit­kársága felhívással fordult a világ diákjaihoz, juttassák ki­fejezésre, hogy támogatják a gyarmati rendszer, a faji és nemzeti elnyomás ellen küzdő népeket. ROGERS LAGOSI TÁRGYALÁSAI (Reuter) William Rogers amerikai külügyminiszter pén­teken Lagosban zárt ajtók mö­gött tárgyalásokat kezdett Go­­won nigériai államfővel. A tárgyalások idejére a hatósá­gok megerősítették az államfő rezidenciáját őrző biztonsági kordont. Rogers pénteken dél­után elhagyta Lagost és to­vábbrepült Accrába. Harriman: A vietnamizálás a háború elhúzása (AP) Az amerikai nukleáris kísérletek és a saigoni rezsimnek nyújtott támoga­tás akadályozza leginkább a vietnami béke helyreállítását — mondotta csütör­tökön Averell Harriman. A 78 éves politikus, a párizsi amerikai küldöttség volt vezetője a pennsylvániai Betlehem városában tartott sajtóérte­kezletén hangsúlyozta, hogy a Nixon-féle „vietnamizálás” végeredményben a há­ború elhúzását szolgálja. Harriman azzal vádolta Nixont, hogy lefokozta a párizsi megbeszélések jelentő­ségét, amikor a távozó Henry Cabot- Lodge helyére nem nevezte ki az ameri­kai küldöttség új vezetőjét. (AFP) Amerikai B—52-es repülőgépek péntekre virradóan hat bevetésben bom­bázták a kambodzsai és laoszi határvidék közelében fekvő településeket. E táma­dások során csupán Ben Hot térségére 540 tonna bombát szórtak. Több burgonyára van szükség Országos termelői tanácskozás a Technika Házában Országos burgonyatermesztési tanács­kozást rendezett pénteken a Technika Házában a Mezőgazdasági­ és Élelmezés­­ügyi Minisztérium, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitójában utalt a növénytermesztés kiváló eredményeire, s hozzáfűzte, hogy burgonyából, sajnos nem megfelelő a fejlődés. Az ellátási gondo­kat csupán rendszeres importtal sikerült mérsékelni. A világon ma 1200 burgonya­fajtát termesztenek — ezek 58 százaléka étkezési burgonya. A fogyasztók külföl­dön a sárga típusokat keresik, Magyar­­országon viszont a rózsa típusú burgo­nyák kedveltek elsősorban. A miniszter­­helyettes elismerését fejezte ki két ma­gyar nemesi főnek, Barsy Saroltának, és a már elhunyt Teichmann Vilmosnak, de hangsúlyozta, hogy még több korszerű fajták nemesítésére van szükség ahhoz, hogy az ország 160—180 ezer vagonnyi burgonyaigényét megfelelő színvonalon ki lehessen elégíteni. Ezután dr. Kőrincz József, a MÉM ter­melési és műszaki fejlesztési főosztá­lyának vezetője tartotta meg beszámoló­ját a témáról. Bevezetőben elmondta, hogy a felszabadulást megelőző évekhez képest van ugyan némi javulás a burgo­nyatermesztésben, a hozamok azonban változatlanul gyengék, s ma már elfogad­hatatlanok. Az utóbbi években többször is felvetődött a kérdés: nem volna-e célsze­rűbb szükségletünket hosszabb távon is importból fedezni? A minisztérium szak­embereinek meggyőződése, hogy a lakos­ság étkezési burgonyaigényét lehetőleg hazai termésből kell kielégíteni. (Folytatása a 9. oldalon)

Next