Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-28 / 87. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD 1970. MÁRCIUS 28. SZOMBAT 3 Kambodzsában kihirdették a rendkívüli állapotot Megmozdulások Szihanuk mellett (AFP, Reuter, AP) Nyugati hírügynök­ségek dél-vietnami és francia légitársasá­goktól kapott értesüléseikre hivatkozva, közlik, hogy pénteken hajnalban lezárták Kambodzsa repülőtereit a nemzetközi lé­giforgalom elöl. A UPI hongkongi tudósí­tója arról számol be, hogy pénteken reg­gel nem sikerült telefonösszeköttetést lé­tesítenie Phnom Penhben akkreditált kol­légájával; ennek alapján a hírügynöksé­gek nem tartják kizártnak, hogy megsza­kadt a kambodzsai főváros telefonössze­köttetése a külvilággal. Az AFP francia hírügynökség saigoni diplomáciai körökre hivatkozva azt írja, hogy Kambodzsa két északkeleti tartomá­nya bejelentette: teljes támogatásáról biz­tosítja Szihanuk herceget. A Phnom Penh-i rádió Saigonban le­hallgatott adása szerint csütörtökön este Szihanuk-barát tüntetés volt Kompong Cham tartományban. A rádió felszólítot­ta a lakosságot, hogy ne hallgasson a „tüntetők propagandájára”. Az új kormányzat számára igen sú­lyossá vált a helyzet a fővárostól alig 20 kilométerre délnyugatra levő Koh Ky városában is, ahová pénteken Phnom Penhből harckocsikat vezényeltek. Egyes jelentések szerint a városban szabályos utcai harcok törtek ki és ezek során leg­alább tíz személy életét vesztette. A legújabb események hatására Cheng Heng ideiglenes államfő kihirdette a rendkívüli állapotot. Ugyanakkor Phnom Penhben a polgármester 18 óra és reg­gel 6 óra között megtiltotta a járműfor­galmat, hogy a kormányzat elleni eset­leges akcióknak elejét vegye. Ngo Thuyen, a VDK pekingi nagyköve­te, pénteken a nemzetközi sajtó tudósítói­nak kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a kambodzsai államcsíny, amely az indokínai népek elleni amerikai összees­küvés, része, kétségkívül negatív hatást fog gyakorolni a Vietnamról tárgyaló pá­rizsi értekezletre. Dél-Vietnam Amerikai támadások több tartományban (AFP, AP) Amerikai B—52 nehéz-­ bombázók pénteken a kambodzsai ha­tár közelében tévedésből bombákat szór­tak Chau Doc tartományban egy dél­vietnami tanyára. Tizenkét polgári sze­mély megsebesült, három közülük sú­lyosan — jelentette a saigoni amerikai parancsnokság, amely az ügyben megin­dította a vizsgálatot. A saigoni amerikai parancsnokság szóvivőjének az elmúlt 24 óráról szóló hadijelentéséből kitűnik, hogy a legtöbb akcióra a kambodzsai határ vidékén ke­rült sor. A szóvivő beszámolt arról, hogy Taj Ninh tartományi székhelytől 40 kilométerrel észak­nyugatra, a kam­bodzsai határtól mindössze öt kilométer­re egy amerikai hadosztály folytatott 8 órás csatát a dél-vietnami szabadsághar­cosokkal. A saigoni kormányzat csapatai pén­teken a szabadságharcosok­, vívott he­ves harcok közben Saigontól 170 kilo­méterre mintegy három kilométer mély­ségben benyomultak kambodzsai terü­letre. Dél-Vietnam északi részében, Da Nang térségében a partizánok éjszaka tüzérsé­gi támadást indítottak az amerikai ha­ditengerészet egyik páncélos oszlopa el­len. Egy mások partizánalakulat a hír­hedt Americal Division egyik éjszakai táborhelyét támadta meg. Újabb hírek érkeztek a polgári ellen­állás frontjáról is: 25 000 saigoni egyete­mi hallgató pénteken megkezdte az elő­adások kétnapos bojkottját. A bojkott a diákok kormányellenes tiltakozó mozgal­mának része. Manescu beszéde nemzetközi kérdésekről (MTI) Péntek délben befejeződött a román nagy nemzetgyűlés háromnapos tavaszi ülésszaka. A negyedik napirendi pont értelmében a pénteki ülésen Cor­nelia Manescu külügyminiszter tartott expozét a Román Szocialista Köztársaság 1969-ben kifejtett nemzetközi tevékeny­ségéről. Beszédének bevezető részében Manescu hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikája a belpolitikával dialektikus egységben fejlődve a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítését szolgálja. A párt és állam által következetesen folytatott po­litika szellemében Románia a X. párt­­kongresszus által kitűzött feladatok ér­telmében hozzájárult a valamennyi állammal való együttműködési kapcsola­tok kibővítéséhez. Kifejtette, hogy Románia külpolitikájá­nak középpontjába az összes szocialista államokkal való barátságot, testvéri szö­vetséget és sokoldalú együttműködést állítva, nagyfokú tevékenységet fejtett ki, hogy elmélyítse és kibővítse a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kap­csolatokat a szocialista államokkal. Ezt a célt szolgálták a különböző szintű két- és többoldalú találkozók. Manescu kiemelte azoknak a találko­zóknak jelentőségét, amelyeket Ceausescu és Maurer a múlt évben Brezsnyevvel, Kosziginnal, Gomulkával és Cyrankie­­­wiczcsel bonyolított le. Szólt azokról az érintkezésekről és megbeszélésekről is, amelyek más szocialista országok — köz­tük hazánk — és Románia különböző szintű képviselői között voltak 1969-ben. Elmondotta, az Albán Népköztársa­sággal Románia kapcsolatai a kölcsönös megértés szellemében fejlődtek és meg­vannak a lehetőségek további bővítésük­re. Fejlődtek a kapcsolatok a Kínai Nép­­köztársasággal is. A múlt év őszén Maurer miniszterelnök Pekingben Csou En-laj­­jal és más vezetőkkel tárgyalásokat foly­tatott a két országban folyó szocialista építés, a kétoldalú kapcsolat­ok fejleszté­se és a nemzetközi helyzet kérdéseiről. A szocialista államokkal való kapcsola­tok fejlesztése jogi kereteinek további tökéletesítése érdekében a román kor­mány 75 új együttműködési szerződést kötött a legkülönbözőbb területeken. Ro­mánia a KGST tagjaként részt vesz a gazdasági együttműködés és kooperáció bővítésében. A Varsói Szerződés keretein belül fejleszti katonai együttműködését a tagállamokkal. A szocialista országok közötti véle­ményeltérésekkel kapcsolatban kijelentet­te: Mélységes meggyőződésünk, hogy a szocialista országok, amelyeket az ideoló­gia és a célok közössége egyesít, az elv­társi segítségnyújtás elveire alapozva le­győzi a jelenlegi nehézségeket. A kölcsö­nös megértés és sokoldalú együttműkö­dés példáját nyújthatják valamennyi népnek, ezáltal kedvezőbb és mélyebb hatást gyakorolhatnak a nemzetközi kap­csolatok fejlődésére. Mint mondotta, a békés egymás mellett élés szellemében a román kormány síkraszáll a politikai­gazdasági kapcsolatok bővítésére. Az európai biztonsági konferencia elő­készítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy azon valamennyi európai országnak mindenfajta megkülönböztetés nélkül részt kell vennie. Üdvözölte több szocia­lista ország tárgyalásait az NSZK-val, mert azok a fennálló határok és az NDK elismeréséhez vezethetnek. Ezt követően arról beszélt, hogy némely arab ország és Románia közötti múlt évi zavaró mo­mentumok után jelenleg megvannak a feltételek a kapcsolatok normalizálásá­hoz. Elítélte a közel-keleti katonai akciók fokozódását. T­udomány­os-műszaki szimpozion Moszkvában befejezte munkáját a tu­dományos-műszaki fejlődés előrejelzésé­nek módszertani kérdéseivel foglalkozó szimpozion. A szimpozionon , amelyet a KGST tudományos és műszaki kutatá­sokat koordináló állandó bizottsága hatá­rozata alapján tartottak meg, a KGST- tagországokból és Jugoszláviából több mint 350 tudós és szakember vett részt. Az európai biztonsági konferencia jótékony hatással lehetne Ciprusra Kiprianu külügyminiszter nyilatkozata a Magyar Hírlapnak Szpirosz Achilles Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere, Nicosiában, a külügyminisztérium épületében fogadta lapunk munkatársát, Pálfi Viktort, és vála­szolt kérdéseire. Kiprianu, aki 1932-ben született, Limasszolban, egy görög kereskedő kilencedik gyer­mekeként, már gimnazista korában magára vonta Makariosz érsek figyelmét, aki elő­ször magántitkárává, majd londoni képviselőjévé tette. Kiprianu ott szerzett jogi dip­lomát is. Kezdettől fogva részt vett a brit gyarmatosítók ellen küzdő ciprusi függet­lenségi mozgalomban, és ott volt az 1959. évi tárgyalásokon, amelyek a Ciprusi Köz­társaság kikiáltásához vezettek. Ezt követően Makariosz elnök először igazságügy-mi­niszterré, majd rövidesen külügyminiszterré nevezte ki. Alább közöljük munkatársunk kérdéseit és a ciprusi külügyminiszter válaszait. — Miniszter úr, hogyan viszonyult a Ciprusi Köztársaság kormánya az összeurópai biztonsá­gi konferencia gondolatához és miben látja e konferencia hasznát Ciprus szempontjából? — Ciprus elvileg támogatja egy euró­pai biztonsági értekezlet összehívásának a gondolatát. Úgy véljük azonban, ahhoz, hogy egy ilyen konferencia pozitív ered­ményeket is érjen el, szükség van a talaj előzetes jó előkészítésére s ebből a mun­kából minden érintett országnak alaposan ki kell vennie a részét. Természetes, hogy az ezen a konferencián elért bármilyen előrehaladás jótékony hatású következ­ményekkel járna Ciprusra nézve is. — Milyen érdekek diktálják a szigetország ismert el nem kötelezettségi politikáját? — Ciprus kezdettől fogva abban a meg­győződésben követi az el nem kötelezett­ség politikáját, hogy az nemcsak objek­tíve helyes, hanem az ország érdekeivel is megegyezik. Meggyőződésünk, hogy kormányunk éppen el nem kötelezettségi politikája által képes a legjobban szol­gálni országunk érdekeit. Ebben a stá­diumban tehát nem lenne helyénvaló az idevágó specifikus esetek felsorolása. Ál­talánosságban azonban megmondhatom: azzal, hogy az el nem kötelezettség poli­tikájának bázisát alkotó elveket minden esetben következetesen támogatjuk, több joggal várhatjuk el egy sor országtól ugyanezen elvek alkalmazásának a támo­gatását a mi esetünkben is.­­ Mi jellemzi leginkább Ciprus jelenlegi belső helyzetét, s milyen veszélyeket rejt ma­gában egyes jobboldali csoportok mostanában fokozódó terrorista tevékenysége? — Bízunk abban, hogy a legutóbbi tra­gikus események ellenére ellenőrizhetjük a helyzetet, s Makariosz elnök és kormá­nya képes lesz folytatni a Ciprus előtt álló problémák békés megoldását célzó politikáját. Ami kérdésének második, az illegális tevékenységre utaló részét illeti, való igaz, hogy Cipruson egy idő óta bi­zonyos illegális csoportok törvénytelen te­vékenységet folytatnak. A kormány azon­ban bízik abban, hogy ura tud maradni a helyzetnek s ennek érdekében el van szánva minden szükséges lépés és intéz­kedés megtételére. — Földrajzi helyzeténél fogva Ciprus nem maradhat közömbös a Közel-Kelet térségében kialakuló semmilyen új fejlemény iránt sem. Hogyan értékeli kormánya az izraeli katonai eszkaláció nyomán előállott helyzetet? — Természetes, hogy mi fokozott figye­lemmel kísérjük a közel-keleti fejlemé­nyeket. Nagy aggodalommal szemléljük a helyzet állandó romlását ebben a térség­ben. Hiszünk abban, hogy a közel-keleti válság csakis békés eszközökkel oldható meg, s ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy a magunk részéről tel­jes mértékben támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­nak az alkalmazását. Figyelembe véve a krízis egész hátterét, valamint a jelenlegi realitásokat, meg vagyunk győződve, hogy a mostani körülmények között a Biztonsági Tanács említett határozata biz­tosíthatja a legjobb megoldást. A nagy­hatalmaknak ugyancsak minden tőlük telhető támogatást meg kell adniuk azok­nak az ENSZ-kezdeményezéseknek, ame­lyek a BT-határozat megvalósítását cé­lozzák. Az időfaktor lényeges. Az idő pe­dig itt senkinek, még a békének sem dol­gozik. * — Magyarország és Ciprus kis országok s földrajzilag távol esnek egymástól. Ilyen kö­rülmények között milyennek látja a baráti együttműködés fejlesztésének perspektíváit? — Magyarország és Ciprus baráti kap­csolatai kielégítő módon fejlődnek. Főleg abban látom a perspektívát, hogy még számos lehetőség van e kapcsolatok és a két ország közötti együttműködés további elmélyítésére. Újabb fegyveres összecsapás Bejrútban (MEN­A, AFP) Pénteken hajnalban újabb összecsapásra került sor Bejrút déli külvárosában a palesztinai felszabadítási mozgalom tagjai és libanoni fegyveres ál­lampolgárok között. Egy libanoni kormányszóvivő közlése szerint pénteken reggel a biztonsági erők is beavatkoztak az utcai harcokba. A lö­völdözés négy órán át tartott és négy ha­lálos, továbbá hat sebesült áldozatot kö­vetelt. Az utcai csatározásokban a gerillák foglyokat is ejtettek, de ezeket a palesz­tinai fegyveres harc parancsnokságának intézkedésére szabadon engedték. Hasonló megmozdulásra került sor dél­után Bejrút üzleti negyedében. Gemayel munkaügyi miniszter, aki egy­ben a falangista párt vezére is, felkereste Dzsumblatt belügyminisztert és Karami miniszterelnököt, hogy megvizsgálják a helyzetet. Csütörtökön este több mint négyórás ülést tartott a libanoni kormány Heleu el­nök vezetésével. Az ülésen az „elmúlt na­pok sajnálatos eseményeit” vitatták meg. Luns Ammanból Kairóba utazott Joseph Luns holland külügyminiszter kétnapos jordániai látogatása befejeztével csütörtökön este Ammanban sajtóérte­kezletet tartott. Kijelentette hogy vállal­ná a közvetítő szerepét a közel-keleti konfliktusban érdekelt államok között, ha működéséhez jó alapot találna. A holland külügyminiszter ammani lá­togatása befejeztével pénteken Kairóba érkezett. A repülőtéren a vendéget Riad egyiptomi külügyminiszter és Hollandia kairói nagykövete fogadta. Luns érkezésekor adott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kö­zel-keleti helyzet a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatai óta mit sem változott. Közlemény Péter János látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) tok kialakítását. Ez egyben az egyetlen út a NATO érintkezési vonalán, hogy a bé­ke és a biztonság megszilárduljon. Mindkét fél kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyen­jogúságon alapuló nemzetközi jogi kap­csolatok döntő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ezzel megszű­nik egyik lényeges akadálya anak, hogy minden európai ország egyenjogú, s a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatokat vegyen fel egymással. Mindkét fél elítélte az USA vietnami agresszióját és az utóbbi időben Laoszban erősödő amerikai beavatkozást, ami Dél­­kelet-Ázsiában a konfliktus kiszélesedé­séhez vezet. Ugyanígy elítélték az izraeli imperialista agresszió folytatását és kiéle­zését az arab államok és népek ellen. A tárgyaló felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az államaik közötti kap­csolatok eredményesen fejlődnek. A két miniszter megállapodott abban, hogy rendszeresen tovább folytatják a külpolitikai problémákkal kapcsolatos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfogadta a magyar külügymi­niszter meghívását a Magyar Népköztár­saságban teendő hivatalos látogatásra. Monstre per Athénban (Reuter, AFP) Az athéni katonai bíró­ság pénteken megkezdte 35 neves sze­mélyiség perének tárgyalását. A vádlot­tak valamennyien értelmiségiek — egye­temi tanárok, jogászok, nyugalmazott ka­tonatisztek —, a rendszer megdöntésére szőtt összeesküvéssel vádolják őket. Megfigyelők szerint ez a legnagyobb szabású per azóta, hogy 1967 áprilisá­ban a hadsereg magához ragadta a ha­talmat. A vád és a védelem összesen mintegy száz tanút vonultat fel. Ezúttal jelent meg első ízben közönség előtt Panayotis Kanellopulosz volt mi­niszterelnök, akinek kormányát a kato­nai junta 1967 áprilisában megdöntötte. ♦ (MTI) A Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén megtartott ba­ráti hangulatú ünnepség keretében Mar­jai József nagykövet átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a jugoszláv néphadsereg hazánk felszaba­dításában részt vett egyes kiemelkedő parancsnokainak és katonáinak a felsza­badulás 25. évfordulója alkalmából ado­mányozott kitüntetéseiét. ♦ (MTI) Kocsis Vilmos kijevi főkonzul Ungváron átadta a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa által adományozott tanácsköztársasági emlékérmeket az 1919-es Tanácsköztársaság Kárpáton túlon élő 53 veterán harcosának. ♦ (TASZSZ) Pénteken a Szovjetunió­ban felbocsátották a Kozmosz—328. mű­holdat.

Next