Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1970-03-28 / 87. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD 1970. MÁRCIUS 28. SZOMBAT 3 Kambodzsában kihirdették a rendkívüli állapotot Megmozdulások Szihanuk mellett (AFP, Reuter, AP) Nyugati hírügynökségek dél-vietnami és francia légitársaságoktól kapott értesüléseikre hivatkozva, közlik, hogy pénteken hajnalban lezárták Kambodzsa repülőtereit a nemzetközi légiforgalom elöl. A UPI hongkongi tudósítója arról számol be, hogy pénteken reggel nem sikerült telefonösszeköttetést létesítenie Phnom Penhben akkreditált kollégájával; ennek alapján a hírügynökségek nem tartják kizártnak, hogy megszakadt a kambodzsai főváros telefonösszeköttetése a külvilággal. Az AFP francia hírügynökség saigoni diplomáciai körökre hivatkozva azt írja, hogy Kambodzsa két északkeleti tartománya bejelentette: teljes támogatásáról biztosítja Szihanuk herceget. A Phnom Penh-i rádió Saigonban lehallgatott adása szerint csütörtökön este Szihanuk-barát tüntetés volt Kompong Cham tartományban. A rádió felszólította a lakosságot, hogy ne hallgasson a „tüntetők propagandájára”. Az új kormányzat számára igen súlyossá vált a helyzet a fővárostól alig 20 kilométerre délnyugatra levő Koh Ky városában is, ahová pénteken Phnom Penhből harckocsikat vezényeltek. Egyes jelentések szerint a városban szabályos utcai harcok törtek ki és ezek során legalább tíz személy életét vesztette. A legújabb események hatására Cheng Heng ideiglenes államfő kihirdette a rendkívüli állapotot. Ugyanakkor Phnom Penhben a polgármester 18 óra és reggel 6 óra között megtiltotta a járműforgalmat, hogy a kormányzat elleni esetleges akcióknak elejét vegye. Ngo Thuyen, a VDK pekingi nagykövete, pénteken a nemzetközi sajtó tudósítóinak kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a kambodzsai államcsíny, amely az indokínai népek elleni amerikai összeesküvés, része, kétségkívül negatív hatást fog gyakorolni a Vietnamról tárgyaló párizsi értekezletre. Dél-Vietnam Amerikai támadások több tartományban (AFP, AP) Amerikai B—52 nehéz- bombázók pénteken a kambodzsai határ közelében tévedésből bombákat szórtak Chau Doc tartományban egy délvietnami tanyára. Tizenkét polgári személy megsebesült, három közülük súlyosan — jelentette a saigoni amerikai parancsnokság, amely az ügyben megindította a vizsgálatot. A saigoni amerikai parancsnokság szóvivőjének az elmúlt 24 óráról szóló hadijelentéséből kitűnik, hogy a legtöbb akcióra a kambodzsai határ vidékén került sor. A szóvivő beszámolt arról, hogy Taj Ninh tartományi székhelytől 40 kilométerrel északnyugatra, a kambodzsai határtól mindössze öt kilométerre egy amerikai hadosztály folytatott 8 órás csatát a dél-vietnami szabadságharcosokkal. A saigoni kormányzat csapatai pénteken a szabadságharcosok, vívott heves harcok közben Saigontól 170 kilométerre mintegy három kilométer mélységben benyomultak kambodzsai területre. Dél-Vietnam északi részében, Da Nang térségében a partizánok éjszaka tüzérségi támadást indítottak az amerikai haditengerészet egyik páncélos oszlopa ellen. Egy mások partizánalakulat a hírhedt Americal Division egyik éjszakai táborhelyét támadta meg. Újabb hírek érkeztek a polgári ellenállás frontjáról is: 25 000 saigoni egyetemi hallgató pénteken megkezdte az előadások kétnapos bojkottját. A bojkott a diákok kormányellenes tiltakozó mozgalmának része. Manescu beszéde nemzetközi kérdésekről (MTI) Péntek délben befejeződött a román nagy nemzetgyűlés háromnapos tavaszi ülésszaka. A negyedik napirendi pont értelmében a pénteki ülésen Cornelia Manescu külügyminiszter tartott expozét a Román Szocialista Köztársaság 1969-ben kifejtett nemzetközi tevékenységéről. Beszédének bevezető részében Manescu hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikája a belpolitikával dialektikus egységben fejlődve a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítését szolgálja. A párt és állam által következetesen folytatott politika szellemében Románia a X. pártkongresszus által kitűzött feladatok értelmében hozzájárult a valamennyi állammal való együttműködési kapcsolatok kibővítéséhez. Kifejtette, hogy Románia külpolitikájának középpontjába az összes szocialista államokkal való barátságot, testvéri szövetséget és sokoldalú együttműködést állítva, nagyfokú tevékenységet fejtett ki, hogy elmélyítse és kibővítse a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat a szocialista államokkal. Ezt a célt szolgálták a különböző szintű két- és többoldalú találkozók. Manescu kiemelte azoknak a találkozóknak jelentőségét, amelyeket Ceausescu és Maurer a múlt évben Brezsnyevvel, Kosziginnal, Gomulkával és Cyrankiewiczcsel bonyolított le. Szólt azokról az érintkezésekről és megbeszélésekről is, amelyek más szocialista országok — köztük hazánk — és Románia különböző szintű képviselői között voltak 1969-ben. Elmondotta, az Albán Népköztársasággal Románia kapcsolatai a kölcsönös megértés szellemében fejlődtek és megvannak a lehetőségek további bővítésükre. Fejlődtek a kapcsolatok a Kínai Népköztársasággal is. A múlt év őszén Maurer miniszterelnök Pekingben Csou En-lajjal és más vezetőkkel tárgyalásokat folytatott a két országban folyó szocialista építés, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi helyzet kérdéseiről. A szocialista államokkal való kapcsolatok fejlesztése jogi kereteinek további tökéletesítése érdekében a román kormány 75 új együttműködési szerződést kötött a legkülönbözőbb területeken. Románia a KGST tagjaként részt vesz a gazdasági együttműködés és kooperáció bővítésében. A Varsói Szerződés keretein belül fejleszti katonai együttműködését a tagállamokkal. A szocialista országok közötti véleményeltérésekkel kapcsolatban kijelentette: Mélységes meggyőződésünk, hogy a szocialista országok, amelyeket az ideológia és a célok közössége egyesít, az elvtársi segítségnyújtás elveire alapozva legyőzi a jelenlegi nehézségeket. A kölcsönös megértés és sokoldalú együttműködés példáját nyújthatják valamennyi népnek, ezáltal kedvezőbb és mélyebb hatást gyakorolhatnak a nemzetközi kapcsolatok fejlődésére. Mint mondotta, a békés egymás mellett élés szellemében a román kormány síkraszáll a politikaigazdasági kapcsolatok bővítésére. Az európai biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy azon valamennyi európai országnak mindenfajta megkülönböztetés nélkül részt kell vennie. Üdvözölte több szocialista ország tárgyalásait az NSZK-val, mert azok a fennálló határok és az NDK elismeréséhez vezethetnek. Ezt követően arról beszélt, hogy némely arab ország és Románia közötti múlt évi zavaró momentumok után jelenleg megvannak a feltételek a kapcsolatok normalizálásához. Elítélte a közel-keleti katonai akciók fokozódását. Tudományos-műszaki szimpozion Moszkvában befejezte munkáját a tudományos-műszaki fejlődés előrejelzésének módszertani kérdéseivel foglalkozó szimpozion. A szimpozionon , amelyet a KGST tudományos és műszaki kutatásokat koordináló állandó bizottsága határozata alapján tartottak meg, a KGST- tagországokból és Jugoszláviából több mint 350 tudós és szakember vett részt. Az európai biztonsági konferencia jótékony hatással lehetne Ciprusra Kiprianu külügyminiszter nyilatkozata a Magyar Hírlapnak Szpirosz Achilles Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere, Nicosiában, a külügyminisztérium épületében fogadta lapunk munkatársát, Pálfi Viktort, és válaszolt kérdéseire. Kiprianu, aki 1932-ben született, Limasszolban, egy görög kereskedő kilencedik gyermekeként, már gimnazista korában magára vonta Makariosz érsek figyelmét, aki először magántitkárává, majd londoni képviselőjévé tette. Kiprianu ott szerzett jogi diplomát is. Kezdettől fogva részt vett a brit gyarmatosítók ellen küzdő ciprusi függetlenségi mozgalomban, és ott volt az 1959. évi tárgyalásokon, amelyek a Ciprusi Köztársaság kikiáltásához vezettek. Ezt követően Makariosz elnök először igazságügy-miniszterré, majd rövidesen külügyminiszterré nevezte ki. Alább közöljük munkatársunk kérdéseit és a ciprusi külügyminiszter válaszait. — Miniszter úr, hogyan viszonyult a Ciprusi Köztársaság kormánya az összeurópai biztonsági konferencia gondolatához és miben látja e konferencia hasznát Ciprus szempontjából? — Ciprus elvileg támogatja egy európai biztonsági értekezlet összehívásának a gondolatát. Úgy véljük azonban, ahhoz, hogy egy ilyen konferencia pozitív eredményeket is érjen el, szükség van a talaj előzetes jó előkészítésére s ebből a munkából minden érintett országnak alaposan ki kell vennie a részét. Természetes, hogy az ezen a konferencián elért bármilyen előrehaladás jótékony hatású következményekkel járna Ciprusra nézve is. — Milyen érdekek diktálják a szigetország ismert el nem kötelezettségi politikáját? — Ciprus kezdettől fogva abban a meggyőződésben követi az el nem kötelezettség politikáját, hogy az nemcsak objektíve helyes, hanem az ország érdekeivel is megegyezik. Meggyőződésünk, hogy kormányunk éppen el nem kötelezettségi politikája által képes a legjobban szolgálni országunk érdekeit. Ebben a stádiumban tehát nem lenne helyénvaló az idevágó specifikus esetek felsorolása. Általánosságban azonban megmondhatom: azzal, hogy az el nem kötelezettség politikájának bázisát alkotó elveket minden esetben következetesen támogatjuk, több joggal várhatjuk el egy sor országtól ugyanezen elvek alkalmazásának a támogatását a mi esetünkben is. Mi jellemzi leginkább Ciprus jelenlegi belső helyzetét, s milyen veszélyeket rejt magában egyes jobboldali csoportok mostanában fokozódó terrorista tevékenysége? — Bízunk abban, hogy a legutóbbi tragikus események ellenére ellenőrizhetjük a helyzetet, s Makariosz elnök és kormánya képes lesz folytatni a Ciprus előtt álló problémák békés megoldását célzó politikáját. Ami kérdésének második, az illegális tevékenységre utaló részét illeti, való igaz, hogy Cipruson egy idő óta bizonyos illegális csoportok törvénytelen tevékenységet folytatnak. A kormány azonban bízik abban, hogy ura tud maradni a helyzetnek s ennek érdekében el van szánva minden szükséges lépés és intézkedés megtételére. — Földrajzi helyzeténél fogva Ciprus nem maradhat közömbös a Közel-Kelet térségében kialakuló semmilyen új fejlemény iránt sem. Hogyan értékeli kormánya az izraeli katonai eszkaláció nyomán előállott helyzetet? — Természetes, hogy mi fokozott figyelemmel kísérjük a közel-keleti fejleményeket. Nagy aggodalommal szemléljük a helyzet állandó romlását ebben a térségben. Hiszünk abban, hogy a közel-keleti válság csakis békés eszközökkel oldható meg, s ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy a magunk részéről teljes mértékben támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának az alkalmazását. Figyelembe véve a krízis egész hátterét, valamint a jelenlegi realitásokat, meg vagyunk győződve, hogy a mostani körülmények között a Biztonsági Tanács említett határozata biztosíthatja a legjobb megoldást. A nagyhatalmaknak ugyancsak minden tőlük telhető támogatást meg kell adniuk azoknak az ENSZ-kezdeményezéseknek, amelyek a BT-határozat megvalósítását célozzák. Az időfaktor lényeges. Az idő pedig itt senkinek, még a békének sem dolgozik. * — Magyarország és Ciprus kis országok s földrajzilag távol esnek egymástól. Ilyen körülmények között milyennek látja a baráti együttműködés fejlesztésének perspektíváit? — Magyarország és Ciprus baráti kapcsolatai kielégítő módon fejlődnek. Főleg abban látom a perspektívát, hogy még számos lehetőség van e kapcsolatok és a két ország közötti együttműködés további elmélyítésére. Újabb fegyveres összecsapás Bejrútban (MENA, AFP) Pénteken hajnalban újabb összecsapásra került sor Bejrút déli külvárosában a palesztinai felszabadítási mozgalom tagjai és libanoni fegyveres állampolgárok között. Egy libanoni kormányszóvivő közlése szerint pénteken reggel a biztonsági erők is beavatkoztak az utcai harcokba. A lövöldözés négy órán át tartott és négy halálos, továbbá hat sebesült áldozatot követelt. Az utcai csatározásokban a gerillák foglyokat is ejtettek, de ezeket a palesztinai fegyveres harc parancsnokságának intézkedésére szabadon engedték. Hasonló megmozdulásra került sor délután Bejrút üzleti negyedében. Gemayel munkaügyi miniszter, aki egyben a falangista párt vezére is, felkereste Dzsumblatt belügyminisztert és Karami miniszterelnököt, hogy megvizsgálják a helyzetet. Csütörtökön este több mint négyórás ülést tartott a libanoni kormány Heleu elnök vezetésével. Az ülésen az „elmúlt napok sajnálatos eseményeit” vitatták meg. Luns Ammanból Kairóba utazott Joseph Luns holland külügyminiszter kétnapos jordániai látogatása befejeztével csütörtökön este Ammanban sajtóértekezletet tartott. Kijelentette hogy vállalná a közvetítő szerepét a közel-keleti konfliktusban érdekelt államok között, ha működéséhez jó alapot találna. A holland külügyminiszter ammani látogatása befejeztével pénteken Kairóba érkezett. A repülőtéren a vendéget Riad egyiptomi külügyminiszter és Hollandia kairói nagykövete fogadta. Luns érkezésekor adott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közel-keleti helyzet a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatai óta mit sem változott. Közlemény Péter János látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) tok kialakítását. Ez egyben az egyetlen út a NATO érintkezési vonalán, hogy a béke és a biztonság megszilárduljon. Mindkét fél kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok döntő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ezzel megszűnik egyik lényeges akadálya anak, hogy minden európai ország egyenjogú, s a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatokat vegyen fel egymással. Mindkét fél elítélte az USA vietnami agresszióját és az utóbbi időben Laoszban erősödő amerikai beavatkozást, ami Délkelet-Ázsiában a konfliktus kiszélesedéséhez vezet. Ugyanígy elítélték az izraeli imperialista agresszió folytatását és kiélezését az arab államok és népek ellen. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy az államaik közötti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A két miniszter megállapodott abban, hogy rendszeresen tovább folytatják a külpolitikai problémákkal kapcsolatos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfogadta a magyar külügyminiszter meghívását a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos látogatásra. Monstre per Athénban (Reuter, AFP) Az athéni katonai bíróság pénteken megkezdte 35 neves személyiség perének tárgyalását. A vádlottak valamennyien értelmiségiek — egyetemi tanárok, jogászok, nyugalmazott katonatisztek —, a rendszer megdöntésére szőtt összeesküvéssel vádolják őket. Megfigyelők szerint ez a legnagyobb szabású per azóta, hogy 1967 áprilisában a hadsereg magához ragadta a hatalmat. A vád és a védelem összesen mintegy száz tanút vonultat fel. Ezúttal jelent meg első ízben közönség előtt Panayotis Kanellopulosz volt miniszterelnök, akinek kormányát a katonai junta 1967 áprilisában megdöntötte. ♦ (MTI) A Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén megtartott baráti hangulatú ünnepség keretében Marjai József nagykövet átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a jugoszláv néphadsereg hazánk felszabadításában részt vett egyes kiemelkedő parancsnokainak és katonáinak a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseiét. ♦ (MTI) Kocsis Vilmos kijevi főkonzul Ungváron átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott tanácsköztársasági emlékérmeket az 1919-es Tanácsköztársaság Kárpáton túlon élő 53 veterán harcosának. ♦ (TASZSZ) Pénteken a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—328. műholdat.