Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-09 / 68. szám

4 1970. MÁRCIUS 9. HÉTFŐ HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Március 16-ig jelentkezhetnekz egyetemre és főiskolára a középiskolások (Folytatás az 1. oldalról) légügyi, 3500-an mezőgazdasági, 1700-an kereskedelmi, 700-an egyéb (művészeti, gyermekfelügyelői stb.) iskolákban. • A tanév befejezése után mintegy 77 ezer gyermek, közel 180 szakmában szerezett meg a szakmunkás-bizonyítványt. Igaz, hogy sokrétű választási lehetőség csak elvileg van, mivel a szakmák többsége igen kis létszámú utánpótlást igényel. Új szakmunkásokra a lakatos és forgácsoló szakmán kívül elsősorban az építőiparban van szükség. Középiskolai tanulmányait ebben az évben — előreláthatóan — 46 ezer fiatal fejezi be; többségük, 57 százalék, leány. Egy részük egyetemeken, főiskolákon tanulhat tovább, másokat munkahelyek várnak, sok ezren pedig csökkentett idő alatt válhatnak képzett szakmunkássá. Évek óta nagy problémája a családoknak, hogy az érettségizettek közül hányan merülhetnek egyetemre, főiskolára. A Művelődésügyi Minisztérium tervfőosztályán közölték, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben 14 ezer elsőéves hallgató felvételére lesz lehetőség a különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Közülük 9600-an egyetemeken, 4400-an pedig felsőfokú technikumokban, valamint felsőfokú szakiskolákban tanulhatnak tovább. A műszaki egyetemeken, a tudományegyetemeken, a különböző pedagógusképző felsőfokú tanintézményekben 2400—2400, az agrár felsőfokú intézményekben 950, az orvostudományi egyetemeken 1300 fiatal részére nyílik tanulási lehetőség. A felsőfokú technikumokba és szakiskolákba felvettek közül 2800-an a felsőfokú ipari technikumokban, ezren a mezőgazdasági felsőfokú technikumokban, 600-an pedig a felsőfokú pénzügyi, kereskedelmi, vendéglátóipari és külkereskedelmi szakiskolákban tanulhatnak. A felvételi kérelmet a középiskolák igazgatói március 16-ig, a tanítóképző és óvónőképző intézetek március 25-ig, a többi felsőoktatási intézmény pedig május 2-ig fogadja el. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira a középiskolák utolsóéves tanulói kérhetik a felvételüket, illetve azok az érettségizett vagy képesítőzött dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumokba és felsőfokú szakiskolákba a képzés szgidrányának, megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A felvételi kérelmet a bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát mellékelni. Ha a jelentkező a középiskolát 1968-ban, vagy korábban végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell küldenie felvételi kérelmét. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt legalább 8 nappal a kitűzött vizsgaidőszak előtt, felvételi vizsgára hívja be. A felvételit a nappali tagozatokon június 26 és július 20 között tartják. A tanítóképző intézetek tanítói szakára és az óvónőképző intézetekbe jelentkezőknek a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági vizsgát kell tenniük. A meg nem feleltek felvételi vizsgára nem bocsáthatók. A felvételről a következőket közölték: — A vizsgáztató bizottság a választott kar elvégzésére való alkalmasságot, a képzés szempontjából alapvető fontosságú tantárgyakban mutatott rátermettséget, tehetséget és felkészültséget állapítja meg. Ezért a bizottság a felkészültség lemérésére vonatkozó kérdéseken túlmenően olyan feladatokat is ad, amelyek alkalmasak a tehetség, a képesség és a rátermettség vizsgálatára. Figyelembe veszi a középiskola igazgatójának, valamint az iskolai KISZ-szervezetnek a véleményét. A Magyar Hírlap értesülése szerint a Művelődésügyi Minisztérium a többi minisztériummal összhangban jóváhagyta a különböző felsőoktatási intézmények felvételi keretszámát. Az alábbiakban a népesebb karok adatait közöljük. Eötvös Loránd Tudományegyetem: állam- és jogtudományi kar 170; bölcsésztudományi kar 200, természettudományi kar 295; Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem: bölcsészettudományi kar 135; természettudományi kar 190; Szegedi József Attila Tudományegyetem: jogtudományi kar 70, bölcsészettudományi kar 100, természettudományi kar 235; Pécsi Tudományegyetem: állam- és jogtudományi kar 70; Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 530; a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem 340, fogorvostudományi kar 100, gyógyszerésztudományi kar 120; Debreceni Orvostudományi Egyetem 180; Pécsi Orvostudományi Egyetem 200, Szegedi Orvostudományi Egyetem 180, fogorvosi szak 20, gyógyszerész szak 100. A műszaki egyetemek közül a Budapesti Műszaki Egyetem: építőmérnöki kar 240, gépészmérnöki kar 420, építészmérnöki kar 120, vegyészmérnöki kar 150, villamosmérnöki kar 500, közlekedésmérnöki kar 165; Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem: bányamérnöki kar 60, kohómérnöki kar 70, gépészmérnöki kar 350; Veszprémi Vegyipari Egyetem 150; Agrártudományi Egyetem: mezőgazdaságtudományi kar 350, a mezőgazdasági gépészmérnöki kar 300. Állatorvostudományi Egyetem 80. Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem 90. Budapesti Kertészeti Egyetem 180. Fahidy József Hajdú-Biharba érkezett a Tanácsköztársaság páncélvonata A Tanácsköztársaság legendás hírű páncélvoatának mása országjáró útja során vasárnap Békés megyéből Hajdú-Biharba érkezett. A biharnagybajomi állomáson ünnepélyesen fogadták a vonatot, amelyet Hajdú-Biharban huszonkét állomáson tekinthetik majd meg az érdeklődőik. A páncélvonat tartózkodásával egy időben a megye több helyén honvédelmi bemutatókat, laktanyalátogatásokat és hadijátékokat tartanak a fiatalok részére. Szeptembertől áprilisig (25./^\s^Q[rrr1^ \s\(\r Hídhírek és a ho!«elfizetési^^ KÜLFÖLDIEK, FIGYELEM! 1945 márciusának budapesti lapjaiban (a Szabadság mellé társult a Népszava, majd március 25-én a Szabad Nép és a Szabad Szó) néhány olyan felhívás is megjelenik, amelyet idegen nyelven helyes volt közölni. „A Francia Nemzeti de Gaulle Bizottság” például magyarul és franciául kéri a 18—45 éves francia férfiakat, hogy jelentkezzenek akár a Benczúr utca 15., akár a Fő utca 17. alatt. Az Italia Libera-bizottság nevében Rossi volt szenátor, Mateotti volt titkára ,hívja az olaszokat a Szentkirályi utca 35. szám alatti irodába; a Csehszlovák Sorozó bizottságnál kell jelentkeznie minden csehszlovák állampolgárnak 18 és 45 év között a Rózsa utca 61. alá. HIDAK A ZAJLÓ DUNÁN. Még március első napjaiban írja a Szabadság: „Budapest most oda jutott, ahol száz esztendővel ezelőtt volt... jelenleg zajlik a folyam, legfeljebb csónakon lehet átjutni” — olvasható a „Milyen szükségmegoldásokkal biztosíthatjuk az összeköttetést Pest és Buda között?” című cikkben. Néhány nappal később egy hirdetésformájú felhívásban ez áll: „Hídépítéshez.. jelentkezzenek lakatosok, elektrohegesztők, hajósok a Budapesti Újjáépítési Hivatalnál, Városháza, II. emelet 262. szoba.” A felhívás a fizetés mellé élelmiszert is igér Március harmadik hetében aztán beszámolhat a lap a Vörös Hadsereg által helyreállított pestbudai közlekedés helyzetéről. „Szerdán nyílt meg a személyforgalom számára az a híd, amelyet annak idején Ferenc Józsefről neveztek el, és ugyanekkor megnyílt a margitszigeti híd is” — jelenti a riporter a Szabadság-híd és az oly sokáig népszerű „Manci” megnyitásáról. „Az emberek tömege indult meg Budáról Pestre és Pestről Budára. A hidak nyolctól délután négyig állnak a személyforgalom rendelkezésére. Az áthaladóknak személyazonossági igazolványt kell felmutatniuk. A hidak, amelyeket a Vörös Hadsereg hős utászai építettek, nagymértékben hozzájárulnak a Pest és Buda közötti forgalom megkönnyítéséhez. Buda izoláltsága ezzel megszűnik. A két város újra egyesül.” Március utolsó napjaiban a Szabad Nép jelenti: „A pesti vasúti összekötő hidat a németek teljesen elpusztították. A Vörös Hadsereg mérnökei, hidászai és építő csapatai most új hidat építettek néhány méterrel északabbra. Mikor február elején megkezdték a munkát, a magyar szakértők legalább egy fél évre becsülték azt az időt, míg az új hidat fel lehet avatni. Az oroszok 45 napot szántak rá. Hétfőn, a 43. napon este nyolc órakor a hídon etment ez első vonat...• DIÓSGYŐR ÉS JENŐ-AKNA. A Vrzdériji és fővárosi üzemekben félszícius derekán egyre lendületesebben folyik a munka, holott a nyersanyaghiány mellett a legsúlyosabb gond a munkások ellátása élelmiszerrel. A bányavidéken a szovjet élelmiszer-szállítmányokkal segítenek, a karancskeszi Jenő-aknán is ez a helyzet. Itt március 21-én kiemelkedő teljesítményt értek el a bányászok, a műszak után 1142 pengő külön jutalom került a borítékba. A miskolci Szabad Magyarország megjegyzése: „Az a példa, amelyet a Jenő-akna bányamunkásai mutattak, arra vall, hogy ezek a derék bányamunkások megértették, mi a kötelessége minden magyarnak, minden dolgozónak akkor, amikor romokban heverő hazája újjáépítéséről van szó." A budapesti lapok igyekeznek a vidéki üzemek munkájáról hírt adni, a Népszava március derekán ezt jelenti: „Diósgyőr, a szocializmus egyik erős vidéki centruma, alaposan kiveszi a részét abból a munkából, amelyet az ország újjáépítése érdekében el kell végeznünk. A gyár visszamaradt munkásai az első lehetőséget felhasználták arra, hogy az üzem folytonosságát helyreállítsák. Ma már értékes termelőmunka folyik a fontos nehézipari vállalat telepein. Az üzemi bizottság, szoros együttműködésben a munkáspártokkal, mindent elkövet, hogy a derekas munkát végző vasasok a lehetőség szerint megkapják munkájuk ellenértékét. Az órabért négy pengőben állapították meg. Lehetővé tették azonban azt, hogy ezt a négy pengőt ne a zugpiac irreális élelmiszerárai mellett kényszerüljön elfecsérelni a dolgozó. A miskolci és mezőcsáti munkáspártok jelentős mennyiségű élelmiszert gyűjtöttek a vasgyár részére, és állandóan gondoskodnak újabb készletek felkutatásáról is. Az orosz hatóságok is támogatják a gyár munkáját.” KILENCVENNYOLC GYÁR. Március 21-én — éppen a Tanácsköztársaság kikiáltásának 26. évfordulóján jelenti a Szabadság: a budapesti szovjet katonai parancsnokság értesítette az Iparügyi Minisztériumot, hogy több budapesti iparvállalatot — amelyek addig a Vörös Hadsereg részére termeltek — a legrövidebb időn belül átadnak a polgári termelésnek, összesen kilencvennyolc gyárról, üzemről van szó, s ezek között a legkülönbözőbb jellegű vállalatok szerepelnek. A lap megemlíti, hogy tej- és húsipari üzem, olajfinomító, textilgyár, papírgyár, gumiipari üzem is van a kilencvennyolc üzem között. Ugyanezekben a napokban adta át a Vörös Hadsereg parancsnoksága azokat a szénbányákat is, amelyek addig jórészt a fasiszták elleni végső csatára készülő szovjet haderő számára termeltek. Március második és harmadik hetében teljes erővel tombolt a nagy dunántúli csata, mozgásban volt az egész Balaton és Velenceitó közötti arcvonal, itt a nácik a Duna felé akartak áttörni. Heves harcok dúltak a Drávától északra, itt a szovjet erők a bolgár csapatokkal együtt a jugoszláv csapatokkal együttműködve verték szét a náci erőcsoportosítás maradványait. A magyar lapok már német helységnevekkel főcímeikben jelentek meg: egymásután adhattak hírt az „ezeréves Harmadik Birodalom” újabb és újabb városainak elestéről. CSIRKE ÉS CSIPKE. Bent a lapok belső oldalain egy újraéledő újságrovat, a hirdetés egyre több helyet szentelhet a még mindig fájdalmasan terjedelmes „Ki tud róla?” felhívások mellett a mindennapi élet élénkülését jelző apróságoknak. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége például közli, hogy március 28-án VII., Vilma királynő út 42. szám alatt előadást rendez; előadó Vass János, a Közellátási Kormánybizottság baromfi- és kisállattenyésztő osztályának vezetője. A téma: miként nevelhet minden budapesti és Pest környéki háziasszony saját konyhája számára csirkét, tyúkot, nyulat... Egy apróbetűs hirdetésben Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja közli, hogy Menkina úti villája teljesen tönkrement, s ezért sürgősen keres lakást, ahol színészképző tanfolyamát folytathatja. Megjelennek az aranykereskedők is: „Aranyat, ékszert, órákat a legmagasabb napi áron veszek — Teleki tér 10. Ékszerkereskedő” — hirdeti valaki. Laub Juci fényképész segédet keres és kéri régi alkalmazottait, jelentkezzenek. A divat is éled. „Csipkehíz — Jakab András, IV., Petőfi Sándor u. 3. — az árusítást megkezdte” — olvasható az egyik lapban és a romos, bútor nélküli város számára érdekes hirdetés ez is: „450 darab gőzölt bükk ülőke (hokkedli) eladó. Asztalosüzem, Fűrész u. 115." Ma kezdődik a tárgyalás • Bíróik előtt a rendőrgyakosok Októberben az egész országot megrázta Börcsök András rendőr törzsőrmester meggyilkolásának híre. A Fővárosi Bíróság dr. Halász Pál tanácsa ma reggel 9 órakor kezdi el az emberölés kísérletével és más bűntettek sorozatával vádolt Sági István, Berényi Sándor és fiatalkorú vádlott-társuk felelősségre vonását. Sági Istvánt az ügyészség elsősorban mint több ember megölésére tett kísérlet felbujtóját vádolja. Részletek a 29 éves Sági István eddigi életútjából: 1957-ben fegyver- és lőszerrejtegetésért 8 évi börtönbüntetésre ítélik. Nem sokkal szabadulása után azonban ismét elítélik csalásért, lopásért, hivatalos személy elleni erőszakért és tiltott határátlépés előkészületéért, 3 év börtönre. Sági azonban ezután sem nyugszik: feltör és ellop 8 autót, betör 0 helyre, motorkerékpárokat „köt el”, embereket rabol ki. Egyik legaljasabb bűncselekménye, hogy egy 8 éves kislányt kivisz a Balatonra csónakázni, majd a gyermeket egy elhagyott nádasba csalja és ott fajtalankodik vele. Az elmúlt év júliusában Sági elhatározza, hogy disszidál. Először is Budapestre utazik. Itt a csepeli Rákóczi étteremben megismerkedik H. M.-néval. De az asszonnyal kialakult kapcsolat néhány nap elteltével már nem volt elég Ságinak. Augusztus 21-én délelőtt H. M.-né 13 éves kisleányát egy ürüggyel („festéket kell elhozni a mamának”) barátja lakására csalja, ott a szerencsétlen gyereket leteperi és brutálisan megerőszakolja. őrségi gépkocsi veszi üldözőbe a banditákat. Sági felszólítja Berényit, hogy a fegyvert mindkét csövére töltse be és lőjön, ha az őket üldöző rendőrök túl közel kerülnének hozzájuk. Berényi a hátsó ülésről figyeli a rendőröket. Sági felszólítja Berényit, hogy a fegyverrel üsse ki az autó hátsó ablakát és lőjön a rendőr gépkocsira. Sági céloz és lő, aztán újra céloz és újra lő. Az üldözés közben a rendőrségi autóból Börcsök András a piros Moszkvicsra több ízben is rövid sorozatot ad le, de azok nem találnak. Három bűnöző találkozik Sági októberre már társakra is akadt, Berényi Sándorra és a fiatalkorú S. L.-ra. Ezután garázsokat törnek fel közösen, üzletekbe hatolnak be és elkészítik közös disszidálási tervüket. Ennek megfelelően mindenekelőtt fegyvert és lőszert szereznek. Fegyvert úgy, hogy Hernád községben kirabolják a mezőőr lakását és elviszik vadászfegyverét. Lőszert úgy, hogy betörnek a Nitrokémiai Ipartelepre és ellopnak 1700 darab lőszert. Ezen előkészületek után egy ellopott Wartburggal elindulnak a határ felé. A Wartburgot útközben tönkreteszik, de lopnak egy oldalkocsis motorkerékpárt, azzal mennek tovább. Kisláng községben egy teherautósofőrt fegyveresen kocsijának átadására kényszerítenek. Omaim Október 23-án S. L.-t Előszálláson felismerik és elfogják. Sági István és Berényi Sándor most már mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb túl legyenek a határon. A mezőfalvi piacon ellopnak egy piros Moszkvicsot és nagy sebességgel ráhajtanak a dunaföldvári hídra vezető műútra, hogy kijussanak az Alföldre, majd a román határra. A Baja és Szeged közötti műúton rend A gyilkos lövések Balotaszállás egyik dűlőútján október 24-én délután 1 órakor a piros Moszkvicsmegakad a homokban. Az üldöző rendőrautóval Börcsök András és járőrtársa, Farkas József beéri a Moszkvicsot és attól 50—80 m-re megáll a dűlőúton. A két rendőr megközelíti a veszedelmes bűnözőket, géppisztolysorozatot adnak le, folytatódik a tűzharc. Sági kiugrik a kocsiból és futásnak ered. Berényi ezután csúszva megkerüli az autót. Sági, mielőtt eltűnik, még visszakiált Berényinek: „lőj!”. És Berényi térdelő helyzetből, a fegyvert az autó első ülésére támasztva, megcélozza a tőle 10—13 méterre álló Börcsök András rendőr törzsőrmestert és tüzel. Egy-két másodperc múlva ismét. Az egyik lövés Börcsök Andrást mellén, éri, aki felkiált: „Jaj, szíven lőttek.” Farkas József, a járőrtárs, a menekülő Sági után lő, majd egy akácfa fedezékéből kiugorva, Molnár János gépkocsivezető segítségével lefegyverzi Berényit, aki éppen akkor akar újból tölteni. A banditát megbilincselik, de már nem indulnak Sági után, mert a haldokló Bőrösöknek sürgősen orvosi segítséget kell nyújtani. A fiatal rendőr a balotaszállási orvosi rendelőben, mielőtt a mentők megérkezhettek volna, belehal sérüléseibe. Rendőrkézen a bandavezér Sági Balotaszállásról Kecskemétre, majd Debrecenbe menekül, s közben október 26-án éjszaka feltör egy garázst és ellop egy Opel-Combi személygépkocsit. Az autót azonban nem tudja használni, ezért autóbusszal, lovas kocsin igyekszik Csengérre, majd onnan Nagygéc községbe. Október 31-én az esti szürkület leple alatt közelíti meg a magyar—román határt és Romániába szökik át. Innen akar átjutni Jugoszláviába, majd később a Német Szövetségi Köztársaságba. November 12-én Kolozsváron fogják el Sági Istvánt a román hatóságok november 15-én átadták a magyar rendőrségnek. V.A.