Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1970-03-13 / 72. szám
4 1970. MÁRCIUS 13. PÉNTEK Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP „Kukoricásban kezdett a munkacsapat..'* Városfüzérünk új láncszeme: Százhalombatta ' i**‘...... Az asztalon vaskos vvjiy/ dosszié. Több mint nyolcvan sűrűn gé- ' ppelt Oldalt fűztek ber le — tartalmában ép Yra pen 25 évet ölelnek ' e lapok. HeVen5» v ] wtj nyeszve összerakott „ij^U | L iratkötegnek is nézmst ,'ÍIB hetné az ember, mert akik'a krónika adatait gyűjtötték, mon- ^ -kidatait fogalmazták és gépbe diktálták, azokat a legkevésbé sem a lapok és a sorok esztétikai elrendeződése érdekelte. Erre nem volt idejük. ■ Negyedszázad százhalombattai tükrét kellett néhány hét alatt felmutatniuk, ami elsősorban azért volt nehéz, mert komoly viták támadtak az elhanyagolható fejezetek felett... Mi köze van a petróleumlámpának a hőerőműhöz? — kérdezte valaki a vitában, s azt hitte, perdöntőt mondott. Amit elhagyott az idő Az ellenérv így hangzott: — Az erőműnek most már talán semmi köze sincs hozzá, de itt 25 évről van szó, s mindazt, ami ezalatt nálunk történt, mégiscsak érzékeltetni kell. Legalább néhány dologban utaljunk arra, amit elhagyott az idő, ami régen megváltozott, másképpen az olvasó aligha tud viszonyítani... Olvasón elsősorban azokat kell érteni, akik nem százhalombattaiak, akiknek minden új ebben a krónikában, akik ezekről a lapokról tudják meg az egykor oly jelentéktelen Duna menti falucska ipari felnövekedésének szép históriáját. Az idézett aprócska dialógus végül is ilyen kompromisszummal került a megfelelő fejezetbe: „A vasútállomástól a hőerőműig vezető iparvágány 1961-ben készült el. Ekkor kapott villanyvilágítást az állomás épülete is, ahol addig lukboid- és petróleumlámpával világítottak...” Mindez, természetesen, csak egyetlen kis bekezdés Százhalombatta történetének friss lapjairól. Annyit azonban talán érzékelteti, a történetet nem volt könnyű megírni —, ám még kevésbé volt köpnyű okot adni arra, hogy ezt a krónikát immár nem lehetett halogatni tovább. A rohanó élet, a roppant változások korszaka ugyanis a maga módján napról napra rótta a sorokat: nem papír és toll kellett hozzá, hanem mérhetetlen beton és vas, acél és építőanyag. No meg persze emberek, dolgos munkáskezek, gépek, s egy tudatos ipartelepítés társadalmi méretű vállalkozó kedve, felkészültségükön múlik — a többi itt van körülöttük, a szüleik teremtették, s teremtik meg, tőlük kell majd átvenni a stafétabotot. Még akkor is, ha elnéző mosollyal mondva, ma ilyet is hallani Százhalombattán, az új rangra várva: eleinte a nevünk mellé azt is odaírjuk majd a táblára, hogy ez a falu — város... Az ipar markáns vonásai Mi tagadás, ma sem nehéz meglelni a falu jellemző jegyeit — sőt, a sárdagasztó, villany nélküli tanyasi életformát sem — ezen a tájon. Járnak még gyerekek a 16 tantermes új általános iskolába a környező tanyákról — de már új iskolába járnak, magnóról tanulnak nyelveket, nézik az iskolatelevíziót és tudják azt is, hogy Százhalombatta mit köszönhet a Barátság olajvezetéknek. Mi több, ebbe a ténybe beleszövögetik a saját jövőjüket is. A statisztika prózai nyelvén — az iskolaigazgató szavait idézve — ez így hangzik: — Kilencvenhét gyerek végez az idén, s 40 százalékuk szakmát tanul, 48 százalékuk pedig középiskolába készül... A közeljövőben újabb 12 tantermes iskolát kapunk, de azt már szeretnénk szakközépiskolaként nyitni. Van ófalu is Százhalombattán, de a vendég szemét inkább az új lakótelep vonzza, ami újabb ezer lakással nyújtózik nagyobbra 1975-ig. Vannak elhanyagolt, már javításra sem érdemes útjai a falunak , de leendő városi rangja elébe olyan betonutakkal sietett, amelyeken a helyi autóbuszjáratok évente egymillió utast hoznak-visznek. Ha akarja az ember, ha nagyon akarja, elhozhatja még Százhalombatta falusi portréjának halvány vonásait — de igazában és kitörölhetetlenül már csak az ipar markáns vonásai maradnak meg a vendég emlékezetében. A helyiek életében pedig csakis ez létezik. Helyiek? Kérdés, hogy mit értünk ezen. Tíz évvel ezelőtt még csak kétezren vallhatták magukat helybelieknek — ma több mint 7600 lakos mondja: százhalombattai vagyok... Egy évtized munkájának megérdemelt honorálása lesz tehát az új rang. A városirányítás és szervezés, persze, sokkal nehezebb lesz, mint korábban volt. Most éppen erre készül Százhalombatta. Mint ahogy lényegében az első pillanattól készült rá. Mert a kinevezés ténye tulajdonképpen előre kiszámítható volt. „Csak” tíz évi munka fedezete kellett hozzá. S most, hogy az megvan — már városi minőségben lehet az eljövendő évtizedeket előre, s teljes bizonyossággal megálmodni. R. Gy. J. Az alapdátum és az új rang Mit mond a krónika? „A kelták egykori százhalmi temetkezési helyén 1960-ban két üzem , az olajfinomító és a hőerőmű építői ütöttek tanyát. Július első napjaiban vert sátrat a vasútállomással szembeni kukoricásban az első munkacsapat.. Alig van fejezet, amely az 1960-as esztendőt valamilyen összefüggésben ne említené. Az 1945-ös történelmi sorsforduló után a falu életében ez az év jelenti a viszonyítás, az összevetés alapdátumát, enélkül sem elkezdeni, sem folytatni nem lehet az ipari arculatú Százhalombatta krónikáját. — Valóban, iparunk születésének, illetve telepítésének dátuma ez az esztendő — mondja Ferenczi Illés, a községi tanács vb-elnöke. — Ami azóta nálunk történt, azt semmilyen korábbi időszakhoz nem lehet mérni. Az ország az elmúlt évtizedben sokat hallhatott rólunk, s most legutóbb — az Elnöki Tanács határozata alapján — azt is hírül adták, hogy április elsejétől városi rangra emelkedünk ... Mennyi régi fogalom tűnt el, s mennyi új fogalom röppent fel ezen a szelíd tájon tíz év alatt. Az iskolában a gyerekek nemrégiben hozzáláttak a feledésbe szílylyedő szavak sajátos irattal „értelmező szótárának’’ összeállításához. Ehhez a nagy munkához azonban az idősebbek segítsége is szükségeltetik. S miközben szedegetik, gyűjtögetik a tovatűnt szerszámok, használati eszközök, szokások nevétértelmét — ők maguk is teljesítenek egy önkéntes küldetést. Bonyolult vegyipari kifejezéseket „fordítanak” az idősebbeknek, a modern ipar varázsszavait magyarázgatják, városuk fejlődésének horizontját álmodják előre. S készülnek rá szorgalommal. Mert ha van valóságos álom, az ő jövőjük ilyen: határozottan, szinte tévedhetetlenül megrajzolható jövő. Csak az útakarásukon. A jubileum előtt Oktatói alapítvány Egerben - Kereskedelmi napok Debrecenben • Városnéző séta Budapesten Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanácsa hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére oktatási alapítványt létesített. A Pro Akademica Pedagógica Agriense elnevezésű oklevelet minden évben az az oktató kapja, aki legalább 15 esztendeje tagja a főiskola oktatói karának és magas szintű politikai oktató és nevelő tevékenységet fejt fel. A díszoklevelet, s a velejáró ötezer forint alapítványi díjat először az idén április 4-én adományozzák. Debrecenben kereskedelmi napok kezdődtek. Az Aranybika Bartók-termében megnyílt a" Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-, Ruházati- és Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat árubemutatója. A jubileumi napok alkalmából aranygyűrűvel ajándékozzák meg azokat a kereskedelmi alkalmazottakat, akik 20 éve megszakítás nélkül dolgoznak a vállalatnál. A negyedszázados jubileum alkalmából messze földről érkezett távirat Heves megyébe, mert az idén tovább fejlődött a Csuvas Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság és Heves megye testvéri kapcsolata. Csebokszáriban megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság csuvas tagozata. Az alakuló ülésről táviratot küldtek Egerbe, amelyben hangoztatják: az SZMBT csuvas tagozatát az a törekvés hozta létre, hogy tovább fejlesszék a csuvas és a magyar nép barátságát. A Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság, vagy új nevén a Budapest Turista hagyományos városnéző körséták és országjárások mellett az idén új programokat is kínál vendégeinek. Ezek közt is legrangosabbak a jubileumi városnéző utak, melynek során fővárosunk 25 éves fejlődését, főként Budapest új létesítményeit, új lakótelepeit mutatják be. Bővül a Beremendi Cementmű Csütörtökön új szakaszába lépett az egymillió tonna kapacitású Beremendi Cementmű építése. A párosával sorakozó cementsilók alsó szintjén munkába álltak a szerelők. A silókban ötvenezer köbméter cementet tudnak majd tárolni. A postásszakszervezet a részesedési alapról Jubileumi ünnepség Csütörtökön a Benczúr utcai Postás Művelődési Központban ülést tartott a Postások Szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson részt vett Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója és Somoskői Gábor SZOT-titkár. A központi vezetőség az elnökség beszámolója alapján értékelte a megnövekedett szakszervezeti jog- és hatáskörök gyakorlásának tapasztalatait Eredményesnek minősítette a szakszervezeteknek a postai feladatok végrehajtását segítő érdekvédelmi tevékenységét. Megállapította, hogy a posta szakmai és szakszervezeti vezető testületeinek együttműködése tovább javult, de szóba kerültek az ezzel kapcsolatos problémák is. A gazdasági vezetők megítélésénél például a véleményezési jog gyakorlásában sok szakszervezeti szerv eltér az irányelvektől, nem a testület, hanem a titkár véleményez, s erről legfeljebb később tájékoztatja a szakszervezeti vezetőket. Foglalkozott a központi vezetőség a kollektív szerződés módosításával is. Megállapította, hogy a posta 1969—1970. évi kollektív szerződésének rendelkezései a gyakorlatban jól beváltak, változtatására kizárólag a részesedési alap felosztására vonatkozó résznél van szükség. A központi vezetőség úgy döntött, hogy az év végi részesedés 65 százalékát bérarányosan, 20 százalékát időarányosan, tehát a dolgozók munkában töltött idejét figyelembe véve, 15 százalékát pedig a kiemelkedő munka, a példamutató magatartás alapján kell szétosztani. A szakszervezet központi vezetősége hazánk felszabadulásának és a szakszervezet fennállásának negyedszázados jubileuma alkalmából csütörtökön délután ünnepséget rendezett a szakszervezet Benczúr utcai művelődési központjában. A kettős jubileumot a központi vezetőséggel, a szakszervezet alapító tagjaival, aktivistáival együtt ünnepelte Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója és Somoskői Gábor SZOT-titkár. Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtitkára ünnepi beszédében megemlékezett a szakszervezet 25 esztendős fejlődéséről, eredményeiről, feladatairól, majd szakszervezeti kitüntetést adott át a szakszervezetben 20—25 . éve aktívan tevékenykedő postásoknak. Több mint félezer gázkitörés a mecseki szénbányákban 1894-ben történt az első gázkitörés a mecseki szénbányákban, és azóta 521 alkalommal ismétlődött meg e természeti jelenség. A gázkitörések elleni küzdelem módszereinek fejlesztéséről tanácskoztak csütörtökön a szénmedence szakemberei. Az eseményen Havrán István, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnöke is részt vett. Fontos változást jelentett a védekezésben — hangoztatta az arakéton — a mecseki szénbányákban kidolgozott és alkalmazott módszer. Korábban az úgynevezett provokációs robbantásokkal a gázkitörések kiváltására törekedtek. Ma már ellenkezőleg, a gázkitörések elkerülését tekintik a legfőbb feladatnak: a kitörést lassú, veszélytelen folyamattá alakítják át Ezt szolgálja például a kimosás, melynek alkalmazása óta jelentősen csökkent a gázkitörések száma. A mecseki szénbányák szakemberei a következő években továbbfejlesztik e módszereket. A védekezésre költött súlyos milliók azonban csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha képességeihez mérten minden bányász elsajátítja a gázkitörésveszély csökkentésére vonatkozó alapismereteket. Az 1957. évi István-aknai nagy erejű kitörés például azért nem okozott különösebb bajt, mert a hozzáértő dolgozók időben felfigyeltek az előjelekre. # MÉGIS TAVAS Z! Import összekötő és ebédlőszőnyegek nagy választékban kaphatók a CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN! 60 X HO centiméter------------------------------ 363,— forint 80 X 140 centiméter — — — — 616,— forint 145 X 230 centiméter —- — — — —---------- 1830,— forint 175 X 250 centiméter------------------------------2410,— forint 190 X 290 centiméter------—------------------- 3030,— forint Bolgár vendégek Nógrádban Nino Nikolov, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója, Petőfi Sándor és Arany János ismert műfordítója, valamint Marin Sztaev, a budapesti bolgár nagykövetség másodtitkára csütörtökön Nógrád megyébe látogatott. A vendégeket Pásztón Szalay Antal, a Hazafias Népfront pásztói járási bizottságának titkára fogadta. Nino Nikolov ezután Balassagyarmatra látogatott, ahol a Horváth Endre Galériában megnyitotta Evgeni Bugaev bolgár festőművész tárlatát. Marin Sztaev Palotáson, a helybeli Béke Termelőszövetkezet szakembereivel találkozott, s előadást tartott A Bolgár Népköztársaság termelőszövetkezeteinek gépesítése és a bolgár gépgyártás címmel. Több szén külföldről Hazaérkezett Lengyelországból Szenes Endre, a Lignimpex vezérigazgatója, aki az 1970. évi tüzelőimportról írt alá megállapodást. A külkereskedelmi vállalat az elmúlt hetekben egyébként szerződést kötött szovjet, csehszlovák és NDK-beli partnereivel is, s így biztosították az idei évre tervezett import tüzelőanyag túlnyomó részét. Ez a mennyiség megközelíti a kétmillió tonnát. Az 1970-re lekötött tüzelő több mint 300 ezer tonnával haladja meg az 1969. évi behozatalt. A Lignimpex a Szovjetunióból a tavalyinál 150 ezer tonnával több szenet vásárolt, összesen 460 ezer tonna NDK-brikett is forgalomba kerül