Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-26 / 85. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD­ I A román nagy nemzetgyűlés negyedik ülésszaka (AGERPRES) Tegnap Bukarestben meg­kezdte munkáját a nagy nemzetgyűlés negyedik ülésszaka. A megnyitóülésen Nicolae Ceausescu­­val és Ion Gheorghe Maurerral az élen megjelentek a párt- és az állami vezetők. Az első napirendi pont beszámolóját Petre Lupu munkaügyi miniszter tartotta. India az ázsiai kollektív biztonságért (AP) Az indiai külügyminisztérium je­lentése szerint a kormány támogatja Leonyid Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre Ázsiában egy kol­lektív biztonsági rendszert. A jelentés idézi Indira Gandhi miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy az ázsiai országok és a nagyhatalmak írjanak alá egy meg­állapodást a függetlenséggel és a területi sérhetetlenséggel kapcsolatos kérdések­ről. ________________________ A kurdok pártja feloszlatta hadseregét (VPI) Az iraki kurd kisebbség politikai pártja, a Kurd Demokrata Párt Bagdad­ban közleményt hozott nyilvánosságra, amely a március 11-i megállapodással összhangban bejelenti a párt reguláris hadseregének feloszlatását és megtiltja a kurdoknak a fegyverviselést. A tilalom megszegőinek súlyos büntetéseket helyez kilátásba. A kurdisztáni rádió már hétfőn beszüntette adását, mivel végső közle­ménye szerint a kurdok elérték céljukat, kivívták politikai jogaikat. Brandt nem határoz washingtoni útja előtt A bonni kormány szóvivője Bahr moszkvai tanácskozásáról (MTI) Egon Bahr államtitkár beszá­molt a kormány tagjainak Moszkvában folytatott eszmecseréjéről. Von Wech­mar, a bonni kormány szóvivője azt mondotta, Bahr minisztertanácsi beszá­molója alapján az a benyomása, hogy az eddigi moszkvai megbeszéléseken „jó darabot előrehaladtak”. A bonni kor­mány csak április közepén hoz határo­zatot arról, hogy milyen formában kí­vánja továbbfolytatni az eszmecserét a szovjet kormánnyal. Ennek oka az, hogy egyrészt­ Scheel külügyminiszter nem vehetett részt a szerdai minisztertaná­cson, másrészt a bonni kormány meg akarja hallgatni szövetségeseinek véle­ményét. Világos, hogy Brandt nem akar addig határozni, amíg Washingtonból vissza nem tért. A moszkvai megbeszé­lések folytatása egyébként — természe­tesen — nemcsak Bonntól függ, hanem a szovjet kormánytól is. Az ellenzéki CDU—CSU a kormány­tól kapott bizalmas információkat arra használja fel, hogy nyilvános vitákat provokáljon. Részleteket Bahr beszámo­lójáról a szóvivő ezért nem volt haj­landó közölni, a tudósítók sok kérdése ellenére sem. A kormány és az ellenzék közötti ki­élesedett viszonyra egyébként jellemző, hogy tegnap Brandt találkozott volna Barrellal, a CDU—CSU parlamenti frak­ciójának elnökével. A találkozó elma­radt. A szóvivő kijelentette, hogy a kan­cellár egyszerűen nem ért rá. A CDU— CSU viszont igyekszik úgy beállítani a dolgot, mintha Brandt nem akarta volna fogadni Bartelt. 1. Nyugat-Berlin önálló politikai egység Ma kezdődik a városrészről a négyhatalmi tárgyalás A Német Demokratikus Köztársaság ál­láspontja szerint Berlin az NDK főváro­sa, s a három nyugati megszálló hatalom­nak ma már semmi jogcíme nincs a város négyhatalmi státusára hivatkozni. Nyugat-Berlin, az NDK területén fek­vő önálló politikai egység, jelenleg a há­rom nyugati hatalom megszállása alatt. Nyugat-Berlin sohasem tartozott a Német Szövetségi Köztársasághoz, és jelenleg sem képezi részét. Az NDK elutasít minden olyan lépést, amely Bonn bekebelezési szándékát jut­tatja kifejezésre Nyugat-Berlinnel szem­ben. Nyugat-Berlin nem képezheti meg­beszélések tárgyát az NDK és az NSZK között. Ezzel szemben a nyugatnémet kor­mány (és egyben a nyugat-berlini szená­tus) véleménye szerint a négyhatalmi megszállási státus egész Berlinre vonat­kozik. Nyugat-Berlin a három nyugati hatalom felségjoga alatt áll. A nyugati hatalmak a ma kezdődő meg­beszélésen várhatóan saját pozícióik erő­sítésére, a város „megnövekedett státusá­nak” biztosítására, és elsősorban az ösz­­szekötő utak problémájára összpontosít­ják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió természetszerűleg abból indul ki, hogy Nyugat-Berlin önálló po­litikai egység, amelyre a Szövetségi Köz­társaság semmiféle módon nem formál­hat igényt. A szovjet álláspont szerint a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak használatának garanciája kizárólag a megszálló hatalmak fegyveres erőire vo­natkozik, s az ezzel össze nem függő for­galom tűrése az összekötő utakon, önma­gában nem teremt jogokat. A Szovjetunió az NDK-val egyetértés­ben elutasítja a Szövetségi Köztársaság nyugat-berlini jelenlétét, s tiltakozik az ellen, hogy a város az NDK ellen irá­nyuló provokációk támaszpontja legyen. A Szovjetunió ugyanakkor realitásnak te­kinti a Nyugat-Berlinben kialakult társa­dalmi és gazdasági rendszert. Az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette: a Berlinről induló négy­hatalmi tárgyalások „egy momentumot je­lentenek a nyugati szövetségesek azon tö­rekvésében, hogy tárgyalásokkal segítsék elő az Európát megosztó, feszültséget oko­zó problémák rendezését. Reméljük, hogy e tárgyalások olyan megállapodásokhoz vezetnek, amelyek segítik Berlin népét, és egyben Európa biztonságát is” —­­mon­dotta a szóvivő, Robert McCloskey. Győrffy Tibor, az MTI tudósítója je­lenti: Nyugat-Berlinben ma kezdődik a vá­rosrész helyzetéről a négy nagyhatalom tárgyalása az egykori Szövetséges Ellen­őrző Tanács épületében. Laoszi útvonalakat bombáztak a B—52-esek Harcok Dél-Vietnamban és a kambodzsai határnál (AFP, Reuter). Az amerikai B—52-esek ismét laoszi útvonalakat bombáztak. Dél-vietnami terület fölött nem hajtottak végre egyetlen akciót sem. Szombaton le­lőttek egy amerikai helikoptert Laosz fölött. Megélénkültek a harcok a kambodzsai határ menti területen és a Mekong-del­­tában. A saigoni rezsim katonái nagyobb csatát vívtak a szabadságharcosokkal, szintén a kambodzsai határ mellett. Souvanna Phouma hajlandó tárgyalni? Washingtonban titkolják a laoszi beavatkozást (AP, Reuter, TASZSZ) Souvanna Phou­ma herceg, laoszi miniszterelnök nem hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni a Laoszi Hazafias Front Pártjának javas­latát, amely szerint az amerikaiaknak fel­tétel nélkül meg kell szüntetniük a lao­szi területek bombázását. Az amerikai bombázással kapcsolatos elutasító állás­pontja ellenére a miniszterelnök lehetsé­gesnek tartja azoknak a pontoknak a ki­választását Szufanivong javaslataiból, amelyekről esetleg a tárgyalásokat foly­tathatnak. Washingtonban Carl Bartsch, a külügy­minisztérium szóvivője sajtóértekezletén határozottan megtagadta a választ arra a kérdésre, milyen szerepet játszanak Laoszban az amerikai központi hírszerző hivatal, a CIA ügynökei. Amerikai újság­írók vientianei jelentéseikben viszont be­számolnak arról, hogy az amerikai hadi­gépezet fontos szerepet játszik a hazafias erők támadásának visszaverésében Long Chen térségében. A hírhedt „zöldsapká­sok” — amelyek a CIA keretében mű­ködnek — több száz thaiföldi katonát szállítottak a Long Chen-i támaszpont megerősítésére. Brit javaslat a Szovjetunióhoz (MTI, Reuter) Nagy-Britannia kapcso­latba lép a Szovjetunióval azzal az üze­nettel összefüggésben, amelyet az új kambodzsai kormány juttatott el Lon­donba. A levél felkéri a genfi értekezlet társelnökeit, hogy újítsa fel munkáját Kambodzsában a nemzetközi ellenőrző bizottság. Izraeli erők légi- és földi támadásai (Reuter, AFP, UPI) Izraeli és egyipto­mi vadászgépek légi harcot vívtak tegnap a Szuezi-csatorna felett. A légi csatában mindkét fél részéről 16 gép vett részt. Egy izraeli repülőgépet lelőttek, egy másikat eltaláltak. Valamennyi egyiptomi repülő­gép sértetlenül tért vissza támaszpont­jára. Később izraeli légi kötelékek másodszor is bombatámadást intéztek a Szuezi-csa­torna mentén fekvő katonai célpontok el­len. Az izraeli katonai közlemény szerint a támadásban az izraeli repülők nem szenvedtek veszteségeket. Egy izraeli gyalogosszázad tegnap dél­előtt több száz méter mélyen behatolt Li­banon területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival. Mindkét fél tüzérséget is harcba vetett. A közelmúltban két ízben került sor fegyveres összetűzésre Bejrúttól mintegy 15 kilométerre egy hegyi faluban Palesz­tinai partizánok és helyi lakosok egy cso­portja között. Iszmat Abdel Megid, az EAK kormá­nyának szóvivője szerdán állást foglalt az amerikai kormány Izraelre vonatkozó döntésével kapcsolatban. Rogers—Dobrinyin találkozó (Reuter) Rogers amerikai külügymi­niszter tegnap találkozott Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövettel és eszme­cserét folytatott vele a közel-keleti hely­zetről. T ■ ’ Diplomatát raboltak Argentínában is (AP, Reuter, UPI) Miután kedden Do­minikában egy szélsőbaloldali szervezet tagjai elrabolták az ottani amerikai nagy­követségi légiattaséját, a 48 éves Donald J. Crowley alezredest, hogy ellenében 21 politikai fogoly szabadon bocsátását kö­veteljék. Hosszú tárgyalás után a kor­mány eleget tett a követelésnek. E tárgyalások még véget sem értek, amikor Paraguay argentínai nagykövetsé­ge értesítette a rendőrséget, hogy elrabol­ták Waldmar Sanchezt, Paraguay egyik konzulját. A konzul Buenos­ Aires centru­mában, egy szálló előtt a kocsiját áru­sította, amikor az Argentínai Felszaba­dító Front emberei magukkal vitték. A szervezet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadon bocsátását követelte, aki­ket szerintük a börtönökben kínoznak. Bahr és Duckwitz beszámolója (UPI) Egon Bahr államtitkár és Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár, akik a közelmúltban Moszkvában, illetve Varsóban folytattak eszmecserét a szov­jet-nyugatnémet, illetve nyugatnémet— lengyel politikai kapcsolatokról, tegnap délután a Bundestag három frakciójának együttes ülésén tájékoztatták a parla­menti pártok képviselőit tárgyalásaik eredményéről. IQ)W(k­) 1970. MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK 3 Peking hidat épít A varsói hivatalos amerikai-kínai tár­gyalássorozat új megvilágításba helyezi a Washington és Peking közötti kapcsola­tok fejlődését. Nemrég még úgy tűnt, hogy a két állam viszonyában beállt a fagy­pont, ezért lepett meg sokakat a megbe­szélések felújítása. Kétéves szünet után, december 11-től február 20-ig három hivatalos találkozóra került sor Varsóban. Felvetődik a kérdés: az 1968 januárjában megtartott 134. var­sói találkozó után kínai részről bekövet­kező elhidegülést nem taktikai lépésnek szánták-e, amelynek célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a színfalak mögött lejátszódó eseményekről? E bizonyos 134. találkozó idején beszél­getést folytattam egy amerikai diploma­tával, aki elismerte, hogy a hivatalos megbeszéléseken kívül nem hivatalos érintkezés is lehetséges a két ország kép­viselői között. Igaz, a diplomata hozzá­fűzte, hogy a nem hivatalos találkozók az ügyrendi problémák megvitatására szol­gálnak. Akkor arra gondoltam: ki tudna pontos határvonalat húzni az ügyrendi és a lényegi problémák közé? Októberben a New York Times „mér­tékadó körökre” hivatkozva közölte, hogy Varsóban „sohasem szünetelt az Egyesült Államok és a kommunista Kína közötti alacsony szintű érintkezés”. A mai napig homály fedi azt a kérdést, mit keresett Rogers amerikai külügymi­niszter Hongkongban, a Kínai Népköztár­saság „hátsó kapujánál”, tavaly őszi távol­keleti körutazása során. A hivatalos ver­zió szerint Rogers sajtókonferenciákra és golfjátszmákra vesztegette idejét. Japán­ban és Singapore-ban azonban úgy véle­kednek, hogy Peking magas rangú kikül­döttjével tárgyalt, s a megbeszéléseken az amerikai—kínai kapcsolatok fontos kér­déseiről esett szó. Figyelemre méltó, hogy röviddel ezután újították fel Varsóban a két ország kö­zötti nem hivatalos megbeszéléseket az ügyrendi problémákról, s rövidesen meg­egyeztek a hivatalos szintű, érdemi tár­gyalások folytatásában. A New York Times január 7-i számában azt írta, hogy a kezdeményező fél Peking volt. „Kína óvatosan még arra is célzott — írta a lap —, hogy további lépéseket is hajlandó tenni a kapcsolatok normalizálásának út­ján”. Peking képviselői kijelentették, hogy tiszteletben tartják az amerikaiak­nak a tajvani rendszer irányában vállalt „szerződéses kötelezettségeit”. Peking álláspontja tehát élesen meg­változott ebben a kérdésben, s ezt csakis a Kína iránt tanúsított amerikai udva­riassági gesztusoknak tudhatjuk be. A Ni­­xon-adminisztráció eltörölte az amerikai állampolgárok utazási korlátozásait a Kí­nai Népköztársaságba, liberalizálta a Kí­nával folytatott kereskedelmet, s végül, de nem utolsósorban feloldotta a Tajvani­szorosban cirkáló 7. amerikai flotta állan­dó harci készenlétét­. Washington nyilván felülbírálta a Mao­­csoport külpolitikai koncepciójáról alko­tott véleményét, s kapóra jött neki e cso­port militarista, szovjetellenes hisztériája. Az amerikai—kínai megbeszélések fel­újítását amerikai stratégák úgy értékelik, mint nyílt erőfeszítést a Nyugat felé való hídépítés eszmei előfeltételeinek megte­remtésére. Más szavakkal, nem a két or­szág kapcsolatainak normalizálása a meg­beszélések tárgya (ezt csak üdvözölni le­hetne), hanem egy meghatározott szovjet­ellenes kombináció létrehozásának kísér­lete. A szovjetellenesség logikája teljesen egyértelmű irányba vezet. A „kulturális forradalom” vészterhes évei után a kínai vezetők szeretnék kimozdítani országukat abból a külpolitikai elszigeteltségből, amelybe került. S e téren nem lehet fél­reértés: Peking Nyugatra tekint. V. Zsukov, az APN szemleírója Magyar kulturális napok a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról)­vábbá Jekatyerina Furceva szovjet mű­velődésügyi miniszter, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet, valamint a szovjet főváros művészeti életének szá­mos kiváló személyisége. Ott volt a ki­állítás megnyitásán Ferenczy Béni özve­gye is. (TASZSZ) Baráti találkozót tartott Je­katyerina Furceva szovjet művelődés­­ügyi miniszter és Ilku Pál magyar műve­lődésügyi miniszter. Megvitatták a két ország közötti kulturális együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. A megbe­szélést meleg, baráti légkör jellemezte. (MTI) Tegnap Moszkvából Minszkbe érkezett Papp Árpád, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancs­noka, aki az SZKP meghívására tartóz­kodik a Szovjetunióban. Megtekintette a város nevezetességeit. Látogatást tett a minszki traktorgyárban, amely Magyar­­országra is szállít. Később Sztanyiszlav Pilotovics, a Belorusz Kommunista Párt KB titkára fogadta a vendéget. A minszki képzőművészeti múzeumban kiállítás nyílt meg, amely a mai magyar iparművészetről ad képet 96 művész 200 alkotása révén. (MTI) A hazánk felszabadulásának év­fordulójához kapcsolódó irodalmi ren­dezvényeken vesz részt a Szovjetunióban — a magyar kulturális napok során — az az íródelegáció, amely szerdán utazott el Budapestről Moszkvába. Tagjai: Fodor András, Hiadas Antal, Simon István, So­mogyi Tóth Sándor, Urbán Ernő és a kül­döttséghez Moszkvában csatlakozó Do­­bozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára. A szovjet fővárosban és Kisi­­nyovban kerül sor a magyar irodalmat reprezentáló kulturális eseményekre.

Next