Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-26 / 85. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK 9 Apró Antal és Ivan Mihajlov kapcsolataink bővítésének lehetőségeiről Magyar—bolgár gazdasági tárgyalások Szerdán délelőtt a Parlament épületé­ben megkezdődött a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó ülésen részt vett Vaszil Bog­danov, Bulgária budapesti nagykövete is. Megnyitó beszédében Apró Antal utalt a két ország párt- és kormányvezetőinek tavalyi tanácskozásaira, az aláírt új 20 éves barátsági és együttműködési szerző­désére, amelynek egyik célja, hogy to­vábbfejlődjenek a két ország gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatai. Az együttműködés elmélyítése szempontjá­ból a mostani ülésszak is igen fontos, mert egybeesik a KGST-országok 1971— 73-es tervegyeztető tárgyalásaival. Mint mondta, a kétoldalú együttműködés szá­mos problémája is sikeresebben oldható meg a sokoldalú kapcsolatok továbbfej­lesztésével. Az együttműködés fejleszté­sét szolgálná az áru- és pénzviszonyok javítása, továbbá a vállalatok közötti ter­melési kapcsolatok elmélyítése. Elmondotta, hogy Magyarország és Bul­gária évi külkereskedelmi forgalma 40— 50 millió rubel körül mozog, s 1970-re körülbelül 16 százalékkal emelték a kon­tingenst. A forgalomnak ez a színvonala azonban alacsonyabb, mint amit lehető­ségeink biztosíthatnának. További erő­feszítéseket kell tenni, hogy a két ország jelentős fejlődéséből adódó lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is realizálódjanak. Különösen sok feladatot kell még megoldani a kooperáció és a szakosítás kiépítésében, mert ezeken a területeken viszonylag kicsi volt az elő­rehaladás. Hasznos lesz, ha ezeket a kér­déseket a szakbizottságok tovább vizsgál­ják, feltárják a lehetőségeket. Helyes lenne egyes termékek gyártásában mun­kamegosztást létrehozni a két ország kö­zött. Különösen részegységek és alkatré­szek előállításában működhetne együtt a két ország ipara. Mindkét ország lakos­sága számára hasznos az az elképzelés is, hogy Magyarország és Bulgária működ­jön együtt a fogyasztási cikkek válasz­tékának kölcsönös bővítésében. Magyar­­országon megbízzák az illetékes minisz­tereket, hogy ebben a kérdésben folytas­sanak beható tárgyalásokat bolgár part­nereikkel. Ivan Mihajlov válaszbeszédében ugyan­csak hangsúlyozta a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésének, a kooperáció és a szakosítás kiépítésének szükségességét. Javasolta, hogy tegyék rugalmasabbá a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy az ed­­digeknél sokkal tüzetesebben kell tanul­mányozni a másik ország eredményeit. Mint mondotta, az együttműködés fej­lesztésében még nehézségeket is­ le kell küzdeni. A mostani ülésszaktól, s a to­vábbi eszmecseréktől is azt várja, hogy azok tovább egyengessék a kapcsolatok elmélyítésének útját. Több és több bútort ígér az ipar (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztési koncepcióinak kidolgozásánál azzal számoltak, hogy a reáljövedelem egyszázalékos növekedése 1,8 százalékos bútor­forgalom-emelkedést eredményez. Az újságírók kérdéseire válaszolva töb­bek között arról beszélt a miniszter: a lakáskultúra fejlődését jelzi, hogy az összforgalmon belül a lakószobák keres­lete növekedett a legerőteljesebben. Az ötéves és a távlati fejlesztési terv kidolgozásánál figyelembe vették a vál­lalatok programját, KGST illetékes munkabizottságának referátumát, s tanul­mányt készítettek, amely az elmúlt 15 év bútorkeresletét elemezte. Ezenkívül matematikai módszerekre is támaszkod­tak, figyelembe véve a demográfiai adato­kat. Mivel a gyermekgondozási segély bevezetésével növekszik a népszaporulat, számítanak rá, hogy a gyermekbútor iránti igény jóval nagyobb lesz a jövő­ben az összkeresleten belül — ennek meg­felelően tervezik a gyártmányösszetétel változtatását. Figyelembe vették, hogy a demográfiai hullám eredményeként az el­következendő esztendőkben az átlagosnál több fiatal alapít családot, ehhez kell igazítani a modern kisbútor termelését. Elhangzott a kérdés: miért csak elvétve találkozhatunk a kereskedelmi forgalom­ban a gyermek növekedését követő, állít­­ható méretű bútorral? A miniszter vá­lasza: amíg az olcsó bútorok termelését is korlátozza a termelőkapacitás,­ nem tudják kielégíteni azokat az igényeket, amelyek célszerűségük ellenére viszonylag drágák. A jövőben ezekkel is bővítik a választékot. Ami az anyagellátás lehetőségeit illeti, ezek összhangban vannak az iparfejlesz­tési elképzelésekkel — mondta. — Nagy­részük hazai, s a tervezett importszállí­­tások elegendőek a hiány pótlására. Mivel a világpiacon drága és nehezen beszerez­hető a fenyőfűrészáru, a hazai lombos­­fajták felhasználását szorgalmazzák. Ol­csóbbá, könnyebbé teszi a bútorokat a pozdorja- és faforgács bútorlapok felhasz­nálása, ezért a jövőben ezek gyártását nagymértékben növelik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatja azt a törekvést, hogy a fakitermelő és feldolgozó üzemek méretre megmunkált alkatrészekkel lássák el a bútorgyárakat. Hasonlóképp fontos a műanyagok térhó­dítása is, ez azonban a hazai vegyipar fejlesztéséből függ. Arról is beszélt a miniszter, hogy a ne­gyedik ötéves tervben nemcsak a ház­gyári lakásokat szerelhetik fel a prakti­kus beépített bútorokkal, hanem a csa­ládi házak berendezéséhez is többet jut­tatnak. Az idén épülő 70 ezer lakásnak 10, az 1973-ben elkészülő 90 ezer lakás­nak pedig 60 százalékát szerelik fel be­épített bútorokkal. A minőségi feldarabolokról szólva Nagy­ ­ Józsefné elmondta: tarthatatlan, hogy egyes vállalatok nem fordítanak gondot termékeik minőségére, ezért 1969 első fe­lében miniszterhelyettesi megrovásban részesítettek több termelőt, s az év vé­gén már jóval kevesebb kifogás hangzott el. A. A. Országos tanácskozás kezdődött Szegeden Tavaszi kérdés: lesz-e elegendő zöldség? , A tavasz megérkeztével mi lehetne ak­tuálisabb téma a mezőgazdaságban, mint a zöldségtermesztés? Kétnapos országos tanácskozás kezdődött erről tegnap Sze­geden. A megnyitóban dr. Gergely István me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes elmondta, hogy a világ fejlett orszá­gaiban gyors mértékben növekszik a zöld­ségfogyasztás. A legtöbb zöldséget a dél­­európai államok népe eszi , nincs ösz­­szefüggés a gazdasági fejlettség és e nö­vények fogyasztásának mértéke között. Hollandiában az üvegházakban termesz­tett paradicsomból például 2,5 kilót esz­nek meg évente és fejenként, Bulgáriában 60 kilót, Olaszországban 35-nél többet. Igény egész évben Magyarország zöldségtermelő területe 1961—65 között 116 ezer hektár volt, s 1969-ig 5—6 ezer hektáros a növekedés — folytatta dr. Gergely István. — A ter­més mennyisége ezalatt 30 százalékkal lett több, mégsem vagyunk elégedettek a zöldségellátással. A közönség igénye az, hogy az év korai időszakában is legyen friss, jó minőségű áru, s nem találja rendjén valónak, hogy az évi fejadag 70 százalékát a termelés idején kell elfo­gyasztania, tehát 6-8 hónapra marad a további 30 százalék. Bizonyos ellentmondás jellemzi a zöld­ségtermesztés helyzetét. Egyfelől az élel­miszergazdaság árutermelő ágaztai közül a legnagyobb ütemű fejlődést produkál­ta, másrészt itt a leginkább fékező té­nyező a gépesítés elmaradása. A betaka­rítás, az előkészítés, a kezelés gépesítése lényegében megoldatlan. Ugyanígy nagy gond, hogy a megtermelt áru időnként vevőt keres, bizonytalanul halmozódik föl, jóllehet ezek a cikkek gyorsan romlanak, rövid ideig tárolhatók, nehezen szállítha­tók. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a MÉM nagy jelentőséget tulajdonít a vertikális kapcsolatok kialakulásának, s annak, hogy a kockázatot közösen viselje a termelő, a kereskedő, a feldolgozó. Dr. Gergely István végül a termésátla­gok alakulását elemezve arról beszélt, hogy nem maradhatunk versenyképesek mondjuk a hektáronkénti 200 mázsás pa­radicsomátlaggal, ha Olaszországban en­nek kétszeresénél kezdődik a kifizetődő termelés. Nem a zöldségtermelő terület növelésére van szükség, hanem magas színvonallal biztosított, kitűnő minőség­re, javuló termésátlagokra, alacsony ön­költségre, versenyképes csomagolásra. Történelmi körzetek Ezután dr. Tompa Béla, a minisztérium zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osz­tályának vezetője tartotta meg előadását. Utalt a fejlődésre: 1960-ban a szántóföl­di zöldségáru értéke — folyó áron — 1312 millió forint volt, 1968-ban pedig az alig megnövekedett területről 2806 millió fo­rint értékű áru került le. Már a felszabadulás előtt kialakultak olyan termelési körzetek, amelyeknek tör­ténelmi múltjuk van: a hevesi dinnye, a makói hagyma, a szegedi, kalocsai fűszer­­paprika, a jászsági zöldpaprika, a szentesi káposztafélék, a győri gyökérfélék foga­lommá lettek. Másutt új gazdaságok sza­kosodása, újabb növényfajok termelése indított meg koncentrációt a konzerv­ipari nyersanyagtermelés, vagy egyes cikkek exportkereslete miatt. Kétszázmillióért — hiánycikkek Tizenöt hitelkérelem a bankban Ha nincs témája az újságírónak, s ar­ról tűnődik, mit tegyen a szerkesztő asz­talára, mindig segítenek a hiánycikkek. Nem kell mást tennie, mint cikket kanya­­rítani arról, lám megint nincs ez, vagy az a boltokban. Ezúttal — ellenkezőleg — ar­ról adhatunk hírt, hogy mi lesz, helye­sebben: mit tesznek az illetékesek azért, hogy legyen. .Már tavaly külön gondot fordított a kormány a hiánycikkek gyártását segítő beruházásokra. Az idén sem változott a helyzet: azok a vállalatok és kisipari ter­melőszövetkezetek, amelyek a hiányzó cikkek gyártását kívánják fejleszteni, a hitelkérelmek elbírálásánál előnyben ré­szesülnek. 1970-ben eddig mintegy tizenöt ilyen hitelkérelem futott be a Beruházási Bank­hoz és a Nemzeti Bankhoz. A hitelszer­ződéseket javarészt megkötötték, csaknem 200 millió forintot bocsátottak a vállala­tok rendelkezésére, s a beruházások leg­később 1972-re befejeződnek. A beruházások nyomán jó néhány áru végképp lekerül a hiánylistáról. A ktsz-ek és vállalatok szerszámok, zárak, kávéfőző­­alkatrészek, háztartási cikkek, szárazele­mek, szegek, kötőelemek és más cikkek termelésének növelését vállalták. A bankok versenyfelhívást bocsátottak ki, és a gyártásra jelentkezőket verse­nyeztették egym­ással. A beruházások gazdaságosságát több oldalról ellenőriz­ték, ilyen módon elmondható, hogy ezek népgazdasági és vállalati szempontból egyaránt eredményes beruházások lesz­nek. Természetesen nem lehet szó arról, hogy a hiánycikkek gyártásának hitelpreferá­lása egyszerre mindent megold. Viszony­lag kevés vállalat jelentkezett hitelért, il­letve kevesen kínáltak kedvező feltétele­ket. Beruházás elhatározása kétségkívül kockázattal is jár, de amelyik vállalat, szövetkezet manapság nem akar kockáz­tatni, az távlatilag aligha lehjet életképes. C. P. HORIZONT, HORIZONT • HORIZONT A kantoni vásár Az április 15-én megnyíló kantoni tava­szi vásáron a tervek szerint több mint ezer japán üzletember vesz részt. A nem­zetközi kereskedelem előmozdítására alakult japán szövetség arra számít, hogy az egy hónapig tartó vásáron 200 millió dollár értékű üzletkötésre kerül sor. Finnország és a Nordek A finn kormány legutóbbi ülésén meg­tárgyalta a skandináv országok szorosabb gazdasági együttműködését célzó Nor­­dek-szerződés kérdését. Az ülés után a kormány szóvivője bejelentette, hogy Finnország a jelenlegi szakaszban nem írja alá a szerződést. A szóvivő hangsú­lyozta, hogy a skandináv gazdasági szö­vetség létrejötte és a Nordek-szerződés­­ben foglaltak megvalósítása bizonytalan­ná vált, mivel egyes skandináv országok a Közös Piacba való belépés gondolatá­val foglalkoznak. Magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok Az Ekonomszka Politika című belgrá­di­ gazdasági­ hetilap megállapítja: A Ju­goszlávia és Magyarország közötti áru­csere-forgalom különösen tavaly dinami­kusan növekedett. A jugoszláv export 1969-ben összességében 54 százalékkal nőtt és elérte az 533 millió dinárt, ugyan­akkor a magyarországi vásárlások 31 százalékkal növekedtek és az 578 millió dináros szintet érték el. Ezzel a forga­lommal a klíringszámla teljesen egyen­súlyba került. Szeptember 11—22: Budapesti Őszi Vásár A Belkereskedelmi Minisztérium fel­hívást bocsátott ki, amelyben közli, hogy a tárcaközi vásárbizottság határozata alapján az idén is megrendezik — szep­tember 11—22 között — a Budapesti Őszi Vásárt. Tekintettel a tavalyi nagy sikerre, az idén a városligeti vásárváros egész területe a kiállítók rendelkezésé­re áll. A felhívás szerint a termelők kiállít­hatják mindazokat a belföldre szánt kor­szerű fogyasztási cikkeiket, amelyek gyártása már megkezdődött, vagy előké­szítés alatt áll. A külkereskedelmi vál­lalatok elsősorban olyan­ fogyasztási cik­keket mutatnak be, amelyekkel a hazai gyártást kívánják ösztönözni. Kifizetődő A legnagyobb mennyiséget mi is — akárcsak külföldön — paradicsomból esszük, ezt követi a zöldpaprika, a zöld­bab, a zöldborsó és az uborka. Az export iránya a felszabadulás előtti nyugati orientációtól eltért a legkülönbözőbb ég­tájak­tól. Főként azonban a Szovjetunió­val alakult ki olyan kapcsolat, amelyen szinte önmagában nyugszik a zöldségter­melés biztonsága. Az­ élelmiszergazdaság exportjából 1960-ban 11,6, 1968-ban 17 százalék erejéig részesedtek a zöldségfé­lék. Szokás mondogatni, hogy a zöldség­­termesztés ráfizetéssel jár. Tompa Béla példákkal — igaz, a legjobbakéval — igazolta, hogy jó jövedelmeket ad ez az ágazat. A szolnoki Lenin Tsz tavaly 8,6 millió forintot vett be paradicsomból, de úgy, hogy az országos 170 mázsás átlag helyett 330 mázsát takarított be hektá­ronként. A tagok átlagrészesedése 29 338 forintra rúgott ebben a szövetkezetben, míg a szintén zöldségtermelést folytató szentesi Árpád Tsz-ben 37 741 forintra. Sajnálatos, hogy az állami gazdaságok ma már csak három százalék erejéig része­sednek az ország zöldségtermeléséből. A miniszterhelyettes bevezetőjéhez ha­sonlóan dr. Tompa Béla is azzal zárta fejtegetéseit, hogy a területi növelés kor­szaka lezárult, a hozamok és a minőség javítása most a cél. A következő öt év­ben az a feladat, hogy évente négy szá­zalékkal növekedjék a zöldségek meny­­nyisége. Kertészeti kiállítás A minisztérium a megyei tanács szék­házának előcsarnokában kertészeti kiál­lítást rendezett a tanácskozás alkalmá­­ból. Megnyitó beszédet dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitká­ra mondott. A kiállításon láthatók az új ha­zai nemesítésű zöldségfajták és a legkor­szerűbb üvegházak. ________________________E. N. Dr. Dimény Imre a szíriai államfőnél Dr. Nureddin Atasszi, a Szíriai Arab Köztársaság államfője és miniszterelnö­ke kedden baráti látogatáson fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert és a magyar küldött­séget. Kedden este Mányik Pál damaszkuszi magyar nagykövet fogadást adott a kül­döttség tiszteletére, amelyen megjelentek Mohammed Szajed Talab földművelés- és földreformügyi miniszter, Mohamed Ta­­leb Hilal közellátás- és belkereskedelmi miniszter, Abdel Halim Khaddam gazda­sági és külkereskedelmi miniszter, Fa­­jez Iszmail város- és községgazdálkodási miniszter, dr. Daud Ridavi egészségügyi miniszter, a damaszkuszi diplomáciai testület tagjai és a sajtó képviselői. Meg­jelent a fogadáson Khaled Bagdas, a Szíriai Kommunista Párt főtitkára is. A magyar küldöttség Talab Hilal köz­­ellátás és belkereskedelmi miniszter meghívására szerdán Dél-Szíriába láto­gatott az ottani mezőgazdasági üzemek megtekintésére. A küldöttség csütörtö­kön­­érkezik Budapestre.

Next