Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-28 / 87. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta M­agyar Hírlap MELLÉKLETTEL ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hvatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 3. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­0. MÁRCIUS 2­8. SZOMBAT Barátság és biztonság Európai látogatásainak újabb állo­másáról érkezett haza Péter János kül­ügyminiszter. A négy napig tartó NDK- beli eszmecsere jelentősebb volt a szo­cialista országok államférfiai között gyakori baráti találkozóknál — ezt már az utazás időpontja is sejtette. A ki­adott közös közleményből kitűnik, hogy a két ország külügyminisztere elsősor­ban fontos nemzetközi kérdésekről tár­gyalt, s ennek keretében természetesen az európai biztonság témaköréről. Ha a világ bármely pontján az euró­pai biztonságról esik szó, elkerülhetet­len, hogy ne beszélnének az NDK-ról. A történelmi-politikai körülmények in­dokolják, hogy kontinensünk bizton­ságának alapja a kialakult határok tiszteletben tartása. A két évtizedes Német Demokratikus Köztársaság ön­álló állami létének, szuverenitásának, nemzetközi jogi elismerésének megta­gadása olyan tényező, amely a bizony­talanság elemét viszi az állami kapcso­latokba, és végső soron hátráltatja a nemzetközi enyhülést. Az NDK elismeré­se lehetetlen a kontinensünkön kiala­kult határok elismerése nélkül, mint ahogy az európai status quo tisztelet­ben tartása is elképzelhetetlen az NDK elismerése nélkül. A második világhá­ború után kialakult európai helyzetnek ez sarkalatos pontja, s az elmúlt év­tizedek nemzetközi politikai feszültségei Európában valamiképpen mindig kap­csolatban voltak az NDK elleni támadá­sokkal. Mindez fordított értelemben is igaz. Mint külügyminiszterünk berlini látogatása során megfogalmazta: az NDK fokozatos megerősödésével pár­huzamosan kontinensünk biztonsága is megerősödött. Az NDK-nak a nemzetközi porondon kivívott gazdasági és politikai sikerei ja­víthatják az európai béke megszilárdí­tásának esélyét, de egymagukban még nem garantálhatják azt. Ez csak a sta­tus quo elismerésével, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésével érhető el. Az NDK és az NSZK kormány­főinek erfurti találkozója is felhívta rá a figyelmet: az európai közeledés szem­pontjából nagy jelentőségű az NDK és az NSZK viszonyának normalizálása. A két német állam közötti egyenjogú, nemzetközi jogon alapuló kapcsolatok megteremtése az európai biztonság ügyét is szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság közösen folytatja erőfeszítéseit az európai biz­tonsági értekezlet mielőbbi megtartá­sáért. Valljuk, hogy azon valamennyi európai államnak egyenlő jogokkal kell részt vennie, összehívását semmi­féle előfeltételtől sem szabad függővé tenni. A külügyminiszteri tárgyalásokról ki­adott közlemény a két baráti ország kö­zös felelősségére utal a nemzetközi politika más fontos kérdéseiben is. Ezért hívják fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok agressziója követ­keztében kialakult vietnami és az Izrael által indított közel-keleti háború által létrehozott válsággócok súlyos veszélyt jelentenek a világbékére. A külügyminiszteri találkozó fontos állomás kétoldalú kapcsolataink elmé­lyítésében is. A miniszterek megállapod­tak, hogy tovább folytatják konzultációi­kat. Egymás kölcsönös támogatása, ál­láspontjaink kölcsönös ismerete tovább növeli közös fellépéseink hatékonyságát. Csak a status quo elismerése alapján oldhatók meg az európai problémák Közlemény Péter János NDK-ban tett látogatásáról Péter János külügyminiszter NDK-ban tett látogatásáról csütörtökön közös köz­leményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere az NDK kormányának meghívására 1970. március 23—26 között hivatalos baráti látogatáson a Német De­mokratikus Köztársaságban tartózkodott. Péter Jánost baráti megbeszélésre fo­gadta Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során szívélyes légkörben le­folyt tanácskozásokra került sor Péter Já­nos és Otto Winter, a Német Demokrati­kus Köztársaság külügyminisztere között. A tárgyaló felek kiemelték Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke 1970. január 28—30 közötti baráti látogatásáról kiadott közös közlemény jelentőségét. Mindkét fél hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy az európai béke biztosí­tásával összefüggő problémák csakis a status quo elismerésének alapján nyer­jenek megoldást, és hogy a békés egymás mellett élés alapelveit alkalmazzák a kü­lönböző társadalmi rendszerű európai or­szágok közötti kapcsolatokban. A békés egymás mellett élés megköveteli, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, együtt a test­véri szocialista országokkal, valamint "az európai békéért és biztonságért küzdő más erőkkel, folytatja aktív tevékenysé­gét az európai biztonsági értekezlet mi­előbbi összehívása érdekében, és hatéko­nyan fellép minden olyan törekvéssel szemben, amely a biztonsági értekezlet el­odázását vagy megakadályozását célozza. Mindkét fél abból indul ki, hogy a bizton­sági konferencián valamennyi európai ál­lam egyenlő jogokkal vehet részt, s a kon­ferencia összehívását és megtartását sem­miféle előfeltételtől nem szabad függővé tenni. Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere részletesen tájékoztatta Péter János külügyminisztert Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsa el­nöke és Willy Brandt, az NSZK szövetsé­gi kancellárja között lefolyt megbeszélé­sekről. Mindkét fél méltatta a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok fel­vételéről szóló, az NDK által előterjesz­tett szerződéstervezet rendkívüli jelentő­ségét, az egyaránt megfelel mind a két állam, mind az európai biztonság érde­keinek. Az NDK és az NSZK kormányfőinek er­furti találkozója, s annak nemzetközi visszhangja bizonyítják: legfőbb ideje, hogy minden békeszerető állam foglalkoz­zék az NDK-val való kapcsolatai norma­lizálásával. Miután az imperializmus Németorszá­got megosztotta, és német földön két egy­mástól független, ellentétes társadalmi rendszerű, szuverén német állam jött lét­re, Európa békéje és biztonsága megkö­veteli a két német állam közötti egyenjo­gú, a nemzetközi jogon alapuló kapcsola­­(Folytatása a 3. oldalon) KGST-ÜLÉSSZAK (MTI) Március 23 és 26 kö­zött a KGST vegyipari állan­dó bizottsága Berlinben tar­totta meg 34. ülésszakát. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt ülésszakon, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­döttsége, megfigyelői minőség­ben pedig Jugoszlávia küldöt­tei, továbbá az Interhim meg­bízottai vettek részt, jóváhgy­­ták a vegyipar, a cellulózé- és papíripar területére vonatko­zó, valamint a polimerek és vegyipari fogyasztási cikkek gyártásával, a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos nyersanyagbázis fejlesztésére irányuló együttműködés elő­mozdításáról szóló jelentése­ket. BERLINI, KONFERENCIA (TASZSZ) Berlinben „A le­­ninizmus korunk marxizmusa” címmel elméleti konferenciát tartottak, amelyen W. Lam­­bert, a Német Szocialista Egy­­ségpárt Központi Bizottságá­nak titkára tartott beszámolót. A szónok kiemelte azokat az óriási érdemeket, amellyel az egész haladó emberiség tarto­zik Leninnek. Foglalkozott a forradalmi elméletet tovább­fejlesztő marxista-leninista pártok fontos szerepével, ez­zel kapcsolatban méltatta az SZKP Központi Bizottsága ál­tal, a Lenin-centenárium al­kalmával kiadott tézisek je­lentőségét. A CSEH MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTER NYILATKOZATA (CTK) Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszter in­terjút adott a Mlada Fronta című lap munkatársának, amelyben foglalkozott a kü­lönböző művészeti szövetségek tevékenységével. Elmondotta, hogy a művelődésügyi minisz­térium nem szándékszik anya­giakban korlátozni a művészi szövetségek tevékenységét, megvonja azonban anyagi tá­mogatását azoktól a csoporto­sulásoktól, amelyek nem haj­landók lemondani helytelen politikai nézeteikről. Interjúja további részében Bruzek bí­rálta a művelődésügyi minisz­térium volt vezetőségének te­vékenységét, azt, hogy nem tartotta be a szocialista kul­túrpolitika irányításának alap­vető elveit. TEPAVAC INDONÉZIAI TÁRGYALÁSA (UPI) A hivatalos látogatá­son Indonéziában tartózkodó Tepavac jugoszláv külügymi­niszter pénteken kétórás esz­mecserét folytatott indonéz kollégájával, Malikkal. Nem­zetközi kérdéseket vitattak meg és azt, hogy milyen sze­repük lehet ezekben az el nem kötelezett országoknak. MEGVALÓSUL A CGT KÖVETELÉSE (MTI) Valamennyi szakszer­vezet aláírta péntek délelőtt a Renault autógyári dolgozók új kollektív szerződését az igaz­gatósággal. A szerződés leg­fontosabb rendelkezése a bé­rek legalább hatszázalékos emelésén kívül a dolgozók szá­mára rendkívül előnyös havi bérezési rendszerre való foko­zatos áttérés kimondása. A bérek tekintetében a szerző­dés gyakorlatilag megvalósít­ja a mozgó bér-skála elvét, azaz a CGT régi követelését. OLASZ ELLENÁLLÓ HALÁLA (AFP, TASZSZ) Alcide Cer­­vi,­ közismert nevén­ „Cervi papa”, az olasz ellenállási mozgalom egyik legendás alakja szívműködési zavarok következtében péntekre virra­dóan elhunyt. Májusban lett volna 95 éves, hét fiát a fa­siszták kivégezték. Cervit a Nagy Honvédő Háború rend­jel első fokozatával is kitün­tették a világháború után. államosítások a KONGÓI NÉPI KÖZTÁRSASÁGBAN (TASZSZ) A Kongói Népi Köztársaság Államtanácsa ha­tározatot fogadott el az összes magántulajdonban levő utak, hidak, kompok és repülőterek államosításáról. Az államta­nács egy másik határozatában hatálytalanítja azokat a kon­cessziókat és visszaszolgáltat­ja a Kongói Népi Köztársa­ságnak azokat az épületeket és repülőtereket, amelyeket a kongói kormány korábban az afrikai és madagaszkári légi­­közlekedés-biztonsági igazga­tóság rendelkezésére bocsá­tott. KATONATISZTEKET TARTÓZTATTAK LE CHILÉBEN (Reuter) 29 katonatisztet tartóztattak le pénteken, ösz­­szeesküvés vádjával a chilei hatóságok. A rendőrség szóvi­vője szerint az összeesküvés­ben, amely április elején akar­ta megdönteni Frei elnök kor­mányát, polgári személyek is részt vettek. Megalakult az új olasz kormány (MTI) Negyvenkilenc, napig tartó kor­mányválság után Mariano Humor, ko­rábbi kormányfő, pénteken délután hat órakor újra megkapta Saragat köztársa­sági elnöktől a miniszterelnöki kineve­zést. Humor ezután ismertette az ál­lamfővel, majd a sajtó képviselőivel a háború utáni 31. olasz kormány névso­rát. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget a szocialista de Martino tölti be, a keresz­ténydemokrata Moro megtartotta a kül­ügyminiszteri tárcát. A szociáldemokra­ták vezetője Tanassi a hadügyminiszte­­ri, a republikánus Reale pedig az igazság­ügyminiszteri tisztséget tölti be az új kormányban. Olaszország új „középbal” kormányában a miniszterelnököt is be­leértve 27 miniszter foglal helyet: 17 kereszténydemokrata, 6 szocialista, 3 szociáldemokrata és 1 republikánus. Fock Jenő látogatása a Fock Jenő, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke pénteken látogatást tett a Ganz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár­ban. Társaságában volt Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Nagy Richard, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégeket a gyár központi épületé­ben Csergő János vezérigazgató, Rad­fát László, a pártbizottság titkára és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. Tájékoztatták a látoga­tókat a gyár termelési eredményeiről, a műszaki fejlesztés helyzetéről, a munka­­körülmények javítását célzó tervekről, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében ed­dig végrehajtott és a továbbiakban terve­zett intézkedésekről; ismertették a dolgo­zók élet- és munkakörülményeit, valamint az ezek javítására kidolgozott elképzelé­seket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz-MÁVAG fontosabb üzemeit. Először a vagongyárat keresték föl, ahol a budapesti forgalom­nak szánt csuklós villamoskocsik, vala­mint a Szovjetunió által rendelt motor­vonatok készülnek. A másik nagy üzem­egységben, a motorgyárban új termék, a francia szabadalom alapján készülő Piel­­stick motor első példányait szerelték ép­pen: a kiváló minőségű berendezések a mozdonyok és motorvonatok fontos tarto­zékai. A vendégek jártak a mozdonygyár­ban, a vízgép- és kompresszor-gyáregy­ségben, valamint a vállalat gazdálkodási adatait gépi úton feldolgozó elektronikus számítóközpontban is. A vízgéptervezési főosztályon a Tisza II. vízlépcső itt ké­szülő terveiről tájékoztatták vendégeiket a helyi vezetők. A Minisztertanács elnöke az üzemláto­gatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról, a kü­lönböző gyárrészlegeknek a korrábshoz képest számottevő fejlődéséről, majd az üzemben tapasztaltakról és a további fel­adatokról részletes eszmecserét folytatott a gyár műszaki-gazdasági, valamint poli­tikai vezetőivel. A program befejezése­ként a Minisztertanács elnöke megtekin­tette a Ganz-MÁVAG-gyár 125 éves múlt­ját, fejlődését illusztráló kiállításról ké­szített színes filmet. A nap híreiből

Next