Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-23 / 142. szám
2 1970. MÁJUS 23. SZOMBAT BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Magyar Hírlap Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár (Folytatás az 1. oldalról) — A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos elveink változatlanok, s az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítésére irányuló törekvésünk egyre szélesebb körben talál visszhangra partnereinknél. — Ezt példázza az idén 33 ország — köztük az első ízben részt vevő Kanada, Pakisztán és Elefántcsontpart — kiállítóit felsorakoztató Budapesti Nemzetközi Vásár is, amely különösen alkalmas fórum a kölcsönös piaci igények, az árukínálat megismertetésére, a műszaki és egyéb információk kicserélésére. Tájékoztató és tájékozódási fórum is A külkereskedelmi miniszter megnyitó beszédét így folytatta: " A világkereskedelem gyors ütemű növekedése, a gazdasági együttműködés fejlettebb formáinak térhódítása évről évre fokozza a nemzetközi vásárok jelentőségét, bővíti azok funkcióit, s egyben növeli szerepüket a korszerű, keresett termékek előállításában. Ez indokolja, hogy Magyarország rendszeresen részt vesz a jelentős nemzetközi vásárokon, s a nemzetközi vásárok megnövekedett feladatköre határozza meg a Budapesti Nemzetközi Vásár további fejlődésének irányát is. A vásár szervezői olyan új kereskedelmi módszereket vezettek be, amelyek elősegítik, hogy a hazai külkereskedelmi és termelő vállalatok és külföldi szállítóik, vásárlóik jobban megismerjék egymás igényeit. Ahhoz, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a jövőben még jobban szolgálja ezt a célt, úgy kell fejlesztenünk, hogy tovább szakosodjék, az árubemutatók áttekinthetőbbek, jobban összehasonlíthatók legyenek, s ehhez korszerű technikai feltételek álljanak rendelkezésre. Mint minden évben, úgy az idén is bizonyosan nagy látogatósereg keresi fel a vásárt. Mind a hazai, mind a külföldi látogatók meggyőződhetnek arról, hogy iparunk kiállított termékei hűen tükrözik fejlődésünket, hogy e termékek műszaki színvonala, minősége és külső megjelenése állandóan javul és egyre jobban elégíti ki a hazai és a külföldi fogyasztók igényeit. — A vásárok — és így a Budapesti Nemzetközi Vásár is — hatékony tájékoztató és tájékozódási fórumok. Alkalmat nyújtanak az igények és lehetőségek kölcsönös megismerésére és az üzletkötésre is. A Budapesti Nemzetközi Vásáron már sok olyan gyümölcsöző üzleti kapcsolat alakult ki, amely szorosabb gazdasági együttműködéssé, üzleti barátsággá fejlődött. E kapcsolatok tárgya újabban nemcsak az áruszállítás, hanem növekvő mértékben az ipari-termelési együttműködés is. Reméljük, hogy az idén is sok ilyen kapcsolat bontakozik ki, s erősödik tovább. — Szeretném ezt az alkalmat felhasználni — fejezte be Bíró Lajos beszédét —, hogy megköszönjem mindazok munkáját, akik a termékek tervezésében és előállításában részt vettek, akik a vásár szervezésével és technikai kivitelezésével megfelelő feltételeket biztosítottak e jelentős nemzetközi kereskedelmi találkozó számára. — Az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Évente hárommillió külföldi nő vásárol Magyarországon készült ruhát, az évente exportált magyar textília pedig ötször körülérné az Egyenlítőt. Háromszáz új KGM-gyártmány A ruházati ipar legújabb termékeivel a vendégek a könnyűipari pavilonban ismerkedhettek meg, ahol Nagy Józsefné miniszter és Móré András pavilonigazgató volt a házigazda. Itt tudtuk meg: a magyar cipőgyárak, ha győzik kapacitással, úgy a következő öt évben a jelenleginek háromszorosára növelhetik a szocialista országokba irányuló exportot. A Szovjetunió kötöttáruból a jelenleginek négyszeresét szeretné vásárolni 1975-ben. A körséta következő állomása a Petőficsarnok volt. Itt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és a kiállító vállalatok vezetői adtak rövid áttekintést a látnivalókról. A KGM vállalatai az idén 2500 féle terméket gyártottak, s ebből mintegy 300 most került először a nyilvánosság elé. Fock Jenő miniszterelnök és több vendég közelebbről is tanulmányozott néhány szerszámgépet. Több kiállítási helyen a kooperáció eredményeiről érdeklődött a miniszterelnök. Elmondották a KGM vezetői, hogy az NDK és Csehszlovákia egymegállapodás alapján lemondott az impulzusmérők gyártásáról. A gyártás jogát a piacokkal együtt átadták az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának, és a vállalat megkezdte a sorozatgyártást, és az év végéig már 250 darabot gyártanak ebből a fontos műszerből. Az első körséta a vásáron Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek első útja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonjába vezetett. Kiss Árpád miniszter, az OMFB elnöke bemutatta a számítástechnika fejlesztési programjának jegyében rendezett kiállítást. Néhány üzemünk már külföldi licenc- és kooperációs megállapodásokat is kötött, hogy a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználhassák hazánkban a számítástechnikai fejlesztés gyorsításához. A Magyar Tudományos Akadémia csarnokát Erdei Ferenc akadémikusnak, az MTA főtitkárának és az akadémiai intézetek vezetőinek kalauzolásával tekintették meg a kormány tagjai és a vendégek. Hosszabb időt töltöttek az izotóptérképnél, amely az izotópok felhasználásának nagyszabású ötéves programját szemlélteti. Ezután a „Külkereskedelem 25 éve” című kiállítást tekintették meg a vásár főterén. A különféle grafikonokból, tablókból el lehetett olvasni, hogy a felszabadulás óta hatszorosára nőtt az ország külkereskedelmi forgalma. Bíró József külkereskedelmi miniszter magyarázta: " Ma külföldön többen viselnek magyar gyártmányú ruhát, mint hazánkban. Látogatás a külföldi kiállítóknál A külföldi kiállítókkal a nemzetek csarnokában találkoztak először a körséta részvevői. A gépi berendezéseket és mezőgazdasági termékeket bemutató görög kiállítási részleg előtt Jean M. Pesmazoglu nagykövet és A. Lozos pavilonigazgató várta a vendégeket. Hollandia kiállításánál, ahol a többi között konzervipari gépeket és tejfeldolgozókat mutattak be, G. J. Dissevelt nagykövet és J. J. van B. Baterburg pavilonigazgató köszöntötte Fock Jenőt és a vendégeket, akiket ezután F. Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete és Mario G. Planas kiállítási igazgató üdvözölt. Kuba jellegzetes mezőgazdasági termékeit: dohányt, cukrot, gyümölcsöt hozott Budapestre. Megtekintette a küldöttség az afrikai Elefántcsontpart kiállítását is. A brazil pavilonban Jorge de la Almeida követ és R. R. Krause pavilonigazgató volt a házigazda. A pavilon jellegzetes illata a kitűnő brazil kávéról árulkodott, a frissítő itallal meg is kínálták a körséta részvevőit. Franciaország csarnokában Raymond Gastambide nagykövet és Lucien Honoré pavilonigazgató már az épület bejáratánál felhívták a magyar vendégek figyelmét egy hatalmas, lánctalpakon járó rakodóberendezésre. — Ezt a gépet a Vörös Csillag Traktorgyárral kooperációban gyártjuk — mondotta a francia nagykövet. Mire Fock Jenő megjegyezte: — Nagyon jó dolog a kooperáció, üdvözöljük az ilyen kezdeményezést. Sok sikert kívánok az együttműködéshez. A mintegy kétezer négyzetméteres bolgár kiállítási terület bejáratánál Vaszil Bogdanov Bulgária budapesti nagykövete és Z. Zahariev pavilonigazgató fogadta a vendégeket. A kiállításon sok száz terméket mutat be az iparosodó Bulgária. A bolgár gazdasági szakemberek további kereskedelmi szerződések megkötésére számítanak a BNV-n, annak ellenére, hogy az idén előreláthatóan a két ország között hatvanmillió rubelt is meghaladja az áruforgalom. Másfél ezer szovjet termék Az olasz kiállítási csarnoknál Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Ludovico Fülei pavilonigazgató köszöntötte a körséta részvevőit. Fock Jenő miniszterelnök emlékeztetett Aldo Moro olasz külügyminiszter nemrégiben tett magyarországi látogatására, amikor magyar partnerével közösen állást foglalt a két ország közötti együttműködés, a kereskedelmi kapcsolatok és az ipari kooperáció fejlesztésének szükségessége mellett. Románia pavilonjánál Dimitru Turcus nagykövet és Nicolae Vrabie pavilonigazgató üdvözölte a vendégeket A szabadtéri bemutató érdekessége a Románia Dacia— 1300-as személyautó, amelyet francia licence alapján gyártanak és most állították ki először Budapesten. Fock Jenő közelebbről is megtekintette, beült a kocsiba, megvizsgálta műszerfalát és berendezéseit. (Megtudtuk: a magyar—román gazdasági megállapodás értelmében gépkocsikat is vásárolunk Romániából és előreláthatólag még az idén Dacia kocsik is érkeznek Magyarországra.) A Szovjetunió kiállítási csarnokánál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és F. T. Szaharov pavilonigazgató fogadta a vendégeket. A huszonegy külkereskedelmi vállalat másfél ezer terméket állított ki a vásáron. A kiállítási tárgyak mintegy 80 százalékát először láthatják Budapesten a magyar szakemberek. A bemutató anyagának majdnem egyharmada gépipari termék. Különösen felkeltették a vendégek érdeklődését a különleges műszerek, az elektrotechnikai berendezések és a rádióműszerek. A járműipari újdonságok közül kiemelkedik a Kraz—257 típusú teherautó. A látogatók megszemlélték az új típusú Volga gépkocsit is, Algéria pavilonjának bejáratánál Mohamed el Ghazi Bourbonne pavilonigazgató fogadta a vendégeket. Hangoztatta, hogy az erősödő magyar—algériai gazdasági kapcsolatok fejlődését segíti elő ez a vásár is. Az osztrák pavilonban dr. Kurt Enderl nagykövet, Paul Förster, az Osztrák Szövetségi Kamara alelnöke és S. Kuzmich kereskedelmi attasé kalauzolta a vendégeket; a két szomszédos ország vállalatainak ipari-műszaki együttműködése volt a fő téma. Fock Jenő több kiállító cég képviselőjét régi ismerősként üdvözölte, s a rövid beszélgetések során aziránt érdeklődött: elégedettek-e a magyar partnereikkel kialakított kooperációkkal? Az angol pavilonban Roy Mason kereskedelemügyi miniszter volt a házigazda, aki a magyar külkereskedelmi miniszter meghívására a BNV alkalmával érkezett Budapestre, és D. S. L. Dodson angol nagykövet mutatta be a brit ipar számos újdonságát. A látogatók megtekintették a Lancer gyártmányú konténer-rakodódarut, amelyen angol és magyar nyelvű felirat jelzi, hogy a MAHART tulajdona fogadta a vendégeket. Elmondották, hogy a magyar iparral előrehaladott tárgyalásokat folytatnak gépkocsigyártási együttműködésről. A csehszlovák pavilonban Frantisek Dvorsky nagykövet és Vladimir Rosinsky pavilonigazgató fogadta a vendégeket, akik nagy érdeklődéssel nézték meg az orvosi műszereket és a könnyűipari berendezéseket. Az Investa külkereskedelmi vállalat képviselője elmondotta, hogy a korszerű automata szövőgépből 1971 végéig ezret szállítanak Magyarországra. Örömhír az autósoknak: a Motokov szabadtéri bemutatóján az új személygépkocsik — a Skoda 100-as és a luxuskivitelű 110-es — „tartóztatták” a látogatókat. Az újfajta Skodákból az első száz már megérkezett. Fock Jenő tréfásan megjegyezte, hogy ez a mennyiség kevés. A kiállítók közölték: rövidesen hetenként 250 Skodát indítanak útra Magyarországra. Lengyel és csehszlovák autók A finn pavilonban Martti Ingman nagykövet, Aulis Raikkonen, kereskedelmi attasé és Bror Felixson pavilonigazgató üdvözölte a vendégeket. A rövid tájékoztató közben Nagy Józsefné könynyűipari miniszter megjegyezte, hogy a magyar könnyűiparnak komoly és jó üzleti kapcsolatai vannak Finnországgal. Pakisztán pavilonjában Afzal Qadir nagykövetségi elsőtitkár elmondotta, hogy kiállításuk folytatása a magyar gazdasági küldöttség néhány héttel ezelőtti pakisztáni tárgyalásainak. A 23 külkereskedelmi vállalat közel félezer exporttermékét bemutató lengyel csarnokban Tadeusz Hanuszek nagykövet és Tadeusz Walczykiewicz pavilonigazgató Jugoszláv bútorok, amerikai modellek A Német Szövetségi Köztársaság korszerű gyártmánykiállításának bejáratánál dr. Hardo Brückner, az NSZK kereskedelmi képviseletének vezetője és Günther Henke pavilonigazgató üdvözölte a vendégeket. A jugoszláv kiállítás előtt Géza Tikvicki nagykövet és Vladislav Grosz, a pavilon igazgatója várta a körséta részvevőit. Közölték, hogy az idén négy hónap alatt másfél millió dollár értékű bútor szállítására kaptak megrendelést Magyarországtól. Az NDK pavilonjában dr. Herbert Plaschke nagykövet és Hans Hoffmann pavilonigazgató fogadta a látogatókat. A miniszterelnök érdeklődéssel nézte meg a kiállított motorkerékpárokat és különleges játékszereket. A szíriai kiállítást dr. Mohamed Zakaria Ismail nagykövet és Mohamed Nafeh Aszfar pavilonigazgató mutatta meg a vendégeknek. A japán kiállításnál a magyar kormány tagjait és a többi vendéget Tsueneaki Ueda nagykövet és Sinzo Totani pavilonigazgató fogadták. A távol-keleti ország számos fényképezőgépet, különböző elektronikus berendezéseket mutatott be, amelyek felkeltették a vendégek érdeklődését. A svédek az idén tulajdonképpen egyetlen terméküket sem állították ki. Sigge Lilliehöck nagykövet és Björn Bieneck pavilonigazgató közölte a látogatókkal: nyolcperces színes képsorozat vetítésével adnak tájékoztatót az érdeklődőknek a svéd ipar termékeiről. Thomas Wainman-Wood nagykövet és J. M. T. Thomas pavilonigazgató kalauzolta a vendégeket a kanadai pavilonban. Ezután következett a körséta utolsó állomása. Az USA-pavilonban Alfred Puhan nagykövet és Frank A. Ursino pavilonigazgató fogadta a vendégeket. A pavilonban többek között űrhajózási berendezések, modellek, a Holdra való indulás és a leszállás felszerelései láthatók. A körséta végeztével pontosan 14 órakor nyílt meg az 1970. évi BNV a nagyközönség részére és az első nap már több mint tízezer látogatója volt Fahidy J. — Koós T. Tímár Mátyás: a BNV is példázza népgazdaságunk eredményeit A körséta után Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese — a többi közt — a következőkben foglalta össze tapasztalatait: — Egy ilyen kis ország számára, mint hazánk, különösen fontos fórum a nemzetközi vásár, mert szakembereink értékes információkat cserélhetnek a termelés, a műszaki színvonal nemzetközi helyzetéről, mód nyílik a kereskedelmi és nem utolsósorban a termelési kapcsolatok kiépítésére, elmélyítésére. Idei vásárunk jól szolgálja e célokat, mert a tavalyinál is nagyobb a kiállítók száma, több árut mutatnak be, ösztönzőbben kibontakozott a verseny. A 34 ország e jelentős gazdasági fóruma jó lehetőségeket kínál kereskedelmi és kooperációs tárgyalásokra. Az utóbbit különösen azért hangsúlyoznám, mert hazánk számára a szükségesség a termelési együttműködés elmélyítésének irányába mutat. A kooperáció segít ugyanis a leghatékonyabban javítani a termékek korszerűségét, gazdaságosságát, értékesítési lehetőségeit. A tapasztalatok szerint a kooperációk eredményesek. A legnagyobb jelentőségű együttműködési megállapodásokat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kötöttük, de az utóbbi években örvendetesen kialakul, bővül a kooperáció nyugati országokkal, illetve tőkés cégekkel is. A Budapesti Nemzetközi Vásár is kifejezi, hogy éppen az új lehetőségeket felhasználva, jelentős eredményeket ért el népgazdaságunk. Utalnék a BNV-n kiállított sokfajta új korszerű gépre, egyéb beruházási javakra, de a közszükségleti cikkek bővülő választékára is. Hozzáfűzhetem, hogy a legutóbbi időben is tovább javultak a népgazdaság eredményei. Mint ismeretes, a kormány éppen tegnap tárgyalt az év első negyedének gazdasági eredményeiről, ezek pozitívak. A termelékenység, amellyel tavaly olyan sok probléma volt, 1970 első harmadában szintén javult, körülbelül 5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ez azt igazolja, hogy az időközben hozott intézkedések helyesek voltak. Legfőbb gondunk jelenleg a beruházási téren tapasztalható feszültség, ezzel a gonddal még hosszabb ideig számolnunk kell, mert a beruházások iránti igények sok milliárddal nagyobbak a negyedik ötéves terv időszakára, mint amennyit az építőipari kapacitások és egyéb források ki tudnak elégíteni. Természetesen a beruházási piacon is rendet, egyensúlyt kell teremtenünk. Intézkedéseket szándékozunk tenni — tettünk is már ilyeneket —, hogy a beruházás iránti igények és a források közötti összhangot mindkét oldal megfelelő szabályozásával megteremtsük. — Számolnunk kell a Tiszántúlt sújtó árvíz okozta helyzettel, vagyis azzal a többletkiadással is, amelybe az árvíz sújtotta vidék újjáépítése kerül majd. — Vannak természetesen egyéb feladataink is. Mindent egybevetve azonban az év eddigi szakaszában tapasztalt tendenciák várhatóan folytatódnak és bizakodással tekintünk az év hátralevő időszaka elé.