Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-26 / 145. szám
2 1970. MÁJUS 26. KEDD Fock Jenő látogatása a KGMTI-ben (Folytatás az 1. oldalról) vódik. Egyebek között segítséget nyújt a korszerűbb raktározáshoz és anyagmozgatáshoz, valamint a gyártmánytervezéshez, sőt egész üzemek beruházását is lebonyolítja. tétlen, baráti beszélgetés kezdődött. Az intézet dolgozói, a különböző szakterületek képviselői szóltak munkájukról, s tettek fel kérdéseket a kormány elnökének. Fock Jenő elismerően nyilatkozott a KGMTI múltbeli és jelenlegi tevékenységéről. A máról és a látogatás során tapasztalt újszerű törekvésekről szólva kiemelte: az a tény, hogy nemcsak technológiát terveznek, hanem a kivitelezésből is részt vállalnak, ez feltétlenül helyes. Mint ahogy a külföldi kapcsolatok szélesítésére való törekvés is örvendetes. Igyekezzék tehát az intézet több ilyen munkát vállalni, mégpedig a szellemi exporttal párosuló ipari kooperáció lehetőségeivel élve. Ez a népgazdaságnak és az intézetnek egyaránt érdeke, s még jelentős lehetőségek állnak e tekintetben a KGMTI előtt. K. Gy. 3. Kérdez a komtányelnök A beszélgetés jellege természetesen, megannyi nagy értékű, valóban becsülendő eredmény ellenére sem marad meg a kedvező változások puszta regisztrálásánál. A vendéglátók maguk is őszintén szóltak gondjaikról, de a kormány elnöke is — mint mondani szokás — „tudott kérdezni”. E kérdések lényegét talán így lehetne összefoglalni: mennyi van még a KGMTI-ben? Vagyis, hogyan, milyen módszerekkel lehetne hatásosabbá, gyorsabbá, gazdaságosabbá tenni a tervezőmunkát, különös tekintettel arra a tényre, amit egyébként az intézet vezetői maguk siettek elmondani: gazdaságirányításunk mai rendszerében lényegesen kedvezőbbek a feltételek, egyre több vonatkozásban érezhető az önállóság jó hatása. — Úgy véljük, a műszaki fejlesztésben kell elsősorban megújulnunk, határozottabban cselekednünk — mondották a házigazdák. — Mindez azonban nem csupán rajtunk múlik. A jövő szempontjából nagyon jelentős például a korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazása, s ezzel párhuzamosan olyan belső szervezeti rendszer kialakítása, amelyben a mérnökök valóban alkotó, tervező tevékenységet, nem pedig — mint ma még gyakori — alacsonyabb képzettséget kívánó kisegítő feladatokat látnak el. A tervezőintézeti érdekeltség . Sok szó esett a tervezőintézeti érdekeltségekről is, mégpedig egy ellentmondás tükrében. Ma még él az a költséges gyakorlat, amely szerint a tervezés abban érdekelt, hogy minél nagyobb, költségesebb objektumot, gyárat, létesítményt vállaljon és tervezzen. Ugyanakkor a népgazdaság érdeke azt diktálná, hogy egy-egy beruházást minél olcsóbban, gazdaságosabban valósítsunk meg, márpedig nem vitás, hogy ehhez az utóbbihoz kell igazítani a tervezés érdekeltségét is. Az általános gond jogos érzékeltetése mellett a KGMTI vezetői örömmel számoltak be a kormány elnökének arról, hogy a többi között a belső erők szervezettsége, a szakmai képesség fejlesztése és az ösztönzőbb bérezés kialakítása révén az utóbbi években az intézet húsz százalékkal csökkentette a tervezési költséget, ami jelentős eredménynek számít. S egyben azt is bizonyítja, hogy valóban vannak még tartalékok, ezeknek kiaknázása változatlanul az intézeti vezetés fontos feladata. Fock Jenő ezután ellátogatott a KGMTI különböző tervezőrészlegeibe, irodáiba. Megtekintette a rajzasztalokon éppen tervezés alatt levő munkákat, és figyelemmel hallgatta a hozzájuk fűzött szakmai kiegészítéseket. E látogatás néhány órája alatt szinte kirajzolódott az ország jelenlegi, még inkább azonban a közeljövő ipari térképe. Egyik percben — illetve egyik irodában — Dunaújváros, Diósgyőr, majd Ózd, a másikban már Csepel, az Ikarus vagy éppen Székesfehérvár került szóba. Pontosabban: azok az üzemek, gyárak, amelyek egyfelől korszerűbb módon és körülmények között kívánják folytatni termelőmunkájukat , jelentős rekonstrukciókat valósítanak meg a KGMTI segítségével , másfelől pedig új üzemeket, üzemrészeket telepítenek. Szellemi export-kooperáció s tervezőasztalokon kihatásában rendkívül nagy értékű munkák készülnek. A KGMTI egyesztendei tervezőtevékenysége mögött több milliárdos beruházási összegek öltenek testet új gyárak, üzemrészek, korszerűbb gépsorok, termékek formájában. Ezt a felelősséget — nyugtázta a kormány elnöke — érzi az intézet kollektívája, hiszen az eredmények önmagukért szólnak. Abban is a felelősség és a nemes értelemben vett többre vágyódás nyilvánult meg, ahogy a tervezés különböző gondjairól szenvedéllyel szóltak. Mint ahogy például ez sugárzott a házigazdákból, amikor — szinte a látogatás „fénypontjaként” — bevezették a miniszterelnököt a nemrégiben üzembe helyezett számítóközpontba. E géptől a jövőt illetően sokat várnak, igyekeznek a tervezés korábbi szemléletét igazítani az újhoz, a korszerűhöz, mert hiszen — mint hangsúlyozták — mégiscsak a tervezők adják majd fel a „leckét” a gépnek, s nem fordítva ... A tervezőirodákban tett látogatás után az intézet klubjában bővebb körben kö HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Jelentések az árvízvédelmi munkákról (Folytatás az 1. oldalról) hétfőn elzártak, ezzel is mentesítették a területet az újabb árhullám okozta víztől. A jobb parti szakadást is nagy erővel igyekeznek elzárni. Eddig összesen 207 millió köbméter vizet vezettek le, s így az elöntött területek nagysága 35 ezer holdra csökkent. Az újabb áradás meglassította a víz lefolyását, ezért sok újabb szivattyút irányítottak a helyszínre. További beavatkozást igényel a mélyebben fekvő részekben meghúzódott, pangó vizek eltávolítása. Az elmúlt huszonnégy órában a Maros felső szakaszának vízgyűjtő területén számottevő csapadék hullott. Ez újabb árhullámot indíthat el, de legalábbis fékezheti, esetleg meg is állíthatja az apadást. Jelenleg a Maros vízállása több mint nyolcvan centiméterrel alatta van a tetőző vízszintnek. A folyó változatlanul veszélyezteti Makót, mert a vízvonal körülbelül három méterrel magasabban helyezkedik el, mint a város talaja. A töltéseket újabb és újabb buzgárok ostromolják. A tudósításokban szereplő nagy buzgárnak hétfőn „testvére” nőtt, amit sikeresen megfogtak. A Maros mentén védekezők száma egyébként megközelíti az ötezret. A múlt héten lezárt 16 olajkútból hétfőn tizennégynek újra megnyitották a csapjait és üzembe helyezték a hozzájuk tartozó két tankállomást is. Hétfőre az árvízvédelemben részt vevők létszáma már kétezerrel meghaladta az 1965-ös nagy dunai árvíz ellen harcolók létszámát, a harminchatezret. H. P. Magyar katonai személyiségek csehszlovák kitüntetése Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke A fegyverbarátság megerősítéséért kitüntetés első fokozatát adományozta Czinege Lajos vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének, Csémi Károly altábornagynak, a honvédelmi miniszter első helyettesének, a magyar néphadsereg vezérkari főnökének, Kálazi József vezérőrnagynak, Kiss Lajos vezérőrnagynak, Szűcs Ferenc vezérőrnagynak, Lakatos Béla vezérőrnagynak és Török Mihály ezredesnek. A fegyverbarátság megerősítéséért kitüntetés második fokozatát tízen kapták meg. A februári győzelem 22. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkásőrségének parancsnoksága, a Munkásőrség Becsületrendje kitüntetést adományozta Papp Árpádnak, a magyar munkásőrség országos parancsnokának és Nagy György helyettes parancsnoknak. A kitüntetéseket hétfőn ünnepélyesen nyújtotta át Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A kitüntetettek nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott köszönetet. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Erdélyi Károly és Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetői, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, továbbá a tábornoki kar több tagja, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. 29 721 mázsa volt a zsákmány X' ^ cX - 2 j• Huszonöt évesek a halászati tsz-ek A víz volt elsőrendű témája annak a tanácskozásnak, amelyet az ország halászati termelőszövetkezeteinek küldöttei tartottak tegnap a TOT székházában. A halászok kétszeresen is panaszkodhatnak mostanában a vízre: az elmúlt évi, gazdálkodási elemzésekor, kiderült,, hogy az alacsony vízállás közrejátszott a zsákmány csökkenésében. Az árvíz pedig az idei terveket nyirbálja meg, hiszen máris négy hisz területén okozott károkat, sőt a fehérgyarmatiaknak még az irodaházát is elvitte. Dr. Nádasdy György, a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára abból az alkalomból tarthatta meg beszámolóját, hogy az első szövetkezések negyedszázadosak az idén. A bajai Új Élet Hisz tagjai például már 1944 decemberében elhatározták az együttműködést, s 1945-ben alakult meg a hódmezővásárhelyi, a győri, a mohácsi, a szolnoki, a csongrádi htsz, illetve jogelődjük, a halászati bérszövetkezet. Később is volt példa az út követésére: csak 1956-ban jött létre az óbudai Kék Duna, majd 1961- ben a barcsi Drávai Határőr Htsz. Ami az érdekképviseletet illeti, pontosan tíz évvel megelőzték az új termelőszövetkezeti törvényt — még 1957-ben életre hívták a Halászati Termelőszövekezetek Központi Intéző Bizottságát, a mai szövetség jogelődjét, egyszersmind az ország első tszszövetségét. Ma 22 htsz, valamint egy — a tömörkényi Alkotmány —, jelentős halászatot folytató mezőgazdasági termelőszövetkezet tömörül ebben a szövetségben. Természetes vizeik területe 87 623 hold; a Duna, a Tisza, a Körösök, a Dráva és a Mura, a hajdúszoboszlói csatornarendszer, valamint a Velencei-tó, s a Fertő magyarországi szakasza tartozik ide. A mesterséges tógazdaságok területe 1972 holdat tesz ki, a legtöbb — szám szerint tíz — hisz a Tiszába merítgeti hálóját, összesen 2385 embernek ad ily módon kenyeret a hal, amelyet részben önmaguk értékesítenek, juttatnák el a fogyasztóhoz, hiszen 47 úgynevezett vendéglátó egységük — főként csárdájuk — van. A tegnapi értekezleten megvitatták az 1969-es gazdálkodást, a szövetségi titkár rámutatott a zsákmány csökkenésének okaira. A 29 721 mázsányi zsákmány ugyanis kevesebb volt, miként az előző három esztendőben; a rekordot az 1967-es év produkálta, 33 817 mázsa halat. A 25 év történetében tavaly volt a legalacsonyabb a Duna átlagszintje, s ez gátolta a halak szaporodását, nem merültek meg a holtágak. Közrejátszik a visszaesésben a vizek szennyeződése, s a fokozódó horgászat is. Mit fognak leginkább? A sorrendben első a ponty, ezt a csuka, majd a harcsa, a süllő, a balin, s a növényevő halak követik. A legtöbb halat tavaly a Duna adta, emelkedés — szerény, mindössze 56 mázsányi — csupán a Velenceitavon volt. A teljes zsákmányhoz tartozik: 33 447 kiló békát, 8725 kiló kagylót és 1 761 kiló rákot is kifogtak 31069-ben a szövetkezeti halászok, akik közül többen Munka Érdemrendet és TOT díszoklevelet vettek át a tanácskozás végeztével. K. N. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Várnai Zseni költőnek, a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége, valamint költői munkássága elismeréséül, 80. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Az Elnöki Tanács dr. Milasovszky Bélának, a műszaki tudományok doktorának, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, Schay Géza kétszeres Kossuth-díjas akadémikusnak, a Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadójának eredményes munkásságuk elismeréséül, 70. születésnapjuk alkalmából; Blascsuk Gyulának, a Budapesti Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat vezérigazgatójának, Bognár Kálmánnak, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság nyugalmazott igazgatójának, dr. Maár Ferencnek, a Győri Megyei Bíróság tanácsvezető bírójának, Paulinyi Oszkárnak, a történelemtudományok kandidátusának, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársának és dr. Prochnow Ferencnek, az orvostudományok kandidátusának, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosának eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál nyújtotta át. Jelen volt Cseterki Lajos. Segít az ország Egyre nagyobb méreteket ölt az ország népének segítőkészsége, újabb és újabb vállalatok, intézmények ajánlják fel segítségüket az árvízkárosultak javára. Erről tanácskoztak hétfőn a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának székházában az ország 49 területi tsz-szövetségének képviselői is. Elhatározták, hogy a területi szövetségek mindegyike egy-egy károsult szabolcs-szatmári gazdaságot segít meg. Ki-ki saját lehetőségei szerint igyekszik hozzájárulni a bajba jutottak gondjainak enyhítéséhez. Lehetetlen lenne valamennyiüket felsorolni, ez is példázza mennyire széles körű ez a segítség. Szerepel a hírek között, hogy sok üzem az árvíz sújtotta gyerekek üdülését biztosítja, sok termelőszövetkezet jelentős természetbeni segítséggel járul hozzá a helyreállításhoz. Például a Duna és Karasica menti tsz-ek területi szövetsége 20 lovat és 40 szarvasmarhát, továbbá húsz vagon abrakot ajánlott fel. A Baranya megyei gazdaságok többsége vemhes üszőket küld. A nyergesújfalui Eternitgyár munkásai úgy határoztak, hogy május 30-iki szabad szombatjukon dolgoznak. Száz családi ház építéséhez elegendő tetőfedő eteműlapot és idomcsövet termelnek ezen a napon, amit az árvíz sújtotta területre küldenek. A Fővárosi Ruházati Bolt dolgozói 300 ezer forint értékű ruhaneművel és 50 ezer forint készpénzzel segítenek. Árad a segítség az ország minden részéből, s bár a károkat egyelőre még nem lehetett felmérni, valószínű, hogy továbbra is elkél a segítség. A Csongrád megyei Tanács közli, hogy az érettségi vizsgákat minden makói középiskola az eredeti időpontban tartja meg. Egyébként a helyi újságok hasábjain részletesen tájékoztatják az érdekelteket. Hatékonyan fejlődik a magyar—jugoszláv szakszervezeti együttműködés A Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének meghívására Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével május 20—24 között magyar szakszervezeti küldöttség tett látogatást Jugoszláviában. A Jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége küldöttségét Dusan Petrovics Sane, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének elnöke vezette. A küldöttségek kölcsönösen informálták egymást a szakszervezetek eddigi tevékenységéről, tapasztalatairól és legfontosabb feladatairól. A két küldöttség részletes véleménycserét folytatott a nemzetközi szakszervezeti együttműködés aktuális kérdéseiről és számos nemzetközi kérdésben megállapította a nézetek hasonlóságát. A küldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy igen hatékonyan fejlődik a konkrét és mindkét fél számát a hasznos együttműködés a két szomszédos szocialista ország szakszervezeti szervei között és megállapodtak abban, hogy a jövőben is tevékenykednek az együttműködés állandó szélesítése érdekében. Kovács Pál vezérőrnagy előadása A Hazafias Népfront XVI. kerületi bizottságának és az MHSZ kerületi vezetőségének rendezésében Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, hétfőn délután találkozott a kerület tartalékos tisztjeivel, és katonapolitikai tájékoztatót tartott részükre. Ezt követően a képvisel® munkával kapcsolatos kérdésekre válaszolt, s elbeszélgetett a tartalékos tisztekkel időszerű honvédelmi és egyéb témákról.