Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-30 / 149. szám
2 1970. MÁJUS 30. SZOMBAT ÁRVÍZ Kormányhatározat az árvízkárokról (Folytatás az 1. oldalról) látási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. Az albizottságok megszervezését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság vagy az Országos Vízgazdálkodási Bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el — mint tanácsi önálló bizottságok a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek adják át II. Kárfelmérés, kártalanítás, helyreállítás 7 Az árvíz és a belvíz által megrongált , személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM számú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. A A biztosítási szerződéssel rendelke- tző mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. A A A biztosítási szerződéssel nem renedelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. A költségvetési térítés összegét a II. mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. Azoknak a termelőszövetkezetek II. nek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát —, a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot — megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot — meghaladja. az A mezőgazdasági nagyüzem részé- smre a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. a / A termelőszövetkezeti tagok háztá- táji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással (pl. szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A A nem háztáji,egyéni gazdaságok I / a kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. a q A költségvetési szervek kezelése- II. ben levő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. a r Az egyéb — nem költségvetésből — i 7. gazdálkodó állami szervek (vállalatok) továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kell megvizsgálni. III. Vegyes rendelkezések Ez a határozat kihirdetése napján II. lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese Árvízi segítség: Megérkezett az első szovjet traktorszállítmány Huszonegy MTZ típusú traktor érkezett pénteken a Szovjetunióból a záhonyi átrakó állomásra , a szovjet MTZ-gyár első szállítmányát az árvíz sújtotta Szamoskraszna, Szamostúr termelőszövetkezetei kapják. A nyíregyházi Agroker vállalat elsősorban azoknak a közös gazdaságoknak juttatja az erőgépeket, amelyeknek gépparkja szinte teljes egészében elpusztult. A vállalat szakemberei 24 óra alatt üzemkész állapotba helyezik és rendeltetési helyükre szállítják a küldeményt. Hamarosan újabb 90 erőgép érkezik Csehszlovákiából is, a Szuper Zetor traktorok ugyancsak a szamosközi gazdaságokhoz kerülnek. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezetői őszinte együttérzésüket fejezték ki a hazánkat ért árvízkatasztrófa miatt, s felajánlották, hogy a szervezet minden tőle telhető segítséget megad a károk enyhítésére. A segítségnyújtás módjának megbeszélésére a FAO vezető munkatársai a közeli napokban Magyarországra érkeznek. Magyar Hírlap A vártnál kedvezőbb helyzet a Marosnál Az árvízvédelmi kormánybiztosság tájékoztatása szerint az árvíz elleni védekezés súlypontja a Tisza alsó szakaszára, illetve Szeged térségébe tevődött át. Pénteken a Tisza vízállása elérte a 931 centimétert, de a folyó változatlanul árad. A szokatlanul nagy megterhelésnek alávetett gátakat több helyütt kellett homokzsákokkal és kővel megerősíteni. Elkészült a város védelmét szolgáló szorítógát. Elrendelték a fokozott figyelőszolgálatot. Hármasával járnak a megfigyelők, hogy a gátakon tapasztalható legkisebb rendellenességet is nyomban felfedezhessék. A Tiszán végigvonuló rendkívül lassú árhullám miatt elképzelhető, hogy az előre számított vízállást Szegednél a Tisza meghaladja. Biztonságot nyújt viszont, hogy a védelem a tízméteres vízállást is „fogadni” tudja. Várhatóan június 5-ig húzódik el a folyó tetőzése, de az ezt követő apadás is rendkívül lassú lesz. Tehát tartós védelemre kell berendezkedni. Eddig az országban 4 millió homokzsákot — többet, mint 1965-ben a nagy árvíz idején — építettek be a gátakba, de újabb kétmilliót irányítottak Szeged védelméhez. A várost védő töltések jobb állapotúak, mint egyebütt, de nagyobbak, ezért karbantartásuk több munkát is igényel. A városba tartalék erőket, gépeket és anyagokat is rendeltek. A biztonság kedvéért az algyői olajmező védelmére külön intézkedéseket hoztak. A különösen értékes gépek, berendezéseket biztonsági töltésekkel vették körül. Ugyancsak a biztonságot szolgálja a városi mellvéd megtámasztása is. Pénteken délelőtt Sztara Kanizsában találkoztak a helyi védekezés vezetői. Megbeszélték a közös tennivalókat, megállapodtak a védekezés szorosabb összehangolásában. Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy szüntelenül őrködni kell a Maros menti gátakon. Az itteni helyzet a vártnál ugyan kedvezőbben alakult, de a veszély még korántsem hárult el. A folyón levonuló második árhullám „teteje" közeledik Makóhoz, várhatóan vasárnap éri el a várost. Magas vízállásra számítanak a szakértők. Előreláthatóan 520—540 centiméter között fog tetőzni a Maros, ami az erősen igénybe vett töltések állapota miatt további nehéz harcot jelent a víz ellen küzdőknek, de ez a vízszint körülbelül egy méterrel alatta marad az első árhullám tetőző vízállásának. Egyébként megkezdődtek a vizsgálatok, hogy mekkora vízszint esetén kezdhető el a makói lakosság visszatelepítése. Ha semmi rendkívüli nem jön közbe, a kiköltöztetett makóiak már a jövő hét folyamán újra elfoglalhatják otthonaikat. A Felső-Tisza-vidéken további területeket hódítottak vissza a víztől. Péntekig — az elmúlt huszonnégy óra alatt — újabb 2500 holdnyi terület mentesült a víztől, így a víz már csak 16 ezer holdnyi területet birtokol. Befejezték a Szamos magyar szakaszának védvonalain keletkezett töltésszakadások elzárását. A kitört vizek levezetésére átvágott réseken a víz visszaáramlása a mederbe lelassult. Az olcsvaapáti átvágáson például már meg is szűnt. Ezért elkezdték ennek az átvágásnak a lezárását is. Meggyorsult a víztől visszahódított területen a kutak helyreállítása. Eddig negyven kutat tettek alkalmassá ivóvíz szolgáltatására, két héten belülújabb nyolcvanat tisztítanak meg. Ebben a munkálatban segít majd az a komplett ivóvízszolgáltató berendezés is, amely Csehszlovákiából érkezik. A víztisztító berendezéstől kezdve egészen a mozgó laboratóriumig — beleértve a kezelőszemélyzetet is — a munkának szinte valamennyi fázisát elvégzi a cseh apparátus. Az árvíz ellen egyébként 800 kilométeres szakaszon fokozottan védekeznek a vízügyi, polgári és honvédségi erők. Jellemző a nagyfokú készültségre, hogy a gátakon helytálló 38 ezer embert 4600 különféle gép is segíti. Pénteken külön javítószolgálatot szerveztek a nagyszámú munkagép, jármű karbantartására. H. P. Tájékoztató Nyíregyházán Megkezdték az árvízkárok felmérését Pénteken délben Nyíregyházán a megyei tanács épületében dr. Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón számolt be a megyét ért árvízről, a károkról és a megkezdődött helyreállítási, újjáépítési munkálatokról. A mezőgazdasági veszteségek Dr. Fekszi István áttekintést adott a Szamos-völgyet ért károkról. Hozzátette: a károk felbecsülése még folyik, és pontos adatok csak később várhatók. Annyi bizonyos, hogy a károk nagyságrendje milliárdos. A víz 115 ezer holdat öntött el. Ebből 74 ezer 600 hold a szántó, 4600 hold pedig a gyümölcsös, a többi legelő és erdő. Annál szomorúbb ez — mondotta — mivel az utóbbi években éppen ezen a területen volt a legdinamikusabb a mezőgazdaság fejlődése. Az itt élők nagy szorgalommal gyümölcsöztették a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ez egyben arra is biztosíték, hogy amint lehetséges, újra nagy erővel látnak az emberek munkához. Nagy kár érte az állatállományt is. A felmérések eddig 815 szarvasmarha, 2500 sertés, 6250 juh pusztulásáról számolnak be. A víz 56 termelőszövetkezeti majort öntött el, 5500 szarvasmarha, 8500 sertés, 14 500 juh férőhelye ment tönkre, s 16 kilométernyi termelőszövetkezeti bekötő út pusztult el teljesen. Rendkívül jelentős a kereskedelem, a művelődésügy, az egészségügy kára is. Ötvenkét üzlethelyiségben mintegy nyolcmillió forint értékű áru ment tönkre, 131 tantermet öntött el a víz, eddig negyedrészükről állapították meg a használhatatlanságot. Hét óvodát, több orvosi lakást, gyógyszertárat, rendelőt sodort el az ár, felszereléseikkel együtt. A fehérgyarmati kórházat teljesen ki kellett üríteni, helyreállítása hónapokig is eltarthat. Ahogyan azonban visszahúzódik a víz, és a polgári védelem alakulatai megteremtik a visszatelepítés feltételeit, egymás után térhetnek vissza a községek lakosai. Pénteken délben újabb 12 község lakói térhettek vissza otthonukba: Garbótéra, Nagyhódosra, Kishódosra, Pangósdra, Kérsemjénre, Nábrádra, Penyigére, Komlódtótfaluba, Csengersimára, Nagygécre, Fülpösdarócra és Géberjénbe. Feltehetően legutoljára Fehérgyarmat és Tunyogmatolcs lakosai települhetnek viszsza, előreláthatóan egy hét múlva. A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy a társadalom által felajánlott pénzösszegeket gyorssegélyként osztják ki a lakosok között. Péntek reggelig négy és fél millió forintot adtak kézbe. Az állami segítség ennél sokkal nagyobb mérvű. A kormány mintegy 800 millió forintnyi hitelt ad a lakosságnak a házak felépítéséhez. A jugoszláv kormány az árvízvédelemről A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) Mitja Ribicsics elnökletével megvitatta az árvízvédelem helyzetét a Tiszán. A vajdasági tartományi kormány, a szerb kormány, valamint a szövetség gazdaságügyi minisztérium jelentése meghallgatva a szövetségi végrehajtó tanács megállapította, hogy a rendkívül súlyos helyzetben az összes illetékes szervek és a hadsereg egységei erélyes és hatékony intézkedéseket tesznek az árvízvédelem érdekében. A szövetségi végrehajtó tanács az árvízvédelmi költségek megfelelő átvállaláa céljából elhatározta, javaslattal fordul a szövetségi nemzetgyűléshez, hogy soron kívül hozzon határozatot 5 millió dinár kiutalásáról gyorssegély céljára. Cél: újuló, virágzó élet Nagy örömmel fogadta a lakosság a honvédelmi miniszter bejelentését arról, hogy az árvíz sújtotta községekből bevonult katonákat leszerelik: néhány napon belül 400 kiskatona érkezik haza. Az építésügyi miniszterrel való megállapodás szerint a Szamos völgyéből más munkahelyre eljáró 2600 munkás is otthon marad és az újjáépítésben segít. Az árvíz sújtotta területen hatezer gyermek volt. Ezek közül 1500 óvodáskorú, 4500 iskolás. Eddig 2000 gyermek utazott el, hogy az ország különböző városaiban és falvaiban tanuljon. A nagy katasztrófát átélt szülők azonban most nagyon nehezen válnak meg gyermekeiktől, inkább közösen vállalják a nélkülözést, hogy együtt maradjon a család. Végezetül dr. Fekszi István elmondotta: szeretnénk mindenkinek külön-külön írásban is köszönetet mondani a szüntelenül érkező segítségért, de ilyen bonyolult és nehéz adminisztrációra most nem gondolhatunk. Fogadják hát egyúttal köszönetünket, és ne vegyék frázisnak a segítségadók, ha azt mondom: nem leszünk hálátlanok és méltatlanok. Az elpusztult földeken virágzó életet teremtünk. Soltész István