Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)

1970-05-28 / 147. szám

Megjelenik a hét minden nap­­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Magyar Hírlap 3. ÉVFOLYAM, 1­47. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. POLITIKAI NAPILAP 1970. május 28. csütörtök '­­! " ' .......... Párbeszéd Az ökonometriai kutatások egyik meg­alapozója — Jan Tinbergen, Nobel-díjas holland közgazdász — legutóbb Buda­pesten a háború óta eltelt éveket a gazdasági integráció kezdeti, ám sike­res korszakának nevezte. Ide sorolta egyebek között a KGST-országok inten­zívebb együttműködését is. Valóban, mind több szó esik Magyar­­országon is a szocialista integráció megalapozásáról. A nemzetközi gazda­sági kapcsolatokat erősítő munka, az integráció programjának kidolgozása természetesen nem képzelhető el egyik napról a másikra; gondos elemzésre, megalapozott tudományos előkészítésre van szükség. A KGST legutóbbi varsói ülésszaka után Fock Jenő miniszterel­nök külön is hangsúlyozta, hogy már a közeljövő terveinek kidolgozása sem nélkülözheti a magas szintű koordiná­ciót, az álláspontok egyeztetését, ame­lyek során a tagállamok részéről to­vábbi erőfeszítésre és megértésre van szükség. A miniszterelnök kiemelte, hogy hazánk alapvető érdeke az együttműkö­dés továbbfejlesztése. Különösen fontos az a most megfo­galmazott elv, hogy a szocialista orszá­gok gazdasági közössége az eddiginél hatékonyabb formában törekedjék a közvetlen kapcsolatokra. Az érdekelt szervek - és itt nemcsak minisztériumok­ról, sőt elsősorban nem róluk, hanem kifejezetten a vállalatokról, a kutatóin­tézetekről és más gazdálkodó intézmé­nyekről van szó — teremtsék meg a szo­rosabb együttműködés lehetőségeit, szé­lesítsék a kooperáció eddigi alapjait, s a kölcsönös érdekek és előnyök jegyé­ben keressenek új, a régi sablonoktól mentes utakat. Egyáltalán nincs szó itt újdonságról, vagy valamiféle minőségi változásról, hi­szen az érdekelteknek aligha kell mást tenniük, mint a már régen meglevő együttműködési formákat szélesíteni, a kapcsolatokat erősíteni, azokat sokolda­lúbbá és hatékonyabbá tenni. Nem lehet kétséges, hogy az inten­zívebb vállalatközi együttműködés során sok új eredményre számíthatunk. Elég a gyártásszakosítás előtt álló gazdasá­gi előnyökre utalni, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váljanak a gazdag lehe­tőségek. Utalhatunk azokra az előnyök­re is, amelyeket a közvetlen tapaszta­latcserék, a tudományos-technikai szak­értők rendszeres párbeszéde kínál. Egy­más eredményeinek jobb megismerése, a közös tapasztalatok kialakítása mind­mind olyan eredményekhez juttatják az érdekelteket, amelyek a későbbiek során jó fundamentumot adnak az országok közötti magasabb szintű együttműködé­sére, integrálódására is. Természetesen helytelen lenne azt hinni, hogy az integráció, függetlenül a hétköznapi gyakorlattól, keddről szerdá­ra megvalósulhat. A KGST varsói ülés­szakán éppen ennek az elvnek a jegyé­ben rögzítették napjaink fontos felada­taként: a vállalatok, a tudományos in­tézetek, a gazdasági szervezetek ne várják meg az integráció programjának végleges kidolgozását, hanem a gya­korlati együttműködés megvalósításához már most kezdjenek hozzá. Magyarország alapvető érdeke az együttműködés továbbfejlesztése a KGST-ben részt vevő országokkal, s az illetékes magyar szervek ezért is szor­galmazzák a vállalatok, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok elmélyíté­sét ! A kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával A legnagyobb segítség az árvízkárosultaknak és az országnak: a termelőmunka javítása A közgazdasági szabályozó rendszer fejlesztése — Olcsóbb árucikkek Az életszínvonal növelése — Munkaverseny az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány vezetői és a SZOT titkársága Fock Jenőnek, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével meg­tartották szokásos tanácskozásukat az Or­szágházban. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kor­mány vezetői és a SZOT elnöksége kö­zötti 1969. december 16-i megbeszélésen tárgyalt kérdések megoldása. Megálla­pították, hogy a tárgyalt kérdésekben a megfelelő intézkedések megtörténtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott abban, hogy növekedett a munka termelékenysége, a vállalatok ér­dekeltsége az ésszerűbb munkaerő-gazdál­kodásban és a nagyobb teljesítményekre ösztönző bérezési gyakorlat kialakításá­ban. Intenzívebbé vált a minisztériumok irányító tevékenysége. A vállalatok nagy része korábbi elképzeléseit módosítva, konkrét intézkedéseket tett a létszámnö­velés mérséklésére, a termelékenység emelésének jobb megalapozására. Mind­ezek hatására a termelés és a termelé­kenység növekedése is meggyorsult. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy ez csak kezdeti eredmény­nek tekinthető. Egyetértettek abban: úgy kell tovább fejleszteni a közgazdasági szabályozó rendszert, hogy az az eddigi­nél jobban ösztönözze a vállalatokat a hatékonyabb, gazdaságosabb, termeléke­nyebb munkára. Mindezek eredménye­ként szükséges, hogy tovább javuljon a lakosság áruellátása, jó minőségű és na­gyobb választékú termékek előállítása és forgalmazása útján. Megállapították, hogy tovább kell folytatni és tartóssá kell tenni az alacso­nyabb jövedelmű dolgozók igényeinek megfelelő olcsóbb árucikkek gyártását és értékesítését. A fölösleges munkahelyváltoztatás csökkentése, a bérlicitálás megszüntetése terén, a nem kívánatos tendenciák mér­séklésében is sikerült kezdeti eredmé­nyeket elérni. Ez részben a már említett intézkedések hatásának tudható be, más­részt a helyzet javítására további konk­rét lépésekre is sor került. A vállalatok egy része önállóan, vagy más vállalatok­kal együttműködve, intézkedéseket tett a káros munkahelycsere lefékezésére, a törzsgárda fokozott megbecsülésére, a munkaszervezés javítására, az új dolgo­zókkal kapcsolatos helyes jövedelempoli­tika kialakítására. Az egyenlősdi mérséklése, differenciált vállalati bérpolitika terén több intézke­dés született, mint a részesedési alapok új felosztási rendje, a korábbi prémium­alapok alapbéresítése, egyes szabályozók módosítása. Nagyobb mértékben növeke­dett a bérszínvonal is, amit a vállalatok igyekeztek differenciálásra felhasznál­ni. Ez irányban hat a vállalati belső me­chanizmus fejlesztésére irányuló törek­vés is. Az új kollektív szerződések szin­tén segítik e kérdésben az előrejutást. A kormány vezetői tájékoztatták a SZOT titkárságát a következő évekre ter­vezett munkaügyi, szociálpolitikai és bér­­politikai intézkedésekről. Áttekintették a nők helyzetének javí­tása, az ifjúságpolitika és a lakásgazdál­kodás terén az MSZMP KB határozatai nyomán adódó közös feladatokat, és meg­állapodtak a határozatok végrehajtása érdekében szükséges további intézkedé­sekben. Egyúttal felhívják a vállalatok vezető és szakszervezeti szerveinek fi­gyelmét, körültekintően tárják fel a he­lyi lehetőségeket, és tegyenek intézkedé­seket a jelenleg éjszakai műszakban dol­gozó nők munkakörülményeinek javítá­sára, különös tekintettel a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a többgyerme­kes anyák helyzetére. A SZOT vezetői hangsúlyozták: az ál­talános eredményeken belül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakosság min­den rétegének tovább növekedjék az életszínvonala. Ennek érdekében szüksé­gesnek tartják, hogy az elkövetkezendő évek során az előirányzott életszínvonal­növekedés megvalósítása mellett intéz­kedések történjenek a személyi jövedel­mek növelésére, valamint a dolgozók szociális, kulturális ellátottsága terén je­lentkező társadalmi feszültségek és igaz­ságtalanságok felszámolására. Mindezeket figyelembe véve a SZOT vezetői egyetértenek azzal, hogy a ter­melési szférában a bérpolitikai intézke­dések fő módszere a vállalati eredmé­nyekhez kapcsolódjon, a hatékonyabb, termelékenyebb munka függvénye legyen. De emellett politikailag szükségesnek tartanak — éppen a keletkező feszültsé­gek enyhítése érdekében — központi bérpolitikai intézkedéseket is. Ugyancsak helyesnek tartják a nyere­ségérdekeltségi rendszer további fejlesz­tését. Ezzel együtt azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a már ma is meg­levő aránytalanságok — a vállalatok to­vábbi differenciálódása következtében — fokozódhatnak. Ezért szükségesnek tart­ják, hogy a szabályozási rendszer tovább­fejlesztése során erre kellő figyelemmel legyenek. A SZOT vezetői hangsúlyozták, hogy amennyiben sor kerül a népgazdaságilag szükséges ármozgásokra, úgy azok ki­­egyenlítése bér- és szociális intézkedé­sekkel történjen. Ár­kompenzálás eseté­ben pedig törekedni kell arra, hogy az hasonló jelentőségű árukategórián belül történjen. A kormány és a SZOT vezetői az elért eredmények tartóssá tétele, az életszín­vonal további növelésének megalapozása érdekében szükségesnek tartják, hogy to­vább javuljon a munka szervezettsége, az állampolgári és a munkafegyelem, a vezetés színvonala. Felhívják a vállalatok vezetőinek, dol­gozóinak, a szocialista brigádoknak a fi­gyelmét, hogy az MSZMP X. kongresz­­szusa tiszteletére folyó szocialista mun­kaverseny mindezen célok sikeres meg­valósítását hathatósan segítse elő. A kormány és a SZOT vezetői megtár­gyalták a Tisza menti árvíz okozta hely­zetet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére kibontakozó országos mozgalomnak, melynek keretében az egész társadalom, vállalatok, szövetkezetek juttatnak pénz­beli és természetbeni segélyt az árvíz­­károsultaknak. Megállapították, hogy a nagy károk helyreállításában a legna­gyobb segítséget mind a károsultaknak, mind az egész országnak azt jelenti, ha a dolgozók összefogásával a termelő üze­mek, vállalatok, szövetkezetek munká­juk javításával a nemzeti jövedelem ter­vezettnél nagyobb növelését érnék el. A kormány és a SZOT vezetői felhívják a vállalatok, üzemek, szövetkezetek vezetőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigá­dokat és minden dolgozót, hogy erőiket összpontosítsák e cél elérésére. VÁLYI PÉTER CARACASBAN (AFP) A Vályi Péter pénz­ügyminiszter vezette magyar gazdasági küldöttség kedden Caracasban a venezuelai kor­mány képviselőivel a két or­szág közötti gazdasági és kul­turális kapcsolatok fejlesztésé­ről tanácskozott. Aristides Cal­­vani külügyminiszter kedden a sajtó képviselőinek kijelentet­te: a magyar küldöttség láto­gatása tényleges lehetőséget kínál a két ország közötti áru­csere-forgalom lényeges bőví­tésére. A két ország évenkénti árucsere-forgalma jelenleg 400 ezer dollár. A magyar kül­döttség, amely hétfőn érkezett Venezuela fővárosába, szerdán utazik el Caracasból. KGST-TANÁCSKOZÁS (MTI) A KGST építésügyi állandó bizottságának 29. ülés­szakán — amely ezekben a napokban ülésezik Szófiában — a bizottság 1971. évi mun­katervének javaslatát, vala­mint az építő- és az építő­anyag-ipar területén végzendő tudományos kutatások távlati tervét vitatják meg a tagor­szágok küldöttei. A tanácsko­zás munkájában részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, továbbá a KGST titkárságának képvise­lői. MAGYAR FELSZÓLALÁS MOSZKVÁBAN (MTI) A Komszomol XVI. kongresszusán szerdán felszó­lalt dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára, a Kommunista If­júsági Szövetség delegációjá­nak vezetője. Tolmácsolva a lenini Komszomol sokmilliós tagságának, az egész szovjet ifjúságnak a magyar fiatalok forró, testvéri üdvözletét és jó­kívánságait, egyebek között hangsúlyozta: „E nagy fontosságú tanács­kozáson a központi bizottság beszámolója és az eszmecsere meggyőzően bizonyítja, hogy a komszomolisták, a szovjet fia­talok az élet minden területén jelentős sikereket értek el.” Átadták a gyári MIKROHULLÁMÚ ÁLLOMÁST (MTI) 1968-ban kezdték meg Győrött egy 100 méter magas televíziós torony építését. A munka befejeződött. Szerdán dr. Palotás Magda, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese hivatalosan is átadta rendelte­tésének az új teljesítményt. A mikrohullámú állomás nevet viselő új győri torony „felada­tai” közé tartozik a hazánk és Ausztria közötti távbeszélő­forgalom javítása is: 960 be­szélgetést továbbít egyidejűleg mikrohullámon. A torony ezenkívül lehetőséget nyújt ki­váló minőségű fehér-fekete vagy színes televíziós progra­mok továbbítására is. Igénybe­vételével közvetítik hazánkban a mexikói labdarúgó-világbaj­nokság mérkőzéseit. CEYLONI VÁLASZTÁSOK (ADN) Szerdán tartották Ceylonban az általános válasz­tásokat. Mintegy öt és fél mil­lió ceylonit vártak az urnák elé. A választási küzdelemben két nagy csoport, a Dudley Szenanajake miniszterelnök vezette Egyesült Nemzeti Párt, valamint a Szri Lanka Szabad­ságpártot, a Szri Lanka Szocia­lista Szabadságpártot és a Ceyloni Kommunista Pártot tömörítő ellenzéki front állt szemben egymással. Az ellen­zéki front vezére Bandara­­naike asszony, aki a világ el­ső miniszterelnöknője volt és 1959-ben meggyilkolt férjét követte a kormányfői tisztség­ben. TILTAKOZÁS (MTI) Rövidesen újra a nemzetgyűlés elé kerül, máso­dik olvasásban a francia kor­mány elnyomó törvényjavas­lata, amelyet első olvasásban történt elfogadása után a sze­nátus lényegesen módosított. Ebből az alkalomból a tör­vénytervezet ellen kezdettől fogva küzdő 13 baloldali párt és szervezet újabb ellenállás­ra szólított fel. A felhívásban , amelynek aláírói között sze­repel a Francia Kommunista Párt mellett valamennyi fon­tos baloldali párt és szakszer­vezet, rámutattak: a szenátus­ban a törvényjavaslatról le­folyt vita is bebizonyította, hogy mennyire veszélyes az elnyomó törvénytervezet a de­mokráciára. A nap híreiből

Next