Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-28 / 147. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap 3. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25, forint Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. POLITIKAI NAPILAP 1970. május 28. csütörtök '! " ' .......... Párbeszéd Az ökonometriai kutatások egyik megalapozója — Jan Tinbergen, Nobel-díjas holland közgazdász — legutóbb Budapesten a háború óta eltelt éveket a gazdasági integráció kezdeti, ám sikeres korszakának nevezte. Ide sorolta egyebek között a KGST-országok intenzívebb együttműködését is. Valóban, mind több szó esik Magyarországon is a szocialista integráció megalapozásáról. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat erősítő munka, az integráció programjának kidolgozása természetesen nem képzelhető el egyik napról a másikra; gondos elemzésre, megalapozott tudományos előkészítésre van szükség. A KGST legutóbbi varsói ülésszaka után Fock Jenő miniszterelnök külön is hangsúlyozta, hogy már a közeljövő terveinek kidolgozása sem nélkülözheti a magas szintű koordinációt, az álláspontok egyeztetését, amelyek során a tagállamok részéről további erőfeszítésre és megértésre van szükség. A miniszterelnök kiemelte, hogy hazánk alapvető érdeke az együttműködés továbbfejlesztése. Különösen fontos az a most megfogalmazott elv, hogy a szocialista országok gazdasági közössége az eddiginél hatékonyabb formában törekedjék a közvetlen kapcsolatokra. Az érdekelt szervek - és itt nemcsak minisztériumokról, sőt elsősorban nem róluk, hanem kifejezetten a vállalatokról, a kutatóintézetekről és más gazdálkodó intézményekről van szó — teremtsék meg a szorosabb együttműködés lehetőségeit, szélesítsék a kooperáció eddigi alapjait, s a kölcsönös érdekek és előnyök jegyében keressenek új, a régi sablonoktól mentes utakat. Egyáltalán nincs szó itt újdonságról, vagy valamiféle minőségi változásról, hiszen az érdekelteknek aligha kell mást tenniük, mint a már régen meglevő együttműködési formákat szélesíteni, a kapcsolatokat erősíteni, azokat sokoldalúbbá és hatékonyabbá tenni. Nem lehet kétséges, hogy az intenzívebb vállalatközi együttműködés során sok új eredményre számíthatunk. Elég a gyártásszakosítás előtt álló gazdasági előnyökre utalni, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váljanak a gazdag lehetőségek. Utalhatunk azokra az előnyökre is, amelyeket a közvetlen tapasztalatcserék, a tudományos-technikai szakértők rendszeres párbeszéde kínál. Egymás eredményeinek jobb megismerése, a közös tapasztalatok kialakítása mindmind olyan eredményekhez juttatják az érdekelteket, amelyek a későbbiek során jó fundamentumot adnak az országok közötti magasabb szintű együttműködésére, integrálódására is. Természetesen helytelen lenne azt hinni, hogy az integráció, függetlenül a hétköznapi gyakorlattól, keddről szerdára megvalósulhat. A KGST varsói ülésszakán éppen ennek az elvnek a jegyében rögzítették napjaink fontos feladataként: a vállalatok, a tudományos intézetek, a gazdasági szervezetek ne várják meg az integráció programjának végleges kidolgozását, hanem a gyakorlati együttműködés megvalósításához már most kezdjenek hozzá. Magyarország alapvető érdeke az együttműködés továbbfejlesztése a KGST-ben részt vevő országokkal, s az illetékes magyar szervek ezért is szorgalmazzák a vállalatok, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítését ! A kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával A legnagyobb segítség az árvízkárosultaknak és az országnak: a termelőmunka javítása A közgazdasági szabályozó rendszer fejlesztése — Olcsóbb árucikkek Az életszínvonal növelése — Munkaverseny az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány vezetői és a SZOT titkársága Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével megtartották szokásos tanácskozásukat az Országházban. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány vezetői és a SZOT elnöksége közötti 1969. december 16-i megbeszélésen tárgyalt kérdések megoldása. Megállapították, hogy a tárgyalt kérdésekben a megfelelő intézkedések megtörténtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott abban, hogy növekedett a munka termelékenysége, a vállalatok érdekeltsége az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodásban és a nagyobb teljesítményekre ösztönző bérezési gyakorlat kialakításában. Intenzívebbé vált a minisztériumok irányító tevékenysége. A vállalatok nagy része korábbi elképzeléseit módosítva, konkrét intézkedéseket tett a létszámnövelés mérséklésére, a termelékenység emelésének jobb megalapozására. Mindezek hatására a termelés és a termelékenység növekedése is meggyorsult. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy ez csak kezdeti eredménynek tekinthető. Egyetértettek abban: úgy kell tovább fejleszteni a közgazdasági szabályozó rendszert, hogy az az eddiginél jobban ösztönözze a vállalatokat a hatékonyabb, gazdaságosabb, termelékenyebb munkára. Mindezek eredményeként szükséges, hogy tovább javuljon a lakosság áruellátása, jó minőségű és nagyobb választékú termékek előállítása és forgalmazása útján. Megállapították, hogy tovább kell folytatni és tartóssá kell tenni az alacsonyabb jövedelmű dolgozók igényeinek megfelelő olcsóbb árucikkek gyártását és értékesítését. A fölösleges munkahelyváltoztatás csökkentése, a bérlicitálás megszüntetése terén, a nem kívánatos tendenciák mérséklésében is sikerült kezdeti eredményeket elérni. Ez részben a már említett intézkedések hatásának tudható be, másrészt a helyzet javítására további konkrét lépésekre is sor került. A vállalatok egy része önállóan, vagy más vállalatokkal együttműködve, intézkedéseket tett a káros munkahelycsere lefékezésére, a törzsgárda fokozott megbecsülésére, a munkaszervezés javítására, az új dolgozókkal kapcsolatos helyes jövedelempolitika kialakítására. Az egyenlősdi mérséklése, differenciált vállalati bérpolitika terén több intézkedés született, mint a részesedési alapok új felosztási rendje, a korábbi prémiumalapok alapbéresítése, egyes szabályozók módosítása. Nagyobb mértékben növekedett a bérszínvonal is, amit a vállalatok igyekeztek differenciálásra felhasználni. Ez irányban hat a vállalati belső mechanizmus fejlesztésére irányuló törekvés is. Az új kollektív szerződések szintén segítik e kérdésben az előrejutást. A kormány vezetői tájékoztatták a SZOT titkárságát a következő évekre tervezett munkaügyi, szociálpolitikai és bérpolitikai intézkedésekről. Áttekintették a nők helyzetének javítása, az ifjúságpolitika és a lakásgazdálkodás terén az MSZMP KB határozatai nyomán adódó közös feladatokat, és megállapodtak a határozatok végrehajtása érdekében szükséges további intézkedésekben. Egyúttal felhívják a vállalatok vezető és szakszervezeti szerveinek figyelmét, körültekintően tárják fel a helyi lehetőségeket, és tegyenek intézkedéseket a jelenleg éjszakai műszakban dolgozó nők munkakörülményeinek javítására, különös tekintettel a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a többgyermekes anyák helyzetére. A SZOT vezetői hangsúlyozták: az általános eredményeken belül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakosság minden rétegének tovább növekedjék az életszínvonala. Ennek érdekében szükségesnek tartják, hogy az elkövetkezendő évek során az előirányzott életszínvonalnövekedés megvalósítása mellett intézkedések történjenek a személyi jövedelmek növelésére, valamint a dolgozók szociális, kulturális ellátottsága terén jelentkező társadalmi feszültségek és igazságtalanságok felszámolására. Mindezeket figyelembe véve a SZOT vezetői egyetértenek azzal, hogy a termelési szférában a bérpolitikai intézkedések fő módszere a vállalati eredményekhez kapcsolódjon, a hatékonyabb, termelékenyebb munka függvénye legyen. De emellett politikailag szükségesnek tartanak — éppen a keletkező feszültségek enyhítése érdekében — központi bérpolitikai intézkedéseket is. Ugyancsak helyesnek tartják a nyereségérdekeltségi rendszer további fejlesztését. Ezzel együtt azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a már ma is meglevő aránytalanságok — a vállalatok további differenciálódása következtében — fokozódhatnak. Ezért szükségesnek tartják, hogy a szabályozási rendszer továbbfejlesztése során erre kellő figyelemmel legyenek. A SZOT vezetői hangsúlyozták, hogy amennyiben sor kerül a népgazdaságilag szükséges ármozgásokra, úgy azok kiegyenlítése bér- és szociális intézkedésekkel történjen. Árkompenzálás esetében pedig törekedni kell arra, hogy az hasonló jelentőségű árukategórián belül történjen. A kormány és a SZOT vezetői az elért eredmények tartóssá tétele, az életszínvonal további növelésének megalapozása érdekében szükségesnek tartják, hogy tovább javuljon a munka szervezettsége, az állampolgári és a munkafegyelem, a vezetés színvonala. Felhívják a vállalatok vezetőinek, dolgozóinak, a szocialista brigádoknak a figyelmét, hogy az MSZMP X. kongreszszusa tiszteletére folyó szocialista munkaverseny mindezen célok sikeres megvalósítását hathatósan segítse elő. A kormány és a SZOT vezetői megtárgyalták a Tisza menti árvíz okozta helyzetet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére kibontakozó országos mozgalomnak, melynek keretében az egész társadalom, vállalatok, szövetkezetek juttatnak pénzbeli és természetbeni segélyt az árvízkárosultaknak. Megállapították, hogy a nagy károk helyreállításában a legnagyobb segítséget mind a károsultaknak, mind az egész országnak azt jelenti, ha a dolgozók összefogásával a termelő üzemek, vállalatok, szövetkezetek munkájuk javításával a nemzeti jövedelem tervezettnél nagyobb növelését érnék el. A kormány és a SZOT vezetői felhívják a vállalatok, üzemek, szövetkezetek vezetőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigádokat és minden dolgozót, hogy erőiket összpontosítsák e cél elérésére. VÁLYI PÉTER CARACASBAN (AFP) A Vályi Péter pénzügyminiszter vezette magyar gazdasági küldöttség kedden Caracasban a venezuelai kormány képviselőivel a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséről tanácskozott. Aristides Calvani külügyminiszter kedden a sajtó képviselőinek kijelentette: a magyar küldöttség látogatása tényleges lehetőséget kínál a két ország közötti árucsere-forgalom lényeges bővítésére. A két ország évenkénti árucsere-forgalma jelenleg 400 ezer dollár. A magyar küldöttség, amely hétfőn érkezett Venezuela fővárosába, szerdán utazik el Caracasból. KGST-TANÁCSKOZÁS (MTI) A KGST építésügyi állandó bizottságának 29. ülésszakán — amely ezekben a napokban ülésezik Szófiában — a bizottság 1971. évi munkatervének javaslatát, valamint az építő- és az építőanyag-ipar területén végzendő tudományos kutatások távlati tervét vitatják meg a tagországok küldöttei. A tanácskozás munkájában részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, továbbá a KGST titkárságának képviselői. MAGYAR FELSZÓLALÁS MOSZKVÁBAN (MTI) A Komszomol XVI. kongresszusán szerdán felszólalt dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára, a Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációjának vezetője. Tolmácsolva a lenini Komszomol sokmilliós tagságának, az egész szovjet ifjúságnak a magyar fiatalok forró, testvéri üdvözletét és jókívánságait, egyebek között hangsúlyozta: „E nagy fontosságú tanácskozáson a központi bizottság beszámolója és az eszmecsere meggyőzően bizonyítja, hogy a komszomolisták, a szovjet fiatalok az élet minden területén jelentős sikereket értek el.” Átadták a gyári MIKROHULLÁMÚ ÁLLOMÁST (MTI) 1968-ban kezdték meg Győrött egy 100 méter magas televíziós torony építését. A munka befejeződött. Szerdán dr. Palotás Magda, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese hivatalosan is átadta rendeltetésének az új teljesítményt. A mikrohullámú állomás nevet viselő új győri torony „feladatai” közé tartozik a hazánk és Ausztria közötti távbeszélőforgalom javítása is: 960 beszélgetést továbbít egyidejűleg mikrohullámon. A torony ezenkívül lehetőséget nyújt kiváló minőségű fehér-fekete vagy színes televíziós programok továbbítására is. Igénybevételével közvetítik hazánkban a mexikói labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. CEYLONI VÁLASZTÁSOK (ADN) Szerdán tartották Ceylonban az általános választásokat. Mintegy öt és fél millió ceylonit vártak az urnák elé. A választási küzdelemben két nagy csoport, a Dudley Szenanajake miniszterelnök vezette Egyesült Nemzeti Párt, valamint a Szri Lanka Szabadságpártot, a Szri Lanka Szocialista Szabadságpártot és a Ceyloni Kommunista Pártot tömörítő ellenzéki front állt szemben egymással. Az ellenzéki front vezére Bandaranaike asszony, aki a világ első miniszterelnöknője volt és 1959-ben meggyilkolt férjét követte a kormányfői tisztségben. TILTAKOZÁS (MTI) Rövidesen újra a nemzetgyűlés elé kerül, második olvasásban a francia kormány elnyomó törvényjavaslata, amelyet első olvasásban történt elfogadása után a szenátus lényegesen módosított. Ebből az alkalomból a törvénytervezet ellen kezdettől fogva küzdő 13 baloldali párt és szervezet újabb ellenállásra szólított fel. A felhívásban , amelynek aláírói között szerepel a Francia Kommunista Párt mellett valamennyi fontos baloldali párt és szakszervezet, rámutattak: a szenátusban a törvényjavaslatról lefolyt vita is bebizonyította, hogy mennyire veszélyes az elnyomó törvénytervezet a demokráciára. A nap híreiből