Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)

1970-05-19 / 138. szám

Magyar HÍRLaP ESEMÉNYEK — TUDÓSÍTÁSOK 1970. MÁJUS 19. KEDD 9 Új optikai cikkek A napokban tértek haza nyugat-euró­pai piackutató útjukról az OFOTÉRT szakemberei. Somogyi Béla, a vállalat ve­zérigazgatója elmondta, hogy tárgyaláso­kat folytattak a franciaországi Essel­­gyárral, amely amerikai licenc alapján Európában egyedül gyártja az újfajta bi­fokális szemüveglencsét. A varilux nevű lencsén a kétféle dioptriaérték között nem látszik átmenet. Az újdonságot a cég még az idén bemutatja Budapesten, üz­letkötésre csak ezután kerül sor. Az ugyancsak francia Lortelegic-cég műanyagból készült szemüveglencséket ajánlott. Az új eljárással készült mű­anyag lencsék nem törnek, nem karcolód­nak, és az üvegnél lényegesen könnyeb­bek. A cég vállalta, hogy a megrendelt lencséket három héten belül szállítja. Az OFOTÉRT előbb a hazai szakembereket ismerteti meg az újdonsággal, majd a harmadik negyedévtől elfogadja az egye­di megrendeléseket. Mindkét szemüveglencse meglehetősen drága, 5­ 600 forint párja. Az üzleti úton mintegy 75 ezer dollár értékű optikai cik­ket vásároltak. Új gyár Péten Évi kétmillió tonna műtrágyát termel majd 1975-ben a Péti Nitrogénművek. Az idén befejeződött, együttesen 2,5 milliárd forintos költséggel végrehajtott bővítés eredményeként a tavalyihoz képest már ebben az évben megkétszerezik a műtrá­gya termelését. A gyors ütemű fejlődés újabb állomásaként — 8,5 milliárd forin­tos költséggel — új műtrágyagyár is épül majd Péten. Az új gyár 1974-ben kapcso­lódik be a termelésbe. Ismét kiváló lesz a Kotyogó? A Kiváló Áruk Fóruma néhány hete visszavonta a megkülönböztető minősítő­jel használatát az Elzett Kotyogó típusú kávéfőzőjétől. A Fémlemezipari Művek képviselői kérték annak közlését, hogy haladéktala­nul kijavítják a kifogásolt kávéfőzőket. Intézkedtek, hogy ez a gyártmányuk visz­­szaszerezze a kiváló minősítést, sőt, mű­szaki változatatással tovább korszerűsítik a kávéfőzőt. A KERMI véleménye: ha nemcsak a mintapéldányok, hanem a ke­reskedelmi forgalomba kerülő kávéfőzők minősége is megfelel a szabványoknak, javaslatot tesznek a határozat megvál­toztatására. Eredményes kereskedelmi tárgyalások Kanadában Midvardi Sándornak, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének veze­tésével külkereskedelmi és ipari szakem­berekből álló magyar gazdasági küldött­ség három héten át tárgyalt Kanadában. A küldöttség vezetője a delegáció haza­érkezése után adott nyilatkozatában rá­mutat, az út célja az volt, hogy megvizs­gálják a fejlett kanadai ipar szállítási le­hetőségeit, ezen belül is elsősorban a li­­cencek és know-how-k vásárlása iránt ér­deklődtek, keresve a kooperációs lehető­ségeket a termelésben és a közös vállal­kozások formájában. — Főként Ontario, Quebec és New­ Brunswick tartományokban tárgyaltunk a központi kormányzat, valamint a tar­tományok ipari, kereskedelemügyi és fej­lesztési minisztériumainak vezetőivel. Mintegy 70 vezető és kisebb kanadai cég­gel folytattunk megbeszéléseket. Beruhá­zási javak, berendezések szállítására 15 ajánlat küldésében állapodtunk meg, 8 témában adnak licenc- és know-how-át­­adási ajánlatot, hasonló arányban külde­nek a magyar vállalatok gépszállítási és licenceladási ajánlatokat, s további 25 té­mában még vizsgálják, milyen ajánlatok adhatók, illetve kaphatók. Egy-két terü­leten, elsősorban a bányászatban, a kö­zeljövőben várható a közös vállalkozások­ra vonatkozó tárgyalások folytatása. — összefoglalva delegációnk tárgyalá­sainak eredményeit, megállapítható, hogy a földrajzi távolság és a kapcsolatok fej­lesztését nehezítő egyéb tényezők ellené­re, tapasztalataink kedvezőek. Képmutogatás, néma ábrázolat, komédiás játékok YTC­ 2 A Szentendrei Teátrum terveiből A magyar dráma elfeledett és elhanya­golt értékeinek új életre keltését kísérel­te meg a tavaly nyáron alakult Szentend­rei Teátrum. A kísérlet bevált, a program két darabját, a Comico-Tragoediát és a Pikkó herceg és Jutka Perzsit olyan nagy sikerrel játszották, hogy — szabadtéri színpadoknál szokatlan módon — az idén is folytatják a két darab előadását. Még­pedig dupla előadásszámban, 14 alka­lommal, június 27-től július 26-ig, min­dig a hét utolsó napjain. Újdonságokat is tervez a Teátrum. A piactéren délutánonként régi magyar vá­sári komédiás játékokat adnak elő. — Mit jelentenek ezek az „ódon újdon­ságok”? — tettük fel a kérdést a Teátrum tegnapi sajtóértekezletén Békés András­nak, a Teátrum művészeti vezetőjének. — A „képmutogatás” szöveggel, képpel elmondott történet, afféle vásári képre­gény. Gulás Miska és Káposzta Sári ér­zékeny históriája a címe a most nyárra tervezett eredeti kísérőszöveggel és ké­­­pekkel „színre kerülő” képmutogatásnak. Lesznek aztán más műfajok is: a régi magyar „néma ábrázolatok” közül lát­hatja majd a közönség például a Vérpo­hár vagy rang áldozatja és a Kékszakállú lovag vagy a nőzsarnok címűt. Életre kel a város főterén a magyar vásári bábjá­ték legkedveltebb hőse is, Vitéz László, akit az ismert magyar bábjátékos dinasz­tia, a Kemény család leszármazottja, Ke­mény Henrik mutat be. Az ő családi gyűj­teményéből valók a kikiáltó szövegek is, a mutatványos előadások élő szereplői pedig a Színház és Filmművészeti Főis­kola hallgatói. — Érdekes, de meglehetősen rendha­gyó műsor ez. — Igen, a Szentendrei Teátrum tuda­tosan eltér az utóbbi évtizedekben meg­szokott szabadtéri színpadoktól, nem a zárt kőszínház szabadtéri változata, ha­nem elsődlegesen és csakis szabadtéri színház. Természetes környezetéből, a fő­tér adottságaiból kiindulva egy korábbi, a zárt kőszínházat megelőző, szabadtéri hagyományt megújítva, a közönséggel eleven kapcsolatot tartó színházat aka­runk adni. A Teátrumhoz a városban egy egész sor eszmeileg rokon kulturális esemény kap­csolódik. Az idén először tartják a Teát­rum előadásaival egy időben az eddig ősszel szokásos szentendrei heteket. Két koncert is lesz: július 9-én a Teátrum színpadán az Ex-Antiquis Együttes lép fel, július 22-én pedig a Parkmúzeumban a Musica Antiqua Hu­jipa­cica-együttes tart előadást A művelődési házban kiál­lításon mutatják be a Hincz és Kemény családok bábszínházainak emlékeit. Sz. J. Tanácsadó szolgálat a budapesti főkapitányságon Dr. Sós György rendőr-főkapitány sajtótájékoztatója Dr. Sós György rendőr vezérőrnagy, a­­Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője, tegnap délután bemutatta az újságíróknak a főkapitányság tanácsadó szolgálatának Deák­­ Ferenc u. 23. szám alatt megnyílt jól felszerelt, új helyiségét. A tanácsadó szolgálat — amely szoro­san együttműködik a főkapitányság épü­letében levő panaszirodával — két esz­tendeje alakult. Azzal a céllal, hogy to­vább javítsa a főváros rendőrségének kapcsolatát a lakossággal, kutassa a mód­szereket és az eszközöket a bűncselekmé­nyek eredményes megelőzésére; ezekről tájékoztassa a lakosságot. Ez év január 1-től május 11-ig például négyszázan keresték meg a tanácsadó szolgálatot és kértek felvilágosítást első­sorban arról, hogy miként óvhatják meg értékeiket, milyen biztonsági berendezé­sek használatosak és ezek közül a rend­őrség melyeket ajánlja? Dr. Sós György rendőr vezérőrnagy e technikai eszközöket bemutatva elmond­ta, hogy a különböző jelző- és riasztóké­szülékek hathatósan szolgálják a bűncse­lekmények megelőzését. Hangsúlyozta: számos fővárosi kerületben sikerült e jel­ző- és riasztókészülékek segítségével tet­ten érni betörőket és gépkocsi-fosztogató­kat. — Azt szeretnénk — mondotta a rendőr­­főkapitány —, hogy minél több vállalat, intézmény alkalmazná a riasztóberende­zéseket, mint a társadalmi és a személyi tulajdon védelmének hathatós eszközeit. Sok bűncselekmény egyszerű módon meg­akadályozható volna, ha erre a jelenlegi­nél több gondot fordítanának. Például viszonylag nagyon kevés gépkocsira sze­reltek eddig riasztóberendezést, ami csu­pán néhány száz forintba kerül és leg­alább 98 százalékos védelmet nyújt. Jól választott biztonsági zár alkalmazásával — a tapasztalatok szerint — mintegy 90 százaléka megakadályozható a betörések­nek. A tanácsadó szolgálat, amely egyelőre reggel 129-től délután 5 óráig fogadja az érdeklődőket , bárkinek felvilágosítást ad a megelőzés módszerére vonatkozólag, továbbá arról, hogy az ott működés köz­ben látható különböző riasztóberendezé­seket, felszereléseket hogyan kell működ­tetni, hol lehet azokat beszerezni. A főkapitányság vezetője elmondotta még: perspektívában az is elképzelhető, hogy nagy értékű társadalmi tulajdon vé­delmében létesített jelzőberendezéseket a főkapitányság központjába is bekapcsol­ják, ami jelentősen meggyorsítja az ilyen­kor szükséges intézkedést. V. A. Hivatali „agytorna" Nem új dolog - bár lehetne gyakoribbá tenni -, hogy a gazdasági, a műszaki vezetés egy-egy üzemben, gyárban, hivatal­ban a szőkebb munkahelyi kollektíva segít­ségét kéri: hogyan lehetne jobban, eredmé­nyesebben, korszerűbben dolgozni, kérjük, várjuk, honoráljuk a javaslatokat. Hány okos, életrevaló, jó gondolatot termett már ez a módszer, amely kétségkívül a bizalom módszere. A közösségben, a közösségért va­ló nemes értelemben vett „agytorna”. Anya­gi és erkölcsi kamatai egyaránt nélkülöz­hetetlenek számunkra. Tegnapi — Szolnokról keltezett — hírünk hasonló indíttatású, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem gépek, berendezések, ter­vezőasztalok mellett dolgozó emberekhez fordult kéréssel a vezetés. A megyei tanács a közigazgatás szakapparátusának hirdetett pályázatot. Nem először, immár ötödik al­kalommal. Ez sem kevésbé közérdekű, mint — mondjuk — a tökéletesebb üzemi munka­­szervezés. Közvetve ezrek, tízezrek gyorsabb, hatásosabb ügyintézését szolgálhatja, ked­vezőbb lehetőségeket és formákat teremthet ügyfél és hivatal számára egyaránt. Nem arról van szó, hogy a szolnokiak ne­tán az apparátus számára kiírt pályázattal helyettesíteni kívánnák a közvélemény-kuta­tás ugyancsak divatos — és nagyon hasz­nos! — módszerét. Éppen ellenkezőleg: az­zal párhuzamosan magukat az ügyintézőket, tehát a Hivatalt is „meginterjúvolják". Mert nagyon jól tudják, hogy ügyfél és ügyintéző nem két szemben álló partner. Sőt — erre utal az idei ötödik pályázati kiírás — tudják azt is, hogy a korszerűbb, mindkét fél szá­mára gyümölcsözőbb ügyintézéshez éppen azoktól kaphatnak regiment hasznos taná­csot, akik a legközvetlenebb kapcsolatban állnak a lakossággal. Tehát a tanácsi appa­rátus dolgozóitól. Nem is tévednek. Har­mincnégy pályamű került az idén a bíráló bizottság elé, közülük 29 érdemesnek talál­tatott a megvalósításra, illetve a díjazásra. Aránynak is, aktivitásnak is kitűnő! Sőt, köz­readandó tanulságnak is: a közigazgatás dolgozói ma már tudják, akarják az író­asztal ügyfélfogadó oldaláról is megközelí­teni saját munkájukat. Olykor jobban érez­ve annak fékjeit és merev kereteit, mint ma­ga az ügyfél. Csak tessék kérdezni őket! Tájékoztató a vám- és devizarendelkezésekről Az idei turistaidény indulásának köze­ledtével a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságán elmondották, hogy a vám- és devizajogszabályok változat­lanok. Tájékoztatásul a következőkben foglalhatók össze a legfontosabb tudni­valók:­­ Minden külföldre utazó utas enge­dély nélkül viheti ki azokat a személyes használati tárgyakat, amelyekre az utazás céljának, időtartamának és az évszaknak megfelelő kinttartózkodása alatt szüksége lehet. Élelmiszerből legfeljebb három na­pi mennyiséget, a 16 éven felüli utasok ezenkívül két liter bort, egy liter egyéb szeszes italt és 250 cigarettát vihetnek magukkal. A három napi úti élelem ösz­­szesen nem lehet több két kilónál, ezen belül fajtánként fél kilónál. Nem számít úti élelemnek az olyan élelmiszer, amely csak feldolgozás után fogyasztható. A sze­mélyes használati tárgyakon kívül az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók ajándékot is vihetnek, a csoportos útle­véllel utazók azonban nem vihetnek kül­földre ajándékot. A kivihető ajándék összértéke személyenként nem haladhat­ja meg az ezer forintot, és ezen belül sem lehet kereskedelmi mennyiségű árut kül­földre vinni. Az ajándékként kivihető iparművészeti és képzőművészeti alkotá­sok, valamint a tartós használati tárgyak egyedi értéke nem lehet nagyobb 500 fo­rintnál. Tartós használati tárgyból min­denképpen csak egy darabot lehet aján­dékként kivinni. Nem lehet külföldre ajándékként vinni élelmiszert, italt és do­hányárut, bélyeget, nemesfémet és mu­zeális tárgyat. Külföldi fizetőeszköz kiviteléhez enge­dély szükséges, enélkül 200 forintot vi­hetnek magukkal az utasok váltópénzben, vagy 20 forintnál nem nagyobb bankje­gyekben. A behozott tárgyak közül vámmente­sek a személyes használatra kivitt és visszahozott útiholmik, ezért célszerű, ha az értékesebb, vagy külföldi eredetű áru­kat kiutazáskor a vámárunyilatkozaton az utas feljegyzi, és a kivitelt a vámhivatal­lal igazoltatja. Az egyéni útlevéllel és betétlappal uta­zók személyenként nyolcezer, az idegen­­forgalmi irodák, vagy bármely szerv ál­tal szervezett társasutazásban csoportos útlevéllel részt vevők kétezer forint ér­tékű árut hozhatnak be külföldről, ennek felét vámmentesen. Az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók tehát négyezer, a csoportos útlevéllel utazók pedig ezer fo­rint összértékű árut hozhatnak be vám­mentesen, az érték kiszámításakor min­den esetben a belföldi forgalmi árat ve­szik figyelembe. Ha a behozott áruk értéke a négyezer, illetve az ezer forintot meghaladja, úgy a többlet után a belföldi forgalmi érték 40 százalékának megfelelő vámot kell fi­zetni. Fizetési kötelezettségének az utas a beutazástól számított 30 napon belül kamatmentesen eleget tehet. Ha az utas a vámfizetés nélkül behozott tárgyat ér­tékesíteni akarja, az utána járó vámot értékesítés előtt meg kell fizetnie. Engedély nélkül hozható vissza az ér­mékben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletekben kivitt 200 forint, továbbá külföldön el nem költött külföldi fizető­eszköz. Vámvizsgálatkor az utas köteles a ki­vinni szánt, illetve külföldről behozott áruit és fizetőeszközeit a vámhivatalnak bejelenteni, ellenőrzéskor bemutatni. Az utasok egyébként a vámhivataltól írásos tájékoztatót kapnak a legfontosabb vám- és devizarendelkezésekről. k.

Next