Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-19 / 138. szám
Magyar HÍRLaP ESEMÉNYEK — TUDÓSÍTÁSOK 1970. MÁJUS 19. KEDD 9 Új optikai cikkek A napokban tértek haza nyugat-európai piackutató útjukról az OFOTÉRT szakemberei. Somogyi Béla, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy tárgyalásokat folytattak a franciaországi Esselgyárral, amely amerikai licenc alapján Európában egyedül gyártja az újfajta bifokális szemüveglencsét. A varilux nevű lencsén a kétféle dioptriaérték között nem látszik átmenet. Az újdonságot a cég még az idén bemutatja Budapesten, üzletkötésre csak ezután kerül sor. Az ugyancsak francia Lortelegic-cég műanyagból készült szemüveglencséket ajánlott. Az új eljárással készült műanyag lencsék nem törnek, nem karcolódnak, és az üvegnél lényegesen könnyebbek. A cég vállalta, hogy a megrendelt lencséket három héten belül szállítja. Az OFOTÉRT előbb a hazai szakembereket ismerteti meg az újdonsággal, majd a harmadik negyedévtől elfogadja az egyedi megrendeléseket. Mindkét szemüveglencse meglehetősen drága, 5 600 forint párja. Az üzleti úton mintegy 75 ezer dollár értékű optikai cikket vásároltak. Új gyár Péten Évi kétmillió tonna műtrágyát termel majd 1975-ben a Péti Nitrogénművek. Az idén befejeződött, együttesen 2,5 milliárd forintos költséggel végrehajtott bővítés eredményeként a tavalyihoz képest már ebben az évben megkétszerezik a műtrágya termelését. A gyors ütemű fejlődés újabb állomásaként — 8,5 milliárd forintos költséggel — új műtrágyagyár is épül majd Péten. Az új gyár 1974-ben kapcsolódik be a termelésbe. Ismét kiváló lesz a Kotyogó? A Kiváló Áruk Fóruma néhány hete visszavonta a megkülönböztető minősítőjel használatát az Elzett Kotyogó típusú kávéfőzőjétől. A Fémlemezipari Művek képviselői kérték annak közlését, hogy haladéktalanul kijavítják a kifogásolt kávéfőzőket. Intézkedtek, hogy ez a gyártmányuk viszszaszerezze a kiváló minősítést, sőt, műszaki változatatással tovább korszerűsítik a kávéfőzőt. A KERMI véleménye: ha nemcsak a mintapéldányok, hanem a kereskedelmi forgalomba kerülő kávéfőzők minősége is megfelel a szabványoknak, javaslatot tesznek a határozat megváltoztatására. Eredményes kereskedelmi tárgyalások Kanadában Midvardi Sándornak, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének vezetésével külkereskedelmi és ipari szakemberekből álló magyar gazdasági küldöttség három héten át tárgyalt Kanadában. A küldöttség vezetője a delegáció hazaérkezése után adott nyilatkozatában rámutat, az út célja az volt, hogy megvizsgálják a fejlett kanadai ipar szállítási lehetőségeit, ezen belül is elsősorban a licencek és know-how-k vásárlása iránt érdeklődtek, keresve a kooperációs lehetőségeket a termelésben és a közös vállalkozások formájában. — Főként Ontario, Quebec és New Brunswick tartományokban tárgyaltunk a központi kormányzat, valamint a tartományok ipari, kereskedelemügyi és fejlesztési minisztériumainak vezetőivel. Mintegy 70 vezető és kisebb kanadai céggel folytattunk megbeszéléseket. Beruházási javak, berendezések szállítására 15 ajánlat küldésében állapodtunk meg, 8 témában adnak licenc- és know-how-átadási ajánlatot, hasonló arányban küldenek a magyar vállalatok gépszállítási és licenceladási ajánlatokat, s további 25 témában még vizsgálják, milyen ajánlatok adhatók, illetve kaphatók. Egy-két területen, elsősorban a bányászatban, a közeljövőben várható a közös vállalkozásokra vonatkozó tárgyalások folytatása. — összefoglalva delegációnk tárgyalásainak eredményeit, megállapítható, hogy a földrajzi távolság és a kapcsolatok fejlesztését nehezítő egyéb tényezők ellenére, tapasztalataink kedvezőek. Képmutogatás, néma ábrázolat, komédiás játékok YTC 2 A Szentendrei Teátrum terveiből A magyar dráma elfeledett és elhanyagolt értékeinek új életre keltését kísérelte meg a tavaly nyáron alakult Szentendrei Teátrum. A kísérlet bevált, a program két darabját, a Comico-Tragoediát és a Pikkó herceg és Jutka Perzsit olyan nagy sikerrel játszották, hogy — szabadtéri színpadoknál szokatlan módon — az idén is folytatják a két darab előadását. Mégpedig dupla előadásszámban, 14 alkalommal, június 27-től július 26-ig, mindig a hét utolsó napjain. Újdonságokat is tervez a Teátrum. A piactéren délutánonként régi magyar vásári komédiás játékokat adnak elő. — Mit jelentenek ezek az „ódon újdonságok”? — tettük fel a kérdést a Teátrum tegnapi sajtóértekezletén Békés Andrásnak, a Teátrum művészeti vezetőjének. — A „képmutogatás” szöveggel, képpel elmondott történet, afféle vásári képregény. Gulás Miska és Káposzta Sári érzékeny históriája a címe a most nyárra tervezett eredeti kísérőszöveggel és képekkel „színre kerülő” képmutogatásnak. Lesznek aztán más műfajok is: a régi magyar „néma ábrázolatok” közül láthatja majd a közönség például a Vérpohár vagy rang áldozatja és a Kékszakállú lovag vagy a nőzsarnok címűt. Életre kel a város főterén a magyar vásári bábjáték legkedveltebb hőse is, Vitéz László, akit az ismert magyar bábjátékos dinasztia, a Kemény család leszármazottja, Kemény Henrik mutat be. Az ő családi gyűjteményéből valók a kikiáltó szövegek is, a mutatványos előadások élő szereplői pedig a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatói. — Érdekes, de meglehetősen rendhagyó műsor ez. — Igen, a Szentendrei Teátrum tudatosan eltér az utóbbi évtizedekben megszokott szabadtéri színpadoktól, nem a zárt kőszínház szabadtéri változata, hanem elsődlegesen és csakis szabadtéri színház. Természetes környezetéből, a főtér adottságaiból kiindulva egy korábbi, a zárt kőszínházat megelőző, szabadtéri hagyományt megújítva, a közönséggel eleven kapcsolatot tartó színházat akarunk adni. A Teátrumhoz a városban egy egész sor eszmeileg rokon kulturális esemény kapcsolódik. Az idén először tartják a Teátrum előadásaival egy időben az eddig ősszel szokásos szentendrei heteket. Két koncert is lesz: július 9-én a Teátrum színpadán az Ex-Antiquis Együttes lép fel, július 22-én pedig a Parkmúzeumban a Musica Antiqua Hujipacica-együttes tart előadást A művelődési házban kiállításon mutatják be a Hincz és Kemény családok bábszínházainak emlékeit. Sz. J. Tanácsadó szolgálat a budapesti főkapitányságon Dr. Sós György rendőr-főkapitány sajtótájékoztatója Dr. Sós György rendőr vezérőrnagy, aBudapesti Rendőr-főkapitányság vezetője, tegnap délután bemutatta az újságíróknak a főkapitányság tanácsadó szolgálatának Deák Ferenc u. 23. szám alatt megnyílt jól felszerelt, új helyiségét. A tanácsadó szolgálat — amely szorosan együttműködik a főkapitányság épületében levő panaszirodával — két esztendeje alakult. Azzal a céllal, hogy tovább javítsa a főváros rendőrségének kapcsolatát a lakossággal, kutassa a módszereket és az eszközöket a bűncselekmények eredményes megelőzésére; ezekről tájékoztassa a lakosságot. Ez év január 1-től május 11-ig például négyszázan keresték meg a tanácsadó szolgálatot és kértek felvilágosítást elsősorban arról, hogy miként óvhatják meg értékeiket, milyen biztonsági berendezések használatosak és ezek közül a rendőrség melyeket ajánlja? Dr. Sós György rendőr vezérőrnagy e technikai eszközöket bemutatva elmondta, hogy a különböző jelző- és riasztókészülékek hathatósan szolgálják a bűncselekmények megelőzését. Hangsúlyozta: számos fővárosi kerületben sikerült e jelző- és riasztókészülékek segítségével tetten érni betörőket és gépkocsi-fosztogatókat. — Azt szeretnénk — mondotta a rendőrfőkapitány —, hogy minél több vállalat, intézmény alkalmazná a riasztóberendezéseket, mint a társadalmi és a személyi tulajdon védelmének hathatós eszközeit. Sok bűncselekmény egyszerű módon megakadályozható volna, ha erre a jelenleginél több gondot fordítanának. Például viszonylag nagyon kevés gépkocsira szereltek eddig riasztóberendezést, ami csupán néhány száz forintba kerül és legalább 98 százalékos védelmet nyújt. Jól választott biztonsági zár alkalmazásával — a tapasztalatok szerint — mintegy 90 százaléka megakadályozható a betöréseknek. A tanácsadó szolgálat, amely egyelőre reggel 129-től délután 5 óráig fogadja az érdeklődőket , bárkinek felvilágosítást ad a megelőzés módszerére vonatkozólag, továbbá arról, hogy az ott működés közben látható különböző riasztóberendezéseket, felszereléseket hogyan kell működtetni, hol lehet azokat beszerezni. A főkapitányság vezetője elmondotta még: perspektívában az is elképzelhető, hogy nagy értékű társadalmi tulajdon védelmében létesített jelzőberendezéseket a főkapitányság központjába is bekapcsolják, ami jelentősen meggyorsítja az ilyenkor szükséges intézkedést. V. A. Hivatali „agytorna" Nem új dolog - bár lehetne gyakoribbá tenni -, hogy a gazdasági, a műszaki vezetés egy-egy üzemben, gyárban, hivatalban a szőkebb munkahelyi kollektíva segítségét kéri: hogyan lehetne jobban, eredményesebben, korszerűbben dolgozni, kérjük, várjuk, honoráljuk a javaslatokat. Hány okos, életrevaló, jó gondolatot termett már ez a módszer, amely kétségkívül a bizalom módszere. A közösségben, a közösségért való nemes értelemben vett „agytorna”. Anyagi és erkölcsi kamatai egyaránt nélkülözhetetlenek számunkra. Tegnapi — Szolnokról keltezett — hírünk hasonló indíttatású, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem gépek, berendezések, tervezőasztalok mellett dolgozó emberekhez fordult kéréssel a vezetés. A megyei tanács a közigazgatás szakapparátusának hirdetett pályázatot. Nem először, immár ötödik alkalommal. Ez sem kevésbé közérdekű, mint — mondjuk — a tökéletesebb üzemi munkaszervezés. Közvetve ezrek, tízezrek gyorsabb, hatásosabb ügyintézését szolgálhatja, kedvezőbb lehetőségeket és formákat teremthet ügyfél és hivatal számára egyaránt. Nem arról van szó, hogy a szolnokiak netán az apparátus számára kiírt pályázattal helyettesíteni kívánnák a közvélemény-kutatás ugyancsak divatos — és nagyon hasznos! — módszerét. Éppen ellenkezőleg: azzal párhuzamosan magukat az ügyintézőket, tehát a Hivatalt is „meginterjúvolják". Mert nagyon jól tudják, hogy ügyfél és ügyintéző nem két szemben álló partner. Sőt — erre utal az idei ötödik pályázati kiírás — tudják azt is, hogy a korszerűbb, mindkét fél számára gyümölcsözőbb ügyintézéshez éppen azoktól kaphatnak regiment hasznos tanácsot, akik a legközvetlenebb kapcsolatban állnak a lakossággal. Tehát a tanácsi apparátus dolgozóitól. Nem is tévednek. Harmincnégy pályamű került az idén a bíráló bizottság elé, közülük 29 érdemesnek találtatott a megvalósításra, illetve a díjazásra. Aránynak is, aktivitásnak is kitűnő! Sőt, közreadandó tanulságnak is: a közigazgatás dolgozói ma már tudják, akarják az íróasztal ügyfélfogadó oldaláról is megközelíteni saját munkájukat. Olykor jobban érezve annak fékjeit és merev kereteit, mint maga az ügyfél. Csak tessék kérdezni őket! Tájékoztató a vám- és devizarendelkezésekről Az idei turistaidény indulásának közeledtével a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán elmondották, hogy a vám- és devizajogszabályok változatlanok. Tájékoztatásul a következőkben foglalhatók össze a legfontosabb tudnivalók: Minden külföldre utazó utas engedély nélkül viheti ki azokat a személyes használati tárgyakat, amelyekre az utazás céljának, időtartamának és az évszaknak megfelelő kinttartózkodása alatt szüksége lehet. Élelmiszerből legfeljebb három napi mennyiséget, a 16 éven felüli utasok ezenkívül két liter bort, egy liter egyéb szeszes italt és 250 cigarettát vihetnek magukkal. A három napi úti élelem öszszesen nem lehet több két kilónál, ezen belül fajtánként fél kilónál. Nem számít úti élelemnek az olyan élelmiszer, amely csak feldolgozás után fogyasztható. A személyes használati tárgyakon kívül az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók ajándékot is vihetnek, a csoportos útlevéllel utazók azonban nem vihetnek külföldre ajándékot. A kivihető ajándék összértéke személyenként nem haladhatja meg az ezer forintot, és ezen belül sem lehet kereskedelmi mennyiségű árut külföldre vinni. Az ajándékként kivihető iparművészeti és képzőművészeti alkotások, valamint a tartós használati tárgyak egyedi értéke nem lehet nagyobb 500 forintnál. Tartós használati tárgyból mindenképpen csak egy darabot lehet ajándékként kivinni. Nem lehet külföldre ajándékként vinni élelmiszert, italt és dohányárut, bélyeget, nemesfémet és muzeális tárgyat. Külföldi fizetőeszköz kiviteléhez engedély szükséges, enélkül 200 forintot vihetnek magukkal az utasok váltópénzben, vagy 20 forintnál nem nagyobb bankjegyekben. A behozott tárgyak közül vámmentesek a személyes használatra kivitt és visszahozott útiholmik, ezért célszerű, ha az értékesebb, vagy külföldi eredetű árukat kiutazáskor a vámárunyilatkozaton az utas feljegyzi, és a kivitelt a vámhivatallal igazoltatja. Az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók személyenként nyolcezer, az idegenforgalmi irodák, vagy bármely szerv által szervezett társasutazásban csoportos útlevéllel részt vevők kétezer forint értékű árut hozhatnak be külföldről, ennek felét vámmentesen. Az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók tehát négyezer, a csoportos útlevéllel utazók pedig ezer forint összértékű árut hozhatnak be vámmentesen, az érték kiszámításakor minden esetben a belföldi forgalmi árat veszik figyelembe. Ha a behozott áruk értéke a négyezer, illetve az ezer forintot meghaladja, úgy a többlet után a belföldi forgalmi érték 40 százalékának megfelelő vámot kell fizetni. Fizetési kötelezettségének az utas a beutazástól számított 30 napon belül kamatmentesen eleget tehet. Ha az utas a vámfizetés nélkül behozott tárgyat értékesíteni akarja, az utána járó vámot értékesítés előtt meg kell fizetnie. Engedély nélkül hozható vissza az érmékben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletekben kivitt 200 forint, továbbá külföldön el nem költött külföldi fizetőeszköz. Vámvizsgálatkor az utas köteles a kivinni szánt, illetve külföldről behozott áruit és fizetőeszközeit a vámhivatalnak bejelenteni, ellenőrzéskor bemutatni. Az utasok egyébként a vámhivataltól írásos tájékoztatót kapnak a legfontosabb vám- és devizarendelkezésekről. k.